Főmenü megnyitása

Mucsi Sándor (színművész, 1926–2006)

magyar színész

Mucsi Sándor (Szeged, 1926. február 21.Budapest, 2006. június 1.) színművész, magánénekes (tenor) volt. Hatvanegy évet töltött a pályán, ezalatt számos vidéki teátrumban játszott, majd három évtizeden át a Fővárosi Operettszínház tagja volt.[1] Pályafutása alatt végigénekelte a klasszikus tenorbonviván-szerepek teljes sorát.[2]

Mucsi Sándor
Mucsi Sándor
Mucsi Sándor
Életrajzi adatok
Született 1926. február 21.
Szeged
Elhunyt 2006. június 1. (80 évesen)
Budapest
Házastársa Farkas Rózsa
Balogh Rózsa
Dr. Pudler Erzsébet
Hasszán Ilona (1982-2006)
Pályafutása
Aktív évek 1945-2006
Híres szerepei Szu-Csong herceg
Edvin
Sancho Panza
Ámos Hart
Mordcha kocsmáros
Benedek Péter
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mucsi Sándor témájú médiaállományokat.

Pályafutását a Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társaság Színházában kezdte 1946-ban, majd a Békés Megyei Jókai Színház tagja lett. 1949-ben a Katona József Színházhoz helyezték, Kecskemétre.[3] Első komoly szerepét 1952-ben kapta: Nemorinót, a félszeg parasztlegényt játszotta Gaetano Donizetti operájában, a Szerelmi bájitalban.[4] A következő években számos nagyoperett bonvivánját alakította.

1955-ben mutatkozott be szülővárosa teátrumában, a Szegedi Nemzeti Színházban, ahol – kisebb kecskeméti és szolnoki megszakítással – egy évtizeden át lépett fel. A sok operett mellett számos operában is énekelt. Ebben az időszakban, 1957-ben készült a Bástyasétány 77 című rádiójáték, amelynek férfi főszereplője volt. Később játszott a darab szegedi és fővárosi színházi feldolgozásában is.[5]

1966-1968-ban a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1969-től két éven át a szolnoki Szigligeti Színház művésze volt. 1971-ben a Sybill című nagyoperett szolnoki előadásán a Nagyherceg szerepével búcsúzott a bonviván szerepkörétől.[6]

1972-ben Budapestre, a Fővárosi Operettszínházba szerződött, amelynek társulatához 2003-ig tartozott. A My Fair Ladyben mutatkozott be.[7] Kiemelkedő szerepe volt Sancho Panza a La Mancha lovagjában, Ámos Hart a Chicagóban, illetve Mordcha kocsmáros a Hegedűs a háztetőn című darabban.[2][8]

Az 1990-es években a Fővárosi Operettszínház társulatával tíz szezonban lépett fel a müncheni a Deutsches Theaterben. Számos országban vendégszerepelt a színház, majd magántársulatok tagjaként, többek között az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Kolumbiában.[6]

Molnár Gál Péter 2005-ben, Mucsi Sándor 80. születésnapja alkalmából azt írta róla, hogy három dolog, a hangja, a hite önmagában és a nők iránti szenvedélye tette alkalmassá a bonviván szerepkörre.[9]

Tartalomjegyzék

KezdetekSzerkesztés

 
Édesanyjával a háború alatt
 
Mucsi Sándor 1948-ban

Mucsi Sándor 1926. február 21-én Szegeden született. Édesapja Zsadányi (később Mucsi) Sándor tűzoltóparancsnok, édesanyja Varsányi Lídia háztartásbeli volt. Egy örökbefogadott húga volt, akivel együtt Hódmezővásárhelyen nevelkedett. Gyerekkorában barátkozott össze Antal Imrével és Bessenyei Ferenccel. Szülei hamar elváltak, édesanyja nevelte őt és testvérét az Ádám utcában, később anyai nagymamája és édesanyja húga is hozzájuk költözött. Édesanyja a Fekete Sas szállodában talált állást, ebből tartotta fenn a családot.[3][6] Mucsi Sándor a nyári szünetekben Gila Jenő hegedűkészítő műhelyében dolgozott, majd a polgári iskola elvégzése után nyomdásznak tanult.[3]

