Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív195

---

« előző

190 191 192 193 194 195 196 197 198 199 200

következő »

Segítségkérés

Szervusztok!

Segítséget kértem a Wikipédia-vita:Fizikaműhely tagjaitól a téridő görbületével kapcsolatban (Téridő; a tárgyak…). Amíg nincs segítség, nem tudom ellenőrizni az Idő c. szócikk változatainak eltérését. Előre is köszönöm. – Ronastudor ^{a sznob} 2015. október 14., 12:31 (CEST)

Wikidata adatok az infoboxban és az anakronizmus

Már többször tapasztaltam, hogy az infobox a születési helyet a Wikidatából a mai elneveznek megfelelően veszi és ebből anakronizmus származik.

• Itt a Wikidatából jön az adat és helytelen az Ivano-Frankivszk, mert amikor Szvetlana Alekszijevics született még Sztanyiszlav volt a város neve. Az sem valószínű, hogy Putyin a Szentpétervári Állami Egyetemen tanult volna, ahogy az infobox említi, akkor az még biztos Leningrádi volt. Van erre valamilyen megoldás, mert enélkül sok hibás adat jelenik meg a wikidatából. - Csurla ^vita 2015. október 9., 18:28 (CEST)

Beírod az infoboxba a születési helyhez, hogy Sztanyiszlav, és megoldottad a dolgot.Rakás ^vita 2015. október 9., 20:28 (CEST)

Ezt már megtettem, akkor amikor ide írtem. Nem ez volt a kérdés. - Csurla ^vita 2015. október 10., 11:31 (CEST)

Ezt a kérdést ebben formában a wikidata sajnos egymaga nem tudja kezelni. Ilyen esetekben muszáj kívülről felülírni, ha ilyen finomságokhoz is ragaszkodsz. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Rakás (vitalap | szerkesztései)

Elméletileg Wikidatából is lehetne kezelni az ilyen eseteket, de még nem tartanak ott se az adatok, se a „mesterséges intelligencia”. Azért, mert akkor másképp hívták, attól még ott született, amit a megjelenített név jelöl. – JulesWinnfield-hu ^vita 2015. október 9., 20:45 (CEST)

Így van. A születési/halálozási települések általában nem szoktak változni. A neveik esetleg változnak. Rakás ^vita 2015. október 9., 21:15 (CEST)

Hozzászólásaitokból arra következtek, hogy nem tudjátok mi az az anakronizmus vagy tudjátok akkor lebecsülitek. Pedig egy enciklopédia hitelességét nagyon tönkre teszi ha ezt nem kerüli el. - Csurla ^vita 2015. október 10., 11:31 (CEST)

Aki Leningrádban született, annál nyilvánvalóan nem írhatjuk, hogy Szentpéterváron, még ha a két név ugyanazt a települést jelöli is. És persze vannak ennél kacifántosabbak is, teszem azt egy aquincumi római tisztviselő sem Budapesten született a III. kerületben. Az anakronizmus (kronológia nélküliség) pont ezt jelenti. Erre az lehetne a megoldás, ha a WD időintervallumokat is tudna kezelni, de ahhoz még sokat kell tanulnia. És persze a másik megoldás, hogy a WD-n nem irkálnának hülyeségeket az adatlapra. Ha az adatlap nem tudja kezelni, hogy ugyan Szentpétervárra linkel, de Leningrádot jelenít meg, akkor nem kell beleírni. Illetve az is jó lenne, ha egyszerű szabad szöveget is lehetne az adatlapra írni. – LA^pankuš 2015. október 10., 17:09 (CEST)

Megpróbáltam megoldani, de jelenleg nem tűnik megvalósíthatónak. – JulesWinnfield-hu ^vita 2015. október 16., 03:11 (CEST)

Kotrógép (egyértelműsítő lap)

Kotrógép (egyértelműsítő lap) - ennek a tartalma nem egyértelműsítő lap. Ez egy lista hasonló dolgokról, (szinonimák), de az egyért lapra homonimák kellenek. Nem hasonló jelentésű szavak, hanem hasonló hangzású. - Csurla ^vita 2015. október 10., 17:09 (CEST)

Nem hasonló hangzásúak. Ezek mind olyan eszközök, amik kotrógépnek minősülnek, ahogyan az le is van írva benne. Ettől függetlenül lehetne egy kotrógép kategória, ami összegyűjti az azonos tematikájú cikkeket. Vagy lehetne a kotrógépek listája. De végül is egyértelműsítő lapnak is megfelel, mert egyértelművé teszi, hogy melyik kotrógépről van szó. – LA^pankuš 2015. október 10., 17:58 (CEST)

WP:EGYÉRT: "Az egyértelműsítő lapok olyan szócikkek, melyek összetéveszthető (azonos alakú vagy hasonló hangzású) hivatkozások közötti választást teszik lehetővé."

Ez az útmutató szerint nem egyértelműsítő lap. Nem felel meg az útmutatónak - Csurla ^vita 2015. október 10., 18:08 (CEST)

Akkor nevezd át kotrógépek listájára. – LA^pankuš 2015. október 10., 18:59 (CEST)

Inkább írok a szerzőnek. AZ angol wikiben ezek nem mind kotrógépek, de nem ismerem a magyar terminológiát. - Csurla ^vita 2015. október 10., 19:12 (CEST)

Csurlának teljesen igaza van. A lapról törlési megbeszélést kezdeményeztem. Malatinszky ^vita 2015. október 16., 06:34 (CEST)

Figyelmeztető szöveg az életrajzi infoboxokban

HuFi javasolta, hogy helyezzünk el az életrajzi infoboxokban, a kép paraméter értékének alapértelmezetten egy figyelmeztetést, hogy jogvédett kép felhasználása nem megengedett (a megbeszéléshez kattints a mondat elején található linkre). Mivel ez több tízezer cikk módosítását jelenti, így jobbnak látom ezt előbb közösen megbeszélni. Első kérdés, hogy akarunk-e ilyen kikommentezett figyelmeztető üzeneteket a sablonokba. A másik, hogy ha igen, pontosan milyen szöveggel. HuFi javaslata ez volt: „élő személyekről nem használható jogvédett kép”, amivel kapcsolatban kifogásaim voltak. Mit gondoltok? Samat ^{üzenetrögzítő} 2015. október 18., 13:19 (CEST)

Átlagos szócikkhossz

Mivel ez a táblázat már évek óta nem frissül, rákérdeztem Samatnál, hogy hogyan lehet egy ilyen generálni. Ő volt olyan szíves és elkészítette az október eleji statisztikát -- nagy köszönet illeti érte --, mely szerint a magyarra vonatkozó 2014 februári 4432 bájtos adat 2015. október 3-ára 5217 bájtra nőtt, tehát másfél év alatt az ezernyi botos csonk ellenére közel 1K-val nőtt a szócikkek hossza.

Ezen cikk szerint "Pusztán a szócikkek hosszúságát figyelembe véve Blumenstocknak statisztikai módszerekkel sikerült 97,15 százalékos pontossággal megjósolnia, hogy egy véletlenszerűen kiválasztott cikkhalmazból mely szócikkek a kiemeltek. Vagyis egyenes összefüggést talált a szócikkek hossza és minősége között: minél hosszabb, annál jobb." A cikkek pedig folyamatosan fejlődnek (ó, mily' meglepő). Hogy ezt a fejlődést a többi nyelvi változattal is összevethessük, jó lenne ugyan, ha azokról is készülne újabb stat., de az valószínűleg nem a mi asztalunk. Viszont úgy tűnik, hogy a minőséget tekintve így is valahol jócskán az élvonalban vagyunk ha a másfél évvel ezelőttit nézzük.

A kérdés az, hogy mivel az angol táblázat nem frissül, van-e arra igény, havonta elkészüljön legalább a magyar statisztika? (Hogy ne csak a cikkek számáról, illetve a cikk/nap növekményről legyen adat.) Ha igen, hol legyen megjelenítve? Samat szerint nincs akadálya, hogy valahol a Wikipédia névtérben csináljunk egy listát, amely különböző időpontokra tartalmazza ezt az adatot, és felajánlotta, hogy havonta frissíti, ha kell. Gyurika ^vita 2015. október 19., 11:31 (CEST)

Ez különösen azért érdekes, mert sok adatot be sem írunk már a szócikkekbe, hanem a Wikidatáról jelenítjük meg őket. Vagy a statisztika úgy készült, hogy ezeket az adatokat is figyelembe vette? Akkor viszont nem meglepő a növekedés, hiszen egy infobox módosítás jópárszáz kbyte-nyi adatot is képes áthúzni a Wikidatáról. --B.Zsolt ^vita 2015. október 19., 12:21 (CEST)

Egy „üres” infobox nem feltétlenül rövidebb egy kitöltöttnél. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 19., 13:11 (CEST)

Nyilvánvalóan minden egyes bájtot számol, sablont, infoxboxot, külső hivatkozást, képlinket stb. Gyurika ^vita 2015. október 19., 13:00 (CEST)

A fenti felvetés szerintem arra vonatkozott, hogy a bájtok száma ebben a statisztikában a kód hosszát vagy a felhasználó által letöltött adatmennyiséget jelenti-e, vagy esetleg valami egészen mást. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 19., 13:11 (CEST)

Tekintve, hogy egy szócikk szöveg + wikikódból áll össze, ha egyet megnyitsz szerkesztésre, elméletben az abban látható összes karaktert kell számolnia, ami a laptörténet legutolsó (aktuális) változatában is megjelenik. A WD-s információ tudtommal nem a cikk része, csupán a sablonok segítségével megjelenik. Gyurika ^vita 2015. október 19., 13:21 (CEST)

 támogatom. A Wikidatás információ ugyanúgy információ, szerintem ebben a statisztikában a szócikk a lényeg, nem a munka, amit vele töltöttek.– Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 19., 13:39 (CEST)

A kategórizálás végső stádiuma

Somorja település összesen egy kategóriában szerepel a Kategória:Somorja-ban. Ez a kategorizálás csúcsa, végső stádiuma. Nem tudom milyen evolúciós folyamat terméke ez, de biztos nem jó ez így. Máshol is láttam már ilyet. Nem informatív és szerintem nem jó. - Csurla ^vita 2015. október 19., 23:38 (CEST)

Már megint a zsidózás

Al Capone szócikkére rálinkeltem a Katolicizmusportált, mivel Capone katolikus volt, és így vele kapcsolatban releváns tartalom az, amit ez a portál ajánl. Az ötletet innen nyertem. Vélemények? --Malatinszky ^vita 2015. október 7., 06:20 (CEST)

Szerintem teljesen felesleges akár a Zsidóságportált, akár a Katolicizmusportált kitenni mindenki életrajzára, akinek ismert a vallása. Bőven elég lenne azokéra, akik élete, munkássága szempontjából ez fontos (pl. egyházi vezetők, vagy éppen a holokauszt elszenvedői). --Rlevente ^üzenet 2015. október 7., 08:15 (CEST)

Levettem mindkettőt. András! Kérlek, hogy ne demonstrálj! Köszönöm! – Puskás Zoli ^vita 2015. október 7., 10:13 (CEST)

Elnézést, hogy ilyen radikális eszközhöz folyamodtam. Sajnos időnként szükségét érzem, hogy megpróbáljam a szerkesztői közösség jóérzésű, de az antiszemitizmussal szemben a szerintem szükségesnél közönyösebb többségét felrázni ebből a közönyéből. Szükségét érzem annak, hogy a mindenféle zsidólisták gyártásával és zsidócimkék kényszeres elhelyezésével szemben fellépjünk, ezzel is megőrizve a Wikipédia és a Metapédia közötti különbséget.

