Főmenü megnyitása

Wikipédia-vita:Elnevezési szokások

Átvezetett változtatások (archív)Szerkesztés

Elnevezési szokásokSzerkesztés

Most járok itt először, ezért (még) nem vetemedem mások szövegének átszerkesztésére, viszont zavarónak találom az Elnevezési szokásokban előforduló "Convention" - Szokás fordítását. Először is pontatlan, hiszen csupán a többes számú 'conventions' bír szokás(ok), szabály(ok) jelentéssel. Az eredeti - angolban - szereplő (egyes számban álló) convention nem jelent szokást, hanem inkább egyezményt, megegyezést, megállapodást (akár hallgatólagosat is) jelent. Jelen esetben vélhetően a "megállapodás" állna a legközelebb az eredeti szándékhoz, mert a semmiből ritkán teremtődik szokás, inkább arról van szó, hogy a Wikipédia kitalálói megállapodtak, megegyeztek valamiféle elnevezési konvenciókban :) (Moshu)

Köszönöm az ötletet, szerintem is igazad van. Amikor az ember nekiáll, és elkezd megint lapot lap után fordítani, miközben ezer más baja is van, nem mindig sikerül a szóválasztás tökéletesre. Átírom. --grin 2003 november 4 08:49 (UTC)

SzavazásokSzerkesztés

HajónevekSzerkesztés

Megállapodás: A cikkek címében szerepeltetni kell az egyes hajónevekhez tartozó előtéteket, ha azok angolszász nyelvterületről számaznak, például: HMS Ark Royal, USS Enterprise. Ha kiemeléssel akarjuk ellátni a hajóneveket, akkor az előtéteket ne tegyük a kiemelésbe. Ezt a következő módon érhetjük el: [[HMS Ark Royal|HMS ''Ark Royal'']], [[USS Enterprise|USS ''Enterprise'']].

  • Az olyan hajóneveknél, ahol nincs előtét, ott a következő elnevezési rendszert alkalmazzuk: (Nemzetiség) (típus) (Név); például, Szovjet repülőgép anyahajó Kuznyecov ([[Szovjet repülőgép anyahajó Kuznyecov|Szovjet repülőgép anyahajó ''Kuznyecov'']]
    • Eltérő javaslat: "Kuznyecov (hajó)", mert nem biztos, hogy a hosszú elnevezés egyértelmű. A cikk első sora mindig tartalmazza a hajó pontos nevét (eredeti és magyar nyelven). --grin
      • Szerintem minden hajót lehetne a fenti módon elnevezni, nálunk sok értelme nincs az USS-féle előtagoknak (a legtöbben úgysem tudják mit jelent...), aztán a cikkben meg lehet említeni ezt is. - Gaja 2003 december 19, 08:29 (UTC)
      • egyetértek, legyen minden "Hajónév (hajó)" formájú.

Nem értem, miért ragaszkodunk idegen elnevezési szokásokhoz a szócikkek címében? Miért nem elég például Kuznyecov (hajó), egyértelműsítendő, hogy nem pl. Anatolij Szergejevics Kuznyecovról van szó? A "HMS"-nek meg aztán még kevesebb értelme van - szócikkek címében. Szerintem az alábbiakat kellene követni:

1. Ha a hajó neve egyedi,más értelme a szónak nincs, ne írjunk semmit. 2. Ha van más értelme (mint pl. a Kuznyecov-példában) írjuk zárójelbe, hogy hajó. Ha több ilyen hajó van, remélem, a hajózás szerelmesei is képesek egy szócikkbe foglalni. 3. Ha a hajózás szerelmeseinek ez sem elég, a gyártó (tervező) stb. neve mellé írjuk oda a modell nevét - perszer v.ö. 1. és 2.pont.

Amit biztosan kerüljünk el: a helytelen szórend (lásd e vitácska elejét).

--Linkoman

Ugyanazt leírtad, mint amiben már lassan egy éve megegyeztünk. Jó, hogy egyetértesz, de miért ilyen hosszan? :-) --grin 2004. szeptember 14., 22:13 (CEST)

Nem vagyok hajó-szakértő, de durva hibának tartom a HMS, USS előtagok elhagyását, nemcsak a külföldi, de a magyar irodalomban is csak így szerepelnek, és egyértelművé teszik, hogy ez a hajó, és nem más. Ehelyett ezt (mint mondom: a név elválaszthatatlan részét képző) az előtagot lehagyjuk, és kitesszük a gyermeteg (hajó) utótagot. Szerintem értelmetlen. --KGyST 2007. január 13., 23:59 (CET)

Szerintem is meg kellene tartani. Az HMS, USS előtag jelentése: hadi (és állami hajó), magánhajó(hivatalosan) nem USS, HMS, stb. Saját házunk táján, az Osztrák Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia hadihajóneveinek előtagja: SMS (Seiner Majestäts Schiff), amit szintén nem kellene elhagyni. üdv Akela 2007. január 14., 00:22 (CET)

Csatlakozom. Az előtagok a nemzetközi hajózásban fontos azonosítók voltak és ma is azok, hogy a hajókat egyértelműen jelölje. Mivel az enciklopédiában nekünk pont ez a célunk, nem volna célszerű más módszert alkalmaznunk. Helyes se volna, ugyanis ezeknek a hajóknak a nevéhez hozzátartozik az előtag. Ha elhagyjuk, az hasonló, mintha Csokonai Vitéz Mihály helyett Vitéz Mihályt írnánk. --Korovioff 2007. január 14., 11:26 (CET)

RepülőgépnevekSzerkesztés

A repülőgépek elnevezései túlzottan szerteágazóak, ezért erre lásd: Wikipedia:Elnevezési szokások (repülés).

  • Vélemény: mint a hajóknál - Gaja 2003 december 19, 08:29 (UTC)
  • egyetértek, legyen minden "Repnév (repülőgép)" formájú.

A repülőgépek elnevezésének konvencióit megváltoztattuk, szeretném leírni, hogy hogyan és miért.

  • Repülőgépnév, ellentétben a hajókkal, egyáltalán nincsen olyan, amit össze lehetne keverni személy, vagy egyéb nevekkel. (Na jó: U–2), ezért értelmetlen és felesleges a (repülő) kiegészítés használata, meg amúgy is egy felesleges plusz REDIRECT-et von be. Ezért a repcsineveket pont úgy írjuk, mint a valóságban: MiG–25, Szu–27, aztán ha valami mást is hívnak Szu–27-nek, akkor majd egyértelműsítünk, ha nagyon kell, akkor kitesszük a (repülő) karaktersort. A NATO-kódnévvel rendelkező gépeknél azt nem írjuk ki (Pl. Szu–27, nem Szu–27 Flanker)
  • Sehol nem írunk gyártót, kivéve, ha az a típusnév elválaszthatatlan része (Boeing 747, Airbus A320), de pl. nem Boeing F/A–22 Raptor
  • Elnevezéseket, beceneveket csak akkor tesszük ki, ha az része a gép hivatalos elnevezésének, mondjuk, a gyártónál, vagy a fő megrendelőnél, ez egyébként, ahol van ilyen, feleslegessé is teszi a (repülő) töltelék kitételét, mert pl. az U2 (együttes) az nem U–2 Dragon Lady. Jellemzően a svéd és az amcsi gépek ilyenek. Pl. F–16 Fighting Falcon, JAS 39 Gripen
  • Van egy-két (jellemzően) európai repcsi, amelyeknél elképzelhető a (repülő) címke használata, pl. Tornado, Typhoon, Rafale, bár én megvárnám azt, hogy szülessen, mondjuk, egy Tornado szócikk, ami szorosabban kötődik a tornado szóhoz, mint a Tornado. (Tehát pl. nem egy Tornado-szimulátor).
  • Egy perverzió megmaradt, a nagykötőjel (–) használata, ezt nem szeretem, de elfogadom, bár szükségessé teszi a megspórolt REDIRECT-ek nagy részét.

Megjegyzem, hogy jelen pillanatban, tudtom szerint, minden repülőgépnév ilyen alakban fordul elő, hasonlóan például a külön konvenciókban nem említett, de nyilván analóg módon működő rakétákhoz meg harcjárművekhez.

  • Emellett többé-kevésbé értelmetlen az ilyen zárójeles utótag, mert ez sem old meg mindent, például a már aposztrofált Szuhoj-irodának volt több, azonos elnevezésű, de teljesen különböző gyártmánya, például a Szu–9 és a Szu–9 (1946).

--KGyST 2007. január 14., 00:00 (CET)

TelepülésnevekSzerkesztés

Megállapodás: A települések neveit a magyar nyelven is névvel rendelkezőek esetén magyar néven nevezzük el (és a más nyelveket használt neveket átirányítással mutathatjuk erre, például "Kassa", és erre mutat a "Košice" is).

  • Véleményem szeritn meg pont a hivatalos nevet kellene előnyben részesíteni, és a magyart (vagy más nyelvűt) átirányítani - Gaja 2003 december 19, 08:29 (UTC)

Ha a magyar fonetikus átírás elterjedt, akkor használjuk azt (pl. "Tajpej" "Taipei" helyett), egyébként pedig azt a nevet, melyet a település napjainkban visel.

  • Szerintem pedig pont a hivatalos alak hivatalos átírása lenne a cikk, az egyéb átírások, ismert nevek pedig az átirányítandók - Gaja

A cikkek szövegében - amennyiben lehetséges - a települést az adott korszaknak megfelelő néven nevezzük (pl. Gdansk neve Danzig volt a német megszállások idején), illetve jelezzük első előfordulásnál, ha a település más, elterjedt néven is ismert volt.

Megállapodás: Ha két település neve megegyezik, akkor utána zárójelben jelezd, hogy az adott település mely földrajzi egységben helyezkedik el. Próbálj olyan egységet választani, mely mindkét településnél releváns: két egyforma nevű azonos országban levő település esetén (ha van ilyen) a megyét, vagy közigazgatási egységet (pl. amerikai állam) írd zárójelbe; egyéb esetben pedig az országot.

Lásd még: Wikipédia:Elnevezési szokások (településnevek)

Esetleg lehetne erről egy szavazást rendezni. - Gaja 2003 december 19, 08:29 (UTC)

-- Szerintem ezen még kicsit gondolkodjunk el. Pl. "A települések neveit a magyar nyelven is névvel rendelkezőek esetén magyar néven nevezzük el". Főszabályként feltélenül helyes. De meg tudjátok mondani, hogy Boroszló melyik város? Balassi Bálint bizonyára ezt használta. Ma ki ismeri? A mai Európa-atlaszoknál stb. van egy szokás, hogy mindegyik név a mai állam szerinti hivatalos nevén szerepel. Minimális udvariasságnak tartom, hogy ez a név -ha eltér a magyartól - legalább átirányításként szerepeljen.

Teljesen egyetértek a felszólalóval! - Gaja 2004. szeptember 14., 12:59 (CEST)

Azzal nagyon egyetértek, hogy kerüljük a "történelmietlen" használatot - pl. Budapestet 1873 előtti állításokban célszerű "Pest-Buda" néven említeni és ha ez mégsem volna helyes (mint pl Aquincum esetében), akkor "a mai Budapest stb." látszik megfelelőnek.

Javasolom tehát, hogy kicsit finomítsuk még a szöveget.

