Főmenü megnyitása

Szerkesztővita:Lálálá9999/Archívum: 2016. február – 2017. március

KongregacionistaSzerkesztés

Üdv! Nem helyesírási hiba, hanem szándékosan elhelyezett volt a részemről a vessző a kongregacionista és a szerzetes szavak között a Kaszap István szócikkben; az élettörténetéből nekem úgy tűnt, hogy a Mária kongregációs tagsága még a szerzetességi időszaka előtt lehetett. Most nem állítom vissza az én verziómat, mert nem vagyok biztos a dolgomban, de pont holnap akarok utánaolvasni az életének (egy hónap múlva esedékes a születési centenáriuma). Sellyei lakos vita 2016. február 21., 21:46 (CET)

@Sellyei lakos: szia! Rendben, nézz utána, és javítsd az én verziómat is, ha arról van szó. Igen, még idén is Kaszapév van Fehérváron. Talán ezt is érdemes lenne megemlíteni. Üdv. --Lálálá9999 vita 2016. február 21., 22:09 (CET)

OszmánságokSzerkesztés

Valóban át kéne nevezni őket, bár most épp nem terveztem. Csak II. Szelimnél megakadt a szemem Mustafán és Osmanon, aztán a szultánákon. De ha már felhívtad rájuk a figyelmem, átnevezem őket is, a felajánlott segítséget köszönöm, mert azzal most nem is tudnék foglalkozni. – LA pankuš 2016. február 22., 20:50 (CET)

WP-ÖnkénySzerkesztés

Sajnos, én sem értem. A forrásszöveg szerkesztése eltűnt... Az egyszerű 'szerkesztés' funkcióval próbálkoztam.... de eredménynek kizárólag ezek az értelmetlen zagyvaságokat kaptam meg (Biharpüspökiben és Székesfehérváron) ...... – Holdkóros vita 2016. február 24., 03:42 (CET)

Közben a 'Kocsmafal' - Műszaki szakosztályán megjelent a megoldás: A 'Beállítások' → Szerkesztés → 'Alapértelmezett szerkesztőfelület'-en ki kell választani : 'Mindig a wikikódot' (vagy a 'Mindkettőre legyen link') választ. --Holdkóros vita 2016. február 24., 21:18 (CET)

szerköfSzerkesztés

Ilyenre semmi szükség. – Pagony foxhole 2016. február 27., 18:58 (CET)

@Pagony: ok. --Lálálá9999 vita 2016. február 27., 19:00 (CET)

I. Szelim oszmán szultánSzerkesztés

Szia! Sajnos (vagy szerencsére) ezek nem ragadványnevek, hanem jelzők, mint Szulejmán a kánuni, azaz törvényhozó, vagy II. Mehmed a hódító, el-Fátih stb. Ezeket ott kell hagyni, mert fontos, mint ahogy az enwikiben , meg szinte mindenhol feltüntetik nagyon helyesen. Ogodej   vitalap 2016. február 27., 19:52 (CET)

Ja, és Yavuz Szelim, avagy a „zord”, „rettenetes”, kérlelhetetlen stb.Ogodej   vitalap 2016. február 27., 19:53 (CET)

@Ogodej: szia! Értem én, de akkor sem egy kategóriába tartoznak ezek a nevek az I. Szelim névvel, ami úgymond hivatalosnak tekinthető, tehát nem megfelelő, ha azt írjuk oda, hogy "I. Szelim vagy Yavuz Szelim". Mi a különbség a ragadványnév és a jelző között? A kettő ugyanaz ilyen esetekben. Ezt a Yavuzt mellesleg illene odaírni magyarul is, és nem kiemelt, hanem dőlt betűvel, mivel csak a címben szereplő nevet kell kiemelni a bevezető elején. Szelim elterjedt ragadványneve (legalább is Magyarországon) a Rettenetes. Miért írod a "jelzőnél" a Yavuzt modern török írásmód szerint, a Szelimet pedig magyarul? Akkor már írhatjuk oszmán-törökül, mert ugye akkor az volt a hivatalos... de persze nem kell úgy, elég magyarul is, ahogy ez általában a Wikipédiában megszokott. --Lálálá9999 vita 2016. február 27., 19:57 (CET)

Nem akarok én erről különösebben vitázni, a lényeg, hogy legyen feltüntetve a Yavuz a címsorban pontosan a I. Szelim után, mert fontos név. A ragadványnevet elég degradálónak tartom, ez a szultánoknál bevett szokás, a Kánuni Szulejmán miért lenne más? A magyarázat lábjegyzetben van, többféle jelentése is van, ha gondolod írd hozzá a „rettenetest” is, de nem látom be, miért ez lenne az elterjedt, elterjedt az a Yavuz. Oszmán törökül ( سلطان سليم اول) azért nem írnám oda, mert az arab betűket kevesen tudják olvasni és sajnos nincs még oszmán - magyar átírási irányelvünk, és most nincs is időm megcsinálni. Ha úgy gondolod, lehet Javúz is, de az teljesen értelmetlen, mikor ma is a törökök Yavúznak írják. Ogodej   vitalap 2016. február 27., 20:09 (CET)
De persze a pontosítás miatt oda lehet írni az oszmán török elnevezést is, azaz: ( سلطان سليم اول) Ogodej   vitalap 2016. február 27., 20:11 (CET)

Átnézve egyébként az összes wikit, ott van a Yavuz, és nem az van, hogy der Gestrenge Szelim (németül) vagy hogy The Implacable Szelim (angolul). A lényeg, hogy a többféle jelentésű Yavuz pontosabb. Hogy ezt nálunk Rettenetesnek fordították, hát van ilyen, oda lehet írni a többi közé.Ogodej   vitalap 2016. február 27., 20:17 (CET)

@Ogodej: én nem az I. Szelimről szóló külföldi wikikre gondoltam, hanem az uralkodókról szóló magyar nyelvű szócikkekre. --Lálálá9999 vita 2016. február 27., 20:32 (CET)

Persze, természetesen mindenhol I. Szelimnek kell lenni, a saját szócikkében pedig Yavuzként meg kell említeni. Azért szóltam eredetileg, mert a Yavuzt tötölted. Ogodej   vitalap 2016. február 27., 20:47 (CET)

@Ogodej: ok. Így most jó? --Lálálá9999 vita 2016. február 28., 13:43 (CET)

Valamivel jobb  . Ez a ragadványnév továbbra sem jó. Inkább úgy kellene, mint I. Szulejmánnál, hogy " a muszlim világban pedig az al-Kanuni (a Törvényhozó) melléknevet." kapta. Ugyanis, mint mondtam, ez nem ragadványnév, hanem ez a neve. A muszlimok akkor még nem számozták az uralkodókat, hanem elnevezték. Nem ráragadt, hanem ezt kapta az utókortól, Szulejmán pedig már életében. Mint fent írtam, pl. el-Fatih, azaz a „Hódító” Mehmed. Ogodej   vitalap 2016. február 28., 16:25 (CET)

Csak érdekességként jegyzem meg, hogy a törököknél a mai napig el-Kanuni Szulejmán , illetve el-Fatih Mehmed az élőbeszédben is. Ogodej   vitalap 2016. február 28., 16:29 (CET)

@Ogodej: nem, nem ez a neve. Ahogy I. Mátyásnak sem Igazságos Mátyás vagy Corvin Mátyás volt a valódi neve, hanem tudjuk mi. Őt sem számozták meg életében. A számozás szokása csak az újkorban jelent meg. Sok uralkodónak van ragadványneve, amit egy tulajdonságáról kap, és igen, a nép általában ezekkel a nevekkel illeti. Ahogy mi I. Lajost Nagy Lajosnak, I. Mátyást Igazságosnak stb. nevezzük. Az Al-Kanuni egy arab kifejezés, amit le is fordítottunk magyarra a szócikkben. Törvényhozót jelent, és ezt mi itt Európában nem használjuk. De Szelimnél nincs szó kettős ragadványnévről, csupán arról, hogy a Yavuzt lefordítottuk magyarra, és ezt használjuk rá mi is. Szelimnek is biztos volt egy, a muszlim világban megszokott hosszadalmas, hivatalos neve, amelyben szerepelt az Oszmán kifejezés is az uralkodócsaládra utalva, de ez biztosan nem a Yavuz volt. --Lálálá9999 vita 2016. február 28., 17:00 (CET)

Teljesen másról beszélünk. Azt kellene megérteni, hogy nem egy ragadványnév ez, mint ahogy a Kánuni Szulejmánnál sem ragadványnév, hanem egy megkülönböztető jelző a többi Szulejmántól. De, ez a neve, ez volt akkor a neve, és ezt kell neki feltüntetni, nem ragadványnévként kezelni. Mert akkor odaírod Mehmedhez, Szulejmánhoz is, hogy egyiknek ez a ragadványneve, másiknak az? Mi a különbség a Kánuni, Fatih, vagy a Yavúz vagy Bayazid (Veli) között? Az "iszákos" az gúnynév, az teljesen más. Elárulom, semmi. Ugyanúgy kell kezelni az összes oszmán szultánnál, és nem degradálni azt a megnevezését, amit évszázadokig viselt. És ez nem valami nacionalizmus iránti tisztelet részemről, hanem logikus következmény. Mátyás egy teljesen más tészta. Kérlek, a szultánokkal hasonlítsd össze, és ne a magyar mesehősként vagy anekdotázásnál használt királyi elnevezésekkel! Ogodej   vitalap 2016. február 28., 17:14 (CET)

@Ogodej: honnan tudták I. Szelim idejében, hogy lesz majd egy második Szelim is? --Lálálá9999 vita 2016. február 28., 17:18 (CET)

Nem, egyáltalán nem tudták, ezért nem is számozták, hogy I., II., III, stb. Egyszerűen elnevezték. Még egyszer: Nem az a kérésem, hogy a szócikket nevezzük át Vad Szelimre, hanem tisztességesen tüntessük fel, mint a többi szultánnál a török világban, és az összes wikihez hasonlóan szokásos megnevezést. Tehát ehhez hasonlóan. „" a muszlim világban pedig az al-Kanuni (a Törvényhozó) melléknevet kapta.” például így: „ a muszlim világban pedig az Yavúz (Vad) melléknevet kapta.” Egyébként sem értem, miért pont rettenetes, mert valaki így fordította? De ez nem különösebben érdekel, ha a többi is fel van tüntetve. Ogodej   vitalap 2016. február 28., 17:24 (CET)

@Ogodej: rendben, de milyen nevet kapott a nem muszlim világban? Arra akartam rávilágítani, hogy neki nincs külön neve a muszlim és nem muszlim világban, ahogy ez Szulejmán esetében megfigyelhető.– Lálálá9999 vita 2016. február 28., 17:43 (CET)

A nem muszlim világban (ma) ugye I. Szelim, régebben a korabeli források „Vad” Szelimként emlegették, pl.