Rlevente fent vázolt szabályával egyetértek, és úgy tűnik, ez a szabály elég jól érvényesül is a Katolicizmusportál esetében. Sajnos ugyanezt nem tudnám elmondani a Zsidóságportál esetében, amelynek sablonja rákerült rengeteg olyan szócikkre is, ahol ez nem releváns. Remélem, lesz néhány szerkesztő, aki a segítségemre lesz abban, hogy ezeket az irreleváns sablonokat a Puskás Zolitól látott határozottsággal eltávolítsuk. --Malatinszky ^vita 2015. október 7., 15:33 (CEST)

https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speci%C3%A1lis:Szerkeszt%C5%91_k%C3%B6zrem%C5%B1k%C3%B6d%C3%A9sei/He.henrikBot&dir=prev&offset=20111014192133&limit=250&target=He.henrikBot – Rlevente ^üzenet 2015. október 7., 16:02 (CEST)

Ahogy elnézem, ez megint bottal segítendő tevékenység lesz. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 7., 16:15 (CEST)

Számíthatunk rád, vagy tegyem fel a kérést a botgazdák üzenőjére? Malatinszky ^vita 2015. október 7., 16:48 (CEST)

Felmérem a terepet, és meglátom, hogy hogyan érdemes nekiállni. Csak a fő névtérben 2930 cikk hivatkozik a portálra, és akkor még a Zsidó származású… kategóriákról nem is beszéltünk. Ha van ötletetek arra, hogy milyen szempontok alapján keressünk, azt szívesen veszem. A botgazdák üzenőfalán inkább a konkrét kérésnek, esetleg a technikai jellegű kérdések megbeszélésének van helye, az elveket inkább itt kéne tisztázni. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 7., 18:00 (CEST)

Talán egy viszonylag egyszerű kezdeti feladat lenne a zsidóságportál-sablon és a vitalapi zsidóságműhely-sablon eltávolítása minden olyan keresztneves cikkről, amelyen ezek rajta vannak. --Malatinszky ^vita 2015. október 7., 19:02 (CEST)

Igen, az elsőt már én is kinéztem magamnak, és a második is megoldhatónak tűnik. Ehhez hasonló tippek kellenének, hogy az egyenként átbogarászandó kört szűkítsük. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 7., 19:11 (CEST)

"Szükségét érzem annak, hogy a mindenféle zsidólisták gyártásával és zsidócimkék kényszeres elhelyezésével szemben fellépjünk" - Katolikuslisták, reformátuslisták, Budapesten születettek listája, 1980-ban született személyek listája, katolikus hitre tért személyek listája, LMBT (történelmi) személyek listája (ráadásul már nem is aktuális, mert már LMBTQIA[RXUZSWEZT]) mind-mind egy kategória segítségével listázhatóak... Hát, eszméletlen, hogy micsoda fertő ez a magyar Wikipédia! Na de ezt a förmedvényt láttátok? Fúj, tűzre vele! Erről nem is beszélve, a pofátlanság teteje! Gyurika ^vita 2015. október 7., 18:53 (CEST)

Egyik szóban forgó kategóriában sem vagyok érintett, de több zsidó barátom és ismerősöm van, akik büszkék arra, hogy mennyi neves tudóst, művészt, sportolót adtak Magyarországnak és a világnak. A jelen történelmi körülmények között nem érzem listázásnak, ha a zsidó származású személyeknél ott a Zsidóságportál-sablon (valamikor az ilyen az listázásnak volt tekinthető, remélhetőleg ez az idő nem jön vissza ismét). Ahogyan ott van például a sportolóknál a Sportportál-sablon is, holott a szócikkből kiderül, hogy sportolóról van szó. Nem biztos, hogy helyettük kellene arról dönteni, hogy szerepeljen-e ez a sablon azoknál a személyeknél, akikre büszkék. Valakik, valamikor létrehozták a zsidóságportált, az ő véleményüket kellene megkérdezni. Ha már nem szerkesztők a wikipédián, akkor pedig a legtisztább az lenne, ha valamelyik hivatalos zsidó szervezet véleményét kérné ki a wikipédia, hogy ők listázásnak érzik-e azt, ha ott van az a sablon a nevezetes zsidó személyeknél. Nem nélkülük és fejük fölött kellene erről a kérdésről dönteni (szerintem). – Dodi123 ^vita 2015. október 7., 19:56 (CEST)

Teljesen lényegtelen, hogy a bosnyák üknagyapám révén a bosnyákok bosnyáknak tartanak-e vagy sem. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 7., 20:12 (CEST)

Nekem is lényegtelen, hogy tótnak, szlováknak, lengyelnek vagy éppen svábnak mondanak-e a felmenőim alapján. Nekik nem. Én sem vagyok ebben kompetens, de kicsit álságosnak érzem, hogy a "ne legyen listázás" zászlaja alatt egy olyan valamitől fosztunk meg egy azonos identitású csoportot, amelyre ők egyébként büszkék. Lehet, hogy nincs igazam, de éppen azért gondolom, hogy ebben a kérdésben őket kellene megkérdezni – Dodi123 ^vita 2015. október 7., 20:26 (CEST)

Pont a lényeget nem értetted meg. Ha én nem tartom magam bosnyáknak, és az életem szempontjából a származásomnak ez a része irreleváns, akkor gondolhatnak ők rólam bármit, én nem tartozom ahhoz az „azonos identitású csoporthoz”. De fordítsuk meg a dolgot. Száz évvel ezelőtt élt két ember, mindkettőjük anyai nagyapja piréz volt, de ez soha nem derült volna ki, ha egy padlásról elő nem kerül a szülőfalujuk rég elveszettnek hitt anyakönyve. Mindketten ismertek voltak, egyikük Nobel-díjas, a másik egy világszerte gyűlölt tömeggyilkos, de piréz származásukról eddig senki nem tudott. Egyikükre a pirézek – joggal – büszkék, a másikukat inkább elfelejtenék. Lehet-e az egyikük piréz, míg a másik nem? – Puskás Zoli ^vita 2015. október 7., 20:54 (CEST)

Abban igazad van, hogyha az identitás kérdése (és most nemcsak a zsidóságra gondolok) irreleváns, akkor azt nem szükséges hangsúlyozni. Az az érved azonban, hogy a több felmenővel ezelőtti ős szerint besorolni valakit a származása alapján nem szerencsés, a zsidóság esetében nem helytálló. Ott ilyen nincs. Aki „kikeresztelkedett” annak a leszármazottait már nem tartják zsidónak. Abban az esetben sem szerencsés a származás feltüntetése, ha ő maga egy vagy több alkalommal nyilvánosan kijelentette, hogy nem tartja magát zsidónak. Például a Bobby Fischer szócikkből el lehetne (kellene) távolítani a Zsidóságportál-sablont. Aminek én ellene vagyok az az, hogy gondolkodás és egyedi elbírálás nélkül minden szócikkről eltávolításra kerüljön az adott kategóriába besorolás, vagy a sablon. Nem az alapján kellene dönteni, hogy az illető „jó ember” volt-e vagy „rossz ember”, hanem az alapján, hogy releváns-e a származása vagy sem. Azonban például művészeknél nagyon nehéz ennek az eldöntése. A művészi kifejezésmód nem független a származástól. Ahogyan például az első bankárok (és utána is generációik sora) a zsidóság közül került ki, annak történelmi okai voltak, és nem az volt az oka, hogy ők zsidók voltak (bár tulajdonképpen az, de nem úgy). Ezért ehhez a kérdéshez nagyon óvatosan kellene nyúlni. Nálam az vágta ki a biztosítékot, amikor itt bot segítségéről kezdtetek írni. Szerintem ezt a kérdést nem lehet (nem szabad!) botra bízni. Ezt csak egyedileg lehet eldönteni minden egyes szócikk esetében. – Dodi123 ^vita 2015. október 7., 21:21 (CEST)

A bot tud fejetlenül is dolgozni, meg tud egy gondolkodó ember segítségére lenni. A keresztnevek szócikkeiből például „fejetlenül” ki is dobattam már a botommal a portálhivatkozást, mivel ott semmi értelme nincs mérlegelni. (Különösen, hogy olyan neveknél is szerepelt, amik nem is héber eredetűek.) Személyeknél nyilván egyedi mérlegelés kérdése, hogy van-e helye a bejegyzésnek a cikkben vagy sem, de a munka elvégezhetősége szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a felülvizsgálatra kiválasztott cikkeket nekem kell egyenként megnyitnom, vagy a bot nyitja meg egy lista alapján őket, és ha úgy döntöttem, hogy változtatni kell a cikken, akkor azt kézzel kell egyenként megcsinálnom (a minimum a törlendő részre való rápozicionálás, kijelölés és törlés, de egy esetleges szövegcsere még cifrább), vagy a bot végzi el ezt helyettem, és nekem csak azt kell megnéznem, hogy tényleg jól csinálta-e. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 7., 21:36 (CEST)

Addig rendben van a dolog, hogy a bot nyitja meg az érintett cikkeket egy lista alapján. Ezt követően azonban mérlegelni szükséges. Néha a teljes életút figyelembe vételével. Az érintett szócikkek nagy számára tekintettel azt inkább tartanám járható útnak, hogy készüljön egy irányelv vagy útmutató, vagy egy állásfoglalás az adott kérdésben, amelyre hivatkozva később – ha valaki találkozik egy ilyen szempontból érintett szócikkel – akkor a megszavazott döntésre hivatkozva járhasson el. Azt, hogy valaki most nekiessen, akár bottal, akár bot nélkül, és esetleg kellő mérlegelés nélkül döntsön a kategóriába sorolás kérdéséről, azt nem tartom jó megoldásnak. Szerintem először arról kellene szavazást indítani, hogy az ilyen esetekben (nemcsak a zsidóság, hanem például az LMBT és más hasonló esetekben is) milyen szempontok figyelembe vételével lehessen dönteni arról, hogy a kategóriába besorolás, vagy egy portálhoz kapcsolás az adott esetben elfogadható, vagy éppenséggel elvethető, mint nem releváns információ. – Dodi123 ^vita 2015. október 7., 22:23 (CEST)

@Dodi123: Ilyen már van: Wikipédia:LMBT-irányelv. --Hkoala 2015. október 8., 07:33 (CEST)

Részben ugyanarról beszélünk, de ne keverjük például a kategóriát a portállal és a műhellyel. Azt például nagy biztonsággal ki merem jelenteni, hogy a zsidó származású kommunista vezetők nem tartoznak a zsidósággal foglalkozó portálhoz és műhelyhez kötendő oldalak közé. A származási kategória ugyanakkor már más kérdés. Ezen kívül is vannak triviális esetek, amikkel teljesen fölösleges lenne pl. szavazásra várni, mint például a keresztnevek esete. Egy fentebbi linkből és a találati listákból is látszik, hogy egy bot évekkel ezelőtt behányta ezeket az összes szócikkbe, ahol megtalálta a zsidó vagy a héber szót. Ami ebből bottal javítható, azt javítani kell. De ha fejetlenségtől tartasz ajánlom figyelmedbe ezt a botos cikkjavítást. Valahogy így kell ezt a dolgot elképzelni. – Puskás Zoli ^vita 2015. október 7., 22:53 (CEST)

Az általad felsorolt triviálisnak nevezhető esetekkel egyetértek, azoknál valóban nem szükséges. A többinél meg remélhetőleg kellő gondossággal történik a módosítás, és akkor nekem sincs ez ellen kifogásom, Csak a baltával nekiesést nem szeretem, mert volt már ezzel kapcsolatban rossz tapasztalatom. – Dodi123 ^vita 2015. október 7., 23:06 (CEST)

