Főmenü megnyitása
Henry Sharp: Édes, gyógyszeres fű készítése, Feketeláb indián szertartás. Google Art Project
Sebald (1500-1550): A kis bolond. A képen székelés látható (gravírozás, 4,4 x 8,1 cm), 1542
Elefántürülék
A Halál tánca, id. Hans Holbein (1491)
Teveürülék (Camelus bactrianus). Vizelete, mint egy sűrű szirup, és az ürülék olyan száraz, hogy azzal tüzelni lehet. Liberec ZOO
A hidrogén-szulfid is hozzájárul a széklet szagához (a molekula 3D-s ábrázolása)
Compendium Materia Medica (1603) A gyűjtemény gyógyászati szöveget írta Li Shizhen (1518–1593) a Ming-dinasztia regnálása idején.[1]

A koproterápia testváladékkal, testfolyadékkal, exkrétummal, anyagcseretermékkel történő gyógyítást jelent.[2][3] A görög kópros, κόπρος (ürülék), a szanszkrit śakrt szóval rokon; a görög therapeia, θεραπεία szó jelentése javítás.[4] A koproterápia szinonimájaként használják a szkatoterápia (görög szkatosz, szemét, széklet; a latin skatere, előtör) szó fogalmát, de ez csak a széklettel történő gyógyítás fogalmát takarja.[5] A széklet és a vizelet használatának a gyógyításban az őskortól hagyománya van.[6] A konvencionális medicinának a betegek bizalmának megszerzése érdekében manapság kemény csatákat kell vívnia az alternatív gyógyászattal szemben.[7] A konvencionális orvostudomány képviselői közül kevesen tudják, hogy a mai tudományos orvoslás egykor különböző terápiás irányzatok harcából bontakozott ki, illetve, hogy a ma alternatívnak nevezett terápiák szinte mindegyike több évszázados múltra tekinthet vissza.[8]

Mindenképpen kiemelendő, hogy a koproterápia a 18. században az orvosi gyakorlatból teljesen kikopott, de a népi gyógyászatban tovább él, például Indiában. A terápia veszélyei miatt egyszerűsége és olcsósága ellenére mindenki tartsa távol magát a kezelésektől, még ha szakavatottnak tűnő személy a terapeuta. Teljesen ellentmond a mai tudományos, evidenciákon alapuló orvoslásnak[9] a koproterápia. Nincsenek klinikai vizsgálatok a koproterápia hatékonyságáról, amely ma nem több orvostörténeti terápiás kuriózumnál, amely napjainkban az emberi hiszékenységre és tanulatlanságra épít. Helyesebben: úgy hat, mint a jó (aktív) placebo, tehát nem hatástalan. Mind többen vallják, hogy nincs olyan betegség vagy kóros állapot, melyben ennél többre lenne képes. Maradt a hit mint a túlélés döntő tényezője[10][2].

A hagyomány szerint a Rómában tevékenykedő bithüniai Aszklépiadész (orvos) (Kr. e. 1. század) volt az első tanult orvos, aki gyógyszerként emberi ürüléket javallott betegeinek. Az emberi és állati ürülék, vizelet és vér, a menstruációs vér, tej és a nyál az emberből és állatból kerül ki. Tartalmazza tehát a szervezet minden „hasznos" anyagát. A múlt század elején „kíméletlen” orvoslásnak számított a hánytatás, a hashajtás, az izzasztás, az érvágás és a testváladékokkal, anyagcseretermékekkel gyógyítás, a koproterápia, amely a „szennypatika” része volt.[11] A medicina pauperum (a szegények patikája) című compendiumokban jegyezték le különösen gyakran, hiszen ezek célja éppen az ingyen beszerezhető medicinák összegyűjtése volt[12][3].

Napjainkban is él a „koproterápia”, de nem az ethnomedicinális értelemben, hanem nagyon is evidenciákon alapul, amikor egészséges székletet transzplantálnak antibiotikus terápia okozta mellékhatás kivédésére, a Clostridium difficile hasmenést okozta tüneteinek kezelésére. A normál vastagbélflóra baktériumtörzsének újra-kolonizációjára használják az egészséges székletet.[13][14] A diabétesz, sőt a kövérség és a Parkinson-kór is gyógyítható lehet egyszerűen azzal, ha kicseréljük a belek baktériumflóráját.[15][16][17][18]

Tartalomjegyzék

Koproterápia az ethnomedicinábanSzerkesztés

 
Légy ürüléke a plafonon
 
Népi gyógymódok Ouagadougouban, Burkina Faso
 
Donna Juanita, Seri indián javasasszony. Kép Punta Chueca, Sonora, Mexikó
 
Fogságban tartott medve annak érdekében, hogy a medve epéje kinyerhető legyen. Ázsiai Állatvédelmi Hálózat, Huizhou Farm, Vietnam

Transzcendentalitás és ethnomedicinaSzerkesztés

Vajon a koproterápia a régmúlt évezredek szokása-e? A beteg, akiben megbízik, annak feltétlenül hisz is. Csak ezzel érthetjük meg többek közt a koproterápia évezredes szokását és a benne való feltétlen bizalmat, amely fennmaradt terápiás gyakorlatként az alternatív gyógyításban napjainkig. A népi gyógyászatban elsősorban a növényi, állati (koproterápia) és ásványi eredetű gyógyszereket alkalmaztak.[19] A népi gyógyítás a nép hitének olyan rétege, amelyben keverednek a tudás- és a mágikus, transzcendentális elemek. Olyan összetett szabálysorozatról szól, amelyben nehéz elválasztani a hiedelmeket a tényszerű és hasznos tudástól, ráadásul a hit vagy a hiedelmek gyógyító erejét sem szabad lebecsülni. A hit a hagyománynak empirikusan ellenőrizetlen eleme, ugyanakkor a népi tudás számos elemét az évszázados gyakorlat megerősítette (a gyógynövények hatását egyes betegségek és gyógyító eljárások esetében). A népi gyógyításhoz kapcsolódó tudásanyag önmagában is többrétegű: egyrészt a betegségekről szóló ismereteket, másrészt a gyógyításhoz felhasznált szereket, illetve a gyógyító cselekvésekre, szövegekre vonatkozó utasításokat tartalmazza.[20]

Szkatoterápia és similia similibus curanturSzerkesztés

Állati, emberi eredetű anyagokat időtlen idők óta használják a különböző egészségügyi rendszerekben Európán belül és kívül, és még napjainkban is használatban vannak. Egyes esetekben ezeket szájon át alkalmazzák, hogy farmakológiai hatást érjenek el, más esetben inkább szimbolikus értelemben része a terápiának. Az anyagcsere végtermékeinek használata az ethnomedicinában az őskortól kezdve napjainkig gyakorlat.[21] Igen elterjedt volt mindenféle betegség gyógyítására a ganéjterápia. Ennek alkalmazásától azt várták, hogy a betegséget okozó démon megundorodjon a felhasznált anyagtól, és elhagyja a beteget. Az ötlet mögött a gyógyászati felhasználásra alkalmazott állati ürülék volt abból a célból, hogy felvegye a harcot a gonosszal (similia similibus curantur jelentése: „hasonló a hasonlót gyógyítja”). Fogfájás ellen holló ganéját és fehér kutya ürülékét javasolták.

Koproterápia a népi gyógyászatban MagyarországonSzerkesztés

A magyar nép az orvos fogalma alatt hosszú ­századokon keresztül, majdnem a 19. századig, általában a gyógyítással foglalkozó embereket értette, akik néha parasztok, máskor csaló kuruzslók, máskor becsületes, jó szándékú empirikusok voltak. Az empirikusok gyakran minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül gyógyították az egyszerű népet éppen úgy, mint a nemesi kastélyok lakóit, gyakorlati ta­pasztalataik alapján. Orvosnak nevezték a misztikusokat, a bű­bájoskodókat, orvos volt a kuruzsló, a vándor, aki ravasz és haszontalan tanácsokat adott nekik ellenszolgáltatásért. Orvos volt a csontrakó csontkovács, éppen úgy, mint a kolduló vagy az ispotályos szerzetes pap. „Orvos"-nak tekintették a sebdoktorokat, akikről már a 13. századból is vannak relikviáink. Ezek em­pirikusok voltak kezdetben, később a céhrendszerben már sebmesterek oldalán tanulták a sebgyógyítás műveleteit. „Orvosok" voltak a balneátorok, a feredősök, fürdősök is, éppen úgy a borbé­lyok, akik eret vágtak, köpölyöztek, „kenyetet " kevertek és azzal „dörgöltek", azaz masszíroztak.

Éppúgy „orvos" volt ké­sőbb a füves ember doktor is, akik között akadtak „önálló mes­terek" is, de leginkább a várak és kastélyok főurait gyógyították. Egyetemet végzett orvos alig volt a nép mellett. Eleinte a királyi udvarokban (Könyves Kálmán, IV. Béla, II. Endre, Róbert Károly, Nagy Lajos, Zsigmond), később már a nagyobb városokban (Kolozsvár, Nagyszeben, Kassa, Pozsony) is akadt egy-egy orvos. Nem véletlen, hogy a szegénységben élő nép alkalmazta a régi magyar orvosló könyvek receptjeit, amelyben gyógyító szereik között a fekáliák is megtalálhatók.[22] A népi gyógyászatban a tüdővészre farkas májat, forralt bort, menyét vért, galamb trágyát javasoltak. Magyarországon a betegek a saját vizeletüket a malária tüneteinek enyhítésére itták.