A második világháborúban, 1944-ben leventeként a németek Mártélyba vitték, ahonnan néhány társával hazaszökött. Miután elfogták, Zircre kellett mennie, ahol a szétbombázott vasútvonalak helyreállításán dolgoztatták. Ezután besorozták, és kiképzés nélkül Rábakecölre vezényelték. Néhány társával Sopronbánfalváról ismét megszökött, majd a szovjet hadsereg fogságába került. Három hónapot töltött a székesfehérvári hadifogolytáborban, ahol magyar nótákat énekelt a tábori színházban, majd 1945 kora nyarán hazajutott Hódmezővásárhelyre.[3]

Erdei László nyomdájában állt munkába. Eközben Petrik Imrétől, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség kultúrcsoportja rendezőjétől tanult versmondást. Várhelyi Endre későbbi operaénekes a Fekete Sas szállodában dolgozott, és kisebb darabok előadásához tehetséges amatőröket toborzott. Mucsi Sándor több előadásban is részt vett, itt ismerkedett meg későbbi igazgatójával, Osváth Bélával, aki társulatot szervezett a nyári színkör tagjaiból.[6]

Mucsi Sándor a színészszakszervezet budapesti irodájában vizsgázott, és 1945 augusztusában megkapta első szerződését a Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társaság Színházától.[3] A társulat nemcsak Hódmezővásárhelyen, hanem Makón is fellépett.[10] Együtt játszott Ajtay Andorral, aki a nála 23 évvel fiatalabb színészt szeretetteljesen Mukikámnak nevezte.[6]

1946. június 20-án Szarka Pál szerepében lépett színpadra a Móricz Zsigmond írásából készült Sári bíró című darabban, majd öt nappal később Juhászt játszotta a Légy jó mindhalálig bemutatóján. Az első darabot Somlay Artúr rendezte, és ő alakította a címszerepet is. Mindkét színműben fellépett Gobbi Hilda és Bessenyei Ferenc is.[11] Játszott még 1946 őszén Gerhart Hauptmann Naplemente előtt (Wuttke doktor) és Molnár Ferenc Hattyú (Alfred) című művében is.[10] 1948-1949-ben a békéscsabai Békés Megyei Jókai Színház tagja volt mint gyakorlatos színész. Ebben az időszakban fellépett Gyulán és Hódmezővásárhelyen is.[6]

Vidéki kőszínházak és a rádióSzerkesztés

KecskemétSzerkesztés

 
Gyólay Viktóriával a Csárdáskirálynőben
 
Karácsonyi Magdával a Bástyasétány 77 szegedi előadásán
 
Az Ártatlan Zsuzsi szolnoki előadásán
 
Darvas Ivánnal (j) a La Mancha lovagja című darabban
 
Amos Hartként
 
Az ellopott futár című darabban
 
A Cirkuszhercegnő cirkuszi bemutatóján

1949. szeptember 1-jével,[12] a színházak államosításának évében, a kecskeméti Katona József Színházhoz helyezték.[3] Az első években kisebb szerepeket játszott prózai és zenés darabokban. Első komoly szerepét 1952-ben kapta: Nemorinót, a félszeg parasztlegényt játszotta Gaetano Donizetti operájában, a Szerelmi bájitalban.[4] Ezután következett az Orfeusz az alvilágban, A denevér és a Luxemburg grófja, valamint a Csárdáskirálynő címszerepe.[13][14][15][16] Míg 1949-ben még csak Bartoló, a jós szerepét játszotta a János vitézben, 1953-ban már Kukorica Jancsiként lépett színpadra.[17]