A zsidóportál-sablon funkciója nem az, hogy a gyanútlan gójokat figyelmeztesse, vagy a büszke zsidók számára jelezze, hogy ki a zsidó. A zsidóportál-sablon funkciója az, hogy felhívja a feltételezhetően érdeklődő olvasó figyelmét arra, hogy van sok és jó cikkünk amik a zsidósággal, zsidó vallással, zsidó kultúrával, zsidó emberekkel kapcsolatosak. Ha például az olvasó elolvassa a Jóm kippur szócikket, akkor a végén betoljuk neki a portálsablont, mondván, hogy "figyelj, úgy látszik téged érdekelnek ezek a zsidó dolgok, itt olvashatsz még egy csomó érdekeset". Ugyanez nem biztos, hogy ilyen jól sül el a Dominique Strauss-Kahn cikk végén: nehéz persze abszolútumokban beszélni, de úgy képzelem, aki azt a cikket olvassa, az nem azzal ül le a gép elé, hogy most a zsidó témákban akar elmélyedni. A Tamás szócikkbe beletenni a zsidóságportál-sablont meg végképp hülyeség; ezt talán nem is kell bizonygatnom. Malatinszky ^vita 2015. október 7., 23:13 (CEST)

Egyetértek veletek. Így már számomra is tiszta a dolog. – Dodi123 ^vita 2015. október 7., 23:52 (CEST)

A vitalapomon felvetődött, hogy mivel He.Henrik (vita | szerk.) nem volt a zsidóságműhely tagja, ezért nem kompetens annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy mi tartozik a műhely érdeklődési körébe és mi nem, ezért az általa bottal a vitalapokra kihelyezett üres {{WPZS}} sablonok sem tekinthetők legitimnek. Ilyen leválogatást nem tudok csinálni, ráadásul kicsit erős megkötés is lehet, pl. ha valaki azóta már kitöltötte a műhely nevében a sablont. Azt azonban meg tudja mondani a bot, hogy 2005 olyan vitalap van, amelyiken szerepel a sablon és He.HenrikBot is szerkesztette, valamint azt is, hogy összesen 2267 lapon szerepel ez a sablon. Ez azért gyanúsan nagy átfedés.

Amit még tud a bot az az, hogy kiszűri és megnyitja azokat a vitalapokat a fenti 2005 közül, amelyeken kizárólag az üres {{WPZS}} sablon szerepel. Extrém laptörténet esetén előfordulhat, hogy ezt nem He.HenrikBot helyezte ott el, de az ellenőrzést végző admin ezt egy kattintással ellenőrizni tudja, és ha egysoros a laptörténet, akkor mint nem releváns tartalmat hordozó (kvázi üres) vitalapot törölheti.

Mielőtt megkérdezitek, nem tudom megmondani, hogy ez 25 vagy 1970 vitalap törlését jelentené-e. Van valakinek kifogása a takarítás következő lépcsőjeként az itt leírt feladat elvégzése ellen? – Puskás Zoli ^vita 2015. október 14., 10:29 (CEST)

Útmutató-javaslat

Informálisan valahogy így képzelem azt az eljárást, aminek a mentén egy cikk belekerülhet valamilyen zsidós kategóriába, rákerülhet a zsidóportál-sablon, illetve a vitalapjára rákerülhet a zsidóságműhely-sablon:

1) A cikkben hiteles forrásokkal alátámasztva említést kap, hogy a cikkalany zsidó. Pluszpont jár azért, ha a szerző artikulálja azt is, hogy pontosan mit jelent az, hogy a cikkalany zsidó. A teljesség igénye nélkül néhány opció: munkácsi rabbi volt; egyik dédnagyapja bár micvázott, de amúgy a családban mindeki katolikus vallású volt, a cikkalanyt is ideértve; az 1941. évi XV. tc. szerint zsidónak minősült; krisztusi korba lépvén a Bazilikában megkeresztelkedett, de aztán munkaszolgálatosként tarkón lőtték Abdánál; zsidóként anyakönyvezték, de kommunista lévén nem volt vallásos; stb.

2) A cikkben hiteles forrásokkal alátámasztva említést kap, hogy a cikkalany életrajzában releváns elem a fenti értelemben vett zsidósága. Tehát nem pusztán az, hogy szombatonként zsinagógába jár, hanem az is, hogy a munkáját, életét miként befolyásolta a zsidó identitás.

3) A cikk belekerül valamelyik zsidós kategóriába (itt megintcsak pluszpont jár azért, ha az illető kategóriába tartozás kritériumait definiálni tudjuk; a zsidó származású magyarok esetében például meg tudjuk mondani, hogy konkrétan mit jelent a zsidó származás fogalma).

4) Ha ésszerűen feltételezhető, hogy a cikket elolvasó felhasználót érdeklik más zsidó témájú cikkek is, akkor a cikkre rákerülhet a zsidóságportál-sablon.

5) Ha a cikk gondozása iránt a Zsidóságműhely tagjai érdeklődést mutatnak, akkor a Zsidóságműhely tagjai rátehetik a vitalapra a Zsidóságműhely sablonját.

Mutatis mutandis valami ilyesminek kéne érvényesülnie más témákban is.

Malatinszky ^vita 2015. október 8., 00:20 (CEST)

• Nagyon jó és átfogó felsorolás! Tetszik, hogy teret hagy az egyedi meggondolásoknak, sőt megkívánja azokat.

• Látszik a fentiekből, hogy elsősorban a cikkből kell kiderülnie a relevanciának, nem lenne helyes, ha az pusztán a kategóriából vagy egy sablonból kerülne elő, – éppen fordítva.

Hangsúlyozni lehetne, hogy másként kell felfogni a régebbi korok embereiről szóló cikkeket mint a modern időkét (és pláne meg kell őket különböztetni a WP:ÉLŐ esetétől): a régebbi időkből eleve elég (például) valamelyik szülő vallása az illető életét alakító hatás ésszerű feltételezésére, így a kategorizálásra.

• Tetszik, ahogy megfogalmaztad, hogy a műhelysablon más, mint az olvasókra tartozó portálsablon; hiszen a műhelysablon a műhely tagjainak szándékát fejezi ki a cikk ápolására. Ennek kapcsán az sem ártana apró megjegyzés vagy lábjegyzet gyanánt, hogy akár egy náci cikkének vitalapjára is rákerülhet a Zsidóságműhely sablonja: az egyetlen kritérium, hogy az illető cikkel foglalkozni szándékoznak a műhelyben. A műhelysablon munkasablon, éppen ezért van a vitalapon és nem a cikken. A műhelybe bedolgozó szerkesztőkre és potenciális szerkesztőkre tartozik, és első sorban a műhelytagok helyez(tet)ik el a vitalapokon. Kiegészítésül még hozzávenném, hogy a cikket tartalmilag kiegészítő szerkesztők kezdeményezése is lehet a műhelysablon: mintegy azt kérve, hogy a műhelytagok szeme legyen rajta.

--Karmela posta 2015. október 20., 13:23 (CEST)

Származási táblák tömeges törlése

Látom, megint beindult az úthenger, úgy tudom annak idején az élő személyeknél kerültek ezek törlésre, most már válogatás nélkül irtják őket. Érdekes módon minden valamire való életrajz munkában ott vannak ezek az adatok, pl. Nagy Imre: Viharos emberöltő (2002), Kardos László: Tóth Árpád (1955), Kosztolányi Dezsőné: Kosztolányi Dezső; történészek külön cikkekben foglalkoznak vele, pl. Merényi-Metzger Gábor: Karinthy Frigyes származásának anyakönyvi forrásai, Czeizel Endre: József Attila. Jó magam Lengyel András irodalomtörténésztől kaptam elismerő szavakat és biztatást, hogy folytassam a munkát. A Frenreisz-Bujtor páros sem főnemes, felmenőik között mégis kapásból legalább négy nevezetes, sőt akár több személy is van, akikkel való származási kapscolódás is a folyószöveg bogarászása helyett ránézésre könnyeben leolvasható. Mindegyik az üldözés áldozatául fog esni? Gyurika ^vita 2015. október 16., 16:31 (CEST)

Előzmények: Származási táblák cikkekben, Származási tábla nem uralkodói és nem (fő)nemesi szócikkeknél, Élő személyek családfái, Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/Családfák életrajzi szócikkekben. De volt vita valahol nemrég is, csak nem találom. Akela ^vita 2015. október 16., 17:05 (CEST)

Ezt már láttam ezerszer, de valami érvet hozzatok már elő, hogy a történészek, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a kutatók, genetikusok stb. számára vajon miért érdekesek ezek az adatok? Ők mind helikopterek, csak a WP szerkesztők nem? Gyurika ^vita 2015. október 16., 17:13 (CEST)

@Gyurika:, itt ilyen kérdésre nem szokás válaszolni, tehát ne keseredj el, ha nem kapsz választ. Wikizoli ^vita 2015. október 16., 18:12 (CEST)

Téged nem is kérdeztelek. Gyurika ^vita 2015. október 16., 18:59 (CEST)

Mutatnál pár példát az úthengerre? Lehet, hogy akkor többen hozzá tudnának szólni. – Hkoala 2015. október 16., 19:01 (CEST)

Pl. Göncz Árpád, Tóth Árpád (költő). Egyelőre találomra megy, de majd jön a többi is. Nem bányásztam végig mindekinek a szerkesztéseit és nem figyelem 7/24 az FV-t. Gyurika ^vita 2015. október 16., 19:06 (CEST)

Az egyik október 6-án volt, a másik október 16-án, ebből elég nehéz úthengerre következtetni. Jó lenne általános szempontrendszert találni, hogy milyen esetben releváns a családfa az életrajzi cikkekben, mert enélkül csak a vagdalkozás marad. Történtek ugyan próbálkozások a korábbi megbeszélésben, de eredmény nem lett belőle. – Hkoala 2015. október 16., 19:17 (CEST)

Erre szeretnék én is választ kapni, ezért kérdezem? A törtészeknek és társaiknak mért releváns és értékes információ, és itt miért nem? Ugyanúgy, mint ahogy az az információ, hogy Petőfi balkezes, barna szemű és százötvenvalahány centis volt. Gyurika ^vita 2015. október 16., 19:26 (CEST)

Másirányú panasz ugyanabban a témakörben: elég sok munkám van a Brandenburgi Katalin cikkben, erre belekerült egy bevallottan forrás nélküli származási tábla. Mire volt ez jó? Ha kiveszem belőle, akkor az is úthenger? – Hkoala 2015. október 16., 19:21 (CEST)

A forrás nélküli adat megint más tészta, itt most nem erről van szó. Gyurika ^vita 2015. október 16., 19:32 (CEST)

Megbeszélések voltak, eredmény, döntés nem volt. A törlés "megbeszélés volt" -ra hivatkozva megy. Akela ^vita 2015. október 16., 19:22 (CEST)

 megjegyzés Akela azzal nyit, hogy itt „tömeges törlés” folyik és „úthenger” van, de közben tíz nap során két példát sikerült felmutatni. Ez első blikkre egy kicsit tendenciózus beállításnak tűnik. Valóban jó lenne valami lista azokról a cikkekről, amelyekből el lett távolítva a származási tábla, hogy tudjuk, mekkora a probléma, illetve van-e egyáltalán probléma.

Hogy egy kicsit más perspektívából is látni lehessen a dolgot, ha én például úgy gondolom, hogy Göncz Árpád cikkében aránytalanul nagy részt tölt ki a származási táblázat, ami esztétikailag védhetetlen, információtartalmában pedig szegényes, ha úgy gondolom, irreleváns információ az, hogy Göncz dédanyját Genur Máriának hívták, akkor miért is nem törölhetem ezt a szakaszt? Mi van az én jogommal arra, hogy bátran szerkesszek?