’A bikáról, ökörről, s borjúról’ c. tanulmányhoz, amely a címben szereplő háziállatok „orvosi hasznáról" is beszámol. Az ökörepéről megtudjuk, hogy „mikor a felettébb való szorulásban levő személyeket kristályozzák, az ökör epéjéből szoktak egy keveset a kristélyba elegyíteni, hogy az a béleket ösztönözze.” A bika vére – olvashatjuk- hasznos orvosság a vérhasban és vérköpésben. Külsőleg „kenésre, a dagadásoknak el- oszlatásokra, a sömöröknek s más bőrön való motskoknak kitörésekre” van jótékony hatással. Ezzel azonban még nem merülnek ki az ökör „farmakológiai” előnyei. „Az ökörnek még ganéjja is igen nagy hasznú az orvoslásban, a belső gyulladásoknak meg-enyhítésekre; kivált a gutaütésekben”. A tehénnek a vizelete „régtől fogva nevezetes orvosság a patikákban, de minthogy ez alatt a név alatt kevés kelne el belőle, ezerjó fő vizének neveztetik, s úgy árultatik”.[23]

Koproterápia a tradicionális orvoslásban külföldönSzerkesztés

 
Tradicionális kínai medicinák gyógyászati boltja - Tsim Sha Tsui, Kowloon, Hongkong

Maszájsebészekvérző, szakított sebeket inakkal szorították le, a sebkötöző gyakran tartalmazott mérgező anyagokat, mint például a tehén trágyát és porított kőrisbogárt, amelyek mint adstringensként és antiszeptikumként alkalmazták.[24] A horvát népi gyógyászatban laikus férfiak a gonorrhea gyógyítására használták a tehéntrágyát úgy, hogy hason fekve a trágyában kellett meghatározott ideig tartózkodni. Ezután sört kellett fogyasztani. A népi gyógymódok szerint szűzlánnyal is lehetett a gonorrheát kezelni. Nemcsak az ürülék maga, hanem még a szagának az alkalmazása is gyógyító gyakorlat volt a szegények „szennypatikájában”. Az orvosi felhasználása a vizeletnek még szélesebb körben elterjedt, mint az ürüléké. Használták szemölcsök ellen, bronchitis, trachoma, diftéria és skorbut ellen is. Vizeletet használták a hagyományos kínai orvoslásban a sebek gyógyítására, a vérkeringés serkentésére. A németek azonban meg voltak győződve arról, hogy a vizelete a férjnek - belsőleg alkalmazva -, a feleség könnyebben esik teherbe.

Szkatoethnológia szakértôiSzerkesztés

 
John Gregory Bourke (18431906) - a szkatoetnológia szakértője

John Gregory Bourke (18431906) amerikai ezredes, a szkatoetnológia szakértője, terjedelmes gyűjteményt állított össze a 19. század végén még elő népi szkatoterápiás eljárásokról.[25]

A széklet és vizelet szavak használata a népies nyelvben, köznyelvben, szaknyelvbenSzerkesztés

 
Antik római latrina
 
Sir John Harington

Az orvosi nyelvben a faeces és a fekália fordul elő, az utóbbinak magyar megfelelője az ürülék, továbbá találkozunk még a bélsár kifejezéssel is. A faeces szó latin eredetű, a fekália ugyancsak a latin faecalia magyaros írásmódú formája. Az 1900-as években a kisgyermek még nem kakált, hanem beszart, odaszart vagy szaros lett.[26] A kaka[27] szó az első világháború korában került a köznyelv használatába. A szar[28] szó ellenben régi magyar egy szótagos szavunk. A gané, ganéj szó állati ürüléket jelent a nép nyelvén. A híg székletet a népies nyelvben a fos szóval használatos kifejezni. Az orvos régen azt kérdezte betegétől: „Széklete volt?”; ma: "Széklete, székelés, WC-zés volt-e?". Régen a vizeletürítést, székletürítést szükségnek nevezték, tehát nem választották ketté a két folyamatot. Nagyon régen az árnyékszék a fa alatt, (árnyékban) történt székelést jelentett, majd a faépítmény követte (benne már ülőkével), később a 19. században már kőből és a lakóépülettel vagy az iskolával egy épületben a "pottyantós"[29] illemhelyet jelentette.

Európában John Harrington 1589-ben, Angliában találta fel a lehajtható fedelű, kézi működtetésű, vízöblítéses ürítő berendezést. Ez feledésbe merült, és 1778-ban az angol Joseph Bramah korszerűbb vízöblítéses illemhelyet szabadalmaztatott. Ettől kezdve, de főleg a 19. század elején, gyors terjedésnek indult a kontinensen. Hazánkba is hamarosan eljut először gróf Széchenyi István nagycenki kastélyába. Az ürítés helyének nevét illetően a klozett szó használata kihalóban van, amely az angol closet szó és német Klosett átvétele. Ez a Wasserklosett második eleme, a szó maga pedig részfordítás az angol water closet (‘vizes fülke’) nyomán. Az angol kifejezés W.C. rövidítéséből lett a magyar vécé, második eleme francia eredetű (tkp. ‘zárt, szűk helyiség’) és végső soron a latin claudere, clausum (‘bezár’) szóra vezethető vissza (lásd még klastrom, klausztrofóbia, klauzula, klauzúra, klotűr, konklúzió). Zárt helyiséget, illetve helyet jelent. Etimológiailag a latin clausura vagy colostor szóval van kapcsolatban. A WC (water closet) vízöblítéses illemhely, amelyet angolvécének is neveznek helytelenül.[30] A budi szó eredete ‘árnyékszék’, a német Bude származéka, a bódéból ered.

A kórház laboratóriumába vizeletet viszünk vizsgálatra, és nem pisit vagy pisát. Az orvosi nyelv urina (’vizelet’) szava nem honosodott meg, habár az urológia szó ebből származik. Legrégibb, ma is használatos magyar kifejezés a húgy, hugyozás. Kezdetben húd, hud volt, de a jobb hangzás, a könnyebb kiejtés következtében lett húgy vagy hugy. Az, hogy az utóbbi szóval az összes szükséges fogalom kifejezhető – húgykő, hugyos, húgyhajtó, húgyedényig – azt mutatja, hogy legrégibb szavaink egyike. A pisilés szó egészen más stílusértékkel rendelkezik, mint a vizelés vagy a hugyozás. Az utóbbi azonban a mai nyelvhasználatban már durva annak ellenére, hogy a hud, húgy szavunk egyébként a legrégibb egy szótagos szavaink egyike, és eredeti jelentése ’csillag’ volt.

A pes (főnév) pes-et (tárgyeset), pes-ék (többesszám), pes-e (harmadik számú rag). A vizeletkiválasztó rendszeren kifolyó húgynak hangja (hangutánzószó), egyszersmind a húgy maga; honnan: peselni annyi, mint hugyozni. Néha ö hangzóval: pös; élesebben: pis, melyből a pisál ige származott. Mint hangzók egyeznek vele a török ise-mek (a pesel-ni), pesra (perzsa) pisáb vagy pisár (pes), német Pisse, pissen, francia pisser olasz pissare, szláv pis, mocs, finn pissan (peselek) stb. A pesel (pes-el) önható ige múltideje pesel-t. Hugyozik kisebb szükségét végzi. Némi kicsinző jelentése van, miért jobbára gyermekeknél mondják; másképp: pisál; vizel.[31][32]

A koproterápia történeteSzerkesztés

ÓkorSzerkesztés

MezopotámiaSzerkesztés

 
Gazellaürüléket alkalmaztak Mezopotámiában, Kr.e 3000-ben

Az orvosi szövegek kapcsán a következő szövegtípusokat különböztetik meg:[33]

  • a gyógyító növényeket, ásványokat és egyéb gyógyhatású anyagokat tartalmazó farmakológiai listák
  • a diagnosztikai ómenek
  • a kezelést ismertető gyógyászati szövegek és az ezekhez kapcsolódó
  • kommentárok

Mezopotámiában gazellaürülék maradványokat gyógyszerként használták fel Kr.e. 3000 évvel.[34] Az ókori Mezopotámiában élők hiedelmei szerint a démonok és ördögök betegség és szerencsétlenség okozói. A gonosz szellemek hajlamosítanak különböző rendellenességekre. Akárcsak a népi gyógyászatban, a primitív gyógyszerészetben, a mezopotámiai gyógyítók is igyekeztek megszabadítani a betegeket a betegség-okozó démonoktól. Alkalmaztak gyógyszereként ürüléket, váladékot (nyál), hogy elűzzék az undorító, bűzös anyagokkal a beköltözött démonokat. Aromás anyagokat égettek el tollal és bőségesen adagolt kutyatrágyával és sertésepével együtt, hogy a beteg hajlékát megszabadítsák a démonok és az ördögök szellemétől. A mágus, az asu megpróbált átadni a démonoknak helyettesítő áldozatként egy állatot, vagy egy mágikus számot. Néha a gyógyítók a betegséget okozó démonokkal párbeszédet folytattak, mint egy beszélgetés a pap és a fog féreg démonja közötti elszámolásként a Kr.e. 2250-ben.[35]

