Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív226

Hogyan használhatók fel anyakönyvi bejegyzések a források adatainak illusztrálására

 megjegyzés A fenti szakaszban folyó beszélgetésbe ismételten belegabalyodik egy oda nem tartozó szál, ami külön szakaszt érdemel, hátha valaki tényleg erről akar beszélgetni. – Peyerk ^vita 2017. október 19., 08:50 (CEST)

@Peyerk: Amit írsz abból az derül ki, hogy fogalmad sincs, hogy hogyan folyik egy ilyen kutatás. Korábbi problémáid (Szakasits szerinted nem ugyanaz az ember akit Szakasiscsnak is írnak az anyakönyvben) jól mutatja ezt. Szent-Györgyi kapcsán került elő megint ez a kérdés (nálad). Ahogy feljebb megjegyeztem a ott van két forrás is a családfára és az esetek nagyon nagy többségében is így van. Magam részéről léptem, mert ez egy művita. - Csurla ^vita 2017. október 19., 08:05 (CEST)

@Csurla: persze, szerintem is álvita, ezért tettem dobozba, amin viszont látványosan megsértődtél. De te hozol ide folyamatosan olyan eseteket, amik nem tárgyai a vitának. Ha vannak források, akkor azok adatainak illusztrálására fel lehet használni az általuk is hivatkozott anyakönyvi bejegyzéseket, naná.

Abban viszont súlyosan tévedsz, hogy ne tudnám, hogyan folyik az ilyen kutatás. Pontosan azt állítom kitartóan, hogy ez kutatás, pontosan ez a mondanivalóm lényege. És a vita abban van, hogy néhányan egyszerre állítják, hogy ez komoly kutatómunka, illetve hogy nem kutatási tevékenység. Örülök, hogy végre lecsupaszodott a probléma erre az egyszerű ellentmondásra, és jó lenne, ha az ide nem tartozó szálak elhalnának.

– Peyerk ^vita 2017. október 19., 08:15 (CEST)

@Peyerk: Nincs itt ellenmondás, hanem neked vannak értelmezési problémáid. A kutatómunkát teljesen érthetően arra írtam, aminek eredményeként ezek megjelennek az idézett könyvekben. Az igazi probléma, hogy te már gyakorlatilag csak vitatkozni jársz ide és alig fordulsz elő a szócikktérben. Jobb lenne, ha folytatnád a közigazgatási szócikkeidet, mert azok hasznosak és jók voltak. - Csurla ^vita 2017. október 19., 08:23 (CEST)

@Csurla: Ne személyeskedj!

Itt nem arról van szó, amikor másodlagos forrásokban publikálták már az adatokat, hanem arról, amikor azoknak a Wikipédia volna az első közlései helye. Ha te arról szeretnél beszélni, miképpen lehet források adatainak illusztrálására használni anyakönyvi adatokat, ahhoz külön szakaszt kapsz.

– Peyerk ^vita 2017. október 19., 08:47 (CEST)

@Peyerk: az anyakönyvi bejegyzéssel kapcsolatban pontosan annyi a hibalehetőség, mint bármilyen más forrással kapcsolatban. Azaz

• lehet benne, mint bármi másban is 1) szándékos vagy nem szándékos elírás
• 2) az előbbi okból, vagy azért, mert nem elég körültekintő, az, aki azt forrásként használja tévedhet abban, hogy az adott közlés arra vonatkozik-e, akire alkalmazni akarja.

DE ez más forrással is előfordulhat.

Ha tényleg ennyire szükséged van rá, részletezzük. Milyen adatokból áll össze pl. egy születési anyakönyv - persze van másmilyen is, de remélem nem kívánod, hogy az összes féle-fajtát így elemezzem?

Pl. Somogy megye, azon belül is Gölle szülötteit 1895-1905 között tartalmazó születési anyakönyv tartalmazza a következő adatokat, számozottan azokat sorjázom, ami egy Wikipédia szócikk írásakor az ember segítségére lehet:

• Bejelentő adatai: mikor, ki, foglalkozás

1. A törvényes atya
   1. Család és utóneve /születési neve/
   2. Vallása
   3. Foglalkozása
   4. Lakóhelye
   5. Életkora
2. A törvényes anya
   1. Család és utóneve
   2. Vallása
   3. Foglalkozása
   4. Lakóhelye
   5. Életkora
3. Születés
   1. helye
   2. ideje (év, hó, nap, napszak, óra-perc)
4. Született gyermek
   1. Neme
   2. Vallása
   3. Utóneve
5. Megjegyzés

• Hitelesítés

Amennyiben egy adat szükségeltetik ebből, legyen az egy dátum, mert sehol máshol nem nyilatkozta vagy mások nem írták le. Tehát rendelkezésünkre állnak a nevek, helyek, többi időpontok, mint többi adat, amik közül jó eséllyel ha megvan még 2-3, beazonosítható egy illető. Igen jó eséllyel....

De vegyünk egy másik példát... egy, az XYról szóló újságcikkben leírt adatok... beszélgetés/folyószöveg közben elhangozhatnak/kiolvashatók mondjuk:

• cikk
  • címe
  • jó esetben írója
  • kiadója

1. cikkalany/cikkben megemlített személy
   1. hova járt iskolába/középiskolába/felsőoktatásba/tanfolyamra
   2. mi a kedvenc valamije
   3. egy foglalkozáskörében végzett tevékenység
   4. valakijének a neve
   5. netán van róla vagy róla is (amin többen szerepelnek) egy kép (ami vagy aktuális vagy nem)

• egyéb folyószöveg

Egy interjúban viszonylag ritka, hogy ennél több fajta adat merüljön fel... némelyik tetszőlegesen más adattal is behelyettesíthető... ha nagyon szükséges, lövök egy konkrét cikket véletlenszerűen és kihalászom, mennyi adat van benne.

Aztán lássunk egy adatbázist, én pl. gyakran használom születési év vagy szakdolgozat címének/témájának megtudásához a SzFE online könyvtárát, de hasonló a doktori adatbázis is és bármilyen más személyeket valami alapján egy csokorba rendező adatbázis, ott is a ezekhez mindig szakdolgozat típusú műveket, amiből a következő rekordok olvashatóak ki:

• intézmény, mint felelős kiadó

1. mű
   1. címe
   2. típusa (külön rubrika a kiadója), tehát ugye amennyiben SZFEs szakdolgozat, az illető azt az adott intézmény tanulója
   3. megjelenési éve
   • tárgyszavai, témája (külön rubrikákban)
2. szerző neve
   1. (születési éve)

• témavezető
• további nevek

Lexikonbejegyzésnél ugyanez:

1. név
2. születési dátum (esetleg hely)
3. foglalkozás
4. több-kevesebb életállomás
5. több-kevesebb alkotás címe (esetleg annak hol-mikorja)

Tehát a felsorolt rekordok, ami alapján minden egyes forrásműtípusnál (amiből itt csak 4-et jelenítettem meg és csak személyekre vonatkozóakat) - akkor most kiírom: ironikusan "saját kutat" az ember, vagyis - beazonosítja, hogy ugyanarról a személyről szól-e, mint akiről írni akar. Bármilyen forrásműnél élni kell(ene) a forráskritikával, hiszen

1. nem biztos, hogy azt találtuk meg, akit szerettünk volna
2. nem biztos, hogy az a valami teljesen megbízható, hiszen lehet benne szándékos vagy nem szándékos elírás, félreértés.

Akkor most tehát miben is különbözik az anyakönyv a többi forrásműtől, amik tartalmának összefoglalására lenne a Wikipédia elvileg hivatott? Miért ne tartalmazhatna az anyakönyv, amiben adatokat közölnek olyan adatot, ami másol ugyan nem szerepel, de ott, abban közlik? És ne keverd össze azt, amit Malatinszky írt, már nem is tudom, hány szakasszal feljebb, hogy vallásból származásra következtetni mekkora hiba, hiszen egy következtetés már első közlés, mivel nem származás, hanem vallási hovatartozás van rögzítve a dokumentumban. Tehát azt leírni, hogy »a születési anyakönyvi bejegyzésben vallásaként a xxx vallást jelölték meg« NEM első közlés, de azt következtetni, hogy »XY xxx származású« már igen. Ugye érthető a különbség? Fauvirt ^vita 2017. október 19., 13:21 (CEST)

Bocs, ez a szakasz engem nem érdekel, pont azért választottam le. A WP szabályai teljesen egyértelműen szabályozzák az illusztratív felhasználást, és nincs is róla vitám senkivel. Csak azzal van vitám, hogy ezt a nem vitatott kérdést miért keverik bele a másik, valóban vitatott kérdésbe. Felőlem persze bárki folytathatja a kilobájtok ontását egy olyan témáról, amit senki nem vitat. – Peyerk ^vita 2017. október 19., 15:16 (CEST)

Azt hiszem kezdem megérteni, mire szeretnél kilukadni. A lap 2017. október 18., 17:53-kori változata hozzászólásodból idézem: "a kérdés az, hogy egy konkrét anyakönyvi adat és egy egy konkrét személy közötti kapcsolat megállapítható-e pusztán magából az anyakönyvből. Erre viszont a válasz egyértelmű, amit fent számos példa támaszt alá: nem, nem állapítható meg. [...] Ehhez kutatómunkát kell végezni. [...] ez a feladat egyáltalán létezik-e, vagyis hogy ez kutatási tevékenység-e. Ebből vezethető le ugyanis, hogy egy anyakönyvi bejegyzés lehet-e forrás kutatás nélkül, önmagában."

De kellő körültekintéssel és forráskritikával még ez is megállapítható (nem mindig, de lehetséges). Nem csupán illusztrációként, forrásként is - még ha bizonyos kapcsolatoknál további források is szükségeltetnek → és azt hiszem ebben áll az, hogy eddig folyton félremennek szerinted a megbeszélések és ha ezt veszem, akkor igen.

1. Amennyiben beazonosítható a közölt adatok alapján a szócikkben szereplő XY és az (I)anyakönyvi bejegyzésben szereplő XY egy-és-ugyanaz és hogy a törvényes anya vagy atya AB, akkor kimondható/leírható a szócikkben, hogy AB XY anyja vagy apja.
2. Ha AB személy beazonosítható egyéb adatok mentén, hogy (II)anyakönyvben szereplő AB egy-és-ugyanaz és ott szerepel, hogy törvényes anya vagy atya VZ, akkor kimondható/leírható a szócikkben, hogy VZ AB anyja vagy apja.

• Ha (II)anyakönyvben szereplő AB és (I)anyakönyvi bejegyzésben szereplő AB azonosítható adatok mentén bizonyíthatóan ugyanaz:

• • Ezt a két különböző adatot mondjuk XY szócikkében le lehet írni úgy, hogy:

XY anyja-vagy-apja AB. (Források: (I)anyakönyvi bejegyzés és a további, a beazonosításhoz szükséges adatok forrásai) AB anyja-vagy-apja VZ. (Források: (II)anyakönyvi bejegyzés és azok a további források, amikből AB beazonosítható)

XY anyja-vagy-apja AB, nagy-anyja-vagy-apja VZ. (Források: (I)anyakönyvi bejegyzés és a további, a beazonosításhoz szükséges adatok forrásai; (II)anyakönyvi bejegyzés és azok a további források, amikből AB beazonosítható)

- ilyenkor a források nem mindegyike szerepel feltétlenül ref-ként, hiszen azok szerepelhetnek a szócikk Források szakaszában felsorolásszerűen. De persze szerepelnie kell valahol vagy ref-ként hozzárendelve vagy külön, méghozzá a Wikipédia szabályok szerint az adott szócikkben, ez nem kérdés.

