Wikipédia:Kocsmafal (jogi)/Archív13

Omega3wellness

Szerkesztő:Omega3wellness forrás ill. külső hivatkozás elhelyezései spamnek tűnnek, főleg, mert a cikkekhez semmit nem ír hozzá, csak új forrást ad meg. – Perfectmiss vita 2009. február 20., 15:26 (CET)

Teljesen így van, én 23-án töröltem egy reklámját, Winston ma a többit. Ma kaptam tőle egy e-mailt, melyben ezt duzzogva számonkéri. A vitalapján válaszoltam neki. CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. február 23., 13:15 (CET)

Ez komoly

Sziasztok, beszéljük meg ezt. Felfedeztem egy asztrológus oldalán, hogy a wikiből másolja ki az életrajzokat. Megkértem rá, hogy legyen olyan szives írja ki, hogy forrás a wikipédia. Ezt a választ kaptam: Kedves Ágnes ! A wikipédia egy ingyenes hozzáférhető és használható oldal, és horoszkóp készült a nem névvel levédett adatokból. xxx Nevet nem írtam, mert én védem a személyiségi jogait. De úgy tudom, hogy horoszkópot nem lehet engedély nélkül kitenni. De itt nem is ez a lényeg, hanem az, hogy hogyan védjük meg magunkat. Nekem/nekünk be kell tartani mindenféle szerzői jogi, személyiség jogi dolgot, de a közös munkát ki védi meg? – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. február 28., 11:18 (CET)

Ez sajnos elég gyakran előfordul. Az esetek döntő többségében arról van szó, hogy az átvevő nem ismeri a Wikipédia felhasználási feltételeit, hiába van minden lap alján a linkje. Általában az első, ezt elmagyarázó levél hatására feltüntetik a forrást. A magyar Wikipédiában eddig nem volt példa arra, hogy jogi úton szerezzünk érvényt ennek, de a Wikimédia Magyarország létrejötte óta erre is van lehetőség. Persze sokkal jobb hozzáállás, ha minél több helyen és formában tartunk bemutatót arról, hogy mi a Wikipédia és hogyan lehet (fel)használni. Ha gondolod, írok egy még barátságos levelet neki az egyesület nevében, részletesen ismertetve vele a Wikipédia licencét és felhasználási feltételeit. (Ami egyébként éppen változás alatt van.) Samat üzenetrögzítő 2009. február 28., 11:45 (CET)

Köszönöm, az jó lenne. Tapasztalat szerint, általában elfogadják a dolgot, ha jobban megismerik. A honlap címét elküldtem az Egyesületnek. – Módis Ágnes Vadszederke vita 2009. február 28., 11:55 (CET)

Pofátlanság csúcsa

Kipkop (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth)

Az még hagyján, hogy van egy oldal, ami szó szerint másolja a cikkeinket forrásfeltüntetés nélkül (az általam írtak közül a Hajnal Antalt és Galamb Józsefet ismertem föl), de hogy egy szerkesztő a honlap címét még a HuWiki cikeihez be is szúrja, ráadásul forrásként, na az már kiverte nálam a biztosítékot. Kérdem milyen jogi lépések tehetők a honlap felé, illetőleg milyen szankciók az user felé. Jut eszembe, fel is rakom az oldalt a Tükröket listázó WP névterű laphoz. – Burrows vita 2009. március 15., 10:15 (CET)

Egyelőre kapott egy határozatlan idejű blokkot, és felkrült az oldal a feketelistára. Még kb. 100 szócikkben szerepel, nézzetek rá, hogy van-e közöttük nem spam jellegű, ha nincs, akkor bottal kitakarítom. A honlap üzemeltetőinek mindjárt írok. – TgrvitaIRCWPPR 2009. március 15., 13:30 (CET)

templomosok

Ugyanaz, mint a Templomosok cikk, de nem tudom eldönteni, hogy melyik a másolat. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. március 15., 17:08 (CET)

Az itteni az eredeti, ez jól látszik, ha összehasonlítod a szócikk egy korai változatával. – TgrvitaIRCWPPR 2009. március 15., 17:26 (CET)

Jobban meggondolva a képek alatti kis bigyókból ránézésre is rá lehetett volna jönni. Normális kommunikációs lehetőségeket a gportal nem kínál, mindenesetre a vendégkönyvben próbáltam üzenni a készítőnek. – TgrvitaIRCWPPR 2009. március 19., 12:40 (CET)

Ez engedély vagy miaszösz?

A Kabinláz (Lost) cikk bevezetője után ez a mondat áll: A leírást az eltuntek-website.extra.hu készítette. – ez engedélynek akar lenni? (amúgy a cikk tele van kalapos betűkkel) – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. március 16., 19:23 (CET)

Vagy forrásmegjelölés, ki tudja. – TgrvitaIRCWPPR 2009. március 16., 19:48 (CET)

Rákerestem egy jellegzetes szövegrészre, sima copy-paste a megadott oldalról, jogsértő-gyanús listára tettem. Ha mégis engedély lett volna, remélem jelentkezik a gazdája. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. március 16., 20:42 (CET)

Balla és Belitska

Sziasztok!Sajnos még nem nagyon értem,hogy mi a probléma az írásommal.Saját magam szerkesztettem-a legjobb tudásom alapján, megjelölve a forrást! Kérlek segítsetek mit és hogyan módosítsak , hiszen csak a közjóért cselekedtem:) Köszi – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Sramoa (vitalap | szerkesztései) 2009. március 25., 20:34 (CET)

Hkoalával már tisztázta Sramoa, hogy kopizni nem ér. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2009. március 25., 20:36 (CET)

Az MSZH állásfoglalása a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek felhasználásáról

Gondoltam, hogy ideírom, mert szerintem közérdekű. A Remix című szócikk kapcsán felmerült, hogy jogvédettek-e a jogi szakvélemények (Tgr szerint igen). Felvettem a kapcsolatot a Magyar Szabadalmi Hivatallal, melynek weboldalán kiváló meghatározás és leírás található a remixre, hogy felhasználható-e a szócikkhez. Nagyon készségesek voltak: Dürr János úr, a kommunkációs vezető már aznap éjjel válaszolt (hozzájárult a publikáláshoz), ma pedig jött egy másik válasz is dr. Hepp Nóra jogi ügyintézőtől is, akinek szakmai állásfoglalása szerint a Testület szakvéleményei nem tartoznak szerzői jogvédelem alá. Következésképpen, az MSZH oldalán található jogi szakvélemények a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatóak. Akit érdekel a levelezésünk, a részleteket megtalálja az allapomon. – Mex plática 2009. március 30., 18:01 (CEST)

Ez azért vicces, mert épp az MSZH-nak van egy olyan szakvéleménye, hogy az ügyirati funkció miatt nem jogvédett művek felhasználása feltételekhez van kötve (ti. csak ügyirati funkcióban használhatóak fel). – TgrvitaIRCWPPR 2009. március 30., 18:21 (CEST)

Mondjuk itt az a jó hír, hogy felhasználható. Azon már nem fog múlni, hogy odaírunk egy forráslinket az oldalukra, ami ráadásul követelmény is a Wikipédiában. :-)Mex plática 2009. március 30., 18:39 (CEST)

Sajnos, TGR szerzői jogi éleslátása évek óta tombol a Wikipédián.
Ráadásul itt egy tipikus álkérdésről van szó. Ugyanis az állásfoglalás, a szakvélemény azért nyilvános, hogy nyugodtan idézzen belőle bárki, vagy hivatkozzon rá. Akkor milyen szerzői jogi problémát lát itt a haza bölcse? "ma pedig jött egy másik válasz is dr. Hepp Nóra jogi ügyintézőtől is, akinek szakmai állásfoglalása szerint a Testület szakvéleményei nem tartoznak szerzői jogvédelem alá. Következésképpen, az MSZH oldalán található jogi szakvélemények a forrás megjelölésével szabadon felhasználhatóak." Végre megkérdeztetek egy szakembert, köszönet érte. TGR pedig - aki nem kérdez, csak állít - feleslegesen ködösít.--Linkoman vita 2009. március 31., 15:42 (CEST)

Közkincs-e a port.hu?

Áthozom ide a járőrüzenőfalról:

Véletlenül beleszaladtam a Született feleségek egyik epizódjába, aholis a cselekmény a port.hu-ról származik, természetesen copypaste módszerrel. A negyedik évad cikkeit kitakarítottam, de már nagyon unom, ezért hagyok nektek is. Vezérfonal: {{DH első évad}}, {{DH második évad}}, {{DH harmadik évad}}, {{DH ötödik évad}}. A negyedik évadnál a szerző Marcellus (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth) volt, hagytam neki üzenetet. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. április 4., 14:03 (CEST)

Tudtommal a PORT.hu-ról minden szabadon felhasználható, ők csak egy gyűjtőoldal, semmi sem az ő szövegük, ami ott van, még a képek sem. – Calcetin vita 2009. április 8., 11:14 (CEST)

Véleményeteket kérem, hogy szabadon másolhatók-e a port.hu-n megjelenő tartalmak? – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. április 8., 11:20 (CEST)

  • 1 vélemény: ők is gyűjtögetnek. Legálisan, féllegálisan, és akárhogy. OsvátA Palackposta 2009. április 8., 11:22 (CEST)

Természetesen nem használható fel szabadon. Az használható fel, aminek

  1. a szerzője erre kifejezetten engedélyt adott (pl. CC-BY-SA vagy GFDL licenccel)
  2. vagy a védelmi ideje már lejárt
  3. vagy nem jogvédett, mert nem kreatív, egyéni-eredeti jellegű alkotás (a port.hu-s filmadatokra pl. ez igaz, de a leírásokra nyilván nem).

TgrvitaIRCWPPR 2009. április 8., 11:44 (CEST)

De utána helyesbítettem, a szabadon felhasználást úgy értettem, hogy ők sem elsődleges forrás, így nincs is jogosultságuk engedélyt adni az oldalukon lévő tartalom felhasználásáráa. Az eredeti forrás pedig… amit nem lehet kideríteni. Gyanús, hogy ők is csak lopkodnak más oldalakról, ahogy OsvátA mondja. – Calcetin vita 2009. április 8., 11:52 (CEST)

Az, hogy ők lopnak, nem jogosít minket arra, hogy mi meg tőlük lopjunk. – Winston vita 2009. április 8., 12:11 (CEST)

Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Akkor fordítsuk meg a kérdést. Ha ők engedélyt adnak az oldalukról származó kép/szöveg felhasználására, akkor azt elfogadjuk? Ha igen, akkor nincs több kérdésem. Ha nem, akkor mit lehet velük kezdeni? Lévén, hogy az eredeti forrás/szerző nem azonosítható, és feltételezheztően nem a PORT.hu. Nos? – Calcetin vita 2009. április 8., 12:16 (CEST)

Ha máshonnan vették át (lopták?) a szöveget, az azt jelenti, hogy nemcsak az engedélyük nélkül, de még az engedélyükkel se használhatjuk (hiszen a valódi szerző engedélye kell). – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 8., 12:13 (CEST)

Mintha a port.hu tartalmát bármire is érdemes lenne felhasználni… → Raziel szóbuborék 2009. április 8., 12:18 (CEST)

Ha abból indulsz ki, hogy a Wikipédia nem elsődleges forrás, akkor hogyne lenne érdemes: némelyik filmhez egész szép összefoglaló van, azon kívül ott a szereposztás, az eredeti címe stb., amihez a WP-n forrás kell. Forrásként kiváló a PORT.hu, ahogyan sokan az IMDb-t is forrásként használják, csupán egy különbség van: hogy a PORT.hu talán megbízhatóbb. – Calcetin vita 2009. április 8., 12:22 (CEST)
Hozzáteszem: forrásként minden jól jön, ami nem egy akárki által készített rajongói lap vagy blog. – Calcetin vita 2009. április 8., 12:25 (CEST)

A Port.hu megbízhatóságáról azért erősen vitatkoznék. Gyurika és Kispados között volt már erről csörte, mert hibás volt pl. az adott színészek életrajza. Lásd pl. Vita:Major Tamás vagy Vita:Csákányi László. Cassandro George Cross Malta.svg Ħelyőrség 2009. április 8., 12:36 (CEST)

port.hu és az adatok

Érdekes kis beszélgetés folyik itt. Láthatóan TGR már megadta a választ: ha bizonytalan a Port.hu-n szereplő egyes anyagok szerzői jogi helyzete, akkor még a Port.hu kifejezett engedélye sem elég. Ez így van.
A "forrásként való felhasználás"t nem szöveg, hanem konkrét adatok átvételeként semmi sem tiltja.
Azt pedig mindenki szabadon eldöntheti, mitől olyan hatalmas érték egy film cselekményéről készített összefoglaló, hogy azt érdemes legyen egy lexikonba átvenni ahelyett, hogy vki megírná.--Linkoman vita 2009. április 8., 12:33 (CEST)
Hozzátenném, hogy ráaádsul a port.hu-s cselekmények szövege minimálisan sem enciklopédiaába való, tele van szlenggel, kérdőjeles mondatokkal, viccesnek szánt beszólásokkal, gyakran POV szövegekkel, mint "főszereplője a csodaszép XY" (írtottam már ki ilyen port.hu.-s szöveget filmes szócikkből, nem is egyet...) – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. április 8., 13:46 (CEST)

Kép, mely tartalmazza a bekarikázott C betűt, de a szerző rakta fel acommomsba

Elvi kérdés, ha maga a kép tartalmazza a másolhatatlanságot, a szerző, hogy rakhatja fel a commonsba?

