Wikipédia:Kocsmafal (egyéb)/Archív225

Híres ember/politikus betegsége(i)

Kérdés, hogy le lehet-e írni egy még élő, aktív színész/politikus (híres ember) betegségeit a szócikkben? 94.247.88.221 (vita) 2017. szeptember 12., 16:16 (CEST)

Lehet, de nem illik. MZ/X ^vita 2017. szeptember 12., 16:31 (CEST)

Ha megbízható helyen (nemcsak bulvárhablatyban) megjelent nyomtatva, akkor szerintem forrásmegjelöléssel együtt beírhatjuk. Akela ^vita 2017. szeptember 12., 16:39 (CEST)

Akkor ez berakható a cikkbe: https://www.youtube.com/watch?v=xxU4GH5U-QE . 94.247.88.221 (vita) 2017. szeptember 12., 20:58 (CEST)

Ez a videó semmiképpen sem alkalmas forrásnak a Wikipédián. Minden tényszerűséget, tudományosságot nélkülöz, a készítője a saját gondolatmenetét próbálja alátámasztani tematikusan összevágott filmrészletekkel, és ezt felnagyítani vágási trükkökkel. Bulvárnak is gyenge. – EniPort ^eszmecsere 2017. szeptember 13., 03:22 (CEST)

le lehet-e írni egy még élő, aktív színész/politikus (híres ember) betegségeit a szócikkben? Ez változó. Ha már olyan nyílt, hogy történészek elemezgetik és összefüggést találnak az életműve és betegsége között, akkor igen (lásd József Attila, ott nem lehet megkerülni ezt, hiszen az öngyilkosságához vezető útban nem kicsi szerepet játszott a lelki összeomlása). Viszont amennyiben X betegségét egyfelől nem boncolgatják tudósok, másfelől nem hat vissza az életművére, akkor nem kell. Apród ^vita 2017. szeptember 12., 21:24 (CEST)

Belenéztem a videóba, egy videóösszeállítás kevés ehhez, nem kell. Apród ^vita 2017. szeptember 12., 21:26 (CEST)

Apród általánosságban jól válaszolt. Hogy ne kelljen mindenkinek kivárni, amíg betöltődik az oldal, ideírom, hogy Orbán Viktornak a közbeszédben régóta emlegetett állítólagos betegségéről van szó. Az ő esetében egy ilyen típusú betegség valóban releváns kérdés (mert megvolna az emlegetett összefüggés az életmű és a betegség közt), és helye lehetne a cikkben megfelelő komolyságú források alapján, de egy ilyen privát videó messze nem az. Amíg csak pletykák és magánvélemények vannak róla, nincs helye a Wikipédiában. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2017. szeptember 13., 07:49 (CEST)

Pszichiátriai betegségekről nem illik élő politikusokkal kapcsolatban kijelentést tenni, különösen skizofréniáról nem. Az ellenkampány része lehet. Mindenesetre Obamát nárcisztikus személyiségzavarral gyanúsították. De mindenkiről lehetne pszichés betegséget kimutatni, nem feltétlenül ezeket. A skizofréniát nem így diagnosztizálják, a sok kis automatikus mozgás nem feltétlenül azt jelzi.Szalakóta ^vita 2017. szeptember 13., 11:27 (CEST)

AZ

Sziasztok! Aktuáltéma; a mostani Az filmen kívül elvileg volt egy 1990-es film is Tommy Lee Wallace rendezésében, de az enwikin pl miniseries, azaz kétrészes miniszériaként van feltüntetve egy 1990-es film. Ezek szerint ez egy és ugyanaz? Azaz, ha megírnám az 1990-est akkor a fentiek közül milyen címen tegyem szerintetek, illetve egy cikkben tárgyalandó-e a két rész? (az enwiki pl egyben teszi). Film guruk, mit gondoltok? Amúgy szerintem a film nagyon jó lett – Gerry89 ^vita 2017. szeptember 15., 09:45 (CEST) Ui: azaz ha egyértelműen tudja valaki a fenti egy és ugyanaz-e? kérdésre a választ, akkor Az (film, 1990) vagy Az (miniszéria) legyen-e a cím? – Gerry89 ^vita 2017. szeptember 15., 09:47 (CEST)

Igen, az 1990-es film a miniszéria. De ilyen címen, hogy (miniszéria) ne hozd létre. Szerintem bőven jó a (film, 1990) vagy jobb híján a (televíziós sorozat). Természetesen egy szócikk, hiszen egy filmről van szó, amit két részben adtak le. Hasonlóan a Végítélethez (csak azt négy részben vetítették) Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2017. szeptember 15., 10:42 (CEST)

@Hungarikusz Firkász: igen, azóta jobban utánanéztem, és arra jutottam amit leírtál. Szerintem is jó a (film, 1990). Viszont majd ha elkészül a 2017-es folytatása, az egységesség miatt egy cikkbe írandó lesz. Szerintem. Gerry89 ^vita 2017. szeptember 15., 11:58 (CEST)

22 év után a Davis-kupa világcsoportban Magyarország

Kezdőlapra! ref. http://index.hu/sport/tenisz/2017/09/17/ilyen_csoda_22_eve_nem_tortent_a_magyar_teniszsportban/

Ez azért már sportteljesítmény, nem amolyan fatökű/falábú focista égés a 205. helyen álló Andorrával. 82.144.166.231 (vita) 2017. szeptember 17., 19:50 (CEST)

Andorra a 186. helyen állt júniusban a FIFA rangsorban. - Csurla ^vita 2017. szeptember 17., 19:56 (CEST)

RfC regarding "Interlinking of accounts involved with paid editing to decrease impersonation"

There is currently a RfC open on Meta regarding "requiring those involved with paid editing on Wikipedia to link on their user page to all other active accounts through which they advertise paid Wikipedia editing business."

Note this is to apply to Wikipedia and not necessarily other sister projects, this is only to apply to websites where people are specifically advertising that they will edit Wikipedia for pay and not any other personal, professional, or social media accounts a person may have.

Please comment on meta. Thanks. Send on behalf of User:Doc James.

MediaWiki message delivery ^vita 2017. szeptember 17., 23:06 (CEST)

Wikitábor 2018

Kedves wikisek!

Előzetes felmérésbe kezdtem egy esetleges wikitáborról itt: Wikipédia:Wikitalálkozók/Kőszeg-Szombathely 2018-as wikitábor (előzetes felmérés)‎. Nézzétek meg :) Alensha 2017. szeptember 20., 17:17 (CEST)

Józsefváros (egyértelműsítő lap)

Sziasztok! Akkor ez: Józsefváros (egyértelműsítő lap) jó így?... mert az eredeti kérdés a nélkül, hogy bárki reagált volna elarchiválódott. Pl. @Csurla?

Szerkesztési nézetbe rejtve két javaslatot is tettem átnevezésre: a szócikként még nem létező Josefstadtot Josefstadt (Bécs)-re, míg a már létező Josefov szócikket Josefov (Prága) formára módosítanám (a lapról szerintem kitűnik miért), ha ez így helyes. Véleményeket, javaslatokat, akár közvetlen javításokat szívesen fogadok, ha rendben van, akkor (természetesen akár saját magam által, de jó lenne némi segítség) át kell irányítani a Józsefváros átirányítást (jelenleg Budapest VIII. kerületére visz), illetve végigböngészni a Józsefváros, Josefstadt, Josefov hivatkozásokat (és nem-hivatkozásokat)... Fauvirt ^vita 2017. szeptember 20., 18:06 (CEST)

A Josefstadt-okra, Josefov-okra külön egyért kellene és ezekre az egyéretekre kellene hívatkozni a Józsefváros egyérten. - Csurla ^vita 2017. szeptember 20., 18:17 (CEST)

Nem lenne jobb, ha az alapalakjaik ide vezetnének?... Véleményem szerint felesleges szétcincálni... de ha ez ellenmegy a közmegegyezésnek....

Illetve akkor szerinted is kell egyértelműsíteni azt a kettőt, jól értem, ugye? Fauvirt ^vita 2017. szeptember 20., 18:45 (CEST)

AZ egyforma alakot egyértelműsíteni kell. Egy egyértlapon teljesen más alakok ne legyen, csak mert ha lefordítanánk, akkor ugyanaz lenne. A helyneveknél külön ügyelni kell erre mert nem biztos, hogy minden Josefstadt-nak van magyar Józsefváros alakja. Pl. az Egyesült Államokban van több Venice, de nem fordítjuk le őket Velence alakra. - Csurla ^vita 2017. szeptember 20., 19:06 (CEST)

Én ezt értem, de mint látod (dőlt betűsen odaírtam), mindegyiknek van több elnevezése is magyar(!) forrásokban... pl. Iosefint hova viszed föl? Ide is, oda is? Nekem ez már túl bonyolult... rengeteg szócikket és linket kell így is "átnyálazni"... én azt hiszem, leveszem a kezem erről... Fauvirt ^vita 2017. szeptember 20., 20:22 (CEST)

Discussion on synced reading lists

Discussion on synced reading lists

Hello,

The Reading Infrastructure team at the Wikimedia Foundation is developing a cross-platform reading list service for the mobile Wikipedia app. Reading lists are like bookmark folders in your web browser. They allow readers using the Wikipedia app to bookmark pages into folders to read later. This includes reading offline. Reading lists do not create or alter content in any way.

To create Reading Lists, app users will register an account and marked pages will be tied to that account. Reading List account preferences sync between devices. You can read the same pages on different mobile platforms (tablets, phones). This is the first time we are syncing preference data between devices in such a way. We want to hear and address concerns about privacy and data security. We also want to explain why the current watchlist system is not being adapted for this purpose.

Background

In 2016 the Android team replaced the simple Saved Pages feature with Reading Lists. Reading Lists allow users to bookmark pages into folders and for reading offline. The intent of this feature was to allow "syncing" of these lists for users with many devices. Due to overlap with the Gather feature and related community concerns, this part was put on hold.

The Android team has identified this lack of synching as a major area of complaint from users. They expect lists to sync. The iOS team has held off implementing Reading Lists, as syncing was seen as a "must have" for this feature. A recent technical RfC has allowed these user stories and needs to be unblocked. Initially for Android, then iOS, and with web to potentially follow.

Reading lists are private, stored as part of a user's account, not as a public wiki page. There is no sharing or publishing ability for reading lists. No planned work to make these public. The target audience are people that read Wikipedia and want to bookmark and organize that content in the app. There is a potential for the feature to be available on the web in the future.

Why not watchlists

Watchlists offer similar functionality to Reading Lists. The Reading Infrastructure team evaluated watchlist infrastructure before exploring other options. In general, the needs of watchlists differ from Reading Lists in a few key ways:

Reading lists focus on Reading articles, not the monitoring of changes.
Watchlists are focused on monitoring changes of pages/revisions.
- The Watchlist infrastructure is key to our contributor community for monitoring content changes manually and through the use of automated tools (bots). Because of these needs, expanding the scope of Watchlists to reading purposes will only make the project harder to maintain and add more constraints.
By keeping the projects separate it is easier to scale resources. We can serve these two different audiences and prioritize the work accordingly. Reading Lists are, by their nature, less critical to the health of Wikipedia/MediaWiki.
Multi-project support. Reading Lists are by design cross-wiki/project. Watchlists are tied to specific wikis. While there have been many discussion for making them cross-wiki, resolution is not in the near term.

More information can be found on MediaWiki.org where feedback and ideas are welcome.

Thank you

CKoerner (WMF) (talk) 2017. szeptember 20., 22:35 (CEST)

Aktív szerkesztők száma

Gyakran szoktam nézegetni a Speciális:Statisztika oldal adatait, és az aktív szerkesztők száma bőven 2000 alatt szokott lenni mindig. Most 3740. Pedig nem látom, hogy észrevehetően többen szerkesztetnének. Tudja valaki, mi ez? Zerind ^üzenőlap 2017. szeptember 18., 12:50 (CEST)

Nekem meg most esett le, hogy az alatta levő magyarázat (Szerkesztők, akik csináltak valamit az elmúlt 30 napban) szórakoztató mondat. Mert ezek szerint vannak a szerkesztők, akik nem csináltak semmit az elmúlt 30 napban (nem esznek, nem isznak, nem tévéznek stb.) és vannak a szerkesztők (az előbbiek ellentétei), akik csináltak valamit az elmúlt 30 napban.