A zenés darabokban általában Gyólay Viktória, a színház első számú primadonnája volt a partnere. Ennek az időszaknak A mosoly országa volt az utolsó bemutatója, amelyben a főszerepet, Szu-Csong herceget alakította.[18] A színházzal járták a környező falvakat, és sokszor a teherautó platóján tartották az előadásokat. Gyakran játszottak Baján is. Ebben az időszakban, 1951-1954-ben végezte el a Színház és Filmművészeti Főiskolát.[6]

A kecskeméti Leányvásárt három előadásra Budapestre hívta Gáspár Margit, a Magyar Színház igazgatója. Az előadás olyan sikeres volt, hogy 121 alkalommal játszották el a Szakszervezetek Országos Tanácsa székházában. Gáspár Margit később a Fővárosi Operettszínház vezetője lett, és többször csábította Mucsi Sándort Budapestre.[6]

SzegedSzerkesztés

1955. augusztus 1-jén[12] szülővárosa teátrumába, a Szegedi Nemzeti Színházba szerződött, ahol – a kisebb kecskeméti és szolnoki megszakítást, valamint az Országos Rendező Iroda önálló utazó társulatánál töltött időszakot hozzáadva[19] – egy évtizeden át lépett fel. Szinte valamennyi nagy operett bonvivánját eljátszotta. 1955. október 10-én Jacques Offenbach Hoffmann meséi című operájában mutatkozott be.[20]

Számos más operában énekelt, így a Turandotban, a Fidelióban, A varázsfuvolában, a Rigolettóban, a Bohéméletben, A három narancs szerelmesében, a Lakmében és a Pillangókisasszonyban. A Csongrád Megyei Hírlap így értékelt 1964. február 11-én: „Mucsi Sándor drámai Monostatosa új színekkel gazdagítja a Varázsfuvola szegedi előadását”. A Film Színház Muzsika ugyanezen a napon ezt írta: „Mucsi Sándor Monostatosa ismét bizonyította, hogy a művész jól megállja a helyét a legigényesebb operákban is”.

Több nagy bonviván szerepet énekelt, köztük Radjami herceget a A bajadérban, Ádámot a Madarászban, Danilovics Danilót A víg özvegyben, Jancsó Bálintot a Mária főhadnagyban és Szu-Csongot A mosoly országában.[6]

Bástyasétány 77Szerkesztés

Ebben az időszakban, 1957-ben készült a Bástyasétány 77 című rádióoperett, amelyet Eisemann Mihály kifejezetten a Magyar Rádió számára írt. Solymosi Ottó, a darab rendezője így emlékezett vissza: „Mucsi Sándor a Szegedi Nemzeti Színházban operaénekesként működött, bár klasszikus operettekben is fellépett, ezt az új szerepet nem akarta elénekelni. Vaszy Viktor azonban, aki a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát és Tánczenekarát vezényelte a felvételen és Szegeden Mucsi igazgatója volt, kijelentette, ha a népszerű tenor nem játssza el a stúdióban Pétert, akkor nem engedi a darab sok sikert ígérő első kőszínházi premierjén sem fellépni. Az énekes úgy döntött: a szerep némi segítséggel mégis belefér az életébe: reggelenként repülőgép hozta Budapestre és vitte vissza, hogy az esti előadásra pontosan odaérjen.” Az ősbemutató 1957. május 4-én volt. A Bástyasétány 77 óriási siker lett, negyven év alatt tizennyolcszor ismételte a rádió.[5] 1958-ban a rádiós felvétel szereplői a Fővárosi Operettszínház kamaraszínházában, a Blaha Lujza Színházban játszották a darabot.[21]

1997. május 9-én a Fészek Művészklubban emlékestet rendeztek Mucsi Sándornak az ősbemutató tiszteletére az operettszínház stúdiója és a Nemzeti Színház akadémiája növendékeinek közreműködésével.[22]

Kitérőkkel az operettszínház feléSzerkesztés

1958. augusztus 15. és december 31. között az Országos Rendező Iroda társulatával dolgozott.[12] 1959. február 7-én mutatta be a Kossuth Rádió Behár György, Király Dezső és Romhányi József Sarokház című operettjét, amelyben Mucsi Sándor énekelte, Gyenes Magda partnereként, a férfi főszerepet.[23]