EgyiptomSzerkesztés

 
Imhotep isteni rangra emelt orvos korában is alkalmazták az állati végtermékeket
 
Krokodilürülék alkalmazása fogamzásgátlásra, spermicid hatása alapján

Az óegyiptomi gyógyszerek egy része állati szervezetekből származtak, mint például az ökör, oroszlán és víziló epéből, vérből és székletből. Érdekes megfigyelni, hogy az állati test részeinek és váladékainak használata még ma is világméretű gyakorlat, amit az egyiptomi orvosok, többek között Imhotep (Kr. e. 2750 körül) korában is alkalmaztak. Sok ilyen terápiás eljárást írtak le az országról úgy a közelmúltban, mint a 17. században, és még korábban.[36][37] Az egyiptomi "swnw" (ejtsd szunu, orvos) sokszor alkalmazott emberi és állati (pelikán és a víziló) vizeletet a gyógyításban. A Kahun papirusz, amely Kr.e. 1900 körül íródott fragmentumai foglalkoznak nőgyógyászattal és állatgyógyászattal, ahol leírja a krokodil ürülék alkalmazását fogamzásgátlásra, amit pesszárium (vaginális kúp) formájában tartalmazott.[38] Az egyiptomi receptekből sem hiányzik a különböző állati vér. Holló vére őszülés ellen segít, mert a holló fekete. Sokat foglalkoztak a szépségápolással. Ősz haj befestése fekete borjú vérével. A vastartalmon biztosan hatott az emberi szervezetre. Szarvasmarhafélék vére, szamár (váladék), disznó vér, kandúr genny és ürülék, sólyom ürülék. Csődör spermája az impotenciát gyógyítja. Az anyatejet (fiút szült asszony teje) fehér gumival és piros festékkel együtt kellett elfogyasztani az eredményes gyógyuláshoz.[39]

GörögökSzerkesztés

 
Alexandriai Sextus Empiricus (160–210) a koproterápia ókori görög képviselője

Az Alexandriában született Sextus Empiricus (Kr.u. 160-210) orvos, filozófus a szkepticizmus és az empirikus iskola (empirizmus, görög empeiria, tapasztalatok) képviselője és a tarentumi Glaukiasz (Kr.e III. század) orvos, az empirikus iskola követője. Rajtuk keresztül a koproterápiát széles körben használták többféle betegségben. A krokodilok széklete annyira értékes volt ebben a korban, hogy hatalmas nyereséget kovácsoltak ebből a gyógyítók.

Római korSzerkesztés

A Corpus Hippocraticum-ban[40] is megtalálhatók a trágyából készült gyógyszerek. Von Staden, Heinrich: Nők és piszok című cikkében hangsúlyozza a megdöbbentő tényt, hogy ürülékből készült gyógyszereket használtak a hippokratészi orvosok kizárólag nőgyógyászati kezelésekre.[41] Rómában Aszklépiádész (I. e. 1. század) volt az első tanult orvos, aki ürülékkel gyógyította a betegeket. Idősebb Plinius (i.sz. 1. század) többféle állat ürülékét használta gyógyításra a Historia Naturalis 28. könyvében, többek között a tevetrágyát hajhullásra, a kecske ürülékét szemmel verés ellen vagy a fekete koca vizelete epilepszia ellen volt hatásos, de szembetegségek kezelésére Plinius (XXVIII, 28, XXIX, 37-38), megemlíti különböző állatok ürülékét szemhéjgyulladás, szaruhártya homály, rövidlátás, szürkehályog esetén. Kataraktára (XXIX, 38) menyét hamvait, gyík vagy fecske agyát.[42] A szkatoterápia is gyakran alkalmazott Pedaniosz Dioszkoridész görög katonaorvos és szakíró. (Kr.u. I. század) terápiás gyakorlatában[43] vagy Galénosz (129. –201.) Görög származású római orvos, filozófus is használt munkáiban.[44] A római orvosok úgy tartották, hogy a gladiátorok vére többek között epilepszia és meddőség gyógyítására is alkalmas. Élelmes kereskedők gyakran már az arénában is árulták a halott harcosok vérét.[45]

KözépkorSzerkesztés

 
A Scuola Medica Salernitana, egy miniatűr. A képen egy legenda a normann herceg Robert. Halálosan megsebesült egy nyíltól, őt hősiesen megmentette a felesége - a mérgezett sebet szívja ki orvosok utasítására
 
Illusztráció a "Kleines Distillierbuch" című könyvből (1500)

Ürüléket tartalmazó recepteket alkalmaztak Caelius Aurelianus (5. század), Amidai Aëtius (502-575). Hasonló recepteket lehet találni a bizánci és arab szerzők munkáiban is. Avicenna (980 - 1037) például emberi széklettel gyógyított nyíl okozta sebeket. A salernói Guillaume de Congeinna humán epét vagy a fülzsírt ajánlott kataraktára.[46]

Az ürüléknek azonban nemcsak anyagát, hanem illatát is hasznosították gyógyászati céllal. Brunschwig (1497 - 1530) "Buch der Wunderztney" c. kötetében részletesen tárgyalta a lőtt és lövés által roncsolt sebek ellátását, amelynek langyos olajjal való kimosását javasolta. A német Pfolspeundt 1460-ban megjelent művében "Bündth-Arztney" a vérzés csillapítására szamár- és disznóürüléket alkalmazott, azonban a sebeket már selyemfonallal varrta, a varratokat a 7. napon eltávolította.[47]

A 14. században pestises fertőzés megelőzésképpen szagolgattak erős ammóniatartalmú tehéntrágyát, ám ugyanez a szer orrvérzés csillapítására is szolgálhatott. A szkato- és uroterápia az úgynevezett medicina pauperum (szegények patikája) nevezetű gyűjteményekben fordult elő különösen sűrűn, hiszen ezek célja éppen az ingyen beszerezhető medicinák összegyűjtése volt. Az ürülékkel történő gyógyítás virágkorát a 17. század második és a 18. század első felében élte. Görög és római orvosok gyakorlatát követve a nőgyógyászatban a 4. századig alkalmazták a széklettel és vizelettel történő gyógyítást.[48]

ÚjkorSzerkesztés

 
Franz Christian Paullini (1643–1712) orvos, német és latin író, polihisztor "Neue heilsame Dreckapotheke…" című munkája
 
Jean-Jacques Manget svájci orvos, író

A Fel tauri (ökörepe) már az 1565-ös kölni Dispensatoriumban megtalálható. A legismertebb székletgyógyász, Franz Christian Paullini (16431712) 300 éve számos kiadást megért Heilsame Dreckapotheke című könyve, amelyt Frankfurtban, 1696-ban adott ki, elsősorban a korábbi medicina pauperumok anyagából merített.[49] Johann David Ruland német orvos Pharmacopoea nova című szkatoterápiája,[50] amelyet szerzője Magyarországon a nyugati határhoz közeli kereskedővárosban, Modorban írt 1641-ben, majd a szintén magyarországi Lőcsén, illetve Nürnbergben adott ki 1644-ben, egy időben.[51]

A 17. században Európa-szerte kiadják az első gyógyszerkönyveket. Ezekben a pharmacopea-ákban patikában árusítható, engedélyezett gyógyszerek listáját adták meg, előírták készítésük mikéntjét. Időszakonként átdolgozták, kiegészítették, feltüntetve az új preparátumokat, a rég elavultakat pedig törölték. A matériák igen változatosak voltak, előfordultak közöttük antik, arab, különböző egzotikus eredetű anyagok, az akkori modern kémiai szerek, sokféle népi gyógyászatban használatos alapanyag: növényekből és állatokból származó szerek, ideértve a legkülönbözőbb ürülékeket is (az ún. Dreckapotheke-nek mindig akadtak hívei). A több tucat összetevőből készült és igen nagyra értékelt univerzális méregtelenítő és lázcsillapító terjék a francia gyógyszerkönyvekben még 1880 körül is előfordult. A tekintélyes gyógyszertáraknak specialitásai is voltak. A francia király udvarában gyakori „vapeur” rosszullétek speciális gyógyszerét a „smaragd vizet” (ami lepárolt vizeletből készült) a Louvre laboratóriumában állították elő a kapucinus barátok.

Daniel Becker (15941655) 1660-ban Londonban megjelent Medicus microcosmusában vagy Johann Gufer a maga 1752-es Medicina domesticájában szintén ezt az irányzatot követte.[52] A XVII. század tudományos irodalmában is megjelenik a székletgyógyszer: Rosinus Lentilius (16571733), a württembergi herceg orvosa a lipcsei Ephemerides Medico-Physicae című folyóirat 1694-ben megjelent számában írt összefoglalást a székletgyógyászatról.

A téma legteljesebb feldolgozása Martin Schurig (16561733) szász udvari orvos Drezdában, 1725-ben kiadott Chylologiája volt, amely már farmakognóziai elemzéseket is tartalmazott.[53] Az emberi és állati ürülék a XVIII. század végéig a tudományos gyógyszerészetben is felbukkan. Jean-Jacques Mangetus (16521742) 1704-es gyógyszerészeti lexikona még a vizelet alkalmazási módjait sorolja fel. A 18. század végére az ürülék gyakorlatilag eltűnik a gyógyszerkönyvek lapjairól. A népi gyógyászat viszont még sokáig alkalmazta a szkatoterápiát.

