Főmenü megnyitása

Erdélyi-középhegység Natúrpark

tájvédelmi körzet Romániában

Az Erdélyi-középhegység Natúrpark (románul Parcul Natural Apuseni) IUCN V-ös besorolású védett terület Romániában, Bihar megye, Fehér megye és Kolozs megye területén.[1]

Erdélyi-középhegység Natúrpark-
IUCN kategória: V (védett táj)
Pádis-fennsík
Pádis-fennsík
Ország Románia
Elhelyezkedése Bihar megye, Fehér megye, Kolozs megye
Terület75,784 km²
Alapítás ideje 1990
Felvétel ideje 2000
Felügyelő szervezet Romsilva(wd)
Elhelyezkedése
Erdélyi-középhegység Natúrpark- (Románia)
Erdélyi-középhegység Natúrpark-
Erdélyi-középhegység Natúrpark-
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 34′ 59″, k. h. 22° 48′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 59″, k. h. 22° 48′ 07″
Erdélyi-középhegység Natúrpark- weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi-középhegység Natúrpark- témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az ország nyugati részében, az Erdélyi-középhegység középső-keleti részén található. Északon a Vlegyásza-hegység, északnyugaton a Király-erdő, délen a Bihar-hegység, keleten a Gyalui-havasok és délnyugaton a Béli-hegység határolja.[2]

Megközelítése:

TörténeteSzerkesztés

A natúrpark területe már az Osztrák–Magyar Monarchia idején vonzotta a látogatókat. A legkorábbi jelölt turistaútvonalakat Czárán Gyula hozta létre az 1900-as években. Az első kezdeményezés egy park kialakítására Emil Racoviță nevéhez kötődik, aki már 1928-ban megfogalmazta egy védett terület létrehozásának célkitűzését. A park létrehozását előkészítő első tudományos dokumentáció az 1970-es években készült, de a parkot csak 1990-ben hozták létre,[3] és 2000-ben nyilvánították védett területté.[4] 2003-ban módosították a területét és határait.[5]

2009-ben a natúrpark EDEN-díjat kapott,[6] és felkerült az Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) honlapra.[7]

GeológiájaSzerkesztés

 
A Nagy-kojba bejárata

A park területének nagyobb részét kristályos pala alkotja a Bihar-hegység és a Vlegyásza-hegység területén; mészkőképződmények és hommokkő a Bihar-hegységben; mészkő és dolomit a Pádis-fennsíkon; homokkő és kristályos pala a Pádis-medence – Csodavár zónában; triász-, kréta- és jura időszaki mészkő a Bihar-hegységben és a Király-erdőben; kristályos pala és perm időszakbeli üledékes kőzetek a Zarándi- és a Belényesi-medencében valamint a Béli-hegységben; magmás kőzetek a Gyalui-havasokban és Bihar-hegységben.[8] Az Erdélyi-középhegység Natúrpark változatos felszíni formákat tartalmaz, hegycsúcsokat, sziklás meredélyeket, szorosokat, völgyeket, karrmezőket, töböröket, zsombolyokat, barlangokat.[9]

A park számos geológiai jelentőségű természeti rezervátumot ölel fel, például Hoanca Urzicarului-zsomboly(wd),[10] Cotețul Dobreștilor-vízkelet(wd),[11] Mătișești-vízkelet(wd), Tăuz-vízkelet(wd),[12] Nagy-kojba(wd),[13] Vértop-barlang(wd) és Aranyosfői-jégbarlang (Fehér megye); Porcika-zsomboly(wd),[14] Csodavár, Bársza-katlan(wd),[15] Rozsda-szakadék(wd),[16] Aragyásza-barlang(wd),[17] Boga-vár(wd),[18] Galbina-szirt(wd), Pádis-karsztfennsík, Szegyesd-völgye(wd),[19] Galbina-völgy(wd),[20] Elveszett Világ, Eszkimó-jégbarlang(wd),[21]Mikula-barlang(wd),[22] Csűr-barlang(wd),[23] Oncsászai-csontbarlang(wd),[24] Bohogyő sziklavára(wd),[25] Mócok Temploma-csúcs(wd),[26] (Bihar megye).

VízrajzaSzerkesztés

 
A Nagy-Aranyos Aranyosfőnél

A natúrpark felszíni vizei a Nagy-Aranyos(wd), Kis-Szamos és Fekete-Körös vízgyűjtő területeihez tartoznak. A park területén, az Erdélyi-középhegység északi részén található az 1970–1974 között létesített bélesi víztározó(wd).

ÉghajlataSzerkesztés

Éghajlata kontinentális, a magasabban fekvő helyeken általában nedves és hideg. A csapadék mennyisége jelentős: 600 millimétertől (Nagy-Aranyos völgye) 1300–1400&nbsp milliméterig (Bihar-hegység) terjed. Az uralkodó szélirány nyugati. Az éves átlaghőmérséklet 2 és 4°C között van a Vlegyásza-hegységben, és 8-10°C között Belényes környékén.[27]

ÉlővilágaSzerkesztés

FlóraSzerkesztés

 
Horgas-havas

A növényzet a hegyi élettereknek megfelelő, tűlevelű- vagy lombhullató erdőkkel, vegyes erdőkkel, cserjés területekkel és réti vagy sziklán növő fűfélékkel.

