Brüsszel

Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye. Brüsszel város egyben a Brüsszel fővárosi régió közepén található önkormányzat, alapfokú közigazgatási egység, azaz „község” is, amely magában foglalja a település történelmi központját. A „Brüsszel város” megnevezést elsősorban az önkormányzat, a régió és a tágabb értelemben vett „Brüsszel” közötti félreértések elkerülése végett használják. A várost nem szabad összekeverni a Brüsszel fővárosi régióval, amely Belgium három önálló régiója közül az egyik, és amelynek Brüsszel város csak egy része. Míg magának a városnak 176 124 lakosa volt 2015. október 1-én, a hozzá tartozó régióval együtt több mint egymillió lakosú városi övezetet alkot.

Brüsszel (Bruxelles-Ville (franciául) Stad Brussel (hollandul))
Kollázs a város főbb látnivalóival
Brüsszel címere Brüsszel zászlaja
Becenév: Európa fővárosa
Közigazgatás
Ország	Belgium
Régió	Brüsszel fővárosi régió
Közösség	Belgiumi Francia Közösség Flamand Közösség
Tartomány	Arrondissement of Brussels-Capital
Alapítás éve	979
Polgármester	Philippe Close (PS)
Testvérvárosok	Lista Berlin Vilnius Madrid Tirana Peking Moszkva Washington Montréal Ljubljana Prága Kijev Lagos Amszterdam Makaó Atlanta Gabicce Mare Akhisar Szófia Brazíliaváros
Népesség
Teljes népesség	188 737 fő (2022. jan. 1.)
Férfi	49,92%
Nők	50,08%
Népsűrűség	4400 fő/km2
Gazdaság
Földrajzi adatok
Terület	32,61 km2
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 50° 50′ 48″, k. h. 4° 21′ 06″50.846666666667, 4.3516666666667
Brüsszel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brüsszel témájú médiaállományokat.

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül

Brüsszel belvárosi magja, a Pentagon (ötszög)

A belga alkotmány 194. bekezdése értelmében Brüsszel városa Belgium fővárosa és a szövetségi kormány székhelye. Ezért szokásos azt a megkülönböztetést tenni, hogy a de jure főváros az Brüsszel városa, de facto azonban a fővárosi funkciókat, illetve a nemzetközi intézmények székhelyi szerepét az egész fővárosi régió együtt látja el. (A NATO központi hivatala például Brüsszel szűken vett városi területén kívül, a fővárosi régió Evere kerületében található).

Brüsszel város és Brüsszel régió helyzete némileg hasonlít a City of London és Nagy-London viszonyához. A brüsszeli városmag terjeszkedését azonban később fagyasztották be, mint a londoni City-t, ezért a történelmi városmag mellett ma Brüsszel város közigazgatási részei lettek Laken, Neder-Over-Heembeek és Haren települések, illetve az Avenue Louise környéke és a Bois de la Cambre-Ter Kamerenbos erdő is.

2015. október 1.-jén a város 176 124 lakosa közül 39 066 külföldi volt az Európai Unióból, 24 691 külföldi az EU-n kívülről, összesen 163 nemzetiség képviselői. A város területe 32,61 km², ennek megfelelően a népsűrűség 5322 fő/km².

A köznyelv általában a „Brüsszel” szó jelentésébe beleérti a többi 19 önkormányzatot is, amelyek együttesen alkotják a Brüsszel fővárosi régiót, sőt a Brüsszel megnevezésbe időnként beleértik még a fővárosi régión kívül eső, flandriai peremtelepülések egy részét is, ahonnan a lakosok nagy többsége Brüsszelbe ingázik (mint például Zaventem, Wezembeek-Oppem, Machelen).

Nevének eredete

A település neve eredetileg frank nyelvjárásban Bruocsella volt, ami később Broekzele lett (Broeklanden aan de Zenne, vagyis szó szerinti fordításban „település a mocsárban”).

Nyelvhasználat

Brüsszel eredetileg flamand nyelvű település volt. Belgium függetlenné válása után az uralkodó osztály nyelve a francia volt, és a fővárosban egyre erősödött a francia nyelv szerepe. A 20. században a flamand területek gazdasági fejlődésének meggyorsulásával ez a tendencia lefékeződött, de Brüsszel addigra már túlnyomórészt francia nyelvű lett.

Brüsszel és az egész fővárosi régió hivatalosan kétnyelvű, azaz a francia és a holland nyelv egyenjogú. Minden ügyintézést mindkét nyelven biztosítani kell a polgároknak. A helyneveket, utcaneveket mindkét nyelven fel kell tüntetni, és nem lehet különbséget tenni aszerint sem, hogy melyik nevet tüntetik fel elsőként, ezért váltakozva szerepeltetik első helyen a francia, illetve holland elnevezést. A külföldiek számára ez zavaró lehet.

Brüsszel város Brüsszel fővárosi régió része, amely utóbbi enklávéként ékelődik a flandriai régióba. A környező településeken ezért már a holland a hivatalos nyelv. A nyelvi viták Belgiumban gyakoriak és komoly politikai tartalmuk is van.