Napjaink és koproterápiaSzerkesztés

Nem lehet kétféle medicina, konvencionális és alternatív. Csak medicina van, melyet adekvát módon teszteltek, s "medicina", melyet nem; medicina, amelyik működik, s "medicina", amelyik vagy működik, vagy nem. A kétféle gyógyászat - jelen formájukban - nem integrálható, de nem is választható el, s főleg nem állítható szembe egymással.[54]

Hivatalos orvoslásSzerkesztés

A hivatalos orvoslás az elmúlt kétszáz évben jelent meg és főleg a 20. század második felében öltött formát a világ fejlett országaiban, de másutt is tanított és gyakorolt, nyugatinak, allopátiásnak is nevezett, de gyakran konvencionálisnak jegyzett orvostudomány. Helyzete folytonosan változik, módosul, eszközei bővülnek, ezért "technomedicinának" is nevezik napjaink orvoslását. Módszerei, eszközei egyre inkább és egyre tudatosabban tudományos evidenciákon alapulnak (Oxford, Cochrane Collaboration (CC), evidence-based medicine (EBM), tényeken alapuló orvoslás fogalma). A mai, dominánsan nyugati eredetű medicinának alapja a gyakorlat. A hivatalos medicina kritikusai, a természetgyógyászok számon tartják a nyugati orvoslás árnyoldalait, például a költségrobbanást; a gépies, személytelen természetét; felróják a holisztikus szemlélet hiányát; a mai konvencionális medicina főleg a krónikus betegségben szenvedőket nem képes a kívánt szinten, elvárható empátiával, emberséggel gondozni.

TermészetgyógyászatSzerkesztés

Napjainkban is dominál a nem konvencionálisnak vagy alternatív gyógyászatként definiált, köznapi néven a természetgyógyászat, legelterjedtebb megnevezése a komplementer-alternatív medicina (CAM). Domináló, mert a WHO adatai szerint a világ népességének kb. 80%-a számára máig ez jelenti az elsődleges egészségügyi ellátást. Magyarországon komplementer, mert kiegészítője lehet a hivatalosan gyakorolt eljárásoknak, s alternatív is, mert nem a fő irányhoz tartozik, eszközei, eljárásai többnyire sokkal régebbiek, az ősi keleti gyógyászatban gyökereznek. A kétféle gyógyászat szembeállítása helytelen, mert a mai ortodox medicina gyökerei a természetgyógyászatban keresendők.

SzkatoterápiaSzerkesztés

Az emberi ürülékkel történő gyógyítás bizonyos kivételektől eltekintve a kuruzslás fogalomkörébe tartozik.[55]

Koproterápiás eljárásokSzerkesztés

Szkatoterápia napjainkbanSzerkesztés

IndiaSzerkesztés

KínaSzerkesztés

UroterápiaSzerkesztés

Alternatív gyógyászatban alkalmazott gyógymód, vizelettel történő gyógyítást jelentett (urinoterápia vagy uropátia, auto-urinoterápia), az emberi vizeletnek gyógyászati és kozmetikai célokra történő alkalmazása, beleértve a saját vizelet elfogyasztását és az ember bőrébe masszírozását is.[56] Hagyományosan alternatív gyógymódokat alkalmazó országokban mára egyértelműen az alternatív gyógymódok között tartják számon a saját vizelet elfogyasztását, annak ellenére, hogy sokan még annak gondolatától is rosszul vannak, hogy lenyeljék. Kínában 3 millió ember issza rendszeresen sárga testnedvét, Indiában pedig mai napig alkalmazzák klinikákon szakorvosok. Milyen betegségek esetén? A vizelet ivása, főleg a súlyos, más módszerekkel nem kezelhető betegségeknél javasolt: például asztma, bélbetegségek, ekcémák. Az idült, szinte gyógyíthatatlan gombásodásoknál különösen ajánlott. Vizeletterápiával foglalkozó orvosok szerint néhány cseppnyi reggeli vizelet igen hatásos gyulladt szemek kezelésében, továbbá alkalmazni lehet fülcseppként, vagy lábvízbe keverve fáradt lábak frissítésére. Néhány cseppnyi vizelettel egy pohár vízben gargarizálni is lehet torokfájás esetén, ha pedig orrlyukba szippantunk néhány cseppnyi vizeletet, az ki fogja tisztítani az eldugult orrot és a bedugult arcüregeket.

Oltsuk be magunkat vizelettel, ha fogyni akarunk?Szerkesztés

A fogyókúra program, amelynek során 500 kalóriára kell korlátozni a napi étrendet, és naponta egy terhes nő vizeletét tartalmazó injekciót kell beadni a napi 0,4 kg leadásához.[57] A vizelet ára hat hétre 300-565 dollár. Az injekció nem biztonságos. Valószínűleg ez járult hozzá Mario Lanza, az 1950-es évek világhírű énekes filmcsillagának halálához is. A 38 évesen elhunyt Lanza élete utolsó két évében ezt a diétát folytatta. Halálát – valószínűleg – részben kóros pajzsmirigy-túlműködés okozta, amit a terhes nők vizeletében előforduló egyik hormon idézett elő, ami a humán koriális gonadotropin (HCG) nevű hormon és felelős a fogyásért. Ez a vizelet tartalmaz HCG-t, melyet a méhlepény termel a terhesség alatt. Olyan emberekben, akik nem terhesek, a hormon azt érezteti az aggyal, hogy a szervezet terhes, ezért felgyorsítja az anyagcserét. A fogyókúra sikeres elvégzői népszerűsítik a diétát, a szkeptikusok azonban úgy vélik, hogy nem a hormonnak, hanem a napi ötszáz kalóriának köszönhető a testtömeg csökkenés. Az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrzési Hivatala (FDA) bizonyos orvosi célokra, például terhességi tesztekhez jóváhagyta a HCG felhasználását, fogyókúrához azonban nem.

Vizeletből állítottak elő agysejteketSzerkesztés

Agysejtek forrásává válhat az emberi vizelet kínai kutatók kísérletei alapján, akik egyszerű módszert találtak arra, hogy az emberi vizelettel kiürülő sejteket értékes, akár a neurodegeneratív betegségek terápiájában is felhasználható idegsejtekké alakítsák át. Kínai tudósok által ismertetett eljárásban nem használnak embrionális őssejteket.[58] Az új technológia a vizeletben lévő közönséges sejtekből indul ki, azokat alakítja át neurális progenitor sejtekké. Az idegi elősejtek felhasználásával a jelenlegi módszereknél gyorsabban, ráadásul a páciensek szélesebb köre számára állíthatnak elő egyénre szabott sejteket. A kutatók ma már rutinszerűen programoznak vissza szövetekből származó bőr- és vérsejteket indukált pluripotens őssejtekké (iPS-sejt), de a vizelet sokkal hozzáférhetőbb sejtforrást jelent. Tuancsing Pej, a kínai tudományos akadémia Kuangcsou Biomedicina és Egészségügyi Intézetének a kutatója olyan vektorral juttatta be a sejtekbe a pluripotenciát biztosító géneket, amely - a korábban használt retrovírusvektorral ellentétben - nem épül be a sejtben lévő genomba.A létrehozott idegi elősejteket újszülött patkányok agyába ültették be, hogy biztonságosságukról meggyőződjenek: a sejtekből nem keletkezett tumor, ellenben felvették az érett idegsejtek alakját és molekuláris jellemzőit.[59]

Vérrel történő gyógyításSzerkesztés

ÉrvágásSzerkesztés

ScarificatioSzerkesztés
VenaesectioSzerkesztés
CucurbitulaSzerkesztés
HirudoSzerkesztés
FontanellaSzerkesztés

Véres köpölyözésSzerkesztés

Anyatejjel gyógyításSzerkesztés

Honfoglaló őseink szülészeti szokásairól csak közvetve és keveset tudunk, de megjegyzendő, hogy pl. a kancatejnek gyógyító erőt és varázsos hatást tulajdonítottak.

Nyállal gyógyításSzerkesztés

Epével gyógyításSzerkesztés

Spermával gyógyításSzerkesztés

"Koproterápia" az állatvilágbanSzerkesztés

 
Pávián elefántürüléket lakmároz. 2011. szeptember 2.

Az állatvilágban nem ismeretlen, hogy néhány növényevő, azaz magas rost és alacsony fehérjetartalmú étrenden élők (pl. nyúl) saját ürülékét fogyasztja, mint normális részét az anyagcserének.[60] Megfigyelhető, hogy főként ragadozó állatok, ha "elrontják" a gyomrukat, saját székletüket vagy más állatok ürülékét fogyasztják, mivel a félig megemésztett ürülék könnyen emészthető, és még mindig sok tápanyag és hasznos enzimet tartalmaz.

Az állatvilághoz kapcsolódik Wepfer (16201695) kísérletei állatokon. Különböző anyagokat, (mérgeket) próbált ki állatokon gyógyítás céljából, amellyel megalapította a Kísérletes toxikológia tudományát. 1658-ban megjelent klasszikus értekezése a stroke-ról Historiae apoplecticorum címmel. Wepfer munkássága hozzájárult a Kísérletes farmakológia és toxikológia alapjainak lerakásához. Kísérleteket végzett a mérgező vízibürökkel, a hunyorral, a sisakvirággal, és óva intett az arzén, antimon, higany orvostudományban történő használatától.[61] Bourgelat (17121779) francia állatorvos és sebész saját és Wepfer tapasztalatait arra használt, hogy létrehozza az Állatorvosi gyógyszerhatástan diszciplínáját.[62]

Koproterápia veszélyeiSzerkesztés

 
Charles Le Brun (1619–1690); XIV. Lajos (1668., olaj, The Peace of Aix-la-Chapelle)

A Napkirály, XIV. Lajos minisztereit Versailles-i palotájában egy alomszékre[63] hasonlító lyukas karosszéken ülve fogadta minden reggel, amikor éppen ürítette bélrendszerét.