Így már arról beszélünk, amiről szeretnél? Azokról a bizonyos beazonosításokat biztosító további forrásokról? Mert így teljes az egyetértés velem. Fauvirt ^vita 2017. október 19., 16:16 (CEST)

'Vihar' vagy 'A vihar'

A jelenleg félrevezető, a Viharról a Villámra történő átirányítás helyett egy egyértelműsítő lapra van szükség a Szélerősségre valamint Shakespeare és Osztrovszkij színművére. Shakespeare művének magyarul 'A vihar' a címe. Az oroszban viszont nincs névelő, ezért Osztrovszkij színdarabja mindkét változatban előfordul(hat). Melyik szerepeljen itt? – Holdkóros ^vita 2017. október 17., 22:08 (CEST)

Török Endre "Orosz irodalom a XIX. században" c. könyve többször is a Vihar-t említi, tehát névelő nélkül használja. Viszont van már Vihar (egyértelműsítő lap) lapunk. – Vadaro ^vita 2017. október 17., 22:24 (CEST)

Szerintem kellene lennie a viharról mint időjárási jelenségről is cikknek, sem a villám, sem a szélerősség nem fedi le, és az angolban is van storm. Egyelőre a vihart átirányítom az egyértlapra és teszek rá további linkeket is. Alensha 2017. október 17., 22:33 (CEST)

megelőztél :) Alensha 2017. október 17., 22:33 (CEST)

Mi legyen a nyelvközi hivatkozásokkal? Az angolban Shakespeare műve 'The Tempest' , Osztrovszkijé 'Storm'. Osztrovszkij művének eredeti címe 'Гроза' ami magyarul inkább 'Zivatar'. A 'vihar' oroszul 'Бу́ря'.– Holdkóros ^vita 2017. október 18., 02:05 (CEST)

Ezt most nem teljesen értem; Shakespeare színművének már van interwikije, Osztrovszkijénak is lesz, ha megvan a cikke, magát a vihart az angol Storm cikk írja le (de nincs az időjárási értelemben vett viharról cikkünk). Szerintem az egyértlapnak jó nyelvközi hivatkozás a en:Storm (disambiguation) akkor is, ha azon nem szerepelnek a színművek. Alensha 2017. október 18., 23:14 (CEST)

Az angol Wiki Storm egyértelműsítő lapján szerepel Osztrovszkij műve. És August Strindbergé is – de az nem oda vezet, hanem egy színházi társulatra, ami Strindberg-darabokat játszik (ha jól értelmeztem a nyersfordítást). – Holdkóros ^vita 2017. október 19., 00:59 (CEST)

Csak a megtalálás miatt, az angol Wikipédián Osztrovszkij színművét a w:en:The Storm (Ostrovsky) írja le. Magyarra Mészöly Dezső és Mészöly Pál (született 1920) fordította “Vihar” címen, legkésőbb 1956-ban, könyvtári katalógus szerint. – b_jonas 2017. október 18., 23:34 (CEST)

A szolnoki Szigligeti színház már 1953 tavaszán bemutatta Osztrovszkij művét.– Holdkóros ^vita 2017. október 19., 01:04 (CEST)

És akkor ott van még Beethoven d-moll szonátája, amelynek Vihar a címe, a Der Sturm folyóirat nem tudom ide tartozik-e, mert sokszor odatették zárójelbe a magyar jelentését. Apród ^vita 2017. október 19., 01:35 (CEST)

Csajkovszkijnak két 'Vihar' című műve van — egy nyitány (1864) Osztrovszkij, és egy zenekari fantázia (1873) Shakespeare művéhez.– Holdkóros ^vita 2017. október 19., 02:27 (CEST)

Thomas Adèsnek pedig van egy A vihar cimű operája. Apród ^vita 2017. október 19., 02:40 (CEST)

Holdkóros: valóban, és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet színházi adattára szerint akkor is Mészöly Dezső és Mészöly Pál fordításában. – b_jonas 2017. október 19., 11:57 (CEST)

WP:SAJÁT vs. nem első közlés

Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye

Az első közlés kitétel jelentése:

• a saját kutatómunkából születő eredmények publikálásának, mint amilyenek az "új" elméletek
• fórum szerű hozzászólások, vagy el nem fogadott cikkek publikálása

1. "A Wikipédia nem elsődleges forrás. A fő téma nem az eddig tudományosan fel nem dolgozott vagy ismeretlen tények precíz analízise és vizsgálata. A Wikipédia egy másodlagos forrás (olyan, mely elemzi, összehasonlítja, értékeli és/vagy szintetizálja az elsődleges forrásokat) vagy harmadlagos forrás (ami általánosítja a már létező kutatási anyagokat vagy az adott témához kapcsolódó szűkebb témákban már elkészült másodlagos forrásokat). Ezzel összefüggésben, kivételes esetektől eltekintve, a Wikipédia szócikkek összefoglalók és nem esszék." - kiemelés az eredeti szöveg szerint!
2. ha egy Wikipédia cikk saját kutatásokon alapul, akkor ezek a kutatások kövessék a tudományos megközelítést: követhető, elfogadott forrásokra épüljenek (ezek közé nem soroljuk be a webes társalgófórumokat, és webblogokat is csak ritkán), ne rúgják fel önkényesen a már létező ismereteket és paradigmákat és lexikonszerűen legyen a szócikk megfogalmazva. Továbbá: a vitatott részek lehetőleg a cikk végére kerüljenek, világosan legyenek megkülönböztetve a tényszerű és a vitás részek, továbbá az ellentmondó elméletek mindegyikét meg kell említenünk, akármennyire is nem értünk egyet azokkal; és lehetőleg ezek azonos súllyal szerepeljenek"

Tehát ezek alapján a #Ki tud keresni zsidó anyakönyvekben? - Saját kutatás-e az anyakönyvi adatok közlése szakaszban előkerült közlések szerintem:

• anyakönyvi kivonatból származó évszám - NEM első közlés
• anyakönyvi kivonatból származó vallás alapján származási következtetés - ELSŐ közlés (ráadásul szerintem Szerkesztő:Malatinszky levezetése, miszerint félrevezető/téves is helyt áll)
• kor alapján születési dátum (ugyanez vonatkozik arra is, hogy pl. egy színész hány bemutatott darabban szerepelt vagy hogy egy írónak hány könyve, egy zeneszerzőnek hány műve van) - határeset, miszerint:

magyarázattal (folyószövegben vagy jegyzetként szerepeltetve, az "eredmény" milyen módszer alapján jött ki) NEM első közlés

adatként/tényként közölve ELSŐ közlés

Ha kimaradt valami elnézést! De azt hiszem ennyi is elegendő az alábbi összefoglalómban feltett kérdéshez:

Azért húztam alá, hogy szerintem, mivel ezek szerint az, hogy mi számít közlésnek, nem ugyanazt jelenti mindannyiunk számára, hiszen pl. Szerkesztő:Peyerk - remélem, hogy jól értelmeztelek és elnézést, hogy ennyire kiemelten felhoztalak, csak úgy éreztem, hogy neked van ezzel kapcsolatban kiforrott, lehet, hogy az eredeti wiki-pillértől kicsit szigorúbb meghatározásod, ezért kérek mindenkit, hogy mielőtt hozzászólna a témához, várjuk meg, hogy Peyerk leírhassa, hogy tényleg így van-e, hogy - csak a feldolgozásokat tekinti a forrásként használható közlésnek. Ha mindez stimmel, akkor mivel a WP:SAJÁTból vett 2. idézet szerint a saját kutatás árnyaltabb és egy része elfogadható, azt kéne eldönteni, hogy módosítsunk-e/szigorítsuk-e a magyar Wikipédián ezt a kitételt (pl. hogy csak feldolgozott közlések kerülhetnek a magyar Wikipédiába) - hiszen a Wikipédia épp ezen alapul, hogy nemzeti közösségi döntésekre bízza a finomításokat - vagy maradjon minden a régiben, de jobban figyeljünk oda az adatok közlésének mikéntjére. Fauvirt ^vita 2017. október 17., 12:29 (CEST)

Én egy kicsit másról írok, és sokkal konkrétabb dologról. Megpróbálom azért beilleszteni a te logikádba.

1) Nem tudom, hogy tudatosan vagy csak félreértésből fakadóan emlegettél fentebb anyakönyvi kivonatot, mert eddig ilyesmi itt nem merült fel. Anyakönyvi bejegyzésekről van szó, illetve ezeknek különböző technikákkal különféle adatbázisokban rögzített (adat)másolatairól. Az anyakönyv, illetve a benne lévő bejegyzés olyan elsődleges forrás, amire önmagában alapozva csak nagyon kivételes esetben lehet érdemi állításokat tenni. Ahhoz, hogy egy anyakönyvi bejegyzést összekössünk egy konkrét emberrel (vagy a nagymamájával), igazolni kell tudni, hogy a bejegyzés valóban az illetőre vonatkozik. Ez egyáltalán nem magától értetődő, pontosan ez az összekapcsolás az ezzel foglalkozó kutatómunka lényege. Nem létezik olyan anyakönyv, amiben az szerepelne, hogy "ekkor és ekkor, itt és itt, ezektől a szülőktől született N.N., a nagy költő". Ahhoz, hogy a bejegyzésben szereplő "N.N." és a "nagy költő" azonosságát állíthassa valaki, 'mindenképpen kutatómunkát kell végezni. Ezt vagy publikálták - akkor a publikáció lehet a forrásunk az állításra -, vagy nem publikálták, hanem saját kutatás maradt. Az utóbbi esetben ez nem tud forrás lenni.

2) A konkrétan felmerülő esetekben ráadásul arról van szó, hogy a korábban közzétett adatoktól eltérő adatokat (éldául születési helyet vagy dátumot) kíván valaki hozzárendelni "a nagy költőhöz". Ha azonban "a nagy költő" születési helye vagy dátuma eltér az állítólagos forrásként meghivatkozott anyakönyvi bejegyzésben szereplő "N.N." születési dátumától, akkor megfelelő forrás híján eleve nem lehet elfogadni azt az állítást, hogy "a nagy költő" azonos az anyakönyvből kibogarászott "N.N."-nel. Ez viszont azt jelenti, hogy az adott anyakönyvi bejegyzésre hivatkozva nem lehet módosítani "a nagy költő" születési adatait.

Ezekre alapozom azt, hogy az anyakönyvekre, illetve anyakönyvi bejegyzésekre nem lehet forrásként hivatkozni. Nagyon szépen kérem, hogy ne legyen szétbeszélve a téma, azt szeretném, ha konkrétan ezekre a felvetésekre kaphatnék választ.

– Peyerk ^vita 2017. október 17., 15:02 (CEST)

Szerintem ezt így sommásan nem lehet kijelenteni. Ha ugyanis a példában szereplő "nagy költő" szüleinek neve több elfogadható és hiteles forrásban is publikálva van, akkor egy anyakönyvi bejegyzés, amely tartalmazza a szülők nevét, és a születési hely is megegyezik az anyakönyv vezetésének helyével, (vagy ahhoz közeli településen van) akkor a születési dátumra vonatkozóan el lehet fogadni az anyakönyvi bejegyzést nem önálló kutatási adatként, és mindenképpen szerepeltetni kell a szócikkben. Megjegyzésként természetesen meg kell említeni az ettől eltérő dátumot, és azok forrásait. Ez főleg akkor indokolt, ha a korábban, máshol publikáltakhoz képest ez esetleg évekkel tér el. Néhány nap eltérés esetén viszont már valóban csak önálló kutatás tudja eldönteni, hogy az irodalmi forrásokban, visszaemlékezésekben stb. megjelölt dátumhoz képest mi okozza az eltérést. Az anyakönyvi bejegyzés ugyanis nem mindig a születés napján történt, és előfordulhatott, hogy abba nem a pontos születési dátum került be. Ekkor a visszaemlékezések (például "holdtöltekor született", vagy "Szent Mihály nap éjjelén látott napvilágot") pontosabbak lehetnek. Szerintem ebben az esetben is helye van egy olyan megjegyzésnek, amelyben szerepel, hogy "anyakönyvezése szerint születési ideje xx. hó yy napján történt. Ez sem önálló kutatás. – Dodi123 ^vita 2017. október 17., 15:35 (CEST)

Nem hiszem, hogy sommás lettem volna. Úgy vélem, hogy nagyon világosan, a kellő részletességgel és pontossággal kifejtettem a mondanivalómat.

Amit írsz, az teljes egészében alátámasztja, amit leírtam. Pontosan ez a saját kutatás és az első közlés: állítasz valamit az ublikált forrásokkal ellentétesen, és azt elsődleges forrásokban végzett saját kutatómunkával megpróbálod alátámasztani. Csak azt nem értem, ezek után miért ragaszkodsz ahhoz körömszakadtig, hogy amit csinálsz, az nem is kutatás. Ez teljes képtelenség.