  • Brentjes, Burchard. Kánok, szultánok, emírek. Budapest: Kossuth. ISBN 963-09-2546-X (1985) 
  • Bernard Lewis. Isztambul és az oszmán civilizáció. Budapest: Gondolat. ISBN 963-281-009-0 (1981) 
  • Iszlám művészet és építészet, Peter Ferienabend (ed.), Budapest: Vince (2005. november 19.). ISBN 963-9552-61-5 
Ogodej   vitalap 2016. február 28., 17:51 (CET)

@Ogodej: ez nem megoldás a feltevésemre. A muszlim világban is hívják I. Szelimnek, és biztos vagyok benne, hogy régen sehol sem tették oda, hogy "első". Most akkor azt írjuk oda, hogy Európában Vad Szelim, a muszlim világban pedig Yavuz, vagyis Vad Szelim?   --Lálálá9999 vita 2016. február 28., 18:04 (CET)

Nem, azt írjuk oda, egyszerűen, sallangok nélkül, „ a muszlim világban pedig az Yavúz (Vad) melléknevet kapta.” Egyébként nézzünk meg egy valóban tudományos lexikont, ott hogy kezelik ezt a kérdést:

A leghitelesebb (most előkerestem) a 13 kötetes Encyclopaedia of Islam, (M. Canard: I. Szelim. In Encyclopaedia of Islam, IX. kötet. Szerk. C. E. Bosworth, E. van Donzel, W. P. Heinrichs, Ch. Pellat. Leiden: E. J. Brill. 1993. 128. o.   ) ahol ezt írja: „SELIM I, in official documents Selimshah, nicknamed Yavuz or the Grim, ninth Ottoman sultan (reigned from 7 Safar 918/24 April 1512 to 8 Shawwal 926/21 September 1520), conqueror of eastern Asia Minor, Syria and Egypt, and the first Ottoman sultan entitled Khadim al-Haramayn al-SharTfayn or Servitor of Mecca and Medina.” ahol Grim: kegyetlen, vad, bősz, kíméletlen. De megnézhetjük az enwikit is. Ogodej   vitalap 2016. február 28., 18:09 (CET)

@Ogodej: látod? Nickname, vagyis becenév, szebben kifejezve ragadványnév. --Lálálá9999 vita 2016. február 28., 18:16 (CET)

Tudtam, hogy ebbe bele fogsz kötni...  . Továbbra is kérdésem, mi bajpod ezzel a megfogalmazással: „ a muszlim világban pedig az Yavúz (Vad) melléknevet kapta.” ? Akkora probléma ez? Ogodej   vitalap 2016. február 28., 18:18 (CET)

@Ogodej: bocs, hogy nem válaszoltam, nemigen volt időm. Na. Igen, belekötök.   Nekem nem probléma, csak ez így nem pontos. – Lálálá9999 vita 2016. március 4., 16:17 (CET)

Hát pedig erre rengeteg források vannnak (hogy "Vad"). A "Rettenetes" a nem pontos sajnos... Ogodej   vitalap 2016. március 4., 17:48 (CET)

@Ogodej: na és most?   Egyébként azon oszmán szultánok infoboxaiban, akik kalifák is voltak, fel kellene tüntetni normálisan ezt a titulust, mert ez egy rendes uralkodói státus. – Lálálá9999 vita 2016. március 8., 19:20 (CET)

Megnézem majd a wikidatában, hogy lehet egységesen feltüntetni a kalifaságot, mindegyik szultánnak pedig az elnevezéseit is egységesen fogom majd megcsinálni. Egyelőre befejezek ezt-azt. Ogodej   vitalap 2016. március 8., 21:38 (CET)

Szia! Kisebb módosításokat csináltam a Szelimen, a Wikidatára próbáltam az egységesség címén utalni, hát sajnos annak elég korlátozottak a lehetőségei még... Elkezdem bővíteni ezt a cikket is, meg a többi szultánt, ahogy az időm engedi. A forráskérőt levettem, mert raktam hozzá forrásokat. Ogodej   vitalap 2016. március 9., 14:15 (CET)

Közben utánanéztem ennek a ragadványnévnek, hozzáértők szerint ez „állandósult uralkodói melléknév”. Ha a teljes neve egy becenév lenne, akkor esetleg fordíthatnánk ragadványnévnek, de ez olyan, mintha II. Ágost lengyel királyhoz az infoboxban külön feltüntetnénk hogy ragadványneve: Erős. Pedig ugye mindenki Erős Ágostként ismeri. Egyszóval nem kell feltüntetni a ragadványneveket, de jelezni kell, mert ez egy fontos infó, például képaláírásban vagy zárójelben ahogy eredetileg volt. Ogodej   vitalap 2016. március 10., 17:27 (CET)

Más: Nincsenek feltüntetve az oszmán szultánoknál, hogy ki volt kalifa? Szerintem ez fontos infó. I. Szelimnél ez rendben van szerintem, a többinél is pótolni kell. Ogodej   vitalap 2016. március 10., 17:30 (CET)

@Ogodej: I. Szelimtől II. Abdul-Medzsidig az Oszmán-ház uralkodói viselték a kalifai méltóságot. A tisztség 1924-ben megszűnt, és - ha az "Iszlám Állam" de facto kalifájától eltekintünk - azóta is betöltetlen. --Lálálá9999 vita 2016. március 10., 18:12 (CET)

Igen, ezt tudom. De azt írtad fentebb, hogy a kalifaságot is fel kellene tüntetni, és ezzel egyetértek. Ogodej   vitalap 2016. március 10., 18:45 (CET)
@Ogodej: kétértelműen fogalmazol, vagy én vagyok a hülye, de ez most mindegy.   I. Szelimnél most csináltam meg pár napja az infoboxot rendesen. Még ma nekiállok a többinek is akkor. --Lálálá9999 vita 2016. március 10., 18:55 (CET)

Persze, láttam, hogy Szelimnél megcsináltad,   támogatom a többinél is ugyanabban a rendszerben mint a Szelim infoboxában. Csak rajta! Ogodej   vitalap 2016. március 10., 19:08 (CET)

Még annyit, hogy az infoboxnál amit lehet a wikidatából érdemes szedni, mert akkor egységesek lesznek az adatok. A kalifaság feltüntetését ez nem érinti. Ogodej   vitalap 2016. március 10., 19:10 (CET)

Rendben, fogalmazgasd át. Azért ahhoz nem nyúltam volna, hogy a „legszentebb helyei” Mekka meg Medina, mert valljuk be, hogy azok, vagy kétlem azt is, hogy a már pusztulásnak indult, rettentő gazdasági helyzetben levő mamlúkok lettek volna az arab világ akkori legerősebb állama, hiszen a portugálok megjelenésével (Afrika körülhajózása) már amúgy is a padlón voltak, ( na és mi van akkor a Szafavidákkal:  , nem véletlen, hogy Szelim velük kezdte, de be nem tudta fejezni), Mekka és Medina persze hogy önként behódolt, mikor az ottani Sarifok látták, hogy a mamlúkok elbuktak, gyakorlatilag a mamlúkokkal együtt szépen el lettek foglalva. Szóval majd szólj, ha már nem szerkeszted, mert mondom, a teljes Szelim szócikket bővítem, és nagyon komoly nemzetközi források alapján, nem szeretnék szerkesztési ütközést, szerkesztési háborút meg végképp nem. Ogodej   vitalap 2016. március 10., 19:54 (CET)

@Ogodej: így van, a Mameluk Birodalom ekkor már halódott, azért írtam oda, hogy hagyományosan. Ugyanis részben a hagyományos közel-keleti főhatalmi szerepének köszönhette, hogy az egykor a világ legmodernebb hadseregét fenntartó államalakulat minden ízében elavult. Nem volt, ami a hadsereg modernizálására késztesse őket. Ennek is köszönhették, hogy az Oszmán Birodalom részévé váltak. Nagyon nagy dolognak számított Egyiptom elfoglalása, innentől tulajdonképpen korlátlanul állt az oszmánok rendelkezésére a gabona és az arany. Ezért is tartottam fontosnak megemlíteni. – Lálálá9999 vita 2016. március 10., 20:04 (CET)

Előd/LevediSzerkesztés

Annyiban elnézést kell kérnem tőled, hogy a "XX. századi Anonymusunk" (=Györffy György) Elődöt Levedi fejedelemmel azonosítja (most olvastam utána; István király és műve c. könyvében). De, 1, ez a teória nem elterjedt, 2, Györffy módszerei mindig is finoman szólva megkérdőjelezhetőek voltak, a történeti tényekhez számtalan esetben költött hozzá saját kútfőből (hihetetlen, hogy ez a történész még mindig hivatkozási alap sok helyen...). – Norden1990 2016. március 8., 00:47 (CET)

@Norden1990: nem értelek. Én azt írtam, hogy az Anonymus által emlegetett Előddel egyezik meg személye, és nem Anonymus szerint (mert ugye van a Kézai és az Anonymus szerinti hét vezér). – Lálálá9999 vita 2016. március 8., 17:01 (CET)

Ezt most én nem tudom dekódolni. Anonymus egyáltalán nem ír Levedi és Előd azonosságáról (az első nevet nem is említi, Levedi csak a DAI-ban szerepel). Így maximum a két személy azonossága történészi teória lehet - ezt Györffy meg is tette, szerinte Levedi = Előd. Ennyit írtam csak. – Norden1990 2016. március 8., 17:42 (CET)

@Norden1990: félreértettük egymást. Azt hittem, hogy a Levedi magyar fejedelem szócikk bevezetőjében levő "Egyes feltételezések szerint személye megegyezik az Anonymus által emlegetett Előd vezérrel..." szakasszal van a baj. Ha most jól gondolom, akkor erre gondolsz.  Lálálá9999 vita 2016. március 8., 18:04 (CET)

Igen, a feltételezés említése helyén való, de mivel korántsem elfogadott teória (Györffy a "20. századi Anonymus", mint mondtam, mára már szinte minden megállapítását megcáfolták), ezért azt javaslom, hogy az infoboxban ne szerepeljen Levedi és Előd esetleges azonossága, mert akkor ez a "fringe theory" (hogy van ez a kifejezés magyarul?) az elfogadottságához képest aránytalanul nagy hangsúlyt kap. – Norden1990 2016. március 8., 18:11 (CET)

@Norden1990: (Gondolom összeesküvés-elméletet jelent.) Lálálá9999 vita 2016. március 8., 18:24 (CET)