Thamnistes anabatinus -NW Ecuador-6.jpg

VC-süzenet 2009. április 8., 17:47 (CEST)

A (C) csak annyit jelent, hogy jogvédett (jogi értelemben tulajdonképpen semmit, mert minden kép automatikusan jogvédett, amíg le nem jár a védelmi idő). Egy CC licenc alatti kép is jogvédett, csak éppen a szerző lemond a jogok nagy részéről (nem mindről, pl. a nevét továbbra is fel kell tüntetni). A szabadkultúrás/copyleft mozgalmak arra szokták használni a (C)-t, hogy "jogvédett és minden joggal él is" (all rights reserved), szemben azzal, ahol a jogok nagy részéről lemondanak (some rights reserved), de szigorúan véve csak annyit jelent, hogy van neki szerzője és még nem halt meg (vagy nem túl régen).

Hogy miért tesz valaki a CC alatti képére (C) betűt, az jó kérdés, talán megszokásból. Sok értelme nincs, mert a CC-vel engedélyezi az újrafelhasználónak, hogy levágja a feliratot. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 8., 18:49 (CEST)

Videojátékok pillanatképei és képregények panelei

A kérdésem az, hogy a videojátékok pillanatképeire, illetve a képregények egyes paneljeire (nem egész oldal!) érvényes lehet e az idézés. A filmek képkockáinál jelenleg ez van érvényben, ez a kettő pedig szerintem igen közel áll hozzá. → Raziel szóbuborék 2009. április 15., 09:45 (CEST)

Képzőművészeti, fotóművészeti vagy iparművészeti alkotásból nem lehet idézni, a képregény pedig alighanem képzőművészeti alkotás. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 10:03 (CEST)

Hát, ezzel az erővel a filmek képkockáinál is erősen rezeg a léc, mert szigorúan véve akkor azokból is csak a szöveget lehetne idézni. Viszont a filmek, videojátékok, képregények cselekménye ugyanúgy az egymást követő képkockákból tevődik össze... bla, bla, bla. Ez hasonlóság. Rajzfilmeket meg akkor hova lehetne sorolni, tekintettel arra, hogy ott is minden képkockát egyenként rajzolnak meg. :-S → Raziel szóbuborék 2009. április 15., 10:12 (CEST)

A film filmalkotás (gondolom a rajzfilm is), a videojáték szoftver. Az Szjt. legelején van ezekről egy felsorolás. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 11:00 (CEST)

Még arra lehet hivatkozni esetleg, hogy a képregény nem képzőművészeti, hanem irodalmi alkotás (az Szjt. nem definiálja, melyik kategória mit jelent). Rákérdezek majd a CC listán. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 11:06 (CEST)

művek típusaiTgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 22:52 (CEST)
Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.
innen
Raziel szóbuborék 2009. április 15., 11:16 (CEST)

Ugyanott pár sorral feljebb azt is megtalálod, mi minősül oktatásnak az Szjt. szóhasználatában. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 11:31 (CEST)

Ez szép és jó, de azt nem találom, hogy hol tesz különbséget a filmalkotások és az egyebek idézése között. → Raziel szóbuborék 2009. április 15., 11:45 (CEST)

Szjt. 67. § (5). – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 11:49 (CEST)

Oké, megvan, köszi. Hogy ezt ki találta ki… → Raziel szóbuborék 2009. április 15., 12:00 (CEST)

Múzeum

Kerestem az archívuman, biztos volt már róla szó, de nem találtam:

  • Olyan múzeumban, ahol egyébként lehet fényképezni, lefényképezek egy kétdimenziós képet, amelynek a szerzője több száz éve meghalt. (mondjuk egy kódex illusztrációját) - feltehetem? És ha igen, milyen feltételekkel?
  • Ugyanez a kérdés, csak szobrokkal? Kösz: Ogodej Kor.gif Box 2009. április 15., 14:37 (CEST)

A Commonsra töltsd PD-old-100 sablonnal, és jelezd, hogy a fényképet te készítetted. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 15., 15:11 (CEST)

Köszönöm! Ogodej Kor.gif Box 2009. április 15., 17:45 (CEST)

Lemezborítós fénykép

Egy lemezborítón szereplő fénykép feltöltéséhez elegendő a hanglemezkiadó engedélye vagy kell a fotósé is? – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. április 22., 10:20 (CEST)

Szerződés kérdése, hogy a fotósnál maradtak, vagy a kiadóhoz kerültek az edélyezési jogok. Gondolom, ha nem a kiadó a jogtulajdonos, úgyis megmondják ezt, amikor engedélyt kérsz tőlük. – TgrvitaIRCWPPR 2009. április 22., 10:24 (CEST)

Megmondták :(. Most kajtathatom a fotóst is. És ha már meghalt volna, akkor mi van? Honnan tudjam, kik az örökösei? Téboly. – Icône étoile d'or à cinq branches.svg Zimmy Gnome-envelope.svg 2009. április 22., 12:01 (CEST)

Fair use

Bocs, ha ez már volt, csak szöget ütött a fejembe egy elméleti kérdés. Adott, hogy az USA szerzői jogi törvényei elismerik a fair use elvét, amit bizonyos esetekben a magyar jog nem ismer el. Például az en:Pablo Picasso cikk tele van Picasso-képekkel, amik az amerikai jog szerint fair use-osok, de a magyar Pablo Picasso cikkben egy se lehet, mert még nem telt le a 70 év. Mármost ha én a virginiai lakásomban szerkesztgetem a huwikit, amivel egy floridai szerveren csinálok változtatásokat, akkor miért releváns itt a magyar jog? És ha a válasz az, hogy nem releváns, akkor megtehetnénk azt, hogy a fair use-os országokban lakó szerkesztők feltöltögetik a fair use-os tartalmakat a huwikire? Malatinszky vita 2009. május 1., 18:03 (CEST)

Azért releváns, mert a magyar Wikipédia egy elsősorban Magyarországra irányuló internetes szolgáltatás. Általában bármely ország törvényei szerint be lehet perelni egy szervezetet, ahova szolgáltat (pl. [1], [2]). A Wikipédiát üzemeltető alapítvány részben jogi megfontolások, részben a szabad tartalom mozgalom célkitűzései alapján hozott egy határozatot, ami elég egyértelműen kizárja az adott wiki "hazájában" nem jogszerű képeket. – TgrvitaIRCWPPR 2009. május 1., 18:47 (CEST)

Bankjegyek

grin beszélt az MNB-sekkel, ennek köszönhetően most már nagyjából világosan látjuk, mit kell tennünk, hogy jogszerűen használhassuk a bankjegyek (és érmék) képeit. Aki szeretne segíteni, a Szerkesztővita:Grin/Commons/Magyar pénzek oldalon tud bekapcsolódni. – TgrvitaIRCWPPR 2009. május 2., 11:29 (CEST)

Plakett

A helyzet a következő: 1980-ban egy szobrászművész alkotott egy plakettet (plakettmintát/sablont/formát/mittomén) egy intézmény számára, hogy az aztán osztogathassa fűnek-fának, ha az neki jólesik. Na most valaki megkapta ezt a plakettet (mármint egyet a sokból) és lefényképezte. A fénykép egyértelműen csak a plakettet ábrázolja. A kérdésem az, hogy a fénykép a szobrászé, az intézményé, vagy a díjazott fotósé? Esetleg melyik kettőé, háromé? - Matthew (hűtőszekrényajtó) Candle icon.png 2009. május 2., 20:12 (CEST)

A fotósé és még valakié, attól függ kié, hogy milyen szerződést kötött a szobrász az intézménnyel (átadta-e a vagyoni jogokat). – TgrvitaIRCWPPR 2009. május 2., 20:30 (CEST)

Köszönöm… akkor megkérdem az intézményt, hogy mi a helyzet. - Matthew (hűtőszekrényajtó) Candle icon.png 2009. május 2., 20:43 (CEST)

MÁV-Start

Sziasztok! Reggel munkába mentem vonattal, egy Talent típusú motorvonattal. Épp az ajtóhoz léptem, hogy le száljak és észrevettem egy „Budapest elővárosi közlekedése” nevű sematikus térképet, amin a települések nevezetességeit kis fényképek mutatják be. Ekkor jöttem rá, hogy a Ferihegyi reptér és Tata városnál levő kép, valószínű az általam a Wiki-re feltöltött képek. Kevés időm volt meg figyelni, és kora hajnal volt még, de elég nagy az esély. Ilyenkor nem kellett volna kiírniuk alulra, hogy a Wiki-ből van az illusztráció? Tata vár keletről.jpg Ferihegy tower Budapest LHBP.JPG Joxy vita 2009. május 2., 20:35 (CEST)

Azt nem feltétlenül, de a nevedet (meg a CC-t) ki kellett volna. – TgrvitaIRCWPPR 2009. május 2., 20:55 (CEST)

Hibás(an használt) licenc sablon: forrásjelölés

Egy kép kapcsán merült fel az, hogy nálunk nagyon sok kép (szám szerint több, mint 2200!) használja a {{forrásjelölés}}(?) sablont. Pontosabban a sablont használja, de helytelenül, mivel annak van egy – jelenleg kötelező – paramétere, ami a forrás jelölésének módját adná meg. Ezt nagyon sokan nem adják meg, ezzel azt eredményezve, hogy a képen lényegileg az olvasható, hogy „forrásjelöléssel használható, a forrásjelölés módja: CSERÉLD LE EZT A SZÖVEGET A FORRÁSJELÖLÉS MÓDJÁNAK LEÍRÁSÁRA!!!”. Persze értelmezhető úgy, hogy szabadon felhasználható, ha odaírom nagy betűkkel hogy „CSERÉLD LE EZT A SZÖVEGET A FORRÁSJELÖLÉS MÓDJÁNAK LEÍRÁSÁRA!!!”, de egyrészt ez mókás szituációkat eredményezhet, másrészt nem vagyok meggyőződve, hogy ez a felküldő eredeti szándéka.

Lehetséges megoldás lenne persze, hogy a sablont megváltoztatjuk, hogy ne legyen kötelező a paraméter, viszont ezt nem tehetjük meg, mert ezzel megváltozna a jelenlegi értelem.

Amúgy is jobban megnézve ezen képek egy része gyanúsan {{nincslicenc}}(?), hiszen sokszor hamis licenccel (1), vitatott licenccel vagy ismeretlen forrásból származik (ebből kevesebb van). Nem egy szerencsés csapat.

Javaslataim:

  • Ha valaki saját képeit publikálta ezen licenc alatt, változtasson {{kettős licenc}}(?)-re vagy {{cc-by-2.5}}(?)-re.
  • Ha valaki saját maga küldött fel ilyen licencű képeket, javítsa, vagy pontosítsa, vagy cserélje le egy megfelelőre, ha szükséges. Nem számítok arra, hogy ezen pont alapján bármi is történne, de leírtam. :-)
  • A jelenleg ide sorolt képeket szépen fokozatosan meg kellene jelölni vagy {{vitatott licenc}}(?) vagy hibás licencmegadás sablonnal, esetleg konkrétan hibás forrásjelölés sablonnal, és
    • valahogy megkérni a felküldőket, például egy robottal, hogy pontosítsanak, vagy búcsúzzanak a képtől.
  • Tgr-rel nem pontosan értettünk egyet abban, hogy a hiányos esetekben megtehetjük-e azt, hogy feltételezzük, hogy a felküldő nem akart külön forrásjelölési feltételt megadni, és a jelenlegi hibás formájú licencet lecseréljük egy nem hibásra (például cc-by-2.5) azokban az esetekben, ahol a szerző fel van tüntetve és ismert. Szerintem mivel a cc-by-2.5 szigorúbb feltételeket ír elő, mint a forrásjelölés, ezzel nem sérül az eredeti felküldő szándéka, és bármikor megadhatja később a CC licencnél szabadabb feltételeket, ha ezt hibátlanul meg tudja tenni. Mások nem biztos, hogy ebben egyetértenek velem, de a vélemények érdekelnének.