Ürüléktől való iszonySzerkesztés

Zsidó-keresztény hagyományokSzerkesztés

 
A halotti beszéd a Pray-kódexben

Az igen fiatal gyermek nem undorodik és nem fél a székletétől, játszik vele. A székletével játszó gyermeket azonban megbüntetik. Minden, ami az ürülékkel, vagy a földdel érintkezik, a "kaka" jelzőt kapja. Később a gyermek azt is megtanulja, hogy a földben, az ürülékben patogén baktériumok vannak, amitől nemcsak undorodni, de félni is kell. Az ürüléket gyakran kísérő illatok, amiket szagoknak minősítenek, lassan így válnak undor tárgyává. Nagy általánosságban, 2 éves kor előtt, az ürüléktől való iszony agyunk tekervényeiben már mélyen „programozva van”, de ez csak tanult bevésés. A legtöbb nép hagyományaiban a föld, a talaj, fontos szerepet játszik. Isten az embert is földből teremtette, mint azt a 13. századi Halotti beszéd is mondta: «Latiatuc feleym zumtuchel mic uogmuc? Isa pur es chomuv vogmuc.» (Látjátok feleim szemetekkel mik vagyunk? Por és hamu.).

Földből lettünk és földdé válunk halálunk után. Ürülékünk is földdé válik. Ebben az értelemben beleink ürítése hasonló a halálhoz, amiből új élet keletkezik: a természet rendje szerint. Ősi hagyományaink világosan szemléltetik a természet körforgását. Ürülékünkhöz való viszonyunk az emberiség fenntartásának egy nagyon fontos eleme. A zsidó-keresztény hagyomány ürülékünk földbe való visszatérését elfedte. Az ürülék a legvisszataszítóbb és a legjobban megvetendőbb elemmé vált. A kisiklott hagyomány olyan jelentős környezeti károkat okozott, amelyeket csak az energiahordozók nyakló nélküli elégetése nyomán keletkezett klímaváltozáshoz lehet hasonlítani. A klímaváltozások oka a helytelen biotömeg gazdálkodás is.

Ez viszont, az emberi- és állati ürülék kezelésével van kapcsolatban. Tudományos szempontból a 19. században megjelent higiénikus felfogás és a nyomában járó köztisztasági mérnöktudomány a biotömeghez való viszonyunkat érzelmi – és tudományosan helytelen – alapokra helyezte. A gyermekkorunkban belénk nevelt iszonyból, az egészségünket, a szennyvízkezelést, és a mezőgazdaságot érintő számos, teljesen irracionális nézet táplálkozik, aminek a következménye a környezetrombolás. Ezek a hibás nézetek az ember, az állat, a növény, a talaj és a víz közötti egységet bontják meg. A nyakló nélküli energia fogyasztás következményein kívül, minden környezeti- és sok esetben egészségi problémának tulajdonképpen ez a hibás szemlélet az alapja.

Higiénizmus és az egészségSzerkesztés

 
Toalett
A lefolyó WC hangja

Richard és Claudia Bushman[64] a „tisztaság kultúrájának” időszakát 1750 és 1900 közé helyezi. A középkori városokban, melyeket Ivan Illich[65] „bűzös helyekként” ír le, az utcák állati és emberi ürülékkel voltak tarkítva. Ekkor a köztisztaság még nem számított központi és égető kérdésnek a városokban. A 18. századi nagymértékű iparosodás és a városi lakosság számának hirtelen megnövekedése miatt a városi kosz és a személyes és társadalmi higiénia a figyelem középpontjába került mind Európában, mind az Egyesült Államokban. A higiénikus ideológia kulcsszerepet játszik a mikróbáktól való rögeszmés félelem kialakításában.

A mikróbáktól való rögeszmés félelem, a mikroorganizmusok és a betegségek között lévő összefüggésekről egy, a valóságtól elrugaszkodott, torz szemléletté vált. Az élettan és az orvostudomány teljes eszköztárát annak a bizonyítására mozgósították, hogy a legtöbb infekció oka a féceszben keresendő. Ezalatt szem elől tévesztették azt a tényt, hogy a nemzedékek alatt kialakult immunrendszerünk, a környezetünkben és testünkben mindenütt jelenlévő baktériumokkal és vírusokkal kialakított erőteljes egyensúlyra lett «programozva». A mikro-organizmusokkal való állandó érintkezés építi immunrendszerünket.

Az is igaz viszont hogy az élelmiszer adalékok, fertőtlenítő szerek, a hatásuk alatt összeomlott immunrendszer, többek között az allergiás megbetegedések elterjedéséhez vezettek. Az sem elhanyagolható tény, hogy a baktériumok és a vírusok, az őket pusztító gyógyszerek hatására, veszélyes variánsokat neveltek ki. Pontosan az igen higiénikus, sterilizált kórházi közegekben vannak a legveszélyesebb kórokozók, amelyek ellen nincs gyógyszer. A higiénikus felfogás alkalmazásai világviszonylatban egy kezelhetetlen állapotot alakítottak ki az ökológiában.

Az illemhelyek történeteSzerkesztés

Mit használtak WC-papír helyett elődeinkSzerkesztés

TisztálkodásSzerkesztés

Ami az ürítkezés utáni tisztálkodást illeti, a középkori emberek erre rendszeresített rongyokat, vagy faleveleket használtak vécépapír gyanánt, ahol pedig víz volt a közelben, kimosták alfelüket. Ezt általában - legalább is az arabok - bal kézzel tették, a jobb evésre szolgált. Érdekes azonban, hogy a kínaiak már a 13. században papírt használtak a tisztálkodáshoz. Törökországban még a 17. században is törvény tiltotta a papír használatát, mert a lap esetleg szent szöveget tartalmazhatott. A papír mint törlőalkalmatosság, a bidével együtt csak a 18. században terjedt el Európában. Azt sem kell hinnünk, hogy a felsőbb osztályok előkelőbben végezték volna dolgukat, mint a köznép. 1694-ben Liselotte von der Pfalz hercegnő egyik levelében arról panaszkodik, hogy az udvaroncok és udvarhölgyek, papok és gárdisták egyaránt a palota folyosóin, és zugaiban, teljes nyíltsággal végzik dolgukat. Amikor pedig egy lakosztály megtelik fekáliával, egyszerűen lezárják és az udvar a palota másik szárnyába költözik.

TersoriumSzerkesztés
 
Tersorium, botra erősített szivacs - a római kori WC-papír[66]

A rómaiak egy botra erősített szivacsot, az ún. tersoriumot használták tisztálkodáshoz; a nyilvános illemhelyeknél ezt használat után folyóvízben le kellett mosni, s egy vödör ecetes vízzel illett ott hagyni a következő használó számára.[67] A tersorium létét és használatát az ókori források is bizonyítják. Seneca i. sz. 70-es években Luciliusnak írt leveleiben is olvashatunk a hétköznapi segédeszközről. A modern higiénés körülményekhez képest kellemetlennek tűnhet az ecetben áztatott szivacsos eljárás, azonban a szivacs puha volt, a gyenge borecet pedig antiszeptikus hatású.[68]

PessoiSzerkesztés

Összehasonlítva a cseréptöredékkel, a tersorium valósággal áldásnak tűnik.[69] Az éleknél tompára csiszolt cserép, az ún. pessoi kényelmetlenebb megoldás volt. Philippe Charlier antropológus – akit a XVI. Lajos véréből és IV. Henrik francia király fejéből nyert DNS összehasonlításáról is ismerhetünk, miszerint az ún. pessoi nevű kerámialemezeket sakkszerű stratégiai játékokra alkalmazták volna. Kutatásai szerint jóval hétköznapibb használati rendeltetése volt: ezzel törölték ki a feneküket a rómaiak.[70] A szakértők két, római latrina mellett megtalált terrakotta pessoit vizsgáltak meg, amelyek valószínűleg egy amfora töredékei lehettek. Az időszámításunk szerinti második századból származó leletek éleit a kényelmesebb és biztonságosabb használat céljából újravágták.[71] A kisebb, mindössze 4,7 centiméter átmérőjű és 1,7 centiméter vastag leletdarab a Szicíliától északra elterülő Ustica szigetéről való. A nagyobbik Gortyn szigetéről származik, s 6 centiméter széles, ám mindössze 1,3 centiméter vastag.[72] A pessoikat mikroszkóppal is megvizsgálták, s ürüléknyomokat fedeztek fel rajtuk. A cseréptöredékek tényleges használatára művészeti bizonyítékokat is találtak a kutatók. A kép a bostoni Museum of Fine Artsban látható.

WC-papírSzerkesztés

Kínában a 2. századtól papírt használtak a nagy dolgok elvégzése után tisztálkodásra, miközben Európában még hírét sem hallották a WC-papírnak.

Emberi anyagcseretermékek, exkrétumokSzerkesztés

Az egészséges és kóros székletSzerkesztés

 
Humán fécesz. Cacetudo által
A székletürítést befolyásoló tényezőkSzerkesztés

Életkor, táplálkozás, folyadékfogyasztás, aktivitás, egyéni szokások, lelki állapot, ürítési szokások, fájdalom, gyógyszerek, terhesség, betegség. Felnőttek normál ürítés esetén 1-2 naponta egyszer vagy kétszer, gyakorlatilag azonos időben, 200-500 gramm mennyiségben. Csecsemők szoptatáskor napi 5-8 esetben; mesterséges tápláláskor napi 1-2 esetben. (Mennyiségi változások (hasmenés- (diarrhoea), tartási képtelenség (széklet inkontinencia), székrekedés- (obstipáció), székletbeékelődés (faecalis impactatio), bélszél (flatulencia)).