Amúgy ha már szóba került az esztétika, szerintem a kompromisszum egyik lehetséges iránya az, hogy ahol megmaradnak ezek a táblázatok, ott tetszetősebb, kevésbé tolakodó, kevésbé sok helyet igénylő formátumot kapnak. Szerintem például sokkal elegánsabb az a megjelenés, amit Brandenburgi Katalin szócikkében látni, mint ami Göncznél volt.

Végül egy megbeszélést az is megérne, hogy mi számít megbízható forrásnak ezeknek a táblázatoknak a kapcsán. Nekem úgy tűnik, gyakran szerepelnek feldolgozatlan, kritikai forrásfeldolgozáson át nem ment primér források (gyászjelentések, anyakönyvi bejegyzések, sírkőfeliratok) a források között. Mármost én nem vagyok nevezetes személy, de ha az lennék akkor valami lelkes wikipédista többek között megtudhatná, hogy a Bp. XII. ker. Anyakönyvi Hivatal eredeti feljegyzése szerint Malatinszki Andrásnak hívnak, i-vel a vezetéknevem végén, a szüleim valószínűleg nem is házasok, hiszen apámnak és anyámnak különböző házasságkötési dátum van beírva a Kádár-kori személyijébe. Az is kiderülne a IV.kerületi (hajdan újpesti) anyakönyvből, hogy a nagyapámat Malatinszky Károlynak hívták és így katolikus családból származom. A valóságban a vezetéknevem Malatinszky, ypszilonnal (ezt az elírást a házasságkötésem idején kellett kijavítanom), a szüleim persze egyazon napon kötöttek házasságot, egymással, a nagyapám pedig valójában egy Mándy Jenő nevű zsidó volt, és a katolikus Malatinszkyt csak egy névházasság erejéig hajotta föl a nagyanyám családja, miután szegény Ilonka megesett. Ebből a személyes perspektívából nézve egy kicsit kérdéses a hitelessége a szememben egy százharminc éves gyászjelentésnek. Malatinszky ^vita 2015. október 16., 21:14 (CEST)

Nem mintha a másik jobban tetszene, de azért a Brandenburgi Katalin cikkében levő tiritarka családfát sem nevezném elegánsnak. – Hkoala 2015. október 16., 21:24 (CEST)

Én nyitottam úthengerrel és mondtam, hogy nem néztem át minden szerkesztést. Ha araánytalanul sok a családfa, akkor az életrajzi részt kell bővíteni. Ami az elsődleges forrásokat illeti, általában több más forrásból szoktuk ellenőrzni (keresztelés, házasság, halotti), ugyanakkor felhívnám a figyelmedet arra, hogy a lexikonok is gyakran ezekből táplálkoztak, ám a tapasztalatlan munkatársak figyelmetlensége miatt sorra derült ki, hogy az ő adataik még inkább megbízhatatlanok voltak. (bejegyzés dátumát nézték születésének). Ugyanakkor kevesebb autentikusabb adatot tudnék elképzelni egy haláleset vagy egy születés forrására mint egy anyakönyvi bejegyzést, amit a 19. század általában második felétől meglévő iratok alapján ellenőriztek, nem bemondásra vették fel az adatokat, pláne nem a nagyvárosokban. A gyászjelentés semmivel nem megbízhatatlanabb mind mondjuk a Magyar zsidó lexikon vitatható precízséggel szereplő dátumai, akár másodlagos forrás, akár nem. Speciel Kardos László Tóth Árpádról szóló könyvében a legelején, az 5. oldalon az első három bekezdésben a nagyszülőkkel és adataikkal nyit. És mi van, ha azok hibásak? A történészi munka is lehet pontatlan. Gyurika ^vita 2015. október 16., 21:37 (CEST)

És mi van, ha egy szerkesztő hol az egyik szócikk, hol a másik szócikk esetében azt kérdezi, X. vagy Y. mióta nem viselte a születési nevét, hanem egy másik vezetéknevet és hogy hivatalossá tették-e a névváltoztatásukat (utóbbira már csak azért is nehéz válaszolni, mert az ilyen kérdés már a saját kutatásba való belecsalogatás)? Apród ^vita 2015. október 16., 21:49 (CEST)

Valaki azt árulja el, hogy mitől lesz megbízhatóbb az adat, ha egy másodlagos forrás publikálja? Maga a hivatalos okmány addig nem ér semmit? Csak ha a lexikonban jelenik, akkor? Ha meg hibás az adat, akkro a lexikonban is az lesz... Az már más kérdés, hogy erre nem mindig derül fény. Több embernek most a 21. században is más dátum áll a személyijében, mint amikor valóban született. Gyurika ^vita 2015. október 16., 21:52 (CEST)

Remélhetőleg a lexikonszerkesztő vagy az életrajzi monográfia írója több adatot összevet és így alkalma van kiszűrni a hibás adatokat. Mondjuk az én esetemben nem csak a születési anyakönyvet nézi meg, hanem a diplomámat és a jogosítványomat is. Malatinszky ^vita 2015. október 16., 22:33 (CEST)

Viszont az elsődleges forrást is csak tág, az elsődleges forráson túli környezetben lehet alapvetően megbizhatóan megvizsgálni. Erre szolgál a történészi munka.

Malatinszky említette a sírkőfeliratot. Erre mondtam az egyik szerkesztőnek az egyik vitában - egy másik vitára utalva, ahol a sírkőfeliraton szereplő adat túl nagy szerepet kapott - hogy most én is sírkőfeliratra hivatkozzak talán igazolásul neki? Apród ^vita 2015. október 16., 22:15 (CEST)

Nem tudom mi azon a bonyolult, hogy a megtekintett okmány alapján beírjam, hogy pl. a születési dátum nem jún. 14. hanem 17. Gyurika ^vita 2015. október 16., 22:22 (CEST)

Én csak azt nem értem, hogy mi itt a probléma? Élők cikkében nem szerepelhet, halottakéban igen. A források természetesen hivatalos okmányok, anyakönyvi kivonatok, gyászjelentések keresztelések lesznek, akinek ez nem tetszik, találjon jobbat. Ha valaki töröl halottéból, visszavonandó. Ha valaki nem tartja túl esztétikusnak, alakítsa át. Attól még hogy esetleg aránytalanul sok a folyószöveghez képest, nem kell törölni. Halász János ^vita 2015. október 16., 22:30 (CEST)

Ismerek olyan embert, akinek napokkal később írták be a születését az anyakönyvbe, mert az apa nem rögtön rohant a gyermeke anyakönyvi adatait kitölteni. Így két születésnapja lett az illetőnek: a valódi és a beírás napja, utóbbi a hivatal számára az illető születési időpontja. Apród ^vita 2015. október 16., 22:28 (CEST)

Ennek nem szabad azért történnie, mert később jelenették be, gyakran inkább figyelmetlen volt az adatjegyző, vagy félrehallott valamit. Ha azért "csúsztatták" a gyerek születésnapját, mert a bejelentési kötelezettség határideje (ami 1900 körül talán 30 nap volt) elkésett és a büntetést el akarták kerülni, az már elég meredék. Már az 1870-es években is elfordult, hogy két héttel később vitték keresztelni a gyereket, 1900 körül is sokszor egy héttel később jelentették be (arról már nem is beszélve, hogy 1840-es években született zsidók közül nagyon sokat csak 1890 körül anyakönyveztek). Persze amit József Attila nővére csinált, az meg már okirathamisítás. Gyurika ^vita 2015. október 16., 22:32 (CEST)

@Apród: (Szerkesztési ütközés után) A legtöbb esetben tényleg napokkal később jegyzik be a születést, de a születés időpontját ez nem változtatja. Halász János ^vita 2015. október 16., 22:35 (CEST)

Tekintettel arra, hogy az illető közeli rokonom, így tudom, mi van a személyi igazolványába írva és hogy ő mikor született valójában. Azt még hozzátenném, hogy az eset 1945 első hónapjaiban történt Magyarországon. Apród ^vita 2015. október 16., 23:23 (CEST)

Persze, nem azt mondtuk, hogy nem igaz, csak hogy valószínűleg nem amiatt történt az elírás, mert később mentek a hivatalba. Halász János ^vita 2015. október 16., 23:24 (CEST)

De bizony. Ugyanis az apa nehezen szánta rá magát a bemenetelre. Apród ^vita 2015. október 16., 23:33 (CEST)

1945 elején jó nagy felfordulás volt itt. De egyébként sem egyedi az eset. Gyurika ^vita 2015. október 16., 23:26 (CEST)

Gyurika, az eggyel ezalatti szakaszban szónokias rezignáltsággal jegyzed meg: „Az, hogy az elején feltett kérdésemre idáig még nem kaptam választ, már meg sem lep.” Mármost az elején feltett kérdésed az, hogy „Mindegyik [származási tábla] az üldözés áldozatául fog esni?” Tudod, engem sem lep meg, hogy egy ilyen bántóan elfogult hangnemben feltett kérdésre nem kaptál direkt választ. Egyébként viszont a témafelvetésednek arra a részére, amire lehet értelmesen válaszolni, arra többen is válaszoltunk. Ha az a célod, hogy megoldást találj, nem pedig csak zsémbelj, akkor próbálj meg ezeknek a válaszoknak a mentén kompromisszumot keresni. Malatinszky ^vita 2015. október 17., 15:25 (CEST)

Nem is várok választ, felőlem nyugodtan kezdjétek el kiszedni, ha annyira problémásak. Gyurika ^vita 2015. október 17., 17:45 (CEST)

A származási táblák forrásai

A megbeszélésekben úvópatakszerűen fel-felbukkan az a probléma, hogy pusztán a cikkekben megjelölt elsődleges források alapján valójában nem lehet kétséget kizáróan felállítani a származási táblákat, ami azt jelenti, hogy a táblák, illetve a bennük foglalt állítások nincsenek megfelelően forrásolva. Valójában az történik, hogy elsődleges forrásokból kinyert állítások első közlésére használják a Wikipédiát.

Én nagyon szeretném, ha ezt a problémát megbeszélnénk.

Peyerk ^vita 2015. október 17., 13:02 (CEST)

Én nagyon szeretném ha az egyik konkrét esettel kapcsolatban megnéznéd a Kardos-féle Tóth Árpád könyv 5-6. oldalát, ahol a családfán található adatok leírva szerepelnek. Még a saját kutatást sem lehet ráhúzni. Az, hogy az elején feltett kérdésemre idáig még nem kaptam választ, már meg sem lep. Gyurika ^vita 2015. október 17., 13:59 (CEST)

Szépen megkérlek, ne terelj. Nem azt állítottam, hogy egyes esetekben nincs megfelelő forrás, hanem azt, hogy rengeteg esetben nincs ilyen. Arra, hogy sok helyen egyáltalán nincs forrás az nem válasz, hogy van ahol van. Peyerk ^vita 2015. október 17., 15:07 (CEST)

Mutass rá, hogy melyek azok, és akkor azokat kiszedjük, hogy megfeleljünk a szabályoknak. Amúgy az, hogy pl. egyes helyeken, ahol már megvolt a forrás, hogy ki volt a dédapa-dédanya, és egy gyászjelentésből kihámozza az ember a halál pontos dátumát, nem hinném, hogy kimeríteni a saját kutatás fogalmát. Én általában írók, költők és néhány politikusnál csináltam meg, nem tőlem származik az összes. Ezekben már rendszerint szerepeltek a nagyszülők, dédszülők nevei, konkrétan meg is neveztem párat. Most nézzem neked át egyesével az összeset? Gyurika ^vita 2015. október 17., 17:45 (CEST)