Fekvése

A település a korai középkorban a Senne folyó (hollandul Zenne) és mellékvizei mocsaras völgyében alakult ki. A folyó összeköti a várost a tengerrel, és a 19. századig komoly közlekedési jelentősége is volt.

Brüsszel város részei

A szűkebb értelemben vett Brüsszel város területéhez a következő városrészek tartoznak:

• a történelmi városrész, amely többé-kevésbé a korábbi városfalak közötti területet jelenti (Brüsszel korban második városfala, amely a 14. században épült). Ma a városfal helyén az R20 jelű Petite ceinture (kiskörút) helyezkedik el. A városrész meglehetősen szabályos ötszög alakja miatt a neve franciául informálisan Le Pentagone vagy Cœur de Bruxelles („Brüsszel szíve”). A terület postai irányítószáma 1000.
• a 19. század végén és a 20. század elején a történelmi városmaghoz csatolt területek:
  • északon 1853-ban, a Saint-Josse-ten-Noode község csődje után a brüsszeli városvezetés felvásárolta az önkormányzat területének felét és saját irányítása alá vonta. Ma a "Quartier Nord" (északi kerület) néven ismert résznek ugyanaz a postai irányítószáma (1040), mint Etterbeek-nek.
  • a városmagtól délre 1860-ban 123 hektárt csatoltak el a forêt de Soignes néven ismert erdőségből, hogy létrehozzák a Bois de la Cambre néven ismert parkot. A parkot angol mintára alakították ki, és hamarosan a város arisztokratáinak kedvelt kirándulóhelye lett. Ezzel egyidőben alakították ki az Avenue Louise sugárutat, amely a városközpontot kötötte össze a parkkal és amely ma két részre osztja Ixelles-t.
  • a városmagtól keletre 1880-ban a hadsereg egy korábbi gyakorlóterét, amely Etterbeek-hez tartozott, elcsatolták, hogy létrehozzák a Parc du Cinquantenaire/Jubelpark néven ismert parkot (a belga monarchia fennállásának 50. évfordulójára). A parkban múzeumokat alakítottak ki, a belváros és a park közötti területen pedig ma az Európai Unió intézményei találhatók.
  • északon 1921-ben olvasztották be Brüsszel városába a korábban önálló Laeken, Neder-Over-Heembeek és Haren településeket.

Le Pentagone

Le Quartier du Centre („Központi negyed”)

Ez a körzet az île Saint-Géry közepén található, amely a Senne folyó egyik szigete volt és ahol 979-ben építettek egy várat. Ma Halles Saint-Géry (egy régi piac) körül a város egyik legdivatosabb kerülete alakult ki. A kerületben itt-ott (pl. a Magyar Kulturális Intézet épületének alagsorában) még fellelhetők az első brüsszeli városfal maradványai, amelyeket a Senne folyón kialakított kikötő köré építettek a 12. sz.-ban. Itt épült a brüsszeli püspökök első temploma, amelynek helyén ma a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház áll. Megtalálhatók még a Coudenberg hercegi palota maradványai is a Quartier royal kerületben. A kerület középpontjában a Grand-Place (Brüsszel), az l’Îlot sacré (egy régi városrész, amelyet már többször le akartak rombolni), Galeries royales Saint-Hubert fedett bevásárlóutca, a Bourse (tőzsde) és környéke (utóbbit egy 1238-ban épült kolostor helyére építették és amelynek maradványai ma is láthatók).

• 
  Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház
• 
  A brüsszeli tőzsde épülete
• 
  Szökőkút

Le Quartier Royal („Királyi negyed”)

A kerület nevét az itt található Place Royale térről kapta, amelyet Károly Sándor lotaringiai herceg építtetett a Coudenberg-hegyen, a Coudenberg hercegek korábbi palotája helyére. Másrészt itt található a belga királyok városi rezidenciája, a Parc de Bruxelles mellett, a parlament épületével átellenben. A központ felé található a Brüsszel Central/Centraal pályaudvar, a Mont des Arts kerület, valamint a Belga Királyi Könyvtár, a Királyi Szépművészeti Múzeum és intézményei, a Bellevue Múzeum, valamint a BOZAR néven ismert művészeti központ.

• 
  Place du Musée
• 
  Parc de Bruxelles
• 
  A királyi palota
• 
  Királyi Szépművészeti Múzeum
• 
  Mont des Arts
• 
  Le palais des académies

Le Quartier des Sablons

A Place royale-tól a rue de la Régence vezet keresztül a Petit et Grand Sablon néven ismert kerületeken, amelyek elsősorban a régiségboltokról és a vasárnaponként tartott régiségvásárról ismertek. A régiségek mellett divatos galériák, előkelő csokoládéboltok és más érdekességek várják a látogatókat. Itt található még a Maison du Peuple (hollandul: Volkshuis) szecessziós stílusú épület, amelyet Victor Horta tervezett, illetve a Palais d'Egmont, valamint a királyi konzervatórium épülete.