1959. szeptember 1. és 1960. július 31. között a a szolnoki Szigligeti Színház művésze volt, majd 1961. május 29-éig a Magyar Cirkusz és Varieté állományába tartozott.[12] 1960-ban egy évadra az akkor nyíló budapesti Tarka Színpadhoz is leszerződött, ahol Behár György Játszunk valami mást című darabjának főszerepére hívták meg, amelyben Lakatos Gabriella balerina volt a partnere. Az előadás 123 alkalommal ment.[6] 1962. január 15-én egy évadra visszatért a Szegedi Nemzeti Színházhoz, majd egy évadra ismét Kecskemét következett.1963. augusztus 1-jén ismét visszatért Szegedre, ahol 1967. március 11-éig játszott[12]

1966-ban, Lendvay Ferenc igazgató hívására a Miskolci Nemzeti Színházba szerződött, majd 1969-től két éven át a szolnoki Szigligeti Színház művésze volt. A szolnoki színház bemutatta Oscar Wilde Hazudj igazat című zenés komédiáját, amelyben a tiszteletest játszotta. Fényes Szabolcs Maya című operettjében Mambó, Ábrahám Pál Viktóriájában Koltay László, Jean Gilbert Ártatlan Zsuzsijában Dr. René Wildhagen, Kálmán Imre Cigányprimásában Lacit Játszotta. Színpadra lépett Bíró Attila Májusi muzsikájában, Bertolt Brecht Koldusoperájában, valamint Molnár Ferenc-Zerkovitz Doktor úrjában.[6]

A színház 1971. május 28-án bemutatta Jacobi Viktor Sybill című nagyoperettjét, melyben a Nagyherceg szerepét osztották rá. Akkor döntött úgy, hogy ezzel a szereppel búcsúzik el a bonviván szerepkörtől.[6]

Fővárosi OperettszínházSzerkesztés

1972 februárban[12] Budapestre, a Fővárosi Operettszínházba szerződött, amelynek társulatához 2003-ig tartozott. A My Fair Ladyben mutatkozott be.[7] Alakítását így értékelte Dalos László kritikája: „Új szereplő: Mucsi Sándor. Néhány mozdulatból rakja össze az örökké piás és félalvó Jamie-t.”[24]

Az operettszínház színpada nem volt ismeretlen számára, 1964 márciusában több alkalommal helyettesítette a Londonban tartózkodó Sárdy Jánost a Luxemburg grófjában.[6] 1970-ben a beteg Oszvald Gyula helyett ugrott be három előadásban Caramelo szerepében, amelyet még 1957-ben énekelt Szegeden, Johann Strauss Egy éj Velencében című darabjában.[25]

Kiemelkedő szerepe volt Sancho Panza a La Mancha lovagjában Darvas Iván mellett. A hóbortos lovag kísérőjeként 1973-ban lépett először színpadra beugróként. Mindössze egy színpadi próbával vette át a szerepet. Rácz György így beszélt róla a Kossuth Rádióban: „Már az is meglepetésszámba ment, hogy klasszikus operettdallamokhoz szokott, ma is hibátlan fényű tenorja milyen jellegzetes alkalmazkodással győzte a modern ritmusokat, jellemszerepekhez hozzá-korpulensedett alakja milyen könnyedén siklott a komplikált koreográfiában. De ami földön járó, bölcs humorral élő, derűs emberszeretetet áraszt Sancho Pansájának legnagyobb dicsérete: Mucsi Sándor nem vallott szégyent beugrásával egyik legnagyobb színpadművészünk, a címszerepet alakító Darvas Iván mellett sem.”[2][8]

