Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Mária-kultusz Magyarországon

Boldogasszony

Szent Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon. A Boldogasszony kultuszt Szent István király a keresztény hit terjesztésével párhuzamosan honosította meg. Fia, Imre herceg halála miatt, - őt túlélő fiúörököse nem lévén - a hagyomány szerint Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel örökségül az országot. Vaszary Kolos kérésére a pápa elrendeli a Magyarok Nagyasszonya ünnepnapját, melyet 1896 millenniumi ünnepségek óta minden év október 8-án tartanak a katolikus kalendáriumban. Lásd még: Máriás lelkület

Tartalomjegyzék

Mária-tiszteletSzerkesztés

  • Szent Gellért Fehérváron tartotta bemutatkozóbeszédét. Ott Szűz Máriát a "napba öltözött Asszonynak" és "mennybe felvett Boldogasszonynak" nevezte. Diósdon misét mondott amelynek egy részlete bekerült a Képes krónikába: "...Tudomásotokra hozom, ugyanis az isteni titkot, amely nekem ma éjjel felfedeztetett. Urunkat Jézus Krisztust láttam szentséges anyja, az örökké szűz Mária ölében, ki magához híván bennünket, saját kezével nyújtotta nekünk testének és vérének szentségét."Képes Krónika szövegrészlet
  • Szent Gellért megépítteti az első monostort a Maros parti Őscsanádon, ahol a Boldogasszony mennybevételét választják főünnepnek.[1]
  • Magyarországot hivatalosan felajánlották Szűz Mária oltalmába négy alkalommal, 1038-ban Esztergomban Szent István; 1317-ben Károly Róbert uralkodása alatt Szepeshelyen; 1693-ban Buda és a délvidék a törököktől való visszavívásuk emlékére a király; 1896-ban a millennium esztendejében Magyarország ezeréves létéért.[2][3]
 
Szűz Máriának felajánlja Szent István a koronát