--Linkoman


A jelenlegi településeket magyar nevükkel nevezzük el, ha az ismert. Ha nem, akkor a leggyakoribb átírásukkal. Ha egy település múltjáról írunk, akkor próbáljuk azt a formát használni, ami az adott korban használatos volt. Ha a cikk csak egy adott korszakról szól, akkor helyes az adott korszak által használt formát használni (pl. Boroszló); ha azonban a cikk pl. egy ma is létező település teljes történetét öleli fel, akkor a mai néven nevezzük a cikket, és a szövegben használjuk mindig a megfelelő formát, magyarázattal természetesen. Minden név, melyre egy cikk hivatkozik redirect a fő cikknévre (tirgu mures → marosvásárhely... [iirc])
Ha a nevek egyeznek két esetben akkor a fentebb olvasható bekezdés tökéletesen megfelel. Szerintem. --grin 2004. szeptember 14., 22:20 (CEST)

Szakszavak rövidítéseSzerkesztés

Lehet, hogy csak engem zavar (ezért nem is javítottam ki az ilyeneket) a szövegben a rövidítések többszörös magyarázása. Ilyenekre gondolok:

... API-ba (Application Programming Interface, alkalmazás-fejlesztői felület)

Ilyenből több is van, és igazából sok cikkben előjön (és elő fog jönni) ez a dolog. Szerintem ez így halmozás, nem egyértelmű, hogy melyik legyen zárójelben, néha a rövidítés van, néha a magyar fordítás, néha mindkettő. Szerintem a kifejezés fordítása és/vagy kifejtése abban a szócikkben kellene legyen, amire a kifejezés mutat.

Más kérdés, hogy melyik kifejezés legyen az alap szócikk. Bizonyos esetekben a rövidítés elterjedtebb (pl. HTML, FTP), egyébként én a teljes angol verzióra szavaznék (a magyar fordítások nem egyértelműek mindig, és néha erőltetett). Pl. World Wide Web Consortium... --Karaj 2005. május 10., 15:37 (CEST)

Kedves Karaj, Valóban nem vettem észre eddig az észrevételeidet. Szerintem igazad van, idegen betűszavakat akkkor tegyünk a szócikk címévé, ha így terjedt el nálunk, ha nem, nem.
  • Az API-s példád szerintem helyesen így szól (ha az API a szócikk címe):
  • Az API (az angol Application Programming Interface kifejezés rövidítése) alkalmazás-fejlesztői felületet jelent (v. ha a fogalom ennél szűkebb: olyan alkalmazásfejlesztési felület, amely...
  • Te mit gondolsz erről?--Linkoman
Én szűkíteném a dolgot. Az API, és más hasonló rövidítés kifejtését meg lehet nézni maga a címszó alatt. Így amikor hivatkozol rá, elég lenne valami ilyesmi:
... az API (alkalmazásfejlesztői felület), amely ...
Mindezt persze csak egyszer. Ha ezt így elfogadjátok, akkor nyugodt szívvel javítom ki az ilyen eseteket. Egyébként nem akarom más munkáját feltúrni csak azért, mert nekem nem tetszik.
Egyébként az informatikai cikkekben van egy kis bizonytalanság a fordítás terén, gondolom ez okozza azt, hogy egyes kifejezések mellett mindig megjelenik zárójelben az angol változata vagy egy magyarázat hozzá. Én ezeket a kifejtéseket nem zárójelezve képzelném el, hanem az adott szócikkben, egyszer. Vagy alternatív megoldásként lehetne hasznáni az acronym elemet, bár úgy látom ez valamilyen okból a wikipédián nem működik. --Karaj 2005. május 11., 11:59 (CEST)
Kedves User:Karaj, egyetértek, hogy a kifejtéseket ne zárójelezve hozzuk, hanem az adott szócikkben, egyszer. Az acronym jó ötletnek látszik, de nem tudok eleget róla (én az angolban csak a 3 betűsek listájával találkoztam eddig). Esetleg kissé részletesebben kifejtenéd a Kocsmafalon?--Linkoman

Új javaslatokSzerkesztés

Ide jöhetnek az új javaslatok, kérdések.

Névelő szócikkek elnevezésébenSzerkesztés

Hali! Az Amerikai Egyesült Államokkal kapcsolatos szócikkek esetében van olyan problémám, hogy tegyek-e névelőt a szócikk nevébe, pl. Az Egyesült Államok Kongresszusa, alkotmánya, felsőháza, stb.

Mi az irányelv ilyenkor? Köszönöm. Nyenyec 2004. szeptember 6., 02:06 (CEST)

-- Kedves Nyenyec,

A névelő nem része a földrajzi neveket magukban foglaló tárgyszavaknak. A hivatalos magyar változat az Amerikai Egyesült Államok, ahová az Egyesült Államok illetve az USA át vannak irányítva. Elnézést, de itt ragadnám meg az alkalmat, hogy az USA tagállam szócikked kapcsán felhívjam a figyelmedet, hogy bár az "USA tagállam" magyarul korrekt, de messze nem olyan gyakran használt kifejezés, mint magában az USA-ban. Én inkább azt ajánlanám, hogy az Amerikai Egyesült Államok szócikkbe irányítsd át, amit írtál, az Amerikai Egyesült Államok tagállamai vagy egyszerűen Tagállamok alcím alá (többes számban!), mivel várhatóan a magyar érdeklődők inkább ott keresik. Üdv --Millisits

Köszi a segítséget és a javaslatot! Tervezem egyebkent, hogy bemasolok egy teljes tagallam listat tablazatos
formaban az adatdoboz ala a [nemet oldalhoz] hasonloan.
Javaslatodat bemasolom az Az Amerikai Egyesült Államok államai és azok fővárosai vitalapjara. Egyebkent nincs kifogasom ellene. Nyenyec 2004. szeptember 6., 17:59 (CEST)

Nem latin betűs írások linkjeiSzerkesztés

Tudom, a nem latin betűs írások átírása a vesszőparipám, ezért nem akarok rögtön saját fejem után menni.

Például az egyes országok táblázataiban (pl. Belarusz, Macedónia, stb.) vannak személy és településnevek. Ezek, ha az angol Wikiből származnak, vagy angolos átírásúak, vagy a nemzeti (fél)hivatalos átírással vannak írva. Tudomásom szerint a Magyar Wikipédiában (sajnos) még mindig az MTA átírási rendszerét kellene használni. Na most ez a szövegben nem okoz problémát egyszerűen át lehet írni. De ahol linkeltek a nevek, ott azért jó lenne mindjárt az elfogadott alakot használni.

Mi erről a véleményetek??? - Gaja 2005. június 3., 10:06 (CEST)

SzemélynevekSzerkesztés

Jól látom, hogy nincs szó arról, hogyan írjuk a személyneveket?

Nem mindenkinek egyértelmű, hogy teljes nevet használunk (vezetéknés és keresztnév). -- nyenyec  2005. július 2., 20:33 (CEST)

A címekkel, rangjelzésekkel kapcsolatban van (legyen) valamiféle megállapodás? Tapasztalatom szerint a már megírt szócikkek címei általában nem tartalmazzák a rangokat, címeket. — KovacsUr 2005. július 2., 20:53 (CEST)

Lehet, hogy ezt a Wikipédia:Kocsmafalon kéne megbeszélni... -- nyenyec  2005. július 2., 21:02 (CEST)

Eddig mindenkinek egyértelmű volt a teljes név, mostanában harapózott el a csak vezetéknév. A rangokat, mint gróf, doktor, isten stb. nem írjuk bele szerintem. Alensha  * 2005. július 2., 22:09 (CEST)

Itt is megkérdezném: az orosz Анна név kiejtés vagy írás szerinti átírását kell használni? Az előbbi ugyanis Ánya, az utóbbi meg Anna. Crimea 18:45, 16 november 2007 (CET)

ZeneművekSzerkesztés

Én eddig azt hittem, hogy a "Zenemű (szerző neve)" forma a szokásos, de most látom, hogy a Bach és Bartók zeneművek címei: "Bartók: II. hegedűverseny" stílusban vannak.

Tisztázni kéne ezt és erre a lapra felvezetni, mert most nem ez áll itt.

-- nyenyec  2005. november 10., 04:53 (CET)


Ezt a kérdést a Vita:Mozart: Requiem lapon is fölmerült. NZs ezt válaszolta:

Mér nem jó a Mozart: Requiem? J. S. Bachnál és Bartóknál is így van... (legyen már egységes... vagy ha valaki ráér, átmozgathatja az összeset, de szerintem nem éri meg, inkább bele kell ebbe törődni). --NZs 2005. november 6., 21:28 (CET)

Többnevű hírességek: egyértelmű és többértelmű nevekSzerkesztés

Az, hogy "A leggyakrabban használt magyar elnevezést használd", jelenti-e, hogy a két- vagy háromnevű hírességeknek hogyha leginkább a vezetéknevét használjuk, akkor az lesz a cikk címe is? Pl. jó-e az, hogy Tolsztoj a Lev Nyikolájevics Tolsztoj név alatt van?

Én úgy gondolom, hogy erre a "Ha szükséges, légy pontos" kitétel vonatkozik, tehát csak akkor kell pontosítani, ha máskülönben összekeverhető lenne – s ennek értelmében elég lenne a Tolsztoj név a cikk címének. – Annál is inkább, mert más Tolsztoj aligha ismert.

Van egy Alekszej Tolsztoj is, több könyve megjelent magyarul is. Palesmurt 2006. november 5., 22:03 (CET)

Hasonló kérdés merül föl akkor is, ha egy nevet több személy is viselt, de közülük nyilvánvalóan egyvalaki a leghíresebb, mint pl. Bach vagy Mozart esetében. Ilyenkor is kell az alapértelmezett személy cikkének címébe a teljes név? – Ekkor ugyebár nyilván ki lehet tenni pl. a Bach szócikk elejére, hogy "Ez a cikk Johann Sebastian Bachról szól; a többi Bachot l. a [[Bach (egyértelműsítés)]] alatt".

Jó lenne kitalálni és egységesíteni, mert minél később döntjük el, annál több cikket kell majd átnézni és szükség esetén átmozgatni. Adam78 2006. január 24., 03:46 (CET)

Ha beleszólhatok: általában a lexikonokban is teljes neükön szerepelnek a hírességek, maximum akkor szereplenek rövid néven, ha az valamilyen művésznév. Ugyanezt értem a "többértelmű" nevekre is. Én nem változtatnék ezen az egyszerűség kedvéért, inkább csináljunk redirekteket. - Gaja  2006. január 24., 10:12 (CET)

Királyok, hercegek, grófokSzerkesztés

Új javaslattal állnék elő, követve az éppen véglegesedőben lévő gyakorlatot a wikin. Megállapodás esetén ebben a szócikkben ezt át írnám.

  • Használjuk a "II. Edward angol király" formátumot minden uralkodó esetében, ideértve a magyar királyokat is (I. István magyar király).
  • Abban az esetben ha a delikvens Magyarország és más ország uralkodója is volt egyben, használjuk a magyar nevét és a cikkben említsük meg többi titulusát, esetleg lehet valakiról cikk több irányból is.
  • Ha egy ország történelme során bármilyen okból két uralkodó is ugyanazt a nevet kapta, használjuk az egyértelműsítő becenevét (pl. III. (Hitvalló) Edward angol király).
  • Ha ilyen nincsen, és sehogy máshogy nem tudjuk őket megkülönböztetni, akkor pedig egyértelműsítő lapot kell készíteni, ahonnan olyan linkeket lehet csinálni, ami egyértelműen megkülönbözteti az uralkodókat.