Azért annyira nem durva. :) A kettős honfoglalás-elmélet is "fringe theory", tehát nem élvez többségi elfogadotságot a tudós társadalmon belül. Egyébként Ügyekre visszatérve: a monda szerint Emesét a turul ejtette teherbe, így Álmos apja elvileg akkor nem Ügyek (hasonlóan a József-Jézus viszonyhoz, a bibliai párhuzam itt egyértelmű). – Norden1990 2016. március 8., 18:34 (CET)
@Norden1990: hát, végül is igen, akkor a turult is fel lehetne tüntetni Álmos apjaként.   --Lálálá9999 vita 2016. március 8., 18:36 (CET)

SorozatSzerkesztés

Én a Szulejmán televíziós sorozat szereplős táblázatát ki akartam egészíteni jószándékúan egy háremhölggyel. Olvastam a neten hogy létezett, és hogy állítólag még feltűnik a sorozatban. De látom nem lehet. Inkább törlöm a fiókomat, vagy tudom is én, megtartom magamnak amit tudok. A Szulejmán Selenája vita

Azt írtad oda, hogy nem szerepel a sorozatban. Akkor mégis minek beletenni a sorozatról szóló szócikkbe? Hát ok. te tudod. Lálálá9999 vita 2016. március 10., 18:08 (CET)

A Zichy és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytáraSzerkesztés

Szia! Ezt ismered: Zichy Ferencz, gróf: A Zichy és Vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára? Apród vita 2016. március 21., 17:05 (CET)

@Apród: szia! Köszi, nem ismertem, de nem tudom, hogy most mit kezdjek vele.   --Lálálá9999 vita 2016. március 28., 18:39 (CEST)

Vedd úgy, mint a mesében, amikor a vándorlegény ezt-azt (sipot, fűszálat stb.) kap a vándorlása során. Apród vita 2016. március 28., 19:03 (CEST)

HúsvétSzerkesztés

Boldog húsvétot kívánok! Szalakóta vita 2016. március 28., 18:30 (CEST)

@Szalakóta: köszönöm és viszont kívánom! –Lálálá9999 vita 2016. március 28., 18:37 (CEST)

Mi az állam?Szerkesztés

Üdv. A királyok infoboxának paramétere: állam. Az állam a Magyar Királyság, ami nem keverendő össze az ország szokványos elnevezésével (vagyis a névhelyettesítőként használt) Magyarországgal, ami gyakorlatilag sosem volt az állam hivatalos neve. – LA pankuš 2016. március 30., 22:00 (CEST)

Ha egy ilyen horderejű változtatást szeretnél az infoboxban, akkor azt nem a szerkesztési összefoglalóban kéne felvetni, és főleg nem rögtön átírni mindent. – LA pankuš 2016. március 30., 22:02 (CEST)

@Laszlovszky András: szia! A következők miatt módosítottam a fent említettek szerint körülbelül tíz szócikk infoboxát: a Magyar Királyság kifejezés viszonylag új keletű, egészen biztos, hogy a középkorban senki sem nevezte így hazánkat, márcsak azért sem, mert a latin volt az államnyelv. A Magyar Királyság királya kifejezés pedig tulajdonképpen itt a Wikipédián született meg, senki nem használja a köznyelvben ma sem, ahogyan egészen biztosan ezelőtt sem használták. Hiszen tudjuk, hogy királyaink (Isten kegyelméből) Magyarország királyának nevezték magukat, ugyanis a Regis/Rex Hungariae kifejezést hagyományosan Magyarország királyaként fordítjuk, tehát relevánsabb ezt a kifejezést használni az infoboxokban is. Mellesleg a szócikkek végén a sablonokban a Magyarország uralkodója megnevezés szerepel, a monarcháinkat összegyűjtő szócikk pedig a Magyarország uralkodóinak listája címet viseli (ahogyan általában a hasonló cikkeknek is hasonló a címük, példa még Horvátország uralkodóinak listája).

Rendben, akkor felvetem a kocsmafalon. Szerintem az olvashatósági szempont is fontos, mert ez az Xy Királyság királya/Xy Császárság császára kifejezés már túltesz az enciklopédikus megfogalmazásokon is, erőltetettsége okán már-már nevetségessé teszi az egyes szócikkeket.

Az Álmos magyar fejedelem szócikkben egyébként nem én találtam ki a fejedelem kifejezést, amivel ugyan én sem tudok teljes mértékben egyet érteni, de mást itt nem igen tudunk használni, esetleg még a vezért. – Lálálá9999 vita 2016. március 30., 23:40 (CEST)

Áááá, akkor már nem is szóltam.   --Lálálá9999 vita 2016. március 30., 23:41 (CEST)

No akkor beszéljük meg valamelyik kocsmafalon az infobox paraméterének megváltoztatását, és utána – ha változás lesz az eredmény – minden uralkodó infoboxban ki kell javítani. – LA pankuš 2016. március 31., 09:21 (CEST)

@Laszlovszky András: tessék. Az érvelés jöhet később. Bár nem túl nagy az érdeklődés. – Lálálá9999 vita 2016. március 31., 19:00 (CEST)

Gárdonyi Agárdon születéseSzerkesztés

Többször lefutottuk már ezt a kört. Gárdonyi nem születhetett Agárdon, mert amikor született, nem létezett önálló Agárd, és ennek megfelelően mindenhol a Gárdonyhoz tartozó Agárdpusztát említik születési helyeként. Ez nem fölösleges csecsebecse, hanem a tények tisztelete. Pasztilla 2016. április 1., 07:14 (CEST)

Maga is gárdonyiként tartotta számon magát, talán ezért sem az Agárdi nevet vette fel. Pasztilla 2016. április 1., 07:49 (CEST)

@Pasztilla: akkor mért nem lehet csak annyit odaírni, hogy Agárdpuszta? Mellesleg ha mindig követnénk az történelmi elnevezéseket, akkor I. István nem Székesfehérvárott, hanem Feheruuaruban (vagy ki tudja, hogy a tihanyi alapítólevél előtt 70 évvel hogy nevezték a várost) született volna. De nekem mindegy. --Lálálá9999 vita 2016. április 1., 16:14 (CEST)

A születési és halálozási hely megadásánál enciklopédikusan a bejegyző polgári hivatal vagy egyházközség nevét szokás megadni, ez pedig közigazgatási önállóságot feltételez, ebben az esetben csak Gárdonyról lehet szó. Különösen fontos ennek jelölése Gárdonyinál, aki Gárdonyt tartotta szülőfalujának, és ezért is vette fel a Gárdonyi nevet, ahogy arra fentebb utaltam.
A névalak modernizálása szintén szerkesztési alapelv, és igen, Fehérvárt, nem Székesfehérvárt kellene írni, ahogy Vörösmartynál is Nyéket, nem pedig Kápolnásnyéket stb., miután nem halhattak meg és nem születhettek meg egy akkor még nem létező nevű településen. Ezekben az esetekben a névváltozás mértéke csekély, de például Bizánc-Konstantinápoly-Isztambul esetében rögtön érthetővé válik, miért rettenetes képzavar, ha azt mondom, Török Bálint Isztambulban raboskodott. Az elv ugyanaz kis névváltozások esetén is, illenék leképezni a korabeli névalakot, a helyesírás modernizálását nem elfelejtve. Pasztilla 2016. április 1., 20:18 (CEST)

@Pasztilla: mellesleg mi a forrás arra, hogy akkor nem létezett Agárd nevű település? Amit ugye 10 évvel Gárdonyi születése után csatolnak Gárdonyhoz. Lálálá9999 vita 2016. április 1., 16:45 (CEST)

Olyat én nem mondtam, hogy Agárd nem létezett településként (mármint emberföldrajzi értelemben). Azt mondtam, nem létezett önálló településként, nem volt és nincs saját önkormányzattal bíró Agárd nevű község vagy falu, Agárd mindig Gárdony tartozéktelepülése volt, akárcsak Dinnyés vagy Csiribpuszta. Ma sincs olyan lakcímkártya, amelyen Agárd lenne az állampolgár lakhelyeként megadva. Pasztilla 2016. április 1., 20:18 (CEST)

@Pasztilla: akkor elárulom: Agárdnak még saját irányítószáma is van. A lakcímkártyákon pedig Agárd szerepel az utca és a házszám előtt. Agárdot az 1870-es években csatolták Gárdonyhoz, addig önálló uradalom volt, a Nádasdyak birtoka. Én zichyújfaluiként majdnem közelebb laktam 20 éven keresztül Gárdonyi agárdi szülőházához, mint amilyen messze van tőle az első "Gárdony" tábla a két település határát jelentő Jókai utcában.

Konstantinápolyt nem vétek az oszmán uralomtól kezdődően Isztambulnak nevezni, mert a helyiek a Szatmbulként hivatkoztak rá legszívesebben. De persze helyes a Konstantinápoly névalak is, mivel a korabeli Európa, és az Oszmán Birodalom egy része is ezen a néven emlegette a kelet kapuját. A mai értelemben vett hivatalos településnevek teljesen új keletűek. A középkorban Fehérvárnak például legalább 20 neve volt, szinte az összes fontos európai és közel-keleti nyelven. --Lálálá9999 vita 2016. április 1., 20:28 (CEST)

A szócikkben is szerepel, hogy az író anyakönyvezési helyszíne után vette fel a Gárdonyi nevet. Akkor még nem beszélhetünk a mai értelemben vett közigazgatási helyzetről. Szerintem az is közrejátszott, hogy a Gárdonyi név jobban hangzik és könnyebben is ejthető az Agárdinál. Mellesleg sok forrás említ csak egyszerűen Agárdot születési helyével kapcsolatban. --Lálálá9999 vita 2016. április 1., 20:31 (CEST)
Ki beszélt itt postai irányítószámokról?   A legtöbb tartozéktelepülésnek van saját irányítószáma, sőt, ahol én Pesten lakom, két utca osztozik ugyanazon az irányítószámon. És ebből mi következik? Közigazgatási önállóságról beszéltem, ami Agárdnak soha nem volt és ma sincs (és de bizony, a 19. században is volt közigazgatás községi és városi tanácsokkal és egyebekkel). Hogy egy uradalom önálló, nem nagyon tudom, mit jelent, mert persze, hogy önálló, ellátja saját magát, de nem közigazgatásilag önálló. A lakcímkártyával őszintén meglepsz, hogy Agárd szerepel főtelepülésként, azt fel nem foghatom. Ha Agárd városrészi szerepben szerepel, Gárdony után, úgy értem és úgy logikus is, legfeljebb ezt elfelejtetted megjegyezni (ahogy mondjuk a budapesti kerületek is szerepelnek a lakcímkártyán). Sztambulba hely és idő híján nem mennék bele, de Sztambul a belső városmag neve volt, messze nem azonos Konstantinápollyal, annak csak egy része (almát a körtével).
Szeretném, ha felsorolnád azt a sok forrást (nyomtatottat, ha lehet), amelyben Agárd szerepel a születési helyeként. A szócikk írásához annak idején öt Gárdonyi-monográfiát vettem meg, most háromba belelapoztam, mindenhol a Gárdonyhoz tartozó Agárdpusztáról beszáélnek plusz MNL, ÚMÉL. Egyedül a MÉL ír Agárdot, amit most találtam. Pasztilla 2016. április 1., 20:52 (CEST)

