Németország kultúrája

A német kultúra a kezdetektől kezdve fontos szerepet játszott Európában. Művészeti és kultúrtörténete visszavezethető a kelták, a teutonok és az ókori rómaiak idejébe.[1] A középkor óta a német kultúra számos elismert, neves személyiséggel büszkélkedhet. A történelem során Németországot "a költők és gondolkodók földje"-ként (Das Land der Dichter und Denker) is emlegették.[2] A legnagyobb filozófusok, költők és írók között van Lessing, Goethe, Schiller, Kleist, Hoffmann, Brecht, Heine és A. Schmidt (wd).

Oktoberfest népünnepély

FilozófiaSzerkesztés

A nagy német filozófusok már a középkorban hozzájárultak a nyugati filozófia kialakításához (pl. Albertus Magnus, Eckhart mester). Később Leibniz (17. század) és leginkább Kant központi szerepet játszott a filozófia történetében. A kantianizmus ihlette Schopenhauer és Nietzsche munkáját, valamint a Fichte és Hegel által védett német idealizmust. Marx és Engels a 19. század második felében fejlesztették ki a kommunista elméletet, míg Heidegger és Gadamer a 20. században a német filozófia hagyományát folytatta. Számos német értelmiség is befolyásolta a szociológiát, nevezetesen Adorno, Elias, Habermas, Horkheimer, Luhmann, Marcuse, Simmel, Tönnies (wd) és Weber. A nyelvész és filozófus Wilhelm von Humboldt által 1810-ben alapított Humboldt Egyetem számos modern nyugati egyetem befolyásos modelljeként szolgált.

Oktatási rendszerSzerkesztés

Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás – tartománytól függően 10-12 évig – a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik.

Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik.

Kulturális intézményekSzerkesztés

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei.

Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.

MúzeumokSzerkesztés

Németországban körülbelül 6800 múzeum működik, évente kb. 114 millió látogatóval, és 470 kiállítási csarnok, évente körülbelül 6,2 millió látogatóval.[3]

MűvészetSzerkesztés

Németország szülöttei között vannak híres zeneszerzők, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner; költők, mint Goethe, Schiller és Heine; filozófusok, mint Kant, Hegel, Marx és Nietzsche; teológusok mint Luther; írók mint Thomas Mann, Hesse és Grass.

Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, melynek központja a régi-új főváros, Berlin. Németország operaházairól is híres.

KépzőművészetSzerkesztés

A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész.

IrodalomSzerkesztés

Johann Wolfgang v. Goethe
(1749–1832)
Friedrich Schiller
(1759–1805)
Grimm fivérek
(1785–1863)
Thomas Mann
(1875–1955)
Hermann Hesse
(1877–1962)
         

Kilenc német nyerte el az irodalmi Nobel-díjat: Theodor Mommsen, Paul von Heyse, Gerhart Hauptmann, Thomas Mann, Nelly Sachs, Hermann Hesse, Heinrich Böll, Günter Grass és Herta Müller.

 
Kilátás a frankfurti katedrálisról, a német építészet sokféleségét mutatva. Nevezetességek közé tartozik a rekonstruált gótikus Römer városháza és az óváros, a neoklasszicista Paulskirche (templom) és a modern és posztmodern felhőkarcolók.

ÉpítészetSzerkesztés

A németországi egykori építészeti stílusok közé tartozik a karoling, a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk is. A korai modern mozgalomban megjelent a Bauhaus. A nácik a neoklasszicizmust részesítették előnyben. A második világháború óta modern és posztmodern építményeket építettek. Németország újraegyesítése óta ez a tendencia folytatódott.

A leghíresebb német építészek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Hermann Muthesius, Christoph Mäckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Friedrich Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann, valamint Albert Speer.

ZeneSzerkesztés

A múlt kiemelkedő német zeneszerzői voltak: Johann Sebastian Bach, Georg Friedrich Händel, Ludwig van Beethoven, Felix Mendelssohn, Johannes Brahms, Robert Schumann, Richard Wagner és Wolfgang Amadeus Mozart.

A 20. és 21. században Európában is ismertté vált könnyűzenei német együttesek irányzatonként:

 
A legnépszerűbb Neue Deutsche Härte együttes, a Rammstein

A német elektronikus zene globális befolyást szerzett, a Kraftwerk és Tangerine Dream úttörő együttesek ebben a műfajban.[4][5] Az electro és techno műfajában Paul van Dyk és a Scooter nemzetközileg ismertté vált.