Véleményeket kérek!--Burumbátor 2006. április 6., 09:23 (CEST)

Nagyon támogatom az egységes, zárójelek nélküli megnevezéseket! Magyar királyt is ugyanígy. Ha magyar király IS, akkor ez legyen a fő szócik, a többi névről irányítsuk oda. Pl. II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc osztrák császár és I. Ferenc magyar király ugyanaz a személy, és néha más-más minőségében kell rá hivatkozni. Pl. írhatjuk-e, hogy IV. Károly magyar király császári rendeletet ad ki (természetesen I. Károly osztrák császári minőségében. Sok helyen kell majd egységesre javítani, de megérné. Logika ugyanaz lenne a "nem király"-okra is: orosz cár, bolgár cár, osztrák főherceg, erdélyi fejedelem (!), montenegrói fejedelem, erdélyi vajda, horvát bán, etc. Üdv Akela 2006. május 20., 00:07 (CEST)

Rossz ötlet, mert így nem illeszthető folyószövegbe, mint pl I. István blablabla ([[I. István (király)|]] blablabla formában). Másészt a szövegben úgyis kifejti az ember, hogy hol volt király, meg ha épp nem tudom, hogy hol épp hogy hívták az aktuális porosz országot, vagy egyáltalán nem tudom hogy hol volt „fő” király, akkor az életbe' nem találom meg szegényt. Mit oldana meg pontosan? Most is a magyar név az elsődleges, és ahol ütközés van, most is egyértelműsítünk. --grin 2006. május 21., 01:01 (CEST)

  • Szerintem 2 kérdés van: (1) Minden királyhoz írjunk-e nemzetiséget, kivéve a magyarhoz, aki "csak király", mindenki más "ilyen-olyan király"? Merthogy "úgyis tudjuk". Vagy irjuk oda a magyart is, mint a többit, hátha más is olvassa a wikit, nemcsak a vérmagyarok (remélem). Az angol wikiben az angol királyhoz is odaírják, Henry VIII of England. Nálunk pl. a Lipót egyéertelműsítő lapon nincs I. Lipót, II. Lipót magyar király, csak a német-római császár (aki ugyanaz, de csak annak, aki TUDJA). Aki nem tudja - azért KERESI - nem fogja megtalálni. Nem perdöntő különbség, bár nagy elvi koncepciókülönbség van mögötte (Kihez szól a lexikon, mekkora előismeretet követelünk meg az olvasótól?).
  • (2) Másik (ettől független) kérdés: Legyen-e zárójel, vagy ne? Ha van zárójel, akkor mindenképpen duplán kell beírni a folyószövegben. Ha nincs, akkor (legtöbb esetben) egyszer is elég: I. István magyar király blabla illeszthető, I. István blabla csak |-al illeszthető. (bocs, a nowikit nem tudom használni, a jelölőnyelvben látod a különbséget). Ez inkább formai kérdésnek érzem, a zárójel nélküli forma logikusabb és kicsit előnyösebb. Emellett szavazok. (ui. A pápák nevében sincs zárójel). Üdv Akela 2006. május 21., 03:37 (CEST)
Ismét felmelegíteném egy régi, sajnos akkoriban leszavazott javaslatomat: a keresztneves szócikkeket használjuk a királyok, hercegek nevének egyértelműsítésére és ne csináljunk ezeknek külön egyértelműsítő lapokat (a meglevőket,a Lipótot és a többit pedig dolgozzuk be a keresztbneves lapokhoz).Ezeket hagyományos minden nyelvre lefordítják, így magyarul is magyar keresztneveket használunk. Ennek következtében viszont vannak magyar és külföldi II. Lajosok.
A javaslatom az, hogy a keresztneves lapon jelenjen meg az I. Lajos stb. Ha több I. Lajos van, akkor akár záójelben, akár anélkül egyértelműsíthető, kiről van szó.--Linkoman 2006. május 21., 03:52 (CEST)

Nekem úgy tűnik, a fenti vita után egy eléggá jól és egyértelműen eldöntött ELNEVEZÉSI SZOKÁST hoztunk (hoztatok) létre. Javaslom, hogy ez tükröződjék kint a szócikkben is (Történelmi nevek és titulusok alfejezet), mert ott még NEM EZ olvasható. üdv Akela 2006. szeptember 7., 11:17 (CEST)

Most is ugyanúgy más van: Wikipédia:Elnevezési szokások#Egyéb elvek. Akela 2007. június 18., 19:25 (CEST)

Főleg az orosz nemességgel van itt a baj, mint már az kiderült sok esetben. El kellene dönteni, hogy kinek magyarítsuk a nevét, és kinek ne; és ha már magyarítjuk, akkor kitegyük-e az oroszban használatois hangsúlyjelet ékezet formájában, vagy ne (pl. Nyikolajevics - Nyikolájevics; Mihájlovics - Mihajlovics). Én személy szerint Mathae javaslatát támogatom, vagyis hogy csak az uralkodók és az uralkodónék neve legyen magyarítva, a többi meg ne. Crimea 2007. november 13., 22:09 (CET)

A magyarítás körül folyó vitába nem akarok belemenni, de ékezetek használata semmiképpen nem indokolt. Egyedül Sztálin a kivétel, de ő sok minden másban is kivétel volt. :-) Meg Kubaszov űrhajós volt kivétel egy időben, mikor Bercivel repült, mert az illetékes elvtársak remegtek a félelemtől, hogy leírják a nevét. Egyébként sosem használunk ékezeteket az orosz nevek átírásánál, és a hangsúlyjelet ékezetesíteni félrevezető is lenne. Bináris ide 2007. november 13., 23:28 (CET)

Pedig pont a magyarítás kérdése az igazán lényeges. Nem lehetne ezt valami új lapon megvitatni, ahová összegyűjtenénk az összes lezajlott (jó, nem összes, szóval az olyan vitákat, amelyekkel példázzuk a problémát) egy új oldalra, aztán a javaslatok alapján írni egy szabályt? Mert most olyan össze-vissza van, és mindenki csak szörnyülködik, pedig tenni is kéne ám valamit. Crimea 2007. november 14., 16:42 (CET)
Dehogynem lehetne, kiváló ötlet! A Wikipédia egyik alapelve a hajrááá!!!   Bináris ide 2007. november 15., 21:30 (CET)

Ezt valószínűleg részletesebben is eldöntöttük már valahol, de támpontként ideírom, amit az OH. ír a témáról (243. o.):

(…) Miként az ábrából is látható, rendszerint három esetben írjuk az idegen szavakat, neveket magyarosan:

a) A személynevek körében kizárólag az uralkodók (királyok, császárok, hercegek, pápák stb.) nevét: II. János Pál, XV. Lajos, Ferenc Ferdinánd stb.
A személyneveket (a fenti kivételekkel) az eredeti sorrendben és írásmóddal írjuk. Korábban szokásban volt a személynevek lefordítása kisebb-nagyobb mértékben, mára ez divatjamúlttá vált. Ennek az írásmódnak a maradványai az Engels Frigyes (…) az eredeti Friedrich Engels (…) névformák helyett. A Magyarországon adható utóneveket azonban eredetüktől függetlenül mindig magyarosan írjuk (Adrienn, Dzsenifer, Edit stb.).
b) <hagyományos magyar formával rendelkező földrajzi nevek>
c) <a közszavak közül a jövevényszavak>

Eddig az idézet. (A negyedik eset, amit csak az ábra jelöl, de a felsorolás megfeledkezik róla, a nem latin betűs írásrendszerekből érkező szavak írása, ahol mindig a magyaros írásmódot követjük.) A mi esetünkben természetesen az a) eset érdekes, annak is az első mondata. Ádám 2007. november 16., 01:04 (CET)

A fenti idézettel csak az a baj, hogy nem tér ki a királynékra és trónörökösökre, akik még hagyományosan bele szoknak tartozni a magyarítás körébe. Az oroszoknál került elő a probléma hatványozott erővel, mert ott ugye ráadásnak jön az apai név (Mária Fjodorovna és hasonló alakok). A hangsúlyjelölés az átírásra tartozik, az egy másik kérdés. Pável Petrovicsok és Péterek és Sándorok és Mihály nagyhercegek előnyben. :) • Bennó vendégszerető hajlékom 2007. november 16., 02:05 (CET)

Most ötlött az eszembe (jókor, mennem kellene suliba), hogy a sok Fjodor cárt sem magyarítottuk, mert ők szép magyarsággal Teodorok vagy Tódorok lennének. Vagy az ő nevük egy különleges név, és nem kell magyarítani? Crimea 2007. november 16., 07:45 (CET)

Földrajzi nevekSzerkesztés

Most hogyan használjuk ezeket, pl. a folyóneveknél? Mert én átneveztem az Ogoué folyót Ogoué-ra, merthogy ebből úgysem lesz több. Erre látom, hogy van néhány cikk, ami kiírja (Zala folyó, van ami zárójelezi (Nišava (folyó) - természetesen van, ahol ennek van értelme: Sztrumica (folyó) és Sztrumica (város)). Most akkor mi legyen az eljárás??? Én nem találtam erre irányelvet sem... - Gaja  2006. április 6., 23:51 (CEST)

Zárójel nélkül írni szerintem csak akkor kell, ha a név legáltalánosabb formájában valóban említjük mind a két tagot. Pl. Fertő tó: ennek a neve valójában csak "Fertő", de gyakorlatilag mindig kitesszük mellé a "tó" szót, úgyhogy a cikk nevében is érdemes szerepelnie. Az összes többi esetben (ami sokkal gyakoribb), ha egy név mellé rendszerint nem szoktuk kitenni, hogy mire utal, akkor csak zárójelben szerepeljen mellettük a pontosítás. A Nišava (folyó), Sztrumica (folyó) és Sztrumica (város) alakja tehát jó így. A "Zala" szónak az elsődleges, leggyakoribb jelentése valószínűleg a megye, úgyhogy a folyó esetében szerintem ezt is át kéne nevezni Zala (folyó) névre. (Lásd még: Wikipédia:Egyértelműsítő lapok: zárójellel egyértelműsítünk az olyan neveknél, amelyek nem a kifejezés legáltalánosabb jelentését tárgyalják.) Adam78 2006. április 8., 04:26 (CEST)

Köszönöm a segítséget! - Gaja  2006. április 8., 15:33 (CEST)

i.e. vagy Kr.e?Szerkesztés

Mindkét forma fut a Wiki lapokon. Politikai és világnézeti töltete van mindkettőnek, egymással szemben. Az Alapelvek az i.e.-t követelik meg. A hagyományos Kr.e. elnevezés csak az MSZMP időszakban volt kerülendő. Mi legyen az egységes forma? (ha már valahol megvitattátok és lefixáltátok, akkor bocs). üdv Akela 2006. augusztus 4., 21:59 (CEST)

Uhh, erről 116 oldalon keresztül ment a vita. A mostani módszer: bármelyik elfogadott, de egy szócikken belül legyen egységes. -- nyenyec  2006. augusztus 4., 22:02 (CEST)

Bocsanat, de cikkben meg ezt irjatok:

Megállapodás: Az időszámításunk kezdete előtti dátumokat, éveket, századokat az eléjük írt i. e. betűvel jelezzük.