– Peyerk ^vita 2017. október 17., 16:13 (CEST)

Értem mire gondolsz, de valószínűleg nem teljesen egyértelműen fogalmaztam meg, hogy én miben látom a különbséget az egyértelmű tényadatra épülő információközlés és a saját kutatás között:

• tényadatra épülő információközlés: ha egyértelműen a szócikk alanyára vonatkozó, más számára is elérhető elsődleges forrás alapján történik az információ megjelenítése a szócikkben (azaz például egyértelműen azonosítható anyakönyvi bejegyzés alapján a születési idő). Ezt az olvasók pontos tájékoztatása érdekében mindenképpen meg kell jeleníteni a wikipédián, természetesen kellő megjegyzéssel ellátva, utalva a máshol (lexikonokban stb.) pontatlanul szereplő adatra. Ha rákeresek egy adott személyre az interneten, és találatként kapok egy anyakönyvi bejegyzést, amiben minden egyéb adat egyezik az illetőre vonatkozó máshol már publikált és ismert adatokkal, akkor ezt az olvasók pontos tájékoztatása érdekében meg kell jelentetni. Ez szerintem a wikipédia tájékoztató-enciklopédia jellegéből is adódik. Ehhez nincs szükség más kutatók ellenőrzésére és publikációjára. Ez nem mond ellent a WP:SAJÁT irányelvben megfogalmazottaknak sem.
• önálló kutatás eredménye: a korábbi példámban az, hogy rendelkezésre áll egy születési dátum, látszólag hiteles adatok alapján, de a korabeli szemtanúk elbeszélése alapján az 1-2 nappal eltér a valóságostól. Például, ha egy visszaemlékezésben az olvasható: "yyyy. év xx hónapjában holdtöltekor" született, akkor csillagászati eszközök alapján megállapítható a pontos dátum. Vagy "Szent Mihály napjának éjszakáján" született. Ez is egy pontos naptári napra utal. Az erre való hivatkozás alapján meghatározott dátumot egy wikipédia szerkesztő nem adhatja meg a szócikkben pontos időpontként, mert az valóban saját kutatás, méghozzá olyan, amely ellenőrzésre szorul. Ilyen esetekben egyetértek azzal, amit te írsz.
  

Ha ezek után sem értesz egyet, akkor ebben a kérdésben feloldhatatlan az ellentét közöttünk. Másban nem – Dodi123 ^vita 2017. október 17., 16:53 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Dodival, aki hozzászólását még nem olvastam el, de idebiggyesztem én mit írtam addig... :o)

Peyerk 1. pontjára: valaki foglalkozása vagy nevezetes foglalkozása nélkül is össze lehet kötni akár anyakönyvi adatokkal is valakit. Attól, mert valahol az az adata nem szerepel valakinek, hogy mondjuk épp költő, attól még releváns lehet a születési dátum és/vagy születési hely és/vagy édesapa/édesanya/testvér neve stb. adatok, azaz a beazonosítás nem attól függ, hogy meg van-e határozva az adott névhez tartozó foglalkozás/szakma/tevékenység (pláne, ha valakinek több is akad életében, hogy a foglalkozásváltókról már ne is beszéljek - nemegyszer több személyként vannak/voltak ilyenek föltüntetve pl. egyértelműsítő lapokon is). Tovább tagolható továbbá a kérdés arra az esetre, A amit te említesz, azaz hogy több, egymásnak ellentmondó adat kering pl. akkor maradjunk a dátum példánál (de ugye előfordulhatna ez a testvérek nevét, számát stb. vagy teljesen más adat tekintetében is), kinyilatkoztatásnak vagy következtetésnek (lásd a példáim között is) nincs helye, ez egyértelmű DE ez is semleges nézőponti kérdés, hogy azt sem tehetjük meg, hogy ne írjuk le, hogy létezik egy ilyen is... vonatkozik ez arra is, hogy a felmerülő lehetséges más adatok kizárólagosként kezelése sem megfelelő a WP:SN megsértése nélkül. Az mondjuk eddig nekem sem volt tiszta, hogy az ilyen esetre is pontos útmutatás van, ide is idézem: "a vitatott részek lehetőleg a cikk végére kerüljenek, világosan legyenek megkülönböztetve a tényszerű és a vitás részek, továbbá az ellentmondó elméletek mindegyikét meg kell említenünk, akármennyire is nem értünk egyet azokkal; és lehetőleg ezek azonos súllyal szerepeljenek". A B eset, amikor számos adat - amik más forrásokból alátámasztottak (!!!) - egyezése alapján beazonosítható, hogy ugyanaz a személy és egy adat pl. egy évszám innen kiolvasható és nem mond ellent más forrásnak. Ilyenkor is a forrás megnevezésével hozható ez a forrás.

Amennyiben bejegyzésről/széljegyzetről van szó... na ez jó kérdés, ezen még gondolkoznom kell... nem tudom, hogy un. hiteles/hitelesített dokumentumok esetében mennyire része a dokumentumnak, pl. úgy, mint egy hiteles szerződésmódosítás vagy kiegészítés vagy mennyire számít pl. egy blogbejegyzéssel egyenértékűnek... Kényes adatoknál jó lenne mindig hozzátenni hogy ezmegez alapján... de sajnos ez csak abban az esetben lehet "azonos súllyal szerepelő" dolog, amennyiben maga a szócikk egésze is elég részletező (de ez talán már egy másik téma). Fauvirt ^vita 2017. október 17., 17:20 (CEST)

Valójában csak két eset lehetséges: (A) az anyakönyvi bejegyzés más forrásoknak (vagy legalább azok egy részének) az állítását megerősíti, vagy (B) az ismert forrásoktól eltérő, új adatot tartalmaz.

A) Ha az anyakönyvi bejegyzés adata ismert, vannak források, amik ezt állítják, akkor a WP forrásai ezek a közlések, nem az anyakönyvi bejegyzés. Az ak. bejegyzés ilyenkor felhasználható az adat illusztrálására, különösen akkor, ha a hivatkozott források is ezt teszik. Erról azt hiszem nincs vita, ezzel az esettel a továbbiakban ne foglalkozzunk.

B) A valódi kérdés arra az esetre vonatkozik, amikor a felhasználható forrásokban nem szereplő adatot vesz valaki egy ak. bejegyzésből, és azt szeretné a WP-cikkekben elhelyezni, "kijavítva" ezzel a szakirodalomban található "téves" adatokat. Ez azonban kutatómunka nélkül lehetetlen, ezért erről továbbra is azt állítom, hogy saját kutatás első közlése, ami a fentebb is belinkelt WP-dokumentumokkal kifejezetten ellentétes. (Ha szükséges, idézem a megfelelő részeket, de javaslom, olvassátok el ezeket elfogulatlan szemmel.)

Nagyon fontos megérteni, hogy nincs olyan, hogy egy anyakönyvi bejegyzés önmagában, mindenféle kutatómunka nélkül egyértelműen hozzárendelhető egy személyhez úgy, hogy közben eltérnek a bejegyzés adatai az illető személy ismert adataitól.

@Fauvirt: Az anyakönyvi bejegyzés egy anyakönyvben (általában tényleg egy nagy könyvben) szépen rovatokba rendezett bejegyzés, amit a meghatározott módon őrzött anyakönyvben lehet megtalálni utólag. Az anyakönyvi kivonat viszont egy külön okirat, amit az erre jogosult hatóság (illetve személy) állít ki az anyakönyvi bejegyzés adatai alapján és arra hivatkozással. Ezt aztán általában maga az érintett magánál tartja és hivatalos ügyekben felhasználja. A kivonat így többnyire "együtt jár" az illető személlyel, az anyakönyvi bejegyzés viszont nem. Ezért egy anyakönyvi kivonat sokkal inkább lehet egyértelmű forrás (ha mondjuk egy hagyatékból vagy egy családtagtól előkerül), mint egy anyakönyvi bejegyzés.

– Peyerk ^vita 2017. október 17., 18:18 (CEST)

@Peyerk:Ott a pont, a kivonat félreírás volt. Ellenben nem győztél meg. (Főleg nem értem, hogy a kivonatot, amit az alapján állítanak ki, amit nem akarsz elfogadni, miért fogadod/fogadnád el jobban... ez nekem zavaros.)

Az általad leírtak alapján ráadásul az egy-egy újságcikk, lexikon- vagy enciklopédiabejegyzés stb. egy-egy személyhez rendelése is épp ugyanekkora "kutatómunkát" igényel, hiszen ott is épp ugyanazon módszer, vagyis az azonos adatokkal való beazonosítás alapján feltételezhetjük az egyezést. Erre is van (volt és lesz) nem egy példa, amikor így is rossz konklúzióra jutott valaki (most nem emlékszem konkrétan ilyenre, de akár/bizonyára velem is előfordulhatott már Wikin innen, Wikin túl). Maga az összesítés^{lásd az itt fentebb és az irányelvben, kiemelten szerepel, hogy a Wikipédia szócikkek összefoglalók.} is lehetne ez alapján egyfajta "első közlés", hiszen gyakori, hogy a több helyről származó információk összessége, abban az összetételben, mint a Wikipédián még sehol máshol nem jelent meg.... de ennyire már csak nem mennénk messze. ;o) És én elhiszem, hogy a - rosszul! - WP:SAJÁTnak rövidített Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye egyes részletei azt a téves következtetést engedik, hogy a "saját kutatás" minden tekintetben tilos (és ez sajnos több helyen így, azaz tévesen került bele leírásokba), de nem véletlenül idéztem azt a részt is fentebb, hogy "ha egy Wikipédia cikk saját kutatásokon alapul, akkor ezek a kutatások kövessék a tudományos megközelítést".

Ami ugye annyit jelentene az én értelmezésemben, hogy ha ott - adott esetben anyakönyvben - más adat van, mint más forrásokban, akkor azt is - mérlegelve 1) hogy a lehető legbiztosabbak legyünk abban, hogy azonos személyről van szó (a rendelkezésre álló többi adat alapján és bízva a Wikipédia rendszerében, miszerint sok szem többet lát, előbb észrevesz - igaz, ez az "ellenőrzés" sajnos még a magyar Wikin döcögősen működik) és mérlegelve 2) a többi forrás állítását - meg kell(ene) jeleníteni vagy "azonos súllyal", vagy lábjegyzetben. Mindezt függetlenül attól, hogy Gipsz hitelesnekszámító Jakab által vagy épp egy hiteles(nekszámító) és ellenőrizhető adatnyilvántartó rendszerben (mint pl. anyakönyvek, KSH-adatbázis stb.) közölték. Továbbá tekintettel arra, hogy megcáfolták-e, de természetesen a cáfolat is mérlegelendő. (Ezért nehéz, ha egy szócikk tömör, mert ha egy bizonyos téma a szócikken belül túlteng, az sem elfogadott, teljes joggal! Hiszen a semlegesség nem csupán egy-egy adatra és tényre, hanem a szócikk témájának egészére is vonatkozik. Arról nem is beszélve, hogy a forráskritika ÉS a téma átfogó körbejárása együttes alkalmazása típusú hozzáállás is elég ritka.)

A másik eset, amikor sehol nem írják, hogy valaki xxxx-ben vagy yyyy. hó xx-én született, DE beazonosítást követően (a rendelkezésre álló többi adat alapján a lehető legbiztosabbak lehetünk abban, hogy azonos személyről van szó) egy pl. anyakönyvi kivonatban megtalálható, akkor épp olyan értékű forrás és információ, minthogy máshol meg azt lehet elolvasni, hogy költő (és ne legyünk álszentek, bizony hányszor előfordul, hogy valakiről leírják, hogy költő olyankor is, ha életében egy rímet faragott és sokan nem veszik a fáradtságot, hogy megcáfolják, főleg ha az eredeti állító azt nem hajlandó eltávolítani, lássuk be, ilyen miatt nem fog senki perre menni)...