A német zeneművészek nagy része képviseli az indusztriális zenét, amelynek egyik formáját Neue Deutsche Härte-nek hívnak.

Németország évente számos nagy rock zenei fesztivál házigazdája. A Rock am Ring (wd) fesztivál a legnagyobb zenei fesztivál Németországban, és a világ egyik legnagyobb fesztiválja.

Németország a házigazdája több nagy gót szubkultúra fesztiválnak, olyan rendezvényekkel, mint a Wave-Gotik-Treffen (wd) és M'era Luna (wd), amelyek több tízezer embert is vonzhatnak. Ezen felül az ország házigazdája a Wacken Open Air-nek, amely a világ egyik legnagyobb szabadtéri heavy metal fesztiválja.[6]

FilmművészetSzerkesztés

Az 1912-ben alapított Babelsberg Stúdiók a világ legrégebbi nagyszabású filmstúdiója.

 
A berlini Babelsberg Stúdiók a 2010-es években Európa legnagyobb filmstúdiója [7][8]

1930-ban Josef von Sternberg rendezte a A kék angyal című filmet, amely az első nagyobb német hangosfilm volt, és világhírnevet szerzett Marlene Dietrich színésznőnek.[9] A náci korszakban többnyire propagandafilmeket készítettek, bár Leni Riefenstahl munkája új esztétikát vezetett be a filmbe.[10]

Az 1970-es és 1980-as években az olyan új német mozi rendezők, mint Volker Schlöndorff, Werner Herzog, Wim Wenders, and Rainer Werner Fassbinder gyakran provokatív filmjeikkel visszajuttaták a nyugat-német filmeket a nemzetközi színpadra.[11]

A közelmúltban az olyan filmek, mint a Good bye, Lenin! (2003), Fallal szemben (2004), A bukás – Hitler utolsó napjai (2004), A mások élete (2006) és A Baader-Meinhof csoport (2008), nemzetközi sikereket szereztek.

VilágörökségSzerkesztés

Németország területéről a 2019. évvel bezárólag 46 helyszín került fel a világörökségi listára, valamint 12 további helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

NyelvSzerkesztés

A német a hivatalos és domináns beszélt nyelv Németországban. Ez az Európai Unió 23 hivatalos nyelvének egyike, valamint az Európai Bizottság három munkanyelvének egyike, az angol és a francia nyelv mellett. A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és itt ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.

Az egész világon a német nyelvnek körülbelül 100 millió anyanyelvű, és kb. 80 millió nem anyanyelvű beszélője van.[12] Kb. 90 millió ember a fő nyelve az EU-ban (18%). A német állampolgárok mintegy 67% -a állítja, hogy képes legalább egy idegen nyelven kommunikálni, 27%-uk legalább két nyelven (2006).[13]

A Németországban elismert őshonos kisebbségi nyelvek a dán, a szorb és a fríz nyelvek. Ezeket az ECRML hivatalosan védi. A 2010-es évek elején a leggyakrabban használt bevándorló nyelvek a török, a kurd, a lengyel, a balkáni nyelvek és az orosz.

TársadalomSzerkesztés

A németek igen büszkék hatékonyságukra, jól szervezettségükre, fegyelmükre és rendszeretetükre. Így szól az a kategorikus imperatívusz, amely alól egy germán se bújhat ki: Ordnung muss sein, vagyis Rendnek muszáj lenni! Az utcák tiszták, a házak ki vannak festve, szemetet csak a kukákban találni. Ordnung van. [14]

EgyenlőségSzerkesztés

Németország modern, fejlett társadalom, amelyet a regionális identitások sokszínűsége formál. Az ország magas szintű nemek közötti egyenlőséget hozott létre, előmozdítja a fogyatékossággal rendelkezők jogait, jogilag és társadalmilag toleráns a homoszexuálisok iránt. A melegek és leszbikusok törvényesen örökbefogadhatják élettársaik biológiai gyermekeit, és az azonos neműek házassága 2017 óta megengedett.[15] A korábbi Guido Westerwelle külügyminiszter és Berlin volt polgármestere, Klaus Wowereit nyíltan meleg.[16]

BevándorlókSzerkesztés

Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után Németország a világ harmadik legmagasabb számú nemzetközi bevándorló népességével rendelkezik. Németországban több mint 16 millió ember származik bevándorlóktól (első és második generáció, ideértve a vegyes házasságból születőket és az etnikai német hazatelepülőket és leszármazottaikat). Ezen emberek 96% -a Nyugat-Németországban és Berlinben él.[17] Ebből a 16 millióból kb. 7 millió külföldi illetőségű, azaz német állampolgársággal nem rendelkező.