Komolyra fordítva a szót, ha az aktív szerkesztők mellett lévő tagok listáját megnézed, akkor kiderül, hogy egy szerkesztéssel is "aktív" taggá válhat valaki. Apród ^vita 2017. szeptember 18., 15:28 (CEST)

Ahogy elnézem a statisztikákat, úgy egy-másfél hónapon belül jó kis mérföldkövet érhetünk el, a húszmilliós szerkesztésszám átlépésével, erre az eseményre nem lenne rossz valahogy rákészülni... Solymári ^vita 2017. szeptember 18., 16:47 (CEST)

Igen, erre én is gondoltam, jó ötlet! – OrsolyaVirág

^HardCandy 2017. szeptember 18., 16:59 (CEST)

Apród, igen, de akkor az elmúlt hónapokban, években is ugyanígy aktívvá vált valaki, ha csak egyet is szerkesztett. Most hirtelen több ezerrel nőtt az aktívok száma, és ezt nem értem. Zerind ^üzenőlap 2017. szeptember 18., 21:21 (CEST)

Ha megnézed a listát, a harmadik oldalt, akkor 500-as bontásnál 377 szerkesztő van. Azaz 1377 aktív szerkesztő van. Hibás a 3740. - Csurla ^vita 2017. szeptember 18., 21:39 (CEST)

vagy így: https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Speciális:Aktív_felhasználók&offset=&limit=1500 ;o) 532 "[1 művelet"-es van, 178 "2 művelet"-es, 103 "3", 57 "4", 47 "5"... Fauvirt ^vita 2017. szeptember 19., 00:35 (CEST)

...nem lehet, hogy az anonok is számítanak?... Fauvirt ^vita 2017. szeptember 19., 01:57 (CEST)

Nem lehet, hogy rejtett spamelők is vannak köztük? Azoknak a hatása az utóbbi hónapokban megnőtt a wikiterület egészében. Apród ^vita 2017. szeptember 19., 02:24 (CEST)

Ma már 4165 aktív szerkesztőt ír! Itt valami nem jó. Zerind ^üzenőlap 2017. szeptember 21., 08:56 (CEST)

Törölt szerkesztések

Mit jelent az xtools-ban az hogy "törölt szerkesztések" 84.229.24.169 (vita) 2017. szeptember 21., 14:12 (CEST)

Én úgy tudom, azok a szerkesztések, amelyeket olyan lapokon végeztél, amiket azóta töröltek. Pl. az azonnali törlésre jelölés. De lehet tévedek. – XXLVenom999 ^vita 2017. szeptember 21., 14:50 (CEST)

Orbán Viktor születési helye

Székesfehérvárt írtok, ahogy a források egy része is, pedig van egy 1989-es Képes hét interjú:

"Hol született, Székesfehérváron?

Nem, Alcsútdobozon. Aztán Felcsútra kerültem, ott is nőttem fel."

ref. http://almavarybabary.tumblr.com/image/100307746541 és néhány oldalon is szerepel ez az idézet. Így Székesfehérvár mellé/helyett Alcsútdobozt is oda írnám. 82.131.247.214 (vita) 2017. szeptember 20., 21:10 (CEST)

Alcsútdobozi lakosként Székesfehérváron kórházban született. - Csurla ^vita 2017. szeptember 20., 21:14 (CEST)

Ez is egy érdekes (harmadik) kombináció. Nem azért találhatták ki ezt a Székesfehérvári nagyvárosi mesét, mert Alcsútdobozt egy kis porfészeknek gondolhatják az emberek? 82.131.247.214 (vita) 2017. szeptember 20., 21:27 (CEST)

Amit írtam nem kombináció, hanem a valóság. Nincs itt semmilyen mese. - Csurla ^vita 2017. szeptember 20., 21:57 (CEST)

Kering pár irat a neten, amiben szerepelnek a személyes adatai: [1] [2] Alensha 2017. szeptember 20., 23:43 (CEST)

[3] – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 193.224.79.1 (vitalap | szerkesztései) 2017. szeptember 24., 08:57‎ (CEST)

Én azért nem zárnám ki Etelközt sem... Persze tudom, akkor még nem vezettek anyakönyvi kivonatot. – Vander ^Jegyzettömb 2017. szeptember 25., 06:44 (CEST)

Szerkesztési összefoglalóban a "hejes" szó

Kedves szerkesztőtársak... valóban elfogadott-e hogy "A „hejes” széleskőrben használt rövidítése annak, hogy helyesírási javítás" és ezért ez a helytelen írásmód legyen összefoglalója egy szerkesztésnek, ezzel a laptörténetekben is ez virítson? Tényleg enciklopédiába való ez? Én magam a szerk.ö.f.-kban nyilvánított vélemények messzemenő ellenzője vagyok és ez nálam már súrolja annak a határát is. (Bevallom rosszul is esett, mert nem egy eget rengető hiba javítása történt - sajnos a böngészőm helyesírás-ellenőrzője a kötőjeles írásmódot tartotta helyesnek a színházművészet szó i-képzős formájánál és arra hallgatva írtam úgy - ám ezt lényegtelen momentumnak tartom, csak azért hoztam fel, mert másik szerkesztő csak e tekintetben gondolta túlzónak ezt az "összefoglalót". Mivel titeket is érint @Máté, Hungarikusz Firkász, remélem egyikőtöket sem bántalak meg, nem bármelyikőtök személye ellen irányul. A célom, hogy általánosságban kérjem ki a véleményeket. A megértéseteket előre is köszönöm.) Fauvirt ^vita 2017. szeptember 21., 19:26 (CEST)

Nem kéne ilyen förmedvényeket megváltoztathatatlanul közszemlére tenni. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2017. szeptember 21., 19:32 (CEST)

Nem én találtam ki, én is másoktól tanultam, de régóta zavartalanul használom. Szerintem humoros, a helyesírást nem szabad véresen komolyan venni, csak egy társadalmi konvenció, amit azért találtak ki, hogy megkönnyítse az életünk, de sajnos sokszor már nehezíti. – Máté ^(vitalap) 2017. szeptember 21., 20:03 (CEST)

Azt még szeretném leszögezni, hogy a magyar helyesírás tényleg nehéz, hogy Fauvirt böngészőjének ellenőrzője valamit elrontott, nem meglepő, és legkevésbé sem Fauvirt hibája. A „hejes” tényleg csak a helyesírési javítás rövidítése, mindenféle értékítélet nélkül. Abból viszont kicsit elegem van, hogy bűnösnek kéne éreznem magam, amikor én csak segítő szándékkal kivettem egy kötőjelet. – Máté ^(vitalap) 2017. szeptember 21., 20:10 (CEST)

@Máté: most egy kicsit gondolj bele... te nem akarsz bűnös lenni, de iróniát csinálsz más (teljesen mindegy, hogy kis vagy nagy vagy hogy milyen indokból elkövetett) hibájából. Nem azzal van a bajom, ha valaki javít... ha ismernél, tudnád, hogy nagyon is hálás tudok lenni, mivel azt gondolom, hogy mindig tanulhat az ember és ez a fejlődés alapja. Pl. most már tudom, hogy nem írom kötőjellel azt a bizonyos szót, bármi is legyen. Ezt még köszönném is. Ellenben mint említettem is, attól, hogy valami jópofa vagy valaki a dühét kiadja (nem a te eseted, de ez sem ritka), az nem a szerkesztési összefoglalóba való. A rossz dolgokat ne tanuljuk el egymástól. Ezt gondolom. Tudni kell, minek hol a helye. Az előbbieknek szerintem a laptörténetben biztosan nincs. Fauvirt ^vita 2017. szeptember 21., 20:27 (CEST)

@Fauvirt: Pont ezértírtam, hogy ebben az égvilágon semmi értékítélet nem volt. Nem ironizáltam. Egyszerűen lusta voltam végigírni azt, hogy ’helyesírási javítás’, ezért az általam ismert rövidítését írtam le, ami ráadásul szerintem humoros is (de nem ironikus). Saját helyesírási hibáimat is így javítom. – Máté ^(vitalap) 2017. szeptember 21., 20:35 (CEST)

Először is a helyesírás nem puszta megállapodás, hanem nagyon sokszor nyelvtörténeti okai vannak egy bizonyos írásmódnak. Teszem azt az ly betűkapcsolat szinte kizárólag palatális l hangokat jelöl, ezért nem célszerű összekeverni őket, mivel a palatális l és a j hangok nem azonosak, még ha a mai kiejtésben azonosnak is tűnnek. Másodszor viszont éppen ezért figyelemfelkeltő, sokszor ironikus a szándékos keverése, mint amikor azt írják, hogy az iskola a hüjjéknek valló. Szerintem nem kell ebből ügyet csinálni. – LA^pankuš 2017. szeptember 21., 21:00 (CEST)

Nem az egyes szavak helyesírására gondoltam mint konvenció, hanem a helyesírási rendszer egészére mint olyan. De ez csak részletkérdés. – Máté ^(vitalap) 2017. szeptember 21., 21:13 (CEST)

Remélem azért vetted a hozzászólásom lényegét.

– LA

^pankuš 2017. szeptember 21., 21:16 (CEST)

Igen :). – Máté ^(vitalap) 2017. szeptember 21., 22:02 (CEST)

Komolyan ez egy ekkora probléma, hogy képesek vagytok idecitálni??? Agyrém... - Gaja 2017. szeptember 21., 21:10 (CEST)

@Gaja: persze, ami téged zavar, az probléma lehet, ami mást az agyrém... azért hoztam ide, mert engem zavar, ezért helyét láttam kikérni mások véleményét, hogy ez egy olyan közösség-e, akik miatt kénytelen leszek-e ezt elviselni... tényleg borzalmas... eh... Fauvirt ^vita 2017. szeptember 21., 22:12 (CEST)

@Fauvirt: Bocs, de csak most vettem ezt észre. Nem gondolom, hogy így állnék a dolgokhoz. Tudom, hogy sokfélék vagyunk, vannak érzékenyebbek, vannak kevésbé azok. Láttam, hogy elindítottad ezt a témát Máté vitalapján, és mivel ott elutasító választ kaptál, jöttél ide. Én a helyedben ezt már nem tettem volna. Szerintem ez a dolog a bagatell kategóriájába tartozik, nem hiszem, hogy ennyi szófecsérlést megér. De ez csak az én véleményem, de úgy látom, ezzel nem vagyok egyedül. És igen, megértem, ha frusztrál a dolog, nekem is vannak ilyen témáim, de láttam, hogy kifakadásaimra itt „nincs igény”, ezért inkább lenyelem. Ez van. Ne haragudj, hogy beléd gázoltam, nem volt célom megsérteni Téged. - Gaja

2017. szeptember 23., 11:07 (CEST)

@Gaja: pedig most is ezt csinálod. Nem, nem az "elutasítàs" miatt jöttem a kocsmafalra, hanem meglepő módon(?) a miatt, amit leírtam, azaz hogy az került a tudomásomra, hogy ez egy gyakran használt bevett kifejezés (és amit a szerkesztő itt tanult - de ezt már csak ebben a szakaszban tudtam meg). E kapcsán fordultam a közösséghez és mint látszik (ami kicsit azért megnyugtat), nem én vagyok az egyetlen, akinek a szemét ez szúrja (még ha 5:2 arányban alul is maradtunk). Èn max "merészeltem" ezt felhozni. Nem fogom e miatt rosszul érezni magam, ahogy sértett sem vagyok. Max nem értek dolgokat, de amiben szükségét érzem, igyekszem és tudok mérlegelni (ha van elég infóm). További szép napot! Fauvirt ^vita 2017. szeptember 23., 14:29 (CEST)

@Fauvirt: Sose' jutott eszembe, hogy ez bántó lehet valakinek, ezer éve standardként jelezzük ezzel röviden, hogy helyesírási hibát, elgépelést javítottunk. Semmit nem üzen a javított hiba elkövetőjéről, egyáltalán nem az az üzenete, hogy az illető nem tud helyesírni (vagy bármilyen más negatív dolog). Én például tudom magamról, hogy rendszeresen elgépelek bizonyos szavakat (a kellett szót tízből tízszer leírom egy t-vel, annak ellenére, hogy tudom, hogy hogyan kell írni és még a helyesírás ellenőrző is megszívat, mert nem húzza alá, így nem tűnik fel), de egy pillanatig sem zavarna, ha valaki „hejes” szerköffel javítaná. Az én lelkem nem érzékeny az ilyen dolgokra (nem igazán használom ilyesmire), de elfogadom, hogy Téged ez zavar (bár érteni nem értem) és megígérem, hogy ha esetleg Nálad javítok valami elgépelést akkor nem fogom ezt a szerköfföt használni. --Pallerti^{the cave of Caerbannog} 2017. szeptember 23., 03:33 (CEST)

Így is köszönöm a választ ha már megnyitottam szerkesztésre a szakaszt. :o) Fauvirt ^vita 2017. szeptember 23., 14:29 (CEST)

Problémák

Itt hét hét nagy problémarészt említek meg.