Végül, az általad "B"-ként vázolt eset nálam az "A" forráskritikával és mérlegeléssel megoldandó esete. Hamis lehet az is, ha csak azt fogadjuk el igazként - a többek által felhozott példák alapján -, de téves lehet az is, ha ignoráljuk! Fauvirt ^vita 2017. október 18., 14:30 (CEST)

"Ezért egy anyakönyvi kivonat sokkal inkább lehet egyértelmű forrás (ha mondjuk egy hagyatékból vagy egy családtagtól előkerül), mint egy anyakönyvi bejegyzés." Vagy inkább nem. Nagyszüleim több olyan kivonatot őriztek, amin a saját felmenőiket vélték tudni, holott az egyik bizonyíthatóan téves volt, csak a név egyezett, a többinél meg nem lehetett egyértelműen beazonosítani a három közül az őst, aminek vonalán a nemességigazolást megkérte nagyapám, csupán a lelkész rámutatott egyre megkereszteltre és meggyőződött arról, hogy szerinte az a helyes. Onnantól borult az egész ág hitelessége. Gyurika ^vita 2017. október 17., 20:03 (CEST)

Inkább lehet, ezt írtam. A történet pedig azt támasztja alá még erősebben, amit eddig is írtam: ezeknek az elsődleges forrásoknak a felhasználása közvetlenül nem lehetséges, csak kutatói munkával tehetők felhasználható forrásokká, annak viszont nem lehet a WP az első közlési helye. – Peyerk ^vita 2017. október 17., 20:31 (CEST)

Szent-Györgyi Albert szócikkében szerepel két könyv is forrásként:

• Czeizel Endre: Családfa. Kossuth Kiadó, Budapest, 1992. 147-148. o. ISBN 963-093-569-4
• Czeizel Endre: Tudósok, gének, dilemmák. Galenus Kiadó, Budapest, 2002. 65-70. o. ISBN 963-861-389-0

a családfa ezekben is megtalálható. Az anyakönyvi bejegyzések és gyászjelentések csak pontosítanak ezeken az információkon.

Híres Alajos ésTarján Györgyi szócikkében is van olyan információ, amit kifejezetten a Wikipédia kérésére tettek, ahogy ott szerepel: "Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés." Az anyakönyvi források is pont ilyenek.

- Csurla ^vita 2017. október 17., 20:52 (CEST)

Kifejtenéd egy-két mondatban, hogy mire is akartál ezzel válaszolni, ha mégsem eltévedt tartalomról van szó? Többszöri elolvasás után sem értem. Ha van forrás a családfára, az nem tartozik ebbe a beszélgetésbe, hanem a fentebb említett illusztráció esete. Híres Alajos és Tarján Györgyi esetében a tőlük származó személyes közlésről van szó, aminek nincs köze az anyakönyvekhez. Azt viszont fentebb részletesen cáfoltuk (ráadásul mindkét oldalról), hogy az anyakönyvi források ebben az összefüggésben "autentikus forrásból származó hiteles közlések" lennének. – Peyerk ^vita 2017. október 18., 12:04 (CEST)

Nem eltévedt tartalom. Tiszteletlenség a vitapartner véleményét bedobozolni. Az anyakönyvek nagyon is hitelesek. Gratulálok mindenkinek aki ezt cáfolni tudta. Ahol anyakönyvek szerepelnek plusz forrásként azokat egy 12 éves gyerek is értelmezni tudja, hogy igazolja a kapcsolódó állítást. Csurla ^vita 2017. október 18., 13:42 (CEST)

@Csurla: azt azért vedd számításba, hogy nem csak évszámokat lehet kiolvasni, azaz nem csupán évszámoknak lehet forrása pl. egy anyakönyv és több olyan példát is olvashattunk a napokban is, amikor szándékosan vagy figyelmetlenségből rossz adat kerülhet bele, vagy rossz helyről olvashatunk ki adatot. Peyerk ezek miatt valahol teljesen jogosan hozta fel a témát, csak az az érzésem, hogy a fürdővízzel együtt a gyerek is a lefolyóba kerül az ő módszerével, azaz az ilyen elsődleges források ignorálásával. A véleményem, hogy higgadtan próbáljuk átbeszélni a dolgokat. Fauvirt ^vita 2017. október 18., 14:30 (CEST)

Itt nem az a kérdés, hogy önmagában egy anyakönyv hiteles-e vagy sem. Itt a kérdés az, hogy egy konkrét anyakönyvi adat és egy egy konkrét személy közötti kapcsolat megállapítható-e pusztán magából az anyakönyvből. Erre viszont a válasz egyértelmű, amit fent számos példa támaszt alá: nem, nem állapítható meg.

A kapcsolat megállapítására nemhogy 12 éves gyerekek nem képesek, de még átlagos felkészültségű diplomások se feltétlenül. Ehhez kutatómunkát kell végezni. Erre persze sokan képesek lehetnek, nem arról van szó, hogy ez varázserőt igényelne. Csakhogy a vita nem arról folyik, hogy ez a feladat mennyire nehéz, hanem csak arról, hogy ez a feladat egyáltalán létezik-e, vagyis hogy ez kutatási tevékenység-e. Ebből vezethető le ugyanis, hogy egy anyakönyvi bejegyzés lehet-e forrás kutatás nélkül, önmagában.

Ennél tömörebben már nem tudom megfogalmazni a dolgot. Erre válaszoljatok.

– Peyerk ^vita 2017. október 18., 17:53 (CEST)

A fenti leírt esetek elő sem fordultak itt a Wikipédián. Amelyek előfordultak ott ellenőrizhetőek voltak az adatok. Ezekben az esetekben amit te kutatásnak nevezel az egyszerűen csak gondolkozás. – Csurla ^vita 2017. október 18., 21:53 (CEST)

Leírásod alapján már az is saját kutatás, hogy Kántor Gerzsont nem két cikkben tároljuk, mert a MÉL szerint 1836-ban, a Színházművészeti szerint meg 1812-ben hunyt el, bizonyára két személy, a történészek majd kiértékelik és publikálják 350-400 év múlva, ha eszükbe jut, addig meg várjuk türelmesen az eredményt. Azért majd valaki tájékoztasson engem is a 24. században erről az utókor tagjai közül, szerintem a Fiumei úti sírkert szóróparcellájában meg fog találni. Ha egyetértek, majd huhogok kettőt. Gyurika ^vita 2017. október 19., 06:15 (CEST)

Úgy tűnik, végre eljutottunk a csupasz lényegig, köszönöm ezeket az észrevételeket.

@Csurla: ismert emberek családfáinak az összeállítása során pontosan az történik, amit leírtam. Ismert ember nagyszülőinek anyakönyvi adatokkal való összekapcsolása pontosan az az eset, amiről írok. Ha viszont neked volna igazad és valóban nem fordulnának elő ilyenek, akkor egyáltalán nem volna vitánk. De Gyurika válasza ennek az ellenkezőjét bizonyítja.

@Gyurika: pontosan az a probléma, hogy te ilyen retorikai fordulatokkal próbálod elütni a dolgot, holott ha kiveszed a műfelháborodást, akkor pontosan azt írod, amit én. Igen, ez kutatás, és valóban, az ennek alapján álló állítás nem kerülhet be a Wikipédiába. Igen, teljesen igazad van, ha az adott kutatási eredményt nem publikálják olyan helyen, ami forrásként felhasználható, akkor az az adat akár hosszú ideig nem fog bekerülni a Wikipédiába. Igen, pontosan ezt jelenti az, hogy a WP nem az első közlés helye.

Amit te képviselsz, az egészen pontosan az, hogy közölhesd a kutatási eredményeidet a Wikipédiában anélkül, hogy publikálásra kerülnének, ezzel másodlagos források részeivé válnának. Tökéletesen értem, hogy mit szeretnél, valószínűleg azt is értem, hogy miért, de ettől ez még a saját kutatás és az első közlés tilalmába ütközik.

– Peyerk ^vita 2017. október 19., 07:53 (CEST)

No, mesélj, mit szeretnék és miért? Lehet, hogy te többet tudsz nálam? Gyurika ^vita 2017. október 20., 18:59 (CEST)

Marton-Sárosdi zaklatási ügy, kettős mérce?

Érdekesnek és döbbenetesnek tartom, hogy a Sárosdi Lilla szócikkben nem jelenhet meg a sztori, imént lett törölve egy szinte szó szerint megegyező írás, ami Marton Lászlónál van; mondjuk itt is pont a rágalmazási vád hiányzik. Ez utóbbi egyébként egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így abszolúte nem mellékes szál. 91.82.56.105 (vita) 2017. október 20., 22:44 (CEST)

Egyrészt nem akarunk "sztorizni", másrészt amit beírtál nem igaz ("pert indít rágalmazás miatt"), nézd meg a forrást.

Marton személyét egy olyan támadás érte, amely már most érinti a karrierjét, míg Sárosdi esetében most nem tudunk többet mondani, mint hogy "azt állította". Várjuk meg mi lesz a vége, és akkor írjunk tényszerűen. – EniPort  ^eszmecsere 2017. október 20., 23:12 (CEST)

Olvasd el a közleményét: http://os.mti.hu/hirek/130997/marton_laszlo_kozlemenye; és mondjuk az egyik interpretálását: https://index.hu/kultur/2017/10/20/felfuggeszti_oktatoi_tisztseget_marton_laszlo/ . Ennek utolsó mondata, ki nem találnád: "Marton László tagadja a vádakat, és kilátásba helyezte, hogy pert indít rágalmazás miatt." Így bizony a höly karrierjét is érinteni fogja, ha egy évre lesittelik rágalmazás miatt, az meg már tényleg hab a tortán, hogy ez a zaklatási ügy már rég elévült (itt 5 év az elévülési ügy). 91.82.56.105 (vita) 2017. október 20., 23:28 (CEST)

Ahogy Te magad is írod, ez egy "interpretálás": pusztán az Index újságírójának az irománya, és nem Marton nyilatkozata. Maradjunk a tényeknél. Prejudikálni pedig végleg nem kéne. – EniPort  ^eszmecsere 2017. október 20., 23:37 (CEST)

Interpretálást a képességzavaros embereknek, mint neked írtam oda. A közleményt másként nem is lehet értelmezni. Persze bizonyos fajta intelligencia az enciklopédia szerkesztéshez nem árt. 91.82.56.105 (vita) 2017. október 20., 23:49 (CEST)

Jeleztem a szerköfben, hogy várjunk néhány napot vele.

A "döbbenetes" "kettős mércére" visszatérve: én azt találom döbbenetesnek, hogy egy anon azonnal megnyomja a feljelentőgombot. Nyugi! – Rosszkornyifog ^vita 2017. október 20., 23:23 (CEST)

Fura szerkesztői lap

Létezik egy ilyen: Szerkesztő:Infotárs - d7vm6a. Szerkesztői lapnak tűnik, de csak egy másik szerkesztő Vivien0604 szerkesztette, méghozzá itt írta meg eddigi egyetlen cikkének első verzióját. Ugyanakkor ha jól látom, „Infotárs - d7vm6a” nincs regisztrálva szerkesztőként. Nehezen érthető, hogy akkor ez most hogy van. Talán Vivien0604 allapon akart dolgozni, de nem tudta hogyan kell és létrehozott egy nem létező szerkesztőnek egy szerkesztői lapot?

Szerintem a Szerkesztő:Infotárs - d7vm6a szerkesztői lap egy baki eredménye és törlendő. Vagy valamit rosszul értek? Piraeus ^vita 2017. október 23., 00:57 (CEST)

Eltévedt tartalom, töröltem. A cikk már úgyis megvan. – Pagony ^foxhole 2017. október 23., 01:24 (CEST)

Varga József és Varga József

Van egy
Varga József (1962) politikus, országgyűlési képviselő, akiről a Varga József (egyértelműsítő lap) szerint nincs szócikk, van egy
Varga József politikus, aki a Minisztertanács Titkárságának vezetője volt 1976-1982 között, őróla állítólag van. De az a szócikk az 1962-ben született poltikusról szól. Vagyis azt át kell nevezni (politikus, 1962)-re. A Minisztertanács tagjáról szóló (még nem létező) szócikket pedigaz ő életrajzi adatai alapján (politikus,xxxx–?xxxx). Róla azonban nem találtam életrajzi adatokat.