@Pasztilla: nem mondtam, hogy a 19. században nem volt közigazgatás, de közel sem úgy működött, ahogy ma. Egy forrást fogok most linkelni, az pedig egy hivatalos dokumentum, Gárdony város településfejlesztési stratégiájáról, melyben le van írva, hogy Agárd és Dinnyés 1870-ben került Gárdonyhoz, tehát Gárdonyi Géza születésekor még köze sem volt egymáshoz a két településnek (Ctrl+F-fel keresd ezt a szöveget: 1870-ben egyesült Agárddal, Dinnyéssel). Tehát ha mindenképpen ragaszkodsz az Agárdpuszta névformához, oké, de Gárdonyt illene kitörölni előle. Zichy Nepomuk János (1834–1916) esetében is csak Zichyújfalut (Újfalut) emlegetünk halálozási helyszínként. Zichy ugyanolyan uradalom volt, mint Agárd, csak akkor még jóval jelentősebb. 1963-tól 1997-ig Zichyújfalu Gárdonyhoz tartozott, és ez idő alatt sem emlegették Zichy János születési helyszíneként Gárdonyt, mert akkor még nem tartozott Gárdonyhoz. A Gárdonyhoz való közigazgatási csatlakozás ideje alatt semmilyen hivatalos dokumentumban nem volt nyoma annak, hogy Zichyújfalu Gárdonyhoz tartozik, egyedül a kilencvenes évekbeli diákigazolványokat adták ki (Gárdony) Zichyújfalu lakhelymegnevezéssel.

Isztambulba ne is menjünk bele, túl bonyolult ahhoz, hogy most arról kezdjünk el beszélgetni, mellesleg én nem is ismerem annyira jól a város nevének etimológiáját. --Lálálá9999 vita 2016. április 2., 12:33 (CEST)

Ez így tökéletesen elfogadható érvelés, és meg vagyok győzve. Pasztilla 2016. április 2., 14:10 (CEST)
@Pasztilla: ámen. Lálálá9999 vita 2016. április 2., 17:34 (CEST)

Emlékeim szerint a keresztelési anyakönyvben a szülők lakhelye úgy szerepel, hogy "Agárd" + a házszám, de meg kéne találnom a jegyzeteimet hozzá. Vagy majd jövő héten megnézem a MOL-ban. Gyurika vita 2016. április 1., 20:33 (CEST)

@Gyurika: rendben. --Lálálá9999 vita 2016. április 1., 20:36 (CEST)

Megnéztem még egyszer, jól emlékeztem, Agárd van csak írva a keresztelésiben és 4 vagy 9 a házszám - mindkettőnek olvasható - és Cziglerként szerepel. Ezutóbbi valószínűleg a lelkész/pap által saját legjobb tudomása szerinti helyesírás lehet, nem feltétlenül iránymutató a családnevet illetően, t.i. sokszor simán hallás után írták le és keletkezett így sok családnévváltozat. Gyurika vita 2016. április 9., 17:53 (CEST)

@Gyurika: értem, köszönöm!   -Lálálá9999 vita 2016. április 12., 19:16 (CEST)

BevezetőkSzerkesztés

Szia! Nem tudom, hogy a bevezető melyik részére gondolsz, amely nehezen értelmezhető lenne, de más múltkori személyeknél melyeket nem én szerkesztettem is van hasonló megfogalmazású bevezető szakasz. Szerintem könnyen értelmezhető, hiszen kezdi azzal, hogy melyik házból származik, ki volt az apja és az anyja, hogy születésénél fogva milyen titulus illeti meg, majd pedig, hogy milyen rangig vitte. Szerintem átlátható és könnyen emészthető egységes szöveg. Üdv. --Imoti95 vita 2016. május 2., 23:13 (CEST)

@Imoti95: az igaz, hogy összefoglal mindent, de a beveztőben (és a folyószövegben) ne az legyen a cél, hogy mindent belesűrítsünk egyetlen mondatba. Az információkat nagyszerűen bemutatja az infobox. A bevezetők legyenek szépek és olvasmányosak. Több szócikk bevezetőjét is te írtad meg, és azok jól sikerültek. Szerintem ezeket is alakítsd át. Elég mondjuk úgy kezdeni, hogy "XYZ - ragadvány-/idegen nyelvű név, ha van - (születés - halálozás) Magyarország királya A és B között." És akkor jöhet a többi szöveg. A középkorit meg fölösleges odaírni a Magyar Királyság elé, mert attól, hogy a középkorról beszélünk, még számított külön államalakulatnak. --Lálálá9999 vita 2016. május 5., 14:19 (CEST)

Székesfehérvár - FelcsútSzerkesztés

A Google maps szerint a távolság 39,6 km, ami kerekítve nem 39, hanem 40 km.

Miért módosítottad 39-re?

Peyerk vita 2016. május 5., 12:12 (CEST)

@Peyerk: azért, mert eszerint 39,4 km, ami kerekítve 39. Honnan szokás egyébként mérni a települések távolságát? Mert Székesfehérvár esetében azért elég lényeges eltérések lehetnek mondjuk a városháza és a városhatár között (mondjuk biztos, hogy nem 200 méter). – Lálálá9999 vita 2016. május 5., 14:21 (CEST)

Nem látom, amit linkeltél, tiltott lapnak mutatkozik. De a települések közötti távolságot minden település esetében egy egyezményes központi helytől mérik, ami ugyan sokféle lehet, de jellemzően a főtér vagy a fő utak csomópontja. Bizonyosan nem a városhatártól. Kis településeknél jellemzően templom vagy községháza a kiindulópont.

Megnéztem a guglin pontosabban, tényleg elég furcsa kiindulópontot ad az útvonal mindkét végén. Legyen 39.

Peyerk vita 2016. május 6., 17:16 (CEST)

@Peyerk: legyen.   --Lálálá9999 vita 2016. május 10., 19:03 (CEST)

blokkolt anonvandálSzerkesztés

Üdv, egy blokkolt anonvandált értelmetlen értesíteni arról, hogy blokkolni fogják. – Pagony foxhole 2016. május 10., 18:15 (CEST)

@Pagony: igen, tudom, de kaphat még blokkot ez után is. Vagy nem? Komolyan ért annyit az egész, hogy azzal foglalkozz, hogy töröld a lapot? :D --Lálálá9999 vita 2016. május 10., 19:02 (CEST)
Igen. – Pagony foxhole 2016. május 10., 20:38 (CEST)
@Pagony: jaok. --Lálálá9999 vita 2016. május 10., 20:46 (CEST)

MutavakkilSzerkesztés

Igen, szerintem is III. al-Mutavakkil, a Kalifák listáját ki kellen javítani az angol szerint. Más. Szulejmán nevű kalifa volt ugyan, de I. Szulejmán I. Szulejmán néven uralkodott mint kalifa, szintén az enwiki szerint. Tehát nem vett fel újabb sorszámot, még akkor sem, ha már volt ilyen nevű a 700-as években. Tehát I. Szulejmán I. Szulejmán néven volt kalifa is. Ogodej   vitalap 2016. május 16., 11:29 (CEST)

SzfvárSzerkesztés

Szia! A Fájl:Szfvár irányítótorony régen01.jpg és a Fájl:Szfvár irányítótorony régen02.jpg képek használatához a szerzői jogtulajdonos engedélyére van szükség. Ha előbbit Kovács József készítette, akkor az övére (vagy az örököséére), bár a képen rajta van a Magyar Fotográfiai Múzeum copyrightja. Ezeknél a képeknél az is fontos, hogy korábban publikálták-e őket (előbbit nyilvánvalóan igen). Ha igen, akkor Szűcs János sajnos nem adhat rájuk engedélyt, hacsak nem ő maga a szerző. – Regasterios vita 2016. május 24., 20:58 (CEST)

@Regasterios: szia! Ezeket a képeket úgy kaptam valakitől e-mailben, tudtommal még nem jelentek meg sehol. Lenne valami megoldása annak, hogy maradhassanak? Mert ha nem, akkor mehetnek a levesbe nyugodtan. – Lálálá9999 vita 2016. május 24., 21:19 (CEST)

A Szfvár irányítótorony régen01.jpg biztos, hogy megjelent már, mivel rajta van a copyright. A másodiknál is mindenképpen meg kell kérdezni Szűcs Jánost, hogy ő honnan szerezte a képet. Fontos, hogy az is nyilvánosságra hozásnak számít, ha egy múzeumban vagy levéltárban hozzáférhetővé teszik a képet, nem csak újságban vagy könyvben való megjelenést kell ezalatt érteni. – Regasterios vita 2016. május 24., 21:28 (CEST)

@Regasterios: rendben, utánaérdeklődök. Majd jelentkezek. – Lálálá9999 vita 2016. május 24., 21:33 (CEST)

@Regasterios: törölheted őket. – Lálálá9999 vita 2016. május 27., 20:55 (CEST)

Köszönöm a jelzést. – Regasterios vita 2016. május 27., 20:56 (CEST)

Szent Péter- és Szent Pál-székesegyházSzerkesztés

Szia! Egyáltalán nem értek egyet a pécsi székesegyház átnevezésével, a magyar Wikipédián nem az a konvenció, hogy a templomok a felszentelt néven szerepelnek. (Pl. Mátyás-templom.) Kérlek ennek fényében csináld vissza a szerkesztést! Üdv: vampeare vita 2016. május 26., 21:45 (CEST)

Re: Egy templomnévSzerkesztés

Szia, nekem úgy tűnik, vannak még hasonlóan elnevezett templomok, csak zárójelben utánuk ott áll a település neve. Lásd itt: Szent Péter-templom (egyértelműsítő lap). – Vépi vita 2016. május 27., 06:27 (CEST)

5?Szerkesztés

Szia! Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs. Ez nálam négy, hogy lett neked ebből öt?Puskás Zoli vita 2016. június 1., 22:29 (CEST)