• 
  A királyi konzervatórium
• 
  Szökőkút a Petit Sablon téren
• 
  Notre Dame du Sablon

Le Quartier des Marolles

A Hallepoort múzeum épülete 2006-ban

A Marolles környéket a monumentális Brüsszeli Igazságügyi Palota (franciául: Palais de Justice, hollandul: Justitiepaleis) dominálja, ennek árnyékában húzódnak meg a környék öreg házai. A Place de la Chapelle és a Place du Jeu de Balle között 1873 óta naponta szerveznek bolhapiacot, majd a Rue Haute és a Rue Blaes környékén az ócskásokat felváltják a régiségkereskedők. Itt található a Cité Hellemans, amely a világ egyik legelső szociális lakásépítési projektje volt a 20. század elején, amelyet a kerület számtalan kicsi, egészségtelen hajléka helyén építettek. A Rue Haute a kerület egyik legöregebb és leghosszabb utcája, amely egy ókori, gallo-román kereskedelmi útvonal helyén épült ki. Az utca előbb a Szent Péter-kórházhoz vezet, amelyet 1935-ben egy leprakórház helyén építettek, majd a Porte de Hal/Hallepoort nevű városkapuhoz, amely a második brüsszeli városfal része volt, ma pedig várostörténeti múzeum működik itt.

• 
  Place du Jeu de Balle, a piac után
• 
  Cité Hellemans, rue Blaes
• 
  Chapelle des Brigittines

Le Quartier Midi-Lemonnier

A városrész közepén, a mai Place Rouppe helyén állt az első brüsszeli pályaudvar, az ún. ligne du Midi, vagyis Belgium déli részeit kiszolgáló vasútvonal végállomása, amelyet 1839-ben építettek. A pályaudvart Gare des Bogards-nak hívták, egy korábban itt található zárda emlékére, a nevet ma már csak egy utca viseli. A pályaudvar és a vasúti sínek jelenléte magyarázza a kerület utcáihoz viszonyítva szokatlanul széles sugárutak, mint például a Boulevard de Stalingrad létezését. A vasúti síneket 1869-ben, a Brüsszel Midi/Zuid pályaudvar megépítése után felszedték és a sugárút ma az brüsszeli belső körgyűrű része. Ugyanebben az időszakban, a Senne folyó beborítása után a környéket haussmann-i stílusban újjáépítették és széles sugárutakat alakítottak ki, mint pl. a Boulevard Maurice Lemonnier, amely a városközponttal köti össze a környéket.

• 
  Place Rouppe és az Avenue de Stalingrad
• 
  Place Anneessens és az Institut Lucien Cooremans
• 
  Bld. Lemonnier és a Palais du Midi

Le Quartier de la Senne

A Rue de la Senne és Rue des Fabriques utcák környékén található, mocsaras, nedves földeket a középkor óta kézművesek foglalták el. A Senne folyó egyik mellékága, amely a Porte de Ninove városkapu környékén keresztezte a második brüsszeli városfalat, a környék folyami kikötőjének adott otthont, a kikötői berendezések és zsilipet egészen az 1960-as évekig megmaradtak. Később kis sörfőzdék települtek meg a környéken, innen származik a környékbeli utcák némelyikének neve is (Rue du Houblon – komló, és Rue de Marché aux Grains – gabonapiac). További elnevezések, mint pl. a Tour à Plomb (ólomtorony) és a Rue de la Poudrière (puskapor utca) tanúskodnak a élénk ipari tevékenységről. A 19. századtól azonban az üzemek a városon kívülre települtek és a környék elszegényedett, leromlott. Ma a nem használt gyár- és raktárépületeket felújítják és lakásokká alakítják, különösen a Rue Antoine Dansaert utca környéke divatos a fiatal és tehetős (flamand) lakosok körében.

• 
  Place du Jardin aux Fleurs
• 
  Régi, felújított gyárépület, amelyben lakásokat alakítottak ki
• 
  Tour à Plomb - az olvasztott ólmot a torony tetején kalibráló lyukakon keresztül öntötték

Le Quartier des Quais vagy Quartier maritime

St. Jean-Baptiste du Béguinage, vagyis Keresztelő Szt. János-templom

Már a középkortól kezdve ebben a negyedben építették ki Brüsszel legfontosabb folyami kikötőjét. A Schelde folyó felől érkező hajók a Porte du Rivage kaput keresztül léptek be a városba, amely a Place de l'Yser helyén állt, majd behajóztak a csatornákba, amelyet minden egyes áruféleségnek külön kialakítottak. A 19. század kezdetén, amikor Brüsszel jelenlegi kikötőjét kiépítették, a csatornákat befedték és helyükön széles sugárutakat alakítottak ki, de nevük ma is őrzi a régi ipari (mint pl. Quai aux Briques – faszén rakpart, Bois à Brûler – szénégető, Quai aux Foin – szalma, Houille – szén, Chaux – mész, stb.) és kereskedelmi (Rue du Magasin – boltok utcája, Rue des Commerçants – kereskedők utcája, Marché aux Porcs – sertéspiac vagy Quai du Commerce – kereskedelmi rakpart) tevékenységek emlékét. A rakpartok mentén álltak a gazdag kereskedők házai, amelyek díszes homlokzatai mögött a raktárak bejáratai is megbújtak. A Boulevard d’Ypres környékén ma is üzemelnek élelmiszer-nagykereskedések, bár a hajók helyett teherautók hozzák-viszik az árukat. Ezen a környéken állt a brüsszeli beginázs, amelynek egyik legjelentősebb nyoma a beginák temploma, az Église Saint-Jean-Baptiste du Béguinage.

