Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal
A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal a MÁV 5-ös számú nem villamosított, egyvágányú vasútvonala. A Közép-Dunántúlon található. Székesfehérvárt köti össze a Móri-árkon és a Igmánd–Kisbéri-medencén keresztül a magyar-szlovák határral.
Székesfehérvár–Komárom-
vasútvonal | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Személyvonat Mór állomáson | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 5 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 81,849 [1] km | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 100[1] km/h | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Története szerkesztés
A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonalat a Déli Vasút építette és üzemeltette egészen az első világháború utánig.
Az osztrák Déli Vasút társaság 1860-tól kezdte el magyarországi vonalainak kiépítését, melynek célja Buda és a Dunántúl összekötése volt az adriai Trieszt kikötőjével. Első vonaluk a mai Székesfehérvár–Komárom közötti vonal volt. Kiindulásnak az Államvasút-Társaság (ÁVT, német rövidítéssel Steg) újszőnyi állomását választották. Az ÁVT 1854-től kezdve építette ki a Duna jobb partján fekvő vasutat Bécs–Bruck–Győr–Újszőny (ma Komárom) útirányon: Győrt 1855-ben, Újszőnyt 1856-ban érte el a vasút. A fővonal Budapestig tartó folytatását csak 1884-ben fejezte be a MÁV, amely egyúttal az egész vonalat átvette.
A Déli Vasút az újszőnyi állomástól indulva építette a pályáját Székesfehérvár irányába. A vonal átadására 1860. július 1-jén került sor. Ez a vonal volt Székesfehérvár első vasútvonala, míg el nem készült a következő évben a Déli Vasút Buda-Kanizsa fővonala.
Az átadástól gőzüzemű vontatás valósult meg 1975-ig. A komáromi fűtőházat már 1967-re átépítették, hogy tudja fogadni a dízelmozdonyokat, de a komáromi pályaudvar helyhiánya miatt ez mégis Székesfehérvárra került. Ugyanis a komáromi személypályaudvar mellett van a fűtőház, a másik oldalán a Duna folyik a nagymarosi tervezett gát miatti magasított töltéssel. A személypályaudvar előtt helyezkedik el a rendezőpályaudvar. Itt is a Duna az egyik oldalon, a másik oldalon a Csillagerőd miatt nem lehet bővíteni. A gurító után a vasútvonal dél felé kanyarodik, itt azonban a szőnyi városrész akadályozza a telepítést.
A vonal Szárazrét megállóhelye közelében, a Farkasvermi úti vasúti átjáróban történt egy 16 halálos áldozatot követelő autóbusz-baleset.
A vasútvonal forgalmának növekedésével többször felmerült, hogy kétvágányúvá fejlesszék, de erre a mai napig nem került sor.
Forgalom szerkesztés
A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[2] 2010. július 4-től indult újra.[3]
2010. július 3-án a vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából nosztalgiavonat indult Budapestről, Székesfehérváron át Komáromba és vissza.
A forgalom 2010-es újraindítása óta, egy rövid időszakot leszámítva csupán 1-2 vonatpár közlekedett naponta.
Egy új menetrendi fejlesztésnek köszönhetően, 2022 szeptemberétől már napi 7 vonatpár, kétórás ütemben szolgálja ki a vasútvonalat.
2023. október 27-től november 17-ig a győri fővonalon történő felújítás miatt az ott közlekedő tehervonatok egy részét erre a vonalra terelték. Ennek ürügyén a személyvonatok közlekedését ezen a vonalon 'ideiglenesen' autóbuszokkal pótolják. Mivel még kb. kétszer annyi tehervonat mellett is bizonyítottan 'elférnének' a személyvonatok, nem lehet tudni a szüneteltetés valódi okát.[4]
A vasútvonal szerepe a gazdasági életben szerkesztés
- Csémpuszta: A mezőgazdasági környezetben létesített, eredetileg 4 vágányos vasútállomás „túlméretezett” kialakítását azzal lehet megmagyarázni, hogy a Komárom illetve Almásfüzitő felé vezető vasutak deltavágánya előtt azok teherpályaudvarainak korlátozott fogadóképességét bővítette. 2003-ban átépítették és visszabontották, az egyetlen átmenő vágány mellett egy rakodó csonka-vágányt hagytak meg, amelyet jelenleg nem használnak.
- Nagyigmánd-Bábolna: Az állomás mellett létesült az 1970-es években a bábolnai kombinátból kivált IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., melynek raktáraihoz iparvágányt is építettek. Az üzembe jelenleg többnyire közúton szállítják a nyersanyagot, nagyobb mértékben csak a közelmúltban épült növényolaj-présüzem kiszolgálása zajlik.
- Ászár-Keményítőgyár: 1890-ben alapították meg a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő- és szörpgyárát, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű gyára volt. A gyárban készített termékek vasúti elszállítására iparvágány csatlakozik a vasútvonalhoz.
- Bodajk: Bodajk és Balinka szénbánya között az 1920-as években bányavasút közlekedett. Később normál nyomtávú vasutat létesítettek a bányákhoz. Elsősorban teherforgalom volt a szénbányák bezárásáig, de a bányatelep, illetve Balinka község kiszolgálására személyvonatok is közlekedtek, amik Balinkabányáig Bodajk felsőn és Balinka megállóhelyen is megálltak. Az állomáson rakodták át a gánti bányából korábban keskeny nyomközű vasúton, később gépkocsikkal szállított bauxitot a nagyvasúti kocsikba.