@Puskás Zoli: szia! Jogos a kérdésed. Akartam az összefoglalóban fölsorolást írni, de nem tettem. Szóval, úgy értettem, hogy Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs. – Lálálá9999 vita 2016. június 1., 22:54 (CEST)

Székesegyház-sablonSzerkesztés

Sziaǃ

Hát igen, nem olyan egyszerű ügy ezǃ Ha a cikk már lenne, egyszerűbb lenne a linkek tologatása, hozzáigazítása a meglévő névhez, de így... Mert a forrásokban hol ezt látom, hol azt, még a hivatalosakban is. – Rakás vita 2016. június 5., 02:24 (CEST) Közben az jutott az eszembe, hogy célszerű lenne megkérdezni tőlük, hogy ők hogyan hívják. Mert itt a wikin például Jung József cikkében Petőfi téri ortodox templomként szerepel. – Rakás vita 2016. június 5., 02:51 (CEST)

@Rakás: én a sablonban minden templomnak azt a nevét tüntettem föl, amiben benne van a védőszent. Általában az a templom hivatalos neve. Szerintem fölösleges megkérdezni tőlük, mert ők sem tudják. Beszélgettem a fehérvári kármelita templom személyzetének egyik tagjával, és a pl. leveleken a szemináriumi templom kifejezést használják, holott a szeminárium már rég megszűnt, a templom titulusáról (Szent József-templom) pedig még életében nem hallott... ők se tudják jobban  Lálálá9999 vita 2016. június 5., 10:53 (CEST)

Abban igazad lehet, hogy ők se tudják!  . Túl kacifántos ez ahhoz. Jól van, na, csak egy ötlet volt. – Rakás vita 2016. június 5., 13:47 (CEST)

@Rakás: én is gondolkodtam rajta, de aztán gyorsan elvetettem. – Lálálá9999 vita 2016. június 5., 19:09 (CEST)

@Rakás: az Istenszülő elhunyta székesegyház hol van? – Lálálá9999 vita 2016. június 6., 22:00 (CEST)

Amint fentebb már említettem, a Petőfi téren  . – Rakás vita 2016. június 6., 22:17 (CEST)

@Rakás: ha csak teret írsz, az rögtön Budapestet kell, hogy jelentsen?  Lálálá9999 vita 2016. június 6., 22:19 (CEST)

Általában persze nem. De most igen. Budapest, Petőfi tér 2, 1052.  Rakás vita 2016. június 6., 22:26 (CEST)

@Rakás: már tudom, melyik az a templom. :) – Lálálá9999 vita 2016. június 6., 22:32 (CEST)

Ha a keresőbe beírod a kacifántos nevet, vagy hogy Petőfi téri templom, az az első találat. Nehéz eltéveszteni. A commonsban ez a neve: Cathedral of the Assumption (Budapest)  Rakás vita 2016. június 6., 22:40 (CEST)

@Rakás: azt hittem, hogy nem fog kiadni rá semmit, ahogy általában nem ad ki a kereső semmit az ilyen bonyolult nevekre, mert nem használja senki, egyébként igazad van.  Lálálá9999 vita 2016. június 6., 22:42 (CEST)

Most jut az eszembe, hogy valahol azt olvastam, hogy a Magyar Ortodox Egyházmegyének két központja van, úgyhogy lehet, hogy a beloianniszi templom is (társ)székesegyház. – Rakás vita 2016. június 7., 00:12 (CEST)

@Rakás: bocsi, hogy csak most válaszolok, akkor elfelejtettem, azóta meg nem igen nézegettem a vitalapomat, csak az alját.   Nem tudom, hogy a beloianniszi templom székesegyház-e, de szerintem nem az. Nincs valami nagyobb ortodox központ az országban? Bár ugye Beloianniszban szinte csak görögök élnek, de akkor sem tudom elképzelni, hogy az ottani templom székesegyház legyen. – Lálálá9999 vita 2016. augusztus 20., 00:37 (CEST)

Ujfalu-ÚjfaluSzerkesztés

Szia, nem én ragaszkodom hozzá, csak az a szabály, hogy az akkori helynevet írjuk be. Semmelweis se Budapesten született, mert akkor a Tabán még Buda városának része volt és nem Budapesté, mint ma. Máskor a szabálytalan visszavonás előtt/helyett tájékozódj! Voxfax vita 2016. június 5., 11:02 (CEST)

@Voxfax: szia! Te meg az észosztás előtt gondolkodj. A kettő nem ugyanaz a kategória, mivel Budapest több település összevonásából jött létre, Zichyújfalu meg nem. A középkorral kapcsolatos szócikkekben akkor Székesfehérvár helyett miért nem írunk feheruuarut?  Lálálá9999 vita 2016. június 5., 12:43 (CEST)

Attól, hogy nincs igazad, még több tiszteletet várok el! WP: FORMA „Ha a születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést.” Nem azt írja elő tehát, hogy abban a formában, amikor mai értelemben vett helyesírás még nem is létezett. Szóval se igaz, se szellemes nem volt a fehérváros példád. „Észosztó” Voxfax vita 2016. június 5., 15:03 (CEST)

@Voxfax: ahogy a te példád sem volt megfelelő. – Lálálá9999 vita 2016. június 5., 15:18 (CEST)

Nemzeti emlékhely a bazilikaSzerkesztés

Légyszíves nyisd meg a 91. Mk-t, és olvasd el a jogszabályt! Név szerint említ 3 épületet, mint a Nemzeti emlékhely része, Köztük van a bazilika. http://magyarkozlony.hu/ Villy Itt tessék beszólni 2016. június 29., 09:18 (CEST)

A Főszékesegyház (Bazilika) épülete
cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 1.,
a királyi palota maradványa és a vár épületei
cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 2., valamint
az Érseki Palota épülete: a Prímási Levéltár, a Simor
Érseki Könyvtár és a Keresztény Múzeum
cím: 2500 Esztergom, Bercsényi utca 2.”

Villy Itt tessék beszólni 2016. június 29., 09:24 (CEST)

@Villy: most nem fogom megkeresni, de hiszek neked. – Lálálá9999 vita 2016. június 29., 09:25 (CEST)

ÁruházlistaSzerkesztés

Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába?#Mire nem valók a Wikipédia-szócikkek?: 21. A Wikipédia nem üzleti katalógus, nem címjegyzék, nem áruházlista. Egyébként ez nem a saját kezdeményezésem, más szerkesztők is töröltek már ilyen szakaszokat énelőttem. Apród vita 2016. június 30., 18:36 (CEST)


Magyar Állami OperaházSzerkesztés

Szia!

A fejrészből kitörölted a címét. Most már hiányzik az egyébként kiemelt cikkből. Tényleg ezt akartad?--Linkoman vita 2016. július 1., 00:24 (CEST)

@Linkoman: szia! Igen, ezt akartam. És mi ezzel a baj? Attól még, hogy kiemelt a cikk, tudtommal bárki beleszerkeszthet. Az intézmény címe ott van az infoboxban is. A bevezetőbe nem kell, és ahogy tapasztaltam, nem is szokás beleírni. – Lálálá9999 vita 2016. július 1., 00:28 (CEST)


A bevezetőben tényleg nem kell megemlíteni. De a cikkben meg kellene!

Az infobox valamennyi adatának fontos helye van a lexikoncikkekben. Ha nem így lenne, akkor elegendő lenne cikkek helyett infoboxokat szerkeszteni.

Az épület címének kiemelkedő jelentősége van a cikk szempontjából. Valaha a Sugár úti palotának hívták és egyben megalapozta Budapest színháznegyedét. Az ==Épülete == szakaszban elférne a ===Fekvése ===. Csináljam meg én?--Linkoman vita 2016. július 1., 00:34 (CEST)

@Linkoman: egyetértek. Megcsinálom én. – Lálálá9999 vita 2016. július 1., 00:36 (CEST)

@Linkoman: bár nem tudom, hogy te hogy képzelted el, mert én nem tudnék egy szakaszt rászánni erre, nem vagyok elég jártas a témában. Szóval jobb lenne, ha te csinálnád. – Lálálá9999 vita 2016. július 1., 00:40 (CEST)

@Lálálá9999: -- Íme. Jó éjt!--Linkoman vita 2016. július 1., 00:59 (CEST)

Székesfehérvár állomás II. számú irányítótornyaSzerkesztés

Szia! Úgy látom, nagyrészt a te munkád a cikk, ezért felhívnám a figyelmedet erre a hozzászólásra. Kérlek, nézz utána. Köszönöm. – Regasterios vita 2016. július 9., 17:09 (CEST)

@Regasterios: szia! Nem tudok mit kezdeni vele, láttam őt egyszer a fészbukon is, de semmi hangzata nem lett, csak egy hozzászólásban ejtette el ezt az állítását (ami lehet, hogy nem is igaz). Minden forrás azt mutatja, hogy az épület tervezője Rimanóczy Gyula. – Lálálá9999 vita 2016. július 9., 21:18 (CEST)
Köszönöm a választ. Én elhiszem, hogy igaz, amit állít, de ha a források mást mondanak, akkor valóban nehéz vele mit kezdeni. – Regasterios vita 2016. július 9., 21:21 (CEST)

Székesfehérvári II. irányítótoronySzerkesztés

Kedves Lálálá9999! Az épületet nem apám Rimanóczy Gyula tervezte! Akár mit is írtak róla a sajtóban. A fellelhető aláirás az enyém a terveken, apám aláírása egész más volt. Az épület építésének időszakában a KÖZÉPTERV-ben dolgoztam Kelemen László rajzolójaként. Így valószínűsíthető, hogy a létesítmény tervezője Kelemen László volt, aki a pályaudvart is tervezte. Az épület technológiai újszerűségét nem vitatom, de azt már furcsának tartom, hogy a szócikkben apám neve van kiemelve. Üdvözlettel – Rimanóczyjeno vita 2016. október 3., 15:20 (CEST)

@Rimanóczyjeno: kedves Rimanóczy Jenő! Én nem vitatom szavának igazát, nem tisztem, de sajnos amíg valahol ez nem jelenik meg - úgymond - hivatalosan, addig nem tudok mit kezdeni a dologgal. Hívja föl a sajtó figyelmét az ügyre: tegyék közzé annak az aláírásnak a fényképét, nyilatkozzon a Fejér Megyei Hírlapnak, a Fehérvár TV-nek vagy más fehérvári médiumoknak. De ha erre nem is szeretne sort keríteni, akkor legalább Cser-Palkovics Andrást keresse fel, ugyanis Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata nemrég kiírta a pályázatot az irányítótoronynak emléket állító tábla elkészítésére, melyen a tervek szerint szerepelni fog édesapja neve, ezek szerint tévesen! Ha valahol a sajtóban megjelenik, hogy Ön tervezte az épületet, abban a pillanatban javítom a cikket. Üdv.: – Lálálá9999 vita 2016. október 3., 16:49 (CEST)