Ezekszerint 2006 ota letrejott ez a fenti megallapodas?

hoiHoi 2010. szeptember 25., 05:26 (CEST)

Javítottam az aktuális megállapodásoknak megfelelően.  Karmelaüzenőlap 2010. szeptember 25., 06:22 (CEST)

Hat ez jo hir. Koszi a javitast. Ez egy ertelemes kompromisszumnak latszik, bar en semmi ertelmet nem latom lecserelni a regi bevalt jelolest. De az, hogy kenyszeritve legyek egy uj jeloles hasznalatara, raadasul ilyen elozmenyekkel, nalam szomoru kovetkezmennyel jart volna. Nevezetesen evekre szuneteltettem volna a wiki latogatasat. Persze ez kit is erdekelt volna. Szoval meg egyszer kosz a javitast. hoiHoi 2010. szeptember 25., 20:49 (CEST)

Elavult részlet az útmutatóban?Szerkesztés

Wikipédia:Elnevezési szokások#Légy óvatos a speciális jelekkel

Mivel a címek UTF-8 kódolással készülnek, elvileg bármilyen nyelv írásjeleit használhatod a címekben, azonban fontold meg azt, hogy a legtöbb szerkesztő nem tud kínai, arab, klingon vagy tengwar karaktereket írni, és így a cikkeidre való hivatkozások elkészítését lehetetlenné teheted. A legtöbben még az alap európai nyelvek karaktereit sem mindig képesek beírni, így kerülendő minden, magyar nyelvben nem szereplő betű, mint a François, a señor szavak.

Én ezt kivenném, mert ez teljesen ellentmond a magyar Wikipédia többéves gyakorlatának: a meglévő cikkek százával cáfolnak rá a fentiekre. Az ilyen esetekben átirányítást szokás készíteni, és a dolog meg van oldva. Adam78 2006. augusztus 7., 01:03 (CEST)

Átírtam. Katt a fenti linkre. Remélem, megfelel. Adam78 2006. augusztus 7., 01:27 (CEST)

Héber nevek írásmódjaSzerkesztés

Van-e egységes szokás zsidó (izraeli, héber) nevek írásmódjára: Menáhem vagy Menachem, Yitzhak vagy Jicák, Shalom vagy Sálom vagy Sólem...etc. Kösz Akela 2006. augusztus 7., 02:18 (CEST)

Alapvetően kiejtés szerint írjuk át mindazokat a szavakat, amelyek nem latin írású nyelvekből származnak (orosz, görög, japán, kínai, arab, héber stb.), vö. AkH. 218–222., pontosabban az adott nyelv elfogadott magyar átírása szerint. A hébernek speciel többfajta kiejtése is létezik, amelyeket az OH. részletesen leír (261–267.). E könyv szótári része az utóbbi szó variánsai közül a salom!-ot adja meg. A másik kettőnél én a Menáhem és a Jicák alakokra szavaznék. Az a legbiztosabb, ha egy cikkben az első előfordulásnál megadod zárójelben a másikféle átírást is. Adam78 2006. augusztus 7., 04:24 (CEST)

Bocs, hogy közbeszólok, de a Jicák nem helyes, mert itt a [ts] és a [h] hang kapcsolatáról van szó. Helyesen Jichák lenne. Viszont ez keverhető a magyar ch [x]-s ejtésével. Szíven szerint Jic'hákot írnék, de ez nem magyaros. Szerintem maradjunk a Jicháknál. - Gaja  2006. augusztus 7., 13:41 (CEST)
A héber és jiddis szavak átírására tett legutóbbi javaslat Laczkó Krisztina és Mártonfi Attila Helyesírás (Osiris Kiadó, 2004) c. művében jelent meg (261-267. o.), javaslom ezt követni. Palesmurt 2006. november 5., 22:08 (CET)

Átírások általábanSzerkesztés

Hahó. Az átírások általában is igencsak sok fejtörést okoznak, nekem pl. különösen, úgy tűnik antiérzékem van ehhez. A problémák jó része áthidalható lenne, ha készülne egy csokor szócikk a különböző nyelvekről való átírások szabályairól, jó sok példával, és valamilyen könnyen megtalálható helyen állandóan szerepelne. Én magam az említett okból ezt nem vállalom, de ha valaki(k) megcsinálnák, szívesen segítenék a kérdéseimmel :-) Üdv és Allahu Akbar, --Korovioff 2006. augusztus 7., 13:50 (CEST)

Használj egyes számotSzerkesztés

szerintem ez így nem logikus.ezt ki kéne bővíteni, pl molekulacsoportoknál nem egyes szám kell, meg egy csomó más átfogó csoportnál se.

  • pl nem alkaloid, hanem alkaloidok.
  • nem Kvaterner ammóniumvegyület, hanem Kvaterner ammóniumvegyületek
  • nem Gerinces, hanem Gerincesek stb.

ilyenkor az egyes számnak kéne átirányítani a csoportra.

Csörföly D   Csörföly D 2007. május 24., 12:05 (CEST)

egyetértek, ilyenkor az egyesszámnak mint témának nincs is értelme igazán. Az egyes alkaloid azért alkaloid, mert vannak alkaloidok, magyarul a csoportmeghatározás révén lettek neki egyedei (legalábbis remélem, hogy így van). :o) Ezeknél eltekinthetnénk az egyes számtól. – Bennó   (beszól) 2007. május 24., 12:34 (CEST)
  • közben rájöttem hogy ez az irányelv azért van, mert buták a keresőprogramok/siteok. (legalábbis egyelőre nem beszélnek magyarul)
    pl ha googleben „alkaloid”-ra keresek akkor nem talál rá az „alkaloidok” alakra, ellenben az „alkaloids”-ra igen. és akkor a (még sokkal butább) wiki keresőmotorról még nem is beszéltem.. ezek alapján lehet hogy érdemes megmaradni az egyes számnál a szócikkek címében és a szövegben használni csak többest. Csörföly D   Csörföly D 2007. május 24., 14:08 (CEST)
  • maradjon csak az egyes alak egyelőre. teljesen logikátlan ugyan de hatékonyabb és célravezetőbb.

ahol logikus a többesszám, ott legyen az a főcím, de az egyesszámról csináljatok redirektet. redirekt alapján is megtalálja a Google. – Alensha   üzi 2007. május 24., 14:22 (CEST)

Programozási nyelvek módosításaSzerkesztés

A programozási nyelvek címéhez teljesen feleslegesen van odaerőltetve a programozási nyelv szó, sokkal szebb a C++, Perl stb. egyszerű és rövid megnevezés. Opával át is neveztük a legtöbbet, mert semmi nem indokolja, hogy így maradjanak (már csak az irányelv elején félkövérrel kiemelt négy alapelv miatt sem). Mi legyen azonban azokkal, amelyek nem nevezhetőek át a sima nevükre, hanem mindenképpen utána kell, hogy legyen a programozási nyelv szöveg (pl. a C-nél): C programozási nyelv vagy C (programozási nyelv)? --Danivita 2007. november 3., 20:27 (CET)

Úgy gondolom, hogy ez hiba volt, mivel az irányelv a „programozási nyelv” postfixumot írja elő. Először meg kellett volna szavaztatnotok az irányelv megváltoztatását, és csak utána nevezgetni... Szerintem kicsit elkpakodtátok... Az irányelv szerint most bárkio visszanevezgethetné őket, és - úgy gondolom - helyesen tenné. Először gondolkozni, csak utána cselekedni, ugyebár... - Gaja  2007. november 3., 21:33 (CET)
Nekem az a kérdésem lenne, hogy általános használatban hogy fordul elő gyakrabban egyes programozási nyelvek neve, ha a "programozási nyelv" összetételben, akkor érdemes lenne a zárójel nélküli alakot megtartani, egyéb esetben nem látom miért kéne pont a programozási nyelveknél eltérni az általános szabálytól (ti. a zárójeles egyértelműsítéstől).– Dami reci 2007. november 3., 21:36 (CET)
Általános használatban nyilvánvalóan a programozási nyelv utótag nélkül, hiszen nyivánvaló miről van szó. Pl.: „C-ben írt program”, stb. – Opa   kocsma 2007. november 3., 21:38 (CET)

Azám, pont a C-nél búvik ki a szeg a zsákból, mert a programnyelvek nevei olyan szavak, amelyek nagyon gyakran szerepelnek máshol is, a C-n kívül ilyen a Python, a Basic, ráadásul ez három a legelterjedtebbek közül. – KGyST 2007. november 4., 00:34 (CET)

Azért ezt túlzásnak érzem. A programozási nyelvek nevei vagy rövidítések, vagy angol szavak. Rövidítéseknél, ha nem egyértelmű, akkor egyértelműsítő lapokkal azzá tesszük. Ha pedig valaki egy magyar szövegkörnyezetben azt mondja, hogy Python, akkor senki sem fog a kígyóra gondolni. A Delphi, Assembly, Fortran hasonló képpen egyértelműek. Én azt mondom az a leglogikusabb, ha a nyelvek esetében is a többi szócikknél használt sémát használjuk, tehát Python és C (programozási nyelv), Java (programozási nyelv) satöbbi. – Opa   kocsma 2007. november 4., 02:14 (CET)

Egyébként szerintem bizonyos fokú redundancia nem káros. Például valaki meglátja, hogy C++, és nem tudja, mi az, akkor lehet, hogy hülyének érzi magát, mert nem érti, de ha az van odaírva, hogy C++ programozási nyelv, akkor jobban el tudja dönteni, hogy érdemes-e kattintania. Általában a redundancia (na most megtudom, hogy kék vagy piros) bizonyos keretek között, amíg túlzásba nem viszik, segíti a megértést és a tanulást.