Jelenleg ezen képek jelentős részét fel lehetne küldeni a Commonsba, ha a licenc nem lenne hibásan megadva. Így most nem annyira lehetséges a dolog. Minden segítséget szívesen veszek, veszünk! – grin 2009. május 11., 13:35 (CEST)

A licenc egy szerződés a szerző és a felhasználó között. Olyan nincs, hogy egy harmadik fél csak úgy megváltoztatja egy szerződés szövegét azon az alapon, hogy a szerzőnek csak jobb lesz tőle. (Ami egyébként sem feltétlen igaz, a CC licencek nem vonhatóak vissza, tehát ebből a szempontból lényegesen kevésbé szigorúak a sima forrásjelölés licencnél, ami azt jelenti, hogy a kép forrásjelöléssel szabadon felhasználható egészen addig, amíg a szerző (vagy a jogutódja) meg nem gondolja magát.)

Amúgy az ilyen licencek jelentős része szerintem kamu, egyszerűen kiválasztott valamit a feltöltő, hogy továbbklikkelhessen. A Commonsba mozgatásuk ezért csak kellő körültekintés mellett célszerű. – TgrvitaIRCWPPR 2009. május 12., 09:21 (CEST)

Tgr, ezt a „visszavonhatóságot” kifejtenéd, mert már a commonsban is rákérdeztem. Ha ez azt jelente hogy az illető bármikor meggondolhat magát, és azt mondhatja hogy akkor innentől mégsem lehet semmit használni, akkor az összes ilyen képet azonnal törölni kellene... Én nem hiszem, hogy ez így lenne, de nem ástam bele magam a témába. (Esetleg tárgyalta ezt már valaki valahol?)
Másrészt ha egy „szerződés” értelmetlen és értelmezhetetlen, akkor az micsoda? Ha semmi, akkor hogy lehetne megváltoztatni valamit, ami nincs? (Én nem azt mondtam, hogy van egy szerződés, amit megváltoztatunk, hogy a szerzőnek jobb legyen, hanem hogy nincs szerződés, és megadunk valamit, ami a szerző feltételezett szándékához képest jobb, a nincs szerződés állapothoz meg mindenképpen.) – grin 2009. május 12., 09:52 (CEST)

A PD, GFDL és CC licencek kivételével az összes többi visszavonható (én legalábbis nem látom, miért ne lenne az). Ettől még szabadnak számítanak, a Commonson is megengedettek (hogy ez jó ötlet-e, az más kérdés).

A forrásjelölés sablon valóban nem egy szerződés (nem is saját képre való), a CC viszont az, van egy szép hosszú jogi dokumentum hozzá (pl.), az ilyet nem lehet csak úgy feltételezni a szerző nevében. – TgrvitaIRCWPPR 2009. május 12., 10:01 (CEST)

Első lépésként mindenesetre megcsinálhatnánk, hogy változatlanul hagyott default paraméter esetén a forrásjelölés sablon problémás licencként kategorizáljon. – TgrvitaIRCWPPR 2009. május 12., 10:04 (CEST)

A forrásjelöléssel azt szeretné a feltöltő, hogy a nevét (az általa megjelölt módon) mindig tüntesse fel, aki a képet használja. Amikor ilyet nem ad meg, akkor egyszerűen ki kellene cserélni a feltöltő nicknevére. Ezt lehet egyszerűen a sablon megváltoztatásával is talán (egyszerűbb megoldás), de lehet, hogy célszerűbb egyenként, és csak azoknál, ahol tényleg feltételezhető, hogy a kép feltöltője a szerzői jog tulajdonosa (munkásabb megoldás); egyéb esetben hibás licencű. Samat üzenetrögzítő 2009. május 12., 17:35 (CEST)

Más kérdés, hogy ez a licenc (felhasználási engedély) még annyira sem szerződés a magyar jog szerint, mint a cc és társai licencek, így nem vagyok róla meggyőződve, hogy jogilag megállja a helyét, hogy valaki ez alapján a sablon alapján, a szerző előzetes értesítése nélkül használja fel a képet. Már csak azért sem, mert amennyiben visszavonná az engedélyét, honnan tudja, hogy ki és hol használja azt? A felhasználó fél köteles folyamatosan monitorozni, hogy az általa felhasznált képek felhasználási feltételei nem változtak-e meg? Samat üzenetrögzítő 2009. május 12., 17:39 (CEST)

A hibás licencként kategorizált üres szöveges sablont mindenképp támogatom. A többi kérdésre kiváncsiskodom a commonson, hátha valaki tud okosat mondani. Bár nem értek egyet a (visszamenőleges) visszavonhatósággal, de ha úgy lenne, akkor ez a licencforma elfogadhatatlan. – grin 2009. május 14., 16:01 (CEST)

"Kakukk" tmb. III/III-5

A "Kakukk" tmb. III/III-5. cikk kb. 70 százalékban egy 1989-es belügyminisztériumi dokumentum szó szerinti másolatából áll. A szerkesztő feltünteti a dokumentum forrását, egy internetes lapot, amelynek az alján az a felirat áll, hogy „© AZ 1956-OS MAGYAR FORRADALOM TÖRTÉNETÉNEK DOKUMENTÁCIÓS ÉS KUTATÓINTÉZETE KÖZALAPÍTVÁNY” felirat áll.

Mi ennek a szövegnek a jogi státusza? Közkincs, mert a szerző a Magyar Állam egy szerve? A Belügyminisztérium (vagy hogy is hívják azt most?) a jogtulajdonos, tehát nem is érdemes engedélyt kérni, mert úgysem adnak? Az 56-os Intézet a tulajdonos, akik valószínűleg engedélyeznék a közlést?

Törlendő vagy nem?

Malatinszky vita 2009. június 16., 16:53 (CEST)

Attól biztosan nem lesz valami közkincs, hogy állami szerv a szerző; ilyen csak Amerikában van. A törvény szerint nem élveznek védelmet "a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok"; hogy ez pontosan mire igaz és mire nem, azt nem könnyű meghatározni (érdeklődők a 16/2006-os SZJSZT szakvéleményben találhatnak bővebb információt). Azt nehezen tudom elképzelni, hogy az 56-os intézet lenne a jogtulajdonos.

A kérdés mindenesetre két okból is irreleváns: egyrészt idézni jogvédett anyagból is lehet, másrészt pedig egy funckiótlan, minden kontextus nélkül belehányt szövegblokkról van szó, aminek semmi keresnivalója a szócikkben. (Egyáltalán nevezetes egy fedőnév, amiről semmi mást nem tudunk, minthogy az SZDSZ-ről jelentett? Ez inkább a párt szócikkébe való szerintem.) – TgrvitaIRCWPPR 2009. június 16., 17:13 (CEST)

Érmék jogi státusza

Van már a pénzérmék jogi státuszáról valami megegyezés? Azonnalin van az új 200-as érme képe, de ha azt töröljük, az összes többit is kell. Én megtartanám. – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. június 19., 22:29 (CEST)

A jelenlegi hamisításvédelmi rendelet alapján digitális képet nem lehet közzétenni róluk. – TgrvitaIRCWPPR 2009. június 20., 00:15 (CEST)

De ez érme, ilyet nem tudsz nyomtatni... Aki másolni akarja, az úgyis egy rendes érméről fogja. – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. június 20., 00:47 (CEST)

Engem nem kell meggyőznöd róla, hogy hülyeség a törvény :-) – TgrvitaIRCWPPR 2009. június 20., 09:01 (CEST)

Engedélyezett logóknak még nincs kategóriája és megfelelő licencsablonja?

Nem találom az engedélyezett logókat gyűjtő kategóriát. Lehet, hogy még nincs is ilyen? Szintén nem találok megfelelő licencsablont hozzájuk. Az ilyen logóknál a {{logó}}(?) sablont – az engedély megérkezése után – a {{jogvédett}}(?) sablonra szoktuk cserélni. Úgy látom, hogy kellene erre egy külön {{jogvédett logó}} sablont csinálni, amely betenné a képet a Kategória:Logókat ábrázoló, jogvédett képek kategóriába. Eddig az ilyen logókat egyszerűen a Kategória:Logók kategóriába tettem, de ez nem szerencsés. – CsGábor vita 2009. június 2., 22:25 (CEST)

Arra gondoltam, miután megnéztem a logók listáját, hogy szét lehetne osztani köztünk, vagy önkéntes alapon magára vállalna mindenki 2-3 darabot. Pl. a városokhoz kötődő vagy rendezvényekhez tartozóakat, az abban a városban élők szereznék meg. Ehhez segítségképpen egy egységes engedélykérő levelet lehetne gyártani. Így viszonylag hamar megszabadulhatnánk az engedélynélküliektől. Mit szóltok hozzá? – Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. június 2., 23:09 (CEST)

Már van egységes engedélykérő levelünk: Wikipédia:Engedélykérő szabványlevelek, de persze nem kötelező ezt használni. Nagyon jó a felvetés, bátran próbálkozzatok minél többen engedélyt begyűjteni. Jelenleg ezek a képek vannak engedélyeztetés alatt: Kategória:Engedélyeztetés alatt lévő képek, valamint Wikipédia:Folyamatban lévő engedélykérések.

Jelenleg ezek a képek várnak engedélyre: Kategória:Bizonytalan felhasználhatóságú képek

Lásd még: Wikipédia:Kocsmafal (hírek)#Új sablon és kategória: Engedélyeztetés alatt lévő képek. – CsGábor vita 2009. június 3., 18:49 (CEST)

Sajnos, nem voltatok itt, amikor éveken keresztül ezt a kérdést vitattuk TGR-rel, aki érthetetlen okból itt a legnagyobb jogi tekintélynek számít, holott a logókról csak annyit tud, hogy azokat valaki megalkotta, hát akkor szerzői jogi oltalom alatt állnak.
A helyzet sokkal bonyolultabb, mint ahogy gondoljátok. A logók jelnetős része ugyanis [[védjegy]oltalom alatt áll. Ezzel pedig a szűklátókörű, stupid GFDL nem tud mit kezdeni.
Hogy világos legyen: a Coca-Cola jellegzetes betűs védjegy (script) alkotója nem ismert, valszeg már 70 év eltelt a halála óta.
Csakhogy a Coca-Cola védjegy Magyarországon a világ szinte valamennyi országában régóta, 100 éve védjegyoltalom alatt áll. Márpedig a GFDL olyat kér a védjegy jogosultjától, amit az bolond lesz megtenni: járuljon hozzá a szabad felhasználáshoz.
Ezt már évek óta hiába mondom pl. TGR-nek.
Ajánlom, gondolkodjatok el ezen. Kérdésekre szívesen válaszolok.--Linkoman vita 2009. június 3., 23:35 (CEST)
Ez most hogy jön ide?? Én nem szabad felhasználásról beszéltem. Logók esetében ez természetesen szóba sem jöhet, és eszembe se jutott ilyesmi. Egy pillanatig sem gondolhatja azt senki, hogy bármely cég hozzájárulna a logója szabad felhasználásához. Itt csak arról van szó, hogy van-e felhasználási engedélyünk vagy nincs. – CsGábor vita 2009. június 3., 23:44 (CEST)
Rendben van, ma létező végeknél ez járható út.
De mit csinálsz pl. a Goldberger gyár logóival? Jogutód nélkül megszűnt a cég, már a BUDAPRINT is. Megszűnt cégeknél kitől akarsz engedélyt kérni?--Linkoman vita 2009. június 4., 00:00 (CEST)

Felhasználási engedély: mit mondjak a cégnek az engedélytkérő levélben, milyen licenccel töltöm fel a wikibe a logóját? Ezek szerint nincs is olyan licenc amivel mindezt jogszerűen megtehetem? – Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. június 4., 09:09 (CEST)

Eddig a {{jogvédett}}(?) sablont használtuk erre, tegnap megcsináltam erre a speciális esetre a {{jogvédett logó}} sablont. Valami olyasmit írj, hogy „az X logó felhasználásához szeretnék engedélyt kérni. A logót ábrázoló kép felhasználása a jelenlegi magyar jogi szabályozás szerint csak a jogtulajdonos külön engedélyével lehetséges. A Wikipédia erre a célra a http://hu.wikipedia.org/wiki/Sablon:Jogv%C3%A9dett_log%C3%B3 lapon találhatóhoz hasonló engedélyt használ. A képet kizárólag a Wikimédia-projektek oldalain, a cégükkel kapcsolatos cikkek illusztrációjaként kívánjuk felhasználni.” Ha a válaszlevélben a jogtulajdonos ehhez hozzájárul, akkor teljesen jogszerűen feltöltheted a logóját. További ötletek vannak itt: WP:ENGED-MCsGábor vita 2009. június 4., 09:30 (CEST)