Kedves Dávid a vitalapomon a következő választ irtam: Kedves Lálálá9999. Csak a rend kedvéért közlöm, hogy a létesítményt én csak rajzolhattam és Kelemen László tervezhette, aki a pályaudvar fejépületét is tervezte. Az biztos, hogy apám nem tervezte. Mivel már közel vagyok a nyolcvanhárom évhez ezért biztos, hogy nem fogom Cser Palkovics Andrást felkeresni.(Szive, lelke rajta, hogy az emléktáblán téves adatok fognak szerepelni) Szerintem ebben illetékes szerv az Országos Műemléki felügyelőség. Legfeljebb az emléktáblán egy téves név fog szerepelni. A cikked pedig tévedésen fog alapulni, ezt rajtam kívül senki sem fogja észrevenni. Egyébként - tudomásom szerint - apám Székesfehérvárot csak a Székesfehérvári vágóhidat és az Országzászló emlékművet tervezte a II. világháború előtt. Mint vitalapomon látszik én már nem szerkesztek, így csak néha néha nézek rá, illetve az email értesülök, ha valaki ír a lapomra. Baráti üdvözlettel: – Rimanóczyjeno vita 2016. október 12., 21:02 (CEST) További félreértések végett mégegyszer közlöm, hogy sem apám sem én nem terveztük az épületet. Az épület tervezője valószínüleg Kelemen LKászló volt.Lehet, hogy olvastad, akkor elnézést kérek– Rimanóczyjeno vita 2016. október 15., 17:39 (CEST)

@Rimanoczyjeno: kedves Jenő! Amit tudok, megteszek! A szócikket is átírom. – Lálálá9999 vita 2016. október 26., 19:53 (CEST)

Pelin KarahanSzerkesztés

Üdv! Legalább az enwikin vagy a török wikin megnézhetted volna, hogy mi a színésznő neve. 2013-ig volt a férjezett neve Bekiroğlu, a válás után újra a leánykori nevét, a Karahant használja. – Sasuke88   vita 2016. augusztus 6., 10:23 (CEST)

Jól van, az életemet azért hagyd meg. – Lálálá9999 vita 2016. augusztus 6., 11:25 (CEST)

KazánySzerkesztés

Tatárul: Kazan, oroszul Kazany. Ellenőrizhető az orosz Wikipédián. Oroszországban van. De nem szívügyem ez a dolog. Üdv! OsvátA Palackposta 2016. augusztus 14., 16:39 (CEST)

@OsvátA: tudom. Nem is erről beszéltem. Magyarul Kazán, és nekünk a magyar nevét kell használni. A "Kazány"-t nem is értem, honnan szülted. – Lálálá9999 vita 2016. augusztus 14., 16:43 (CEST)

Lágyjel van a szó végén: Казань. Ezért -ny hang a szó vége – oroszul. A szülés nem műfajom. Üdv! OsvátA Palackposta 2016. augusztus 14., 17:01 (CEST)
@OsvátA: ezt is tudom, mivel oroszból nyelvvizsgáztam. Az oroszban nincs a miénkkel egyenértékű "a" vagy "á" betű, így ők az a és az á átmenetének számító hangot ejtenek ki, amihez a "kazany" átírás közelebb áll, mint a "kazány" vagy akár "kázány". Üdv: – Lálálá9999 vita 2016. augusztus 14., 17:08 (CEST)

Jó cikknek jelöltemSzerkesztés

Nem hiszem, el, hogy sehol sincs ez a cikk. Ránéznélː Bletchley Park Múzeumra. Bocs ha zavarok ilyen dolgokkal, de szerintem jó cikk lehetne, ha támogatja más is. Andrew69.   2016. augusztus 31., 23:37 (CEST)

@Andrew69.: nem zavartál, és támogatom a jelölését! – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 1., 20:34 (CEST)

IszlámSzerkesztés

  • A négy helyesen vezetett kalifa, a Rásidúnok mindenhol a legnagyobb tiszteletnek örvendenek Mohamed után. Ez vitán felüli. Egyébként az óriás medalionokon (több van ezekből) Allah, Mohamed és az első négy kalifa neve olvasható.
  • Tehát valóban Allah neve van ezen, én ezt néztem be véletlenül  , aki valóban Ali kalifa, mert a Hagia Szophia szócikkben erre kattintottam, bocs. Ogodej   vitalap 2016. szeptember 1., 21:00 (CEST)
Remélem, így már rendben lesz... Ogodej   vitalap 2016. szeptember 1., 21:08 (CEST)

Persze hogy a síiták Alit elismerik, nélküle síita iszlám sem lenne  . A vita pont az öröklésen zajlott. Nem a tiszteleten és a szentségen van a fő eltérés, hanem a törvényességen. Vannak olyan síita szekták, akik ünnepet szentelnek a törvénytelen kalifák gyalázásának, más szekták pedig fenntartásokkal bár de tisztelik a rásidúnokat. Bővebben erről Goldziher Ignác: Előadások az iszlámról c. könyvében. Ogodej   vitalap 2016. szeptember 1., 22:08 (CEST)

NőkirálySzerkesztés

Én ezt a kifejezést nem tartom annyira elfogadottnak vagy széles körben ismertnek (a Wikipédia pl. egyetlen találatot sem ad rá semmilyen szócikkben). A királynő tökéletesen kifejezi a mondanivalót, a nőkirályra meg hozz forrást, hogy ez a három személy annak számít és miért. Ugyanis angolul egyszerűen queen regnant, ami még szótárban is királynőként szerepel, a koreai titulusok pedig 여왕, ami szintén királynőt jelent. Ez egy szép magyar szó, ami uralkodót jelöl, a feleség meg a király. Miért kell olyan kifejezést használni, ami nem széles körben ismert? Én csak archaikus szövegekben találkozom a nőkirállyal. Légy szíves hozz rá forrást, ha ezt akarod használni a szócikkben, vagy legyél szíves akkor máshol is ezt használni. Én nem látom semelyik női uralkodó szócikkében! Xia Üzenő 2016. szeptember 10., 21:59 (CEST)

@Teemeah: az engem nem érdekel, hogy hány szócikkben szerepel és hányban nem, ilyen alapon el sem indulhatott volna a Wikipédia. Ha egy királyságban nő kerül a trónra, címe attól még király, pláne a középkorban. És attól, hogy nő lesz az uralkodó, nem nevezzük az országát királynőségnek. Nem tudom, hogy tudod-e - példának okáért hozom -, első női uralkodónk címe rex volt, mivel jogilag ő számított az ország királyának.

Az sem érdekel, hogy az angol Wikipédiában hogy nevezik, nem is értem, hogy jön ez ide? A nőkirály vagy női király kifejezés teljesen elfogadottnak számít, és akkor alkalmazhatjuk (véleményem szerint), ha nyomatékosítani akarjuk, hogy itt nem a király feleségéről, a királynéról van szó (akit nem mellesleg gyakran emlegetnek királynőként is), hanem az uralkodóról, akinek a címe KIRÁLY. Találsz a Wikipédián Királynő c. szócikket? Nem, ugye? és miért nem? Mert a kettő teljesen ugyanaz. Ez épp olyan, mint amikor Esztergályos Cecíliára nem azt mondjuk, hogy színésznő, hanem színész. Ugye érted, mit akarok mondani?

Mire hozzak forrást? Egy szinonimára? Nem ismert széles körben? És? Attól, hogy a te szókincsed nem tartalmaz bizonyos szavakat, az még létezhet. – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 10., 23:15 (CEST)

Pedig érdekelnie kellene: egyben sem szerepel. Talán azért, mert nem közhasznú. Enciklopédiákat pedig közérthetően szokás írni. Szerintem itt hagyd abba, főleg ezt a hangot. – Pagony foxhole 2016. szeptember 10., 23:42 (CEST)

@Pagony: szerintem meg nem én voltam az, aki elkezdte ezzel a hanggal. Egy tök jelentéktelen dolgot fújt föl, én csak ennek fényében reagáltam. És ez még nem is az a hang, amit nagyon sok szerkesztő nap mint nap megüt, akik ezért "dorgálást" (?) sem kapnak. Egy helyesírásilag helyes és egyáltalán nem érthetetlen szó mellesleg az, amin fönn van akadva. – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 11., 00:49 (CEST)

Találsz a Wikipédián Királynő c. szócikket? A zöldről kékre való átirányítás baklövés volt. Meg kellett volna írni.

Királynőséget viszont a Google segítségével is találni (és itt csak a könyveket mutatom 1982-től 2015-ig): Királynőségre utalások a Google Books-on. Szép napot kívánok! Apród vita 2016. szeptember 11., 01:30 (CEST)

Bizony most itt hagyd abba, mert ez itt egy közösségi enciklopédia és nem a magánblogod, ahol azt csinálsz, amit akarsz. A nőkirály szót nem használjuk a szócikkekben, egyben sem, ezéért nem látom be, miért pont a koreai királynőket kellene nőkirálynak írni, amikor mondjuk Mária magyar királynő se nőkirály néven szerepel. A közösségnek vannak írott és íratlan normái. Ha te a királynőket nőkirályra szeretnéd változtatni, azt előbb a közösséggel meg kell beszélni, minimum egy kocsmafali szavazáson, de még inkább rendes szavazáson, mert sok szócikket érint. Archaikus, ritkán használt szavaknak semmi keresnivalója egy köz számára, laikusoknak készített enciklopédiában. Xia Üzenő 2016. szeptember 11., 12:31 (CEST)

Találsz a Wikipédián Királynő c. szócikket? Találok. en:Queen regnant És még vagy 30 másik Wikipédián is van szócikke. Attól, hogy a magyaron nincs, még nem jelenti azt, hogy ne lehetne. Xia Üzenő 2016. szeptember 11., 12:32 (CEST)

@Apród, Teemeah: félreértések mindenütt... én nem akartam a királynőket nőkirályra átírni. Ki mondta, hogy én ezt akarom? Ott így írtam, és kész. Azért pont ott, mert így jött ki. Nézegettem azt a szócikket és feltűnt, hogy nem túl szép a bevezetője, ezért átírtam, hogy értelmes legyen. A királynő kifejezés helyett a nőkirályt alkalmaztam, de nem gondoltam, hogy ezzel a semmiséggel magamra vonom a fél Wikipédia haragját... engem nem az zavar, hogy neked (Teemeah) nem tetszik a "nőkirály" szó (ami nem mellesleg helyesírásilag elfogadott), hanem az, hogy bolhából csináltál elefántot. Azzal pedig, hogy utaltam arra, hogy nincs Királynő c. szócikk a magyar Wikipédián (tudatában annak, hogy az angol nyelvű Wikin van Queen regnant c. cikk), arra akartam rámutatni, hogy a két fogalom teljesen összeegyeztethető, de ezt nem kellett volna magyaráznom, amint látom.