(Egyébként van még két Varga József nevű politikus: Varga József (1895–1987) politikus, országgyűlési képviselő és Varga József (1954) politikus, országgyűlési képviselő (MSZP)) – Holdkóros ^vita 2017. október 23., 18:03 (CEST)

@Gyurika: honnan tudjuk, hogy a(z egyik) színész 1965-ben született? Fauvirt ^vita 2017. október 23., 21:37 (CEST)

Innen Gyurika ^vita 2017. október 23., 21:39 (CEST)

@Gyurika: Köszönöm! :o)) Fauvirt ^vita 2017. október 23., 21:49 (CEST)

GW170817, NGC 4993

Megoldvamisibacsi*^üzenet 2017. október 24., 10:12 (CEST)

Lásd: NGC 4993

Túlzás nélkül lehet állítani, hogy gyakorlatilag felrobbant tegnap az internet. Enwikin jelenleg ez az első hír a kezdőlapon. Magyar wikin is érdemes lenne megírni ezeket a cikkeket. Kis olvasnivaló, illetve ref. http://index.hu/tudomany/2017/10/16/gravitacios_hullam_neutroncsillagok_ligo_tobbcsatornas_csillagaszat_kozmologia/ http://index.hu/velemeny/2017/10/17/a_kovetkezo_ekkora_dolog_a_foldon_kivuli_elet_felfedezese_lesz/ https://en.wikipedia.org/wiki/GW170817

https://en.wikipedia.org/wiki/NGC_4993 A bejelentés sajtókonferenciája: https://www.youtube.com/watch?v=AFxLA3RGjnc 91.83.19.140 (vita) 2017. október 17., 15:57 (CEST)

A Wikipédia csak nagyon ritkán foglalkozik robbantásokkal/robbanásokkal. Wikizoli ^vita 2017. október 17., 16:34 (CEST)

Habár 2016-ban egy díjazott robbantós szócikk az megszületett Teréz körúti robbantás– – –Dencey ^vita 2017. október 17., 19:25 (CEST)

1580 cikkben szerepel a robbanás szó a Wikipédián, egyedül a szupernóva cikkben 26-szor. 91.83.19.140 (vita) 2017. október 17., 19:30 (CEST)

418 620 szócikkhez képest 1580 szócikk tényleg ritka . Apród ^vita 2017. október 17., 21:47 (CEST)

Túlzás nélkül lehet állítani, hogy a Wikipédia szerkesztői nem komplett idióták, akik egy világtól elzárt barlangban élnek. Sokan olvastuk ezeket a híreket, valóban nagy tudományos jelentősége lehet később, de hogyan írnál cikket belőle? "Összeolvadt két csillag." Utána mit írsz? A jelenség magyarázata eléggé hiányos, amitől önálló szócikk lehetne (legalább 10 értelmes, nem tőmondat a témáról). Az enwikit ne vedd alapul, mert ami ott szócikk, az nálunk gyakran túl rövidnek számít, és törlésre kerül. Tehát nem mérvadó, hogy "az enwikin van róla cikk". Persze, mert kb. 1000x annyi aktív szerkesztője van, akik minden apró infómorzsára lecsapnak, mivel a jóval fontosabb témák már meg vannak írva. Később majd ránézek erre a konkrét témára, most csak a véleményemet írtam le. misibacsi*^üzenet 2017. október 17., 21:56 (CEST)

Segítség kérése témára szűkítésben

Sziasztok! Szeretnék segítséget kérni a szereposztó dívány szócikkben, hogy a "Marton-ügy" tárgyalása a szócikk témájának megfelelően legyen említve - itt részletesebben leírtam mi a "bajom": Vita:Szereposztó dívány#Marton, de nem tudom, hogyan kéne megoldani. Fauvirt ^vita 2017. október 25., 09:47 (CEST)

Javaslom az egész Marton szakasz teljes törlését. A szócikk konkrétan a szereposztó díványról, és nem a nők megalázó helyzetbe hozásáról általában szól. Ráadásul egy folyamatban lévő ügy, nem ismerjük még a részleteket. És maga a bekezdés túl van tolva: idézetek, többszörös utalás az amerikai esetre (ami alig van kifejtve), teljesen bulváros megközelítés. Nincs szükség arra, hogy a szócikkbe minden eset bekerüljön, főleg ha még azt sem tudjuk mi történt valójában, mennyire szereposztó, és mennyire dívány. A Marton cikknél is vitatkoztunk már azon, hogy egyáltalán írjunk-e valamit, végül igyekeztünk egy visszafogott tényszerú bekezdést összehozni. Tehát töröljük a kérdéses szakaszt. – EniPort  ^eszmecsere 2017. október 25., 13:01 (CEST)

Az egész szócikk egy fiktív dologról szól, ugyanúgy törölni kellene, mint a közelműltban törölt Soros-terv szócikket! Admin segítséget kérek, szerintem nem válhat bulvár portállá a WIKIPÉDIA.– – –Dencey ^vita 2017. október 25., 14:08 (CEST)

Kiemelési eljárások időtartama

Szeretném pontosabban érteni a kiemelési eljárások időtartamára vonatkozó szabályokat. Valaki, aki ismeri a részleteket (esetleg a konkrét szabályt tartalmazó irányelvre, útmutatóra is rá tud mutatni), megtenné, hogy néhány szóban összefoglalja ezeket?

Konkrétan, az elképzelésem az volt, hogy a kiemelési eljárások négy hétig (28 napig) tartanak, és amelyik cikk ennyi idő alatt nem szerzi meg a szükséges tanúsításokat (illetve amelyiken nem végzik el a szükséges változtatásokat), az nem lesz kiemelt. (Ez történt például a We Are X cikk első kiemelési eljárásán a nyáron.) Kivételt jelent az olyan eset, amikor a kiemelés utolsó hetében érkezik szükséges változtatási igény: ilyenkor a kiemelési periódus két héttel meghosszabbodik, hogy a jelölőnek legyen ideje a szükséges változtatást elvégezni. (Ez történt legutóbb az Euklideszi algoritmus kiemelésénél.) Jól értem, hogy ez a szabály?

Azért kérdezem, mert a Ló cikk kapcsán azt látom, hogy a cikken az eredeti időtartam lejártával (október 4-én) még voltak elvégzetlen változtatási igények, de a kiemelési eljárás nem zárult le, hanem két nappal később a határidő meghosszabbodott október 18-ig, amikorra a hibák, úgy látszik, elhárultak, mert a cikk ma reggel kiemelt lett.

Mármost szerintem a végeredmény pozitív: az eredetileg súlyos hibákkal küszködő cikk végül kiemelt lett, de azt jó lenne pontosabban érteni, hogy ki és milyen elvek alapján dönti el, hogy a négyhetes határidő lejártával egy cikk úgy jár, mint a We Are X (nincs hosszabbítás, a jelölés megbukik), vagy úgy, mint a Ló (további két hetet adunk, hogy a cikk hibáit kijavítsák). Abban, gondolom, egyetértünk, hogy az a jó, ha az ilyesmi nem véletlenszerűen dől el. – Malatinszky ^vita 2017. október 19., 09:29 (CEST)

Ha szigorúan vesszük, akkor levesszük a Lóról a csillagot. Hamarosan elindul egy újabb kiemelésen, aminek a végén megkapja. A kérdésem az, hogy érdemes-e ezt eljátszani? Csak annyi értelme lenne, hogy néhány hétig nem lesz csillag. Szalakóta ^vita 2017. október 19., 09:57 (CEST)

Bármilyen pozitívnak is tűnik az, hogy egy cikk szépen feljavul a kiemelésen, azért azzal tisztában kell lenni, hogy a kiemelés nem javítóműhely, hanem ellenőrző, ahol a feltételek ellenőrzése után (ami ugye határidőre történik) vagy megkapja a csillagot vagy nem. Ide elvileg kész, előzetes ellenőrzés után kerülhetnek a pályázatok. Szomorú, de ha határidőre nincs meg az összes tanúsítás, vagy nem teljesültek a változtatási igények, akkor sajnos le kell venni a munkapadról az anyagot. Ezzel egyenlő eséllyel szerepel a többi jelölt cikkel. Egyébként kampányolni, tanúsítókat gyűjteni az egész eljárás alatt szabad. A hosszabbítást meg meg kellene szavaztatni adott cikk esetén, mint ahogy azt is, hogy valamit vegyünk ki az eljárásból. Ogodej ^vitalap 2017. október 19., 12:21 (CEST)

A Ló szövege annyit javult a kiemelés alatt, hogy lókolbász került bele. A többi a sablonozás volt, amit helyén kell kezelni. Szalakóta ^vita 2017. október 20., 18:51 (CEST)

A két fent említett példa közel sem azonos, a We Are X esetén 2 darab tanúsítónk volt. Ilyen esetben tudtommal nem szabad hosszabbítani, legalábbis Teemeah és Puskás Zoli már egyszer lecseszett miatta, azóta ilyen nem is történt. A ló esetében a szükséges változtatások miatt történt hosszabbítás, még pedig azért, mert a változtatások kérője, Einstein2 pingelésre nem reagált. Malatinszky volt az egyetlen, aki megjelölte a hiányosságokat, melyek javításra kerültek. Ezen változásokat 3 szerkesztő is aláírásával tanúsította, mely után a szócikk kiemelt lett. Nem igazán értem, hol a probléma. Kemenymate ^vita 2017. október 22., 10:29 (CEST)

@Kemenymate: Én sem értem, hogy hol a probléma. Annyit kértem, hogy valaki magyarázza el nekem, milyen szabály alapján döntünk arról, hogy mikor hosszabbítjuk meg a kiemelési eljárást. Erre idáig nem kaptam választ. Az is lehet, hogy nincs ilyen szabály, hanem a kiemelési eljárást vezénylő szerkesztőtárs belátására van bízva, hogy hosszabbítunk-e. Ha így van, ezt is szeretném tudni. Az ellen, hogy a Ló cikk kiemelt lett, semmi kifogásom sincs; ha lenne, már szóltam volna. – Malatinszky ^vita 2017. október 22., 21:11 (CEST)

A kiemelési eljárás reformjáról szóló szavazás alapján hosszabbítás két esetben fordulhat elő: a) ha egy szükségesnek ítélt módosításról vita alakul ki; b) ha a szükséges módosítás igénye a negyedik héten merül fel. Dodi123 ^vita 2017. október 22., 22:12 (CEST)

@Malatinszky: Elnézést, hogy nem adtam pontos választ. A hosszabbítás feltételeit nem ártana rögzíteni a WP:KIEMEL lapon, mert ott erről nincsen szó. Kemenymate ^vita 2017. október 22., 22:43 (CEST)

@Dodi123: Köszönöm az információt. Ezek szerint a Ló cikk időtartamának meghosszabbítása nem volt szabályszerű. Ennek ellenére azt javaslom, visszamenőleg már ne foglalkozzunk ezzel tovább, hiszen mostanára a cikk nyilvánvalóan elérte a kiemelt szintet, és csak bürokratikus packázás lenne az eljárás megismétlése.