- Moha-Rakodó: Ténylegesen teherpályaudvar, ahol a Kincsesbányán és környékén kitermelt bauxitot szállítják ide és rakják meg a speciális tehervonati kocsikat. A vasútvonal felújításakor az 1970-es évek közepén az itt lévő íveket kiegyenesítették és ezáltal a vasútállomás átmenő vágányai messzebb kerültek a felvételi épülettől.
Járművek szerkesztés
A vonal teljes helyközi forgalmát
A 2010. július 3-án indult nosztalgiavonat 424-es gőzmozdonnyal közlekedett.
Korábban Siemens Desiro motorvonatok, valamint MÁV M40-es, MÁV M41-es és MÁV M47-es mozdonyok által vontatott ingavonatok is közlekedtek a vonalon.
A 2023/24-es menetrendben a személyvonatokat Siemens Desiro motorvonatokkal, vagy magukban, csatolva, illetve Bzx póttal közlekedő Bzmot motorvonatokkal adják ki. Ez a vonal nagyon érzi a MÁV járműhiányát, ugyanis az elmúlt évben mindenfajta vonat járt erre, mint személyvonat: 418+Fecske Bhv, 418+Classic Bhv, 418+Halbi, 478+Classic Bhv, 478+Halbi, M62+Bhv, M62+M62+M41+Fecske Bhv, M40+Classic Bhv, Siemens Desiro.
A tehervonatokat többnyire magánvasúti gépek vontatják, bár nem ritkák a MÁV M41-es valamint a MÁV M62-es sorozat tagjai sem.[5][6]
Menetrendi fejlesztés a vasútvonalon szerkesztés
2022. augusztus 22-én Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár bejelentette a közösségi médiában, hogy a vasútvonalon jelentős módosításokat eszközölnek, kétóránként lesznek vonatok Székesfehérvár és Komárom között.[7][8]
A fejlesztésnek köszönhetően az eddigi két párról hét párra emelkedett a közlekedő vonatok száma, 2022. decemberétől pedig a menetrend kiegészült egy esti, 8. vonatpárral. Szintén ettől az időponttól kezdve a személyvonatok ismét megállnak Szárazrét megállóhelyen. A menetrend[9] módosításának köszönhetően Mór állomásról jelentősen javul az eljutási idő a fővárosba, mindössze 1 óra 20 perces menetidővel lehet számolni, székesfehérvári átszállással.
Az elmúlt években a fejlesztésért a Déli Vasúti Egyesület dolgozott kitartóan.
Járatok szerkesztés
A lista a 2023/24-es menetrend adatait tartalmazza.
| Vonatok | Útvonal | Gyakoriság |
|---|---|---|
| S150 | Székesfehérvár-Komárom | kétóránként |
Galéria szerkesztés
-
Székesfehérvár vasútállomás -
-
Pályarészlet Mór határában az 5b vasútvonallal (jobbra) -
Mór vasútállomás (2017) -
-
MÁV M47-es személyvonat Kisbér állomáson (2007) -
Széchenyi utcai vasúti átjáró Kisbéren (2019) -
MÁV M41-es személyvonat Komáromban (1993)
.jpg)
Járatok szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b https://www.kapella2.hu/ehuszfelulet/vonalak?vonal_id=18259984&vonal_nev=5&vizsgalt_idopont=2022-08-23&vizsgalt_idoszak_kezdo=2022-08-23&vizsgalt_idoszak_veg=2022-08-23&infra_id=66492
- ↑ MÁV-START Zrt.: 2009/2010. évi menetrend, a belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (pdf). [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
- ↑ MÁV-START Zrt.: 2010. július 4-én öt vasútvonalon indul újra a vasúti személyszállítás (pdf). [2010. július 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 5.)
- ↑ https://www.facebook.com/kozlekedesiklub/posts/pfbid02NAE2sQ83CNdppyqqNjZcMwq4jRK7gEnbyV3eKfLesK5qWd6VAL711p1RR5bTKFCGl
- ↑ Térkép: Komárom - Székesfehérvár vasútvonal. www.benbe.hu. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Székesfehérvár-Komárom vasútvonal (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Vitézy Dávid (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
- ↑ Székesfehérvár-Komárom vasútvonal (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
- ↑ Székesfehérvár – Komárom vasútvonal menetrendje (Érvényes: 2022.09.03-tól) (PDF), 2022. augusztus 22. (Hozzáférés: 2022. augusztus 23.)
Irodalom szerkesztés
- Magyar vasúttörténet VI. köt., MÁV Rt., Bp.
- Keller László: A hazai vasutak működése és gazdálkodása az első 5 éves terv időszakában (1950-1954), Vasúthistória Évkönyv 1998, Bp.
- Keller László: Vasúti közlekedés az 1955-1957 közötti években és a második 3 éves terv időszakában (1958-1960), Vasúthistória Évkönyv 1999, Bp.
- Kubinszky Mihály: Volt egyszer egy Déli Vasút, Magyar Szemle, 2001. X. évf. 4. szám
- Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon, IPV, 1989
- Magyarország, Panoráma útikönyvek sorozat, 1967
- Vonattal Magyarországon, Vendégváró útikönyvek sorozat, 2000
További információk szerkesztés