OK. vállalom a koordinácós munkát és néhány engedélyt is bevállalok. Segítsetek csinálni egy táblázatot, ahol vezethetjük, hogy ki mikor adott engedélyt és meddig, ki nem vállalta. Azt jó volna odaírni, hogy ki szerezte az engedélyt, milyen kontaktja volt stb. Vélemény? – Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. június 4., 12:19 (CEST)

A Wikipédia:Engedélyek szolgál erre a célra. – CsGábor vita 2009. június 5., 17:21 (CEST)

Láttam ezt az oldalt, de nem foglalkoztam vele, mert az én képeim a Commonsban vannak. Nem tudom mit jelent az, hogy csak "bizonyos" képekre vonatkozó engedélyek vannak itt. Hol van a többi engedély? – Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. június 8., 13:30 (CEST)

Jogutód nélkül megszűnt egyesületek és pártok logóinak (pl. Nyilaskeresztes Párt milyen engedélyt lehet adni? – Ivoa vita 2009. június 15., 02:59 (CEST)

Semmilyet. Nincs kitől. --Contributions/84.206.41.250 (vita) 2009. június 15., 11:11 (CEST)

Valahova ki kéne írni (lehet, hogy ki van?), hogy a {{logó}}(?) sablon az nem licenc. Viszonylag sokszor töltenek fel képet ezzel a sablonnal. Olyan, mintha azonnalival hoznék létre egy lapot. – Bean49 vita 2009. július 9., 14:21 (CEST)

Omsk képei

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Omsk (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth) számos képet töltött fel szabad licenc megjelöléssel, amelyek különféle honlapokról származnak, és szinte bizonyosan jogsértők. Javaslom, hogy szólítsuk fel a valódi engedélyek beszerzésére, majd 1-2 hét türelmi idő után, ha nem változik a helyzet (amiben biztos vagyok), töröljük a képeit a saját készítésűek kivételével.

Winston vita 2009. június 26., 13:59 (CEST)

Hófehérke(film)

Nem nézne valaki utána, hogy a szöveg nem egy DVD-borítóról származik? Gyanús!  … szalax vita 2009. július 8., 18:29 (CEST)

Coaching

Helló!

a coaching témával kapcsolatban a szöveg ahonnan származik az az én weboldalam, forrásként meg jelöltem, hogy tudom minden kétséget kizárólag igazolni?


Amint a vitalapodra is írtam, ez csak a probléma egyik fele, a másik az, hogy semmilyen formában nem szerepelhet a cégnév a wikiben, még hivatkozásként sem. Az egyik legfontosabb, megkerülhetetlen alapelvünk a reklám tilalma, ettől nem tudunk eltérni. Ha a szöveg vissza is kerül, akkor is erőteljesen át lesz írva (feleségem pszichológus, ráadásul pont ez a szakterülete, komoly javításokat eszküzlünk benne), illetve a céged linkje kikerül. Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. július 20., 22:20 (CEST)

Engedély

Jött egy kérdés a vitalapomra, kérem, hogy valaki, aki járatos abban, hogy tudja igazolni, hogy ő a szerző, válaszoljon!

Winston vita 2009. július 31., 18:58 (CEST)

Szerintem elhisszük neki. – TgrvitaIRCWPPR 2009. július 31., 21:55 (CEST)

Ki van ébren

ilyenkor, hogy segítsen nekem városcímer használatának, megtalálásának, esetleg feltöltésének kérdésében? Segítség! – S nemTom vita 2009. augusztus 5., 02:54 (CEST)

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaS nemTom vita 2009. augusztus 5., 10:20 (CEST)

Műalkotás felhasználása

Sziasztok! Kb. egy órát eltöltöttem a Wiki jogi lapjainak túrásával, de nem találtam választ arra, hogy a magyar jog szerint egy még csak 20 éve meghalt művész képéről milyen formában lehet feltenni ide digitális változatot. Hogy cifrább legyen a helyzet, rézmetszetekről van szó, ahol az egyedi műalkotást a nyomólemez képviseli, és a kiállított képek már maguk is sok példányban készült másolatok. a.) Az eredeti részletgazdagság töredékével a teljes képről lehet? A weben körülnézve két csoportra bukkantam a képeiről: Az egyik a képeket árusító galériák mintái, a másik a könyveinek címlapjáról készült képek webes könyvesboltokban. Ezek szerint kisfelbontású változatokat én is szkennelhetek és publikálhatok? b.) Nagy felbontásban, egy apró képrészletet be lehet-e rakni illusztrációnak? Ez valamilyen szinten a műalkotás megváltoztatása, hiszen környezetéből ragadok ki valamit. Yogurt vita 2009. augusztus 15., 10:55 (CEST)

Olyan formában lehet feltenni, amilyenben a jogtulajdonos (tipikusan az örökös) megengedi. Amíg nem kapunk engedélyt, addig egyáltalán nem lehet feltenni. --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 17., 14:29 (CEST)

Az előbbi válasz azt jelenti, hogy (előzetes engedély nélkül) sem az a), sem a b) lehetőség nem lehetséges a magyar jog szerint. Samat üzenetrögzítő 2009. augusztus 17., 14:45 (CEST)

Köszönöm a válaszokat. Ezek szerint a galériák és a könyvesboltok is jogsértésben vannak. Biztosan nem kértek egyenként engedélyt a családtól. Yogurt vita 2009. augusztus 17., 16:02 (CEST)

Biztos vagyok benne (illetve természetesen csak gondolom), hogy az üzleti célú felhasználók (galériák, könyvkiadók) kötöttek szerződést vagy kértek engedélyt a felhasználásra. A nem üzletszerű felhasználók általában el szokták ezt „felejteni”.
Az általad említett felhasználási módok (feltételekhez kötötten) általában lehetségesek angolszász jogterületen a en:fair use alapján. A b) opció következhetne a magyar jogból is (idézés szabadsága, Szjt. 34. § (1)), de ez állítólag festményekre, képekre nem lehetséges (itt van némi bizonytalanság részemről). Samat üzenetrögzítő 2009. augusztus 17., 16:48 (CEST)
Konkrétan az Szjt. 67. § (1) állítja ezt. A galériák közös jogkezelés keretében a Hungartnak fizetnek valamilyen fix díjat. Erre valószínűleg nekünk is lenne erre lehetőségünk, potom évi kétmillió forintért (díjszabás). --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 19., 11:48 (CEST)

Copyright

Ha én egy könyvborítót bescennelek, az az Európai Unióban copyright szempontjából rendben, ez így volt régen is a wikiben is, de megváltozott, most engedélyt kell kérnem a szerzőtől. Persze nagyon helyes, ha visszatartjuk a wikiseket a könyvborító scenneléstől, de pl. néha csak ezáltal tudunk bemutatni pl. egy grafikát egy grafikustól, vagy felhívni a figyelmet egy jó teljesítményre. Azért jó lenne nem "megvezetni" a wikiseket copyright ügyben, szerintem Magyarországon is egy könyvborító általam való bescennelése és publikálása copyrightilag rendben Magyarországon is, Csehországban is, Romániában is, Franciaországban is. Más módszerrel kellene visszatartani a wikiseket a könyvborító scenneléstől, amikor szükséges, akkor meg nem törölni. A végén csak a saját béna felvételeinkkel virítunk itt a wikin. Teljesen esünk át a ló másik oldalára. Jelentkezzen már az a jogász, aki talált olyan paragrafust, hogy a könyvborító saját magunk által való bescennelése és publikálása sérti a copyright témát. Nem hogy kiscennelni egy grafikát egy könyv borító fedeléről, de már egy könyvborítót se merek feltenni, igazán nevetséges, mert törlik kegyetlenül.– Mártiforrás 2009. augusztus 18., 01:20 (CEST)

Javaslom áttekintésre a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényt (a jelenlegi változat 2009. február 1. egy óta hatályos, a következő változás 2009. október 1-jén esedékes). Azon belül az 1. § foglalkozik azzal, hogy mire terjed ki a törvény hatálya: tömören az „irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása”, ami „a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti” jelleggel rendelkezik. Az ilyen műveknél a IV. fejezetben olvasható „szabad felhasználás esetei”t kivéve bármilyen felhasználás csak előzetes engedély alapján történhet; erről szól az egész III. fejezet. Az egyetlen kérdés, hogy a könyvborító teljesíti-e az egyéni, eredeti jelleget. Ez minden esetben egyedi mérlegelés kérdése (mármint a bíróságé, nem a miénk) lenne, de a megkérdezett jogászok szerint pl. egy elterjedt betűtípusból készített címfelirat önmagában ezt még nem teljesíti, de amint valami egyedi rajz, grafika, festmény, fotó stb. szerepel rajta, már igen. Ezt lehet nevetségesnek nevezni, de nem ezen a fórumon, hanem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium illetékeseinél kell tiltakozni. Ha a fenti értelmezéssel nem értesz egyet, akkor előtted a lehetőség, hogy jogszabályok segítségével cáfold. Samat üzenetrögzítő 2009. augusztus 18., 10:34 (CEST)

Kösz. a választ, itthon vagyok, oké!– Mártiforrás 2009. augusztus 18., 22:54 (CEST)

A "szerintem..." itt ugye úgy értendő, hogy "halvány lövésem sincs a szóban forgó országok szerzői jogi szabályozásáról, de azért szerintem..."? Az EU-tagállamok szerzői jogát az Infosoc direktíva szabályozza, aminek az alapelve az, hogy minden kreativitást igénylő mű jogvédett a szerző életében és a halála után még legalább 70 évig, és minden jogvédett mű csak a szerző kifejezett engedélyével használható, vagy akkor, ha a törvény erre kivételt biztosít. (Ugyanez az elve a még több országra érvényes berni egyezménynek is, csak ott talán 50 év van.) A kivételek (fair use, fair dealing, szabad felhasználás stb.) országonként eltérőek (bár az egyezmények ott is korlátozzák, hogy mikor lehet kivételt tenni egyáltalán), Magyarországon tudtommal nem terjednek ki a könyvborító enciklopédiában való internetes közzétételére -- ha valaki másképp gondolja, és meg tudja mutatni a vonatkozó kivételt, azzal lehet érdemben foglalkozni, a puszta vélekedéssel nem igazán. --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 19., 12:18 (CEST)

Ne essünk át a ló túlsó oldalára, mert ez nem copyright kérdése, és nem a jogalkotóktól kell remélni a megoldást (legalábbis rövidtávon nem).
A helyzet egyszerű: amit a Wikipédiában írunk, bemutatunk, főleg pedig képpel, grafikával, az az adott terméknek reklám, mégpedig számára ingyenes reklám. Nem tudok egy könyvkiadó fejével gondolkozni, de szerintem az "ingyen reklám = jó reklám", tehát bolond lenne, ha nem tapsolna örömében, hogy valaki a szabad idejében, ingyen dolgozik azon, hogy az ő termékének reklámot csináljon.
Részünkről a teendő az, hogy a konkrét esetben (de lehet általánosságban is) (figyelem, PR-műhely!) felvegyük a kapcsolatot a könyvkiadókkal és engedélyt kérjünk az adott könyvborító közlésére az általunk megnevezett cikkben. Támaszthatnak technikai előírásokat (pl. maximális felbontás korlátozása), de ésszerűen gondolkozva meg fogják adni az engedélyt.
Az Agave Kiadó például már korábban elküldte részünkre az egyik könyvük borítóját, amikor szükségünk volt rá, és természetesen az engedélyt is megadták a közlésre. Ezt a többi kiadó is megteheti, legfeljebb noszogatni kell őket egy kicsit, és megírni nekik, hogy pontosan mire van szükségünk, mire fogjuk felhasználni és hogy hány látogatónk van naponta... Ezen talán el fognak gondolkozni, és megadják az engedélyt. misibacsi*üzenet 2009. augusztus 19., 16:06 (CEST)

Fentebb csak arról esett szó, hogy az engedély nélküli felhasználás jogilag lehetséges-e (ezért ez tisztán jogi kérdés, nem is értem, mit értesz a ló túlsó oldalán). Az engedéllyel való felhasználást pedig szét kell választani szabad licencű és nem szabad licencűre. Utóbbival kellene foglalkozzon a kettővel feljebb található szakasz és a WP:NEMSZABAD irányelv. Ennek megalkotása azonban körültekintést és sok időt igényel. Samat üzenetrögzítő 2009. augusztus 19., 16:37 (CEST)