@Kemenymate: Javaslatodnak megfelelően Wikipédia:Szócikk kiemelésének folyamata#A kiemelési eljárás időtartama címmel új alszakaszt illesztettem be a WP:KIEMEL útmutatóba, összefoglalva azokat az információkat, amelyeket a Wikipédia:Szavazás/A kiemelési eljárás reformja, 2010 illetve az innen hivatkozott Szerkesztő:Hkoala/A kiemelési eljárás reformja, 2010-01-16 lapok az eljárás időtartamáról mondanak. – Malatinszky ^vita 2017. október 26., 17:34 (CEST)

Hlavati András. Vélhetően nevezetes személy (sőt), de mégsem találok forrásokat

Ismét sziasztok! Hlavati András szócikkével kapcsolatban láthatóak a kételyek. Írtam a cikk létrehozójának, aki amúgy a szócikk alanya, hogy jó lenne, ha forrásokkal támasztaná alá a szócikkben szereplő állításokat. Sajnos ő erre azóta nem reagált, azóta sem szerkeszt, csak létrehozott. Keresgéltem az interneten, de vajmi kevés az ami használható, sőt..igazából még a nevezetesség alátámasztására sem elegendőek. Csak facebook profilt, saját blogot, adatlapot találtam, miközben eredményeit látva a nevezetesség elvileg nem lehet kérdéses. Tudna valaki forrást, forrásokat adni hozzá? Jelen helyzetben szinte az egész szócikk tartalma törlendő a WP:ÉLŐ értelmében. – Gerry89 ^vita 2017. október 26., 14:40 (CEST)

@Gerry89: Ez a youtube-n található videó valószínűleg ennek az adásnak (nava.hu) a részlete (mivel az illegálisan feltöltött youtube-videó nem, de maga az adás viszont forrás, tehát arra kéne hivatkozni, esetleg hozzáadva, hogy amott megtekinthető online egy részlet). Ebből kiindulva elkezdtem keresgélni a Hungaricanan és ezeket találtam: Együtt könnyebb az erőseknek is - Népújság, 1982. február, Hlavati világ- és Európa-bajnok szakításban - Dunántúli Napló, 1981. június, Pannónia csúcs először túl a négy mázsán - Dolgozók Lapja, 1982. június és említésszerűen még: A 400 kiló nem végcél, csak állomás - Békés Megyei Népújság, 1984. február, de itt van egy másik, egy szabóval főkönyvelő-pártpropagandista készített riport is, bár sztem ő nem wiki-nevezetes; ill az Arcanumban (de ott nem férni hozzá olyan könnyen az infókhoz): "Hlavati András" keresés eredménye. Ezek alapján már talán oké lesz a WP.NEV. ;o) Fauvirt ^vita 2017. október 26., 15:26 (CEST)

@Fauvirt: Elégnek tűnik a nevezetességhez, bár érdekelne, hogy szerinted miért nem wikinevezetes? Amúgy ezeket gondolom {{cite journal}}^(?) sablonnal kell beilleszteni vagy jó a {{cite news}}^(?)? Tudnál segíteni a formázásban? Gerry89 ^vita 2017. október 26., 15:58 (CEST)

@Gerry89: a szabóra főkönyvelő-pártpropagandistára (aki ugyebár láthatóan nem azonos a súlyemelővel), tőle független forrást nem látok, csak ezt az egy riportot vele, azaz ezzel arra akartam utalni, hogy Hlavati Andrást nem kell egyértelműsíteni.. úgy tűnik nem voltam elég egyértelmű? ;o) A többinél: én magam ilyenkor is a {{cite web}}^(?) sablont szoktam alkalmazni, a cite journal is jó kell legyen.. a cite newst meg még soha nem használtam; a tv-műsornál lehet a {{Hivatkozás/Epizód}}^(?) + zárójelben lehet arra hivatkozni, hogy online: {{youtube}}^(?) videóban én a sablon után még oda szoktam írni, hogy kinek a csatornája+mikor tették közre, hogy lássék akkor is, hogy nem kamu, ha már törölték is az illegális videót, na meg némileg enciklopédikusabb ennyi pluszinfóval szvsz. ;o) ) Mondjuk én csúnyaronda módon nem mindig sablonozok, azonban igyekszem minél precízebben leírni a forrást, bármilyen eszközzel teszem is... Fauvirt ^vita 2017. október 26., 16:35 (CEST)

Bár most végignézve újra a van még egy cikk a szabó főkönyvelő-pártpropagandistával.... hát.. nem tudom.. ennyi elég lenne a wiki-nevezetességhez-> egyértelműsítéshez? Fauvirt ^vita 2017. október 26., 16:42 (CEST)

Néha az az érzésem, hogy a Népsportot lapozom, egyes, a tojásból éppcsak kibújt sportoló (pl. Andrea Pinamonti stb., stb.) szócikkét olvasva. Nevezetességüket senki sem meri megkérdőjelezni. A 400-nál több nyelvet ismerő magyar poliglottot meg nem nevezetes címen töröljük. Nincs itt valami aránytévesztés vagy a mérleg húz félre, de nagyon? Voxfax ^vita 2017. október 26., 17:48 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Ez már itt némileg OFF... de azért reagálok. Volt anno javaslatom, hogy nevezzük már át ezt a "dolgot", mert sokminden rákfenéje az, hogy ennek a képesítési kritériumnak "nevezetesség" a megnevezése "Wikipédia-képesség" helyett... ez is egy olyan dolog, ami miatt félreértik sokan, hogy mi is az a Wikipédia, még a hosszú ideje szerkesztők is... ugyanis a Wikipédia nem ingyen tudástár, noha elvileg e felé szeretne haladni, hanem a már valahol közölt információk szabad licencű összegzése/összefoglalója - igaz ez sincs ilyen egyértelműen sehol letisztázva. Fauvirt ^vita 2017. október 26., 18:09 (CEST)

@Fauvirt, Voxfax: Voxfax ezt nem tudom én megítélni, de egy világ- és Európa-bajnoknál talán nem is játszik a a tojásból éppcsak kibújt sportoló kitétel, hál istennek sikerült forrásolni, legalább a főbb nyomvonalat, azaz a sportpályafutást. Amire nem volt forrás, azt áttettem a vitalapra, hogy ne vesszen el, de nem maradhat a szócikkben. Fauvirt, köszi! – Gerry89 ^vita 2017. október 26., 18:05 (CEST)

Mi való egy életrajzi szócikkbe és mi nem?

Sziasztok! Az Evetovics-Balla Hajnalka szócikk kapcsolatában lenne a fenti kérdésem. Tegnap már írtam ennek kapcsán @Dencey:-nek. Az életrajzi szócikkben a sportolónő/újságírónő életéhez, pályafutásához képest véleményem szerint túlzottan elnagyolt az idézetek mennyisége, illetve szerintem a Spartathlon verseny, illetve az Ultramaraton leírása nem ide való. (Előbbi nyugodtan tárgyalható az utóbbiban) Egyszer visszavontam Dencey szerkesztését, aki ekkor az én szerkesztésem visszavonása után, teljesen normális hangnemben fejtette ki az ő álláspontját. Ennek ellenére a szócikk azóta való fejlődése szerintem nem jó irányba megy. Vélemények? Ti hogy gondoljátok? – Gerry89 ^vita 2017. október 26., 14:35 (CEST)

Ismerős helyzet... :o/ Fauvirt ^vita 2017. október 26., 15:29 (CEST)

Mások vagyunk....– – –Dencey ^vita 2017. október 26., 15:31 (CEST)

Teljesen Gerry89-cel értek egyet. A cikkben szereplő idézeteknek semmi keresnivalójuk sincs a Wikipédiában, amely, ugye, enciklopédia, nem pedig szöveggyűjtemény. Az ultramaratonról szóló keretes írás formailag nem felel meg a Wikipédiában szokásos szócikkfelépítésnek, tartalmilag pedig eltér azoktól a forrásoktól, amelyekre állítólag hivatkozik. – Malatinszky ^vita 2017. október 26., 16:10 (CEST)

Ne már.– – –Dencey ^vita 2017. október 26., 16:24 (CEST)

Sajnos Dencey elkezdett csakazértis szerkeszteni. Javaslom a problémás rász kivételét a szócikkből és áthelyezni esetlegesen az Ultramaraton szócikkbe. – Gerry89 ^vita 2017. október 26., 17:09 (CEST)

Kedves Gerry89 ez a szösszeneted ékes példája a szándékos félreértésnek, majd az erre alapozott azonnali hangulatkeltésnek. Kicsit korrektebben esetenként pingelve kellene megoldani a látásmódok különbözőségének kiegyenlítését. – – –Dencey ^vita 2017. október 26., 18:41 (CEST)

@Dencey: ez egyszer elmaradt. Ezzel szemben a tegnapi és mai napon nem egyszer, és nem is kétszer kértelek, hogy vedd figyelembe, mi való egy életrajzba ês mi nem. Egyedül te képviseled ezt az álláspontot, ennek ellenére makacsul folytatod, holott a citált rész teljesen jó lenne az ultramaraton szócikkbe, ahogy azt fentebb írtam. Jelenleg szembe mész a többség véleményével. Nem hiszem továbbá, hogy számon kérheted rajtam a korrektséget. Kérlek légy belátóbb! Gerry89 ^vita 2017. október 26., 19:12 (CEST)

Szerkesszél ne háborúzz. Ne hivatkozz többségi véleményre, hanem elemezz sok életrajzi szócikket, amelyen sok-sok példa van egyes témák életrajzi események kifejtésére hasonló eszközökkel. Én magam a sok-sok szerkesztő példaadását fogadom el ebben az esetben és nem a te furcsa felfogásodat, ami érdekes eszközeid miatt sem tud meggyőzni, de természetesen itt te vagy a főnök. – – –Dencey ^vita 2017. október 26., 19:19 (CEST)

Például a kiemelt Enrico Caruso szócikkében ezt a szövegdobozt találtam.

Ada Giachetti szép operaénekesnő volt, számos hódolóval. Hosszú fekete haja és fekete szeme volt, amit erősen festett, arcbőre pedig egy Delacroix-kép cigányasszonyára emlékeztetett. Mikor Carusóval megismerkedett, harminc-egynéhány éves volt, és már évek óta külön élt férjétől; Olaszországban és Dél-Amerikában turnézott másodrangú társaságokkal.

De ilyen a szintén kiemelt Kincsem (versenyló) életrajzi szócikkében a következő szövegdoboz:

(Az idézett Vasárnapi Ujságˇ tudósításában említett „Csalogány”egy 1874-ben született pej kanca neve volt, a ló azonban Blaskovich Miklós tulajdona volt, aki Blaskovich Ernő testvére volt. A gödi versenyistálló ekkoriban tréningben lévő lovai Kincsemen kívül Hirnök, Peeler, Ladány, Harmat és Csalogány voltak. A Vadász és Versenylap 1877. március 7-ei lapszám így tudósított a Blaskovich istálló gödi telepen idomított lovairól, hogy „Gödön a gyakori időváltozás kissé nagyobb befolyással volt az istállóra. Kincsem s többen egy ideig hurutban szenvedtek, de már kiépültek. Waternymph leánya jót nőtt tavaly óta ; Csalogány pedig sokkal erösebb lett. Bibor, Hirnök egészségesek, Miczi erősödött.” Kincsem edzőtársa, Blaskovich Miklós Csalogány nevű lova 1876-ban második, 1877-ben pedig harmadik lett a Polgár-díj és a Nemzeti-díj futamokon.)

– – –Dencey ^vita 2017. október 26., 19:27 (CEST)
Szintén ilyen jellegű a kiemelt Karl Marx életrajzi szócikkben a következő megoldás.

„A szerencsétlen kézirat kész, de nem tudom elküldeni, mert egy fillérem sincs portóra és biztosításra. (…) Ha tudsz 2 fontot küldeni, nagyon jól jönne… Jövő héten… majd meglátom, sikerül-e valamiféle pénzügyi cselt végrehajtanom. Nem hiszem, hogy valaha is írtak A pénz-ről ilyen pénzhiánnyal küzdve. A legtöbb e tárgyról író szerző meghitt békességben élt kutatásai tárgyával.”

Marx: Levél Engelshez, 1859.

– – –Dencey ^vita 2017. október 26., 19:38 (CEST)

@Dencey: A példáidban hozott szerkesztéseknek mind köze, kapcsolata van a szócikk alanyához/val, míg az én problémám az, hogy itt teljesen felesleges tárgyalni a supermarathont vagy a marathont, főleg különféle legendákkal kiszínezve. Kb. annyira illik oda, mint a Marton-ügy vagy Stohl véleménye erről a szereposztó dívánhoz. Dzsudzák Balázs szócikkében sem regélünk a labdarúgásról, Stohl Andráséban sem a színészetről és Vad Katalinéban sem a szexiparról. Remélem így érthetőbb volt. Gerry89 ^vita 2017. október 26., 20:13 (CEST)

@Dencey: Az általad említett példákról is azt gondolom, hogy a szövegdobozoknak nincs keresnivalójuk az adott cikkekben. Malatinszky ^vita 2017. október 27., 15:22 (CEST)

Nem leptél meg, tedd a kötelességed vagy hagyd a szócikkeket érintetlenül többek által ebben a formánban elfogadottan kiválónak. – – –Dencey ^vita 2017. október 27., 16:07 (CEST)

Szerkesztési felhívás: Finnország 100 éves - Challenge:100 years of Finland

(Sorry to post in English - please translate or add a summary in Hungarian)

On December 6th 2017 Finland will celebrate her 100th birthday. To mark the occasion, Wikimedia Suomi organises a public editing competition during November. The goal of this is to improve and translate articles from a list of 100 topics related to Finland into as many languages as possible. Subjects range from Jari Litmanen to en:Finnish sauna, from Tove Jansson to en:Maternity package. The list is here in English, here in Finnish.