Az 1960-as évek óta a Nyugat és később az újraegyesült Németország elsősorban Dél- és Kelet-Európából, valamint Törökországból vonzza bevándorlóit, akik közül sokan (vagy gyermekeik) idővel megszerezték a német állampolgárságot. Míg ezeknek a bevándorlóknak a nagy része kezdetben vendégmunkásokként érkezett, Németország ugyanakkor a Németországban menedékjogot kérelmező menekültek elsődleges célpontja is volt, részben azért, mert a német alkotmányban már régóta szerepel egy záradék, amely garantálja a politikai menedékjogot, mint emberi jogot.

A 2010-es évek végén a német kormány és a német társadalom többsége elismeri, hogy a különféle etnokulturális háttérrel rendelkező bevándorlók a német társadalom részét képezik, és támogatják az ellenőrzött bevándorlást.[18] 2017-ben a német származásúak aránya (akik nem rendelkeznek bevándorlói háttérrel) a német társadalomban mintegy 75-76 %.[19]

2018-ban a Németországban tartózkodó külföldi állampolgárok leggyakoribb származási országai a következők [20] (A lista nem tartalmazza a már német állampolgárságúakat és a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldi állampolgárokat sem):

No. Nemzetiség Népesség a külföldiek %-a
Összesen 10,915,455 100 %
1   Törökország 1,476,410 13.5
2    Lengyelország 860,145 7.9
3   Szíria 745,645 6.8
4    Románia 696,780 6.4
5    Olaszország 643,530 5.9
6    Horvátország 395,665 3.6
7    Görögország 363,205 3.3
8    Bulgária 337,015 3.1
9   Afganisztán 257,110 2.4
10   Oroszország 254,325 2.3
11   Irak 247,800 2.2
12   Szerbia 231,230 2.1
13   Koszovó 218,150 2.0
14    Magyarország 212,360 1.9
15   Bosznia-Hercegovina 190,495 1.7

UtazásSzerkesztés

A 2008-as adatok alapján a németek több pénzt költöttek külföldi utazásra, mint bármely más nemzet. A leglátogatottabb úti célok Spanyolország, Olaszország és Ausztria voltak.[21]

VallásSzerkesztés

MúltSzerkesztés

Az ókori germán törzseknek nem volt papi szervezetük. Az emberek hittek a föld alatti, földi, vízi, hegyi szellemekben, és a halottak feltámadásában, akiknek lelkét tiszteletben részesítették.[22]

A 4. századtól kezdve – a mai Németország területén – a germán törzsek áttérítésével a kereszténység kezdett terjeszkedni. Kezdetben annak ariánus formája. A térség a 8. és 9. századra teljesen katolikus kereszténnyé vált. Az újkor hajnalán, a 16. század elején Luther működése nyomán innen indult meg a reformáció. Még e század folyamán a lakosság jelentős része protestánssá vált, elsősorban evangélikus és református vallásúvá.

Neves teológusok voltak: Luther, Melanchthon, Schleiermacher, Feuerbach, Rudolf Otto. Németország szintén számos misztikus hazája volt: Eckhart mester, Rudolf Steiner, Jakob Böhme; XVI. Benedek pápa.

NapjainkSzerkesztés

Manapság a lakosság kb. 60% -a keresztyénként azonosítja magát, ebből a fele római katolikus, amely az ország déli és nyugati részén jelentősebb, fele pedig a német evangélikus egyházhoz tartozik (Evangelische Kirche in Deutschland, rövidítve EKD), amely túlnyomórészt az északi régiókban jelentősebb. A keresztény lakosság maradékát számos kisebb keresztény felekezet alakítja.

Főleg a bevándorlók révén a lakosság 5–6%-a muszlim, míg a még kisebb vallások között szerepel a buddhizmus, a judaizmus és a hinduizmus. A lakosság többi része semmilyen egyházzal nem áll kapcsolatban, sokuk ateista, agnosztikus vagy egyszerűen vallástalan; ezek jelentős többséget alkotnak az ország keleti részén, a volt NDK területén.[23] A nem vallásos emberek (ideértve az ateistákat és az agnosztikusokat) a németországi nagyvárosokban a többséget képviselik, és az összes keleti tartományban a népesség abszolút többségét, ezzel szemben a nyugati tartományok vidéki térségei vallásosabbak, és néhány vidéki térség itt nagyon vallásos.[24]