A Szeberényiek példáját nézve van egy ilyen kapcsolat: nagyapa: Szeberényi János (püspök) [1], fiú: Szeberényi Gusztáv [2], unoka: Szeberényi Lajos Zsigmond [3], a forrásmunkában konkrétan nincs említve Szeberényi Lajos Zsigmond cikkében, hogy ki a nagyapja, és Szeberényi Jánoséban sem, hogy ki az unoka. Mondjuk bele sem írtam az átvett cikkekbe, majd az olvasó kikövetkezteti. Ezt a három másodlagos forrásból származó cikket összevetve, ha az olvasó dolgát megkönnyítendő, én beleírnám ezeket az adatokat, akkor az kőkeményen saját kutatás lenne, igaz? Gyurika ^vita 2015. október 17., 18:12 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) "A megbeszélésekben úvópatakszerűen fel-felbukkan az a probléma, hogy pusztán a cikkekben megjelölt elsődleges források alapján valójában nem lehet kétséget kizáróan felállítani a származási táblákat" - ez akkor is lehet így, ha az esetleg nem elsődleges forrásokat más forrásokkal vetünk össze (esetleg ha csak másodlagos forrást használunk). Hogy házon belül maradjak, Lorsy Ernőről az összes forrás, lexikonok (MÉL, Gulyás, Révai, ÚMIL stb.) azt állítja, hogy 1961-ben halt meg. Ez kb. két évig szerepelt a cikkben, de ha nem kerül a kezembe Merényi-Metzger Gábor oldalági rokon cikke egy folyóiratban, ahol ezt a cikkalany lányának közlésével cáfolja, így maradt volna. Most nem magamat fényezem, csupán arra akarok rámutatni, hogy lehet bármennyi forrás, attól még ugyanúgy lesznek/lehetnek hibák, mintha csak egyet használtam volna fel - ha nem is a származási táblában. A másik pedig az, hogy még ha első közlésnek is vesszük az anyakönyvi kivonatokon, gyászjelentéseken alapuló származási táblákat, attól még az nem lesz kevésbé megbízható, mint egy történész által elkészített, hiszen neki is ezek a legalapvetőbb forrásai. Másrészt, ha nem akarjuk, hogy anyakönyvi kivonatokra hivatkozva javítsunk ki adatokat (magyarán indexre kerülnek), akkor szülessen Királyhegyi 1909-ben, 1900 helyett, haljon meg nagyanyám 1967 szeptemberében október helyett. (Megjegyzem, ezen utóbbinál az összes forrás szeptember 2-át ír, lehet ám összevetni!) Halász János ^vita 2015. október 17., 18:31 (CEST)

Királyhegyi Pál: az 1900-as adat éppenséggel anyakönyvi kivonat nélkül, a PIM Magyar Életrajzi Indexben is megtalálható. Érdekes, hogy ennek adatforrásai között a MÉL is szerepel. Pedig a MÉL online változatában 1909 van. --Vadaro ^vita 2015. október 18., 00:38 (CEST)

A PIM Magyar Életrajzi Indexének adatforrásai nemcsak a születési évszámra nézve voltak adatforrások, hanem a többi Királyhegyi Pál-katalógusadatra is (látom, pl. még a karrierjét is összefoglalta az OPAC-PIM külön sorban). Apród ^vita 2015. október 18., 00:56 (CEST)

Ha fennakadunk Királyhegyi példáján, a PIM is sokszor hibás adatot közöl - hogy párat említsek:

• Fiedler Rezső 1881-es születésű lett, pedig 5 forrást is összevetettek. Sajnos 1884-ben született.
• Vagy esetleg maradjon a két Pór Ernő cikk együtt (Pór Ernő (titkár), Pór Ernő (politikus)) mert nem derült ki egy anyakönyvi kivonatból hogy két különböző személyről van szó.
• De Sgardelli Caesar a mindkét PIMbeli rekordja szerint 1885-ben született: [4] és [5]. Sgardelli a saját maga által összeállított emlékkönyvben is 1885-öt jelölte meg születési dátumául. Ez mind szép és jó, csak nem igaz. Láttam ahogy kinézi Gyurika az országos levéltárban, de mivel ez nyilvánvalóan nem elég, itt egy halotti, egy házasságkötési, és egy keresztelés.

Vagy ezeknél elfogadjuk, a származási táblában már nem? Esetleg ne is javítsunk ki ilyen jellegű dolgokat a későbbiekben? Szívesen visszaállítom Sgardellit, Pór Ernőt, vagy Fiedlert, mert "saját kutatás". Halász János ^vita 2015. október 18., 09:20 (CEST)

Nem akadunk fenn K. P. példáján és egy szót sem írtam a származási tábláról. Azt írtam, hogy K. P. születési évszáma a PIM-ben is megvan, jól. (pont). Hogy a PIM-ben is vannak hibás adatok, ezzel teljesen egyetértek, magam is tapasztaltam, egyet jeleztem is az előbb: K. P.-nál a MÉL-re mint forrásra hibásan hivatkozik. – Vadaro ^vita 2015. október 18., 21:46 (CEST)

A származási táblás rész azoknak szólt, akik arra hivatkozva kérdőjelezték meg az akv.-ek hitelességét, hogy elsődleges források. Halász János ^vita 2015. október 20., 20:03 (CEST)

Mondjuk az már csak hab a tortán, hogy egyes színészők, operaénekesnők eleve későbbi születési dátumot adtak meg, ezzel fiatalítva magukat, pl. Szoyer Ilona, de olyan is volt, aki 7-8 évvel fiatalította magát, sőt élő példa is van, aki a Hübners Who is Who-ba fals adatokat adott meg, érettségi évét eggyel későbbre tette. Gyurika ^vita 2015. október 17., 18:49 (CEST)

Szívesen visszaállítom Sgardellit, Pór Ernőt, vagy Fiedlert, mert "saját kutatás". Szerintem ez nem saját kutatás olyan értelemben, hogy a neten van bárki által hozzáférhető formában.

Egyébként Csurlának volt nemrégiben egy kérdése Czunyiné Bertalan Judit születési helyéről, hogy tényleg azon a helyen született-e, ami az életrajzaiban szerepel, mert ott nincs szülészet. Na azt kideríteni, hogy tényleg ott-e, az már tényleg nehezen intézhető el egy link mutatásával - szerintem.

Külföldi személy esetében pedig hónapok óta rá-ránézek Ninón Sevilla születési dátumára, mert sok küzdelem folyt a külföldi Ninón Sevilla szócikk laptörténetében, hogy hány évesként legyen beírva ? Apród ^vita 2015. október 18., 15:34 (CEST)

Az egy dolog, hogy hol volt szülészet, az meg egy másik, hogy valóban hol jött a világra. Az 1970-es évektől általában valóban nagyvárosokban született már a magyarországi emberek többsége, de vannak kivételek. Gyurika ^vita 2015. október 18., 16:08 (CEST)

Szavazás a Fernão de Magalhães szócikk elnevezéséről

Szavazni lehet a Fernão de Magalhães szócikk elnevezéséről, itt.
A szavazatok 2015 október 25. éjfélig‎ adhatók le. – Pegy22 ^üzenet 2015. október 20., 12:46 (CEST)

Kérés

Gledura Benjámin, jelenleg u16-ban a világon a hetedik legjobb (magyar) sakkozó, múlt héten legyőzte a korábbi világbajnok Karpovot: https://www.youtube.com/watch?v=9T2QJ6-scFk&feature=youtu.be. Szívesen látnék róla egy wikipédia cikket. 91.82.139.82 (vita) 2015. október 23., 00:25 (CEST)

Ilyet nem szoktak írni a Wikipédián, cikket írnak, nem cikket iratnak.– Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 23., 07:24 (CEST)

Figyelemmel kísérem a pályafutását. Amikor megszerzi a nagymesteri címet (remélhetőleg hamarosan), vagy elér valami világra szóló eredményt, (Karpov rapidpartiban történő egyszeri időtúllépéses legyőzése nem számít annak), vagy a junior ranglista élére kerül akkor írok róla is szócikket. Ha valaki ebben megelőz, annak csak örülök, és szívesen gondozom a továbbiakban az ő cikkét is, ahogyan a többi sakkozóét. – Dodi123 ^vita 2015. október 23., 15:57 (CEST)

Hova kerültek a magyar internáltak? Gulag vagy Gupvi?

Áthozom a Gulag cikk vitalapjáról, hátha itt többen látjátok:

Egymás mellett létezett a Gulag (Javítómunka-táborok Főigazgatósága) és a Gupvi (Hadifogoly- és Internálótáborok Igazgatósága). A Gulag cikk szerint a magyar deportáltak Gupvi-ba kerültek. A cikkben Stark, 2008.-ként idézett tanulmány 34. oldala szerint viszont a Gulagra. Melyik az igaz? Piraeus ^vita 2015. október 23., 00:31 (CEST)

Bármelyik igazgatóságra kevés magyar keveredhetett el. Viszont különböző táborokba vittek rengeteg embert. A "gulág" bár honosodottnak látszó szó, igazából nincs semmi konkrét értelme. (Jól mutatja a helyzetet, hogy "-ra" helyhatározóragot használunk vele, ami a valódi jelentés alapján nem igazán tűnik helyesnek, akár igazgatóságnak, akár tábornak tekintjük. Ugyanígy jellemző az is, hogy gyakran többes számban szerepel, ami szintén nem túl értelmes.) Ebből következően szerintem az enciklopédiában nem nagyon kéne használni ebben a zavaros jelentéskörben.

A szabatos jelentésében viszont ügyelni kell arra, melyik intézmény táboráról van szó - ha ennek van jelentősége a tartalom szempontjából, és van rá forrás. A tiszteket leginkább a Gupvi táboraiba vitték, a közkatonákat vegyesen, az összefogdosott polgári személyeket pedig a Gulag táboraiba. Sajnos sok a forrás nélküli okoskodás, amikor a témával foglalkozó cikkekbe a "jól tájékozott" szerző beleírja a "gulágokat" akkor is, ha a forrásokban nincs ilyesmi említve.

Peyerk ^vita 2015. október 23., 07:46 (CEST)

A Gupvira! Csak nagyon kivételes esetben a Gulágra, ez utóbbihoz bírósági ítélet kellett! --Texaner ^vita 2015. október 23., 23:11 (CEST)

Festő, festőművész

Nem kéne az egyértelműsítő tagot egységesíteni mint a színészek esetében (színművész)? Jelenleg össze-vissza van, pl. Réti István (festő), Benczúr Gyula (festőművész). Gyurika ^vita 2015. október 24., 10:44 (CEST)

mint a színészek esetében (színművész). Arról is megoszlott a tömeg. Én magam utólag, amikor az OSZK-ban végre példákat is találtam rá a katalógusban, azt tapasztaltam, hogy a színész szót használta a katalógusban egységesen a tárgyszókatalógusban és csak amiatt nem kértem arról újabb szavazást, mivel az egységes színművésszé alakítást tesztfolyamatnak fogtam fel, nem végső eredménynek, mindaddig amíg megoszlik-e téren a tömeg. És a teszt ezen a téren oly szempontból nem volt sikeres, hogy csúnya viták alakultak ki Szabó Gyula egyértelműsítésénél később.

És a festő-festőművész átnevezősdi szavazását oly szempontból ellenzem, hogy ma már az ilyen átnevezősdit nem engednék tesztfolyamatnak tekinteni, hanem végső eredménynek (Ez a harc lesz a végső). Ha majd visszatérünk a tesztfolyamatszerű gondolkodáshoz, ahogy a színészek esetében én annak tekintettem, lehet szó a festő-festőművész egységesítéséről.

