Cikkjelölt:Homokozó
Az oldalon szereplő „információt” tehát természetesen jobb nem megfogadni, komolyan venni. A Wikipédia közösségével kapcsolatos kérdéseket, illetve egyéb komoly kérdéseidet pedig a kocsmafalon teheted fel, műszaki, technikai szerkesztési problémáidat pedig annak műszaki és kezdőknek fenntartott szekciójában. A leggyakrabban előforduló kérdésekre, problémákra a segítség-oldalakon igyekszünk választ adni.
Sablonok tesztelésére használhatod a sablonhomokozót és a sablonok kibontására való lapot.
Az ideírtakat az erre járók folyton felülírják, ez egyszerűen csak egy firkapapír. Ha nem csak próbálkozni szeretnél, hanem már a készülő cikked piszkozatán dolgozol, akkor kaphatsz egy saját homokozót is. Ehhez – ha még nem tetted volna meg – előbb regisztrálj (azaz válassz magadnak egy szerkesztői nevet), majd kattints ide!
Egyszerűen csak kattints az oldal tetején és az egyes fejezetcímek mellett található „[szerkesztés]” gombra.
Némi eligazításért lásd a „Szerkesztés” oldalt, lépésről lépésre haladó útmutatást pedig az első lépések oldalon találsz. Ha kész vagy a módosításokkal, csak nyomd meg a „Változtatások közzététele” gombot – igen, ennyire egyszerű! Semmit nem ronthatsz el, ne aggódj. Ha véletlenül az egészet törlöd, akkor is könnyen vissza tudjuk állítani.
Csak egy dologra kérünk: az első sorban, a Sablon:/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! ***** szövegen tényleg ne változtass! (Ha forrásszöveg nézetben szerkesztesz, akkor ez {{/***** Arra kérünk, hogy ezen a soron ne változtass! *****}} formában jelenik meg.)
Teszt szerkesztés
Ez egy teszt a Wikipédia szerkesztéséhez. 2001:4C4E:28CC:F100:21FE:372:C8B7:8261 (vita) 2024. március 28., 17:00 (CET)
id. Hegyi István református lelkész szerkesztés
id. Hegyi István (Petek, 1914. szeptember 7. – Székelyudvarhely, 2004. december 23.) református lelkipásztor.
KataKosztolányi vita 2024. április 24., 19:11 (CEST)
Hegyi István 1914-ben született az udvarhelyszéki Peteken Hegyi Péter református lelkipásztor hat gyermeke közül ötödikként. Apai ágon siklódi földműves, anyai ágon a földbirtokos Gyarmathy családból származik. Apai nagyapját 83 évesen brutális módon román katonák gyilkolták meg 1916-ban. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte, majd a székelyudvarhelyi református gimnáziumba járt, végül az átszervezések miatt a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett 1932-ben. Onnan egyenes út vezetett a kolozsvári protestáns teológiára, ahol felsőfokú tanulmányait 1936-ban fejezte be. Pályakezdőként Szamosújvárra került börtönlelkésznek. Majd utazótitkári kinevezést kapott, szórványvidékeket látogatott, részt vállalt az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) munkájában, az Erdélyi Fiatalok révén pedig bekapcsolódott a Dimitrie Gusti-féle falukutató mozgalomba. Népdalgyűjtéssel is foglalkozott, A mi dalainak címmel daloskötete jelent meg az Ifjú Erdély kiadásában 1936-ban. 1938-ban szülőfaluja meghívta lelkésznek. Rövidesen megnősült, a búzásbocsárdi tanító egyik lányát, Técsi Irént vette el. Hét gyermekük született: az elsőszülött csecsemőként elhunyt, István, Dániel és Sándor fia a nyomdokaiba lépett, Katalin lánya szintén lelkész férjet választott, Irén budapesti intézetbe került, miután gyerekkorában megvakult, Mária tisztviselőként helyezkedett el. 18 unokája közt pap, politikus, tanár, történész is van. 1940-ben a határmódosítással öt évre Dél-Erdélyben rekedt. 1945-ben több társával együtt fogolytáborba hurcolták Bolyára, családja pedig menekülni kényszerült. 1959-ben a püspökhelyettesnek választott Dávid Gyula utódaként Székelyudvarhelyen kezdte meg egyházi szolgálatát, majd 2 év múlva az esperesi tisztséget is átvette. Innen ment nyugdíjba 1984-ben. Szellemi apjának tartotta Imre Lajost, Ravasz Lászlót, Tavaszy Sándort, barátai közt tudhatta Juhász Istvánt, Tőkés Istvánt, Soos Gézát. Népszolgálatáért 1999-ben Orbán Viktor miniszterelnök Kisebbségekért Díjjal tüntette ki. A Hegyi család Székelyudvarhelyen címmel 2002-ben dokumentumfilmet készített a Duna Televízió. Több ezer kötetes könyvtárát a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumnak adományozták örökösei, ugyanitt emlékszobát hoztak létre 2006-ban. Halála huszadik évfordulójára Komoróczy György Szeretni kell ezt a népet címmel portrékötetet jelentetett meg 2024-ben.