Hálás szerepe volt Ámos Hart a Chicagóban. Kollégája, Lehoczky Zsuzsa ezt írta életrajzi könyvében: „Roxie férjét, Ámos Hartot játszotta. Játszotta? Átélte. Szerepe szerint örök palimadár, ki szerelméért bármit felvállalna, pedig örökösen csak átnéznek rajta - mintha üvegből volna. Ott áll az az ember a színpadon, és úgy állt ott, mint aki nem is létezik. Mégis velünk együtt dobogott a szíve - az igénytelen balekok elnyűtt, kikönyökölt kardigánjában susogta-sírta, önmagán is ironikusan nevetve, valahogy ilyenformán: Celofán, Mister Celofán, csak egy átlátszó üvegszív csupán. Úgy hívják őt: Mucsi Sándor.”[6]

Nagy sikerrel játszotta Mordcha kocsmárost a Hegedűs a háztetőn című darabban, amelynek főszereplője a hódmezővásárhelyi diáktárs, Bessenyei Ferenc volt. Szép kritikát kapott A denevér 1978-as bemutatója után is: „Mucsi Sándor, a Fővárosi Operettszínház sokoldalú művésze, a bonvivánságtól a buffóságig mindenhez ért. Frank börtönigazgatóként a kedves parvenüt játssza el, aki a börtönrácsok szomszédságában is a született bohémség báját hordozza magában.”[26]

Sok más darabban játszott még, egyebek között A kutya, akit Bozzi úrnak hívtakban, a Dohányon vett kapitányban, a Cirkuszhercegnőben, a Marica grófnőben, a Csárdáskirálynőben, a Nebáncsvirágban, A montmartre-i ibolyában, a A mosoly országában, a Cigányszerelemben, a Piros karavánban és a Bocaccióban.[6] 1975-ben, a Veronai fiúkban így látta őt a kritikus: Mucsi Sándor „a legshakespeareibb alakítással örvendeztetett meg. Igaz, a Veronai fiúk nem Shakespeare, de ez az emberformálás nem kirí az egészből, hanem határozottan gazdagítja, jó ízekkel fűszerezi.”[27]

KülföldönSzerkesztés

Az 1980-90-es években a Fővárosi Operettszínház társulatával tíz szezonban lépett fel a müncheni a Deutsches Theaterben, ahol „kitűnő kabinetalakítást nyújtott”.[28] Számos országban vendégszerepelt, köztük Hollandiában, Olaszországban, Finnországban, Svájcban, Ausztriában, Oroszországban, Görögországban, Franciaországban, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Szlovéniában.

1976-ban megalakult a Kálmán Imre Szocialista Brigád, amelynek vezetője lett. A társaság számos jótékony előadást adott Magyarországon, illetve külföldön (Tengizben, Orenburgban) az építkezéseken dolgozó magyar munkásoknak.[4][29] Mucsi Sándor a Fővárosi Operettszínháztól ment nyugdíjba 1991. augusztus 1-jén.[12]

MagántársulatoknálSzerkesztés

Pályafutása végén tagja volt több magántársulatnak. Ötször volt különböző operettekkel az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában. Fellépett Olaszországban, Hollandiában, Finnországban, Szlovéniában, Svájcban. A Csárdáskirálynővel Japánban és Kolumbiában is vendégszerepelt.[6]

Játszott többek között a Békés Megyei Jókai Színházban, a Művész Színházban, a Városmajori Szabadtéri Színpadon, az Egri Várszínházban, a Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínházban, valamint a Turay Ida Színházban. Utóbbiban 2004-ben megrendezte a Sybill című operettet. Összesen 61 évet töltött a színpadon.[30] Utoljára halála előtt négy hónappal, 2006 márciusában a Lili bárónőben lépett fel Nyíregyházán Tóth Éva és Leblanc Győző társulatával. Turnézott Szolnoki Tibor és Zsadon Andrea társulatával is.[6]

Hosszú pályafutása alatt olyan színészekkel játszott együtt mint Somlay Artúr, Gobbi Hilda, Ajtay Andor, Domján Edit, Sárdy János, Lorán Lenke, Darvas Iván, Rátonyi Róbert, Németh Marika, Honthy Hanna, Feleki Kamill, Medgyesi Mária, Tiboldi Mária, Latabár Kálmán, Latinovits Zoltán.