Ez azért hülyeség nem megfelelő érv, mert 1. a C++ valószínűleg nem fog előfordulni a macskákról szóló szócikkben, ahol lesz, ott utalni fog rá a szövegkörnyezet, hogy mi is az (egyébként pl. c++ linket teljesen kiírva nem találtam eddig...mert minek?) 2. Ha nem tudjuk, hogy mi az a c++ a szövegből, akkor írjuk oda pl. Fresno után is, hogy város, mert én eddig sosem hallottam róla, és azt is gondolhattam volna, hogy egy fizikai motor vagy egy kutyafajta :) De nem írjuk oda, mert a szócikk első sorából világosan kiderül + ahonnan rátaláltam, ott volt szó arról, hogy az város. Értésről ennyit. Mindent ki lehetne írni, ha ezt az érvet használnánk... --Danivita 2007. november 4., 10:51 (CET)

Na látjátok, máris vita van a dologból, Ti mégis előre dolgoztatok. És ráadásul irányelvvel ellentétesen!!! Javaslom - ismét - hogy először az irányelv-változást szavaztassátok meg, aztán majd kiderül, hogy marad-e minden így, vagy lehet kezdeni visszanevezni... - Gaja  2007. november 4., 22:55 (CET)

Már elnézést, de két héttel ezelőtt, mikor kiraktam a kocsmafalra, megbeszélésre, akkor persze egy emberen kívül senki sem szólt hozzá a témához. És akkor még átnevezés sem volt. Úgy látszik cselekedni kell, ha valami változtatást akarunk itt a huwikiben (lásd azokat a jó javaslatot, amelyek a mai napig nincsenek megvalósítva), és ez is ilyen volt: fel kell kelteni a huwiki szerkesztőinek figyelmét...ha ez nem megy másképp, akkor így. --Danivita 2007. november 4., 23:31 (CET)

Nagyon fontos doldot mondtál volt ki máj szvít Deniel, meg is kéne írni Wikipédia:A wikiprocessz címmel. Egy kis kiegészítést azért tennék itten mint veterán ...keverő. Az ideális sorrend a következő:

  1. Embernek fontos, jó és megvalósítandó ötlete támad
  2. Közhírré teszi
  3. Reagálnak vagy nem, de csinálni senki nem csinál egyelőre semmit (van ám kivétel is, de minél nagyobb az ügy, annál kevesebb)
  4. Vársz kicsit, nekivágsz (előre készülsz a rohamra, ezért csak részben valósítod meg)
  5. Jön az iszonyatos, gátját vesztett felháborodás
  6. És akkor végre többen is hajlandóak fontolóra venni a dolgot. :)

Így megy ez, és kicsit sok néha a véráldozat. :) • Bennó vendégszerető hajlékom 2007. november 5., 00:01 (CET)

Lásd szép ábrán: en:Wikipedia:Consensus illetve különösképp en:WP:CCC. Még idevághat: WP:NTSZ. – Dami reci 2007. november 5., 00:15 (CET)

Javaslom, hogy a további viták során kölcsönösen ne nevezzük hülyeségnek egymás véleményét, mert az nem építő jellegű. Én ezután is ehhez igyekszem tartani magam. Amit pedig írtam, azt fenntartom, mert sokféleképpen lehet a Wikit olvasni, sokfelől lehet megközelíteni dolgokat, és ezért egy link is sokféle szövegkörnyezetben felbukkanhat. De ezt csak egy adaléknak szántam a teljes vitához, nem ultima ratiónak. Bináris ide 2007. november 5., 02:14 (CET)

Akkor indítsunk róla szavazást, meglátjuk, hogy mi lesz. Hátha akkor több ember véleményét is meghallgathatjuk. --Danivita 2007. november 5., 10:48 (CET)
Wikipédia:Szavazás/Javaslatok#Programozási nyelvekről szóló szócikkek címei, a kiírás szövegén lehet pontosítani. --Danivita 2007. november 5., 11:19 (CET)

Románia megyéi - mi legyen a következő lépés?Szerkesztés

A Vita:Románia megyéi lapon kialakult egy konszenzus arról, hogyan kellene nevezni a romániai megyéket. Ilyenkor mi a következő lépés? Fel kell tenni szavazási javaslatra, majd szavazásra, ahhoz, hogy alkalmazni lehessen? – Hkoala   2007. november 17., 20:47 (CET)

Igen. Elkészíted a javaslatot, ha megvan a 4 támogató, akkor mehet szavazásra. --Danivita 2007. november 17., 21:48 (CET)

Megszületett az eredmény programozási nyelvekről szóló szócikkek címe tárgyábanSzerkesztés

Lezárult a szavazás a programozási nyelvekről szóló szócikkek nevéről, az eredmény: csak egyértelműsítésnél kötelező a címben a „programozási nyelv” kitétel.

Kérem, hogy valaki olyan javítsa az eredménynek megfelelően az útmutatót, aki tájékozott az ügyben, és meg tudja fogalmazni. :) • Bennó vendégszerető hajlékom 2007. november 24., 14:13 (CET)

Beírtam, ellenőrzést kérek. – Hkoala   2007. november 24., 20:35 (CET)

FőutakSzerkesztés

Mandura Máté hatalmas és rendkívül hasznos magánakciója keretében egy pár fűút nevét megváltoztatta ##-as főút-ról ## (főút) formátumra. Mi a baj a ###-as főút elnevezéssel? Szerintem, vissza kéne állítani az eredeti névre mind a kb 5 cikket, mert a többi 20 még az eredeti néven van, mert azt úgyhagyta. Ráadásul az közelebb is van a beszélt nyelvhez. Tehát törölni a redirectet és visszamozgatni az eredeti névre az azt a pár cikket. Lásd: Kategória:Magyarország főútjai! Ellenvetés? Villy Itt tessék beszólni 2008. január 9., 17:19 (CET)

javaslat műemlékkel kapcsolatos listákraSzerkesztés

Egy javaslatot szeretnék tenni a műemlékkel kapcsolatos listákra, és csakis ezekre.

Ne legyen bennük a „listája” szó, mert:

  • felettéb szószaporító (Esztergom műemlékeinek listája - Esztergom műemlékei)
  • akárki rákeres, nem listát fog keresni (nem a wikipédistákra gondolok, ez csak mifelénk zsargon)
  • különben is benne maradnának a listák kategóriában
  • amúgyis elütnek a többi listától (nem abban, hogy nem listák, hanem hogy ezek inkább szócikkek, mint listák, hogy wikizsargont alkalmazzak)
  • lásd a Művészeti Lexikon megoldását, címszó egy város, és felsorolja a műemlékeket. Ezeknél a cikkeknél is ilyen módú felsorolás van, s ez alapvetően különbözik a többi lista-cikktől (lásd az előző pontot)
  • Egyszerűen emberbarátibb cím, jobban hangzik, jobban néz ki, így a célszerű, akkor is, ha egy kicsit elüt a többi listától -> lexikoncikkszerűbb cím.
  • Három azaz három db cikkről van (egyelőre) szó. Miskolc meűml. list, Miskolc látnivalóinak list., Esztergom műeml. list. (A Kiskunfélegyháza műemlékei Kiskunfélegyháza műemlékei alakban vannak) Nem arról van szó, hogy egy-két cikkhez többet igazítunk hozzá, nem is arról, hogy kivételeket akarok gyártani, és nem is rögzült wikidogmákat akarok bolygatni. Csak egy elfogadhatóbb nevű csoport kialakítását szeretném. (a dogmák különben sem hasznosak)


Bővebben is írtam volna, de újraindult a gép, és elveszett, amit szépen fejtegettem. SLüzzenet 2008. január 17., 22:25 (CET)

Hát, nemtom, így legalább látszik, hogy mi az, ami csak lista, és mi az, amiben plusz infó is van benne, tehát lista/szócikk-hibrid. – Alensha   üzi 2008. január 17., 22:39 (CET)

Ezt most nem értem, mit akartál mondani, Alensha. SLüzzenet 2008. január 18., 18:36 (CET)

Nem hiszem... :) – Burumbátor Hajnali Tudósklub 2008. január 18., 19:04 (CET)
Tényleg meghaladja értelmi képesságem 200%-át! :D Tényleg nem értem, mit mire vonatkoztat. Addig innen el nem megyek, míg nem válaszol! :D SLüzzenet 2008. január 18., 19:30 (CET) Leesett... és nagyot koppant. SLüzzenet 2008. január 21., 23:03 (CET)

A műemlékes listákban sok plusz infó van. Ha csak ennyi volt a problém. (merthogy a hrsz, hogy hol van, stb stb az plusz infó) Vagy plusz infónak az a minimum, ami az elpusztult középkori templomok kápolnák Esztergomban? A legtöbb lista csak nevek felsorolása. Áhh... tudjátok mit? Vezessük be névtérbe! SLüzzenet 2008. január 21., 23:03 (CET)

Televíziós sorozatokSzerkesztés

Az alábbiakat javaslom beírni:

Megállapodás: Előfordul, hogy egy sorozat epizódjának címe egy hétköznapi használatban lévő szó vagy kifejezés, ilyenkor tüntesd fel a sorozat címét zárójelben: [[Kártevők (Született feleségek)]], hogy elkerüljük a félreértéseket.

Megállapodás: Ha egy epizód címe megegyezik egy szereplő nevével, a következőképp járj el: [[Richard (Dallas-epizód)]], [[Richard (Dallas-szereplő)]] Ha a szereplő neve megegyezik egy másik sorozat/film szereplőjének nevével, akkor szintén tüntesd fel a sorozat címét zárójelben: [[John Smith (A Holtsáv)]], [[John Smith (Ki vagy, doki?)]]

Megállapodás: Az epizódokat a magyar címükkel nevezd el, kivéve, ha olyan epizódról írsz, amit még nem mutattak be Magyarországon, és még nincs hivatalos magyar címe. Bemutatás után a szócikket nevezd át a magyar címre, és a cikk elején jelezd az eredeti, illetve alternatív címeket. – Sude   üzcsi 2008. május 21., 14:29 (CEST)

Javítanám ezt annyival, hogy [[Kártevők (Született feleségek-epizód)]] legyen a forma, mert epizód nélkül elég suta a cím. //Danikomolyan?·ʒ·ɘ 2008. május 21., 15:44 (CEST)
(  megjegyzés Azt hiszem, ilyen esetben a sorozat címét dőlt betűvel kell írni: Kártevők (Született feleségek-epizód) - Vadaro vita 2008. május 21., 18:17 (CEST)
  megjegyzés - címben nehezen fogsz tudni dőlt betűvel írni :) SyP 2008. május 21., 19:23 (CEST)
  támogatom. Re:Dani: az epizód nem kell szerintem.
Az utolsó előtti pont nem konzisztens, javítanám a példákat, hogy a szereplő nem kell bele.– Dami reci 2008. május 21., 19:49 (CEST)

Témához kapcsolódik, hogy az epizód listáknak milyen formában legyen a neve? Muszáj pl. az epizód szót használni feltétlenül?– Dami reci 2008. május 21., 19:49 (CEST)

  •   támogatom a javaslatot az "-epizód", vagy "-szereplő" pontosítással. misibacsi*üzenet 2008. május 21., 20:25 (CEST)
Misibácsi: Ha te mindig kitennéd az -epizód-ot, akkor azzal nem ezt a javaslatot támogatod, hanem egy hasonlót; ami nem baj, csak az összesítés és megbeszélés-szervezés szempontjából ezt valahogy egyértelműbben kéne csinálni.– Dami reci 2008. május 21., 20:55 (CEST)
  •   támogatom a javaslatot. + Mielőtt végleges formát öntene, beszéljük meg, hogy csak a TV-sorozatok ilyenek? Mozifilm-sorozatok vagy más hasonlónak látszó tárgyak nem jöhetnek szóba? – Hkoala   2008. május 21., 20:29 (CEST)
  • akkor   ellenzem: rakjuk ki azt, hogy epizód, hogy tudjuk, miről van szó. //Danikomolyan?·ʒ·ɘ 2008. május 21., 22:38 (CEST)

Halmazok?Szerkesztés

Jó a többes szám a prímszámok és az összetett számok szócikkcímeknél is? Ezeket inkább tekinteném fogalommeghatározásnak, mint halmazoknak, amely utóbbiakat természetszerűleg többes számban emlegetünk. Ádám 2008. szeptember 20., 00:12 (CEST)

Jó bizony. Megállapodtunk, hogy a halmaznevek - különösen a számhalmazok nevei - többesszámúak, ehhez tartsuk magunkat (akár ismertek a matematikán kívül, akár nem), különben összevisszaság lesz. Kerge Kísértet 2011. július 22., 10:22 (CEST)

Átneveztem. Ld. még: Vita:Prímszámok. Bináris ide 2008. október 25., 09:15 (CEST)

FőnevekSzerkesztés

Csak én emlékszem úgy, hogy ezen a lapon valaha ott volt, hogy főnévi és ne melléknévi, igei stb. címet használjunk? Elsüllyedt az idő vasfogában? Vagy valahol máshol volt leírva? Bináris ide 2008. október 25., 08:59 (CEST)

kivettSzerkesztés

Az eredeti összefoglalóSzerkesztés

A cikkek neve legyen pontos és egyértelmű, mint egy enciklopédia-szócikk általában. A fogalmak szerepeljenek egyes számban (pl. király és nem királyok).