A Virtuózok (harmadik évad) nincs megírva (én nem követtem figyelemmel a műsort, mielőtt azt mondaná valaki, miért nem írom meg). A kezdőlap vitalapján korábban ezt jeleztem, meg valamelyik zenei műhelyben vagy műhelyekben is.

A Magyar díjlovasok listája zavarbaejtő, mert senki sincs rajta belinkelve. Egyikük se híres?

Másik: a lista csak élő személyeket tartalmaz(hat) vagy elhunyt díjlovasokat is? Ez se derül ki belőle, hiszen lista évszámok, linkek nélkül.

Spangár-díj: addig jutottam el, hogy azzal a mondatával, hogy elsőként foglalta enciklopédiába a magyar nyelven alkotó irodalmárokat, hogy ez a kulcs: Knapp, Éva (2013) Spangár András és a Magyarok bibliotékája. IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK, 117 (3). pp. 247-280.] Viszont még mindig nem tudom, hogy a mondatrész igaz-e vagy sem?
Pénzjegynyomda Zrt.: 2015-ben PJZRT szerkesztő úgy módosította a szócikket, hogy másolata lett a pénzjegynyomda honlapja több linkjének:

Ilyen volt 2015 április 2. előtt a szócikk, amikor még nem másolva volt a szócikk. Kicsivel bővebben itt írtam róla: Vita:Pénzjegynyomda Zrt. Valaki át tudja írni a szócikket, úgy hogy ne másolat legyen?

Magyarországi pártok a dualizmus korában (néhány nappal ezelőttig A dualizmus pártviszonyai volt a szócikk címe): egy az egyben másolata A polgárosodás es a modernizáció kora Magyarországon A dualizmus pártviszonyai fejezetének. Így egyszerűbb megnézni: [4]. És mindez ugyancsak 2015 óta. Ma jeleztem a szócikk vitalapján: Vita:Magyarországi pártok a dualizmus korában. Át tudja valaki dolgozni, úgy hogy ne másolat legyen?
Gervai Péter szócikke nyolc halott linket tartalmaz. Grinnek már jeleztem a problémát. Itt a halott linkek listája:

Azonosságok. Tisztára, mint régen a játékvezetős szócikkekben. Felfigyeltem arra, hogy néhány minimaxos műsor szócikkében hasonló dolgok vannak (Minimax Híradó, Gyerekdalok, Mondókák, MiniKRESZ).

A következő dobozban felsorolom az azonosságokat:

Na most gyanús, hogy ezekben valahol valami kamu. Nem a műsorok léte, hanem a bennük található információk valamelyike, mert szemmel látható, hogy ezeknek a szócikkeknek a tartalma Ctrl+C-vel íródtak és csak kisebb változtatásokat csináltak benne. És nemcsak ezért, hanem azért, mert a Mondókákat és a Gyerekdalokat én is ismerem - és tudom, hogy azok nem olyan műsorvezetős műsorok.

Az is figyelemreméltó, hogy bár a Mondókák és Gyerekdalok szócikk szerint mondókaszavalási versenyt 2012-ben rendeztek, ehhez képest a szócikk szövege szerint a Mondókákat 2012-ben, a Gyerekdalokat 2013-ban indították.

Mondhatnék még néhány problémát, de azok esetében úgyis úgy van kezelve sokak - bár nem mindenki - által, hogy nem probléma. Apród ^vita 2017. szeptember 20., 13:59 (CEST)

Közben a Magyar díjlovasok listája törlési megbeszélésre lett téve Malatinszky által - már ez is előrehaladás -, Linkoman pedig megnyugtatott, hogy nyugodtan mehet a Magyarországi pártok a dualizmus korában törlésre, úgyhogy jogsértőztem. Apród ^vita 2017. szeptember 21., 03:54 (CEST)

Hát, őszintén megvallva, én a Virtuózok harmadik évadának hiányát egyáltalán nem sorolnám sem problémának, sem nagy problémának. Egyrészt, mert valaki majd csak megírja, hiszen az első kettőt is megírta valaki (bevallom, én eddig azt sem tudtam, hogy létezik ez a műsor), másrészt, mert ennél fontosabb témájú szócikkek (direkt nem hozok példákat, mivel szubjektív, hogy kinek mi fontosabb) hiányoznak, vagy súlyosan hiányosak. Szerény véleményem szerint efelől a problémarész felől is megnyugodhatsz. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2017. szeptember 21., 10:17 (CEST)

Jó, azt lehúztam, így is marad elég. Apród ^vita 2017. szeptember 21., 14:42 (CEST)

A pénzjegynyomdás szócikkben töröltem a szó szerinti másolatokat. Aki akarja, újraírhatja, újrafogalmazhatja. Apród ^vita 2017. szeptember 28., 01:16 (CEST)

A minimaxos anont most már nyomon követik: Wikipédia:Adminisztrátorok üzenőfala#problémás anon ill. Wikipédia:Járőrök üzenőfala#Anon megbízhatatlan szerkesztései. Apród ^vita 2017. szeptember 27., 00:16 (CEST)

@Apród: Nem vettem észre, hogy már szó van itt róla, de örülök, hogy másnak is feltűnt. Van egyáltalán bármilyen hasznos szerkesztése? Nem kellene egy mozdulattal mindet visszavonni? --Pallerti

^{the cave of Caerbannog} 2017. szeptember 27., 09:18 (CEST)

@Pallerti: Törlési megbeszélésre jelöltem a minimaxos szócikkeket (egy helyen rád is utaltam név szerint):

Arcanum adatbázis elérési pontok

Tájékoztatásul: az Arcanum adatbázis előfizetéssel nem rendelkezők számára 230 helyen érhető el. Ezek között van román, szlovák, kárpátaljai és 5 amerikai elérési pont is. Az elérési pontok listája. – Dodi123 ^vita 2017. szeptember 25., 00:08 (CEST)

Ezt írhattad volna a Wikipédia:Kocsmafal (források) oldalra szerintem. – b_jonas 2017. szeptember 27., 15:06 (CEST)

Itt is jó. Egyrészt ezt többen is látogatják, másrészt a Kocsmafal (források) állandóan úgy néz ki, mintha csak a források megbizhatósági mércéjéül tudna funkcinálni. Mondom én, aki ugyancsak a források megbizhatósági mércéjéül használta a Kocsmafal forrásokat. Apród ^vita 2017. szeptember 27., 15:11 (CEST)

Lehet, hogy valahova tartósan írni kéne az elérhetőségét a hasznos forrásokat, elsősorban azokat, amiket a szerkesztők talán nehezen tudnak megtalálni. Az angol Wikipédián van egy ehhez hasonló Wikipedia:The Wikipedia Library oldal. – b_jonas 2017. szeptember 27., 17:32 (CEST)

Szerintem itt is van néhány ilyen, csak már mind elfelejtettük. Bináris^ide Kelt: Wikipédia, 2017. szeptember 27., 17:33 (CEST)

A felelevenítést itt indíthatnánk: Wikipédia:Megbízható forrás. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2017. szeptember 27., 17:36 (CEST)

Politikai fájlok

A politikai fájlok azok valóban közkincsnek minősülnek? És ha igen, akkor van helyük itt? Ilyesmire gondolok. – XXLVenom999 ^vita 2017. szeptember 29., 19:34 (CEST)

A szöveges rész, vélhetően szabad felhasználású, legalábbis Grin töltött már fel hasonlókat. A miniplakát részében már nem vagyok annyira biztos, bár a Grin által feltöltötteken is vannak képi motívumok. Lehet, hogy a citált fájlról ha levágásra kerülne a képes rész, jogosabban maradhatna meg? Teemeah, mit gondolsz? Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2017. szeptember 29., 19:56 (CEST)

Az aktuálpolitikához kapcsolódó anayagokat nem kellene egy enciklopédiában szerepeltetni. Megfelelő idő után, ha még érdemes, esetleg majd lehet. Wikizoli ^vita 2017. szeptember 29., 21:30 (CEST)

Nem, attól, hogy egy plakát egy politikai páté, az még jogvédett. Ahogy Magyarországon a kormány által készített fényképek is azok, kivéve ha explicit jelezve van az ellenkezője. Ez itt nem Ámerika, ahol a hivatalból készített cuccok közkincsek ;) Abban végképp nem vagyok biztos, hogy egyáltalán a kormány milyen joggal használja Soros György fényképét politikai plakátokon és kérdőíveken, mikor neki is jár a képmáshoz való jog, de mindegy; lényeg, hogy ezek a plakátok, kérdőívek a wikin nem használhatóak engedély nélkül. A szöveges része sima közérdekű adat, az nem gond, de a plakát része levágandó. Szerintem. @Tgr:? Xia ^Üzenő 2017. szeptember 29., 21:48 (CEST)

A szerzői jogi törvény az „irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat” védi. Szerintem egy nemzeti konzultációs kérdőív egyik sem a háromból, és így főszabályként szabadon felhasználható.

Az egyetlen kérdéses rész Soros arcképe, mert az viszont „fotóművészeti alkotás”. Jó lenne tudni, hogy ki és milyen körülmények között készítette a képet, és hogy adott-e valamilyen engedélyt a felhasználásra. Lehet, hogy a kép szabad, és akkor szerintem az egész kérdőív szabadon felhasználható. Lehet az is, hogy a fotós licencelte a képet a Minigaznak, tehát ők felhasználhatják, mi viszont nem. És persze az is lehetséges, hogy a kép egyszerűen le van nyúlva, és az egész nemzeti konzultáció egy masszív szerzőijog-sértés.

Valószínűnek tartom, hogy Soros közszereplő, akinek a nyilvános szereplése során készült a fénykép, ezért Soros képmáshoz való joga itt nem játszik szerepet. (2013. évi V. törvény 2:48. § (2))

– Malatinszky ^vita 2017. szeptember 29., 22:28 (CEST)

Nem tudálékosságból mondom, hanem mert nem tudom, hogy mennyire ismeritek a Soros György-fénykép készítésének előzményeit. Tessék: A fű zöld, az ég kék, az MTVA szabályt szeg (zárójel.hu). Majd a 444.hu-s hírt is megkeressem, amire a zarojel.hu hivatkozik. Apród ^vita 2017. szeptember 30., 00:18 (CEST)

Megkerestem: Hatvenezer forintért vették a plakátokon látható Soros-fotót az MTI-től (444.hu) Apród ^vita 2017. szeptember 30., 00:22 (CEST)

Képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások kivételével bármi idézhető, akár egy kérdőív is. Az idézés nem terjedhet ki a teljes műre, ami itt teljesül, mert ez csak az első oldal. (A napi eseményekről való tájékoztatás céljára pedig bármilyen mű felhasználható, ha indokolt, akár teljes terjedelemben is, hacsak a jogtulajdonos kifejezetten meg nem tiltja, de ennek az értelmezése egy nem igazán napi eseményről tájékoztató enciklopédiacikkben már jóval neccesebb.)