Filmen, tévébenSzerkesztés

Mucsi Sándor hosszú pályafutása alatt kevés, általában kisebb szerepet játszott filmekben és tévéjátékokban. Szerepelt egyebek mellett Gyöngyössy Imre Virágvasárnap című mozifilmjében, Koltai Róbert Szamba című alkotásában, valamint a Pompadur, az Olasz vendéglő és a Koldusdiák című zenés tévéjátékban.[31]

Színpadi szerepeiSzerkesztés

Az alábbi lista a Színháztörténeti Múzeum adatbázisa alapján készült. A múzeumi adatbázis hiányos, így több darab is hiányzik belőle. A listába csak a nagyobb kőszínházak bemutatói kerültek be, a felújítások kimaradtak.

Katona József Színház (Kecskemét)
Bemutató Szerző Darab Szerep Bemutató Szerző Darab Szerep
1949. október 1. Szolovjov–Vitkovics Csendháborító Légyhessegető 1949. október 15. BakonyiKacsóh János vitéz Bartoló
1949. október 22. Raszkin–Szlobodszkij Filmcsillag Sofőr 1949. november 29. Eduard Lunzer Diadalmas asszony Keresniczky tábornok
1949. december 31. Paul Weidmann Falusi borbély Erjes Ádám 1949. december 31. Nyikolaj Alfredovics Adijev Dohányon vett kapitány Stresnyeff
1950. Ján Skalka Kecsketej Pali 1950. január 24. Innocent–Strauss Bécsi diákok Sándor
1950. március 15. Földes Mihály Mélyszántás Gábor 1950. április 2. Meilhac–Halévy Gerolsteini nagyhercegnő Péter Milon
1950. április 4. Pjotr Andrejevics Pavlenko Boldogság Vaszjutin 1950. május 24. Schnitzer Ignác Cigánybáró Polgármester
1950. szeptember 24. Viktor Vlagyimirovics Vinyikov Szabad szél Gall cézár 1951. január 9. Hámos György Aranycsillag Balogh
1951. március 4. Csiky Gergely Ingyenélők Darvas Károly 1951. május 9. MérayBékeffyKellér Palotaszálló Péter
1951. június 19. Háy Gyula Az élet hídja Varga Jani 1951. június 20. Willner–Heinz– Schubert Három a kislány Schubert Ferenc
1951. június 27. DékányBálint Csínom Palkó Csínom Palkó 1951. szeptember 1. Szigligeti Ede Liliomfi Gyuri pincér
1951. december 1. Viktor Tyipot Raszkov Szibériai rapszódia Kovsov 1952. március 1. DonizettiRomani Szerelmi bájital Nemorino
1952. március 31. Carlo Goldoni Hazug Énekes 1952. szeptember 13. KarinthyBenedek A Noszty fiú esete Tóth Marival Első cigány
1952. október 2. Halévy–Crémieux–Offenbach Orfeusz az alvilágban Orfeusz 1952. november 14. Haffner–Genée–Strauss A denevér Eisenstein
1953. január 6. Barabás TiborGádor Állami áruház Kocsis Ferenc 1953. február 5. Paul Weidmann Falusi borbély Ádám borbélyinas
1953. február 20. Innocent Vince Ernő Vándordiák Diák 1953. április 4. Zaharovics–Cservinszkij Havasi kürt Mikola
1953. június 26. Wilner–Bodansky–Lehár Luxemburg grófja René 1953. december 23. Bakonyi–Kacsóh János vitéz Kukorica Jancsi
1954. február 20. Martos–BródyJacobi Leányvásár Tom Miggles 1954. november 19. Brammer–Grünwald–Kálmán Montmartre-i ibolya Raoul festőművész
1954. december 17. Martos–Huszka Gül Baba Gábor diák 1955. február 17. Stein–Jenbach–Kálmán Csárdáskirálynő Edvin