Vagyis az ilyen átnevezéshez szeretném ha először a kommunikáció változna meg a Ez a harc lesz a végső irányából a Sohase mondd, hogy vége irányába. Apród ^vita 2015. október 24., 21:31 (CEST)

Inkább fantazmagória a szentgyörgyvölgyi leletről szóló cikk

Szeretném felhívni a következő cikkre a figyelmet: Szentgyörgyvölgyi tehénszobor. A cikkben 40 ezer éve a Kárpát-medencében élő magyarságról, magyar-etruszk kapcsolatok vitathatatlannak tartott nyilvánvalóságáról, a tehénszobor magyar nyelvű szövegéről írnak. Sőt a Varga Géza (írástörténész) szócikk is olyan állításokat tartalmaz, amit finoman szólva a magyar nyelv- és történelem tudomány nem erősít meg, ennek ellenére pártatlan állásfoglalást nélkülözve, tényként állít ilyesmiket. A magyarok ezek szerint nem 895-ben foglaltak hont, hanem már 40 ezer éve itt voltak? Ilyen állításokat ezek szerint el is fogad a MTA? Nem hallottam még, hogy bármilyen más, hivatásos tudósok által összeállított lexikonba, könyvbe, tanulmányba ilyen állítások bekerültek volna. Ilyet a szomszédos országokban tesznek, hogy a történelem könyvek 1 millió éve fennálló ukrán nemzetről írnak és ezt kell megtanulni minden embernek. Én egy törlési megbeszélést szerintem indítok. Doncsecz^vita 2015. október 24., 15:00 (CEST)

Most akárhogy nézem a lapokat, csak Varga Géza nevét látom a Szentgyörgyvölgyi lelet kapcsán. De ezt a tehenet már a cikk szerint 1995-ben feltárták. Ehhez képest vajmi kevés információ van róla. Még az Őrség és a Vendvidék 2004-es kiadású turista kalauz se tesz róla említést. Szinte nincs is megbízható elemzés erről, csakis a Varga-féle írások. Doncsecz^vita 2015. október 24., 15:33 (CEST)

Törlési megbeszélést kezdeményeztem. Helybeliként nekem ez rettentően fura és megdöbbentő. Amikor valami szenzációs akadt itt, arról mindig tudomást szereztünk, de hát ez, ezt legfeljebb két-három ember, ha annak tekinti. Az elmúlt 20 évben nem kapott jelentőséget, a turizmusban sincs nagy visszhangja. Doncsecz^vita 2015. október 24., 15:56 (CEST)

Ments meg egy szubcsonkot: „A mezopotámiai front az első világháborúban”!

A mezopotámiai front az első világháborúban c. cikk számos nyelven létezik, és helyenként jól kidolgozott, – de nálunk sajnos csak szubcsonk, törlés fenyegeti. Hátha VALAKI kedvet kap rá, hogy kiegészítse! --Karmela posta 2015. október 24., 23:38 (CEST)

Nagyeszű sündisznócska

Megoldva--Pallerti^{Rabbit Hole} 2015. október 27., 10:04 (CET)

Az alábbi dologban kérnék szépen segítséget. Kende Júliától Kende Márta rendező lányától kaptunk egy levelet, amiben jelzi, hogy az édesanyja rendezésében bemutatott A nagyeszű sündisznócska bábfilm szócikkében megpróbálta kijavítani a bemutatás dátumát 1981-ről 1961-re, de a szerkesztést visszavonták és nem tudja, hogy kell forrást mellékelni. A birtokában van egy 1961-es TV-újság, amiben olvasható, hogy 1961 decemberében volt a bemutató. Az újságot beszkennelve elküldte, de sajnos azon nem látható az évszám (próbáltam a többi műsorcímmel összevetni, hogy reális -e az 1961, de sajnos olyan jellegtelen címek vannak a szkennelésben, hogy ez az út nem tűnik járhatónak). Megkértem, hogy szkennelje be úgy, hogy látható legyen, de nem tudom, hogy reagál -e erre. Megpróbáltam forrást keresni interneten az 1961-es dátumra, de úgy tűnik, hogy ezt az 1981-et már rengeteg helyen átvették, mert például az IMDb is ezt a dátumot hozza (a port.hu meg semmilyet). Magam is úgy emlékszem és szinte teljesen biztos vagyok benne, hogy jóval korábbi a bábfilm, mint 1981, de nem találok hiteles forrást a pontos évre. Ha esetleg tud valaki ilyet akkor kérem jelezze, vagy tegye bele a cikkbe (persze közben azért én is kutatok, meg talán Kende Júlia is tud küldeni újság szkennelést). --Pallerti^{Rabbit Hole} 2015. június 28., 13:24 (CEST)

A Magyar Televízió archívumában ezt találtam:

Műsorújság adatai: 4. rész: Sündisznócska lakodalma (magyar bábfilmsorozat) (nincs kh.) (színes, magyar bábfilmsorozat) Tüske Ági árva, ezért Mackó néni megsajnálja és felfogadja szolgálónak. Mikor Mackó bácsi megbetegszik, a doktornak öltözött Sündisznócska meggyógyítja, de leleplezik és Ágival együtt a kamrába zárják.

A bábfilm bevezetőjét meg is néztem, valóban színes. A stáblista pontos, úgy ahogy a szócikkünkben is áll. Sündisznócskának Meixler Ildikó kölcsönözte a hangját, aki 1961-ben 15 éves volt. Az operatőr, Dobay Sándor 1961-ben kezdett járni a főiskolára. Nem lehet, hogy két külön feldolgozásról beszélünk? Csigabi^{itt a házam} 2015. június 28., 14:04 (CEST)

A Pallertinek küldött újságszkennelésen december 24., vasárnap látható. 1961-ben valóban vasárnapra esett december 24. Viszont a szócikkben listázott további szereplők többsége akkor 9-12 éves volt. Az műsorújság szerint az operatőr Kocsis, Király és Zsombolyai voltak, míg a szócikk szerint az éppen főiskolát kezdő Dobay. Valami nem gömbölyű. Csigabi^{itt a házam} 2015. június 28., 14:37 (CEST)

Álljon meg a menet! Ez a Sündisznócska lovagol a műsorújságban, a fenti rész meg a A nagyeszű sündisznócska cikkről szól! Az előbbi valóban 1961-es Kende Márta cikkében is. Valami félreértésről lehet szó, nem? - Gaja   2015. június 28., 14:59 (CEST)

@Gaja: Nem, A nagyeszű sündisznócska a sorozat címe, a sorozat négy epizódból áll, amelyből az első a Sündisznócska lovagol, a többi három (ebben a sorrendben a Nagyhatalmú Sündisznócska, Sündisznócska zenekara és a Sündisznócska lakodalma. ) --Pallerti^{Rabbit Hole} 2015. június 28., 16:36 (CEST)

@Pallerti: Akkor miért van Kende Márta cikkében minda a négy epizód (1961-gyel) plusz A nagyeszű sündisznócska (1981-gyel) benne? - Gaja   2015. június 28., 20:28 (CEST)

@Gaja: Nem tudom. Ezekre a kérdésekre keresem a választ, ezért nyitottam ezt a szakaszt és nagyjából ezt a kérdést tettem fel a szakasz elején. Amúgy nem csak abban a cikkben van az 1981-es dátum, hanem rengetegben, google-os keresésekkel rendre beleszaladtam. Annyit tudok, hogy nekem meg van négy rész (tudomásom szerint az összes). Az eleje főcím úgy van, hogy „A Magyar Televízió bemutatja A nagyeszű sündisznócska” – (<-tehát a sorozat címe) aztán a következő snittben pedig „I. rész Sündisznócska lovagol” (<-tehát az epizód címe). --Pallerti^{Rabbit Hole} 2015. június 29., 12:01 (CEST)

A port.hu-n a „Sündisznócska zenekara” 1963-as ([6]). Bennem az merült fel, hogy a négy Sündisznócska-epizód más és más időpontban, és más stábbal készülhetett, de ez még csak feltételezés.(áthúzva:--Sphenodon ^vita 2015. június 28., 15:40 (CEST)) --Sphenodon ^vita 2015. június 28., 15:09 (CEST)

Szintén a port.hu-n az egyik hozzászóló az alábbit írta 2010. október 17-én: „Én azok közé tartozom,akik már a mese első sugárzását(1961) is látták.Nagyon örülök ,hogy a mostani gyerekek is megismerhetik ezt a zseniálisan megrendezett mese klasszikust.” ([7]) Habár ez forrásként nem használható, de azért bizonyos megerősítést adott nekem. :) --Sphenodon ^vita 2015. június 28., 16:24 (CEST)

Csak azért, hogy ezeket a köröket más már ne fussa le: megnéztem az összes rész eleje- végefőcímét, de sajnos egyikben sincs dátum. Annak ellenére, hogy mindenhol az 1981-be botlok bele (gyaníthatóan rengeteg helyen átvették a Wikipédiából) én szinte biztos vagyok az 1961-ben. Ez a beszkennelt újság mindenképpen erősíti, ugye '61-ben esett vasárnapra december 24-e, másrészt az teljesen biztos, hogy 1981-ben ekkora lukak nem voltak a műsorszórásban, hogy 9:30-kor kezdődik egy híradó és aztán a következő műsor csak 16:00-kor – főleg nem szenteste napján. --Pallerti^{Rabbit Hole} 2015. június 28., 19:24 (CEST)

Egyre inkább az a gondolat foglalkoztat, hogy itt két külön feldolgozásról beszélünk, mindkettőt Kende Márta rendezhette. A beszkennelt műsorújság az 1961-es változatra vonatkozhat, amit Zsombolyai filmezett, és amelyben Szőllősi Irén volt Sündisznócska. Megnéztem a bábfilm végefőcímét. A stáblista a jelenlegi szócikknek felel meg, operatőr Dobay Sándor, Sündisznócska Meixler ildikó. A szereplők jó része 1961-ben 9-13 éves volt, Dobay 1965-ben végezte a Színművészetit. Kevésbé valószínű, hogy gyerekek (hangjai) szerepeltek a filmben és egy olyan operatőrt kértek fel, aki abban az évben kezdte a Színművészetit. Csigabi^{itt a házam} 2015. június 28., 21:07 (CEST)

Abban a sorozatban, ami nekem van meg (feltételezve, hogy arról beszélünk, hogy van egy eredeti 1961-es, meg egy későbbi remake) a stáblistában Meixler Ildikó a Sündisznócska hangja és felnőtt hangnak tűnik, 1946-ban született, tehát 1961-ben 16 éves volt. Az még elképzelhető, hogy 16 évesen mutálás utáni kialakult felnőttes orgánuma volt, viszont az bennem is megfogalmazódik, hogy miért egy 16 éves lányt kérnek fel szinkronizálni (de persze nem lehetetlen ez sem). Azt azért itt vegyük figyelembe (az 1961-es változatnál maradva), hogy egy mindössze négy éve működő televízióról van szó, így nem lehettek a szakmában régi nagy öregek, akik képzettek (bár nyilván tapasztalt filmes operatőrökből lehetett választék, de a televíziózás, főképpen a bábfilm fényképezés merőben új volt és akár az sem lehetetlen, hogy méltóságon aluli munkának érezhette ezt a munkát egy befutott nagyfilmes operatőr). --Pallerti^{Rabbit Hole} 2015. június 29., 12:13 (CEST)

A cikk végén 3 forrás van, közülük kettő Móra Ferenc meséje, a harmadik pedig megnevez két alkotót és arról szól, hogy a bábfilmet 1981 karácsonyán sugározta a tv - de azt nem állítja, hogy ekkor mutatták be először, sőt hozzáteszi: "A sündisznócska igazi klasszikus volt." Tehát a cikk - sok animációs film-cikkünkhöz hasonlóan -, érdemi forrást nem ad a benne felsorolt sok névre, és a készítés idejére sem. Ha a cikkben felsorolt stáblista igaz, (amit forrás híján nem tudunk ellenőrizni), akkor ez a film nyilvánvalóan nem azonos azzal, amit a régi tv-újság közölt; ekkor Kende Júlia kérésének nem lehetne helyt adni. Így viszont legfeljebb kutatni vagy találgatni tudunk; lehetséges, hogy a korábbi film fekete-fehér volt, és később az eredeti bábokkal, de már új stábbal színesben ismét felvették. De jelenleg ez is csak találgatás. --Vadaro ^vita 2015. június 29., 00:38 (CEST)