Ahogy Malatinszky mondja, Soros közszereplő, így nem sértjük meg a képmáshoz való jogát a kép feltöltésével. Hogy az MTI megsértette-e az EPA licencfeltételeit, vagy a Lounge Design az MTI-ét, azt szerintem nem a mi felelősségünk kinyomozni. (Egyébként ha megsértették, az se érint minket, mert mi nem tőlük licenceljük tovább, hanem szabad felhasználás jogcímén használjuk.) Esetleg azt meg lehet kérdőjelezni, hogy a magyar személyiségi jogot kell-e alkalmazni, amikor a képet egy ukrán fotós készítette egy ukrán eseményen - az ukrán jogra a gugli azt dobja ki, hogy Pursuant to Art. 308 a photo or other products of fine art on which a natural person is portrayed can be publicly demonstrated, reproduced, or distributed only by the consent of this person, and in the case of his/her death, by the consent of authorized persons. (...) A photo can be distributed without consent of a natural person portrayed on it, provided it is stipulated by the necessity to protect his/her interests or the interests of other persons., amibe beleolvasható egy közszereplőség-szerű kivétel. --Tgr^vita 2017. szeptember 30., 02:32 (CEST)

Kiemelés

Figyelmetekbe ajánlom ezeket a cikkeket: Euklideszi algoritmus, Elektron, Cillei Borbála. Már csak négy nap! Gyertek! Szalakóta ^vita 2017. szeptember 30., 21:58 (CEST)

Wikimedia Movement Strategy phase 2, and a goodbye

Szia,

As phase one of the Wikimedia movement strategy process nears its close with the strategic direction being finalized, my contractor role as a coordinator is ending too. I am returning to my normal role as a volunteer (Tar Lócesilion) and wanted to thank you all for your participation in the process.

The strategic direction should be finalized on Meta late this weekend. The planning and designing of phase 2 of the strategy process will start in November. The next phase will again offer many opportunities to participate and discuss the future of our movement, and will focus on roles, resources, and responsibilities.

Köszönöm, SGrabarczuk (WMF) ^vita 2017. szeptember 30., 23:30 (CEST)

Augustus római császár

"Ez a szócikk egyike a kiemelt cikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik." nézzük az infoboxot:

"Született i. e. 63. szeptember 23. Róma[4][5][6] Elhunyt i. sz. 14. augusztus 19. (76 évesen)"

Itt azért probléma van a matekkal, ugyanis nulladik év nem volt, így 75 évesen halt meg. Nyelvfüggő a dolog, de az angoloknál például jól szerepel. 91.82.210.102 (vita) 2017. október 1., 00:25 (CEST)

Javítsd nyugodtan. – Pagony ^foxhole 2017. október 1., 00:31 (CEST)

Javítottam, hogy az adatokat a Wikidatából vegye, de ott két dátum van megadva a születésre (egyiknél nincs hónap), így az életkor bizonytalan (75-76). (Ha a születési dátum szept., akkor egy hónap híján 76, tehát tényleg 75 kellene.) Wikizoli ^vita 2017. október 1., 09:01 (CEST)

Azonnali azonnali törlések

Azonnali törlésekre vonatkozó kéréseket végrehajtó adminisztrátorként felfigyeltem több olyan esetre is mostanában, hogy egy-egy cikkre a létrehozás után szinte azonnal rákerül az {{az}} sablon. Az előbb pl. a Fütty cikknél láttam azt, hogy a Rockfarkas (vita | közrem. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth) 7:25-kor létrehozta a lapot, amit aztán 7:26-kor mindjárt azonnalizott egy szerkesztőtárs. A cikk jelen formájában nyilván nem életképes, de amúgy a téma nem hülyeség, és azt se mondanám, hogy értelmetlen tesztelésről vagy vandalizmusról van szó. Ilyenkor szerintem jobb, ha a szerktársnak adunk egy-két órát, hátha továbbírja a cikket. Ha nem, még mindig azonnalizhatjuk a cikket: a Wikipédia elbírja, ha néhány órán keresztül az áll benne, hogy "Muzsika, az ember és az állatok által használt alapvető közlés forma, hang, elég speciális." Esetleg még üzenhetünk is a szerktársnak, hogy ennél próbáljon meg többet írni, mert a téma fontos, csak a kivitelezés kevés. Az ilyesmi biztosan kevésbé demotiváló, mint egy értesítés arról, hogy a nyolc perccel ezelőt létrehozott cikkét törölni fogjuk.

Hangsúlyozom, hogy nem a nyilvánvalóan értelmetlen hülyeségekről vagy a vandál, trágár szövegekről beszélek. – Malatinszky ^vita 2017. október 4., 16:42 (CEST)

Egyetértek ezzel.

Tapasztalatom szerint egyes újoncok csak a cikk kezdésétől számított másnap-harmadnap tér vissza. Ezért javasolom, hogy legalább egy szubcsonknyi idő álljon rendelkezésre ahhoz, hogy eldönthető legyen

valóban szükség van-e az önálló szócikkre (most jelöltem a Kodály Zoltán apjáról szóló szócikket összevonandónak)
vannak-e forrásai
várhatóan bővíthető-e.

Ma előfordult, hogy egy jogszabályból kimásolt mondatot valaki tesztnek nézett.

Az újoncokkal is javítani kellene azt az eldurvult kommunikációt, amelyben segítség helyett "építő szándékú" TMB-ről értesül az újonc...--Linkoman ^vita 2017. október 4., 17:38 (CEST)

Ráadásul a fenti cikk nem teszt, hanem tökéletes példa a szubcsonkra, lásd a …-ban (irányelv? útmutató? mi ez egyáltalán?) – Wikipédia:Szubcsonk#Példa: „Szubcsonk lenne mondjuk Petőfi Sándor szócikke, ha csupán annyi állna benne, hogy »Nagy magyar költő volt«”. – Tacsipacsi ^vita 2017. október 4., 18:00 (CEST)

Megkülönböztetés azonos nevű és foglalkozású, ismeretlen életkorú személytől

A Nagy Gergely (egyértelműsítő lap)on mások mellett a következő két személy található:

Nagy Gergely (?) rendező, 1992-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
Nagy Gergely (?) rendező, 2012-ben diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen
Hogyan lehet(ne) őket megkülönböztetni? A születési évszám egyiküknél sem ismert (feltételezhetően az idősebb a '60-as évek, a fiatalabbik a '80-as évek második felében született). A zárójeles részbe (rendező, ....-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen) beírva egy félmondatot? (Egyébként az ifjabbik, az 2012-ben végzett az a Sablon:A Színház- és Filmművészeti Egyetem 2012-ben oklevelet szerzett hallgatói szerint dramaturg szakon kapott diplomát.) – Holdkóros ^vita 2017. október 5., 17:27 (CEST)

Az 1992-ben diplomázott is dramaturg szakon végzett – Dodi123 ^vita 2017. október 5., 17:47 (CEST)

Aki 1992-ben végzett, az 1969-ben született, és író, újságíró egy forrás szerint – Dodi123 ^vita 2017. október 5., 17:53 (CEST)

Az 1992-ben végzett megtalálható a Színházi adattárban 5 színdarab dramaturgjaként, több kötete is megjelent és újságíróként is több publicisztikát írt. Ő valószínűleg wikiképes. A 2012-ben végzettről egyelőre nem találtam a wikiképességet alátámasztó információt. – Dodi123 ^vita 2017. október 5., 18:02 (CEST)

Teljesítik-e egyáltalán a nevezetességi követelményeket? Mert ha nem, akkor nem érdemes velük foglalkozni. Valaki anno felvitt egy csomó ilyen személyt, pl. színészeket döglvel, mert végignézte a színművészetin végzett diákok listáját. Töredékükből lett olyan színész, akit a széles nyilvánosság ismer vagy akivel a média vagy lexikonok is foglalkoznak, jó részük pedig csak elvégezte, talán egyszer-kétszer fellépett vagy már egyáltalán nem is szerepelt. Van-e értelme az ilyeneket megtartani az egyértelműsítő lapon, ha bizonytalan, hogy egyáltalán lesz-e cikkük? Ugyanígy végig lehetne nézni az orvosi, mérnöki kar listáit és felvenni hasonló sablonok alapján, csak annak se látom értelmét, hiszen nem mindből lesz lexikontéma. Gyurika ^vita 2017. október 5., 17:44 (CEST)

Ha a mellett döntötök, hogy maradnak, a Színművészeti könyvtárában a "Nagy Gergely" (így, idézőjelek között) szerzőkre keresve egy 1981- és egy 1969-ben születettet "dob ki" a találatok között. Az 1992-ben végzett nagy valószínűséggel nevezetes ([5], [6]), ahogy Dodi is írta, az ifjabb egyelőre doktorizik, egyebet én sem találtam gyorskereséssel. Számomra már az is érthetetlen, hogyan lettek rendezők... Fauvirt ^vita 2017. október 6., 01:40 (CEST)

Jószolgálat

Itt van 2014-ből ez az árva cikkünk: Jószolgálat. Töröm a fejem, mihez lehetne kapcsolni a Wd-n, de se a Mediation, se az Arbitration, se a Conciliation nem passzol hozzá igazán. Vélemények? – Pagony ^foxhole 2017. október 6., 01:15 (CEST)

Én a d:Q4163836 elemhez kapcsolnám hozzá. Ide tartozik a de:Gute Dienste és a ru:Добрые услуги. Az angol megfelelő a good offices lenne, de ilyen címmel, úgy látom, nincs cikk az enwikin. – Malatinszky ^vita 2017. október 10., 15:41 (CEST)

Ez jónak látszik. – Pagony ^foxhole 2017. október 10., 15:48 (CEST)

@Szilas állítólag látott már igazi diplomatát is egyszer (vagy csak diplomatatáskát?). Mindegy, őt is érdemes lenne megkérdezni. – Malatinszky ^vita 2017. október 10., 15:47 (CEST)

Ilyeneket találtam: d:Q5583669 (goodwill ambassador, ambassadeur de bonne volonté), vagy goodwill settlement Akela ^vita 2017. október 11., 12:55 (CEST)

Ez biztos nem jó, hisz a "goodwill ambassador" személy, míg a "jószolgálat" nem az. Wikizoli ^vita 2017. október 11., 13:10 (CEST)

Mivel az ENSZ tevékenységéről van szó, a Malatinszky első hozzászólása fedi az igazságot. A szervezet így használja: "good offices" mission. – Pegy22 ^vita 2017. október 11., 13:19 (CEST)

@Malatinszky: megoldása a tökéletes. Ezt bizonyíthatja a diplomatatáskám is, ha még megvan valahol.:-))) Szilas ^vita 2017. október 11., 19:29 (CEST)

Wikiszótár

MegoldvaApród ^vita 2017. október 11., 13:24 (CEST)

Csak jelzem, hogy a wikiszótár tele van olyan hivatkozásokkal (pl. kísérleti nyúl vagy vereség), hogy ennek a szócikknek a magyar wikipédián is van szócikkpárja, miközben rákattintva a szócikkpárnak álcázott linkekre, kiderül, hogy nincs is a magyar wikipédián szócikkpárja. És ez már évek óta gyakorlat. Lehet, hogy ösztönzés akar lenni, de álcázott szócikklinkpárokat kitenni olyan, mintha átverés volna. Szerintem. Ráadásul némelyik szócikkpár nem is fedi a wikiszótáras jelentést pl. Veres a wikiszótárban családnév, az ún. wikipédiás szócikkpárjának beállított viszont község. Apród ^vita 2017. október 6., 01:40 (CEST)

Itt vannak pl. a A(z) magyar Wikipédiának van ilyen témájú cikke: feliratok wikiszótáras igék esetében. Nyilvánvaló, hogy ezeknek nem is lesz szócikke. Apród ^vita 2017. október 6., 02:02 (CEST)

Még nem tudom hogyan, de megoldotta valaki a problémát. Köszönet neki! Apród ^vita 2017. október 11., 13:24 (CEST)

Figyeljetek a kezdőlapra

Szeretnélek arra biztatni benneteket, hogy figyeljetek fokozottan oda a kezdőlapon lévő tartalomra. Tegnap például az évfordulók rovatban ezt a szöveget látta az a 46 000 ember, aki ellátogatott a kezdőlapunkra:

„5 éve, 2012-ben Malála Júszafzai, a lányok tanuláshoz való jogáért küzdő pakisztáni születésű emberjogi aktivista amikor 15 évesen egy iskolabuszon utazott, tálib szélsőségesek merényletet követtek el ellene, rálőttek, több találat is érte, de csodával határos módon túlélte az életveszélyes sérüléseket. Ennek 5. évfordulóján, 20 évesen Nobel-békedíjas, ő az első pakisztáni és egyben minden idők eddigi legfiatalabb Nobel-díjasa (* 1997).”