Ha több fogalmat is lefed, például az Omega együttesről akar valaki írni, akkor szokás egy egyértelműsítő lapot írni, ami röviden leírja a szó eltérő jelentéseit, és az adott jelentés után zárójelben jelezni, hogy az mire vonatkozik, jelen példában Omega (együttes).

A szócikkeket úgy nevezzük el, ahogyan azt leggyakrabban hívjuk magyarul. Ha több elnevezés is használatos, a kevésbé gyakoriakat rá lehet irányítani a szócikkre.

Az enciklopédia részbe csak olyan cikkek kerüljenek, amik enciklopédiába valóak. A szerkesztők saját magukról a Szerkesztő: névtérben tudnak írni (pl. [[Szerkesztő:Szerkesztő]]), a wikipédiáról – ha amúgy közérdeklődésre számot tartó a cikk – a Wikipédia: névtérben.

Ezt a szakaszt kivettem, mivel a megelőző részek teljes mértékben tartalmazzák, amit mond, és minek legyen káosz? Kerge Kísértet 2011. július 22., 10:36 (CEST)

ZárójelezésSzerkesztés

Adott: Egy adott földrajzi név bizonyos esetekben több országban is, vagy egy országon belül több földrajzi, közigazgatási régióban is megtalálható. Ekkor, ha elkészül például Sydney, London és a többi mindkét, vagy több cikke is (lásd London és London (Ontario) alak) mi mindig a bonyolultabb zárójelezést alkalmazzuk, ahelyett, hogy szimplán csak vesszővel elválasztanánk. Miért?Porbóllett vita 2013. március 1., 13:24 (CET)

Hát, ez már így alakult az eltelt 10 évben... --Burumbátor Mondd, mit tehetnék érted? 2013. március 1., 13:26 (CET)

Jobb ok erre a szerkesztési és tipográfiai érv. Szerkesztésnél a zárójeles alak jelentősen megkönnyíti a linkelést, egyébként meg sokkal egyértelműbb a zárójel, mint a vesszős tagolás. – LA pankuš 2013. március 1., 14:17 (CET)

Megyei labdarúgó-bajnokságokSzerkesztés

A megyei labdarúgó-bajnokságok I. osztályáról szóló szócikkeket nemrég elkezdték átnevezni magyar labdarúgó-bajnokság (negyedosztály – XY megye) formátumban. Szerintem ez felesleges modorosság. Ha valaki a megyei I. osztályra kíváncsi, nem negyedosztályként fog rákeresni. Főleg, hogy korábban az átszervezések miatt a megye I nem mindig a negyedosztályt jelentette a magyar labdarúgásban, volt, hogy az ötödosztályt, de olyan is, hogy a harmadosztályt. Ezeket a bajnokságokat az MLSZ megyei igazgatóságai (a megyei szövetségek utódai) szervezik, ezért inkább érdemes a megyei jellegüket hangsúlyozni. Bizonyos szócikkek tartalmazzák az adott megyei bajnokcsapatok felsorolását is, ami jelen formájában ellentmond a szócikk címének, hiszen nem mindig negyedosztályú bajnokokról van szó. Ezeket figyelembe véve, szerintem az XY megyei labdarúgó-bajnokság (első osztály) formátumot tartom kézenfekvőnek. Hierro vita 2013. március 8., 19:40 (CET)

Jó kérdés illetve felvetés, én mindkét elnevezési formát védhetőnek tartom, egyelőre nem tudok dönteni. --Joey   üzenj nekem 2013. március 8., 21:43 (CET)

TemplomokSzerkesztés

Szeretném rendbe tenni/összehangolni/kiegészíteni a katolikus templomokról szóló szócikkeket és ehhez szükséges a cikkek címének egységesítése. Jelenleg nagy káosz mutatkozik e téren, néhány példa: Bácsszentgyörgyi templom, Berhidai római katolikus templom, Kecske-templom, Nagytemplom (Kecskemét), Ösküi kerektemplom, Római katolikus templom (Bükkszentkereszt), Sarlós Boldogasszony temploma (Szögliget), Szent István-plébániatemplom (Makó), Szent László király római katolikus templom, Telki római katolikus temploma.

Vagyis a titulus, a helyiségnév, a városrész, a felekezet, a '(fő)plébánia' és/vagy más jelző teljes összevisszaságban szerepel (vagy hiányzik), helyenként zárójellel, helyenként birtokos szerkezetben. Az elnevezések nem egységesek a "hivatalos", vagy közismert forrásokban sem, például a Herminamezői Szentlélek-templom című cikkben szereplő templom neve:

JavaslatSzerkesztés

Javaslatom a következő: minden katolikus templomról szóló cikk címe egyszerűen csak a titulust és a 'templom' szót tartalmazza az OH 220. szerinti helyesírással. Ha ilyenből több is van, pl. Szent István-templom, ott zárójeles helységnévvel egészüljön ki a cím és legyen külön egyértelműsítő lap (mint az előbbi példánál). Ha esetleg a településen több egyforma titulusú templom is van, lehet a városrész nevével egyértelműsíteni. Ennek megfelelően a fenti szócikk a Szentlélek-templom (Budapest) címet kapja, vagy a Szentlélek-templom (Herminamező) címet, hogy meg lehessen különböztetni a Remetekertvárosi Szentlélek-templomtól, aminek (még) nincs cikke. Természetesen minden más névről lehet átirányítást készíteni.

Kérem véleményezzétek a javaslatot! Köszönöm. --Rlevente   üzenet 2013. augusztus 18., 22:51 (CEST)

  támogatom a rendezést, s mivel nem vagyok szakértő a templomok elnevezésében, akár ezt a javaslatot, akár egy ehhez képest módosítottat mindenképpen támogatok. Azon morfondíroztam, hogy esetleg a felekezet valahogy bekerüljön, mert a fenti elnevezésekből azt sejtem, hogy ez is fontos szempont lehet, de látom, hogy az infoboxban ott van, így a címbe szerintem tényleg nem szükséges, illetve az átirányítás megoldja azt az esetet, ha pl. valaki xy falu római katolikus templomára kíváncsi, de nem tudja a templom nevét.
S vajon más felekezetek templomaira ezt nem lehet kiterjeszteni? Vagy az más rendszerben működik? --Sphenodon vita 2013. augusztus 19., 01:34 (CEST)

Ezzel csak az a bajom, hogy pl. a Mátyás-templomból „Nagyboldogasszony-templom (Budapest)” lenne a leggyakrabban használt magyar elnevezés elve helyett (franciául moindre surprise „legkisebb meglepetés”) – ti. a francia wikin éppen jónak tartanám, ha nem a Nagyboldogasszonyt fordítaná franciára a cím, hanem a Mátyást hagyná. Oliv0 vita 2013. augusztus 19., 07:25 (CEST)

Szerintem a dolgoknak, amiknek nevük van, a nevükön kell szerepelni. Mivel a templomoknak gyakorlatilag kivétel nélkül van nevük, az a cím a helyes. Más kérdés, hogy sokat nem a nevükön emlegetünk, főleg a helyiek nem. Ezért a lehetséges alternatívákról átirányítás kell. A nem egyedi neveknél a település lehet az egyértelműsítő tag, mivel egy településen biztosan nincs két azonos nevű. Ami meg a településenkénti keresést illeti, kell egy "templomok települések szerint" gyűjtőkategória, és máris megoldott a dolog. – LA pankuš 2013. augusztus 19., 08:17 (CEST)

Re Oliv0: Sok olyan cikkünk van, aminek a címe nem a leggyakoribb elnevezés, pl. Szent István király vagy agyvérzés. Így legalább egységes lesz. Átirányítással természetesen megtalálható lesz a közismert nevén is.
Re Sphenodon és LA: a templom-cikkek rendezéséhez (terveim szerint) hozzátartozik az is, hogy az adott település(rész) cikkében szerepeljen(ek) a temploma(i) és legyenek minél részletesebb kategóriák is. A protestáns templomoknak nincs titulusa, így a településről vagy helyszínről kapják a nevüket (bár ott is lehetne egységesíteni, ld. Evangélikus templom (Sopron) vs. Diósgyőri evangélikus templom). --Rlevente   üzenet 2013. augusztus 19., 10:01 (CEST)

Van nevük a görögkatolikus és ortodox felekezetek templomainak is. Amelyik felekezet meg nem használ templomneveket, ott nem nagyon marad más, mint a helyszín és a felekezet megnevezése. – LA pankuš 2013. augusztus 19., 10:19 (CEST)

Az útmutató, aminek a vitalapján épp vitatkozunk, így kezdődik: Általánosan igaz, hogy a szócikknek olyan címet adjunk, mely az adott témára a legelterjedtebben használt szó vagy kifejezés a magyar köznyelvben, egyértelmű, és nem teszi túlságosan nehézzé a rá való hivatkozásokat. Nekem személy szerint nagyon nem tetszene, ha azok a templomnevek is bekerülnének az egységesítő hadjáratba, amelyeknek van közismert nevük. Nem tudom például, hogy van-e ember, aki a kolozsvári Farkas utcai református templomot vagy Kakasos templomot vagy Kétágú templomot a hivatalos nevén emlegetné. Ami még érdekesebb: itt van például a kolozsvári minorita templom, amelynek jelenlegi hivatalos neve "Catedrala Schimbarea la Față" - de szerintem sem ezt, sem a fordítását (Az Úr Színeváltozása székesegyház) végképp nem használja senki a magyar anyanyelvűek közül. Pártolom az egységesítést abban az értelemben, hogy a fenti Evangélikus templom (Sopron) és Diósgyőri evangélikus templom esetében egyezzünk meg egy azonos szerkezetben, de annak nem örvendenék, ha feláldoznánk a hagyományos és ismert elnevezéseket a 100%-os egységesítés miatt. --Hkoala   2013. augusztus 19., 19:55 (CEST)

Szerintem az idézett mondat azért nem azt mondja, hogy ha valaminek neve van, akkor ne a név legyen a cím. Mondjuk nem sokan használják a Rákóczi-híd nevet. Nevezzük vissza Lágymányosi hídra? Egyébként nekem tök mindegy, hogy mik a templomok címei, mindenesetre furcsa lenne, ha a szentendrei Keresztelő Szent János templomot átneveznénk Templomdombi templomnak, mivel mindenki így ismeri, esetleg a Belgrád székesegyházat Püspöki templomnak, vagy a Blagovesztenszkát Fő térinek. – LA pankuš 2013. augusztus 19., 21:27 (CEST)

Szerintem maradjunk annál, hogy a legelterjedtebb nevét használjuk a templomoknak, ahol van ilyen. Tegye fel a kezét, aki kapásból tudja, melyik a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház… A Mindszenti templomot is így emlegeti mindenki, a honlapja címe is miskolc-mindszent.hu (valszeg simán mindszent.hu lenne, ha nem lenne ilyen nevű város máshol), a Szent Péter és Pál apostol titulus az egész honlapon csak abban a szövegben fordul elő, amit innen, a wikipédiáról vettek át.