To participate, create an account in Wikipedia (if you do not have one yet), and register on this page. Winners will receive prizes, other participants may be granted other levels of recognition.

Üdvözöljük! – Tappinen ^vita 2017. október 28., 14:21 (CEST)

Zanzásított fordítás:

Finnország 100 éves megalakulásának ünnepére, ami 2017. december 6. lesz, a finn Wikimedia szerkesztési versenyt hirdet novemberre. Ennek célja minél több, Finnországgal kapcsolatos szócikk létrehozása minél több nyelven. Ehhez már kiválasztottak 100 cikkeket, illetve témaköröket, amik Jari Litmanentől a finn szanunáig terjednek. Csak ebből a listából érdemes választani. A lista megtekinthető itt: angolul. A részvételt kérik jelezni: ezen az oldalon. Az eredményeket díjazni fogják, illetve elismerik különböző mértékben. Tappinen ^vita 2017. október 28., 14:21 (CEST)

Fordítás (bár az angol nyelv ismerete mindenképpen szükségesnek tűnik a részvételhez...): misibacsi*^üzenet 2017. október 28., 19:59 (CEST)

Thank you for translation! Actually, limited skills in English and fluency in Finnish would be perfect, because the Finnish originals are often better than the English versions of the articles. – Tappinen ^vita 2017. október 30., 06:35 (CET)

Tappinen még annyit hozzátesz, hogy a finn nyelv ismerete előnyös, mivel az eredetileg finn nyelvű cikkek általában részletesebbek az angol verzióknál. misibacsi*^üzenet 2017. október 30., 08:33 (CET)

Katalónia

Rohadt sok dolgot kell majd átírni, megszavazták a függetlenségüket: http://edition.cnn.com/2017/10/27/europe/catalonia-independence-spain/index.html 82.144.165.242 (vita) 2017. október 27., 16:20 (CEST)

Várjuk ki, mi lesz a spanyol kormány és a világ többi országának reakciója. – Malatinszky ^vita 2017. október 27., 17:11 (CEST)

Nem hírportál, ezt is bele kell majd írni a Mi nem a Wikipédia? összefoglalóba. Szalakóta ^vita 2017. október 30., 21:05 (CET)

Nem kell beleírni. – Vadaro ^vita 2017. október 30., 22:14 (CET)

Ahogy a témafelvető gondolja, az téves. A Wikipédia nem hírportál, tehát nem kell minden aktuális dologról szócikket írnunk. Nyilván bele kell írni a "Mi nem a Wikipédia?" összefoglalóba, hogy a Wikipédia nem hírportál, hogy ne kelljen minden csip-csup hasonló felvetés figyelmen kívül hagyását külön megindokolni.

Ahogy olvastam, a katalánok többsége nem támogatja az elszakadást, kevesen szavaztak, és senki sem ismeri el a függetlenedést. A katalán vezetők azóta elhagyták az országot. Spanyolország történelme szócikkben (vagy szakaszban) meg lehet említeni 1-2 mondatban. Én is azt hittem, hogy lesz belőle valami. misibacsi*^üzenet 2017. október 31., 07:23 (CET)

Igazából már késő, napok óta van erről cikk: Katalán Köztársaság. – B.Zsolt ^vita 2017. október 31., 18:29 (CET)

Muhar-Gábor

Sziasztok! Elkezdtem írni a Johannes Gabriel Granö finn földrajztudós cikkét, de valami megmagyarázhatatlan ok miatt ez a szöveg tetszeleg a cikk tetején és nem tudom eltávolítani:

„Muhar-Gábor Fejedelemség A Muhar-Gábor Fejedelemség 2017 november 2.-án hozták létre Kisvárdán. Lakossága 18 fő melyből 8 állat. 4 városa van: Mező,Török,Kákás,Régikákás. Fővárosa Mező. 320 nm. Sportban a foci,úszás,torna,kézilabda. Két focicsapata a Mező-Vidia FC valamint a Mező-Fidó FC. A Mező-Vidia FC eddig egyszeres Muhar-Gábor Fejedelemségi bajnok. A csapat tagjai: Miterli Erusztekusz (kapus), Muhar Viktor (védő), Gábor Lili (védő), Gábor Péter (középpályás), Gábor Dominik (csatár), Mūhar Wince (csatár). Gábor Péter az erő embere díjjat nyerte el 2017-ben. A 2020-as olimpián akár már indulhatnak is 5 sportban. ” Ezt csak é látom, vagy másnak is feltűnt? Mit lehet ezzel kezdeni? – Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2017. november 3., 15:25 (CET)

Közben észrevettem, hogy cikkek sorozatát érinti a dolog.– Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2017. november 3., 15:28 (CET)

@Történelem p:Vandalizálták az építés alatt sablont: [1]. Apród ^vita 2017. november 3., 15:41 (CET)

Sőt ez az anon mást is vandalizált: [2]. Apród ^vita 2017. november 3., 15:43 (CET)

Helyreállítottam. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. november 3., 15:44 (CET)

Újabb ellenőrzésre váró állatos cikkek

• Erdei elefánt
• Indiai leopárd
• Orangután
• Indiai orrszarvú
• Szomáliai strucc

Segítségüket előre is köszönöm! – Proki ^vita 2017. november 3., 15:31 (CET)

WikiScienceCompetition 2017

Hi! Wiki Science Competition has started, sitenotices have appeared for sure in Spain, Austria, Russian Federation, USA and Ukraine, and Italy will be join very soon with a massive national campaign.

As a member of the academic committee I did my best to reduce the gap between countries both in the composition of the juries and now in the outreach. I did inform many platforms (enwiki, eswiki, frwiki) during the preparation of the event, now I am informing all national institutions, associations and federations of science and technology I can contact, especially those located in countries without national juries (including Hungary), I am posting notes on LinkedIn groups everyday, and I am contacting national chapters and user groups.. and so on. That's why I am here.

We prepared banners for many countries but on meta they say it is not wise to use them all, so if you want to use the style and do one here on your wiki for few days, just let us know. In your case the banner is not country-specific so it is generic.

Otherwise, if you have social media and you want to inform your friends and colleagues, the twitter hashtags are #WSC2017, #WikiScience2017, #WikiScience

Thank you in advance and whatever you do (join, inform, ignore) have fun!--Alexmar983 ^vita 2017. november 4., 07:56 (CET)

Tudományos jellegű fotók pályázatáról van szó, ha jól látom a linken. misibacsi*^üzenet 2017. november 4., 08:33 (CET)

Volt már ilyen Tudomány képekben európai pályázata nálunk is, az idén sajnos nem lesz!– Texaner ^vita 2017. november 4., 09:19 (CET)

Fölösleges Commons-hivatkozás és Bővebben hivatkozás törlése

Megoldva– Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. november 5., 09:08 (CET)

A Szemfutás c. szócikk végén, a Kapcsolódó szócikkek cím alatt automatikusan megjelent egy hivatkozás a Commonsban fellelhető képekre ill. egy Bővebben utalás. Egyik helyen sem található semmiféle anyag (sem kép, sem szöveg) a szemfutásra vonatkozólag, ill. a Bővebben sehova sem vezet. Szeretném ezeket kitörölni, mert fölöslegesek, de nem tudom, nem találom, hogy hol lehetne ezt megtenni. Aki tudja, kérem, segítsen, mert ezek csak zavaró hivatkozások. Köszönöm. – Elkágyé ^vita 2017. november 5., 08:58 (CET)

@Burumbátor: Köszönöm a javítást. – Elkágyé ^vita 2017. november 5., 09:54 (CET)

Feltételezések Kuklish zoknibábhasználatáról, illetve feltételezett azonosságáról Geométerrel, Ramakunival illetve még egy csomó korábban használt azonosítójával

Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok hozzátok, hogy az ezen a vitalapon kialakult beszélgetés (a laptörténetben is érdemes megnézni a beszélgetést, mert közben archiválásra került néhány szakasz) kapcsán ne keressetek privát üzenetekben Kuklish szerkesztőtársunk feltételezett korábbi azonosítóival kapcsolatban, azt gondolom, a Wikipédia közösségi lapjain megbeszélhető minden fontos dolog és amennyiben nyilvánosan zajlik, akkor az érintett(ek) is fel tudják vázolni álláspontjukat és én ezt így tartom fairnek. --Pallerti^{the cave of Caerbannog} 2017. november 5., 11:00 (CET)

Életrajzi cikkértékelő sablonok kihelyezése

MegoldvaEz amúgy felesleges, lásd a vitalapomat. – Kobeat ^vita 2017. november 7., 07:03 (CET)

Sziasztok! Ezt már jelezni akartam: a legtöbb személyről szóló cikk vitalapján nincs kint a {{WPÉletrajz}} cikkértékelő sablon. Úgy tudom, hogy ez a sablont a személyekről szóló cikkek vitalapján fel kell tüntetni. Legtöbben az ilyen szócikkek vitalapját sem hozzák létre, nem hogy kirakják a műhelysablonokat, tehát igyekezzetek ti is így tenni, hogy ne legyen rengeteg pótolnivalójuk a szerkesztőknek. Szóval meg kéne azt csinálni, amit fentebb említettem. Egyetértetek? – Benedetto ^{Kérdezz-felelek!} 2017. szeptember 6., 20:59 (CEST)

Nem tudom, hol olvastad azt, hogy a cikkértékelő sablont kirakni kötelező. Elég sokan vagyunk, akik kifejezetten nem szeretjük, mert nagyon szubjektív, és nem biztos, hogy mindig az értékel, aki tényleg ért hozzá. – Pagony ^foxhole 2017. szeptember 6., 21:30 (CEST)

Kelleni nem kell, sőt elég megosztott e tekintetben a közösség. Miért kéne vitalapot létrehozni minden cikkhez, ha nincs mit ráírni? Egyébként is a műhelysablonok szövege az, hogy ez a cikk X műhely érdeklődési körébe tartozik. Mit tudom én, melyik műhelynek mi az érdeklődési köre? A műhelyek kitehetik, vagy megkérhetnek rá botgazdát. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 6., 22:40 (CEST)

Nincs is életrajzi műhely. – Hkoala 2017. szeptember 7., 06:58 (CEST)

De életrajzi szócikkek vannak. – Benedetto ^{Kérdezz-felelek!} 2017. szeptember 7., 07:06 (CEST)

A cikkértékelésnek elvileg az a célja, hogy tájékoztatást adjon a műhelynek, melyek azok a cikkek, amelyekkel leginkább foglalkozni kellene (a nélkülözhetetlen, születő cikket nyilván sürgősebb lenne bővíteni, mint a közepesen fontos, vázlatost). Ha nincs műhely, akkor mire jó a sablon? – Hkoala 2017. szeptember 7., 07:11 (CEST)

Ha nagymennyiségű botfeladat kell, szólj, bármikor tudok adni feladatot! :) – B.Zsolt ^vita 2017. szeptember 7., 00:25 (CEST)

Pont az kell – Benedetto ^{Kérdezz-felelek!} 2017. szeptember 7., 06:52 (CEST)

B.Zsolt, csak legyen konszenzus róla előbb... Na most ha nincs életrajzi műhely, akkor minek alapján értékelhet bárki is? A műhelynek kéne meghatározni a (sokunk által egyébként feleslegesnek, demoralizálónak és/vagy szubjektívnek tartott) értékelés elveit. Ha nincs műhely, akkor nem is lenne szabad értékelnie senkinek, és akkor az értékelősablon kifejezetten káros. Talán azért nincs műhely, mert ez a legkevésbé megfogható kör. Hol vannak azok az emberek, akik egy magfizikus, egy ókori hadvezér, egy színésznőből lett politikus és egy bankár életrajzáról egyként meg tudják mondani, hogy melyek a lényeges pontjai, és mikor válik teljessé és jól súlyozottá az életrajz?