Ugye, egyetértünk abban, hogy nem ezt a színvonalat szeretnénk kitenni a kirakatba? – Malatinszky ^vita 2017. október 10., 16:01 (CEST)

El is felejti az ember - vagy legalábbis én - a mondat végére, hogy mi is volt a mondat elején. Vagyis semmi értelme nincs így ennek a mondatnak. Ezért egyetértek veled. Apród ^vita 2017. október 11., 13:31 (CEST)

A csodával határos mód fordulat nem semleges és nem enciklopédikus. Az ilyenek kerülendőek. Hungarikusz Firkász^{Ide írkássz!} 2017. október 11., 13:33 (CEST)

Túl a zavaros mondatstruktúrán és az ide nem illő fordulatok használatán: Ebben a rovatban tipikusan 5-10 szóban ismertetjük, hogy 1) mikor/hány éve történt az esemény, 2) ki a főszereplő, 3) miről ismert a főszereplő, 4) milyen nemzetiségű az illető, 5) mi az esemény. Pl.: 100 éve, 1917-ben született XIII. Péntek piréz nagycsászár. A további részleteket az olvasó a behivatkozott cikkekből tudhatja meg. A fent idézett 60 szavas bejegyzés nem ezt a normát követi: jóval hosszabb a szokásosnál, és számos, az évfordulóhoz nem kapcsolódó részletet is leír. – Malatinszky ^vita 2017. október 11., 14:37 (CEST)

Képviselők a Commonson

c:Category:Members of the Hungarian Parliament oldalon van több "Országgyűlés..." nevű kép, amelyeken egy-egy azonosítatlan képviselő látható. Aki felismer valakit közülük, írja be az kép-infóba a nevét, tegye be a képet a huwikis személy infoboxba vagy a Wikidatába (és ha még van energiája, esetleg kérjen megfelelő átnevezést a Commonson). Józsa Pistit megcsináltam. Üdv Akela ^vita 2017. október 11., 17:35 (CEST)

Én nagyon béna vagyok az ilyesmiben, de aki megpróbálja beazonosítani a képviselőket, az hasznosnak találhatja a http://www.parlament.hu/egy-kepviselo-adatai oldalt az Országgyűlés honlapján. Itt az egyes képviselők nevére kattintva előjön egy profil, ami az arcképet is tartalmazza. – Malatinszky ^vita 2017. október 11., 18:03 (CEST)

Apáczai képe

Egy-két hónapja már felmerült ez a kérdés, de aztán elsikkadt, és most szeretném újra felvetni: Az Apáczai Csere János cikkét illusztráló, és itt jobbra is látható képről mit lehet tudni? Ki a szerzője? Mikor keletkezett? Mi a forrása? (Ez utóbbit nem úgy értem, hogy hol lehet az interneten megtalálni, hanem hogy hol jelent meg először.) Kortárs ábrázolásról van szó? Van okunk feltételezni, hogy Apáczai tényleg így nézett ki, vagy ez olyasmi, mint Derkovits Dózsa-ábrázolása? A képet @Tambo tette fel a Commonsra (jelenlegi változata @Dencey korábbi zoknibábjától származik), és Tambo a Commonson azt állítja, hogy a szerző ismeretlen, de a képet magát több mint hetven éve publikálták, ezért az közkincs. Ezt az állítást alá tudjuk támasztani valamivel?

A képről a Commonson törlési megbeszélést kezdeményeztem, de sajnos ott sem került elő használható információ. Ki tud segíteni? – Malatinszky ^vita 2017. október 11., 17:26 (CEST)

Apáczai fotója nyilvánvalóan egy réges-régi fametszet. Valamikor, valaki, valahol Apáczai Csere János arcmásaként szerepeltette. – – –Dencey ^vita 2017. október 11., 19:28 (CEST)

Világos. A kérdés csak az, hogy mennyire réges-régi az a metszet, valmint hogy mikor, ki, és hol szerepeltette ACsJ arcmásaként. Meg még az is kérdés, hogy mennyire lehet komolyan venni, hogy ez valóban ACsJ arcmása. – Malatinszky ^vita 2017. október 11., 19:44 (CEST)

Jó lenne megtartani, de az interneten a nyomát nem lehet meglelni. – – –Dencey ^vita 2017. október 11., 21:34 (CEST)

Van okunk feltételezni, hogy Apáczai tényleg így nézett ki, vagy ez olyasmi, mint Derkovits Dózsa-ábrázolása? Hát... Itt, az Apáczai-bibliográfiában fametszet szóra volt egy találat: Disputatio philosophica de Mente Humana. Quam Auxiliante Numine Sub Præsidio Viri Reverendi & Clarissimi D. JOH. CHIERI APACII, SS. Theol. Doctoris, ejusdemque & p. t. Philosophiæ naturalis in illustri Collegio Claudiopolitano Reformatorum Professoris ordinarii. Publicæ defendendam suscipit MATTHIAS FOGARASI, Theol. Phil. & Ling. Studiosus. (Fametszet) Varadini, Apud Abrahamum Kertesz Szenciensem. Anno Domini M.DC.LVIII. (félkövér kiemelés tőlem).

Alább pedig ezt írták erről a fenti hosszú cimű műről: Lásd részletesebben: Herepei János: Apáczai Csere János kézírása és ismeretlen munkája. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1964. pp. 479–482. (Kötetben megjelent 1966-ban.) Talán ez egy kiindulási pont lehet az Apáczai-fametszethez. Talán. Apród ^vita 2017. október 12., 03:39 (CEST)

Nem, mégsem az: [7]. Apród ^vita 2017. október 12., 04:01 (CEST)

Irodalmi oldalról eredhet a kép- [8]– – –Dencey ^vita 2017. október 12., 09:14 (CEST)

@Malatinszky: Közben h...e helyzet alakult ki, mivel Commons Delinker automatikusan törölte a képet és így most már nincs is mit keresni. Ezt már csak amiatt is közölni voltam kénytelen, mert az utókor számára furcsán fog festeni Malatinszky azon tagmondata a törlés következtében, hogy és itt jobbra is látható képről mit lehet tudni. Apród ^vita 2017. október 12., 14:01 (CEST)

Ja és az általad adott linkben már az Apáczai?-képről szóló törlési megbeszélés szövege se elérhető. Apród ^vita 2017. október 12., 14:05 (CEST)

Közben kijavította Hungarikusz Firkász a törlési megbeszélés linkjét. Köszönet neki! Apród ^vita 2017. október 12., 14:15 (CEST)

Kedves Malatinszky, ha már van kilenc tematikus kocsmafalunk, akkor próbáld meg használni őket, és ne mindent az „egyéb” oldalra rakj. Ez mehetett volna a Wikipédia:Kocsmafal (képek) lapra rögtön. Egyébként itt van az augusztusi megbeszélés a kocsmafalon, ahol az Apáczai-kép felmerült, ehhez nem tudok újat hozzátenni. – b_jonas 2017. október 12., 15:49 (CEST)

Mi értelme van?

Az építés alatt sablonak mi az érteme? Ha a járőrök, nem várnak míg kész a szócikk, hanem azonal belejavítanak.?! Azt elismertem már béna vagyok folyó szövegírásnál, nem ezért lettem megerősített szerkesztő, hanem mert lelkes vagyok, ígyekszem tanulni, és amit mondanak alkalmazni. Szeretem futballt! Rengeteg szócikket forrásoltam, frissítettem, statisztikai táblázatokkal láttam el azokból a forrásokból amikben több régi motoros szerkesztővel megegyeztem. Ez miatt kaptam bizalmat, de most megint azon gondolkodom befejezem. Mert béna vagyok, nem tudok egy szócikket megírni, akkor meg minek rontsam itt a levegőt?! Üdv: Attila1486 ^vita 2017. október 12., 10:15 (CEST)

Lenne értelme, ha @Kobeat, Gerry89 nem hagynák figyelmen kívül. – Tacsipacsi ^vita 2017. október 12., 22:05 (CEST)

Kiszúrta a szemem, olyan feltűnő helyesírási hibák voltak. Megbeszéltünk valamit, mikor Attila megerjogogot kapott, ehhez kellene mindenkinek tartania magát. De max legközelebb benne hagyom, ha arra téved egy olvasó, had röhögje halálra magát. Gerry89 ^vita 2017. október 12., 22:10 (CEST)

had röhögje halálra magát. Nohát, így kell eltenni láb alól az olvasókat . És még mielőtt sértődés lenne, valószinűleg Arkagyij Rajkint idézem: Aki méltóságán alulinak tartja a nevetést, az előbb-utóbb nevetséges lesz! (azért mondom valószínűnek, mert Rátonyi Róbert könyvében találtam ezt a Rajkin-idézetet). Apród ^vita 2017. október 12., 22:28 (CEST)

Egyetértek. A sablon nem a durva helyesírási hibákra vonatkozik, hanem arra, hogy az illetőnek esetleg más elképzelése van, és nem jó beleírni. Wikizoli ^vita

Én is egyetértek az előttem szólókkal. Hozzáteszem: az én szerepfelfogásom szerint nincs "kész cikk", amire várni kellene. A járőrök is szerkesztők és nem egyszerűen rendészek. Nyilvánvaló hibákat, elírásokat akkor érdemes javítani, amikor azt valaki észreveszi.--Linkoman ^vita 2017. október 12., 22:25 (CEST)

Csatlakozom. Ne feledjük, a cikkek ilyenkor fő névtérben vannak, tehét olvasók szeme elé is kerülhetnek. Ha valami ordító hibát találunk, ne égessük le magunkat, az olyat jobb ott helyben kijavítani, egy elgépelés kijavításán ritkán szokott ütközés lenni. – XXLVenom999 ^vita 2017. október 12., 22:30 (CEST)

Szerintem a sablon arra van, hogy ne nyúlj bele a cikkbe. Semmiért. A legfőbb cél nem a véleményütközések elkerülése (hiszen a előbb-utóbb úgyis sor kerül erre), hanem a szerkesztési ütközéseké. Lehet, hogy egyetlen apró hibát javítasz, de attól a szerzőnek, aki órák óta dolgozik a cikken kétpercenkénti mentések nélkül, az egészet át kell néznie, és kézzel össze kell fésülnie a módosításokat, ami kifejezetten lélekölő tud lenni. Lehet, hogy már ő is javította a hibát, csak még nem mentett. Egyébként nem hiszem, hogy tömegeket érdekelné pont ebben az egy-két napban a Real Madrid CF 1959–1960-as szezonja, viszont simán lehet találni hasonlóan durva hibákat nem építés alatt álló cikkekben is. És ha már helyesírási hibák: a hadd ebben a jelentésben bizony hosszú d-vel írandó.) – Tacsipacsi ^vita 2017. október 12., 23:35 (CEST)

+1 Tacsipacsival értek én is egyet! Az építés alatt sablon, mint ahogy írja is, figyelemztetés, hogy még dolgoznak a cikken, és lehet, hogy a durva hibák is javításra kerülnek. – B.Zsolt ^vita 2017. október 12., 23:40 (CEST)

Persze, én is egyetértek, de pont a járőrködés kapcsán jutottam el a szócikkre, és a szokásos pótlásokat hajtottam végre (portálsablon, formázás, kategória). Az építés alatt sablont csak a szerkesztésem után vettem észre, és gondoltam nem állítom vissza, mert hasznos javítást végeztem. – Kobeat ^vita 2017. október 13., 06:54 (CEST)

@Tacsipacsi: Hadd kérjek elnézést, ezt benéztem (), de azért megjegyzem, én is az utánam és előtted szólókkal értek egyet. A sablon valóban figyelemztetés, hogy még dolgoznak a cikken, ahogy B.Zsolt írja, azaz nem nyerte el végleges alakját, de azért a dőntő, Játékos Keret, vagy a fenti szakasznyitó panaszban levő 7-8 durva helyesírási hiba, amit kb. óvoda középső csoportban kiszűrendőnek tartanak, szerintem javítható. Nem emlékszem rá, hogy valaki hasonló vihart kavart volna a biliben egy ilyen dolog miatt, pedig fordult már elő szerintem mindannyiunkkal (velem biztos), hogy belejavítottak a szócikkébe, miközben ki van rá téve a sablon. Reméljük Attila megnyugszik, bár látom törlésre jelölte most a szócikket. Ha nem, akkor meg bebizonyosodik, hogy nem feltétlen enciklopédia írás a megfelelő szabadidős tevékenység annak, aki nem tud írni. – Gerry89 ^vita 2017. október 13., 07:57 (CEST)

