Wikipédia

Nyitrai Piarista Gimnázium

gimnázium Nyitrán
(Nyitrai piarista gimnázium szócikkből átirányítva)

A nyitrai piarista gimnázium (Szent László Király Gimnázium) 1698-tól 1919-ig működött. Fenntartója a piarista rend volt, de a fenntartáshoz a nyitrai püspökség, a Tanulmányi Alap és Nyitra városa is hozzájárult. 1992-től a piarista rend szlovákiai rendtartományának fenntartásában ismét egyházi gimnáziumként működik.

Piarista gimnázium, Nyitra (Piaristické gymnázium sv. Jozefa Kalazanského)
Alapítva1698
Bezárva1919–1992
HelyOsztrák–Magyar Monarchia, Nyitra
Korábbi neveiSzent László királyról címzett Nyitrai R. Kath. Főgimnázium
MottóVeda a zbožnosť
(Pietas et litterae)
Típusegyházi fenntartású iskola
IgazgatóKatarína Čurillová
Elérhetőség
Cím949 01 Nitra,
Piaristická 6.
A Piarista gimnázium, Nyitra weboldala

Története szerkesztés

Nyitrán a 17. század végén már a káptalani iskola valószínűleg nem működött, csak a városi vagy plébániai.[1]

A piaristák Nyitrán 1698-ban kezdték meg a tanítást az esztergomi káptalan ottani házában. Eleinte csak alamizsnából éltek, majd 1699-ben Lehoczy Márton kapitánytól telket, Bottyán János ezredestől pedig misealapítványt szereztek. Végül 1701-ben Mattyasovszky László püspök tett számukra nagyobb alapítványt, így ettől az évtől sorban megnyílhattak a felsőbb osztályok is, 1701-től a grammatica és syntaxis, 1702-től az arithmetica, 1706-tól a poetica és 1707-től a rhetorica. 1721-ben iskolai színházterem épült. A változó állami tanrendi előírásoknak megfelelően 1777-től öt, 1806-tól hat osztályos, 1850-től nyolc osztályos gimnázium lett. 1844-ben a tanítási nyelv továbbra is a latin maradt, a magyar és a szlovák segédnyelv lett. 1853-ban volt az első érettségi vizsga. 1861-től az oktatás nyelve a magyar és a szlovák, 1868-tól magyar a tannyelv, a szlovák segédnyelv lett.

1864-ig csak piarista tanárai voltak, akkortól hét piarista tanár mellett hat nyitrai egyházmegyés pap is tanított, de az iskola piarista vezetése egészen 1919-ig megmaradt.

A tanulók létszáma 1741-ben 753, 1774-ben 1000 körül, 1862-ben 383, 1880-ban 395 (19), 1900-ban 492 (25), 1910-ben 460 (38). A mélypont a tanulók számát illetően az 1704-es év, az 1780-as évek vége, illetve 1851-1853 voltak amikor csak 200 körüli tanulószám volt.[2] 1899-ben a gimnázium új épületbe költözött, majd fölvette a Szent László Király Gimnázium nevet.[3] Az 1918/1919-es tanévben az intézményben 484 tanulót oktattak, és 21 személyes konviktusa volt.

Nyitrát 1918. december 6-án szállták meg a csehszlovák csapatok, és a tanítást szénhiány miatt szüneteltették. 1919 elejétől a gimnáziumban rendes tárgyként tanították a szlovák nyelvet, de a tanévet április 30-án vizsgák nélkül kellett befejezni. Májusban volt az utolsó magyar nyelvű szóbeli érettségi. 1919. szeptember 12-én az intézményt csehszlovák reálgimnáziumnak nyilvánították, és a piarista rendházat is kisajátították. A felvidéki születésű atyákat Podolinba küldték, a többieket kiutasították. A kollégiumot szeptember 15-én lefoglalták.

A gimnáziumnak több más mellett gazdag könyvtára, érem-, régiségtani[4] és természettudományos gyűjteménye is volt. Nyitra vármegye 1896-ban hozatta létre a Nyitra Vármegyei Múzeumot, amely párhuzamosan a gimnázium gyűjteményeivel a gimnázium épületében kapott helyet.