Az egészséges ember székletének fizikai tulajdonságai, megjelenéseSzerkesztés
 
Emberi széklet
  • állaga, konzisztenciája

Az egészséges felnőtt széklete formált, pasztaszerű a táplálkozástól függően; a túl lágy a széklet problémát jelezhet, de ha a bélsár odatapad a vécécsészéhez, vagy csak nehezen lehet lehúzni, akkor valószínűleg túl sok olajat, zsírt tartalmaz. Ha olajfoltokat vél felfedezni valaki vécékagylójában, annak szervezete nem tudja megfelelően feldolgozni a zsírokat, mint például a krónikus hasnyálmirigy-gyulladásos beteg esetén (székrekedésben bogyó alakú, kemény, rögös; hasmenésben hígan folyó, rizslészerű; emésztési, felszívódási zavarban pépes; ceruzavékony előrehaladott vastagbéldaganatban; nyálkás a széklet nem fertőzéses eredetű gyulladásban pl. colitis, stressz, idegentest; gennyes a széklet infekció okozta bélgyulladás esetén; zsíros a széklet hasnyálmirigy betegség, bélgyulladás, felszívódási zavar, bélszakasz eltávolítás miatt; emésztetlen ételdarabok találhatók emésztési zavar miatt, egyes ételek nem emésztődnek meg, amelynek oka lehet a bélmozgás fokozódása, ilyenkor az étel gyorsan kiürül a tápcsatornából.)

  • színe
 
Kémiai szerkezete a sterkobilinogénnek, fekális urobilinogen, a széklet barna színét adja. Lebontott hemoglobinból képződik. C33H48N4O6

Normális esetben a szterkobilinogén miatt barnás színű a széklet. Székletünk barna színe az epe megfelelő működésének köszönhető, de ha nem működik megfelelően ez a szervünk, az epevezeték-elzáródást, legrosszabb esetben pedig hasnyálmirigyrákot is jelezhet, ha szervezetünkből fehér, vagy halványsárga salakanyag távozik. Újszülött-, vagy csecsemőkorban táplálkozástól függően változik, általában sárgás színű. A magas vastartalmú táplálékok, vagy étrend-kiegészítők sötétzöldre színezik székletünket. Nem kell azonban megijednie azoknak, akik bizmut-tartalmú gyógyszert szednek, vagy medvecukrot, fekete áfonyát fogyasztanak, az előbb felsoroltak ugyanis feketére festik szervezetünk végterméket. (acholiában színtelen, mert az epeút elzáródása miatt nem jut epefesték a bélrendszerbe, így a széklet színtelen, agyagos lesz; melaena esetén szurokfekete színű a széklet, ebben az esetben a vérzés a nyelőcső alsó szakaszából és a gyomorból eredhet, amelyet a nyelőcső ereinek repedése, gyomorfekély, daganat, gyulladás okoz; alvadékos vérzés esetén a tápcsatorna alsó szakaszából, fekély, gyulladás, daganat miatt; friss, piros vérzés, amely a végbél alsó szakaszából származik aranyeres csomók, végbél berepedése, sérülése, daganatok miatt).

  • szaga
 
Metán-etiol, a széklet illatanyaga. CH4S
 
Dimetil-diszulfid], a széklet illatanyaga. C2H6S2
 
A szkatol a széklet illatanyaga. C9H9N

Normális esetben kellemetlen, átható szagú, melynek változása az elfogyasztott ételektől függ. Kóros esetben betegségtől függő, erősen befolyásolja az étkezés és az adott betegség (rothadásos, bűzös fehérje emésztési zavarban; erjedéses, savanykás szénhidrát emésztési zavarban; édeskés, rendkívül bűzös melaenában (szurokszéklet). A véres székletnek csak furcsa illata van, addig a túlzott zsírbevitel gyomorforgató szagot eredményez. A normálistól eltérő szagú székletet okozhatnak még a különböző gyógyszerek, infekciók, de az is, ha a végtermék túl sokáig időzött a tápcsatorna vastagbélben.

Az egészséges ember székletének összetételeSzerkesztés

Szterkobillin, víz, cellulóz, kötőszöveti rostok, emésztetlen tápanyagok, baktériumok, bélhámsejtek, gyógyszer-maradványok (fogamzásgátlók).

A széklet mennyisége: 150–300 (500) g nedves anyag naponta. Nedvességtartalom: főként víz 66–80%. Szárazanyag: 40–81 g személyenként, naponta. A szárított anyagban : főként szerves vegyületek: 88–97%. Nitrogéntartalom: főként fehérjeszerű vegyületekben: 5–7%.

Foszfortartalom: P2O5-ben kifejezve 3–5,4%
Kálium K2O-ban kifejezve: 1–2,5%
Széntartalom C-ben kifejezve: szerves vegyületek formájában: 40–55%
Kalcium CaO formájában: 4–5%
Szén/nitrogén viszony C/N: 8–10

A táblázatban található adatok alapján az emberi ürülék nitrogén- és foszfor tartalmát meg lehet becsülni. A két végletet egy vegetáriánus és kis-étkű, valamint egy húsevő és nagyétkű személy képviseli.[73]

Az egészséges ember székletének mikrobiológiai összetétele, patogén bacilusaiSzerkesztés
 
Marcus Terentius Varro szobra. Rieti, Olaszország. Disciplinarum libri novem című enciklopedikus munkájában azt írja, hogy a száj- és orrnyíláson keresztül különböző olyan láthatatlan állatkák jutnak az emberbe, amelyek elszaporodva betegséget okozhatnak. 2012. február 3.

100 106 baktérium
16 millió sugárgomba
100.000 gomba
10.000 állati egysejtű
50-1000 alga

 
Clostridium difficile véresagar-táptalajon. Clostridium törzsbe tartozó Gram-pozitív baktérium, az álhártyás vastagbélgyulladás leggyakoribb okozója, antibiotic-associated diarrhea (AAC)

Bifidobacterium
Eubacterium
Bacteroides
Clostridium
Fusobacterium
Lactobacillus

  • fakultatív anaerobok

Enterococcus
Enterobacteriaceae
fakultatív patogének, Gram – fakultatív anaerob pálcikák (Escherichia coli: a vizek szennyezését a coli jelenléte jelzi. A bélcsatornából kikerülve súlyos hashártyagyulladást okoz; Klebsiella spp., Proteus spp., Serratia spp., Enterobacter spp., Citrobacter spp., Providencia spp., Morganella spp.; Salmonella typhi a hastífusz kórokozója, fertőzött ételekkel tömeges megbetegedéseket okozhat, terjedésében a kórokozót hordozó, de tünetmentes „bacilusgazdáknak” is fontos szerepe lehet; Shigella genus a vérhas kórokozója; Yersinia pestis a régebben egész Európában tömeges halálozást okozó pestisjárványok kórokozója; Vibrio cholerae a kolerajárványokat okozó vibrio).

  • normál bélflóra szerepe

enzimtermelés – ureáz, dezamináz, észteráz
vitamintermelés – K-vitamin, fólsav, thiamin (B1), riboflavin (B2), niacin(B3), pantoténsav(B5)
állandó antigén stimulus
az immunitás „ébren tartása”
epithel sejtek fizikai-kémiai megújítása
perisztaltika elősegítése
gáztermelés
patogének távoltartása

A bél normál flóra tagok által okozott bélcsatornán kívüli fertőzésekSzerkesztés

 
Streptomyces albus által termelt béta-laktamáz, amely felelős a multirezisztenciáért (ESBL)
  • Húgyúti fertőzések (UTI) E. coli (80%), Proteus, Klebsiella Cystitis vagy felszálló fertőzés, katéter-asszociált
  • Sebfertőzések
  • Intra-abdominális fertőzések (vastagbél perforáció, peritonitis, cholecystitis)
cholecystitis, cholangitis
peritonitis
hasűri tályogok
  • Légúti fertőzések (RTI)
Pneumonia: E. coli, Klebsiella pneumoniae, Klebsiella oxytoca, Enterobacter spp.
  • Szepszis, meningitis
  • Szemfertőzések
  • Nosocomiális fertőzések, kórházban szerzett (igénytelenek, mindent könnyen túlélnek, multirezisztencia (ESBL)
Gram negatív nozokomiális baktériumok leggyakoribb rezisztencia-mechanizmusa!
Sebfertőzések
Légúti fertőzések
Biofilm képzés (pl. katéter, kanül)
Szepszis
  • multirezisztencia (ESBL: extended spectrum beta-lactamases)gyakran plazmidon kódolt (átadás egymás között!), de lehet kromoszomális is
ESBL „egyszerű” (TEM, SHV, rezisztencia penicillinek és cephalosporinok ellen, Klebsiella, E. coli)
MBL metallo- béta-laktamázok (rezisztencia az összes β-laktám ellen (karbapenemek is) Klebsiella, Pseudomonas, Acinetobacter

Az egészséges és kóros vizeletSzerkesztés

Az egészséges ember vizeletének összetételeSzerkesztés

A vizeletet a vesék választják ki. Naponta körülbelül 2000 liter vér áramlik át rajtuk, és a hatmillió hajszálér gombolyag naponta kb. 120-180 liter vérsavót szűr meg. A vesék kanyarulatos csatornái az elsődleges vizeletből kivonják a sókat és a többi nagyon értékes fiziológiai anyagot, amely a szervezet számára még felhasználható. A megszűrt folyadékból naponta körülbelül 1-1,5 l salakanyagot tartalmazó vizelet kerül a húgyhólyagba, és onnan a szervezet fokozatosan eltávolítja. A kiürített vizelet tehát nem tartalmaz mást, mint ami a vérben is jelen volt. Tudományosan bizonyított, a vizelet 95 százalékban vizet tartalmaz, 2,5 százalékban különféle anyagokat, és a maradék 2,5 százalékban ásványi anyagokat, sókat, hormonokat és enzimeket. A mérgező anyagokat (vízoldékony anyagok) ugyanis még a máj távolította el, amikor a vér a májon keresztül áramlott át, de mérgek eltávoznak még a szervezetből a bőrön keresztül az izzadsággal, és a kilélegzéssel is.