A vallási megoszlás változása 1910–2011 között[25][26][27][28][29]
Religion 1910 1925 1933 1939 1946 1950 1960-as
évek
1990 2001 2011 [30][31]
számban %-ban számban %-ban számban %-ban számban %-ban számban %-ban számban %-ban számban %-ban számban %-ban számban %-ban számban %-ban
Keresztény 63,812,000 98.3 60,208,000 96.5 62,037,000 95.2 65,127,000 94.0 59,973,519 94.9 65,514,677 94.7 65,455,144 89.4 57,947,000 73.2 52,742,000 64.1 53,257,550 66.8
Evangélikus és más lutheránus 39,991,000 61.6 40,015,000 64.1 40,865,000 62.7 42,103,000 60.8 37,240,625 59.0 40,974,217 59.2 39,293,907 53.7 29,422,000 37.2 26,454,000 32.2 25,266,470 31.7
Katolikus 23,821,000 36.7 20,193,000 32.4 21,172,000 32.5 23,024,000 33.2 22,732,894 35.9 24,540,460 35.5 26,161,237 35.7 28,525,000 36.1 26,288,000 32.0 24,869,380 31.2
Ortodox ker. - - - - - - - - - - - - - - - - - - 1,050,740 1.3
Más keresztény - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2,070,960 2.6
Zsidó 615,000 1.0 564,000 0.9 500,000 0.8 222,000 0.3 - - - - - - - - - - 84,430 0.1
Más 498,000 0.7 1,639,000 2.6 2,681,000 4.0 3,966,000 5.7 623,956 1.0 752,575 1.1 1,089,673 1.5 - - - - 4,137,140 5.2
Nincs vallása - - - - - - 1,190,629 1.5 2,572,369 4.1 3,438,020 4.9 7,459,914 10.2 - - - - 22,223,010 27.9
Népesség 64,926,000 100 62,411,000 100 65,218,000 100 69,314,000 100 63,169,844 100 69,187,072 100 73,178,431 100 79,112,831 100 82,259,540 100 79,652,360 100

TudománySzerkesztés

Feltalálók, tudósokSzerkesztés

Németország számos híres feltaláló és mérnök otthona volt, mint például Johannes Gutenberg, Hans Geiger, Konrad Zuse, aki megépítette az első számítógépet.[32] A német feltalálók, mérnökök és ipari szereplők, például Zeppelin, Daimler, Diesel, Otto, Wankel, von Braun és Benz hozzájárultak a korszerű autó- és légi közlekedési technológiák kialakításához, ideértve az űrutazás kezdeteit is.[33][34]

Albert Einstein és Max Planck munkája döntő jelentőségű volt a modern fizika megalapozásához, amelyet Werner Heisenberg és Erwin Schrödinger továbbfejlesztettek.[35] Előtte olyan kulcsfontosságú fizikusok is feltűntek, mint Hermann von Helmholtz, Joseph von Fraunhofer és Gabriel Daniel Fahrenheit. Wilhelm Conrad Röntgen felfedezte a röntgenfelvételt, amely 1901-ben elnyerte neki a fizika első Nobel-díját.[36]

További jeles német tudósok: Otto Hahn, Georg Simon Ohm, Max Born.

1901 és 2008 között 79 német természettudóst tüntettek ki Nobel-díjjal, közülük 29-en kémiai, 28-an fizikai, 22-en pedig orvosi és fiziológiai Nobel-díjat kaptak.

EgyetemekSzerkesztés

Németország Európa egyik tudományos központja. Híres egyetemek a müncheni, a tübingeni, a göttingeni, a marburgi és a Berlini (Humboldt) Egyetem, a Freibergi Bányászati Akadémia és a Freiburgi Egyetem. Ezenkívül a Ruprecht-Karls-Universität Heidelbergben Európa egyik legrégebbi egyeteme.

DivatSzerkesztés

Németország a divatipar egyik vezető országa, Franciaország, Olaszország, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Japán mellett. 2010-ben a német textilruházati ipar kb. 1300 vállalatból állt és 28 milliárd eurós bevételt generált. A termékek csaknem 44%-át exportálták. Ez az ipar az ország második legnagyobb fogyasztási cikkek gyártója az élelmiszer-előállítás után.[37] Annak ellenére, hogy az ország második legnagyobb iparága, alig több mint 120 ezer embert foglalkoztat ebben az ágban.[38] A hangsúly nem a mennyiségen, hanem a minőségen van.