1955. április 12. Carré–Battu–Offenbach Eljegyzés lámpafénynél Pierre 1955. április 12. Crémieux–Halévy–Offenbach Fortunio dala Friquet
1955. április 18. Herzer–Löhner-Beda–Lehár A mosoly országa Szu-Csong herceg 1962. november 16. Wilner–Bodansky–Lehár Luxemburg grófja René
1962. december 22. Tabi László Sportol az asszony Jukics Guszti 1963. január 29. Willemetz–Vincy–Lopez Andalúzia Juanito Perez
1963. március 29. Brammer–Grünwald–Kálmán Bajadér Lahore Radjami herceg
Szegedi Nemzeti Színház
Bemutató Szerző Darab Szerep Bemutató Szerző Darab Szerep
1955. október 22. Barbier–Offenbach Hoffmann meséi Miklós 1955. december 10. West–Held–Zeller Madarász Ádám tiroli madarász
1957 Bondy–Fazekas Lúdas Matyi Lúdas Matyi 1957 Csiky Gergely A nagymama Kálmán
1957 Halász–De Fries Ilyenek a férfiak Főpincér 1957. január 25. Herzer–Löhner-Beda–Lehár A mosoly országa Szu-Csong herceg
1957. április 13. Beethoven–Sonnleithner–Treitschke–Breuning Fidelio Jacquino kapus 1957. május 18. BarótiEisemann Bástyasétány 77 Benedek Péter
1957. szeptember 9. Zell–Genée–Strauss Egy éj Velencében Caramello 1957. december 7. Léon–Lehár A víg özvegy Danilovics Danilo
1962. március 10. Szűcs György Elveszem a feleségem Szabó–Szenes 1962. április 3. Mesterházi Lajos Pesti emberek Gyula
1962. június 13. Adami–Simoni–Puccini Turandot Pang 1963. december 7. Szilágyi–Huszka Mária főhadnagy Jancsó Bálint
1964. február 8. Schikaneder–Mozart A varázsfuvola Monostatos 1964. október 16. Sonnleithner–Treitschke–Breuning–Beethoven Fidelio Jacquino
1964. május 29. Giacosa–Illica–Puccini Bohémélet Benoit 1964. július 30. Innocent–Farkas Vidróczki Sisa Pista
1964. december 12. Janowsky–Schneidereit–Masanetz Madame X Anatol Brown 1965. február 6. Szergej Szergejevics Prokofjev A három narancs szerelmese Truffaldino
1965. február 27. Martos–Bródy–Jacobi Leányvásár Tom Miggles 1965. május 8. Romani–Bellini Norma Flavio
1965. szeptember 25. Martos–Huszka Lili bárónő Illésházy gróf 1965. október 23. Piave–Verdi Hugo Rigoletto Borsa
1965. november 6. Viktor Rozov Úton Sofőr 1966. február 26. Grünwald–Löhner–Ábrahám Bál a Savoyban Henry de Faublas
1966. október 1. Brammer–Grünwald–Kálmán Bajadér Lahore Radjami herceg 1966. október 10. Cammarano–Verdi A trubadúr Ruiz
Szigligeti Színház (Szolnok)
Bemutató Szerző Darab Szerep Bemutató Szerző Darab Szerep
1959. október 2. Földes–Ábrahám Viktória Koltay László 1960. január 8. Okonkowski–Schönfeld–Gilbert Ártatlan Zsuzsi Dr. René Wildhagen
1960. március 11. Grünbaum–Wilhelm–Kálmán A cigányprímás Laci 1960. május 21. Galambos–Bíró Májusi muzsika Boglár Sándor
1970. március 13. BrechtWeill Koldusopera Ede 1970. december 11. Hámori–Nádas Szökés a Sing-Singből Főfegyőr
1971. február 5. Zaharovics–Cservinszkij Fehér akácok Anasztáz Korabljov 1971. április 2. MolnárZerkovitz Doktor úr Csató
1971. május 28. Martos–Bródy–Jacobi Sybill Konstantin nagyherceg 1971. október 29. HarmathFényes Maya Mambó