Világos a jószándék a javítók részéről, de azért ha egyórás munka után le akarnám menteni a cikket és a szerkesztési ütközéssel találnám szembe magam, nem a hála lenne az első érzésem. – Hollófernyiges ^vita 2017. október 13., 08:07 (CEST)

Sziasztok! Gerry89-nek abban a tekintettben igazat adok hogy a magamfajta durva amolyan óvoda középcsoportjában kiszürendőnek nem ez a legjobb hobbi vagy enciklopédia írás a megfelelő szabadidős tevékenység! Ezért felkérem itt az illetékesek az ip címem alapján örök blokkot szeretnék azonnal kérni. Sziasztok! Üdv: Attila1486 ^vita 2017. október 13., 09:41 (CEST)

Nem értem. Ha még dolgozol rajta, és olyan állapotban van a cikk, hogy tudod, hogy durva hibák vannak benne, és nem szeretnéd, hogy más belenyúljon, akkor miért mented bele a szócikknévtérbe? Nem lehet Szerző névtérben tesztelni inkább? – b_jonas 2017. október 13., 11:30 (CEST)

Azért ne kezdjünk már el személyeskedni és egymás munkáját becsmérelni. Az én "taktikám" az ilyen forrófejű szerkesztők ellen az, hogy nem foglalkozom a szerkesztési ütközéssel és az én változatomat mentem el. Ott volt a jelölés, vessen magára... Attól pedig, hogy valakinek nem jó a helyesírása, még végezhet hasznos és értékes munkát. Azért vagyunk itt, hogy egymásnak segítsünk. Valaki szépen fogalmaz, valakinek jó a helyesírása, valakinek egyik képessége sincs meg, de bármilyen műszaki problémát 1 perc alatt megold... Ezek a szerkesztések együtt hozták létre azt, amit Wikipédiának hívunk. – B.Zsolt ^vita 2017. október 13., 15:14 (CEST)

@B.Zsolt: Az a baj, hogy nem az első eset ez! Nálam jobban kevesen támogatták itt Attilát, akár még mikor másik szerkesztői nevén szerepelt itt, akár év eleje óta. Először én jelöltem megerősítettnek, majd másodjára, mikor megkapta, támogattam. De! Kikötésül, a támogatóktól és a lezáró bürótól is annyit kapott, hogy a frissítéseit, a táblázatokban való igen hasznos munkáját folytassa. Sajnos a helyesírás nem az erőssége, ettől még hasznos szerkesztő, csak nem értem mi értelme pár havonta ezeknek a kilengéseknek, meg hisztirohamoknak. Hidd el, párszor eljátszottuk már ezt. Továbbra is remélem, hogy azért a világ nem dőlt össze attól, hogy két járőr végezte a dolgát. Ezt a személyeskedéssel aló csapkolódást meg szerintem hagyjuk, ennyiből itt majd mindenki napi szinten személyeskedik mindenkivel. – Gerry89 ^vita 2017. október 13., 18:25 (CEST)

Segítség kérése Faust témakörben

Sziasztok... ismét egy hatalmas gombolyagra találtam, amiben segítség kéne: Vita:Faust (egyértelműsítő lap)#hiányosságok és hibák. Ha érdekelne valakit... Fauvirt ^vita 2017. szeptember 23., 02:01 (CEST)

Erről a témáról egy másik lapon (is) folyik megbeszélés.

Kezdete: 2017. szeptember 22.
Folyamatban lévő vita: Wikipédia-vita:Komolyzenei_műhely#Faust (Ha már nem működik a link, cseréld ki az archívuméra!)
Archívum: Még nincs archiválva.

Kiemelések 2.

Már csak öt nap van a Ló és az Euklideszi algoritmus kiemeléséből. Gyertek tanúsítani és segíteni! Köszönettel Szalakóta ^vita 2017. október 13., 20:16 (CEST)

Közvetítőt keresek ahhoz, hogy a kiemelési lapok és közöttem közvetítsen. Köszönettel Szalakóta ^vita 2017. október 13., 20:30 (CEST)

Tanúk kellenek az Euklideszi algoritmushoz. Gyertek! Szalakóta ^vita 2017. október 15., 18:07 (CEST)

Ki tud keresni zsidó anyakönyvekben? - Saját kutatás-e az anyakönyvi adatok közlése

Segítségre lenne szükségem abban, hogy egyértelműen tisztázni lehessen, hogy Szent-Györgyi Albert anyai nagyanyai ágon valóban zsidó származású volt-e, ahogyan Czeizel Endre állítja a könyvében. Akiről szó van: Bosány (Bossány vagy Bossányi) Emma, aki 1829-ben született, és Budapesten 1918. március 15-én hunyt el. A fellelhető római katolikus anyakönyvekben egy 1858. február 25-i bejegyzés szerepel, amely szerint ekkor római katolikus, és nem érthető, ez a bejegyzés miért került az anyakönyvbe 29 éves korában. Ugyanakkor nem találtam meg sem az eredeti anyakönyvi bejegyzését, sem a szüleinek (apjának Bosány / Bossány / Bossanny Henrik, a linken apja Henricus Bossanny és anyja Antonia Bossany), sem neki más olyan bejegyzését, amiből a születéskori vallása kiderülne. Egy dologra tudok gondolni, hogy amennyiben tényleg zsidó származásúak voltak, ekkor tértek át a katolikus hitre. Ezt viszont jó lenne hitelesen bizonyítani vagy cáfolni. Talán a zsidó anyakönyvekben szerepel valamelyik családtagról bejegyzés, amely a kérdés eldöntéséhez vezetne. Egy doktori értekezéshez lenne szükség ennek pontos tisztázására. Köszönöm annak, aki ebben segítségemre tudna lenni. – Dodi123 ^vita 2017. október 14., 18:51 (CEST)

Amit hivatkoztál az egy 1858-as keresztelés, teljesen normális volt, hogy egy zsidó felnőttkorában megkeresztelkedjen, a Kálvin téri reformátusoknál is dögivel látni ilyet. A bejegyezés a pest-belvárosi plébánia keresztelési anyakönyvében 157/1858. folyószám alatt található, Emma Adelhaid születése 1833. jan 9.-én történt, Ungvár a lak- vagy származási helye a szülőknek/gyereknek, 1858. feb. 25 a keresztelés dátuma. A szülők Dr. Bossány Henricus medicus és Bossányi Antónia izraeliták. Gyurika ^vita 2017. október 14., 21:45 (CEST)

@Gyurika: Köszönöm. Ez nagy segítség volt. Már csak egy dolgot nem értek: Bosány Emma 1918. március 16-án kelt gyászjelentésén az szerepel, hogy életének 89-ik évében hunyt el. Ez alátámasztja a Szent-Györgyi Albert szócikkben szereplő származási táblában levő 1829-es születési évet. Az 1833. január 9-i születési dátum vajon honnan jött, illetve mivel magyarázható? – Dodi123 ^vita 2017. október 14., 22:26 (CEST)

Itt egész egyszerűen az köszön vissza, hogy nem szabad készpénznek venni a halálozási életkort, ugyanis: a halotti anyakönyvek mindig a legpontatlanabbak, sokszor bemondásra felvett, félrehalott nevek, analfabéta a bejelentő, így nem tudja az anyakönyvezető műveltsége szerint diktált helyesírást ellenőrizni, vagy nem emlékszik a nagyanyja lánykori nevére, így az elhunyt anyja helyett "ismeretlen" marad a rovatban, nem tudja a pontos életkort, nincs kéznél okmány, utólag elfelejtik javítani, stb. Morvaországban a 19. században is volt olyan, hogy a házasságnál x volt a felek életkora, a halottiban meg x+8 vagy x+9 évvel idősebbnek írták, pedig a ritka név, a házszám, házastárs, fglalkozás alapján ugyanaz a személy volt. 150-180 éve nem nagyon szülinapoztak, nem volt napi szintű okmányhasználatra igény, sokan nem tudták a saját születési dátumukat, vagy a gyerekekét is csak 5-6 év eltéréssel tudták belőni. Oldalakat lehet írni, hogy mik a pontatlanságok. Aradi Gerőnél az újságban talált túlbecsült halálozási életkor vitte félre a színművészeti lexikont és a későbbi kiadásokat, a Pallas közölt jó adatot, valószínűleg még életében vették fel tőle. Gyurika ^vita 2017. október 14., 22:37 (CEST)

Ezek szerint inkább az 1833. január 9. tekinthető a születési idejének? Vagy az 1858-as bejegyzés is bemondásra történt? Igaz, ez jóval közelebb van magához a születéshez, ekkor még talán pontosabban emlékeztek, és jobban el lehetett dönteni, hogy valaki 25 vagy 29 éves-e, mint halálakor azt, hogy 85 vagy 89 éves. A legbiztosabb persze valószínűleg az lenne, ha valahol meglenne az eredeti születési anyakönyvi bejegyzés, de már ez az információ is nagyon hasznos volt. – Dodi123 ^vita 2017. október 14., 22:54 (CEST)

Mindig a keresztelési/születési az alapbejegyzés, arra támaszkodik a házassági és a halotti is. Pl. Pesten az 1840-as...1860-as években már kértek kereszlevelet egy házasságnál az adatok felvételéhez, de Prágában is az 1810-es években már kikérte a menyasszony a kereszlevelet házasság előtt, amit gondolom vitt a másik plébániára bemutatni. (Az más kérdés, hogy talán több becsület volt az akkori emberekben és nem éltek vissza más okmányával vagy nem hamisítottak, esetleg a gyülekezet egyéb hívei, ismerősök tanúsították a személyazonosságot.) Nem tudom, hogy Ungváron volt-e izraelita anyakönyvezés az 1830-as években, de az ukránoknál, románoknál amúgy is nehéz a kutatás. A románok nem engedtek semmit lefilmezni, mert félnek, hogy kiderülnének az 1920 előtti etnikai arányok, ott csak helyben lehet kutatni. Ha valóban Ungvár volt a születési hely, akkor ott kellene megkeresni az izraelita egyházközséget. Ha mondjuk az 1850-es évektől kezdődnek a zsidó anyakönyvek, mint ez leginkább jellemző, még akkor is elképzelhető, hogy utólag, évtizedekkel később bejegyezték, de az is lehet, hogy ez a katolikus keresztelés az első hivatalos feljegyzés Bosány Emma létezéséről. Nem tudom megmondani, hogy milyen papírjaik lehettek a szülőknek 1858-ban, az apa orvos lévén, feltételezem műveltebb család volt, így a születési dátumot vagy az izraelita születési kivonat alapján jegyezték fel, vagy tudta a lány/szülők, de talán bemondásra is felvehették tanúságtétel alapján. Mivel ez hivatalos okmánynak számít és konkrét dátum van, így igen, ez az 1833. jan. 9. lesz a helyes. Az 1829-re nincs okmányunk, hiába a 89 év a gyászjelentésben, az csak egy visszaszámolt adat, ami így mindig pontatlan is. Ezzel együtt ugyanígy spekulációnak kell tekinteni a régi lexikonokban (Pallas, Szinnyei, Tolnai, Révai stb.) is minden olyan születési adatot, ahol csak évszám van, nagy valószínűséggel azok is gyászjelentés, sírkő vagy egyéb hasonló forrásból visszaszámolt adatok, amik néha egybeesnek a valósággal. Gyurika ^vita 2017. október 14., 23:18 (CEST)

Köszönöm. Ezt a szakaszt bemásolom a Szent-Györgyi Albert szócikk vitalapjára, hogy megmaradjon az utókornak. Még az 1918. márciusi halotti anyakönyvi bejegyzése lehet érdekes, hogy ott milyen adatokat adtak meg. Azt ki tudod keresni? – Dodi123 ^vita 2017. október 14., 23:35 (CEST)

Az 1916-os lakásjegyzék szerint Lenhossek Józsefné, magánzó, IV. Calvin-tér 2. Ez a IV. kerület a régi belváros lesz, viszont a FS-en olyan hülyén vannak össze-vissza keverve, hogy Újpest, a később IV. ker. nincs megkülönböztetve, s ide került a külföldi halotti is. Ha van türelmed hozzá, itt próbálj nézelődni, én egyelőre nem találom. Bár ha kórházban halt meg valahol vagy baleset érte, akkor a másik kilenc kerületet is át kellene nézni, mert akkor bárhol lehet. Gyurika ^vita 2017. október 14., 23:51 (CEST)

Remélem, megengedtek három észrevételt. Az első az, hogy a fenti gondolatmenet kiváló példája a saját kutatásnak, aminek, mint tudjuk, nincs keresnivalója a Wikipédián.