München, Hamburg és Düsseldorf a német divatipar fontos tervezési és gyártási csomópontjai is, egyéb kisvárosok mellett.[39] A kisebb központok: Herford, Metzingen, Herzogenaurach, Schorndorf, Chemnitz, Albstadt és Detmold.[40]

A neves német divattervezők között szerepel Karl Lagerfeld, Jil Sander, Wolfgang Joop, Philipp Plein és Michael Michalsky.

Fontos márkák a Hugo Boss, az Escada, a Triumph, valamint az Adidas, a Puma és a Jack Wolfskin. Egyéb márkák: JOOP!, MCM, Schiesser, Closed, Valisere, Ulla Popken, Tom Tailor stb.

GasztronómiaSzerkesztés

A német konyha régiónként változik. Például az ország déli régióiban kulináris kultúrájuk megoszlik Svájccal és Ausztriával. A sertés, a marha és a baromfi a fő húsfajták, amelyeket Németországban fogyasztanak; a sertés a legnépszerűbb.[41] A húst gyakran kolbász formájában fogyasztják. Több mint 1500 különféle kolbász készül Németországban. Az ökológiai élelmiszerek piaci részesedése körülbelül 3,0% -ot nyert, és ez várhatóan tovább növekszik.[42]

SportSzerkesztés

ÜnnepekSzerkesztés

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.

Dátum Magyar név Német név Megjegyzés
Január 1. Újév Neujahr
Január 6. Vízkereszt Hl. Drei Könige Bajorországban, Baden-Württembergben, Szász-Anhaltban
Nagypéntek Karfreitag dátum változó
Húsvéthétfő Ostermontag dátum változó
Május 1. A munka ünnepe Tag der Arbeit
Áldozócsütörtök Christi Himmelfahrt dátum változó
Pünkösdhétfő Pfingstmontag dátum változó
Úrnapja Fronleichnam Bajorországban, Baden-Württembergben, Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban, a Saar-vidéken, valamint Szászország és Türingia egyes közösségeiben, dátum változó
Augusztus 8. Békefesztivál Friedensfest csak Augsburg városában
Augusztus 15. Nagyboldogasszony Mariä Himmelfahrt a Saar-vidéken és Bajorország katolikusok lakta területein
Október 3. A német egység napja Tag der Deutschen Einheit 1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az 1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett
Október 31. A reformáció napja Reformationstag Baden-Württemberg, Brandenburg, Mecklenburg-Elő-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt és Türingia ünnepe (2017-ben az egész országban állami ünnep)
November 1. Mindenszentek Allerheiligen Bajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban és a Saar-vidéken. Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja.
A vezeklés napja Buß- und Bettag Szászországban, 1994-ig az egész országban, dátum változó
December 25. és 26. Karácsony Weihnachtsfeiertag