• 
  Fontaine Anspach
• 
  A brüsszeli királyi flamand színház épülete
• 
  St. Roch szobra, amelytől a pestis elleni védelmet remélték a kereskedők

Le Quartier Marais-Jacqmain

A Boulevard Pacheco és a Rue Neuve között található régi Marais kerület néhány épülete menekült csak meg a 20. századi nagyszabású építkezések során. A lerombolt épületek helyére egy nagyszabású kormányzati negyedet (Cité Administrative de l'État), kiadókat, bankszékházakat és kereskedelmi központokat húztak fel. Jelenleg azzal kísérleteznek, hogy a régi, nem használt irodaépületeket ismét lakóházakká alakítják vissza. Victor Horta egyik épülete, a Magasins Waucquez épületét is felújították és ma a belga képregény háza (Centre belge de la bande dessinée/Belgisch Centrum voor het Beeldverhaal) található itt. A régi környék másik maradványa a Place de Martyrs, amely szinte folyamatosan felújítás alatt áll – a tér közepén áll Frédéric de Mérode báró, a belga szabadságharc egyik hősi halottjának szobra. A tértőlő nem messze található Brüsszel (és talán Belgium) leghíresebb bevásárlóutcája, a Rue Neuve/Nieuwstraat, a Boulevard Adolphe Max és a Boulevard Émile Jacqmain sugárutak.

• 
  A Place de Brouckère tér
• 
  Place des Martyrs
• 
  Frédéric de Mérode báró szobra.

Le Quartier des Libertés

A "Quartier des Libertés" nevű negyed, amely a szövetségi parlament épülete, a Rue Royale és a belső körgyűrű között található, a 19. század előtt a Notre-Dame-aux-Neiges nevet viselte és túlnyomórészt munkások laktak itt. A városvezetés azonban elhatározta, hogy felszámolja a meglehetősen zsúfolt, szennyezett és egészségtelen környéket, kilakoltatták a lakosokat és lerombolták a házakat. Ezt követően egy teljesen "bourgeois" negyed épült fel, amelynek legfontosabb pontjait a belga szabadságharc emlékére nevezték el: Place de la Liberté, Place des Barricades, Rue de la Révolution, Rue du Gouvernement Provisoire és Rue du Congrès. A Place de la Liberté térre vezető négy utcát a négy legfontosabb szabadságjogról nevezték el, amelyeket nőalakok reprezentálnak a tér közepén álló Colonne du congrès oszlopon: Rue de liberté de la Presse (sajtószabadság), des Cultes – vallásszabadság, d’Association – gyülekezési szabadság és d’Enseignement – az oktatás szabadsága.

• 
  La colonne du Congrès (a tetején I. Lipót belga király szobra)
• 
  Place de la Liberté (jobboldalt Charles Rogier szobra)
• 
  Place Surlet de Chokier (La Brabançonne a belga himnusz szobra)
• 
  Place des Barricades (André Vésale szobra)

Éghajlata

Brüsszel éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	5,7	6,6	10,4	14,2	18,1	20,6	23,0	22,6	19,0	14,7	9,5	6,1	14,3
Átlaghőmérséklet (°C)	3,3	3,7	6,8	9,8	13,6	16,2	18,4	18,0	14,9	11,1	6,8	3,9	10,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	0,7	0,6	2,9	4,8	8,9	11,5	13,6	13,4	10,8	7,6	3,7	1,9	6,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	76	63	70	51	67	72	74	79	69	75	76	81	853
Havi napsütéses órák száma	59	77	114	159	191	188	201	190	143	113	66	45	1546
Forrás: http://www.meteo.be

Közlekedés

Nyilvános kerékpárkölcsönző állomás

• Több nagy pályaudvara és négy metróvonala van.(1, 2, 5, 6). A fő villamosvonalak egy része is a felszín alatt fut a centrumban, valamint több vasúti vonal is a felszín alatt halad át a belvároson.
• Antwerpenig tengerjáró hajókkal használható csatornával rendelkezik.
• Repülőterek: Bruxelles National (Zaventem), Charleroi (Gosselies) (Ez 50 km-re délre fekszik a várostól)

A Városháza a Grand Place-on, 1880 körül

A város története

Brüsszel az 1695-ös francia támadás után

A belga szabadságharc kezdete Egide Charles Gustave Wappers belga romantikus festő alkotásán

A legenda szerint a várost a 6. században Goorik alapította. A középkorban (a 7. századtól) a burgundi hercegek birtokaihoz tartozó Németalföld egyik fontos kereskedővárosa volt.

Korabeli dokumentumok először 996-ban említik I. Ottó német-római császár egyik okmányában „Bruocsella” néven. 977 és 979 között Karl von Niederlothringen egy várat és egy kápolnát épített a Senne folyó egyik szigetére. A 11. században várfallal vették körül a várost.