Az második az, hogy -- amint azt Gyurika is megjegyzi -- az anyakönyvi bejegyzések rendkívül megbízhatatlan források. A szüleim Kádár-kori személyi igazolványában például különböző házassági dátum volt bejegyezve, dacára annak, hogy nyilván ugyanazon a napon kötöttek házasságot egymással. Az apám születési anyakönyvi kivonata szerint az ő apját Malatinszkynak hívták és rkath. volt, dacára annak, hogy az apját valójában Mándynak hívták és zsidó volt. Mindehhez képest az én nevem a XII. kerületi anyakönybe Malatinszki alakban került bejegyzésre egész addig, amíg az esküvőm előtt ki nem javíttattam. A lányomról a csillaghegyi plébánián az van bejegyezve, hogy a rkath. vallásban lett megkeresztelve. Ehhez képest különösebben nem vallásos, bár az egyetemen a presbiteriánusokhoz járt, mert ott volt jó társasága. Ezek után nekem minden alkalommal égnek áll a hajam, amikor meglátom ezeket a gyászjelentések meg anyakönyvi bejegyzések alapján összeállított származási táblákat.

A harmadik megjegyzésem az, hogy keveri a szezont a fazonnal az, aki a "zsidó származást" akarja anyakönyvi bejegyzések alapján alátámasztani vagy cáfolni. A zsidóság ugyanis lehet vallás, lehet nemzetiség és lehet fajelméleti kategória. A fajelméleti kategóriával, remélem, nem kell foglalkoznunk a Wikipédián, így 72 évvel azután, hogy az 1941. évi XV. törvénycikk hatályát vesztette. A nemzetiséget, ugye, nem lehet az anyakönyvből levezetni: Az izraelita ugyan nem térítő vallás, de ezzel együtt volt a történelem során elég ki- és betérés ahhoz, hogy a zsidó nemzetiségnek a zsidó valláshoz csak nagyon halvány köze legyen. A vallásra valamennyire lehet következtetni az anyakönyv kapcsán (bár az anyakönyvi bejegyzés leginkább a szülők vallását tükrözi), de a vallás kapcsán meg nem lehet származásról beszélni. (Aki másképp gondolja, ízlelgesse a „nagyanyai ágon katolikus származású” fordulatot.)

Köszönöm a figyelmeteket. Malatinszky ^vita 2017. október 15., 00:24 (CEST)

Nem megbízhatatlanabb egy anyakönyv egy olyan lexikonnál, amit a szerkesztők hasraütésszerű becslések, visszaszámolt adatok alapján, vagy meg nem adott források alapján állítanak össze. Hiába másodlagos forrás a MÉL, a Színházművészeti, Színművészeti lexikon, Zsidó lexikon és társai, a sokszor kisujjból szopott adataikra nincs megadva forrás (nézz meg tíz MÉL-cikket találomra, felénél hiányozni fog az Irodalomjegyzék). Ha nagyon akarnánk, kezelhetnénk ezeket is megbízhatatlan forrásként és tiltólistázhatnánk. Ugyanakkor nonszensz dolognak érzem azt, hogy mondjuk a Színművészetit azért tiltólistázzuk, mert annak idején a színésznők tucatjával tudatosan későbbi születési évet diktáltak be a szerkesztőségnek, ezzel félrevezetve mindenkit. A Katolikus, a Szinnyei és Gulyás meg a Zalai életrajzi azok, ahol szinte mindig minden forrás fel van sorolva precízen. Gulyás, Szinnyei és Katlex jelzi is az eltéréseket. A többinél valahol valamit felütöttek, ellenőrzés nélkül lemásolták egy-egy régi lexikon pontatlan adatait és azt adják ugyanúgy tovább. De Szinnyei is magyarnak ír számos külföldi írót, összekever életrajzokat, ezek után megbízhatatlan? Ott van pl. Aranyváry Emília cikke, a Színházművészeti megadott egy körülbelüli születési intervallumot, szintén becslés/saját kutatás alapján, de mi ezt nem is sejtjük, mert nem közöl se lábjegyzetet, se levezetést, hogy miből jött az adat, csak kérdés nélkül elfogadjuk, mert ugye másodlagos, s bizonyára tévedhetetlen. Persze ha megnézték volna a Egyetemes Magyar Encyclopaediát, ott megtalálják, ellentmondás is adódott így. Lehet azt is játszani, hogy befejezzük azt, hogy elsődleges források alapján korrigáljuk a valóságnak nem megfelelő adatokat és mindent visszaállítunk a korábbira, csak én nem vagyok annak a pártján, hogy hazugságtárat szerkesszünk, akkor inkább abbahagyom. Gyurika ^vita 2017. október 15., 07:54 (CEST)

@Malatinszky: Első: Az anyakönyvek felhasználása nem saját kutatás. Elérhető ellenőrizhető források. Megértésükhöz nem kell érettségi sem. Használatuk hasznos (lásd Schlosser Imre). Második: Gyurika nem azt mondta, hogy "az anyakönyvi bejegyzések rendkívül megbízhatatlan források", hanem "ugyanis: a halotti anyakönyvek mindig a legpontatlanabbak". És ebben az esetben az 1910-es években használat anyakönyvekre utalt, mert 1953-től már ez sem teljesen igaz. Harmadik: A származás az olyan, hogy kapjuk. Azt nem választjuk. Abban, hogy valaki zsidó származású semmilyen fajelmélet, pejoratív jelző nincs. Ez tény, ha forrással alá van támasztva. Csurla ^vita 2017. október 15., 10:05 (CEST)

@Malatinszky: Ahogy az eredeti kérdésem megfogalmazásakor írtam is, én egy off-wikipédia ügyben kértem a segítséget, aminél akár elsődleges forrás is szóba jöhetett. Az más kérdés, hogy a beszélgetés közben újabb kérdések merültek fel, és ekkor olyan adat is előkerült, (Bosány Emma születési ideje), amely érinti a Szent-Györgyi Albert szócikkben szereplő, anyai nagyanyjának születési évére vonatkozó adatot. Ez az adat eddig a forráshivatkozások között szereplő gyászjelentés információja alapján visszaszámolt születési év volt. Ezt én most az újonnan előtalált forráshivatkozás figyelembe vételével korrigálni fogom. Magyarázat mellett megtartom ugyanakkor a régi hivatkozást is, annak érdekében, hogy az olvasók számára ne okozzon zavart a kétféle évszám. Ez az eljárás már más esetekben is előfordult, olyankor, amikor eltérés volt különböző, egyaránt megbízhatónak tekintett források adatai között. A saját kutatási eredmény közlése – véleményem szerint – akkor következne be, ha a két évszám közül valamelyik mellett egyértelműen állást foglalnék. A konkrét esetben ez nem tehető meg, mert még a „hitelesebbnek” tekinthető keresztlevél is tartalmaz bizonytalansági tényezőt. Teljes bizonyossággal a születési időt akkor lehetne megállapítani, ha előkerülne az eredeti születési anyakönyvi bejegyzés.
Az általad felvetett probléma túlmutat a konkrét kérdésemen, mivel az anyakönyvi bejegyzések hitelességét általában érinti, és ebben Gyurikával és Csurlával értek egyet. Az olyan anyakönyvi bejegyzések, amelyek a neten elérhetők, szerintem ugyanolyan forrásnak tekinthetők, mint a lexikonok adatai. Ráadásul mivel ezek közhiteles adatnak minősülnek, egy fokkal „erősebbnek” tekinthetők, mint a lexikonok adatai. Ez a megállapítás szerintem még a 19. századi, illetve a 20. század első feléből származó anyakönyvi bejegyzések esetén is érvényes lehet, azzal a bizonytalansági faktorral, hogy e korábbi anyakönyvi bejegyzések némelyike bemondás alapján készült. – Dodi123 ^vita 2017. október 15., 10:59 (CEST)

Már csak annyi a kérdésem, hogy mivel a Wikipédián kívüli célhoz kértél segítséget, miért nem a Tudakozóban tetted föl? – b_jonas 2017. október 15., 12:37 (CEST)

Mert itt számítottam gyorsabb és érdemi válaszra, amiben nem is csalódtam. – Dodi123 ^vita 2017. október 15., 13:35 (CEST)

Sajnos kénytelen vagyok (ismét) szóvá tenni, hogy a WP-ba bekerülő, anyakönyvi bejegyzésekre alapozott megállapítások igenis saját kutatásnak minősülnek. Ennek az az oka, hogy különböző anyakönyvi bejegyzésekben megtalálható nevek konkrét személyekkel való azonosítása nem magától értetődő, hanem érdemi kutatómunkát igényel. Mint már korábban is jeleztem, ezt a kutatómunkát én nagyra becsülöm, de attól még saját kutatás mindaddig, amíg forrásként felhasználható publikációban közzé nem teszik. – Peyerk ^vita 2017. október 15., 15:04 (CEST)

De miért? Abban az esetben, amikor nekem arra van szükségem, hogy mikor született valaki, rákeresek egy névre a nyilvánosan, bárki által elérhető anyakönyvi adatbázisban, és ismerve a szülei nevét, egyből megtalálom az illetőre vonatkozó bejegyzést. Miben különbözik ez attól, amikor egy illetőre keresve beírom a keresőbe a nevét, és kapok többszáz találatot, amelyek közül nekem kell eldöntenem, hogy melyik találat vonatkozik rá, és melyik egy névrokonára? Néha ez utóbbi esetben ennek eldöntése sokkal nehezebb, mint egy anyakönyvi bejegyzés esetén. Más lenne a helyzet, ha az anyakönyvi adatokba csak személyesen befáradva a megfelelő hivatalba, és a könyveket átböngészve lehetne hozzájutni. Ez valóban saját kutatás. Az internetes adatbázisok esetében nem érzem annak. Szerintem az anyakönyvek elektronikus változata már másodlagos forrásnak minősíthető. – Dodi123 ^vita 2017. október 15., 15:29 (CEST)

Szerintem az csak technikai különbség, hogy egy forrás (könyv, újságcikk, adatbázis) az interneten megtalálható-e vagy sem. Nem a használt hordozótól válik egy adott anyag forrásként használhatóvá / nem használhatóvá. Egyébként a saját kutatás tilalma nem abszolút: Néha szükség lehet saját „minikutatásokra” a Wikipédiában is, ha például az elsődleges források tartalma elégtelen vagy egymásnak ellentmondanak (Wikipédia:A Wikipédia nem az első közlés helye#Kutatómunka a Wikipédián – ha mindenképp szükséges). – Hkoala 2017. október 15., 15:41 (CEST)

Az elsődleges forrás használatával kapcsolatos kérdések például akkor merülhetnek fel, amikor egy, a témát részletesen feldolgozó másodlagos forrás hivatkozik az eredeti forrásra, amely szintén elérhető, és ebben az elsődleges forrásban található még olyan – a másodlagos forrásban nem említett – releváns információ, amely egy szócikkben felhasználható. Ez saját kutatás? Nem érzem azt, hogy ez ellenkezne a WP:SAJÁT irányelv bármely pontjával. – Dodi123 ^vita 2017. október 15., 16:11 (CEST)

Érdekes, én azt hittem, hogy a saját kutatás tilalma az ellenőrizhetőség ugyanaz az irányelv, de most úgy tűnik, csak hasonlóak. Mindkettő arról szól, hogy a Wikipédia cikkbe írott megállapítások ellenőrizhetőek legyenek korábbi források alapján. A különbség, ha jól értem, hogy a saját kutatás tilalma azt mondja meg, milyen következtetést vonhat le a szerkesztő a cikkekből, az utóbbi pedig azt, hogy a cikkben hivatkozásokat rakunk, hogy a forrásokat meg is lehessen találni. Ezt eddig nem tudtam, köszönöm. Abban ez alapján sem fogok állást foglalni, hogy az anyakönyv megfelelő forrás-e egy ilyen kérdésben. – b_jonas 2017. október 16., 02:24 (CEST)