A magyar nyelvben a "királynő" szó teljesen függetlenül alakult ki az angol queen szótól, ezért nem értettem, hogy miért hoztad föl, akkor vágott volna ide, ha az angolból vettük volna át a szót mondjuk a nyelvújítás idején. De ha már itt tartunk, az a queen regnant kifejezés sem teljesen közkeletű, legtöbb esetben csak simán queen'-t használnak, a király feleségére (akire magyarul a királynő és a királyné megjelölések is használatosak) pedig a queen consort alkalmazható, ami azért az előbbinél elterjedtebb, de a királyi feleségek esetében is a queen jelző az alap, szerintem... – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 11., 14:06 (CEST)

Felícia magyar királynéSzerkesztés

Köszi a Felícia magyar királyné szócikkben tett kiegészítéseket. 37.76.26.76 (vita) 2016. szeptember 15., 16:57 (CEST)

segítek valamiben, hogy tuddSzerkesztés

Szia Lálálá9999! film = Felvett mozgóképek sora. Ilyen képsorokból álló művészeti alkotás. sorozat = Azonos jellegű vagy hasonló dolgok (összefüggő) egymásutánja. televízió = Képek és hangok távoli helyen való együttes vételére szolgáló készülék. Képeknek villamos jelekké való átalakítása, ezeknek továbbítása rádióhullámokkal, visszaalakítása képekké. A film mozgókép, mindegy moziban vagy tévében mutatják be. Bemutathatják akár interneten is. És bármennyi lehet a hossza, nem is az időtől függ, hogy film legyen. Az olyan sorozat ami mozgóképes alkotásokból álló sorozat, az filmsorozat. A televíziós sorozat csupán, olyan filmsorozat, amit első adásban tévében mutatnak be. Mehet sorozat a moziban is, az mozi-sorozat lenne. A Pumukli kalandjai is mehetett volna akár a moziban, meg a Harry Potter is a tévében első bemutatással, ha arra tervezték volna. De a Harry potter 7+1 film, ami történetileg összefüggő egymás után. A Pumukli kalandjai meg egy 52 részes filmsorozat. Egy filmsorozat is lehet akár 180 perces részenként, amiből legalább 950 rész van. Meg több film, ami történetileg követi egymást, az is lehet 50 perc, meg egy önálló film is lehet 10 perc. A Harry potter nem egy filmsorozatra lett tervezve, hanem több önálló filmre, ami történetileg összefüggő, és időrendben. 1. Harry Potter-film: Harry Potter és a Bölcsek köve 7. Harry Potter-film: Harry Potter és a halál ereklyéje A 7. Harry potter-filmnek van egy 1. és 2. része, mert két részre osztották a hosszúsága miatt. Általában 180 percnél nem szokott hosszabb lenni egy vetítés. A Pumukli kalandjai című filmsorozat 1. része: Kísértet a műhelyben. 52 része: Pumukli és a muzsika Itt a több filmet, egy sorozatra terezték, van a sorozatnak címe, és a sorozatnak egy filmje, így egy epizód. A ez epizód egy olyan film, ami egy filmsorozat részét alkotja. Elvileg vehetjük a Harry Potter is egy 7+1 részes filmsorozatnak is, ami egy hosszú epizódokból álló mozi-sorozat, de attól még nem lesz nem filmsorozat, egy olyan sorozat, ami nem egész estés részekből áll, és televíziós. Nincsen ebben semmi bonyolult, hogy tudja az ember, csak át kell látni. Az E-mailben is írtam egy mondatot, ha ezt megértetted, akkor arra ott nem kell válaszolnod. – Vakondka vita 2016. szeptember 20., 17:30 (CEST)

@Vakondka: hát... szia. Először is: higgadj le! Másodszor: mi a bajod velem? Miért írtál le nekem egy regényt tök fölösleges dolgokról? És miért éppen nekem? Nem is értem. Alig szerkesztek filmművészet témában. – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 20., 21:14 (CEST)

Nem voltam rád se mérges, se ideges, se haragos, se dühös, se bosszús, csak elég gyakran zavarba hoznak a wikipédisták, meg rossz érzést csinálnak. Valóban csak alig szerkesztesz filmművészet témában, csak a múltkor volt egy hibád, hogy nem voltál tisztában az itt említett dologgal, ezért leírtam, hogy ne legyen vele baj legközelebb. De nem is volt olyan vészesen hosszú ez, valaki már regény-sorozatot kapott. De inkább hagylak vele, mert nem biztos megérted a dolgok. – Vakondka vita 2016. szeptember 20., 21:25 (CEST)

Bocsáss meg, ha úgy érezted, rád támadtam, nem akartalak bántani. :( Vakondka vita 2016. szeptember 20., 21:36 (CEST)

@Vakondka: semmi baj, de inkább mutasd meg, hogy mi volt a hibám, amiért ilyen kegyetlenül bűnhődnöm kellett!  Lálálá9999 vita 2016. szeptember 20., 21:40 (CEST)

Csak változtattál egy linket egy laptöris állításoddal: "Ha televíziós akkor nem lehet film" itt. De légyszi hagyd úgy, ahogy van. Valamit rosszul ismertél. Leírom röviden. A film mozgókép. Minden olyan sorozat film, ami mozgóképes alkotásból álló sorozat, nem attól függ valami film legye, hogy a részek milyen hosszúak, meg mozis e vagy televíziós, hanem hogy mozgóképes alkotásokból áll. Csak gondoltam, ha részletesebben leírom, úgy jobban átlátod. – Vakondka vita 2016. szeptember 20., 21:55 (CEST)

@Vakondka: én ezt értem, és eddig is tudtam, de itt a Wikipédián általában egységre kell törekedni. Mellesleg nem úgy értettem, hogy "film", mint fogalom nem lehet, hanem úgy, hogy filmsorozat nem. Értem azt is, és tudtam is, hogy elvileg lehetne annak nevezni, de a mai köznyelv "film" alatt valamiért leginkább a mozifilmeket érti, tehát nekünk is ehhez kell tartanunk magunkat. – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 21., 00:19 (CEST)

Még mindig zagyvaságot mondasz. "Filmsorozat nem lehet". Ezt is félre ismerted. Ezt is röviden leírom. A filmsorozat, olyan sorozat, ami mozgóképes alkotásból álló sorozat. Nem számít a részeknek mennyi az idejük, nem számít hány rész van belőle, és nem számít az se, hogy első bemutatással moziban vagy tévében adják. Nem attól lesz valami filmsorozat, hogy hosszú részekből áll, csak évente készül belőle néhány folytatás, meg moziban ment első bemutatással, hanem attól, hogy mozgóképes művészeti alkotásokból álló sorozat. Ehhez is fűzd hozzá a saját szavad. – Vakondka vita 2016. szeptember 21., 09:35 (CEST)

@Vakondka: te vagy az egyetlen, aki zagyvaságokat ír: a te írásod hemzseg a fogalmazási, gépelési és helyesírási hibáktól, nem az enyém. Másrészt úgy látom, hogy a szövegértéseddel is gond van: NEM mondtam, hogy nem lehet film! Olvasd el még párszor, hogy megértsd! És olvass bele a Televíziós sorozat szócikkbe, légy szíves! – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 21., 10:17 (CEST)

  Mindjárt kihúzod a gyufát!
Ez a figyelmeztetés azoknak szól, akiket ugyan kedvelünk alapesetben, de valami oknál fogva (kekeckedés, szőrszálhasogatós viták, beszólogatás, keresztbetevések miatt) épp nagyon közel járnak már, ha nem vigyáznak, egy kiadós személyes támadáshoz, melyet ezúton is elkerülni igyekszünk, és arra kérjük őket, nézzenek magukba, elkerülendő a nagyobb bajt. Szimbolikus jelentése: Kívánom neked, hogy éjjelente a fotón látható özv. Szedlacsekné látogasson!

Vakondka vita 2016. szeptember 21., 20:14 (CEST)

@Vakondka: haha. Ez jó. A viccet félretéve: én tök nyugodtan reagáltam a támadásodra, aztán megint csak halál nyugodtan válaszoltam. Te totál hülyének nézel engem, de nem nem kaptam föl a vizet, de amikor harmadszor is kiosztasz egy teljesen jelentéktelen dolog miatt, akkor már kicsit nálam is kiborult a bili. Te kezdted a vitát, te okoskodsz folyton, mégis neked van eleged? Akkor én mit szóljak?  Lálálá9999 vita 2016. szeptember 21., 20:25 (CEST)

Az, hogy igazat ír valaki valamiről, mert hülyeséget csinált a másik, az nem okoskodás. Nem nézlek hülyének se téged, se a wikipédia egy részét, tudom, hogy egyszerűen hülyeség, amit néha csináltok. A viccet utálom, én utálok viccelni, de ti vicceltek e, azt nem tudom. Kérdezted akkor te mit szólj. Ha ehhez nem szólsz semmit se, akkor én se írok már neked semmit se. – Vakondka vita 2016. szeptember 21., 20:34 (CEST)

@Vakondka: de írok, mert megfogalmazódott bennem pár kérdés. Miért kellett egy novellában kifejezni mindazt, amit egy mondatban is ki lehetett volna? Mit jelent az, hogy mi? Te talán nem vagy wikipédista? Elolvastad a Televíziós sorozat c. szócikket? Megtaláltad azt a részt, mely leírja, hogy a tévésorozatok nem filmsorozatok? – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 21., 20:52 (CEST)

Tudom, hogy a tévésorozatok is filmsorozatok. Az tényleg hülye ember, aki szerint nem az, annál nagyobb hülyét életemben nem láttam. Ez a cikk is egy nagy hülyeség. A filmsorozat mozgóképes művészeti alkotásokból álló sorozat. A tévésorozat, olyan filmsorozat, amit alapvetően tévében adnak. Nem számít hány perces egy rész, meg hány részből áll. Annyit mondok ha a televíziós sorozat nem filmsorozat, akkor a televízióban vetített rajz-animációval készült sorozat, sem lehet rajzfilmsorozat. Akkor televíziós rajzsorozat, vagy rajztévésorozat lehet csak. – Vakondka vita 2016. szeptember 21., 21:01 (CEST)

doramaSzerkesztés

De, azok doramák. Légy szíves ne nyúlj bele olyasmibe, amihez nem értesz. A dorama szó Koreában a televíziós sorozatokat jelenti. A történelmieket is. Xia Üzenő 2016. szeptember 21., 10:46 (CEST)