A soproni és a diósgyőri templom egyértelműsítése nem egészen ugyanaz szerintem, ha abból indulunk ki, hogy a fő cím a köznyelvi alak, és utána zárójelben az van, ami nem része. Sopronban az evangélikus templomot valószínűleg simán evangélikus templomként emlegetik, mert fölösleges hozzátenni, hogy soproni, de Miskolcon a diósgyőri evangélikus templomot mindenki diósgyőri evangélikus templomnak hívja megkülönböztetésül a belvárositól. Alensha 2013. augusztus 20., 14:45 (CEST)

Csak megjegyzem, hogy ha az átirányítás az esztergomi székesegyházról Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyházra mutat, akkor mindenki megtalálja, aki keresi. Vagyis egyáltalán nem érdekes, hogy tudja-e a nevet vagy sem. És legalább rögtön tudja, hogy nem az a neve, mint amit keresett. Ez kb. olyannak tűnik, mintha Hufuról és Kheopszról is csak átirányítás lenne egy A nagy piramis építtetője című cikkre. – LA pankuš 2013. augusztus 20., 16:24 (CEST)

Nem mindenki a keresőből érkezik a cikkbe, van aki navboxból. A navboxokba mit tennél: a hivatalos nevet vagy az ismertet? --Hkoala   2013. augusztus 20., 16:30 (CEST)

A navbox egy másik kérdés. Ha valaminek tényleg nagyon ismert neve van, megoldható, hogy az jelenjen meg benne. De ez miért indokolná, hogy ne a neve legyen egy dolognak a cikk címe? Szerintem az idézett irányelvmondat olyasmikre vonatkozik, hogy a víznek víz legyen a címe, ne hidrogén-oxid. – LA pankuš 2013. augusztus 20., 16:34 (CEST)

Csak a rend kedvéért: dihidrogén-oxid. --Hkoala   2013. augusztus 20., 19:50 (CEST)

"a legelterjedtebb nevét használjuk a templomoknak, ahol van ilyen": hogyan dönthetjük el, hogy van-e ilyen és ha van, akkor mi az? Még a nagyon ismerteknél sem egyértelmű a köznyelvi elnevezés: esztergomi bazilika, esztergomi székesegyház, esztergomi főszékesegyház, stb. A kisebb templomoknak általában még több közismert neve van (ld. pl. fent a Herminamezői Szentlélek-templom esetét), szóval ezzel a megoldással nem csökken az összevisszaság.

Nagyon sok olyan terület van, ahol a szócikkek címe nem a "legelterjedtebben használt szó vagy kifejezés".

Mindegyikre igazak a fenti érvek: van-e ember, aki a vakbélgyulladást heveny féregnyúlvány-gyulladás nevén emlegetné? Ennek ellenére nem a köznyelvi elnevezések a szócikkek címe. És miért? Mert ezeknek a dolgoknak/személyeknek ez a neve, illetve így egyértelmű a megnevezés. Vagyis András által idézett elv, "a dolgoknak, amiknek nevük van, a nevükön kell szerepelni" erősebb a "legelterjedtebben használt szó" használatának elvével. --Rlevente   üzenet 2013. augusztus 20., 19:06 (CEST)

Rlevente, a fentiek értelmében mit javasolnál a kolozsvári minorita templomról szóló szócikk címének? (A kérdés magyarázatát lásd fentebb.) A hivatalos neve Catedrala Schimbarea la Față. Ha ezt magyar fordításban képzeled, akkor a párizsi Notre-Dame-ot is? --Hkoala   2013. augusztus 20., 19:43 (CEST)

A külföldi épületek cikkeinek címe általában az eredeti név (pl. Staatsoper (Bécs) vagy Arc de Triomphe). Az olaszországi templomok cikkeinek címe is (szinte) mind olaszul van, de ebbe a kérdésbe nem szeretnék mélyebben belemenni, mert nagyon messzire vezet. A javaslatom elsősorban a magyarországi templomokra vonatkozott. --Rlevente   üzenet 2013. augusztus 20., 21:05 (CEST)

Románia az egy más dolog. Ott vannak például erdélyi, székelyföldi templomok is. Ebből következik, hogy nem járhatunk el azokkal olasz vagy német mintára. Javaslatok? --XXLVenom999 vita 2013. augusztus 23., 17:20 (CEST)
  megjegyzés Teljesen rosszul vannak elnevezve, 1000-ből egy magyar ember ha Arc de Triomphe néven keresné a Diadalívet, a maradék 999 biztos hogy Diadalívként. Ugyanez vonatkozik rá, hogy az Eiffel-torony sem Tour Eiffel, a Neuschwanstein-kastély sem Schloss Neuschwanstein, ésatöbbi. Ugyanakkor ami pedig nem magyarosan van a köztudatban (lásd a Szent Család-bazilika példáját, amit mindenki Sagrada Família néven keresne), azt magyarosan írjuk. Ez így nem jó. --XXLVenom999 vita 2013. augusztus 23., 17:14 (CEST)
Na ezért javaslom, hogy egyelőre a magyar templomokkal jussunk dűlőre. --Rlevente   üzenet 2013. augusztus 23., 18:49 (CEST)

Azt hiszem a legismertebb templomokkal, mint a Mátyás-templom kivételt lehet tenni. A romániai magyar templomok meg megint külön megbeszélési kategória szerintem. Az egységesítésre nagy szükség van, de én is afelé hajlok, hogy a tényleg nagyon ismert templomoknál jussunk kompromisszumra. Más területeken is így működik a dolog, pl. a híres embereket is nem egyszer az ismert nevükön szerepeltetjük (Madonna, Eminem és társaik) és nem a születési nevükön, ami az anyakönyvükben van. Xiaolong   Üzenő 2013. augusztus 22., 12:12 (CEST)

Na jó, de hol húzzuk meg a határt szerinted, mik a legismertebb templomok? Egyébként a hasonlat sántít: a művészek saját maguk választják a művésznevüket, nem a 'köz' aggatja rájuk. --Rlevente   üzenet 2013. augusztus 22., 21:13 (CEST)

A művésznév is név, ezt használják egyesek a születésükkor kapott helyett. Építményeknél a közismert "nevek" valójában nem nevek, csak elnevezések. – LA pankuš 2013. augusztus 22., 21:29 (CEST)

  megjegyzés Én úgy gondolom, hogy a közismert, országos lefedttségel (értsd: Soprontól Nyíregyházáig Mátyás-templom a Mátyás-templom) használt neveket (pl. a most említett Mátyás templom, Szent István-bazilika, és társai) használjuk közismert nevükön, azokat pedig amik nem annyira közismertek, vagy nincs elterjedt nevük, azokat használjuk a hivatalos nevükön. Engem konkrétan a hidak/terek/utcák hivatalos elnevezése is bosszant, a legtöbb embernek a Rákóczi híd mindig is Lágymányosi híd, a Széchenyi István tér mindig is Roosevelt tér, a Széll Kálmán tér mindig is Moszkva tér marad. Rákócziból meg Széchenyiből pl. van tér, utca, út, park, köz, fagyizó, minden, (lásd még Petőfi Sándor, Arany János, Dózsa György és társaik), Moszkva nem volt semmi, így mindenki megjegyezte a nevét. Gyenge indok a kommunizmusra meg a "vörösözésre" fogni az átnevezést. De ez nem ide tartozik, csak egy kis eszmefuttatás. Az egységesítést pedig maximálisan   támogatom, a fentebb megemlített kritériumokon esetleg gondolkodjatok el. --XXLVenom999 vita 2013. augusztus 23., 17:06 (CEST)
Újra felteszem a fenti kérdésemet: szerintetek hogyan lehet egzakt módon határt húzni a nagyon ismert és a nem annyira ismert templomok között? Lehet-e egyáltalán ilyen módon különbséget tenni? Szent István király és Mátyás király a két legismertebb királyunk (országos lefedettséggel ), mégsem kivételezünk velük, mindkettőjüket beállítottuk a sorba. --Rlevente   üzenet 2013. augusztus 23., 18:49 (CEST)

Hkoalának volt fentebb egy felvetése, amit megfontolandónak vélek, de ezzel kapcsolatos állásfoglalás nem került bele az újabb javaslatba: a navboxokban milyen neveket használjunk. Ezzel kapcsolatban hajlok arra, hogy a navboxokban úgy említődjön meg a templom neve, hogy abból könnyen beazonosítható legyen; ez a név, szerintem, függ a navbox címétől, pontosabban attól, hogy az adott navbox milyen szempont szerint csoportosítja a benne levő templomokat, mert a navbox egyfajta kategóriát nyújt a benne levő templomoknak, s a templomok a navboxban a kategória szűkítésével érhetők el. A lényeg itt is az, hogy az olvasó a navboxból az adott templom szócikkéhez könnyen elérhessen, ezért a navboxban nem minden esetben jó az, hogy a hivatalos név szerepel. A keresőből való eljutást az átirányítások segítik, a navboxokban inkább az elnevezések. S nem lesznek zöldek a navboxban levő linkek, ha a „hivatalos név”|„beazonosítást megkönnyítő név” alakban linkelünk a szócikkre. Szerintem. --Sphenodon vita 2013. augusztus 31., 16:52 (CEST)

A javaslat azért nem tér ki a navboxokra, mert a szócikkek címéről szól. Szerintem semmi nem tiltja, hogy a navboxban olvasható kifejezés eltérjen a hivatkozott cikk címétől, így szerepelnek pl. a pápák is a navboxukban. --Rlevente   üzenet 2013. augusztus 31., 18:51 (CEST)
Értem, köszönöm, Rlevente! Elkerülte a figyelmemet, hogy a javaslat a szócikkek címéről szól, a navboxokban levő kifejezésekről nem. --Sphenodon vita 2013. augusztus 31., 20:10 (CEST)

Javaslat pontosításaSzerkesztés

A fentiekben leírtak (és további megfontolások) alapján pontosítom és kiegészítem a javaslatomat:

A magyarországi templomokról, kápolnákról szóló szócikkek címe a következő legyen (az OH 220. szerinti helyesírással):

  1. Titulussal, védőszenttel rendelkező templomok esetében:
    1. A templom/kápolna titulusa + 'templom' vagy 'kápolna'. (pl. Árpád-házi Szent Margit-templom)
    2. A basilica minor címmel rendelkező templomoknál használható a 'Titulus' + 'bazilika' elnevezés is. (pl. Szent István-bazilika)
    3. A püspöki székhelyek templomai esetében a 'Titulus' + 'fő/társ/székesegyház' címet használjuk. (pl. Nagyboldogasszony-székesegyház)
  2. Ha a templomnak nincs titulusa (pl. protestáns templomok), akkor a 'Felekezet' + 'templom' + (helységnév) címet használjuk. (pl. Református templom (Szolnok))
  3. Ha ugyanolyan nevű templomból több is van, pl. Szent István-templom, akkor zárójeles helységnévvel vagy a városrész nevével egészüljön ki a cím (pl. Szent István-templom (Kistelek)) és legyen külön egyértelműsítő lap (mint az előbbi példánál).
  4. Minden más névről lehet (és célszerű) átirányítást készíteni, hogy könnyebben megtalálható legyen a cikk.