Én úgy olvastam, hogy egy könyvborító beszkenneléséről van szó. "Engedély nélkül" semmit nem használhatunk fel, ezen nincs mit vitatkozni. A ló túlsó oldalán azt értem, hogy a kérdést nem a jogi oldaláról kell megközelíteni. Természetesen van jogtulajdonosa a könyvborítónak is.
A kérdés az, hogy a jogtulajdonos milyen feltételekkel ad engedélyt számunkra a továbbközlésre. Ezt kellene kidolgozni.
A kiadónak az az érdeke, hogy a könyvről minél többen tudjanak, az viszont nem érdeke, hogy egy borítót olyan minőségben lehessen letölteni, amivel akár ki is lehetne adni a művet. Tehát tőlük egy maximális felbontásértékre kaphatunk engedélyt, ez reális dolog, ebbe az irányba kellene haladnunk: felvenni a kiadókkal a kapcsolatot, és elkezdeni velük az egyeztetést ("Mi az elvi álláspontjuk arról, ha lenne az X könyvükről szócikk a Wikipédián, tudnak-e a szócikk illusztrálásához könyvborító képét biztosítani, jó minőségben?") Ebben nincs benne az a kötelezettség, hogy bárki is megírja majd a szócikket, a kérdés az, hogy borító lesz-e hozzá, de ez az ő döntésük, nem a miénk. misibacsi*üzenet 2009. augusztus 19., 19:21 (CEST)

Idézet

Hol lehet arról olvasni, hogy mi számít idézetnek, és milyen mennyiségtől kezdődik a jogsértés? A kérdés apropója: a Bella Árpád cikkben hat sor szöveghez 13 sor idézet tartozik. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 21., 13:04 (CEST)

Tessék egy kis példa itt, a teljes szöveg kismértékben való idézése, ami 13 rövidke sor esetében nem hiszem, hogy gondot jelent. – Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. augusztus 21., 13:13 (CEST)

Ami a cikkben lévő idézet mennyiségének (karakterszámának) és a cikk szövegének arányát illeti, gondolom, hogy az egész cikk még bővülni fog és ez az arány a cikken belül mennyiségileg megváltozik, eltolódik a szöveg javára. – Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. augusztus 21., 15:48 (CEST)

Az Szjt. csak annyit mond, hogy „A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” A feltett kérdés már másokban is felvetődött, van is erre vonatkozóan valami homályos állásfoglalás az SZJSZT-től, ezeket Tgr tartja számon. Samat üzenetrögzítő 2009. augusztus 21., 13:21 (CEST)

Az Szjt. 34. § (1) szerint a „mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.” Ilyen esetben a részlet felhasználása „díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges.” [Szjt. 33. § (1)]Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. augusztus 21., 13:23 (CEST)

Nincsnek kézzelfogható szabályok erre. Az SZJSZT szerint (5/2006):

„Az idézés fontos szabályai tehát:

  • a műnek csak kisebb részlete idézhető (ez abból következik, hogy az Szjt. 34. § (2) sajátos szabályokat állapít meg az ezt meghaladó méretű részletek felhasználására – a szóban forgó tanulmányban ez megvalósult);
  • az eredetihez híven (a tanulmány minden esetben ilyen módon adta vissza az átvett művet);
  • forrás és szerző feltüntetésével (a megkereséshez csatolt írásban a hivatkozások pontosak);
  • a saját anyagtól jól elkülöníthetően (ezt a kritériumot a joggyakorlat azonosította be, ld. pl. az SzJSzT 7/96-os számú szakvéleményt. Bár a jelen ügyben a megvizsgált tanulmányban az idézet azonosítása két helyen idézőjelek nélkül történt, a szövegrész nem saját mivolta ezekben az esetekben is könnyen megállapítható volt, így a felhasználás ennek a feltételnek is megfelel);
  • idézési céllal, e cél által indokolt terjedelemben (az adott esetben az idézés jogszerű célja az adott témához tartozó források elemző bemutatása);
  • csak önálló, saját alkotói munka hozzáadásával létrejött műben lehet idézni (a benyújtott tanulmánynál a szerző alkotó munkája megkérdőjelezhetetlenül jelen van).”

--TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 10:49 (CEST)

kepfeltoltes.hu

Mandolinnal (vita | szerk. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth) egy jópár hivatkozást elhelyezett, melyek a kepfeltoltes.hu oldalra feltöltött (esetleg ott is jogsértő) műalkotásra mutatnak (pl. a Katona Nándor szócikkben). Eltekintve attól, hogy az ilyen hivatkozásokat amúgy is a külső hivatkozások közé kell tenni, ott megmaradhatnak ezek a linkek? CsigabiSpiral jel.jpgitt a házam 2009. augusztus 24., 10:15 (CEST)

hát elméletileg a külső linkek tartalmáért nem vagyunk felelősek, van egy képsablonunk is: {{Képlink}}(?), ha nincs elérhető szabad kép akor abban linkkel tudjuk biztosítani, hogy mégis legyen. Szóval elméletileg a mi szempontunkból rendben lévő, ha valaiki külső linken ad meg egy képet. Persze szebb lenne ezzel a sablonnal megoldani, mint csak úgy odavetni a szócikkbe bele. De igazán Tgr vagy Samat tudná megmondani a frankót, én csak kombinálok :) – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. augusztus 26., 11:26 (CEST)

Tudtommal nincs világos szabályozás vagy precedens a jogsértő tartalomra mutató linkekről. Ez amúgy lényegesen érzékenyebb kérdés szövegek esetében, ahol egy jogsértő weboldal lehet az egyetlen online elérhető példánya egy forrásként használt műnek. Az enwiki elvben tiltja az ilyen linkeket (en:Template:Copyvio_link), gyakorlatban már nem annyira, meg persze nekik ott a fair use. --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 11:45 (CEST)

Popeye, a közkincsű tengerész

Találtam egy régi, de érdekes cikket, gondoltam hátha érdekel valakit. Íme: Popeye Falls into Public Domain in Europe Nem kizárólag a tengerészről, hanem általában a szerzői jog elévülésérő is szól. Amit viszont a szereplővel kapcsolatban kérdeznék, hogy akkor most csak Popeye lett közkincs, vagy vele együtt minden Elzie Crisler Segar által alkotott képsor is? → Raziel szóbuborék 2009. augusztus 28., 07:52 (CEST)

Minden általa alkotott képsor (legalábbis azokban az országokban, ahol él a rule of the shorter term -- Magyarország pl. ilyen). Maga a rajzfilmkarakter viszont rendszerint nem csak szerzői jogi, hanem védjegyjogi védelem alatt is áll, ami nem szűnik meg, amíg használják. (Hogy ez a védelem érvényesíthető-e az EU-országokban, azt nem tudom, és az USA-ban sem egyszerű, hogy mit korlátoz és mit nem. Ez a szellemi jogok zűrösebb területeinek egyike.) --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 10:37 (CEST)

Örömmel olvastam TGR fenti sorait. Ahogy mondja: ugyanannak a műnek (pl. rajzfilmfigurának) a szerzői jogi értelemben vett közkinccsé válása egyáltalában nem jelenti azt, hogy más iparjogvédelmi oltalom nem áll fenn ezzel kapcsolatban. Pl. a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapjáról elérhető PIPACS-adatbázis számos Walt Disney-védjegyet tartalmaz.
A védjegyoltalom alapvetően területi elv szerint, azokban az államokban áll fenn, ahol a védjegyet lajstromozták. Elvileg tehát minden országban külön-külön kell bejelenteni.
Létezik a közösségi védjegy, amely az EU mindenkori valamennyi tagállamára kiterjed. --Linkoman vita 2009. augusztus 28., 12:24 (CEST)
Magyarul: Segar szereplője közkinccsé vált, de az eredeti képsorok és maga a szereplő mégsem használható fel, mivel az továbbra is védjegyoltalomba ütközne. → Raziel szóbuborék 2009. augusztus 28., 12:42 (CEST)
Hm… Ha ennek (Popeye copyright expires) lehet hinni, akkor a képkockák szabadon felhasználhatóak, és maga a név esik védjegyoltalom alá. → Raziel szóbuborék 2009. augusztus 28., 12:56 (CEST)
Kedves Raziel, ebben a kérdésben sem lehet hinni minden forrásnak.
A védjegyoltalom ábrára (embléma, logó, rajzfilmfigura stb.) elvileg ugyanúgy fennállhat, mint a szóra (név stb.) (lásd védjegy című cikkünket.
De az is lehet, hogy a szerzői jogi szempontból közkincsnek minősülő logó stb. tekintetében nem áll fenn senki javára védjegyoltalom.
A védjegyoltalom azt illeti meg, aki az adott ország jog szerint előirt feltételek mellett kéri a megjelölés (tehát szó, ábra, hologram stb.) oltalmát + azt az adott ország joga szerint a javára lajstromozzák (a szerzői jog nem lajstromozáson alapul, a védjegyoltalom általában igen). De ezt nem lehet automatikusan megállapítani, csak az adott körülmények között.
Ráadásul a védjegyek árujegyzékei miatt, valamint a közismert védjegyek miatt ez a kép sokkal bonyolultabb. --Linkoman vita 2009. augusztus 28., 13:15 (CEST)
Szép kis világban élünk. Ha már Mark Owen, a Harbottle & Lewis szakértőjének sem lehet hinni, akkor kinek? :-D → Raziel szóbuborék 2009. augusztus 28., 13:25 (CEST)
Sajnos, nemcsak a Wikipédián, de a külvilágban is sokan nem látnak túl a szerzői jogi oltalom határain. Azt gondolják, hogy a szerzői jogi szempontokkal mindent "letudtak". Akkor ingyen használhatom vagy nem - ennyi a publikum kérdése.
Azzal, hogy a Times megkockáztatta, hogy pl. trikókon szabad használni a Popeyt, egyértelművé tette, hogy fogalma sincs a védjegyoltalomról (trade mark protection). De további jogi akadályok is lehetnek.--Linkoman vita 2009. augusztus 28., 13:44 (CEST)
De azt azért tényként elkönyvelhetjük, hogy a szereplő közkincs lett az Európai Unióban? → Raziel szóbuborék 2009. augusztus 28., 13:49 (CEST)

Azt semmiképp nem akadályozza meg a védjegy, hogy pl. levetítsd vagy interneten terjeszd a filmet. Azt megakadályozhatja, hogy saját rajzfilmet készíts, amiben Popeye az egyik szereplő (akár akkor is, ha nem Popeye-nek hívod), de nem szükségszerűen. (Lásd pl. ezt a pert.)

A Wiki[m|p]édia mindenesetre nem foglalkozik védjegyekkel azon túl, hogy a megfelelő sablonnal jelezni kell őket a képleírásban. Popeye-képkockák nyugodtan feltölthetőek a Commonsra, ahogy pl. bejegyzett logók is, ha szerzői jogilag nem védettek (más kérdés, hogy ez viszonylag ritka). --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 13:52 (CEST)

Nos, a Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS-adatbázisa szerint

az alábbi védjegyek állnak oltalom v. bejelentés alatt Magyarországon (zárójeleben az árujegyzékben szereplő áru- illetve szolgáltatási osztályok sorszámai):

  • 186395 M0500781 Hearst Holdings, Inc. (Delaware államban bejegyzett cég) POPEYE (16, 18, 25, 28)
  • 174525 M0104919 Székely Gyula ENER-JU-POPEYE (41)
  • 544730 A544730 MICHAEL LÓPEZ CAMPOS POPEYE
A Walt Disney egyébként fukar, számos figuráját sehol sem helyeztette védjegyoltalom alá (mert az pénzbe kerül, szemben az ingyenes szerzői jogi fenyegetéssel).
További kérdéseidre is szívesen válaszolok.--Linkoman vita 2009. augusztus 28., 13:57 (CEST)
A Hearst egy szellemi tulajdonjogokkal üzletelő nagy amerikai cég. Ha ők jegyeztek be Popeye-t, akkor valószínűleg a rajzfilmfiguráról van szó. --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 14:14 (CEST)
Szek. ütk. után: Annyit könyvelhetünk el, hogy 1938 70 éve elmúlt. És aki ennek alapján trikókat stb. gyárt, még védjegybitorlásért vagy más jogsértésért nyugodtan felelősségre vonaható.
A szerzői jogról csak az informatikusok hajlamosak azt hinni, hogy minden kérdést megold.
Itt a trikós kitétel komolytalanná teszi a forrásodat. A szerzői jogilag közkincs nem = a trikókon stb. való használat szabadáságval. Csak szerzői jog alól való mentességet jelent.
Az nekem nem eredmény, hogy kiszámolta, hány éve volt 1938.--Linkoman vita 2009. augusztus 28., 13:57 (CEST)
Átfogalmazom a dolgot. Ha írnék egy cikkecskét (amit kéne, de nem fogok), akkor az a mondat, hogy „a szereplő 2009-óta közkincs az EU-ban”, az fedné-e az igazságot, vagy nem. Ez most egy eldöntendő kérdés :-) → Raziel szóbuborék 2009. augusztus 28., 14:04 (CEST)