A kérdést feltettük Dobay Sándornak. Amint válasz érkezik, tisztábban fogunk látni. Csigabi^{itt a házam} 2015. június 29., 12:06 (CEST)

A kép szélén látható a Revizor, amit a Színház- és Filmművészeti Főiskola IV. évfolyamos végzős hallgatói mint vizsgaelőadást adnak elő, felvételről sugározták. A szereposztást megnézve Huszár László, Győry Franciska, Falvay Klára, Pécsi Ildikó mind 1962-ben végzett. Nyilván leadhatták később is, azonban a kivágás az RTV újságból való, ami 1966-ben futott még ezzel az elrendezéssel, ami a képen is látható: [8] és 1967-ben, amikor megint vasárnapra esett dec. 24, akkor már így nézett ki: [9], és így 1979-ben: [10]. Tehát az biztos, hogy az újságkivágás 1961-es. Viszont a betűtípusokat elnézve ezek a képek [11] [12] azt sugallják, hogy egy 1970-es évek második fele és 1980-as évek vége közötti produkcióról van szó, nem illik az 1960-as évek elejéhez. Nem lehet inkább, hogy két produkció keveredik, egy régi fekete-fehér és az új 1980/1-es színes sorozat? Nem is említi az újság, hogy több részes lenne, míg balra Robin Hoodnál igen, meg a Futrinka utcánál is, ami ráadásul fekete-fehér: [13] ezután logikátlan, hogy a régi verzió színes lett volna 1961-ben. Inkább a mozifilmeket forgatták színesben akkoriban. Gyurika ^vita 2015. június 29., 12:59 (CEST)

Már csak azért is biztos, hogy az újságkivágás 1961-es, mert az újság alján 19 órai kezdettel szerepel az Élőújság, amiről a Magyarország a XX. században egyik kötete azt írja: 1959 januárjától három éven át volt műsoron a tévé vasárnapi képes hetilapja, az Élőújság. (Politikai műsorok) Apród ^vita 2015. június 29., 13:43 (CEST)

Akkor még én is beszállok a link-vadászatba... ;o) az egyik az ODR oldalán a A nagy eszű sündisznócska, (mozgókép): I-IV Teljes verziójában olvasható "A film 1980-ban kész" megjegyzés, uakkor az MTV Zrt Kende Mártáról szóló oldalán mind a 4 résznél (Sündisznócska lovagol, A nagyhatalmú sündisznócska, Sündisznócska zenekara, Sündisznócska lakodalma) az 1961-es dátum szerepel. Dunavölgyi Péter (aki az MTV több évtizedes dokumentumát elkészítette és publikálta) Hunyadi Lászlóról szóló oldalán (Nekem nagyon jó érzés, amikor látják, hogy az ember sportbolond) a Lábjegyzeteknél Török Vidor életrajzi leírásában ez szerepel: "Sündisznócska zenekara (1963, tv bábfilm)". Amúgy pedig kéne egy olyan könyvtár, ahol megvan ez az újság és/vagy megkér(dez)ni Kende Júliát, hogy scannalje be az újság egész lapját, ill címoldalát és kiírni a pontos adatokat, betenni forrásnak és kész... nem? Fauvirt ^vita 2015. június 29., 13:56 (CEST)

Még egy forrás... A Lévai Sándor televíziós munkássága - A televíziós évek. 1960 – 1997. című dokumentumban (online: http://takacsvera.hu/levai_kesz.docx) a(z) "1. Hatvanas évek: Kende Márta művészeti vezető műhelyében" részben szerepel az A Nagyravágyó Sündisznócska sorozat, azon belül is a Sündisznócska lovagol. - most már csak az a kérdés számomra, hogy volt-e újrafeldolgozás... Fauvirt ^vita 2015. június 29., 15:27 (CEST)

Bemész az OSZK-ba, ott van műsorújság gyűjtemény és meg tudod nézni. Azért jó lenne megnézni az akkor vetített filmet, mert még mindig nem vagyok meggyőződve, hogy ugyanaz a produkció. Gyurika ^vita 2015. június 29., 14:04 (CEST)

Gyurikának lehet igaza, hogy ezt kétszer forgatták le. Talán a bábok is megvoltak. 1961-ben biztos nem készült színesben semmi. „1981. június A gyerekek régi kívánsága teljesül: immár színesben jelentkezik a tévémaci...” Lévai Béla: A rádió és a televízió krónikája 1979–1985 (kiemelések az eredetiben). – Sir Morosus ^vita 2015. június 29., 14:10 (CEST)

A Magyarország a XX. században azt írja (online: MEK), hogy "1966-ban 23 budapesti és 20 vidéki színházi előadást, 25 tévéjátékot, illetve -filmet és 5 zenés játékot mutattak be. .... 1967-ben ünnepelték az egymilliomodik előfizetőt, az Ikladon élő özv. Raffai Jánosnét. A televíziózás fejlődését jelzi, hogy immár színesben készült Bartók: A csodálatos mandarin c. balettjének felvétele, és hogy az Orion gyár bemutatta új színes készülékét, a Coloriont." - de még mindig nem '61, csak '67...

Az "A magyar filmarchívum története" szerint (online: mandarchiv.hu) már 1941-ben volt színes film ("A beszélő köntös (1941, Radványi Géza)"), az első színes híradó pedig 1949-ben elkészült... Fauvirt ^vita 2015. június 29., 15:27 (CEST)

Ha más nem tette meg, most írok az MTVA Archívum és tartalomkereskedelmi igazgatóságának... remélem válaszolnak. Fauvirt ^vita 2015. június 29., 14:14 (CEST)

Fejlemény: Kende Júliától megkaptam a másnapi, 1961. december 25-ei TV-újság szkennelését, amiben olvasható, hogy a Nagyeszű Sündisznócska második rész volt műsoron. Ugyanott olvasható, hogy Mackó Bácsi szinkronhangja Dalmady Géza volt, aki 1978-ban hunyt el, tehát egyre inkább valószínűsíthető a feltételezés, hogy van egy újraforgatott, 1981-es változat is új stábbal. --Pallerti^{Rabbit Hole} 2015. július 6., 09:31 (CEST)

Egy másik forrásból megtudtam, hogy a bábfilmet az 1980-as évek elején színesben újraforgatták. Ez egy szóbeli közlés volt az MTV egyik munkatársától, aki a kérdéses időszakban ott dolgozott. Most várok tőle forrásként felhasználható anyagot. (Sajnos Dobay Sándor eddig nem válaszolt.) Csigabi^{itt a házam} 2015. július 6., 09:47 (CEST)

Ez a másik forrás, Takács Vera dramaturg nekem küldött e-mailben megerősítette, hogy Sündisznócskának két feldolgozása volt. Mindkettőt Kende Mária rendezte. Az első két epizód 1961-ben, a második kettő 1963-ban készült. 1981-ben újra feldolgozták, erről a változatról szól a jelenlegi, A nagyeszű sündisznócska című szócikk. Csigabi^{itt a házam} 2015. július 6., 12:14 (CEST)

Még arra lennék kíváncsi, hogy a két változat mennyire különbözik, effektív újrabábozták, vagy vajon a mastert használták -e újraszinkronhoz. Azért is jó lenne tudni, hogy eldönthessük, hogy indoklolt lenne -e két különböző cikk, vagy a jelenleg létező cikkben kellene -e kifejteni. --Pallerti^{Rabbit Hole} 2015. július 8., 03:24 (CEST)

1961-ben még nem volt színes tévérögzítés és adás, csak 1969-től, ahogy a [14]-n írják: „1969. április 5-én sugározták az első színes adást...”. Az 1981-es változat képben és hangban is új.--Mltrqq ^vita 2015. július 13., 11:30 (CEST)

@Mltrqq: mint feljebb már írtam többek között az első színes híradó 1949-ben készült... attól még mert akkor sugároztak először színesben, a rögzítésre a technika már jóval korábban adott volt, legalábbis a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet szerint... az ugyan igaz, hogy az első színes kifejezetten tévéfilmet közönség 1968-ban láthatta, bár az első tv-s rögzítés 1966-ban egy balettelőadás, az első (fekete-fehér 1957-ben, a) színes tévésugárzás pedig 1969-ben volt (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap). A teljesség kedvéért, a többi stimmelhet a többiek által már leírottak alapján. Fauvirt ^vita 2015. július 13., 12:55 (CEST)

Pedig én is azt egy erős érvnek veszem, hogy színes ezért nem lehet 60-as évek. Igaz, hogy a technológia létezett, de amire nem volt esély hogy moziba adják az nem forgatták színesbe. A főcím betűtípusa is 80-as évekre vall, a 60-as években más volt a divat. Szóval itt két feldolgozás lesz. --Szente ^vita 2015. szeptember 22., 23:06 (CEST)

Paszomány - sujtás

Véletlenül rámentem a Paszomány szócikkre, és látom, nincs interwikije. Igen ám, de van olyan szócikk en:Soutache, de:Soutache stb. wikikben, hogy Soutache, ami a magyar sujtás szóból ered. Csak azt nem tudom, hogy ez a kettő mennyire szinonima, mivel a paszomány szócikkében nem találok utalást erre, de a szótár szerint szinonimák. Ebben az esetben ugyanis akkor lenne legalább interwikis csatlakozás, de addig nem akartam megcsinálni, amíg valaki szakértő ezt meg nem erősíti. --hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2015. október 26., 17:56 (CET)

Nem fr:passementerie/d:Q1122919 a paszomány? Oliv0 ^vita 2015. október 26., 18:03 (CET)

Igen. A két szó nem azonos értelmű, a paszomány némileg szélesebb. Lásd a Paszomány és az új Sujtás szócikket.--– Linkoman ^vita 2015. október 26., 18:23 (CET)

Aha, de akkor a Passementerie-Paszomány stb. és a Sujtás-Soutache stb. nem interwikis párok? hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2015. október 26., 18:26 (CET)

A francia Soutache szócikk két sor a francia "Galon" szócikkben. Csakhogy a Galon is szélesebb értelmű (pl. a Pallas nagy lexikonában: "Galon

(franc., ejtsd: galo), ékítmény, mely valamely szalag hosszában egymás mellé sorolt gyöngyökből vagy kevéssé kiemelkedő függőleges vonalkákból áll. G. továbbá az arannyal vagy ezüsttel átszőtt szalag, rojt s eféle.".

Véleményem szerint inkább zavart okoz, ha egymással csak részben fedésben levő fogalmakat interwikizünk.--– Linkoman ^vita 2015. október 26., 18:33 (CET)

De én nem a franciáról beszéltem, ami ezek szerint nem is szócikk, hanem az angolról és a németről, amelyek önálló szócikkek.hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2015. október 26., 19:18 (CET)

Mindenesetre önhatalmúlag párosítottam ezeket.hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2015. október 27., 11:13 (CET)

Impakt faktor

Jó lenne a tudományos területen dolgozó emberek impakt faktorát is szerepeltetni, mondjuk az infoboxban. 91.83.29.143 (vita) 2015. október 26., 19:16 (CET)

Hol lehet erre forrást találni? --Malatinszky ^vita 2015. október 26., 19:20 (CET)

Hiteles forrás erre a http://www.doktori.hu/index.php?menuid=100 lap, például Nógrádi György (egyetemi tanár!!!) esetében: http://www.doktori.hu/index.php?menuid=192&sz_ID=4876, eszerint: "a legjelentősebbnek tartott 10 közleményre kapott független hivatkozások száma: 0" azaz olyan, mintha nem is létezne (legalábbis) a tudományos életben. 91.83.29.143 (vita) 2015. október 26., 23:50 (CET)

Nem hiszem, hogy a Wikipédia feladata egyes kutatók tudományos tevékenységének az értékelése még implicit módon sem! – Texaner ^vita 2015. október 26., 21:21 (CET)

Ha valaki sokat és jól publikál, akkor azt gyakran és sokan idézik. Nem kell ezt szégyellni, persze megértem, hogy egy nulla impakt faktorú egyetmi tanár nem lenne büszke rá, ha ez ott virítana a Wikipédia oldalán. 91.83.29.143 (vita) 2015. október 26., 23:50 (CET)

Az impakt faktor nem azonos az idézetek számával.