FaunaSzerkesztés

A park állatvilága többféle emlős-, madár-, hal-, hüllő- és kétéltűfajtát foglal magába, amelyek közül egyesek a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szerepelnek, és európai szintű védelmet élveznek.[28][29]

LátnivalókSzerkesztés

A park területén több turisztikai látnivaló található: műemlék templomok, múzeumok, természetvédelmi területek.[31]

MűemlékekSzerkesztés

 
Torockószentgyörgyi vár

Természetvédelmi területekSzerkesztés

 
Fehér-kövek

MúzeumokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Parcul Natural Apuseni című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Parcul Natural Apuseni / Localizare. www.parcapuseni.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  2. Muntii Apuseni in Romania. protectedplanet.net (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  3. Istoricul declararii parcului. parcapuseni.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 17.)
  4. Legea nr. 5 din 6 martie 2000 privind aprobarea Planului de amenajare a teritoriului naţional. Monitorul Oficial, 152. sz. (2000. ápr. 12.)
  5. Hotarare Nr. 230 din 4 martie 2003 privind delimitarea rezervatiilor biosferei, parcurilor nationale si parcurilor naturale si constituirea administratiilor acestora. Monitorul Oficial, 190. sz. (2003. márc. 26.)
  6. Parcul Natural Apuseni - Premiul EDEN 2009. www.romaniaturistica.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 17.)
  7. Apuseni Natural Park - Winner 2009. ec.europa.eu (Hozzáférés: 2017. ápr. 17.)
  8. Geologia Romaniei. www.scribd.com (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  9. Geomorfologie. www.parcapuseni.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  10. Hoanca Urzicarilor zsomboly. www.welcometoromania.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  11. Christian Ciubotărescu: Barlangászok és búvárok találkoztak felsőgirdán. padis.hu (2011. okt. 12.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  12. A Tăuz – vízkelet. www.speosub.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  13. Nagy és Kis Kojba. www.fsz.bme.hu (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.) arch
  14. Hazslinszky Tamás: Erdélyi jégbarlangok. Föld és Ég, 7. sz. (1981)
  15. Bársza-katlan. padis.hu (2008. aug. 7.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  16. Rozsda-szakadék. erdelyikepek.hu (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.) arch
  17. Gál János: Az Aragyásza-barlang és a Szamosbazár körútja. padis.hu (2009. nov. 8.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  18. Daday János: A Pádis-Galbina búvópatak rendszere. padis.hu (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  19. Szegyesd-völgye. erdely.utjaim.hu (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  20. Galbina-körút. www.welcometoromania.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  21. Eszkimó jégbarlang. www.welcometoromania.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  22. Mikula-barlang. www.welcometoromania.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  23. Barlangokat zárnak be a denevérek védelme érdekében. www.erdon.ro (2012. jan. 6.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  24. Oncsászai barlang. www.welcometoromania.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  25. Czárán Gyula: Kalauz a biharfüredi kirándulásokra : Függelékül rövid tájékozóval a Biharhegység egyéb természeti nevezetességeiről. Belényes: Süssmann. 1903.  
  26. A Mócok Temploma. padis.hu (2008. aug. 7.) (Hozzáférés: 2018. ápr. 22.)
  27. Potentialul turistic al Muntilor Apuseni / Clima. www.carpati.org (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  28. A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változat, 2013. július 1.)
  29. Natura 2000 Standard Data Form: Munții Apuseni - Vlădeasa. natura2000.eea.europa.eu (Hozzáférés: 2018. ápr. 17.)
  30. Dumitru Murariu, Dorin Aurel Pop: Observation on the bat fauna of Rosia Montana. Travaux du Muséum National d’Histoire Naturelle Grigore Antipa, LIV. évf. 2. sz. (2011. dec. 30.) 529–540. o.
  31. Parcul Natural Apuseni. romaniasinatura.wgz.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  32. Biserica Sfanta Treime, Beiuș. www.biserici.org (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  33. Bocsásza csúcs. www.welcometoromania.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  34. a b A Bihar Megyei Tanács és a Körösvidék Múzeum felügyelete alatt lévő védett területek ökoszisztémáinak hatása a főbb gazdasági ágazatokra. econaturabihor.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  35. Fehér-Kövek - Pietrele Albe - Weißen Felsen. www.erdelyiturizmus.hu (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  36. Az Izbucelor völgyi tőzegláp. www.welcometoromania.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  37. Pádis-karsztfennsík - Erdélyi-szigethegység. padis.hu (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)
  38. Muzeul Municipal Beiuş. ghidulmuzeelor.cimec.ro (Hozzáférés: 2018. ápr. 15.)

ForrásokSzerkesztés

  • M. Bleahu, Munții Apuseni: Bihor-Vlădeasa, Ed. Uniunii de Cultură Fizică și Sport, București, 1967
  • V. Ivanovici, M. Borcoș, M. Bleahu, Geologia Munților Apuseni, Ed.Academiei Române, București, 1976
  • O. Abrudan, P. Alecu, Bihor - monografie, Ed. Sport-Turism, București, 1979
  • T. Morariu, O. Bogdan, A. Maier, Județul Alba - monografie, Ed. Academiei RSR, București, 1980
  • A. Negucioiu, P. Teodor, N. Encioiu, Județele patriei - Cluj, Ed. Sport-Turism, București, 1980
  • M. Bleahu, S. Bordea, Monografii montane - Munți Bihor-Vlădeasa, Ed. Sport-Turism, București, 1981
  • I. Simionescu, N. Găldeanu, C. Dumitru, Fauna României, Ed, Albatros, București, 1983
  • Șt. Negrea, T. Orghidan, Peșteri din România - Ghid Turistic, Ed. Sport-Turism, București, 1984
  • R. Petrea, Turism rural în Munții Apuseni, Ed. Universității din Oradea, 2004
  • A. Băltăreț, Ecosistem în Munții Apuseni, Ed. Pro Universitaria, București, 2009