Néhány kósza gondolat a fentiek nyomán:

Saját közvetlen családi tapasztalatomból három példát is adtam arra, hogy az anyakönyvi-okmányirodai adatok komoly tévedéseket tartalmazhatnak. Közben eszembe jutott még három: a három Egyesült Államokban született gyermekem közül kettőnek nem létező város szerepel születési helyként a magyar anyakönyvi bejegyzésében, a harmadik pedig kb. hat kilométerre született attól a várostól, amelyik a születési anyakönyvi kivonatában szerepel. Ennek alapján a személyes benyomásom az, hogy az anyakönyvi adatok eléggé megbízhatatlanok. Ezzel szemben csak olyan érveket láttam, hogy a lexikonok adatai se jobbak, illetve, hogy az anyakönyvi bejegyzések „közhiteles adatnak minősülnek”. Hát, döntse el mindenki maga, hogy mennyire bízik meg az anyakönyvi adatok hitelességében.
Én is úgy gondolom, hogy amikor valakinek kikeressük az anyakönyvi kivonatát, majd annak alapján beírjuk a cikkbe, hogy tudomisén Eperjesen született vagy október 13-án halt meg, az nem saját kutatás. De én sokszor (a jelen esetben Szent-Györgyi cikkében is) nem egyszerűen ilyesmit látok, hanem azt, hogy az ilyesmire fogékony szerkesztők kikeresik a cikkalany anyakönyvi kivonatát, majd ennek alapján a szülőkét, majd ezeknek alapján a nagyszülőkét is, és ezekből „származási táblázatot” állítanak össze. Itt, ugye, már nem arról van szó, hogy van egy réges-régi dokumentum, ami közli, hogy Szent-Györgyi Albert nagyanyja Bossányi Antónia, hanem ezt a tényt a Wikipédia-szerkesztő a rendelkezésre álló dokumentumok összevetéséből ókumlálja ki. Ez pedig igenis saját kutatás, aminek nincs helye a Wikipédiában.
Végül nagyon komoly logikai-módszertani probléma, hogy anyakönyvi adatok felhasználásával próbáljuk eldönteni azt, hogy „Szent-Györgyi Albert anyai nagyanyai ágon valóban zsidó származású volt-e”. Hogy megértsétek, mi itt a probléma, gondoljátok először is végig azt, hogy mi a jelentése a „nagyanyai ágon zsidó származású-e” kifejezésnek.
- A kifejezés vonatkozhat arra, hogy az illető a nürnbergi zsidótörvények szerint „Mischling zweiten grades”. Az ilyesmi tisztázására valóban alkalmas lehet az anyakönyvi kivonat, de felteszem, hogy Dodi nem erre a -- kétségtelenül fajelméleti -- kérdésre keresi a választ.
- A kifejezés vizsgálhatja azt is, hogy az illető nagyanyja a zsidó nép tagja-e. Erről viszont, vegyük észre, nem ad információt az anyakönyv. Az anyakönyv arról informál bennünket, hogy a nagymamát zsidó vallásúként anyakönyvezték-e, ami mutat némi korrelációt a zsidó néphez tartozással, de vegyük észre, hogy a nagymama lehet úgy is a zsidó nép tagja, hogy közben katolikusként van anyakönyvezve, és -- ritkábban ugyan -- de lehet nem zsidó nemzetiségű is úgy, hogy közben izraelitaként jelenik meg az anyakönyvben.
- A kifejezés végül firtathatja azt is, hogy a nagymama vallása izraelita-e. Erről az anyakönyv megint csak nem ad megbízható információt: gondoljunk csak Rákosira, aki izraelitaként volt anyakönyvezve, de semmilyen vallása nem volt, vagy Radnótira, aki szintén zsidóként volt anyakönyvezve, de katolikus volt. Ráadásul nekem az sem világos, hogy hogyan lehet valamilyen vallástól származni. Mondanánk olyat, hogy Gipsz Jakab nagyanyai ágon katolikus származású?

– Malatinszky ^vita 2017. október 16., 03:48 (CEST)

Én is sorolhatnék még többször ennyi példát lexikonokból, hogy hogyan keverték össze egyes személyekhez tartozó műveket, három különböző Léderer Sándor adatait, több százra rúg azon cikkek száma, ahol nem felelt meg a dátum a valóságnak, eltér a viszontközölt műcím a nyomtatásban szereplőtől, vagy mondjuk egyik helyen Szerdahelyiként, másik helyen Zerdahelyiként emlegetik a püspököt. Rá is lehetne mindjárt húzni és bizonygatni, hogy lám-lám, nagyon megbízhatatlanok a lexikonok. Az okmányirodában vagy a nyomdában is félreolvashatnak valamit, bediktálhatnak hazugságot, téves adatot, de attól még nem lehet kijelenteni, hogy en bloc megbízhatatlan ez vagy az, mert mindketten 10-20%-ban tartalmazhatnak ilyen adatokat. Gyurika ^vita 2017. október 16., 07:31 (CEST)

Amit én kérdeztem, arra megkaptam a megnyugtató választ. Ezért ki is tettem a {{Megoldva}}^(?) sablont. A vita két irányban is túlnyúlt az eredeti problémán, ezért ha folytatni szeretnénk a vitát, javaslom, hogy az alábbi új szakaszcímek alatt tegyük:

Van-e létjogosultsága a szócikkekben a leszármazási tábláknak (családfáknak)?
Mi tekinthető önálló kutatásnak, és mikor van helye a szócikkekben?

Az első kérdésről már volt egy hosszabb vita, aminek következtében sok családfa a vitalapra került, néhány esetben a szócikkben maradt, de bezárt dobozban, míg néhány esetben (elsősorban uralkodóknál) megmaradt a szócikkben. Szerintem ez utóbbit akkor már eléggé kitárgyaltuk. – Dodi123 ^vita 2017. október 16., 09:16 (CEST)

Nagyon világosan leírtam, mi is itt a saját kutatás. Az, amikor konkrét személlyel azonosítanak egy anyakönyvi bejegyzésben szereplő személyt, és erre alapozva tesznek a konkrét személyre vonatkozóan állításokat. Tipikusan ez történik például akkor, amikor a konkrét híresember másodlagos forrásokban szerelő születési adatát valaki arra hivatkozva módosítja, hogy talált egy anyakönyvi bejegyzést, amelyben más dátum vagy akár év szerepel. Ez valójában teljesen abszurd: ha a rendelkezésünkre álló másodlagos források alapján az illető születési adata nem egyezik meg az anyakönyvi bejegyzésben szerelővel, akkor nem lehet azonosnak tekinteni a két személyt.

Természetesen - mint fentebb írtam - a téves adatok kiigazítása nagyon komoly kutatótevékenység, aminek értékét elismerem. Ez azonban pontosan azt támasztja alá, hogy ez saját kutatás mindaddig, amíg nem publikálják. A publikációnak többek között az az értelme, hogy a kutatási eredményt a hozzáértők megvitathatják, értékelhetik, adott esetben nem csak megerősíthetik, de el is vethetik. A kutatási eredményeknek ezért sem lehet első publikálási helye a Wikipédia.

Nem a levegőbe beszélek: a saját családfám egyik legérdekesebb ágának a kutatása során számos esettel szembesültem, amikor szinte kibogozhatatlanul összekuszálódnak azonos nevű testvérek, unokatestvérek, másod-unkokatestvérek, nagybácsik és nagynénik, és még azonos nevű férjek is előfordulnak azonos nevű feleségekkel.

Tudom egyébként, hogy nagyjából a levegőbe beszélek, mert néhány végtelen magabiztosságú sajátkutató, aki ellenőrzött publikációkig azért úgy tűnik, nem jut el, kisájátította ezt a témát itt. Ennek ellenére időről időre elmondom mindezt azoknak, akik esetleg alaposabban is szeretnek gondolkodni kutatáson és módszereken.

– Peyerk ^vita 2017. október 16., 12:09 (CEST)

"néhány végtelen magabiztosságú sajátkutató, aki ellenőrzött publikációkig azért úgy tűnik, nem jut el" Konkretizálhatnád, hogy kire, mire gondolsz, mert így csak tényleg levegőbe vagdalkozás. Úgy írsz, mintha rajtad kívül másnak nem lenne annyi esze, hogy gondoljon a buktatókra, problémákra. A másik, hogy választ várnék arra, hogy miért jobb az, hogy ha egy szakirányú diplomával rendelkező, rendszeresen publikáló önbizalomtúltengéses történész ír le egetverő baromságot, amit persze el kell fogadni, mert neki papírja van? Fontosabb-e a forma mint a tartalom? Gondolhatunk a Mahunka-emléktáblára, aminek javítási igényét én jeleztem az önkormányzat felé, ott a Pruck-ügy, aminek valahogy nem akartak felelősei lenni és a valóságot sem akarták elfogadni, vagy a végtelen magabiztosságú lexikonszerkesztők által összekevert Szécsi Ferenc-életrajzok, vagy Virág Benedek születési évének Szalay Gyula irodalomtörténész általi "megállapítása" - pont az ilyen szakmai melléfogásokról gyűjtök már 15 éve anyagot egy publikációhoz, amin még vagy újabb 20-25 évig kellene dolgoznom, hogy kiadhassam, mert az általam megtalált több száz téves adat még csak a jéghegy csúcsa. Mérlegelini kellene, hogy mi nyom többet a latban, a szakmai tapasztalat vagy a papír, ami ezt nem helyettesíti? Gyurika ^vita 2017. október 16., 18:55 (CEST)

Vicces, hogy pont a téves adatok kerültek szóba, mivel a napokban jöttem rá, hogy a még meg nem írt Bíró Árminról a Magyar Életrajzi Lexikonban az szerepel, hogy 1864-ben született, viszont ehhez képest 1881-ben a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. kereskedelmi igazgatója volt. Ha ezt vennénk alapul, azt jelentené, hogy 17 évesen lett igazgató.

A síremlékén 1849 szerepel születési évszámként - és bár a síremlékek feliratát sem érdemes megbízhatónak tekinteni - ugyanakkor a Korall cikkében (Vass Gergely: Bankárok és menedzserek a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmû igazgatótanácsa a századelőn (1892–1914). Korall. 2003. december. 139. p..) nemcsak hogy az 1849-es évszám, hanem a születési helye is meg van adva. Apród ^vita 2017. október 17., 00:13 (CEST)

@Gyurika: mint magad is pontosan tudod, te vagy az egyik azok közül, akikről írok. Amit most leírtál, az megint nem szól másról, mint hogy máshol soha nem publikált kutatási eredmények, vagyis saját kutatás első közlésére használod a Wikipédiát. Ezzel egészen pontosan tisztában is vagy a leírottak alaján, csak éppen semmibe veszed a problémát. Tehát nem azt állítom, hogy nem gondolkodsz mindezen, hanem azt, hogy szándékosan ignorálod.

Én meg időnként megemlítem, hogy ezt teszed. Így játsszuk mi ezt a játékot, minden érdemi következmény nélkül. Természetesen mint mindig, most is megpróbálod elkenni a dolog lényegét. Nem az itt a kérdés ugyanis, hogy melyik a "téves adat" és melyik a "helyes", hanem az, hogy milyen szabályok szerint, milyen források alapján veszünk be egy adatot az enciklopédiába.

@Apród: amit itt írsz, az szerintem nem kapcsolódik ehhez a beszélgetéshez. Különböző publikált, tehát forrásként felhasználható adatok ütközése gyakran előfordulhat, de megvannak a szabályaink arra, mit kezdjünk ezekkel. Az biztos, hogy nem saját kutatással "vesszük fel ellenük a küzdelmet".

– Peyerk ^vita 2017. október 17., 08:42 (CEST)

Elnézést kérek, nem akartalak felidegesíteni. Apród ^vita 2017. október 17., 11:37 (CEST)

Erről szó sincs, nincs miért elnézést kérned. Csak szeretném ezt a témát (a saját kutatást) tisztázni végre, mellékszálak nélkül. – Peyerk ^vita 2017. október 17., 12:05 (CEST)