Főmenü megnyitása

Szerkesztő:Peyerk/Magyarország megyéi (1920-1923)

< Szerkesztő:Peyerk

Magyarország a trianoni békeszerződés következtében a korábbi 63 vármegyéből 28-at, a 27 törvényhatósági jogú városból pedig 14-et teljes egészében elveszített, beleértve Fiume várost és kerületét is.

Pozsony megyéből néhány Duna-balparti község Szigetközbe eső külterületei maradtak Magyarországon, ezeből körjegyzőséget szerveztek, melyet Moson megyébe osztottak be. Ugocsa megyéből néhány négyzetméternyi lakatlan terület maradt Magyarországon, melyet a szomszédos Szatmár megyéhez csatoltak. Végül Szabadka törvényhatósági jogú város Magyarországon maradt külterületi részeiből megalakult Tompa község, ezt Bács-Bodrog megyehez csatolták.

Mindezek következtében 1920-tól Magyarország 33 vármegyére és 12 törvényhatósági jogú városra oszlott. A megyék és a t.j. városok területe és népessége rendkívüli mértékben szóródott, hiszen a legnagyobb vármegye, Pest-Pilis-Solt Kiskun területe érintetlen maradt, viszont több megye is néhány községből állt csupán. Ez az átmeneti állapot az 1923-as megyerendezéssel szűnt meg.

Tartalomjegyzék

A vármegyék és törvényhatósági jogú városok főbb adataiSzerkesztés

Az alábbi táblázat a közigazgatási beosztás főbb adatait az 1922. évi helységnévtárban foglaltak szerint mutatja be, mely a területadatokat négyzetkilométerben, a népességet pedig az 1920. évi népszámlálás előzetes adatai alapján közölte.

VármegyékSzerkesztés

Megye Székhely Terület Népesség Járás Város
Abaúj-Torna Szikszó 1 672 85 545 5
Arad Elek 246 21 669 1
Baranya Pécs 3 892 239 601 7
Bács-Bodrog [1] Baja 1 709 95 171 4
Békés Gyula 3 670 310 542 6 2
Bereg Tarpa 459 25 271 2
Bihar Berettyóújfalu 2 754 160 867 6
Borsod Miskolc 3 576 249 868 6
Csanád Makó 1 458 129 436 4 1
Csongrád Szentes 1 885 141 838 3 2 [2]
Esztergom Esztergom 532 55 639 1 1
Fejér Székesfehérvár 4 009 221 851 5
Gömör és Kishont Putnok 276 15 953 2
Győr Győr 1 397 90 839 3
Hajdú Debrecen 2 386 167 939 3 3
Heves Eger 3 761 297 226 6 2
Hont Nagymaros 529 27 010 3
Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok 5 251 387 443 5 6
Komárom Komárom 1 438 104 421 2
Moson [3] Magyaróvár 902 53 190 2 1 [4]
Nógrád Balassagyarmat 2 383 176 909 5 1 [5]
Pest-Pilis-Solt-Kiskun Budapest 12 036 1 152 358 17 9 [6]
Somogy Kaposvár 6 676 367 988 9 1
Sopron Sopron 1 783 138 276 4
Szabolcs Nyíregyháza 4 605 330 159 9 1
Szatmár [7] Mátészalka 1 687 108 445 3
Tolna Szekszárd 3 547 262 367 6 1
Torontál Kiszombor 230 15 726 2
Ung Záhony 16 1 400 1
Vas Szombathely 3 204 262 902 8 2
Veszprém Veszprém 3 953 229 501 5 2
Zala Zalaegerszeg 4 882 346 812 11 2
Zemplén Sátoraljaújhely 1 775 135 635 5 1

Törvényhatósági jogú városokSzerkesztés

T.j. város Terület Népesség
Budapest 194 925 724
Baja 87 19 410
Debrecen 957 103 228
Győr 54 50 035
Hódmezővásárhely 761 60 854
Kecskemét 940 72 768
Komárom 11 5 989
Miskolc 53 57 384
Pécs 71 47 862
Sopron 129 35 250
Szeged 764 118 295
Székesfehérvár 120 39 282

ForrásSzerkesztés

  • Magyarország helységnévtára 1922. (Központi Statisztikai Hivatal, Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, Bp. 1922.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szabadka törvényhatósági jogú város Magyarországon maradt területe, mely Tompa néven községgé alakult, közigazgatásilag Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott
  2. Csongrád 1922-ben alakult várossá
  3. Pozsony vármegye területe közigazgatásilag Moson vármegyéhez tartozott
  4. Magyaróvár 1921-ben alakult várossá
  5. Salgótarján 1922-ben alakult várossá
  6. Kalocsa 1921-ben, Kispest 1922-ben alakult várossá
  7. Ugocsa vármegye területe közigazgatásilag Szatmár vármegyéhez tartozott