Ha már itt tartunk, engem kifejezetten érdekelni kezdett, hogy ki és mikor határozott életrajzi értékelő sablonok kihelyezéséről. Még se kizárt, hogy ugyanígy csak nekiesett valaki egyszer, mert volt egy unatkozó botja... Én csak arra emlékszem a régi időkből, mert már 11 éve itt vagyok, hogy voltak viták az értékelési rendszer bevezetésekor. Ha lenne egy kis időm, utánamennék, csak ezen a héten biztos nincs...

K-Ben04, nagyon jó a fiatalos lelkesedésed, de hidd el, hogy munka mindig lesz, nem érdemes a gombhoz varrni a kabátot, és feladatokat kitalálni csak azért, hogy legyen mit botozni. Nálam több évre való feladat van felírva. De mondok neked egyet, ami sosem fogy el: az egyértelműsítő lapokra mutató hivatkozások javítása. Erről van közmegegyezés (szócikknévtérben!), a cikkekben egyértelműsítő lapra mutató hivatkozásokat cserélni kell az egyértelműsítő lap megfelelő elemére. Szép, gondolkodást is kívánó feladat, nagyon jó iskola egy kezdő botgazdának. Olykor utána is kell olvasni, hogy melyik a jó link, olykor bővíteni kell az egyértelműsítő lapot, vagy éppen olvasni valamit az emberről, hogy kitaláld, milyen egyértelműsítő taggal jó felvenni. Sokat fogsz tanulni belőle, nem csak a botozásról. Én már rég nem csinálom, aztán volt egy időszak, amikor Hkoala egyedül pár százezer botszerkesztést végzett ebben a tárgyban hónapokon át éjt nappallá téve, de tudtommal egy ideje senki nem foglalkozik vele szisztematikusan, és csak gyűlik a javítanivaló. Itt megnézheted, milyen hálás érte a közösség, ha foglalkozol vele. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 7., 07:34 (CEST)

Én nem azért csinálom a botos szerkesztéseket, hogy annak minél több közreműködése legyen, mert akkor a botnak semmi értelme nem lenne. – Benedetto ^{Kérdezz-felelek!} 2017. szeptember 10., 12:16 (CEST)

Én is elkezdtem ilyen sablonok kirakását és le is állítottak. Ld: Wikipédia:Botgazdák üzenőfala/Archív 19#Cikkértékelés -- ato ^vita 2017. szeptember 7., 08:05 (CEST)

Nincs is életrajzi műhely.

Hát én már párszor felvetettem, ha nem is olyan műhelyt, amit életrajzi műhelynek hívnak, de a személyiadat-műhelyt, ami azt hiszem hasonló funkciót tölt be, és többek között azt írtam, hogy műhelytevékenységi körébe tartozna a személyiadat-műhely térgykörébe [sic!] tartozó szócikkek cikkértékelése is: életrajzi szócikkek esetén aminek hiányosak vagy zavarosak a személyi adatai, az a vitalapon gyengébb besorolást kapna a személyiadat-műhelytől, ami tisztának tűnik a személyi adatokat tekintve, erősebbet, mindaddig amíg rendben lévőknek látszanak a személyi adatok. Az is igaz, hogy helyesírási szempontból jobban leírhattam volna a mondandómat. Apród ^vita 2017. szeptember 7., 18:54 (CEST)

Az viszont (szerintem) nem ártana, ha minden olyan szócikk vitalapján kint lenne a {{WPSPORT}} sablon, amelyen a {{WPFOCI}} kint van. Ha jól tudom, azt a feladatot jelenleg DanjanBot végzi. – Benedetto ^{Kérdezz-felelek!} 2017. szeptember 10., 12:16 (CEST)

Senki nem azért botozik, hogy minél több közreműködése legyen. Örülök, hogy te is így látod. Az egyértelműsítéseket tényleg meg kell csinálni, és nincs rájuk ember. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2017. szeptember 10., 15:00 (CEST)

Jegyzetek és Források

Bocsánat a tudatlanságomért, de elfelejtettem, hogy mikor kell valamit a "Jegyzetek" közé és mikor a "Források" közé tenni. Itt: 2017-es New York-i terrorcselekmény. Csuja 2017. november 5., 13:54 (CET)

@Csuja: Szerintem ez eddig jó így ahogy van, azaz a Jegyzetek (References) szakasz alá mennek automatice (ha alatta ott a {{jegyzetek}}^(?) rész) a ref-ekkel ellátott források. Az angol wikicikk alapján itt még Megjegyzések rész lesz majd (Notes). Amúgy én magyarban a Forrás szakaszt így, ha van Jegyzetek szakasz, nem használom..Szokott lenni (legalábbis sportos szócikkeknél) Egyéb információ vagy Külső hivatkozások szakasz ez helyett, ide a különféle adatlapok, honlapok sorolhatóak fel. Szóval egyszerűbben:

• References - Jegyzetek
• External links - Külső hivatkozások
• Notes - Megjegyzések – Gerry89 ^vita 2017. november 5., 20:21 (CET)

Az új szócikkek létrehozásánál van ilyen:

== Jegyzetek == (ebben a szakaszban csak az áll, hogy {{jegyzetek}}, itt válnak a lábjegyzetelt hivatkozások és megjegyzések láthatóvá. A kettébontás lehetőségét lásd itt.)

== Források == (soronként egy-egy felhasznált forrás részletes leírása)

== További információk == (könyvek, linkek, CD-k… a további tájékozódáshoz)

== Kapcsolódó szócikkek == (a témakör Wikipédia-cikkei és más, a wikiken belüli információk)

Kobeat ^vita 2017. november 5., 20:32 (CET)

A Wikipédia:Szócikkek felépítése útmutató részletesen leírja, mit-hova. Nekem úgy rémlik, valahol olvastam, hogy a "Külső hivatkozások" szakasz szerepeltetése a magyar wikipédiában egy ideje nem támogatott. A régebbi szerkesztők talán emlékeznek rá, miért és mióta. – Dodi123 ^vita 2017. november 5., 20:34 (CET)

@Dodi123: Wikipédia:Szócikkek felépítése útmutatóban írtak szerint További információk néven gondolom mehet...nem hallotta róla, csak a Külső hivatkozások elnevezés a nem támogatott? – Gerry89 ^vita 2017. november 5., 20:49 (CET)

Igen, nem javasolt, mert alapvetően a WP:FELÉP után már semmi értelme. Ugyanis ha valamire hivatkozunk a netről, az automatikusan külső hivatkozás. Ha jegyzetek/források közé teszünk egy linket pl. a CiteWeb sablonnal, az máris külső hivatkozás (a belső hivatkozás pedig meg ugye egy wikicikk vagy annak részlete). Felesleges a jegyzetek/források között feltüntetett külső hivatkozás mögé még felsorolni egy szakaszban külső hivatkozásokat, amikor valamilyen felhasznált link vagy forrás, vagy további információ. Az eredeti kérdésre: A jegyzetek többnyire hivatkoznak valamilyen külső forrásra, ami mondjuk a források szakaszban részletesen le van írva. pl. a jegyzetek között: Danielle Robinson, i. m. 104. old. A források között pedig ez van: Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. 222. o. ISBN 9632083849. De hogy ne legyen olyan egyszerű, van, hogy a jegyzeteknél már ki van bontva a forrás, ekkor nem kell feltüntetni még egyszer a források között. @Dodi123: Ahogy ez az útmutató érvénybe lépett, onnantól már megszűnt a "külső hivatkozások" szakasz. Ogodej ^vitalap 2017. november 5., 21:23 (CET)

Bár nem tartozik szorosan a szakasznyitó kérdéshez, de régóta meg akartam kérdezni, mert pont kimaradtam a cikkvége felépítésével kapcsolatos reformból, és azóta sem értem, miért tesszük a kapcsolódó szócikkek-et (belső linkek) a jegyzetek és források (külső linkek) után. Én sok cikkben csak ezt a szakaszt keresem, és így alig találni meg, mert jobban felépített cikkek esetén több oldalnyi apróbetűs izé után kell valahol megtalálni. A többi nyelvi változat fordítva használja, ahogy szerintem praktikusabb. Tudja valaki, mi volt az az érv, ami miatt a közösség erről a módosításról döntött? (Azon túl, hogy a kategóriák közelébe kerül, ami szintén hasonló, legalábbis belső linkeket gyűjt. Csak éppen más a funkciója, másra és máskor használható.) Samat ^{üzenetrögzítő} 2017. november 5., 22:00 (CET)

Pontosan nem emlékszem, kisebb kihagyásokkal kb. egy évig zajlott a megbeszélés, nem tudnám visszakeresni. Tényleg elég zavaró tud lenni egyébként. Ogodej ^vitalap 2017. november 6., 00:18 (CET)

Lehet hogy akkor tudtomon kívül szabotőr vagyok, de én a kapcsolódó cikkek kategóriát a cikk végére, közvetlenül a források elé szokom rakni.– Hollófernyiges ^vita 2017. november 6., 08:18 (CET)

Köszönöm a válaszokat, akkor nem hozok létre szakaszt a forrásoknak. Csuja 2017. november 6., 14:08 (CET)

@Samat:: A szócikkek felépítésének elfogadásakor a szavazást a javaslat egészére írták ki. Tehát nem az egyes szakaszok meglétéről, elnevezéséről, helyéről lehetett szavazni, (vagyis: a szakaszokról egyenként nem lehetett szavazni), hanem az összesről egyszerre, egyetlen"csomagról". Lényegében az volt a kérdés: vagy megszavazod az egészet egyben, vagy marad a régi káosz, harmadik lehetőség nincs. (Én ezért nem szavaztam.) Egyébként a javaslatot egyhangúan fogadták el. – Vadaro ^vita 2017. november 6., 15:04 (CET)

Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne rajta tovább köszörülni. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. november 6., 15:12 (CET)

Sőt még az utolsó, szavazás előtti pillanatban is volt változtatási igény, amit a belevettünk a végleges formába. Semmi sincs kőbe vésve a jövőre nézve sem. Ogodej ^vitalap 2017. november 6., 18:21 (CET)

Semmi sincs kőbe vésve a jövőre nézve sem. Ühüm, ühüm. Apród ^vita 2017. november 7., 15:12 (CET)

Balázsék is innen tájékozódnak

Gondoltam ezt itthagyom az utókornak: November 19. ; [https://www.youtube.com/watch?v=LxJ2Ybxhu8U 1:31:40) – XXLVenom999 ^vita 2017. november 6., 15:12 (CET)

@XXLVenom999:

Lehetne pontosítani, hogy mire gondoltál? A felvételen 1:31:40 körül nov. 19. kapcsán találgatják, hogy mi történhetett a megadott napon, meg valami arra a napra "előrejelzett" földrengést említenek. Poénból megemlítik: aznap volt "1711-ben, hogy II. Rákóczi Ferenc és kísérete Danckába költözik." (ezt bizonyára tőlünk olvasták ki), meg: "A ClassFM aznap fejezte be analóg adását 2016-ban." Szóba került a feltételezett Nibiru bolygó is, de az nem kötődik ehhez a dátumhoz. Volt még valami más téma is innen? De a Wikipédiát nem említik ebben az időszakaszban. misibacsi*^üzenet 2017. november 6., 15:56 (CET)

Ja nem, csak arra gondoltam, hogy a Feri egészen biztosan tőlünk olvasta a Danckás dolgot, mivel szóról szóra ez van a november 19. cikkben. Csak gondoltam érdekességnek megjegyzem, hogy a leghallgatottabb rádióműsor műsorvezetői is szedik tőlünk az infót, azért ez egyfajta jelképes elismerés szerintem. De amúgy ennyi lett volna, semmi több. Bocsi ha offos volt. – XXLVenom999 ^vita 2017. november 6., 16:39 (CET)

Ühüm. Meg a ripost, a propeller és a többi bulvár is, csak azok konkrétan megnevezve is a linkjeinket. Marha jó, hogy a bulvár némelykor minket reklámoz. Persze az is igaz, hogyha viszont szó szerint vesz át a wikiből valaki valamit és nem nevezi meg, honnan meríti, annak se örülnek. Apród ^vita 2017. november 7., 15:21 (CET)