Aktuális események figyelőlapja

Kikerülhet/Kikerüljön a Szavazás Fernão de Magalhães szócikk címéről, 2015 az aktuális események közül: Sablon:Közösségi portál/Folyamatban? Apród ^vita 2015. október 27., 13:42 (CET)

Szerintem nyugodtan, lejárt, megszavazódott, ami megszavazódott, a téma lezárható. - Gaja   2015. október 27., 15:31 (CET)

Januártól megszűnik Bartók Béla műveinek jogdíj- és engedélykötelezettsége

Nagyon féltik Bartókot a jövőtől: Januártól megszűnik Bartók Béla műveinek jogdíj- és engedélykötelezettsége. Azaz majdnem, a „felszabadulás” egyelőre nem mindenhol és nem minden műre vonatkozik.

Jelent ez valamit a Bartók Bélával kapcsolatos szócikkek számára akár a wikipédián, akár a wikipédia társprojektjei számára? Apród ^vita 2015. október 26., 13:42 (CET)

Gondolom, ez a művek előadására, kiadására vonatkozik. A cikk számára nem nagyon látok ebből eredő változást, legfeljebb ha eredeti hangfelvételek feltöltése lehetséges. Ezeket már közkincsként fel lehet tenni. – LA^pankuš 2015. október 28., 22:49 (CET)

Magellán átirányítás

Szerintem abban a viták során végig egyetértés volt, hogy a Magellán átirányító lap mutasson a felfedezőre akármi is a szócikk neve. A vita közepén Laszlovszky András ezt az oldalt az egyértelműsítő lapra irányította. Ma, amikor ezt észrevettem visszaállítottam az eredeti állapotot, de LA visszavonta. Nem akarok háborúzni. Szerintem ebben konszenzus volt. - Csurla ^vita 2015. október 26., 21:40 (CET)

•  ellenzem Semmiféle egyetértés nem volt, sőt az átirányítás szóba sem került, csak a „Magellán” névalak cikken belüli használata. A Magellánozók egyik fő érve az volt, hogy azért kell Magellánnak lenni, mert egy sor dolog lett róla elnevezve, ami mind Magellán. Ezek vannak az egyértelműsítő lapon, erre irányít az átirányítás. Fernão de Magalhães portugál felfedező cikke semmivel sem főbb jelentés, mint a Magellán-szoros, vagy a Magellán-felhők. – LA^pankuš 2015. október 26., 21:57 (CET)

  Már, hogy nem lenne a Magellán főjelentés?! Ha valaki azt mondja írja, hogy Magellán, akkor senki, de senki sem gondol felhőkre vagy szorosra, hanem a személyre! - Csurla ^vita 2015. október 26., 22:14 (CET)

Ja és az előbb a csúsztatásra még nem is reagáltam. A difflinked azt mutatja, amikor megcsináltam az egyértlapot, és arra irányítottam a meglévő átirányítást. Meglehetősen nehezen mutathatott volna korábban az átirányítás a nemlétező egyértlapra. – LA^pankuš 2015. október 26., 22:18 (CET)

Nem csúsztattam. Csak azt mondtam, hogy addig jó helyre mutatott. Szörnyű, hogy nagyon sok hozzászólásban csak gonoszságot és rosszat tudsz látni. Nekem semmi ilyen szándékom nem volt. - Csurla ^vita 2015. október 26., 22:33 (CET)

Pont ez a csúsztatás. Addig csak egy helyre mutathatott, utána meg megint jó helyre mutatott (az irányelv szerintire). Mostanáig. – LA^pankuš 2015. október 26., 22:54 (CET)

•  ellenzem pont az időközben elkészült átirányító lap mutatja, mennyire sok, azonos szinten közismert értelmezése van ennek a karaktersornak. Semmiképpen nem kerülhet ez bele a kivételek közé. – Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2015. október 26., 22:15 (CET)
•  megjegyzés nekem alapvetően mindegy, de szerintem az, hogy ezek a különféle dolgok mind a felfedezőről lettek elnevezve, mutatja, hogy ő az elsődleges jelentés, akire mindenki gondolni fog... Alensha 2015. október 26., 22:26 (CET)

Szerintem az, hogy valakiről valamit elneveztek, egy dolog. Számtalan eset van, amikor az elnevezett dolog ismertebb is, mint akiről elnevezték. A lényeg inkább az, hogy a Magellán-felhők, a Magellán-szoros, a Magellan űrszonda és Fernão de Magalhães össze sem hasonlíthatóak, hogy melyik fontosabb, elsődlegesebb. A róla elnevezett dolgok önmagukban olyan jelentősek, ismertek, fontosak, hogy nem lehet a névadót föléjük helyezni pusztán azért, mert az ő nevét viselik. – LA^pankuš 2015. október 26., 22:54 (CET)

Na, ezért baromság ez a főjelentés dolog (igen, baromságot írtam, vállalom, lehet ütni...) Ha ezt elfelejtenénk, mennyivel egyszerűbb lenne az élet, bár sokakban hiányérzetet okozhatna, hiszen nem lenne min vitázni... Eszem megáll, mire nincs időtök... - Gaja   2015. október 27., 00:04 (CET)

Egyetértek. – LA^pankuš 2015. október 27., 09:01 (CET)

A Magellán-felhőre az ember nem Magellánként, hanem Magellán-felhőként keres rá. Ugyanígy, ha beírja, hogy Newton (newton), akkor a mértékegységre vagy a tudósra gondol, de nem a Newton-törvényekre!- Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 27., 07:00 (CET)

Ezért írtam, hogy a wikiöregrókák a wiki szabályaira hivatkoznak, ez nem volt minősítés, lehet, hogy ebben az esetben az ember nem a józan eszére hallgat. Valaki a józan eszével is gondolhat LA álláspontjára.– Ruisza ^{Kérem a következőt!} 2015. október 27., 07:06 (CET)

Még ha csak a keresésről lenne szó, akkor sem igaz. Az űrszondának Magellan a neve, a társasjátéknak Magellán, az űrtávcsöveknek Magellan és Nagy Magellan, a hajók nevében nem szokták emlegetni a rövidítéseket (HMS, CMS, stb), azok is csak Magellánok. De itt nem csak a keresésről van szó. – LA^pankuš 2015. október 27., 09:01 (CET)

Ha Kolumbusz Kristóf (egyértelműsítő lap) lenne, akkor a Kolumbusz Kristóf oda mutatna, mert van ezzel a címmel animesorozat is?- Detroit ^Tessék!

Na jó, a terelésből elég lesz mára. – LA^pankuš 2015. október 27., 10:45 (CET)

Nem terelének szántam, hanem kérdésnek. Nem tudom a választ. - Detroit ^Tessék!

A WP:EGYÉRT szerint van olyan, hogy fő szócikk, olyan mint a Magellán, a felfedező. Az eléggé evidens, hogy a felfedező a főcikk, ahogy erre Alensha is rámutatott. A beállítások eszerint lettek elvégezve. Ha valaki szerint a fő szócikk baromság az magánvélemény, szubjektív. Az útmutató az irányadó. Az egész vita persze csak arról szól, hogy hová hány klikkel lehet eljutni, annak, aki képtelen beírni azt hogy űrszonda, vagy nem tudja leolvasni a keresőben, mert ott rögtön kiírja. Szóval vihar a biliben. Ilyeneket régen vita nélkül meg lehetett csinálni. Most a Magellánra 16 hivatkozás van a szócikktérből. Ezt LA-nak kellene javítania, mert ő változtatta meg az átirányítást. - Csurla ^vita 2015. október 27., 19:09 (CET)

Az irányelv szerint van. De csak mint kivétel. A kivételt pedig nem az határozza meg, hogy Csurla mit tart evidenciának. Én nem javítok semmit, mert semmit sem rontottam el (ugyanis a hibát szokás kijavítani, a különböző nézőpontok alapján megváltoztatott dolog nem javítás, vagyis ez megint alig álcázott csúsztatás). Majd akkor változtatom vissza, ha úgy látom, hogy itt a többség azt szeretné. Egyelőre nem látok ilyet. Igen, vihar a biliben, amit állandóan kavarnak a főjelentésezők, mert minden egyes átirányításhoz akad valaki, aki azt éppen főjelentésnek tekinti. Én egyetértek Joey-val, aki egyszer úgy fogalmazott, hogy a kivételeknek a nullához kell tendálni, ha már egyáltalán lehetséges kivétel. Minél több a kivétel, annál kevésbé van rendszer, csak valamiféle szabályszerűség, amit a jó ég se tud követni. Ez itt nem éri meg a kivételek számának gyarapítását. – LA^pankuš 2015. október 27., 22:49 (CET)

Én egyetértek Joey-val, aki egyszer úgy fogalmazott, hogy a kivételeknek a nullához kell tendálni, ha már egyáltalán lehetséges kivétel. Minél több a kivétel, annál kevésbé van rendszer, csak valamiféle szabályszerűség, amit a jó ég se tud követni. Ez itt nem éri meg a kivételek számának gyarapítását. Köszönöm ezt az idézetet, mert most már értem, hogy Joeyline egy másik egyértelműsítő lapban - múlt évben - miért vont vissza egy olyan szerkesztést (csak sajnos a magyar wikipédia vitáitól visszavonult 2015-ben), aminek az akkori visszavonásával 2015-ben egyetértettem. Apród ^vita 2015. október 27., 23:37 (CET)

Az idézet addig tart, hogy „a kivételeknek a nullához kell tendálni”. A többit én tettem hozzá most, magyarázatképp. – LA^pankuš 2015. október 28., 00:15 (CET)

@Laszlovszky András: A 16 hivatkozás javításáról neked kellene gondoskodnod. Persze megteheted, hogy nem csinálsz semmit ez ügyben, de az is beszédes lesz akkor a hozzáállásodról. - Csurla ^vita 2015. október 28., 10:41 (CET)

Már megint azon szinten vagy, mint Veronánál. 1. semmilyen hivatkozást nem vagyok köteles megváltoztatni egy átnevezéssel. Ne adj nekem feladatokat. 2. addig felesleges csesztetni, amíg vita van róla, ha lenyugszanak a dolgok és már tudjuk, mi van, majd akkor lehet lépni (de ezt már elmondtam Veronánál is, de láthatóan sem akkor, sem most nem értetted meg). 3. Tizenhat hivatkozást régen kijavíthattál volna ahelyett, hogy itt koptatod a billentyűzetet. De ehelyett engem szórakoztatsz. Bravo. – LA^pankuš 2015. október 28., 13:07 (CET)

Kár, hogy csak személyeskedsz. Amúgy a hozzászólásodból az is kiderül nem érted miről van szó. - Csurla ^vita 2015. október 28., 13:17 (CET)

Na engem most már haggyálógva. Folyton engem csesztetsz, és állandóan te emlegetsz személyeskedést (tudod, akinek ég...). Szóval innentől meg se nézem, mit írsz ide. Majd ha elarchiválódik ez a szakasz, megnézem az eredményt. – LA^pankuš 2015. október 28., 13:21 (CET)