Szigorúan véve a kontinentális jogban nem létezik a közkincs fogalma. Annyit lehetne mondani, hogy a szerzői jogi védelme lejárt. --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 14:14 (CEST)

Ez egy szakaszerűtlen megállapítás, az ilyen mondatok rontják a Wikipédia jogi szakmai színvonalát. Nincs egységes EU-szerzői jog, viszont összhangban vannak a tagállamok nemzeti szerzői jogi szabályai.
A mondat azért komolytalan, mert pl. Horvátországban is közkincs, pedig nem az EU-tagja. Ez a megállapítás ugyanolyan idézhetetlen, mint mondjuk az, hogy "Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben közkincs" az, ami a Magyar Köztársaságban az.
Lényegében tehát az EU-ra való hivatkozás nem kell, csak az, hogy "A szerzői jogi oltalom 20009-ben lejárt". A trikós felelőtlenséget pedig messze kerülném.--Linkoman vita 2009. augusztus 28., 14:16 (CEST)
Na, erre voltam kíváncsi. Mellesleg elég érdekesen nézne ki egy ilyen trikós mondat egy cikkben. De lehet, hogy majd kipróbálom VigyorRaziel szóbuborék 2009. augusztus 28., 14:20 (CEST)
Fentiekhez nem értek. De Popeye nem Disney. Ne fantáziáljunk. Nem minden rajzfilm Disney. Nagy szerencse. OsvátA Palackposta 2009. augusztus 28., 14:40 (CEST)
Bocs, de nem a téves Disney volt itt a lényeg. --Linkoman vita 2009. augusztus 28., 14:42 (CEST)
Hát persze. Értem én. Csak azért bátorkodtam belekotyogni, mert hangsúlytalan félmondatokból (is) terjednek a tévinformációk. Már több generáció nőtt fel mifelénk és szerte a művelt világban, amelyik azt hiszi, hogy a Micimackót is Disney találta ki. OsvátA Palackposta 2009. augusztus 28., 15:14 (CEST)
Hogyne lenne egységes EU szerzői jog? Az Európai Únió 93/98/EEC irányelve az összes tagállamot kötelezi a szerző halála utáni hetvenedik év végéig tartó védelmi idő törvénybe iktatására. --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 14:49 (CEST)
Neked Wikipédiás fogalmaid vannak a jogról, kedves TGR! (Az angol Wiki beszél "kötelező irányelvről", ami fából vaskarika.)
Az irányelv nem kötelez, azért irányelv. Ebben különbözik a nemzetközi szerződéstől illetve a közösségi jog jogforrásaitól, így az EK-rendeletektől. A haromizációs irányelv arra hívja fel a tagállamokat, hogy bizonyos keretek között saját nemzeti jogszabályaikat valamihez igazítsák. A közösségi védjegy - bármennyire is távol akarod ettől tartani a Wikipédiát - 1996 óta működik, EK-rendelet alapján.
A közösségi jogban nem az irányelvek kötelezték a tagállamokat, hanem a tagállamok harmonizálták a szerzői jogi oltalmukat, sokan messze az EU-hoz való csatlakozásuk előtt.
Tehát nincs egységes EU szerzői jog. És aki a jogi kifejezéseket össze-vissza használja, az eljut oda, mint a Times "szakértője": valamiről pontatlanul állít valamit.
A trikót pedig nem én találtam ki, az a Raziel által megadott linken olvasható. -- Linkoman vita 2009. augusztus 28., 14:58 (CEST)
Az irányelv egyike a kötelező közösségi jogforrásoknak (a másik kettő a rendelet és a határozat), és kötelezi a tagországokat az irányelvben megszabottak törvénybe foglalására. Meglepő, hogy jogászként ennyire alapvető dolgokkal nem vagy tisztában. A közösségi védjegyet és a trikót nem tudom, honnan keverted ide. --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 16:55 (CEST)
Őőőő, nem egészen... :) Az irányelv annyiban kötelező, hogy a tartalmáról minden tagország köteles törvényt alkotni, de nincs időbeli meghatározása. Jogforrássá az adott államban pedig akkor válik, ha az adott állam által alkotott törvény hatályba lép. Egészen addig - irányelv. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. augusztus 28., 17:00 (CEST)
Tényleg mi lenne, ha utánanéznétek, mielőtt butaságokat beszéltek? Itt van a 93/98/EEC, ha lelapozol a 13. cikkig, ott megtalálod a határidőt, ami történetesen 1995 nyara, úgyhogy mostanra már eléggé érvényben van. Az EU alapító szerződésének 249. pontjában megtalálod kerek perec kimondva, hogy az irányelv (directive) kötelező. Vagy elolvashatod itt az Európai Tanács hivatalos honlapján, hogy "A közösségi jog tartalmazza az európai szerződéseket (nevezetesen az 1957. március 25-i Római Szerződést, az 1992. február 7-i Maastrichti Szerződést, az 1997. október 2-i Amszterdami Szerződést és a 2001. február 26-i Nizzai Szerződést), és az Európai Közösségek és az Európai Unió intézményei által elfogadott jogszabályok formájában a másodlagos joganyagot: az irányelveket, határozatokat, rendeleteket, véleményeket és ajánlásokat.". Ezeket (ti. irányelv, határozat, rendelet, vélemény, ajánlás) hívják összefoglaló néven másodlagos közösségi jogforrásoknak. Az irányelv, határozat és rendelet a kötelező, a vélemény és az ajánlás pedig a nem kötelező jogforrások. Bevezető anyag bármilyen EU-jogi kurzuson. --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 17:58 (CEST)
TGR-rel nem tudok vitatkozni, már 5 éve képtelen vagyok bármit is úgy mondani, hogy ő megértse.

Most sem a lényegről beszél, hanem azt szajkózza, amit olvasott valahol. (A fenti, nekem címzett személyeskedés pedig jellemző rá, hiszen ő itt a nagy jogi szaktekintély. Megérdemlitek őt.)

A lényeg: a Raziel által idézett cikk is azt állítja, mint TGR, miszerint a 70 év post mortem auctorist a közösségi jog írja elő.
Mivel ez úgy működik, mint ahogy Burum mondja, TGR a napisajtó színvonalára süllyeszti a témát, hogy nem érti meg a különbséget aközött, amit a nemzeti jogszabályok írnak elő és aközött, amit a közösségi jog közvetlenül rendel el. Márpedig a szerzői jog területén harmonizációs irányelvek vannak, amik a nemzeti jogalkotásokat kötelezik.
Láthatóan hiányzik a magyar Wikipédiából a közösségi jog feldolgozása.--Linkoman vita 2009. augusztus 28., 18:21 (CEST)
Linkoman, én általában eléggé türelmes vagyok veled szemben, de most éppen nem. Rendszeresen azt műveled, hogy hülyeségeket mondasz, és azt aztán mellébeszéléssel próbálod leplezni, nehogy sérüljön a fenenagy jogi szakértői imázsod. Egészen konkrétan ezt mondtam, mielőtt elkezdtél kötözködni: Szigorúan véve a kontinentális jogban nem létezik a közkincs fogalma. Erre te közölted, hogy összevissza beszélek, és "nincs egységes EU-szerzői jog", aminek ugyan nincs sok köze ahhoz, amit én mondtam (a kontinentális jog egész más, mint az EU-jog, pl. Anglia EU-tagállam, a jogrendje mégse kontinentális, van viszont egy csomó kontinentális jogrendű ország, ami meg nem EU-tagállam), de azért butaság: több EU-direktíva is előírja, hogy mit tartalmazhatnak az EU-tagállamok szerzői jogi törvényei és mit nem, és abban a mértékben, amiben ezek előírják, az EU szerzői joga egységes. Így például egységesen pma 70 év a védelmi idő, mert a 93/98/EEC ezt írja elő, és minden tagállamnak 1995-ig (vagy a belépéséig, ha az későbbi) törvénybe kellett ezt foglalnia.
Erre én válaszul leírtam, hogy "az Európai Únió 93/98/EEC irányelve az összes tagállamot kötelezi a szerző halála utáni hetvenedik év végéig tartó védelmi idő törvénybe iktatására", amit mind neked, mind Burumnak sikerült úgy olvasnia, hogy szerintem az irányelv valahogy közvetlenül érvényes lenne az adott tagországok bírósági gyakorlatában, holott elég egyértelmű, hogy nem ezt írtam. Erre írtad te azt az egészen elképesztően nagy baromságot, hogy az irányelv nem közösségi jogforrás, csak a rendelet. Most meg éppen azt állítod, hogy a közösségi jog nem írja elő a pma 70 évet. Össze-vissza vagdalkozol, és egyre nagyobb butaságokat írsz, ami engem különösebben nem zavarna, ha nem játszanád el időről időre azt a játékot, hogy te vagy itt a szerzői jogi szaktekintély, akinek a puszta kinyilatkoztatása többet ér, mint bárki másnak az érvekkel és forrásokkal alátámasztott véleménye, miközben a puszta kinyilatkoztatásaid gyakrabban tévesek, mint nem (mint amikor pl. legutóbb azt állítottad, hogy ha egy logó bejegyzett védjegy, akkor az nem lehet jogvédett). --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 19:22 (CEST)

Hogy itt ki beszél butaságot és ki okosságot, ennek megítélése azért eléggé szubjektív. Való igaz, elismerem, hogy nehéz lehet megérteni, hogy egy jogforrás kire kötelező érvényű. Tgr, neked abban igazad van, hogy az az irányelv 1995-ben hatályba lépett, de ez mindössze annyit jelent, hogy attól a pillanattól kell a tagállamoknak megalkotniuk az irányelv tartalmával kapcsolatos törvényt. Az EU direktíva nem közvetlen jogforrás semelyik országban sem, csak az egyes országok jogalkotóira rónak kötelező jellegű feladatot. Határidő nélkül. Igazából akkor lehet megérteni a különbséget, amikor olyan feladatot kapsz főnöködtől, hogy az ilyenolyan számű EU irányelv alapján megalkotandó magyar törvény előkészítéséhez dolgozd ki a te szakterületed álláspontját. De való igaz, ez már nem az alapfokú EU szemináriumok anyaga, ez már jogalkotás és -alkalmazás. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. augusztus 28., 18:38 (CEST)

Nem attól a pillanattól, addig a pillanatig. Tényleg olyan nagy kérés, hogy olvasd el, mielőtt osztod róla az észt? A megfogalmazása meglehetősen egyértelmű. (A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelv 1-11. cikkének 1995. július 1. előtt megfeleljenek.) Ez egy egészen konkrét határidő. És hiába próbálod a számba adni, hogy közvetlen jogforrás, én ilyet nem mondtam, csak olyat, hogy kötelező jogforrás. (Amit pl. a jogharmonizációról szóló 7001/2005. (IK 8.) IM irányelv 75. pontjában leellenőrizhetsz, ha még mindig nem hiszed el. Ugyanott megtalálod az irányelvek átültetésére szabott határidők kezelésének szabályait is.) --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 19:22 (CEST)
Itt Burumnak kell igazat adjak. Való igaz, hogy az EU-irányelv másodlagos közösségi jogforrás, az is, hogy kötelező, DE a rendelettel ellentétben nem maga a megalkotott szöveg a kötelező, hanem az irányelv keretei között kell hazai, nemzeti jogszabályt alkotnia a tagállami jogalkotóknak. Ennek elmaradása komoly következményekkel járhat egy államra nézve, ha valaki a Európai Unió Bíróságához fordul. Amúgy a keretek irányelvenként különbözőek lehetnek, attól függ, hogy az Európai Tanács mekkora mozgásteret kíván hagyni (vagy hagyhat) a tagállamoknak. Témánknál meg kell keresni, hogy megalkották-e a hazai jogszabályt (remélem nem az szjt. az...). Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. augusztus 28., 18:49 (CEST)
*Sír* Itt senki nem tud olvasni? Hát hol írtam azt, hogy az irányelv nem a nemzeti jogba iktatása révén kötelező? Azt írtam, hogy "az irányelv egyike a kötelező közösségi jogforrásoknak (a másik kettő a rendelet és a határozat), és kötelezi a tagországokat az irányelvben megszabottak törvénybe foglalására". A hazai megfelelő egyébként a 94-es elő-szjt (ami visszamenőleges hatállyal megemelte pma 70 évre a védelmi időt -- előtte, ha jól emlékszem, műtípustól függően 50 vagy 15 volt), bár ez még csak önkéntes harmonizáció volt, lévén nem voltunk EU-tagok. --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 19:22 (CEST)
Ó, elnézést, a második félmondatot nem vettem észre. Nem most kéne írogatni, amikor épp feldúlt vagyok... A témához: 1. ad-e lehetőséget a szerzői, valamint a védjegyjog (akár hazai, akár közösségi) arra, hogy Popeye-t ábrázoló fájl felkerülhessen legalább a huwikire? Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. augusztus 28., 19:28 (CEST)

Mint fentebb is írtam, a Commonsra minden további nélkül fel lehet tölteni (mi több, már meg is tették), az ottani szabályozás szerint a nem szerzői jogi korlátozások nem számítanak, így a védjegy sem (a webre feltenni egy védjeggyel védett, de közkincs képet meg nem tilos). --TgrvitaIRCWPPR 2009. augusztus 28., 19:41 (CEST)

A Raziel által említett cikkben szerepelt, hogy most már akár trikókra is rá lehet tenni a Popejt. Én erre reagáltam.
Nekem egy pillanatra sem volt hír értékű az, hogy nem "jogsértő" ma már a Wikire kitenni a Popejt.
Nos, ez ma már nem szerzői jogi kérdés. A védjegybitorlás sem az.
Kár volt hozzászólnom. --Linkoman vita 2009. augusztus 30., 18:12 (CEST)


reklamáció

Reklamáció érkezett. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. augusztus 29., 21:36 (CEST)

Levélben lerendezve. Augusztus 29-én engedélyezte a honlap tartalmának felhasználását forrásmegjelölés mellett. A levelet Tgr-nek továbbküldtem. – Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. szeptember 5., 08:15 (CEST)

jogsértő?