Térfogat: 1–1,3 liter naponta és személyenként
Száraz oldott anyagok : 50–70 g naponta és személyenként
Nedvességtartalom : Főként víz 93–96%
A száraz oldott anyag összetétele :

Szerves vegyületek 65–85%
Nitrogén (N) 15–19%
Foszfor (P2O5) 2,5 –5%
Kálium (K2O) 3–4,5%
Szén 11–17%
Kalcium (CaO) 4,5–6,0%
Az egészséges ember vizeletének bakteriológiai összetételeSzerkesztés

Állati anyagcseretermékek, exkrétumokSzerkesztés

 
Komaya, szárított tehéntrágya. Helye: Bihar, India, 2007

ÜrülékSzerkesztés

VizeletSzerkesztés

Koprolit-elemzés az archeológiában és "kapcsolata" a koproterápiávalSzerkesztés

 
Fosszilis ürüléke egy húsevő dinoszaurusznak, amit Délnyugat-Saskatchewanban találtak (Kanada). Kb. 15 cm hosszú
 
Anthracotherium sp. koprolit. Museum für Naturkunde, Berlin

A legjelentősebb táplálkozási maradványok archeológiai szempontból a régészeti koprolitok. A koprolit évszázadok során a kőzetekben, talajban deszikkálódott, megkövesült bélsár, amelyek védett, száraz régiókban fellelhetők minden kontinensen. A táplálékmaradványok jelentősek több szempontból is. Jellemzően a különböző makroszkopikus és mikroszkopikus maradványai a táplálék alkotórészeinek, az ezekből származó adatok alkalmasak rekonstruálni a "tulajdonos" étrendjét. Mivel a koprolitek szerkezete kiválóan megőrzi a legfontosabb információkat az étrendről, továbbra is a általában jobb minőségű élelmiszer maradványokat hordoznak más nem fekália eredetű kövületekkel szemben. Jó állapotban fennmaradt maradványait tartalmazzák a bélrendszeri élősködőknek és kórokozóknak, amelyek hatással voltak a prehisztorikus lakosság egészségre. Így kiváló bizonyítékokat szolgáltatnak a száraz régiókban élők táplálkozási szokásairól, betegségeikről. Feltárásuk, lelőhelyeik barlangokból, nyílt terepről, múmiákból, és néha temetőkből származnak. Latrinák belsejéből és szemét lelőhelyekből áll egy másik forrása is, még ha az egyének nem azonosíthatók a talajban talált matrixszal.

Koprolit-összetevőkSzerkesztés

Biológiai komponensekSzerkesztés

  • baktériumok
  • vírusok
  • gombák
  • paraziták: emberi koprolitokban talált élősködők alapján következtetni lehet a kor és a régió parazita-fertőzés elterjedtségére, a megevett állatokra, amelyek a féreg hordozói és a paleolit kor emberének egészségi állapotára.
  • pollenek: a fosszilis pollent csapdába ejtik a koprolitok, amelyből képet lehet kapni az adott régió szezonális táplálkozási preferenciáiról és a kőkori környezeti viszonyokról.
  • fitolitok: megmutatják azokat a növénytípusokat, amellyel táplálkoztak az őskori kultúrák, még akkor is, ha nincs más makro-fosszilis növényi maradvány.
  • magok, levelek, és egyéb növényi maradványok: alkalmasak vizsgálnia fogszuvasodásnak és a fogak elvesztésének az egyes populációkban jelentkező magas arányainak okait.
  • gerincesek maradványai
  • rovarok

Ásványok és kemikáliákSzerkesztés

Koprolitok beazonosításaSzerkesztés

Problémák a korai hominid koprolitokkal

MintavételezésSzerkesztés

  • a minta mérete
  • uralkodók és fáraók mintavételezése

Koprolitokból nyert adatok értelmezéseSzerkesztés

Bioarchaeologusok őskori morbiditási és mortalitási adatokra képesek következtetni a koprolitokból szerzett információkból. Az utóbbi időben egyes paleofarmakológiai tanulmányok is támaszkodtak a koprolitokból nyert adatok alapján az ősi gyógynövények lehetséges alkalmazásairól és az általuk gyógyítható betegségekről. A keresése és elemzése aszteroidoknak, és széklettel ürített vérnek viszonylag új, izgalmas lehetőségeket nyújt a jövőbeni tudományos kutatásokhoz. A szteroidok a nemek szerinti lebontásban nyújtanak döntő fontosságú információkat.

Koprolitok a táplálkozás rekonstruálásábanSzerkesztés

Magatartástudományi következtetések az adatokbólSzerkesztés

  • élelmiszer-technológia: lehetséges típusai és sokfélesége az élelmiszerként felhasznált állatoknak, mintegy szintje a technológiai fejlődésnek, amin azok a beszerzési technikákon keresztül megvalósultak.
  • természeti környezet

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • KAKADÉMIA (AZ EMBERI ÜRÜLÉK KULTÚRTÖRTÉNETE)Pieper, Werner Háttér Kiadó, 1997
  • Encyclopaedia of the History of Science, Technology, and Medicine in Non ...Helaine Selin Springer, 2008
  • History of Shit Dominique Laporte First paperback 2002 edition Massachusetts Institute of Technogy & Documents Magazine
  • ENCYCLOPEDIA OF WORLD HISTORY I.- VII. Copyright © 2008 by Marsha E. Ackermann, Michael J. Schroeder, Janice J. Terry, Jiu-Hwa Lo Upshur, and Mark F. Whitters Maps copyright © 2008 by Infobase Publishing
  • Almanac Ancient Civilizations Judson Knight Copyright © 2000 U•X•L, an imprint of the Gale Group
  • 500–1450 KATE KELLY THE MIDDLE AGES MEDICINE Copyright © 2009 by Kate Kelly Facts On File, Inc.

An imprint of Infobase Publishing 132 West 31st Street New York NY 10001

  • LEOPOLD SENFELDER History of MEDICINE
  • Disease and Medicine in World History Sheldon Watts by Routledge 29 West 35th Street, New York, NY 10001

First published 2003

  • THE CAMBRIDGE HISTORICAL DICTIONARY OF DISEASE Edited by KENNETH F. KIPLE KENNETHF.KIPLE Bowling Green State University © Cambridge University Press 2003
  • Váczy LEXICON BOTANICUM POLYGLOTTUM Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică Bucureşti, 1980
  • XTerm Medical Dictionary 2004
  • A History of Medicine Lois N. Magner Published in 2005 by Taylor & Francis Group 6000 Broken Sound Parkway NW, Suite 300 Boca Raton, FL 33487-2742
  • IMHOTEP The Vizier and Phvsician of KING ZOSER and afierwards THE EGYPTIAN GOD OF MEDICINE BY

JAMIESON B. HURRY, M.A., M.D. OXFORD UNIVERSITY PRESS HUMPHREY MILFORD, 1926

  • Edward Kremers, Glenn: Kremers and Urdang's History of pharmacy Amer. Inst. History of Pharmacy. Copyright.
  • Michael A. Flanner: Civil War pharmacy: a history of drugs, drug supply and provision, and ... Routledge. Copyright
  • Nick Barber, Alan Willson: Clinical pharmacy Elsevier Health Sciences, 2006.12.21
  • K. N. Hansen, G. Parthasarathi: Text Book Of Clinical Pharmacy Orient Blackswan, 2004.01.01.
  • A. V. Yadav: Hospital And Clinical Pharmacy Pragati Books Pvt. Ltd., 2008.08.07
  • PICTORIAL HISTORY ANCIENT PHARMACY; By HERMANN PETERS. CHICAGO:G. P. ENGELHARD & COMPANY, 1889
  • The Birth of Europe Jacques Le Goff BLACKWELL PUBLISHING 350 Main Street, Malden, MA 02148-5020, USA 108 Cowley Road, Oxford OX4 1JF, UK 550 Swanston Street, Carlton, Victoria 3053, Australia
  • MEDICINE AND RELIGION c.1300 The Case of Arnau de Vilanova JOSEPH ZIEGLER CLARENDON PRESS • OXFORD, 1998
  • The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