1971. december 23. WildeBágya Hazudj igazat! Dr. Chasuble
Fővárosi Operettszínház
Bemutató Szerző Darab Szerep Bemutató Szerző Darab Szerep
1972. május 19. Lerner–Loewe My Fair Lady Jamie 1973. február 9. Stein–Bock Hegedűs a háztetőn Mordcha kocsmáros
1973. március 30. Nyikolaj Alfredovics Adijev Dohányon vett kapitány Szolga Szmurovnál 1974. március 16. CsemerSzakcsi Piros karaván Puró históriás
1974. december 20. GörgeyIllés Lajos Egy fiú és a tündér Főnemtő 1975. március 13. Halévy–Crémieux–Offenbach Orfeusz az alvilágban Vulcan
1975. május 23. Saphiro–MacDermot–Shakespeare Veronai fiúk Dárdás 1976. október 27. Békeffi–Fényes A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak Monti
1976. május 28. Wilner–Bodansky–Lehár Cigányszerelem Kutula Vince 1976. november 26. Stein–Jenbach–Kálmán Csárdáskirálynő Tábornok
1977. február 18. Miklós–RejtőCsuha Az ellopott futár Brigitta matróz 1977. június 17. Brammer–Grünwald–Kálmán Montmartre-i ibolya Durand
1978. április 21. Haffner–Genée–Strauss A denevér Frank 1979. január 12. Spewack–Spewack–Shakespeare–Porter Csókolj meg, Katám! Harry-Baptista
1979. március 30. Labiche–Fényes Florentin kalap Beauperthuis 1980. szeptember 13. Stein–Jenbach–Kálmán Csárdáskirálynő Tábornok
1980. december 19. Ebb–Fosse–Kander Chicago Amos Hart 1981. április 24. Martos–Bródy–Jacobi Leányvásár Kocsmáros
1981. december 18. Erdődy–Behár Toledói szerelmesek Pármeno 1982. március 26. Zell–Suppé Boccaccio Lotteringhi
1982. október 29. Brammer–Grünwald–Kálmán Marica grófnő Kudelka 1983. március 26. Bacsó–Fényes Szerdán tavasz lesz Bíró
1983. június 4. Hirson–Schwartz Pipin Nagy Károly 1983. október 28. Meilach–Milaud Nebáncsvirág Loriot
1984. január 6. Schöntan–Schöntan A szabin nők elrablása Raposa Bogdán 1984. március 23. Wilner–Bodansky–Lehár Luxemburg grófja Worchester
1984. december 21. Szilágyi–Huszka Mária főhadnagy Biccentő 1985. december 20. Grünwald–Löhner–Ábrahám Bál a Savoyban Pomerol
1986. május 16. Herzer–Löhner-Beda–Lehár A mosoly országa Főeunuch 1987. március 20. Stein–Jenbach–Kálmán Csárdáskirálynő Herceg
1988. január 15. Wilner–Bodansky–Lehár Luxemburg grófja René 1988. március 18. Léon–Lehár A víg özvegy Kromov tanácsos
1988. december 16. Haffner–Genée–Strauss A denevér Frank 1989. november 24. Brammer–Grünwald–Kálmán A cirkuszhercegnő Cirkuszigazgató
1990. június 8. Földes–Ábrahám Viktória Béla Pörkölty 1990. december 25. Szilágyi–Huszka Mária főhadnagy Biccentő
1991. február 1. Brammer–Grünwald–Kálmán Marica grófnő Kudelka 1991. március 8. Meilach–Milaud Nebáncsvirág Őrnagy
1991. június 14. Haffner–Genée–Strauss A denevér Frank 1992. február 14. Stein–Bock Hegedűs a háztetőn Mordcha kocsmáros
1997. november 29. Brammer–Grünwald–Kálmán Montmartre-i ibolya Durand

MultimédiaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés