Pázmáneum

A Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) a Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek által 1623-ban Bécsben alapított papnevelő intézet neve. Az intézet a külföldi magyar papság részére az elitképzés színhelye volt, amelyet az alapító Pázmány Péter jelölt meg alapító levelében. Az első alapító okmányt 1619. január 1-jén állította ki Pázmány Péter. Az esztergomi káptalannak adta az 1618-ban vásárolt házat Bécsben. A növendékek nem csak magyarok lehettek, hanem szlávok, németek és horvátok is. 1623. szeptember 20-án született meg egy újabb alapítólevél, ebben Pázmány bíboros a bécsi jezsuitákra bízta a szemináriumot.

Pázmáneum
Alapítva	1623
Alapító	Pázmány Péter
Hely	Ausztria, Bécs
Típus	egyetem
Cím	Boltzmanngasse 14
Elhelyezkedése
Pázmáneum Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 48° 13′ 21″, k. h. 16° 21′ 24″48.222444444444, 16.35675
A Wikimédia Commons tartalmaz Pázmáneum témájú médiaállományokat.

Fekvése

Bécsben, a 9. kerületi Boltzmanngassén álló palota, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége mellett.

Alapítása

A Pázmáneum épülete Bécsben 1900 körül, az alapító és a kápolna rokokó főoltára képeslapon 1930 körül

Nem sokkal azután, hogy Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban az ifjúság számára nevelőintézetet és papnevelőt alapított, Bécsben is létrehozott egy ilyen intézményt, közel 200 000 forintnyi költséggel. II. József 1784-ben az épületet siketnémák intézetévé alakíttatta, és a papnövendékeket átköltöztette a pozsonyi várba. Az épületet I. Ferenc magyar király 1803-ban visszaadta eredeti rendeltetésének.

Épülete

Az ősi kollégiumi épület eladásának gondolata már 1882-ben felmerült. A Postgasse 11. szám alatti kollégium főépületét 1900-ban eladták. A Waissenhausgassén lévő telken Czigler Győző budapesti építész terve alapján 1899 nyarán kezdődött el az új, négyemeletes klasszicista stílusú egyetemi épület építkezése és 1900. október 1-jén nyílhatott meg az új kollégium. Bécs város magisztrátusa 1913-ban új utcanevet adott, így a Waissenhausgasse helyett Boltzmanngasséra változott a házszám érintetlenül hagyása mellett. A kápolna restaurálását 1979-ben kezdték el. A falfestményeket kenyérrel tisztították meg, és ahol szükséges volt, kifestették.

Mindszenty József menedéke

Mindszenty József bíboros 1974-ben

Miután 1971-ben Mindszenty József elhagyta az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének épületét, Bécsbe ment, ahol október 23-ától a Pázmáneumban lelt menedékre. A kápolna az épület III. emeltén helyezkedik el. Az intézmény kápolnájában Mindszenty József bíboros gyermekeket is keresztelt és egy alkalommal 1973-ban esküvőt is tartott. A bíboros 1975. május 6-án hunyt el, habár Bécsben szándékozott sírjának a helyét megjelölni, az utolsó napon mégis Mariazellt választotta. A rendszerváltáskor rehabilitálták Magyarországon. Végakaratában így rendelkezett: „Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába”. 1991. május 4-én végakarata szerint, az esztergomi bazilika altemplomában temették el.

Ismert tanárai

• Berchtholdt Ferenc (1730–1793) besztercebányai püspök
• Bossányi András (1673–1730) bölcsész, jezsuita tanár
• Dankó József Károly (1829–1895) címzetes püspök, egyháztörténész
• Dobner István (1694–1746) filozófiai és jogi doktor, jezsuita pap, gyorsíró
• Durguth József (1790–1872) bölcseleti és teológiai doktor, esztergomi kanonok
• Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora
• Jaszlinszky András (1715–1783) Jézus-társasági áldozópap, rozsnyói kanonok
• Koller József (1703–1766) jezsuita szerzetes, apostoli gyóntat
• Kondé Miklós (1730–1802) nagyváradi római katolikus püspök
• Lepold Antal (1880–1971) művészettörténész, prelátus, éneklőkanonok, a MTA tagja
• Lollok József (1824–1890 után) esztergomi prépost-kanonok, majd lazarista szerzetes
• Lollok Lénárd (1848–1923) protonotárius kanonok, pápai prelátus, barsi főesperes, tipissai prépost
• Magyary Gyula (1901–1988) pap, egyházjogász, egyetemi tanár, a Máltai Lovagrend tagja
• Mészáros Imre esztergomi kanonok, egyháztörténész
• Németi Ferenc (1693–1748) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár
• Palsovics Antal pozsonyi kanonok
• Salbeck Ferenc (1703–1770) Jézus-társasági áldozópap, tanár
• Szegedi János (1699–1770) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita áldozópap és tanár, egyetemi jogtanár
• Szentiványi Márton (1633–1705) jezsuita hittudós, polihisztor, egyetemi tanár, író
• Széchényi Miklós (1868–1923) kánonjogi doktor, győri és nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos
• Szörény Sándor (1664–1719) bölcseleti és teológiai doktor, jezsuita pap és tanár
• Tattay István (1622–1676) Jézus-társasági áldozópap és tanár
• Tolvay Imre (1694–1775) bölcseleti doktor, Jézus-társasági áldozópap és tanár
• Ürményi Péter (1768–1839) fölszentelt püspök
• Váncsay János (1743 körül – 1806) bölcseleti magister, püspök, esztergomi prépost-kanonok

Ismert diákjai

Almásy József (1898–1944) római katolikus pap Andrássy István (1802–1890) kanonok Ádám György (1912–1978) katolikus pap, a nyugaton élő papok főlelkésze, a Burg Kastl-i magyar gimnázium alapítója volt, később pápai prelátus Jozef Ignác Bajza (1755–1836) kanonok, szlovák író Bangha Béla (1880–1940) jezsuita szerzetes, teológus, író, Magyarország „sajtóapostola” Báthy László (1861–1933) kanonok Becskereky István (?-1742) plébános Beke Antal (1838–1913) római-katolikus pap, Fogarasy Mihály erdélyi püspök titkára, az erdélyi püspöki szentszék jegyzője és ülnöke Bende Imre (1824–1911) katolikus pap, besztercebányai, majd nyitrai püspök Berényi Zsigmond (1694–1748) pécsi püspök, Baranya-megyei főispán Bocsárdi Imre (17. század) diák (egyetlen megjelent munkája: Divinus Prometheus seu Spiritus sanctus. Bécs, 1672) Boga Alajos (1886–1954) tanár, kanonok Bogisich Mihály (1839–1919) magyar zenetörténész, főpap, az MTA levelező tagja és a Szent István Akadémia tagja Boltizár József (1821–1905) magyar római katolikus pap, esztergomi segédpüspök Bonnaz Sándor (1812–1889) csanádi püspök Böhm Károly (1853–1932) amerikai magyar katolikus pap, plébános, misszionárius, az „amerikai magyar katolikusok apostola” Bubics Zsigmond (1821–1907) kassai püspök, művészettörténész, történész, az MTA tagja Cziriel Antal (1813–1873) teológus, gimnáziumi igazgató Csáky Imre (1672–1732) bíboros, kalocsai érsek, költő Császka György (1826–1904) szepesi püspök, kalocsai érsek Cselka Nándor (1834–1897) pozsonyi, majd esztergomi kanonok, fölszentelt püspök Csepregi Imre János (1876–1954) pápai kamarás és prelátus, eleki és makói plébános, szentszéki bíró Daneczi György (1655–1685) jezsuita szerzetes Daniss Zsigmond (1817–1863) pap, költő Degen Jenő (1832–1877) plébános, egyházi író Dolny István László (1637–1707) püspök Dornis Gáspár György (1818–1873) ciszterci szerzetes, pap és gimnáziumi tanár Dulánszky Nándor (1829–1896) székesfehérvári, majd pécsi püspök Esterházy Imre Gábor (1689–1763) megyés püspök Fellegi Viktor (1840–1904) magyar királyi közigazgatási ítélőbíró, pénzügyminisztériumi osztálytanácsos Fischer-Colbrie Ágoston (1863–1925) kassai püspök Gianone Egon (1910–1999) római katolikus pap, a Pázmáneum rektora Grősz József (1887–1961) pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek Gubasóczy János (?–1686) főpap Hamar Ernő (1828–1849) teológushallgató, 48-as főhadnagy Hamvas Endre (1890–1970) csanádi püspök, kalocsai érsek Hanuy Ferenc (1867–1953) egyetemi tanár, kanonok Haskó Jakab (1622–1695) nyitrai püspök Haugg Leó (1846–1910) plébános Haulik György (1786–1869) teológus, bíbornok és zágrábi érsek, báni helytartó Hász István (1884–1973) tábori püspök Héderváry János (1620–1662) püspök Hirschler József (1874–1936) katolikus plébános, kanonok, pápai prelátus, művészeti író Huszár Elemér (1872–1960) pap, egyházi író Ihász Gábor (1805–1880) magyar ciszterci szerzetes, pap, főgimnáziumi tanár, nyelvész Illyés András (1639–1712) egyházi író, erdélyi katolikus püspök Illyés István (1650–1711) nagyprépost, apát, kanonok és címzetes szendrői (szamandriai) püspök Ipolyi Arnold (1823–1886) besztercebányai, majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja Jantausch Pál (1870–1947) püspök, nagyszombati apostoli kormányzó Jehlicska Ferenc (1879–1939) teológiai tanár és szakíró Jurkovich Emil (1857–1936) tankerületi főigazgató Kereszty Géza Viktor (1855–1926) tanár, pozsonyi kanonok Kis János (1821–1894) teológiai tanár, plébános Samuel Micu Klein (1745–1806) román történész, nyelvész, teológus, filozófus Kmoskó Mihály (1876–1931) orientalista, klasszika-filológus, vallástörténész, az MTA levelező (1922) tagja Koron Imre (1762–1800) párkányi plébános Kovács Ferenc (1837–1899) apát-plébános, pápai prelátus, hittanár, néprajzi író, címzetes apát Kovács Zsigmond (1820–1887) veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja Kölkedy Mihály (17. század – 18. század) pap, főesperes, egyházi író König Mór (1822–1886) teológiai doktor és apátkanonok Kraffszky József (1857–1923) esperes, kisdednevelési író Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek

Laubhaimer Ferenc (1833–1888) teológiai doktor, pécsi apát-kanonok Lönhart Ferenc (1819–1897) erdélyi katolikus püspök Madarász István (1884–1948) kassai püspök Magyar Imre (1791–1871) mezőgazdász, tanár, földbirtokos, városi képviselő Magyary Pál (1857–1937) magyar történész, műfordító, egyházi író Máriássy Gábor (1807–1871) főpap Mártonffy György (1663–1721) erdélyi katolikus püspök Meszlényi Gyula (1832–1905) szatmári püspök Mészáros Ferenc (1794–1864) líceumi tanár Mihalovics Ede (1866–1917) teológiai tanár Miskolczy János (1811–1871) nyitrai apát-kanonok, császári és királyi tanácsos Misz Rudolf Antal (1871–1954) alesperes, iskolafelügyelő, címzetes apát Mitterpacher Lajos (1734–1814) egyetemi tanár, az agrártudományok hazai úttörője Nagy Pál (1750–1819) apát és prépost-kanonok Nemecskay István (1792–1884) kanonok, prépost Németh György esztergomi kanonok, választott püspök Nyirő József (1889–1953) erdélyi magyar író, kilépett katolikus pap, politikus, újságíró Okolicsányi János (1676–1736) váradi megyéspüspök Óriás Nándor (1886–1992) magyar ügyvéd, egyetemi tanár, Pécs díszpolgára Orosz Alajos (1859–1911) teológiai doktor, főgimnáziumi tanár Párvy Sándor (1848–1919) megyés püspök, a Szepesmegyei Történelmi Társulat elnöke Róbert Pobožný (1890–1972) katolikus pap, rozsnyói apostoli adminisztrátor Pongrácz Gáspár (?–1766) esztergomi kanonok Porubszky Géza Viktor (1887–1971) plébános, országgyűlési képviselő Póka György (1916–1987) római katolikus pap, szombathelyi segédpüspök Rabcsek András (1712–1792) teológiai doktor, szepesi kanonok Rajczy János (? – 1825) esperes, Bars vármegye táblabírája Romhányi János (1865–1918) Nyitra vármegyei levéltáros Rózsafy Mátyás (1828–1893) magyar újságíró, az 1848-49-es magyar szabadságharc és az amerikai polgárháború katonája Sbüll Ferenc (1825–1864) magyarországi szlovén katolikus pap és költő Schirgl Endre (1811–1872) prépost-kanonok Schnausz György kurtakeszi alesperes Schopper György (1819–1895) rozsnyói püspök Schönherr Gyula (1864–1908) történész, levéltáros, az MTA tagja Schwarz-Eggenhofer Artúr (1890–1969) „ad nutum Sanctae Sedis” apostoli adminisztrátor (kormányzó) Somogy Lipót Márton (1748–1822) szombathelyi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, egyházi író Somogyi Antal (1892–1971) pap, művészettörténész, teológus Spátay Gábor (1660 körül – 1722) kanonok, püspök Steiner Fülöp (1839–1900) székesfehérvári püspök Steixner Antal (1902–1987) várpalotai plébános Sujánszky Antal választott püspök, esztergomi kanonok, író, költő, szerkesztő, a katolikus vallásos költészet művelője Szegedi Ferenc Lénárd (1614–1675) teológus, katolikus püspök Szele Gábor (1824–1908) egri segédpüspök Szentgyörgyi Ferenc (1616–1663) római katolikus püspök Szentiványi Róbert (1880–1961) pap, egyházi író, könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár Széchényi György (1603/1605/1606–1695) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök, kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, egyházi író Sztankovits János (1781–1848) győri püspök, udvari tanácsos, a vecsei praedialis szék főispánja Jozef Tiso (1887–1947) szlovák pap és politikus, az első Szlovák Köztársaság elnöke Tót Imre (1786–1865) esztegomi segédpüspök Tóth János (1856–1907) tanár, a kis szeminárium kormányzója, címzetes kanonok Vépi Benedek (?–1676) A Pázmáneum elvégzése után 1649-ben pápai plébános 1661-ben pozsonyi, majd 1662-ben esztergomi kanonok Varga Mihály (1834–1906) prépost-kanonok Vilt József Ignác (1738–1813) győri püspök Wolkenberg Alajos (1871–1937) hittudós, egyetemi tanár, legitimista politikus Zalka János (1820–1901) győri püspök Zádori János (1831–1887) kanonok, a Magyar Sion illetve az Uj Magyar Sion című folyóiratok szerkesztője Zichy Ferenc (1701-1783) győri püspök

Források

• Beke Margit: Fejezetek az új- és legújabbkori elitképzéshez. A katolikus egyház szerepe a modern magyar értelmiségi elit nevelésében a bécsi Pázmáneumban (2011), real-d.mtak.hu
• Beke Margit: A Pázmáneum, mint épített örökség a XIX–XX. században, centrart.hu
• Fazekas István: A Pázmáneum története az alapítástól a jozefinizmus koráig (1623–1784). In: A bécsi Pázmáneum; szerk. Zombori István. Budapest, METEM, 2002
• Mössmer József: A háromszázéves Pázmáneum. In: Vigília III (1936)
• Beke Margit: A katolikus egyház oktatási és nevelési intézményei 1948-ig. In: Magyar Katolikus Almanach II.
• Fazekas István: A bécsi Pázmáneum magyarországi hallgatói, 1623–1918 (1951) – Matricula collegii Pazmaniani Viennensis, 1623–1918 (1951) Bp., ELTE Levéltára, 2003 (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 8.)
• A bécsi Pázmáneum; szerkesztette: Zombori István, METEM, Budapest, 2002
• Fraknói Vilmos: A bécsi Pázmány-Intézet megalapitása háromszázados évfordulója alkalmából, Budapest, 1923
• Galla Ferenc 1935: A Pázmáneum alapítása és a Szentszék. Budapest

További információk

• 1935. évi XIX. törvénycikk a szellemi együttműködés tárgyában Bécsben 1935. évi március hó 4. napján kelt magyar-osztrák egyezmény becikkelyezéséről, 1000ev.hu
• Ujváry Gábor: A tudós Magyarország Bécsben Magyar tudományos intézetek a császárvárosban, 1920–1945, madach.gondola.hu

Kapcsolódó szócikkek

• Hetyey Sámuel
• Czigler Győző