LábjegyzetSzerkesztés

  1. Ezt a kiadást 1603-ban adták közre, ezért a szerzői jog lejárt
  2. Cultures citadines dans l'océan Indien occidental (XVIIIe-XXIe siècles ... szerző: Faranirina Rajaonah 2011. https://books.google.hu/books?id=CXHhPwK4SRsC&pg=PA369&lpg=PA369&dq=coprotherapy+ancient+egypt&source=bl&ots=8mn8ZUR25e&sig=t92Fb1hLH_PMQcBvLpVmKQ176Jg&hl=hu&sa=X&ei=JA3SUOOiPMjVsgb3tYCAAg&ved=0CGgQ6AEwCQ#v=onepage&q=coprotherapy%20ancient%20egypt&f=false
  3. Women's roles in ancient civilizations: a reference guide Bella Vivante Greenwood Press, 1999
  4. [Medical Meanings: A Glossary of Word Origins szerző: William S. Haubrich 2003 by American College of Physicians
  5. KAKADÉMIA (AZ EMBERI ÜRÜLÉK KULTÚRTÖRTÉNETE)Pieper, Werner Háttér Kiadó, 1997
  6. The Beautiful India - Chandigarh Syed Amanur Rahman, Balraj Verma Reference Press, 2006
  7. HIPPOCRATES’ WOMAN Reading the female body in Ancient Greece - Helen King, London and New York - First published 1998 by Routledge 11 New Fetter Lane, London EC4P 4EE
  8. Lege Artist Medicine 2007;17(4–5):350–351. Magyar: Szokatlan gyógymódok kislexikona
  9. NÉHÁNY GONDOLAT A BIZONYÍTÉKOKON ALAPULÓ ORVOSLÁS TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETE KAPCSÁN Dr. Kemenes Pál [1]
  10. prof. Rák Kálmán: A tényeknek is ellenáll a hit - Merre tart a homeopátia?
  11. [Halmos Tamás: Látogatás a hivatalos s az alternatív medicina határterületén
  12. KNAPP ÉVA Egy ismeretlen magyar nyelvű orvosi nyomtatvány 1660-ból Szegények patikája Magyar Könyvszemle 117. évf. 2001. 3. szám
  13. Arno Forsius Koproterapia http://www.saunalahti.fi/arnoldus/koproter.html
  14. http://www.scientificamerican.com/article/swapping-germs/
  15. Journal of Neural Transmission, DOI: 10.1007/s00702-002-0808-2
  16. Nature, DOI: 10.1038/nature07336
  17. Nature, DOI: 10.1038/nature05414
  18. http://www.medicalonline.hu/cikk/mar_pecsett_is_szeklettranszplantacioval_gyogyitjak_a_clostridium_fertozest
  19. Biopsychosocial Aspects of Health and Disease Vol.1 Szerkesztette: Konrad Janowski CPPP Scientific Press Dublin.
  20. (Hoppál 1990: 693–694)
  21. The Scatotherapy of Johann David Ruland László A. Magyar (Budapest) http://www.histpharm.org/IGGP%20Newsletter_13_2012.pdf
  22. Kaán Miklós ifj. dr. Rovat: A gyógyítás hagyományai - hiedelem, tudás és gyakorlat. Kaleidoscopehistory.hu 2010. Minden jog fenntartva. Kötet: 2012/4
  23. a ’Mindenes Gyűjtemény’-ben 1789. november 7-én megjelent "A Keresztségnek Orvosi szemekkel való meg-vizsgálása."
  24. The art is long: on the sacred disease and the scientific tradition Julie Laskaris Brill, 2002
  25. Bourke JG. Der Unrat in Sitte, Brauch, Glauben und Ge- wohnheitsrecht der Völker. Leipzig: Ethnologischer Verlag; 1913.
  26. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete Tinta Könyvkiadó, Budapest, Zaicz Gábor 2006
  27. széklet, bélsár, fekália, trágya, kaki, kaksi, salakanyag, gané, trágya, ürülék.
  28. http://pileofdung.blog.hu/2011/07/13/szinonimak_a_szarra
  29. wc, budi, vécé, klotyó, árnyékszék, illemhely, toalett, klozet, mellékhelyiség, reterát, latrina, slozi, pottyantós.
  30. Markham, Adam 1994. Az Édenkert bepiszkolása. A környezetszennyezés rövid története. Earthscan Kiadó, London.
  31. Czuczor–Fogarasi-féle szótár 1870
  32. MAGYAR ORVOSI NYELV 2009, 2.
  33. Gyógyító számok. Források és tanulmányok a számok szerepéről az antik gyógyászatban. Szerkesztette: Németh György (Szeged, 2008)
  34. . Arno Forsius Koproterapia http://www.saunalahti.fi/arnoldus/koproter.html
  35. Lois N. Magner History Of Medicine © 2005 by Taylor & Francis Group, SECOND EDITION.
  36. A Gyógyszerkönyv a Royal College of Physicians a London, A. D. 1651.
  37. IMHOTEP The Vizier and Phvsician of KING ZOSER and afierwards THE EGYPTIAN GOD OF MEDICINE BY JAMIESON B. HURRY, M.A., M.D.OXFORD UNIVERSITY PRESS HUMPHREY MILFORD
  38. Kahun Papyrus 21
  39. Ebers-papirusz
  40. A neve alatt fennmaradt írásokat tartalmazza a „Corpus Hippocraticum” (Hippokratészi gyűjtemény), bár a gyűjtemény nem minden darabjának hitelessége igazolt.
  41. Helios 19. (1992) évf. 1-2. 7-30.
  42. THE BRITISH JOURNAL OF OPHTHALMOLOGY NOVEMBER, 1942 COMMUNICATIONS OPHTHALMIC FOLK-LOREBy J. D. ROLLESTON, M.A., M.D., F.R.C.P., F.S.A.
  43. Dioscurides: De materia medica. II.80–81., De simplicibus I.19., 89, 103, 145, 161–162
  44. Claudii Galeni Opera omnia. Ed. Carl Gottlob Kühn, Lipsiae, Knoblochius, 1821–1833. XII.247–249, 284–288., 290–-309. , XIX.363.,
  45. http://mult-kor.hu/20131008_10_teny_az_okori_romarol
  46. van Schevensteen (194, 1923)
  47. A sebgyógyítás története - Dr Mayer Ákos Sebkezelés - sebgyógyulás 2000. III. évf. 1. szám.
  48. Daughters of Gaia: women in the ancient Mediterranean world - Bella Vivante
  49. Paullini ChF . Heilsame Dreck-Apotheke wie nämlich mit Koth und Urin fast alle, ja auch die schwerste griffstigste Krankheiten und bezauberte Schäden vom Haupt bis zum Füssen, in und äusserlich glücklich curirt worden. Frankfurt am Mayn: Knoch; 1696.
  50. székletgyógyászat
  51. Rulandus ID. Pharmacopoea nova in qua reposita sunt stercora, Leutschoviae, Brewer, 1644; Rulandus ID. Phar- macopoea nova... stercora et urinae... pro omnibus totius corporis morbis curandis. Norimbergae, Michael Endter, 1644.
  52. Beckherius D. Medicus microcosmus. Londini, 1660. 10. Gufer J. Tabulae medicae seu medicina domestica. Frank- furt und Leipzig: Krauss; 1752.
  53. Schurig M. Chylologia, chyli humani seu succi hominis nutritii consideratio physicomedico-forensis. Dresdae: Hekelius-Zimmermann 1725.
  54. QUO VADIS, MEDICINA? Rák Kálmán 2003/7. Magyar Tudomány
  55. The Art Is Long: On the Sacred Disease and the Scientific Tradition (review) Helen King From: Bulletin of the History of Medicine Volume 78, Number 1, Spring 2004
  56. Subject of The Water of Life (1937), by English urine therapist John W. Armstrong, The Golden Fountain: The Complete Guide to Urine Therapy(Scottsdale, Ariz.: TriMedica Inc., 1996), by Coen van der Kroon, and many other books. B. Bartnett and M. Adelman. The Miracles of Urine-Therapy. Margate, Fla.: Lifestyle Institute, 1987
  57. bostoni WCVB-TV csatorna szerint
  58. Nature Methods c. folyóirat
  59. nature.com
  60. http://www.experiencefestival.com/a/Feces_-_Related_terminology/id/1290124 Archiválva 2010. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  61. ^ Essays in the history of therapeutics by William F. Bynum, et al
  62. http://www.univet.hu/sc1/feltoltott/23_1260286579.pdf
  63. Az alomszék száraz toalettet jelent, vagyis olyan mellékhelyiséget, amely nem vízöblítéses. Az első ilyen típusú mellékhelyiség a nagyszüleink által használt “pottyantós” árnyékszék volt. További információk: http://www.eautarcie.com/Vizonellato/5.Alomszek/c_az_alomszek.htm Archiválva 2012. június 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  64. (Bushmann 1988)
  65. (Illich 1986,)
  66. http://ancienthistory.about.com/b/2005/10/02/sponge-stick-or-tersorium.htm
  67. Archivált másolat. [2013. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
  68. http://mult-kor.hu/20130123_mit_hasznaltak_a_romaiak_wcpapir_helyett
  69. http://www.asianage.com/newsmakers/ancient-roman-gaming-pieces-may-be-loo-rolls-514
  70. British Medical Journalban közzétett cikkében cáfolta a tévhitet
  71. http://rogueclassicism.com/2013/01/19/roman-toilet-papergame-piece-revisionism/
  72. Archivált másolat. [2013. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 23.)
  73. Rodale, Gotaas: Petit manuel d'auto-construction, c. könyvében. Kiadó: Mortagne, Québec, 1990, 230. oldal