1430-ban Jó Fülöp burgundiai herceg örökölte a brabanti hercegséget. Ő tette fővárossá Brüsszelt. Ebben az időben építették fel a városházát. A városban felvirágzott a gazdaság: képkészítés, szőnyegkészítés. Fülöp utóda, Merész Károly viszont fiúörökös nélkül halt meg, ezért lánya, Burgundi Mária hozományaként (az összes burgundi birtokkal együtt) 1477-től a Habsburg Birodalom része lett. Mária és férje, I. Miksa német-római császár unokája V. Károly egyesítette a spanyol és osztrák Habsburg birtokokat, Németalföldi képviselője viszont Mechelen városában rendezte be udvarát. Károly halála után fia, II. Fülöp hozta létre Brüsszel központtal a németalföldi tartományt. Ebben az időszakban számos spanyol földesúr érkezett a vidékre.

Fülöp vallási, gazdasági és politikai intézkedései miatt hamarosan felkelés tört ki, a tömeg katolikus templomokat támadott meg és a királynak nem volt más választása, a hadsereget küldte, hogy rendet teremtsen. 1567. augusztus 22-én Fernando Álvarez de Toledo, Alba hercege bevonult katonái élén Brüsszelbe és ezzel kezdetét vette a megtorlás.

Alba herceg első intézkedései közé tartozott, hogy létrehozott egy különleges bíróságot (Raad van Beroerten), amelynek joga volt mindenkit elítélni, aki a király ellen lázadt – még a főnemesség sem élvezett kivételt. Csapdába csalta a királlyal szemben álló nemeseket, köztük Egmont grófját és Horne grófját, akiket egy évvel később Brüsszel főterén, a Grand-Place-on lefejeztetett.

A nyolcvan évig elhúzódó konfliktus eredményeként, az 1648-ban aláírt vesztfáliai béke értelmében létrejött a független Hollandia, Brüsszel viszont a továbbra is spanyol kézen maradó Tizenhét Tartomány része maradt.

A spanyol örökösödési háború után Brüsszel az osztrák Habsburg-ágnak birtoka lett. 1695-ben XIV. Lajos francia király hadserege körbezárta és lebombázta Brüsszelt, ezt követően építették újjá, meglehetősen egységes stílusban, a Grand Place-t és környékét.

A francia forradalom során a köztársaság csapatai elfoglalták és Brüsszel 1795 – 1815 között Franciaország része volt. A napóleoni háborúk után 1815-ben megalakult az Egyesült Holland Királyság, Brüsszel a királyság déli részének volt de facto székhelye. 1830-ban kitört a forradalom, amelynek eredményeként kikiáltották a független Belgiumot és Lipót szász-coburg-gothai herceg 1831-ben az ország első királya lett.

A két világháború alatt német megszállás alá került a város. (Lásd: Belgiumi Német Császári Főkormányzóság, 1914–1918.) 1958-ban világkiállítás színhelye volt (az Atomium erre az alkalomra készült).

A belga alkotmányreformnak (az alkotmány 194. bekezdése értelmében) köszönhetően Brüsszel városa jelenleg Belgium fővárosa és a szövetségi kormány székhelye. Emellett Flandria, a francia közösség, valamint a flamand közösség és régió kormányának székhelye, illetve az itt található nagyszámú európai uniós intézménynek köszönhetően de facto Európa fővárosa is.

Az eredeti városmaghoz, amelynek központja a Grand-Place, 1853-ban csatolták a Quartier Léopold néven ismert városrészt, majd 1861-ben az Avenue Louise környékét és a Bois de la Cambre parkerdőt, végül 1921-ben a már fent említett településeket, Laekent, Neder-Over-Heembeeket és Harent.

Az európai intézmények és Brüsszel

Az 1951-ben alakult Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) intézményeinek az alapító országok megegyezése szerint Brüsszelben lett volna a székhelyük. Azonban az akkori belga miniszterelnök (Joseph Pholien) a vallóniai iparvárost, Liège-t javasolta. A kialkudott kompromisszum értelmében az intézmények székhelye Luxembourgba került volna, itt azonban nem volt az összes képviselő befogadására alkalmas ülésterem, ezért a ESZAK parlamenti közgyűlésének székhelye az Európa Tanács strasbourgi ülésterme lett, míg az ügyvivő testületek Brüsszelben dolgoztak.

1957-ben a három európai intézmény összevonásával és a római szerződés aláírásával megalakult az Európai Gazdasági Közösség (EGK), amelynek központja Brüsszel lett, bár a pénzügyi, jogi intézmények és a Számvevőszék Luxemburgban maradt. Derek Prag brit konzervatív EP-képviselő 1989. januári jelentését követően hivatalosan is elfogadták a parlamenti működés Brüsszelbe történő részleges áthelyezését, a parlament munkájának észszerűsítése és a Bizottsághoz és az Európai Tanácshoz való fizikai közelség érdekében. Az Európai Tanács 1992-es edinburgh-i ülésén született megállapodás értelmében az Európai Parlamentnek Strasbourg a hivatalos székhelye, évi tizenkét plenáris ülést tartanak itt, míg a többi tevékenység (bizottsági és képviselőcsoporti ülések, egyéb ülések) helyszíne Brüsszel. Ezt a megállapodást hivatalosan az 1999-es amszterdami szerződés rögzítette.