Feltettem itt egy kérdést, de nem érkezett válasz. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. szeptember 5., 08:12 (CEST)

rajz felhasználása: mennyire hasonlítson?

Szándékomban áll egy könyv illusztrációit felhasználni szócikkekhez, de előbb tájékozódom, hogy jogszerűen járjak el. Nem akarom 1:1-ben lemásolni őket, de... mi van, ha (tegyük fel a példa kedvéért) nagyon jól és pontosan rajzolok, tehát az én eredeti, saját kézzel rajzolt alkotásom nagyon hasonlít az eredetire? Nem annyira, hogy össze lehessen téveszteni, de erősen emlékeztet rá. Fekete-fehér, vonalas rajzokról van szó. A kérdésem az, hogy mennyire szabad a kettőnek hasonlítania? Nem valami ismert művész ismert művéről van szó, tehát ha valakinek odaadnám a sajátomat, nem mondaná azt: "aha, ezt ismerem, ez egy Cézanne...", de ha a két alkotás ott van egymás mellett, akkor mennyire kell eltérnie az újnak ahhoz, hogy itt a Wikipédián felhasználható legyen, és ne lehessen azt mondani: "ez az X. másolata"? misibacsi*üzenet 2009. szeptember 14., 21:06 (CEST)

1. Itt nem tudom, mi a helyzet, de azt hiszem, a cseh wikiről törölték egyszer Párvusznak egy színészről készített képét, mert megtalálták a fotót, ami alapján rajzolta és hasonló volt a póz. – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. szeptember 14., 22:01 (CEST)

2. Előfordult ez már másokkal is. --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 14., 23:51 (CEST)

3. „Szjt. 29. § A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.” – CsGábormegbeszélés 2009. szeptember 14., 23:02 (CEST)

Az 1. és 2. válaszok nem a kérdésemre vonatkoznak, a 3.-at nehezen tudom értelmezni, de szerintem ezt: Átdolgozás ... a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre. úgy nevezik, tautológia, ami azt jelenti, hogy ez egy fogalmat önmagával magyaráz...

Másképp kérdezem:

Nem kis munkáról van szó, aminek az eredménye jó néhány szép szócikk lenne, azonban ha később beleköt valaki azzal a felkiáltással, hogy "a rajz nem önálló munka", akkor mit tudok mondani neki? Hogy de, igen? Mivel bizonyítom?

Egy külföldi kiadványról van szó, ami 1937-ben jelent meg, talán már a kiadója sem létezik, de a jogszerű eljárás az lenne, ha elkezdenék nyomozni az ügyben: létezik-e a kiadó, ha igen, engedélyezik-e az illusztrációk "átdolgozását", és utána fizetnék nekik egy ismeretlen, de bizonyára nem kis összeget??? Az ihletért is fizetni kell a jogászok szerint??

Most rákerestem a kiadó nevére a neten, de nincs rá konkrét találat, vagyis honlapjuk biztosan nincs, az pedig azt jelenti a mai üzleti világban, hogy gyakorlatilag már nem létezik... Nyomozzak tovább? Az első lépést megtettem, de a kiadó nem létezik, tehát nincs kitől engedélyt kérni. Jól mondtam? misibacsi*üzenet 2009. szeptember 15., 21:27 (CEST)

Csak halkan mondom, hogy az Artisjus jogi tanácsadásához fordultam annak idején, hogy Ptahhotep Wessetzky-féle fordításából milyen mennyiségig merhetek idézni, és egy érdekes választ kaptam: a szerzői jogsértéssel kapcsolatban Magyarországon eljárást a szerzői jog tulajdonosának kell kezdeményeznie. Értsd, ahogy akarod. :) --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 15., 23:27 (CEST)
Még halkabban teszem hozzá, hogy a Commons, illetve a Fájl névtér szabályaival kapcsolatban ez más máskor is elhangzott, de nem volt meg az elvárt hatása. Mellesleg pedig egészen halkan gondolom, hogy ha így van, akkor a nevezett erőszakszervezet milyen alapon erősködik a puszta tanácsadás vagy véleményezés helyett. Mivel hivataloktól én már minden mocsokságot el tudok képzelni, az általad kapott válaszról bennem felmerül a csőbe húzási szándék gyanúja is, az adóhivatal ezt már jó ideje sikerrel gyakorolja. Ha független forrás is meg tudná erősíteni az említett jogi álláspontot, az példamutató lendületet tudna adni az őszinte ismeretterjesztésnek. - Orion 8 vita 2009. szeptember 16., 00:42 (CEST)
A jogtulajdonos vagy a megbízottja perelhet, és az Artisjus mint közös jogkezelő minden tagjának a megbízottja (lehet, hogy automatikusan a nemtagoknak is?). Legalábbis zenéknél, irodalmi műveknél lehet hogy máshogy van (képekkel meg ugye eleve nem foglalkoznak). Ez amúgy a Wikipédia/Commons saját szabályozására nézve teljesen irreleváns, annak az az alapelve, hogy azokat a törvényeket is betartjuk, amiknek a megszegését nem büntetik. Ez Magyarországon talán furcsán hat, de vedd figyelembe, hogy a Wikimédia Alapítvány nem magyar. --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 16., 02:14 (CEST)

Nem hiszem, hogy a hasonlóság mértékére (vagy az idézésére) bárki értelmes választ tudna adni, ezt adott esetben a bíróság dönti el, nagyjából ad hoc módon. Szvsz ha egymás mellé téve megmutatod valakinek a két képet, és azt mondja, hogy az egyik biztosan a másik alapján készült, akkor az átdolgozás, és mint ilyen engedélyköteles. Bár ez attól is függ, hogy miről van szó - maga az információ nem jogvédett, tehát ha pl. egy műszaki ábra alapján készítesz egy másikat, az lehet teljes egészében a saját műved. Ha 1937-ben jelent meg az eredeti, akkor nem teljesen kizárt az sem, hogy közkincs. --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 16., 02:14 (CEST)

A másolat és az átdolgozás abban különbözik, hogy a másolatban nincs benne a te alkotói munkád, így az az eredeti szerző tulajdona; az átdolgozásban a te és az eredeti szerző kreativitása is benne van, a szerzői jogán is osztoztok. A gyakorlatban ugyanaz, mindkettő engedélyköteles. --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 16., 02:17 (CEST)

Problémás licencű kép: Fájl:Kkszabadföld.jpg

Kellene valaki, aki ért a licencekhez. Részletek a vitalapján --Bitman vita 2009. szeptember 28., 10:40 (CEST)

Commons flickr feltöltő oldalának magyarítása: átnézendő

Kérek pár hozzáértőt, hogy vesse össze, hogy élesíthető legyen:

Commons:MediaWiki:Uploadtext/fromflickrCommons:User:Teemeah/MediaWiki:Uploadtext/fromflickr

Köszönöm! – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. október 5., 13:15 (CEST)

Ki felügyelheti az oldalakat?

A GS1 Magyarország cikkben ez áll:

„Az általunk felügyelt és szerkesztett oldalak a következők:

  1. a b A GS1 Magyarország hivatalos honlapja

Felügyelheti-e egy cég a róla szóló oldalt? Szerintem nem. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. október 7., 13:23 (CEST)

Mi tart vissza attól, hogy kivedd a cikkből az ominózust részt, és szólj a szerkesztőnek, hogy kicsit el van tévedve? – Perfectmiss vita 2009. október 7., 13:29 (CEST)
Megfázásból eredő gyengeség és lustaság :-) Nincs most kedvem és erőm vitatkozni. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. október 7., 13:36 (CEST)
Kivettem a nyilatkozatokat. Ahogy látom, Timish már beszél velük. Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. október 7., 13:40 (CEST)

Röviden és tömören: WP:TUL. Cassandro Coat of arms of Malta.svg Ħelyi vita 2009. október 7., 13:32 (CEST)

Abban az értelemben felügyelhetik, ahogy pl. figyelőlistára vehet az ember egy lapot. Ennek az információnak persze semmi keresnivalója a szócikkben. Esetleg figyelmükbe lehetne ajánlani az AboutUs-t. – TgrvitaIRCWPPR 2009. október 7., 21:53 (CEST)

Kopipészt

Üdv, csak kérdezem, ha egy portál forrásmegjelölés nélkül kopipésztel a WP-ből, akkor annak van-e gyűjtőhelye? Itt a cikk, aminek a vége a MiG–23-ból van. Gondolom, nem ritkaság ez, de hátha gyűjtjük. – KGyST vita 2009. október 7., 16:29 (CEST)

Itt az aposztrofált szövegrészlet, Gyantusz írta be 2007. szeptember 13-án:

1997-ben vonták ki a hadrendből és selejtezték le a gépeket (9 db MF, 2 db UB). A többség a Pápai repülőtér betonján van lenyűgözve és részlegesen betakarva. A 06-os oldalszámú MF és a 15-ös UB a szolnoki repülőskanzenban, valamint a 12-es szintén Szolnokon, a 20-as oldalszámú UB pedig a keceli Pintér Művek Hadtörténeti Múzeumban található meg.

Ha még nincs, akkor lehetne. Bináris ide 2009. október 7., 16:30 (CEST)

Ez mondjuk nem lenne rossz móka: megnézni, ki írta korábban, és betenni a linkeket :)) – KGyST vita 2009. október 7., 17:02 (CEST)
Wikipédia:A Wikipédia mint forrás, itt gyűjtjük – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. október 7., 17:07 (CEST)
Köszi. – KGyST vita 2009. október 7., 17:10 (CEST)

Ez jó! Beteszek egyet én is. --Bitman vita 2009. október 7., 17:12 (CEST)

Gondoltam keresgélek már én is kicsit, és lám-lám, az egyik utazási iroda egy az egyben lenyúlta szinte az összes Törökországos cikkemet, és volt képük azt írni alá, hogy "Minden jog fenntartva xy cég". Írtam is nekik egy szaftos levelet :) – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. október 7., 17:47 (CEST)

Ez csak a jéghegy csúcsa, szerintem nincs olyan cikkünk, ami ne szerepelne itt-ott egy az egyben kimásolva :) Data DestroyerMi fáj, gyere mesélj... 2009. október 7., 17:13 (CEST)

A Wikipédia:Tükrök oldalon gyűjtjük az ilyeneket. – TgrvitaIRCWPPR 2009. október 7., 21:56 (CEST)

A "Tükrök" szerintem nem jó hely erre, mert a tükrözés az elérhetőséget szolgálja, és nem a forrás saját célú felhasználása a szándéka, úgyszólván közérdek (már persze ha nem a saját nevét írja alá valaki), itt viszont egy cikk egy részét valaki a magáévá tette, ezeknek az a "mint forrás" lap jónak ígérkezik. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Orion 8 (vitalap | szerkesztései)

Szerintem is. Amúgy az utazási iroda megígérte, hogy "korrigál, amint lehetséges". Na kiváncsi leszek rá. Amúgy egyébként perelhetők, nem? Merthogy ráteszik hogy "minden jog fenntartva" holott nem az ő jogtulajdonuk. – Timish Evil Eye.svg levélboksz 2009. október 8., 10:08 (CEST)

A tükrökről szóló oldal kimondottan erre lett létrehozva (ha nem szimpatikus a neve, ez egy wiki). Perelni is lehet, de bonyolult + drága, a szolgáltatónak ellenben valamelyik szerző felszólítására azonnal (talán két munkanapon belül?) elérhetetlenné kell tennie a jogsértő tartalmat. – TgrvitaIRCWPPR 2009. október 8., 11:33 (CEST)

Tgr, nem tehetem meg, hogy szó nélkül hagyom, pedig eszem ágában sincs nekem ezen a hülyeségen huzakodni, ám a Wikipédia:Tükrök lap ezzel kezdődik: "Itt azokat az oldalakat gyűjtjük, amik tükrözik a Wikipédiát, azaz nagy tömegben (legalább százas nagyságrendben) másolnak át róla oldalakat." Itt nem százas nagyságrendű másolás történt, hanem néhány cikk egy-egy részét hasznosítja a jó modorral takarékosan bánva egy-egy embertársunk. Nekem ez inkább abba az önreklám-rovatba illik, amely azt mutatja fel, hogy lám, már tőlünk is lop mindenki, ilyen jók vagyunk tehát. (Úgy is van.) De nekem valóban mindegy, hogy hol adtok nekik helyet, csak megemlítettem az oldal neve és bevezetője enyhe ütközését a céllal. - Orion 8 vita 2009. október 8., 23:26 (CEST)

Tiltott reklám?