@Teemeah: akkor sződd bele valahogy a szócikkbe a koreai doramák meghatározását, mert A királyi ház titkai és a többi történelmi sorozat nem "tinédzserek számára készített, az ő problémáikkal, életükkel foglalkozó televíziós sorozat". Köszi. – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 21., 18:05 (CEST)

Nem "járt neki"Szerkesztés

Kinevezte magát. A kettő nem ugyanaz. Mi lenne, ha elolvasnál pár történelemkönyvet a témában? Xia Üzenő 2016. szeptember 25., 00:20 (CEST)

@Teemeah: az úgy akkor is paradoxon volt. Értelmetlen egy laikus számára. Még egy "pedig" sem volt ott. – Lálálá9999 vita 2016. szeptember 25., 00:56 (CEST)

Most már tényleg befejezhetnéd a belenyúlást a szócikkekbe. Nem tudom, hirtelen miért érdekelnek ennyire a koreaiak, de legalább nézz utána annak, amit csinálsz. Az I-dinasztia nem uralkodott 600 évig. Ha neked 1392 és 1910 között 600 év telt el, akkor javaslom, hogy ülj vissza általános iskolai matekórára, ez ugyanis 518 év, ami marhára nem a 600-hoz van közel. Xia Üzenő 2016. szeptember 25., 14:27 (CEST)

Tényleg nem tudod? – Lálálá9999 vita 2016. október 3., 16:49 (CEST)

WajdaSzerkesztés

Visszavontam szerkesztésedet. Ne kérdezd, miért, mert végül megmondom.... OsvátA Palackposta 2016. október 10., 19:58 (CEST)

@OsvátA: nekem aztán tök mindegy... csak gondoltam, egymás alatt kétszer fölösleges szerepelnie ugyanannak a névnek, mert az olvasók nem olyan hülyék, hogy ne tudják, ki szerepelhet az Andrzej Wajdáról szóló szócikk infoboxának képén, de ha ez akkora dolog, hogy megéri ezen problémázni, akkor ok. – Lálálá9999 vita 2016. október 10., 20:19 (CEST)

Nem éri meg.
Minden idők egyik legjelentősebb filmrendezője halálának másnapján – a híren kívül – semmihez sem illene a szócikkében hozzányúlni.
A képaláírás tipográfiai szokás. Erről éppen idővel le lehet szokni (szerintem nem), csak nem a legrosszabbkor kell belefogni.
Ami a problémázást illeti.
OsvátA Palackposta 2016. október 10., 21:03 (CEST)
@OsvátA: így már értelek. Köszönöm a figyelmeztetést. Üdv. – Lálálá9999 vita 2016. október 10., 22:01 (CEST)

VisszavonásSzerkesztés

Szia! Mire alapozod ezt a visszavonást? Mitől lennének Volán társaságok? De ha szerinted azok, akkor tényleg 24 darab létezik? A HÉV-et pedig nálad még mindig a BKV üzemelteti? Nem értem. Kérlek világosíts fel, biztos jobban tudod. Kemenymate vita 2016. december 5., 20:44 (CET)

@Kemenymate: szia! Egy volántársaság nem csak akkor volántársaság, ha benne van a nevében, hogy "Volán". Volántársaságnak azokat a vállalatokat szokás nevezni, amelyek kizárólag autóbuszokkal szolgálják ki a tömegközlekedést. Nemrég egy teljesen indokolatlan és meggondolatlan döntés folyamán a megyei szintű (vagy kisebb) volántársaságok megszűntek, így jött létre pl. a KNYKK. Ezek a volántársaságok, amiknek a neve speciel XY Közlekedési Központ, jogelődjeikhez hasonlóan kizárólag buszközlekedéssel foglalkoznak. Azt viszont nem értem, hogy a HÉV hogy jön ide. A HÉV tulajdonosa november óta az állam, kezelője a BHÉV Zrt., a MÁV leányvállalata. Hogy jön ide a BKV? A BKV nem volt volántársaság, ahogy a BKK sem az. Úgy látom, nem tudod, hogy a BKV (vagyis Budapesti Közlekedési Zrt.) a BKK létrejöttével nem szűnt meg. Az összes budapesti tömegközlekedési jármű és vonal tulajdonosa ma is a BKV (tehát az önkormányzat), a BKK csupán koordinálja a közlekedést és megrendeli a szolgáltatást a BKV-tól. – Lálálá9999 vita 2016. december 5., 23:40 (CET)

A BKV úgy jön ide, hogy azt is visszavontad, ezek szerint fel sem tűnt. Továbbá nagyon jól tudom milyen státuszban van a BKK-hoz képest, évek óta szerkesztek a témában. A Volánokról meg annyit, hogy 24 biztos nincs, így a visszavonásod biztos hogy nem jó. Továbbá nekem aztán mindegy hogyan hívod őket, de azt viszont nem értem, hogy ha pontosabban vannak meghatározva, azt miért kell visszavonni és egy egészen biztosan elavult formában meghagyni. Kemenymate vita 2016. december 6., 07:09 (CET) Ja igen és nem a BKV a tulajdonosa az összes budapesti járműnek, a vonalaknak meg pláne nem. Kemenymate vita 2016. december 6., 07:12 (CET)

@Kemenymate: igazad van, figyelmetlen voltam, csak azt vettem észre, ami a te részedről nagyon is hibás volt. És egyáltalán nem elavult szó az, hogy volántársaság. Ennyi erőből a BKV-t meg ne hívjuk közlekedési társaságnak, hanem mondjuk azt, hogy közlekedési vállalat. :) Mindkettő helyes, de az előbbi azért mégiscsak elterjedtebb szóban, szerintem. Igen, vannak alvállalkozók is, a villamosvonalak tulajdonosa pedig az önkormányzat. De mivel a BKV 100%-os önkormányzati tulajdonban van, így a kettő teljesen ugyanaz. – Lálálá9999 vita 2016. december 10., 15:15 (CET)

Mi az, ami nagyon is hibás volt a részemről? Az, hogy a saját nevükön nevezem a volántársaságokat? Én ilyet még nem hallottam. Írd oda zárójelben, ha nagyon hiányzik, de attól még ez a hivatalos nevük. És nem 24 van belük, hanem 6+1. A BKV-s példád abszolút irreleváns a kérdésben. Már csak azért is, mert majdnem 30 évig hivatalos neve volt a Vállalat. Budapesten meg nem alvállalkozók vannak jelen a buszközlekedésben, hanem szolgáltatók, a kettő nem ugyanazt jelenti (amikor még a BKV volt a forgalomszervező, akkor a VT alvállalkozó volt, meg később a Volánbusz is, de ez már elmúlt, most mind a hárman a BKK szolgáltatói). A VT pedig magáncég, így a buszai nincsenek se az önkormányzat, se a BKK tulajdonában. Mondjuk a BKK-nak egyáltalán nincsen közforgalmú járműve. Lehet még ezt ragozni, de felesleges, a visszavonásod utáni állapot minden tekintetben pontatlan volt, ami után pláne érthetetlen számomra, hogy szerinted az én szerkesztésem a hibás. Kemenymate vita 2016. december 10., 15:47 (CET)

UralkodólistaSzerkesztés

Szia! Köszi, örülök, hogy így gondolod! A fejedelmi uralkodókat azért soroltam "csak" úgy fel, mert róluk kevés a fennmaradt adat, és míg a királyok esetében fel lehet tüntetni a születés dátumát (még ha körülbelülit is), valamint a felmenőket, házastársat, halálának idejét, addig a fejedelmeknél ez nagyon hiányos, és egy sok kérdőjelből álló táblázatnak nem láttam az értelmét. Viszont várom a Te ötletedet rá! Kellemes ünnepeket! – Imoti95 vita 2016. december 26., 01:09 (CET)

MagyarországSzerkesztés

Ha jól megnézed, nem ugyanaz kétszer, hanem az egyik export, a másik import. Szalakóta vita 2016. december 31., 20:08 (CET)

@Szalakóta: bocsi, figyelmetlen voltam. – Lálálá9999 vita 2016. december 31., 20:23 (CET)

Nem tesz semmit, velem is előfordul. Sajnos túl gyakran. Szalakóta vita 2016. december 31., 20:25 (CET)

@Szalakóta: emberek vagyunk. BÚÉK  Lálálá9999 vita 2016. december 31., 20:32 (CET)

BÚÉK neked is! Szalakóta vita 2016. december 31., 20:35 (CET)

Dzsámi és mecsetSzerkesztés

Szia! Boldog új évet! Láttam, hogy írtad, hogy a dzsámi és mecset ugyan az, pedig nem. itt is írnak erről de a Brill féle Iszlám enciklopédiában is ez szerepel. Azaz: „A mecset az iszlám temploma. A szó a magyarba az oszmánból (mescit [meszdzsit] ’kisebb muszlim templom’) került. Végső forrása az arab مسجد [maszdzsid], melynek jelentése ’mecset’ vagy ’ima közben földre borulás’. ..... A nagyobb mecseteket, ahol hagyományosan elvégezhető a pénteki ima, dzsámiknak nevezték. A szó az arab ’összegyűjtő’ jelentésű szóból származik, és a مسجد الجمعة [dzsama maszdzsid] ’gyűjtőmecset’ kifejezésből rövidült le. Dzsámit csak a szultán engedélyével lehetett emelni olyan helyeken, ahol a hívő férfiak száma elérte a negyvenet. Úgy tűnik, manapság a magyarban a bővebb értelmű mecset szót használják minden muszlim imahelyre.” További jó szerkesztést: Ogodej   vitalap 2017. január 1., 14:54 (CET)

@Ogodej: Szia! Úgy látszik, félre voltam informálva. Köszi a helyesbítést. BÚÉK! – Lálálá9999 vita 2017. január 1., 15:09 (CET)

Ki van a képen?Szerkesztés

Szia! Amit linkeltem a kép alá forrásnak (Chronica Hungarorum), az eredeti krónika fényképeit tartalmazza, amihez a krónika írása szerint az van írva a vitatott miniatúrához, hogy Andree tertij. Illetve a krónika képeinek sorrendje szerint is az utolsó Árpád-házi királyként van benne. Üdv, Imoti95 vita 2017. január 4., 22:50 (CET)

Visszatérés Lálálá9999/Archívum: 2016. február – 2017. március felhasználói lapjához.