Brüsszel és a NATO

A NATO politikai központjának új épülete

A NATO katonai szövetség 1949-ben alakult meg és első központja Londonban, a 13 Belgrave Square alatt volt. A szövetség fejlődésével és a katonai-politikai funkciók kiszélesítésével egyre több helyre volt szüksége a szervezetnek, ezért egy új központot építettek Párizsban. 1952. április 16-án foglalták el a Palais de Chaillot-ban található ideiglenes főhadiszállást, majd 1960-ban átköltöztek a Porte Dauphine-nál található végleges épületbe. 1966-ban azonban Franciaország felfüggesztette tagságát a NATO katonai szervezetében, és emiatt új központot kellett keresni a szervezetnek. Ekkor költözött át a szövetség politikai tanácsa Brüsszel északi részébe, Harenbe, a Boulevard Leopold III sugárútra. Az új épületet 1967-ben fejezték be.

A hidegháború befejezésével és a szövetség szerepének megváltozásával ez a székház azonban már nem elégíti ki a szövetség igényeit, ezért 1999-ben a NATO országok állam- és kormányfői megegyeztek, hogy új székházat építenek, amelyben jobban alkalmazkodik a szervezet megváltozott struktúrájához. Ez is Brüsszelben fog felépülni, a szükséges telket 2002-ben adta át a belga állam a szövetségnek, az új épület 2016-ban készült el.

A város gazdaságát a szolgáltatóipar és a közintézmények dominálják:

• minisztériumok, nemzeti és regionális szervezetek
• Belgiumba delegált nagykövetségek és az EU mellé delegált állandó képviseletek
• a NATO központ és kiszolgáló intézményei
• az Európai Bizottság, az Európai Tanács, a régiók bizottsága, a szociális és gazdasági bizottság, az Európai Parlament és más EU-s intézmények
• nemzetközi vállalatok regionális és európai központjai
• a fentiekhez kapcsolódóan ide települt tanácsadó és jogi cégek
• a vendéglátó- és szállodaipar
• közlekedés: a metro, a közeli Zaventemben található repülőtér, stb.

Az európai intézményeknek köszönhetően számos nemzetközi cég tart még fenn állandó képviseletet Brüsszelben, ezért nagyon erős a kereslet a kiadó irodák piacán, emellett számos nemzetközi rendezvényt, kiállítást tartanak itt és a brüsszeli tőzsde révén Európa egyik pénzügyi központja is.

Kultúra

Brüsszel egyik nevezetessége – a csoki és a csipke mellett – a szinte minden utcasarkon kapható "waffel"

A Manneken Pis, Brüsszel egyik leghíresebb látnivalója

Történelmi emlékek

Tőzsde 1910-ben

• Grand Place/Grote Markt
• A brüsszeli városháza
• A Broodhuis, vagyis „kenyérház”
• La Monnaie, vagyis a királyi pénzverde színháza (hollandul: Koninklijke Muntschouwburg de Munt, franciául: Théâtre Royal de la Monnaie). 1830. augusztus 25-én a francia Daniel Auber szentimentális és patrióta operaművének, „A portici némá”nak (franciául: „La Muette de Portici”) előadását követően itt robbant ki a belga szabadságharc.
• Brüsszel városfalainak maradványai,
• Jelképe a Manneken Pis (Pisilő fiúcska) 60 cm-es szobra a belvárosban a Grande Place közelében.
• Az 1958-as világkiállításra épült és nemrég teljesen felújított Atomium
• A Parc du Cinquantenaire (hollandul: Jubelpark), a belga királyság fennállásának 50. évfordulójára épített diadalív, valamint a két oldalán lévő nagy csarnokok, amelyek az 1880-as világkiállítás eredeti pavilonjainak helyettesítésére épültek.
• A gótikus építészeti stílus nagyszerű alkotása, a Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház
• A brüsszeli királyi palota, illetve a közelében található Parc de Bruxelles (Park van Brussel)
• Marolles/Marollen: Brüsszel egyik népszerű kerülete, ahol rendszeresen szerveznek bolhapiacot. A környéket a monumentális Brüsszeli Igazságügyi Palota (franciául:Palais de Justice, hollandul: Justitiepaleis) dominálja
• Sablon/Zavel, a régiségkereskedőknek otthont adó kerület
• Heysel park: az 1958-as világkiállításnak otthon adó terület, ma itt található az Atomium, az Europark, a hírhedt Heysel stadion (jelenlegi nevén a Balduin király stadion) és a Brussels Expo épületei
• a 160 hektáros laekeni park, a Laekeni Királyi Palotával (amely a belga uralkodó hivatalos rezidenciája), a királyi üvegházzal, a japán toronnyal és a kínai pavilonnal

Templomok

• Chapelle/Kapellekerk
• Szent Szív Nemzeti Bazilika (más nevén Koekelberg bazilika)
• a laekeni Miasszonyunk-templom
• Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház

Múzeumok

• Királyi Szépművészeti Múzeum (Brüsszel), részei:
  • Szépművészeti Múzeum (15. – 18. századi műalkotások)
  • Modern Művészetek Múzeuma (19. – 20. századi alkotások)
  • a Meunier Múzeum
  • a Wiertz Múzeum
• Királyi Művészeti és Történelmi Múzeum, részei:
  • a Musée du Cinquantenaire/Jubelparkmuseum
  • a Porte de Hal/Hallepoort
  • a Japán torony
  • a Kínai pavilon
  • és a Hangszermúzeum
• Királyi Hadtörténeti Múzeum
• az Autoworld autómúzeum
• a Belga Királyi Természettudományi Intézet
• Horta Múzeum, Victor Horta belga építész korábbi lakhelye
• a Belga Képregény Múzeuma

