Németország járásai
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Németország járásai (németül Kreis vagy Landkreis, többes számban (Land)Kreise) önkormányzati és közigazgatási egységek Németországban, illetve a korábbi Poroszországban és néhány más egykori német államban. A közigazgatás középső szintjén állnak, a tartományok (Land, német tagállamok) és a községek (Gemeinde) között. Nem keverendők össze a nagyobb kormányzati kerületekkel (Regierungsbezirk), melyek csak a tartományok egy részében léteznek.
_-_de_-_colored.svg)
A német járások az Európai Unió regionális statisztikai rendszerében a NUTS harmadik területi szintjére vannak besorolva a magyar vagy francia megyékhez hasonlóan, bár átlagos népességük jóval kisebb ezekénél.
Típusai szerkesztés
A német járások többsége ún. vidéki járás (németül Landkreise), ezekből 294 van. A több, mint százezer lakosú városok (és egyes tartományokban az ennél kisebbek is) általában nem tartoznak járáshoz, hanem maguk látnak el járási típusú feladatokat, a járási jogú város a világban sokfelé alkalmazott koncepciójának megfelelően. Ezekből a járási jogú városokból (németül Kreisfreie Städte / Stadtkreise) Németországban 2017-ben 107 volt. Így a német járások száma összesen 401.
Észak-Rajna–Vesztfáliában vannak százezres lélekszámúnál nagyobb városok, amelyek mégsem járási jogú városok, például Iserlohn, Recklinghausen, Siegen, Paderborn, Bergisch Gladbach, Witten és Neuss. Ezek a városok azonban, bár járásokhoz tartoznak, maguk is rendelkeznek bizonyos járási jogokkal. Például az alsó-szászországi Hannover korábbi vidéki járását és a várost 2001-ben egyesítették és az új Hannoveri régió mintegy egymillió lakosú. Hasonlóan különleges státusú még az Aacheni városrégió és a Saarbrückeni regionális társulás is.
Feladataik szerkesztés
A járások a következőkért felelősek:
- A szövetségi és regionális törvények szerint:
- a „B” utak építése és fenntartása
- egyéb, több község területét érintő építkezések
- a nemzeti parkok fenntartása
- szociális ellátások
- ifjúsági ellátások
- kórházak építése és fenntartása
- állami középiskolai intézmények építése és fenntartása
- a háztartási szemét begyűjtése és tárolása
- gépkocsi-regisztráció
- a Landrat, a járás elnökének megválasztása
- a helyi törvények szerint (minden régióban különbözőek)
- a kultúra pénzügyi támogatása
- járdák és kerékpárutak építése
- iskolák támogatása
- közkönyvtárak építése és fenntartása
- a gazdaság, a turizmus ösztönzése
- az állami felnőttoktatási intézmények (Volkshochschulen) felügyelete
Mindezeket a feladatokat az együttműködő községek végzik. A városjárások mindezeket, illetve a községi feladatokat is intézik.
A járási tanács szerkesztés
A járási tanács (a Kreistag) a járás önkormányzati testülete. Ötévente választják (kivéve Bajorországot, ahol hatévente).
A járási adminisztráció feje a Landrat. Az adminisztráció neve Landratsamt illetve Kreisverwaltung.
A járások tartományonkénti megoszlása szerkesztés
Jelenleg Németországban 294 járás található, melyek tartományonként a következő módon oszlanak meg:
- Baden-Württemberg: 35
- Bajorország: 71
- Brandenburg: 14
- Hessen: 21
- Mecklenburg–Elő-Pomeránia: 6
- Alsó-Szászország: 37 (beleértve Hannover régiót is)
- Észak-Rajna-Vesztfália: 31 (beleértve Aachen városrégiót is)
- Rajna-vidék–Pfalz: 24
- Saar-vidék: 6 (beleértve Saarbrückeni regionális szövetséget is)
- Szászország: 10
- Szász-Anhalt: 11
- Schleswig-Holstein: 11
- Türingia: 17
A 106 járás jogú városról (kreisfreie Städte) lásd még: Németország járási jogú városainak listája.
A járások listája szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