--Rlevente   üzenet 2013. augusztus 31., 07:54 (CEST)

  •   támogatom Ugyanakkor kérdéses számomra, hogy irányelvről lévén szó, nem kell-e formális szavazást tartani erről. – LA pankuš 2013. augusztus 31., 17:09 (CEST)
Természetesen kell formális szavazást tartani, aminek az előkészítése történik éppen. --Rlevente   üzenet 2013. augusztus 31., 18:34 (CEST)
  •   támogatom --Sphenodon vita 2013. augusztus 31., 20:12 (CEST)
  •   támogatom – Hkoala   2013. szeptember 2., 07:26 (CEST)
  •   támogatom - Jó lesz ez így, ha van átirányítás és helységnév, nagy baj nem lehet. --XXLVenom999 vita 2013. szeptember 2., 20:47 (CEST)
  •   megjegyzés Mi van a kivételekkel, hogy pl. a Nagyboldogasszony-templomok közül a leghíresebb Mátyás-templom néven legyen? Egyébként ezen az példán látszik, hogy több lehetőség van, (Budapest, Vár), (Budai várnegyed), (Budai vár), (Budavár): a zárójeles kiegészítésről is lehetne pontosítani a leírást. Oliv0 vita 2013. szeptember 2., 08:05 (CEST)
Kiegészíthető a szöveg azzal, hogy a városrész szintjéig csak akkor kell lemenni, ha egyazon városon belül több azonos nevű templom is van. Az egyértelműsítő részben azt a megnevezést használnám, ami az illető városrészről szóló cikk címe. --Karmela posta 2013. szeptember 2., 09:10 (CEST)
No igen, de ez általános gyakorlat. Az egyértelműsítés mélysége attól függ, mi a legnagyobb olyan egység, ami már elkülöníti egymástól a két azonos nevű dolgot. Lásd települések (ország → megye). Ha Budapesten több azonos nevű templom van, akkor elsődlegesen a kerület kellene bele, azt nem hiszem, hogy egy kerületben is lennének azonosak. Én továbbra se látom, miért kellene akár csak a Mátyás-templommal is kivételt tenni. Annak is van neve, az átirányítás pedig a megfelelő lapra viszi azt, aki így keresné. Itt is a Nagyboldogasszony-templom (Budapest, I. kerület) elnevezést javaslom, és ennek mintájára a Nagyboldogasszony-templom (Kispest) helyett a Nagyboldogasszony-templom (Budapest, XIX. kerület) nevet. – LA pankuš 2013. szeptember 2., 16:48 (CEST)
Budapesten a kerületek helyett inkább a városrész szerint egyértelműsítenék (ha szükséges), mert a templomok "közismert" vagy (fél)hivatalos nevében is ez szerepel, ld. [1], [2], [3], tehát az olvasók így találják meg könnyebben. --Rlevente   üzenet 2013. szeptember 2., 19:37 (CEST)
  •   ellenzem, viszonylag kevéssé közismert, a névazonosság miatt fájdalmas hosszú egyértelműsítésekre szoruló lapokat fog eredményezni. Mindenesetre ha már muszáj átnevezni őket, akkor nézzük meg pár hét múlva, hányadik google-találat lett a wikipédia cikke a Mátyás-templom (jelenleg 2.), az esztergomi bazilika (2.), mindszenti templom (2.) és ha nagyon leszorulnak, nevezzük őket vissza. Alensha 2013. szeptember 2., 21:24 (CEST)

Tömegközlekedési járművek elnevezéseSzerkesztés

Ahogy megfigyeltem, itt a magyar Wikipédián elég jó a hazai tömegközlekedési járművek témájának lefedettsége, de egy nagy probléma mindenképpen van velük; a többségük egyértelműen nagyon rajongói hangvételű. Sok helyen pályaszámokra lebontva megtalálható az egyes járművek története, és sok az olyan abszolút nem enciklopedikus, forrás nélküli állítás, hogy pl. „kultikus jármű”.

De ez csak az egyik része a problémáknak, már a szócikkek címénél kezdődik a gond (például Ganz csuklós-típusú szócikknevek). Többet már átneveztem, de szabályozni kellene ezt a témát. Ahogy az autók esetén, szerintem tömegközlekedési járművek esetén is a Gyártó Típus formát kéne preferálnunk. Esetleg a Gyártó Típuscsalád formát, ha több altípus is van, amik önmagukban nem igazán érdemelnek meg egy csonknál nagyobb szócikket, illetve ha lehet összefoglalóan is írni egy átfogóbb típuscsaládról (pl. Ikarus 200-as család, a Mercedes-Benz C-osztály névleges mintájára).

Vannak olyan járművek, amiket egy – ma is létező vagy már megszűnt – közlekedési társaság maga épített össze, esetleg egy rendes ipari gyártóval közösen. Ezek esetén is a típus előtt szerepelne a gyártó csoport(ok) neve, pl. FVV CSM-sorozat, BHÉV MIX/A. Ez attól független, hogy ma már se FVV, se BHÉV nincs, mint önálló közlekedési társaság. Ahol szám áll a típusjel részeként, ott már csak az AkH alapján is ajánlott nagykötőjelet írni, pl. Ganz KCSV–7. Hogy egy típusnévnek mi a pontos alakja, azt sajnos elég nehéz kideríteni, de én az elérhető megbízható forrásokra (közlekedési társaságok dokumentumai, oldalai, könyvek, múzeumok anyagai) támaszkodnék, nem az olyan rajongói weboldalakra, mint a villamosok.hu vagy a metros.hu, vagy az ingyen webhosztos oldalak, mint a HamPage.

Ha egy szócikk két különböző típusjelű, de általában összekapcsolt módon közlekedő (motorkocsi+pótkocsi), vagy két, alig eltérő, de más funkciójú (vezérlőkocsi/pótkocsi) szerelvényről szól, akkor a megfelelő neveik az és szócska közbeiktatásával szerepeljenek a szócikk nevében, ne perjellel.

Ha a gyártónak egyértelműen van rövid névformája is (pl. MÁVAG), akkor a szócikkek nevében az szerepelne. Ha a gyártó nevet váltott, akármilyen okból is, akkor a típus gyártásakor érvényes név (illetve annak rövid formája) legyen az érvényes. Ha a típust több gyártó is gyártotta már (akár egyszerre is), akkor az első gyártó lenne a szócikk nevében – lévén az volt a típus tervezője –, a többi névforma átirányítás lenne (természetesen róluk is lenne szó a szócikkben). Kérdés, hogy ott, ahol több csoport jelentős közreműködésének eredménye egy típus, hogyan és milyen sorrendben jelöljük meg a gyártót. Gyakori példa pl. az Ikarus-Ganz 280T trolibusz, ami az Ikarus 280-ra épül, de az elektromos rendszer a Ganz műve. De a szerteágazó Ganz-csoport és ilyen-olyan jogutódjai /Ganz-Transelektro, GVM stb./ nem egyszer közreműködőtt már más itthon előforduló trolibusz- és villamostípusok esetén is, mint az elektromos rendszerek szállítója. Ugyanakkor a gyakorlat szerint a BKV-nál nagyfelújításon átesett, modernizált villamostípusok gyakran új típusjelet kapnak (pl. Tatra T5C5-ből Tatra T5C5K lesz), nem tudom, itt vajon gyártói minőségben említhető-e a BKV, és ha igen, akkor Ganz-BKV vagy BKV-Ganz formában.

Továbbá javasolnám, hogy ha egy külföldön is elterjedt típusból/típuscsaládból csak egy altípus közlekedik nálunk, akkor ott ettől függetlenül az átfogóbb típusjelzéssel legyen elnevezve a cím, a bevezetőben jelezve, hogy a szócikk a Magyarországon futó típusváltozatról szól (amíg persze nem bővíti valaki). A hasonló, nem különösebben eltérő altípusok és a nem önálló prototípusok (pl. Ganz KCSV–5) legyenek a fő típuscsalád szócikkében tárgyalva (pl. a KCSV–5 esetén a Ganz CSMG, lévén egy CSMG villamost alakítottak át).

Nem vág ide szorosan, de a szócikkek szövegében is mellőzni kéne a kedveskedő beceneveket, amiket bár a közlekedésbarátok imádnak használni, a laikusokban nem kelt enciklopedikus hatást. Ez alól talán az egyetlen kivételt képezhetnek a Mukik (a majd' százéves szürke budapesti tehervillamosok), amiket körülbelül mindenki így ismer, és a hivatalos jelzésük az idők homályába veszik. Vagy legalábbis eddig úgy tűnt, de a múltkor találtam rájuk valami Mukinál hivatalosabbat, bele is írtam a bevezetőbe és az infoboxba.

Egyébként bár engem is érdekel ez a témakör, és szeretem a tömegközlekedést, nincsenek róla mély ismereteim, és könyves forrásaim sincsenek (egy trolis könyvet leszámítva), hogy utánanézzek dolgoknak, tehát jól jön olyanok segítsége, akik rendelkeznek a témába vágó irodalommal, vagy gyakran járnak könyvtárba.

Nem sok konkrétumot írtam le, pillanatnyilag nem annyira érek rá, de ha nem érkezik valamilyen sürgős ellenvetés/meglátás, akkor majd összeállíítok egy koherensebb rendszert a tömegközlekedési járművekkel kapcsolatos szócikkek elnevezésére, és akkor több mindent lehet majd véleményezni, neadjisten megszavazni. --Rev L. Snowfox vita 2014. április 25., 23:20 (CEST)

IgeragozásSzerkesztés

Nem tudom, mi az értelme a magyar nyelvben az általános és határozott igeragozás megkülönböztetésének, de ha már van ilyen, akkor meg kell próbálkozni a helyes használatukkal. Itt pedig – egészen mostanáig – nem így volt, hanem: „...Számmal végződő viszonylatneveket raggal látjuk el, betűjelzésre végződő neveket nem ragozzuk.” Pedig:
A számmal végződő viszonylatneveket raggal látjuk el, a betűjelzésre végződő neveket nem ragozzuk...
vagy
Számmal végződő viszonylatneveket raggal látunk el, betűjelzésre végződő neveket nem ragozunk.– Holdkóros vita 2018. december 27., 17:22 (CET)

Ha valami nincsen helyesen, akkor javítsd ki. A szócikkbe írt megjegyzés totál felesleges és értelmetlen. Kemenymate vita 2018. december 27., 17:25 (CET)

Nem voltam egészen biztos, hogy melyik a helyes(ebb) változat – úgy gondoltam, inkább másra hagyom a döntést. De az nyilvánvaló, hogy nem volt jó, ahogy korábban volt.– Holdkóros vita 2018. december 27., 17:29 (CET)
Erre az esetre pedig azt hiszem a vitalap (akár a kocsmafal/nyelvi) a legjobb megoldás. Kemenymate vita 2018. december 27., 17:54 (CET)

Sorozatepizódok elnevezési szokásaiSzerkesztés

A sorozatepizódok elnevezési szokásairól egy másik lapon (is) folyt megbeszélés.

Visszatérés a(z) „Elnevezési szokások” projektlaphoz.