Szórakozási lehetőségek

Brüsszel az európai nagyvárosokhoz hasonlóan számos szórakozási lehetőséget kínál az itt lakóknak és az ide látogatóknak, ezekből a legtöbb a Tőzsdepalota (Bourse) és a place Saint-Géry környékén található. A legfontosabb kulturális központok az Ancienne Belgique, a La Monnaie, a Beursschouwburg, illetve a Királyi Flamand Színház (Koninklijke Vlaamse Schouwburg – Théâtre Royal flamand).

A nyelvi kérdés

Kétnyelvű (francia-holland) utcanévtábla

Brüsszel városa, csakúgy mint a brüsszeli regió, hivatalosan kétnyelvű, vagyis a francia és a holland nyelv egyenértékűnek számít. Minden felirat két nyelven található, de Brüsszel legtöbb lakosa, belgák és külföldiek egyaránt, a franciát részesítik előnyben, amit az itt élő és idelátogató flamandok nagy problémának tartanak.

A jelenség magyarázata némileg a belga történelemre is visszavezethető: a 19. század végéig Brüsszelben szinte kizárólag flamandok laktak, de a függetlenné vált ország a déli országrész vallon politikusainak irányítása alá került, és természetesen a kialakuló közigazgatási intézményekbe is elsősorban vallonok kerültek. A folyamatot felerősítették az ide települő bevándorlók, akik elsősorban Franciaország és Belgium korábbi gyarmatairól érkeztek és szintén a franciát részesítették előnyben. Mindeközben a flamand lakosság előnyben részesítette Brüsszel külvárosait és a közelben fekvő településeket, amelyek Belgium nyelvi felosztása után a flamand nyelvterülethez tartoznak.

Az első tudományos felmérés a témáról 2000-ben készült, ezt 2005-ben megismételték és 2008-ban hozták nyilvánosságra az eredményeket. Eszerint a belga főváros lakosságának 95%-a beszéli magas vagy közepes szinten a francia nyelvet. Ez a mutató az előző felméréshez képest változatlan maradt. A hollandul (flamandul) jól beszélők száma azonban 33,29%-ról 23,23%-ra csökkent, míg az angol nyelv ismerete 33,25%-ról 35,4%-ra emelkedett. A spanyol nyelv ugyanakkor 7,39%-kal a negyedik helyre szorította az arabot (6,36%).

A hagyományos francia-holland kétnyelvűséget a brüsszeliek 95%-a természetesnek tartja a munkahelyen. A flamand függetlenség hívei Brüsszelben elenyésző kisebbségben vannak. Érdekesség, hogy a holland anyanyelvűek 92,7%-a szépnek tartja a francia nyelvet, míg a fordított arány csak feleekkora.

Jelentős események

• minden második évben augusztusban a Grand Place-on virágkiállítás
• Zinneke Parade
• Bruksel Live (minden évben július utolsó hétvégéje)

Politikai élet és közigazgatás

A brüsszeli régió parlamentje ebben az épületben ülésezik

Polgármesteri hivatal és a városi képviselőtestület

A városi képviselőtestületben a következő pártok képviselői találhatók: PS, cdH (együtt a CD&V képviselőivel), valamint az sp.a-spirit-Groen! választási szövetség képviselői.

A városi tanács tagjai

Polgármesteri hivatal és tanácsnokok
Polgármester	Yvan Mayeur (PS)
Tanácsnokok	Joëlle Milquet (cdH) Faouzia Hariche (PS) Philippe Close (cdH) Hamza Fassi-Fihri (cdH) Mohammed Ouriaghli (PS) Christian Ceux (cdH) Karine Lalieux (PS) Steven Vanackere (CD&V) Chantal Noël (cdH) Pascal Smet (sp.a) loco:Ahmed El Ktibi (PS)

Közlekedés

A brüsszeli metró térképe

Brüsszel város közlekedése szervesen illeszkedik a Brüsszel fővárosi régió közlekedési rendszerébe. A belváros jól megközelíthető autóval az R20 (kis körgyűrű) segítségével. Az R20 nyomvonala a régi brüsszeli városfal helyén vezet; emellett számos alagút segíti a közlekedést.

A városban csak a Brüsszel Central/Centraal vasútállomás található, bár könnyen megközelíthetőek a Brüsszel Midi/Zuid és a Brüsszel Nord/Noord állomások is. A Brüsszel Central/Centraal állomásról rendszeres járatok indulnak a zaventemi nemzetközi repülőtérre.

A brüsszeli metrónak négy vonala (a kelet-nyugati irányú 1-es és 5-ös, valamint a 2-es és 6-os metró, melyek nagyrészt átfedik egymást és szinte végig az R20-as "kis körgyűrű" alatt futnak) és 75 állomása van, ezek közül azonban csak néhány található Brüsszel város határain belül, mivel a metróhálózat kiterjed az egész Brüsszel fővárosi régió területére.