Van egy szerkesztés, melynek összefoglalója szerint a gyógyszerről szóló cikkben „A terméknevek említése a 3/2009 (II.25) EüM rendelet értelmében tiltott reklámnak minősül”. A hivatkozott rendeletbe ugyan belekukkantottam itt, de nekem ebből nem egyértelmű, hogy akkor most törölni kellene ezeket a cikkekből. Vélemények? – Szaszicska vita 2009. október 8., 12:56 (CEST)

Hol van benne ez a rendelkezés? – Winston vita 2009. október 8., 13:02 (CEST)
Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Nem tudom, az anon mire gondolt pontosan, szigorúan véve csak a 2. § b) pontja lehet szerintem esetleg problémás („Gyógyszerrel, gyógyászati segédeszközzel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlat különösen [...] gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ismertetése”), noha nem hiszem, hogy gyógyszerek ilyen típusú (=wikipédia szócikk keretén belüli) ismertetéséről szólna ez a rendelet. A rendelet szerint továbbá csak vény nélkül is kapható gyógyszerek reklámozhatók (3. §). Kérdés tehát, hogy a puszta említés reklám-e. – Szaszicska vita 2009. október 8., 14:24 (CEST)
A gyógyszer ismertetése az kb. az orvoslátogatás (lásd Gyftv. 12. §). – TgrvitaIRCWPPR 2009. október 8., 14:28 (CEST)
Van a gyógyszernevek törlésének köze ahhoz, hogy az ominózus IP az Egis gyógyszergyár hálózatából érkezett? A törölt gyógyszernevek talán a konkurencia termékei. – Beroesz Bremen Wappen(Klein).svg 2009. október 8., 13:14 (CEST)
A Kventiaxot a Krka forgalmazza, a Seroquelt az AstraZeneca, a Ketileptet az Egis. Ugyanerről a címről egyébként az Egis cikkéből is kitöröltek egy (elég reklámízű) szakaszt. – TgrvitaIRCWPPR 2009. október 8., 14:12 (CEST)
Hands-on.png (Szerkesztési ütközés után) Elvileg lehetne, bár az OGYI adatai szerint a töröltek között levő Ketilept például az EGIS-é (bár ez nem volt leírva a cikkben, és van egy másik, újabban törzskönyvezett quetiapin tartalmú készítményük is). – Szaszicska vita 2009. október 8., 14:24 (CEST)

Átfutottam a rendeletet és a Gyftv-t, egyikben sem láttam a nem gazdasági tevékenységre vonatkozó szabályozást, de persze ezt jobb lenne szakembertől megkérdezni. Az anonnak írtam, hogy ha tudja, fejtse ki bővebben. – TgrvitaIRCWPPR 2009. október 8., 14:12 (CEST)

a Wp szerkesztőinek személyhez fűződő jogai

Adatokat gyűjtök egy szemináriumi dolgozathoz. (részletek vitalapom tetejjén) Vadszederke hozta fel, hogy a nickeket is személyhez fűződő jog védi, én meg azt gyűjtöm, hogy a nickek létrehozására milyen módszerek léteznek a Wp-n belül (úgyhogy adatkezelőként sok a felelősségem; teszem hozzá, a nickek alapján sztem nem lehet az egybe beazonosítani vkit, csak ha úgy nyilatkozik szándékosan, hogy ez megtörténhessen). Honnan lehet megtudni, hogy mikor lépem át a határt? Vagy védi-e tényleg a nickeket a személyhez fűződő jog? A neten semmit nem találtam ezzel kapcsolatban. Aki többet tud, az legyen szíves írjon valamit. Köszönöm: SL vita 2009. szeptember 13., 15:16 (CEST)

(Csak hangosan gondolkozom): Aki válaszolt neked, az (remélhetőleg) abban a tudatban tette, hogy nem csak te személyesen fogod olvasni. Ha személyesen (azaz négyszemközt / privát e-mailben) neked válaszoltak volna, az más lenne. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. szeptember 13., 15:27 (CEST)

Én is ilyesmire gondoltam. Mindenkinek szíve joga a választ megtagadni. SL vita 2009. szeptember 13., 15:49 (CEST)

Pontosan. Hkoala jól mondja, ha már leírta, hozzájárult a dologhoz. – Heart-beat.gifVadszederkeMágika 2009. szeptember 14., 06:48 (CEST)

Az adatvédelmi törvény a releváns jogszabály. Ha személyes adatokat kezelsz (és a magyar jogban nagyjából minden személyes adat), akkor meg kell felelned a célhoz kötöttség elvének, vagyis az adatokat meghatározott célra kell elkérned (vagy ha nem közvetlenül a szerkesztőktől kéred el, akkor más formában engedélyt kérned tőlük), és csak abban a mértékben tárolhatod ill. használhatod, amiben ez a cél megköveteli. Külön engedély nélkül nem adhatod át másnak az adatokat. Az adatalanyoknak joguk van megnézni és töröltetni a saját adataikat. Az érzékenyebb adatokra (nemzetiség, etnikum, vallás stb.) valamivel szigorúbb szabályok vonatkoznak.

Nem tudom, már nyilvánosságra hozott adatokra mennyiben érvényes ez. --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 14., 07:15 (CEST)

Tgr: bármikor kérheted a tárolt adataid törlését, és azt az adatkezelőnek végre kell hajtania. Szerintem. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 14., 20:12 (CEST)

Ha nyilatkozol egy újságnak és az megjelent, akkor már hiába kéred, hogy töröljék, mert az összes olvasónál nem tudják "törölni". Szerintem ez is ilyen: ha valaki rákattintott a mentés gombra, akkor utána hiába kéri Satakot, hogy ne vegye be a dolgozatába, meg az adminokat, hogy töröljék a laptörténetből, mert közben bárki elolvashatta és lementhette magának. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. szeptember 14., 20:18 (CEST)

re HoremWeb: Igaz. Azonban nyilvánosságra hozott adatot újrabizalmasítani/újratitkosítani nem lehet, ez kb. olyasmi, mint a palackból kiengedett szellemet újra befogni. Ha valaki nyilvánosságra hozott magáról bármely adatot, az nyilvános adatnak számít ezután. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. szeptember 14., 20:20 (CEST)

Ez két külön dolog, amennyire én tudom - de nem biztos, hogy jól tudom. ("Túl régóta vagyok fiatal ahhoz, hogy mindent tudjak.") Az egyik: ha megkérem, hogy törölje a saját nyilvántartásából, és ne használja fel, akkor ezt meg kell tennie. A másik, hogy ha kinyomtatták, megjelent, visszafordíthatatlanul archiválták, kőbe vésték, égre festették, stb, akkor így jártam. Egyébként viszont az én véleményem is az, hogy aki írt, az ráutaló magatartásával engedélyezte a használatot. Satak pontosan megadta, hogy mihez kellenek neki a nickek. Mindenesetre kiváncsi vagyok ezek után, hogy helyes-e az értelmezésem. (Bármelyik.) Az adatkezeléssel a kereskedelmi célú címgyűjtés illetve piackutatás kapcsán foglalkoztam, és ott bizony van olyan, hogy újra titkosítod az adataidat. Amennyire utánaolvastam, a tanulmányok, szakdolgozat esetén ugyanígy működik a dolog. A helyzetet leginkább az bonyolítja meg, hogy egy nyilvános felületen publikálva hoztuk nyilvánosságra az adatainkat - az előrelátóbbak e-mail címet kértek, nekik ilyen szempontból jobb a helyzetük. Hangsúlyozom: nem az Igazságot írom, hanem megpróbálom értelmezni, amit olvastam a dologról. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 14., 20:27 (CEST)

Igen, minden OK. Kérheted a címlistavásárló cégeket, hogy adataidat töröljék nyilvántartásaikból, ezzel adataid felhasználását visszakorlátozod. De a nyilvános felületen közzétett adatokat visszatitkosítani fizikailag/biológiailag/társadalmilag lehetetlen, én erre utaltam.
Lásd: az én becsületes nevemet a wikin bárki egyetlen klikkel kiderítheti, mert közzétettem, míg pl. Alensha kollegínát nem lehet ilyen egyszerűen tetten érni. Ez csak egy önkényes példakiragadás, illusztráció érdekében. – Burumbátor Hyde Park Corner 2009. szeptember 14., 20:33 (CEST)
Van még egy kivétel: ha az adatkezelőnek valamilyen törvény értelmében kötelessége az adataidat kezelnie, akkor hiába kéred a törlést. Ha például kilépsz a cégtől, ahol dolgoztál, kérésre sem törölhetik az adataidat, mert az adó- és TB-előírások szerint x évig kötelesek megőrizni. – Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. szeptember 14., 20:37 (CEST)
x = 5   – CsGábormegbeszélés 2009. szeptember 14., 22:29 (CEST)
5+1, mert az 5 év az adóbevallás beadása évének utolsó napjától kezdődik :-)Hkoala Pesce(Simbolo).jpg 2009. szeptember 14., 22:33 (CEST)

most komolyan zavar valakit, ha nyilvános, hogy ő miért választotta pl. a bubuka nicket a neten? :O még ha valami durva lenne, akkor megérteném... pl. ismertem egy lányt, akinek egy fórumos nickje nepáli nyelven azt jelentette, hogy bazdmeg, és ő nagyon élvezte, hogy a legcivilizáltabb, legudvariasabb emberkék is kimondják, amikor megszólítják :D (nem én voltam az illető.) – Award-star-silver-3d.pngAlenshaAward-star-silver-3d.png sms 2009. szeptember 14., 22:04 (CEST)

Az adatvédelmi törvény tudtommal nem különbözteti meg lényegesen a nyilvános és a nem nyilvános adatokat; az előbbiek kezelése ugyanúgy engedélyhez kötött. (Ami persze elég abszurd, és nem is tartja be senki.) --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 15., 00:16 (CEST)

Nem jelentkeztem be, de SL vagyok. Tehát akitől emilben tudtam meg a neve jelentését, attól emilben engedélyt is kell kérnem. Aki a vitalapomra írta kérésemre a választ, azt adatvédelmi trv betartásával felhasználhatom. Aki, mint pl Burum az userlapján elárulta, azt is felhasználhatom? És akit nem kértem, de nem bírta ki, hogy ne nyilatkozzon (ugye-ugye, Horemweb), azt kezeljem úgy, mint pl. Burum nevét?

SL, ha már így megszólítottál: amikor beírtam a nevem eredetét a vitalapodra, tudtam, hogy milyen célból kéred (mert elolvastam), és saját önszántamból, a cél érdekében írtam meg, amit írtam. Ez szerintem bőven ráutaló magatartás, tehát tőlem rendelkezel meghatalmazással ahhoz, hogy a) az adatokat kezeld, b) az adatokat a nevezett célra felhasználd. ;) Ez azonban másokra nem általánosítható, vagy legalábbis nem automatikusan. --HoremWebHoremWeb ḏd md.w jn: szavak mondásaszavak mondása 2009. szeptember 15., 23:22 (CEST)

Én nem látom, mi lenne ebben a történetben a személyes adat. --TgrvitaIRCWPPR 2009. szeptember 16., 03:13 (CEST)

A név. És állítólag a nicknév is annak minősül. Eléggé nehezményezik is a névkutatók a törvényt, mert nem kutathatják az anyakönyveket sem, ha nem telt el 90, 30 ill. 60 év (születési, halálozási és házassági anyakönyveknél). SL vita 2009. október 11., 21:39 (CEST)