1992-ben a szlovák piaristák visszakapták az államtól a rendház és az iskola épületét, és utóbbiban szlovák nyelvű gimnáziumot indítottak.

Jeles tanárai és diákjai szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Itt tanultak többek között:[6]

Irodalom szerkesztés

  • Csősz Imre 1876: A nyitrai kegyes-tanitó-rendi gymnasium alapitásának hetedik negyedszázados évfordulójára emlékül. Nyitra.
  • Csősz Imre 1879: A kegyes-tanitó-rendiek Nyitrán. Nyitra.
  • Csősz Imre 1886: A nyitrai gymnasiumi igazgatók. Nyitra.
  • Acsay Antal 1887: A magyarországi kegyes tanítórend befolyása a XVIII. századi tanügyünk fejlődésére. 1750-1800. Bölcsészettudori értekezés. Vác.
  • Wutz Albert 1887 (szerk.): A magyarországi fő- és középiskolák névkönyve. Budapest, 109.
  • Horvát Sándor 1896: Okmánytár a piaristák Sz. László királyról czímzett nyitrai kollégiumának történetéhez. Nyitra.
  • Prónai Antal 1899: A piarista iskolák kezdete. Budapest.
  • Vajda Emil 1900: Középiskolai tanári névkönyv az 1899/1900. tanévről. Győr, 165.
  • Kalmár Elek 1910 (szerk.): Középiskolai tanári névkönyv XI. Lőcse, 164.
  • Nyitrai A Szent László királyról címzett róm. kat. főgimnázium értesítője 1910-1918. Szerk.: Frank István; 1915/16. Jankovich Ferenc; 1916/17. Mátrai János. Nyitra.
  • Pallmann Péter 1914: A magyar piaristák II. József uralkodása alatt. Kolozsvár.
  • 1918 Magyar Tiszti Címtár. Budapest.
  • Gerencsér István 1943: A magyar felvilágosodás és a kegyes iskolák. Budapest.
  • Magyar piarista rendtartomány története 1943, 265.
  • Balanyi György 1943: A magyar piarista rendtartomány története. Budapest, 39, 231, 237, 279.
  • Mészáros István 1988: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996-1948. Budapest, 234.
  • Kilián István 1992: A piarista diákszínpad és a nyitrai színjáték. Magyar Könyvszemle 108
  • Pavol Kollár (ed.) 2001: 300 rokov piaristov v Nitre (1701 - 2001) - Zborník prejavov z odborného historického sympózia k 300. výročiu založenia piaristického kolégia a gymnázia v Nitre. Nitra.
  • Kollár, Pavol 2002: Piaristi v Nitre. In: Marsina R. (zost.) 2002: Nitra v slovenských dejinách. 267-270.
  • Popély Gyula 2004: III. A magyar tanügy kálváriájának kezdetei Szlovákiában az impériumváltás után (1918-1920). Irodalmi Szemle 2004/3, 80-81.
  • Edita Ölvecká 2008: Maďarský jazyk a literatúra v študijnom programe Piaristického gymnázia v Nitre na prelome XIX. a XX. storočia. Bakalárska práca, FiF UK Bratislava, Katedra maďarského jazyka a literatúry..
  • Magyar katolikus lexikon

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - Nyitra vármegye. Káptalani iskola.
  2. ↑ Csősz 1879, 906-907.
  3. ↑ A Szent László királyról czimzett Nyitrai r. k. Főgymnasium Értesítője 1899
  4. ↑ Csősz 1879, 915-919, 921-923.
  5. ↑ Csősz 1879, 809, 812 névrokona korábban is tanított a gimnáziumban.
  6. ↑ Csősz 1879, 908-911.
  7. ↑ Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  ; Molnár László: Vadászéletek 9. Gróf Forgách Károly (1825–1911). Hunor Magazin, 2020. június 2. Archiválva 2022. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
  8. ↑ Bognár Szabina 2012: (Lokál)patriotizmus és tudományos helytörténetírás. Modern Magyarország 1/1.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nyitrai_Piarista_Gimnázium&oldid=26972141”