Brüsszel – Európa fővárosa

Bár ezt egyik szerződés sem rögzíti hivatalosan, de Brüsszel az Európai Unió de facto fővárosa. Ennek oka, hogy itt találhatók a legfontosabb EU-s intézmények épületei, valamint számos más nemzetközi szervezet központja. Ezek közül a legfontosabbak:

• Európai Bizottság
• Az Európai Unió Tanácsa
• Európai Parlament
• Gazdasági és Szociális Bizottság
• Régiók Bizottsága
• EUROCONTROL
• Európai Védelmi Ügynökség
• Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Ügynökség

A legtöbb EU-s intézmény székhelye a Leopold-negyednek (hollandul: Leopoldswijk, franciául: Quartier Léopold) vagy Európai negyednek nevezett kerületben található, mint pl. a Berlaymont-épület (Bizottság), a Justus Lipsius-épület (Tanács), a Madou-torony, a Charlemagne-épület (Bizottság).

Testvérvárosok

Az egykori Old England áruház, ma Hangszermúzeum

• Kinshasa (Kongói Demokratikus Köztársaság)
• Amszterdam (Hollandia)
• Peking (Kína)
• Makaó (Kína)
• Berlin (Németország)
• Párizs (Franciaország)
• Prága (Csehország) (2003)
• Tirana (Albánia)
• Szarajevó, Bosznia-Hercegovina
• Washington, Amerikai Egyesült Államok
• Atlanta, Amerikai Egyesült Államok
• Bonn, Németország
• Brazíliaváros, Brazília
• Kijev, Ukrajna
• Kuala Lumpur, Malajzia
• Marseille, Franciaország
• Moszkva, Oroszország

Demográfiai változások

19. század

Év	1806	1816	1830	1846	1856	1866	1876	1880	1890
Lakosság	73.928	76.969	98.279	123.874	152.828	157.905	161.816	162.498	176.138
Népszámlálási adatok december 31-én

• 1853: A Leopold-negyed (Leopoldswijk, Quartier Léopold) csatlakozása
• 1864: Az Avenue Louise környékének idecsatolása

20. század az önkormányzati reformokig (1977)

Év	1900	1910	1920	1930	1947	1961	1970	1976
Lakosság	183.686	177.078	154.801	200.433	184.838	170.489	161.080	152.850
Népszámlálási adatok december 31-én

• 1921: Haren, Laken és Neder-Over-Heembeek csatlakozása

Az önkormányzati reformok alapján

Év	1977	1980	1985	1990	1995	2000	2005
Lakosság	152.850	143.957	136.569	136.706	135.681	133.859	142.853
Népszámlálási adatok január 1-jén – Forrás: NIS

Kik az igazi brüsszeliek?

A város és a régió nemzetközi jellege, az itt élő és ide települő vallonok, flamandok, bevándorlók és külföldiek miatt ma már szinte teljesen eltűntek Brüsszel eredeti lakosai (hollandul: echte Brusselaars). Olyannyira ritkák, hogy külön kifejezések vonatkoznak rájuk: például a „Ketje” olyan brüsszeli lakos, akinek a szülei is itt laktak, míg a „Zinneke” szintén itt született, de csak az egyik szülője volt „Ketje”. A brüsszeliek legfőbb megkülönböztető jegye a nyelv, amely a holland nyelv brabanti nyelvjárása. Legfeltűnőbb vonása, hogy számos francia, illetve francia kiejtésű angol szót vett át. A nyelvjárás a középkori, óholland nyelv egyik változatából, a "Diets"-ből alakult ki. Szintén hasonlóan jellegzetes a brüsszeli francia dialektus, amely számos szót kölcsönzött az angolból és a flamandból.

A város szülöttei

• Lucas Achtschellinck, flamand tájképfestő
• I. Albert belga király
• II. Albert belga király
• II. Lipót belga király (1865–1909)
• III. Lipót belga király
• Brian Molko A Placebo nevű brit együttes énekese
• Ludwig-Engelbert von Arenberg, Arenberg hercege
• Jacques d'Arthois, flamand tájképfestő
• Thierry Boutsen, flamand autóversenyző
• I. Mária burgundi hercegnő
• Clemens August I. von Bayern, kölni érsek
• Joséphine Charlotte von Belgien, Henri luxemburgi nagyherceg édesanyja

Városképek

Nagyítás

Panorámakép a városról

Nagyítás

Panorámakép, Brüsszel

Nagyítás

Schaerbeek városnegyed

Források

• ↑ Brüsszel stat: Brussels in figures. www.brussels.be (angolul) (2015) (Hozzáférés: 2016. február 24.) arch

További információk

• Interaktív várostérkép
• A híres Brüsszeli 'Cartoon Murals'-ről Archiválva 2009. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
• Képek Brüsszelről
• 360 fokos virtuális túra a Google Maps-on
• Brüsszel – linkgyűjtemény
• A történelmi városmag térképe

Előző: Weimar

Európa kulturális fővárosa 2000 Reykjavík, Bergen, Helsinki, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela, Avignon és Bologna mellett

Következő: Rotterdam, Porto