JegyzetekSzerkesztés

  1. Germany country profile, BBC, 19. März 2012. Abgerufen am 3. Januar 2013.
  2. Wasser, Jeremy. „Spätzle Westerns”, 2006. április 6. (Hozzáférés ideje: 2011. március 28.) 
  3. Statistische Gesamterhebung an den Museen der Bundesrepublik Deutschland für das Jahr 2017
  4. Kraftwerk maintain their legacy as electro-pioneers”, Deutsche Welle, 2011. április 8. (Hozzáférés ideje: 2013. május 14.) 
  5. Tangerine Dream's Edgar Froese, Electronic Pioneer: An Appreciation”, Billboard (Hozzáférés ideje: 2018. szeptember 24.) 
  6. https://www.stubhub.com/wacken-open-air-tickets/performer/1505734/
  7. [1] Welt - "Das Filmstudio Babelsberg ist Teil der Medienstadt Babelsberg. Auf 46 Hektar Fläche arbeiten etwa 2000 Menschen aus der Film- und Medienbranche.",retrieved 10 February 2019
  8. Studio Babelsberg Archiválva 2011. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben. - "Mit der Erschließung des direkt in der Nachbarschaft befindlichen Filmgeländes mit den Studios Neue Film 1 und Neue Film 2 konnte Studio Babelsberg seine Studiokapazitäten verdoppeln und verfügt so über Europas größten zusammenhängenden Studiokomplex.", retrieved 3 December 2013 (German)
  9. Bordwell, David. The Introduction of Sound, Film History: An Introduction, 2nd, New York City: McGraw-Hill, 204. o. [1994] (2003). ISBN 978-0-07-115141-2 
  10. Leni Riefenstahl, Filmbug Movie Stars. Retrieved 13 April 2007.
  11. Rainer Werner Fassbinder Archiválva 2011. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben., Fassbinder Foundation. Retrieved 13 April 2007.
  12. National Geographic Collegiate Atlas of the World. Willard, Ohio: R.R Donnelley & Sons Company. April 2006. pp. 257–270. ISBN 978-0-7922-3662-7.
  13. European Commission: Special Eurobarometer 243: Europeans and their Languages (Survey). Europa (web portal), 2006. (Hozzáférés: 2007. február 3.)
    European Commission: Special Eurobarometer 243: Europeans and their Languages (Executive Summary). Europa (web portal), 2006. (Hozzáférés: 2007. február 3.)
  14. Stefan Zeidenitz: Miért nem bírjuk a németeket?
  15. BBC: Germany gay marriage: Couple are first to marry under new law Retrieved 28 April 2019. Archived 12 July 2009 at the Wayback Machine
  16. Weinthal, Benjamin (31 August 2006). "He's Gay, and That's Okay"[halott link]. Gay City News. New York.
  17. Bundeszentrale für politische Bildung: "Die soziale Situation in Deutschland: Bevölkerung mit Migrationshintergrund I
  18. Heckmann, Friedrich (2003). The Integration of Immigrants in European Societies: national differences and trends of convergence (Warning Germany Has No Humor). Stuttgart: Lucius & Lucius. pp. 51 ff. ISBN 978-3-8282-0181-1. Retrieved 28 October 2010.
  19. Bevölkerungː Migration und Integration
  20. Bevölkerung und Erwerbstätigkeit: Ausländische Bevölkerung Ergebnisse des Ausländerzentralregisters
  21. "Germans spend most on foreign trips: Industry group". The Economic Times. New Delhi. 10 March 2009.
  22. Hunyadi László: A világ vallásföldrajza, 1995
  23. "Zensusdatenbank – Ergebnisse des Zensus 2011 –Personen nach Religion (ausführlich) für Deutschland". Statistische Ämter des Bundes und der Länder. 9 May 2011.
  24. "Global Index of Religiosity and Atheism" (PDF). Gallup. Archived from the original (PDF) on 2 August 2017.
  25. Bevölkerung nach Religionszugehörigkeit (1910–1939) (német nyelven). Band 6. Die Weimarer Republik 1918/19–1933. Deutschen Historischen Instituts
  26. Deutschland: Die Konfessionen”, FOWID, 2018. január 15. (de nyelvű) 
  27. Bischofskonferenz, Deutsche: Kirchliche Statistik (német nyelven). dbk.de . (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
  28. Zahlen und Daten zu Kirchenmitgliedern (német nyelven). www.ekd.de . (Hozzáférés: 2019. augusztus 27.)
  29. Population change - Demographic balance and crude rates at national level. Eurostat
  30. 2011 census
  31. Pressekonferenz „Zensus 2011 – Fakten zur Bevölkerung in Deutschland“. DESTATIS , 2013. május 31. [2013. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 5.)
  32. Horst, Zuse. The Life and Work of Konrad Zuse Everyday Practical Electronics (EPE) Online. Retrieved 2007-01-02
  33. Automobile. Archiválva 2009. október 29-i dátummal a Wayback Machine-ben. Microsoft Encarta Online Encyclopedia 2006. Retrieved 2007-01-02
  34. The Zeppelin Archiválva 2011. május 1-ji dátummal a Wayback Machine-ben. U.S. Centennial of Flight Commission. Retrieved 2007-01-02
  35. Roberts, J. M. The New Penguin History of the World, Penguin History, 2002. Pg. 1014. ISBN 0-14-100723-0
  36. The Alfred B. Nobel Prize Winners, 1901-2003 Archiválva 2010. február 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. History Channel from The World Almanac and Book of Facts 2006. Retrieved 2007-01-02
  37. "BMWI Branchenfokus Textil und Bekleidung". Archived from the original on 21 July 2012. Retrieved 28 September 2014.
  38. German Textile Industry
  39. "Die deutsche Mode kommt aus der Provinz". BRIGITTE. Retrieved 28 September 2014.
  40. Die deutsche Mode kommt aus der Provinz (The German fashion also comes from the province), Brigitte, Issue 15/2012, retrieved January 18, 2014 (German)
  41. German food stats. www.nationmaster.com. (Hozzáférés: 2007. november 26.)
  42. Organic Agriculture in Germany. organic-Europe. [2007. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 26.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Németország kultúrája témájú médiaállományokat.