Wikipédia

Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár - március

< Szerkesztő:Timar56

A Szentesi évfordulónaptár az alföldi kisváros, Szentes múltbéli történéseinek rendszerezésével és jeles szülöttei, polgárai emlékének őrzésével a helyi kulturális örökség gazdagítását tűzi ki célul.

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December További évfordulók

Március 1.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 225 éve, 1799. március 1-jén Franciaország hadat üzent I. Ferenc császár–királynak.
  • 149 éve, 1875. március 1-jén hivatalosan is egyesült az Országos Deák-párt és a Balközép párt, s felvette a Szabadelvű Párt nevet.
  • 120 éve, 1904. március 1-jén az Alsópárton, a Villogó korcsma közelében megnyílt a hatodik gyógyszertár a „Szentháromsághoz” elnevezéssel, amelynek tulajdonosa Stammer László gyógyszerész volt.
  • 120 éve, 1904. március 1-jén Tisza István miniszterelnök-belügyminiszter rendeletet adott ki a vidéki szocialista agitáció megakadályozására.
  • 105 éve, 1919. március 1-jei hatállyal Jócsák Kálmán kormánybiztos a néptanács útján szabadságolta dr. Kiss Béla polgármester-helyettest; ettől kezdve dr. Négyesi Imre látta el a polgármester]-helyettesi teendőket.
  • 105 éve, 1919. március 1-jén az energiahordozó anyagok szűkös volta miatt a városi tanács az utcai közvilágítást teljesen megszüntette, csak a Kossuth utcán maradt meg. A nyomdák és vízszivattyúk kivételével az összes villanymotort kikapcsoltatta, az üzletek, cukrászdák, irodák villanyvilágítását megtiltotta. Korlátozta a lakásokban használható izzók teljesítményét és számát. Az áramkorlátozás súlyos helyzetbe sodorta a villanyerőre berendezkedett kisipari műhelyeket; kénytelenek voltak termelésüket beszüntetni, ami a munkanélküliek számát növelte.
  • 104 éve, 1920. március 1-jén a nemzetgyűlés Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választotta. A Huszár-kormány benyújtotta lemondását.
  • 99 éve, 1925. március 1-jén a Világ c. lapban cikk jelent meg „Négyezren koplalnak Szentes városában” címen, amely felhívta a figyelmet a földmunkás-kubikos családok növekvő nyomorára.
  • 97 éve, 1927. március 1-jén megnyílt Szentesen a Női Iparos Tanonciskola.
  • 85 éve, 1939. március 1-jén a szentesi repülőtéren megkezdődött a hangár építése, az országban elsőként feszített héjszerkezetű vasbeton technikával. A 21x21 méter alapterületű hangár terveit, amely 10 vitorlázó és 3 motoros repülőgép befogadására volt alkalmas, Menyhárt István műegyetemi tanársegéd készítette. (Ünnepélyes avatására május 21-én került sor.)
  • 77 éve, 1947. március 1-jén belügyminiszteri engedéllyel Cserebökény néven új község alakult. A település területét a Kiskirályság községhez tartozó Cserebökény és Terehalom egy részéből, a Szentes megyei városhoz tartozó Mucsihát, Külsőecser, Pankota, Belsőecser és Kaján egy részéből, továbbá az Öcsöd községhez tartozó Veresegyháza határrészből alakították ki. A Cserebökényhez csatolandó határrészek hivatalos átvétele 1947 februárjának végén megtörtént, így március 1-jén sor kerülhetett az ünnepélyes alakuló díszközgyűlésre. Az új község területe 16.408 katasztrális holdat tett ki, a tanyai lakosság száma 1502 fő. Az erőfeszítések ellenére nem alakult ki a belterülete, megmaradt szétszórt tanyás településnek, 10 külterületi egységgel. (A mostoha lakhatási és ellátási viszonyok miatt lakossága rohamosan fogyott; 1970-ben már csak 941 lelket számlált. 1972-ben a falugyűlés kimondta önállóságának megszüntetését és Szentes várossal való egyesülését.)
  • 35 éve, 1989. március 1-jén átadták a rendeltetésének a Baromfifeldolgozó Vállalat által építtetett új óvodát a Klauzál utcában. A 440 m2 alapterületű, 75 férőhelyes épületet a Csomiterv tervezte. (Az új létesítmény 14 millió forintba került.)

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 154 éve, 1870. március 1-jén 47 éves korában Budapesten elhunyt Tóth József (1823-1870), Szentes szülötte, a Nemzeti Színház második nemzedékének egyik legjelentősebb realista jellemábrázoló színésze. Kisiparos apja jogi pályára szánta, ő azonban 1839-ben Pestre kerülve minden idejét a Nemzeti Színházban töltötte mint statiszta. 1851-től a Nemzeti Színház rendes tagja, 1866-tól a Színitanoda tanára. Jelentősnek mondható színészelméleti munkássága. Leginkább Shakespeare vonzotta, akinek több darabját le is fordította. Szinte minden komoly szerepet eljátszott. Utoljára 1867-ben lépett színpadra.(1906-ban a volt Kurcaparti utcát, 1909-ben a városi színházat nevezték el róla Szentesen. Szülőházát emléktábla jelzi; Tóth J. u. 26. A színház főbejáratánál látható márvány emléktáblája és bronzba öntött mellszobra, Koncz Antal alkotása, 1923.)

Március 2.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 188 éve, 1836. március 2-án a Helytartótanács jóváhagyta a Károlyi grófok és Szentes városa között létrejött örökváltsági szerződést.
  • 174 éve, 1850. március 2-án Szentesre érkezett, s báró Ripperda őrnagy elnöklete alatt megkezdte működését a Cs. Kir. Katonai Felavató Bizottmány. Az előállítandók névjegyzékében 552 fő szerepelt (440 volt honvéd és 112 mozgó nemzetőr; ténylegesen előállítható volt 231 fő. Alkalmasnak találtak és besoroztak 123 főt (95 volt honvédet és 28 mozgó nemzetőrt. A bizottmány március 18-án fejezte be működését.
  • 149 éve, 1875. március 2-án az uralkodó felmentette Bittó István miniszterelnököt, és átmeneti kormányt nevezett ki báró Wenckheim Béla vezetésével.
  • 122 éve, 1902. március 2-3 között Szentesen vendégszerepelt Újházy Ede színművész.
  • 105 éve, 1919. március 2-án Szegeden összeült az alföldi munkástanácsok kongresszusa 74 község 172 küldötte részvételével.
  • 104 éve, 1920. március 2-án kivonultak a román csapatok Szentesről. (1919. április 29-től tartották megszállás alatt a várost.) A románok távozását követően két fős antant küldöttség érkezett Szentesre, egy angol őrnagy és egy olasz kapitány. A város vezetőitől tájékoztatást kértek a néphangulatról, a megélhetési lehetőségekről, a románok által okozott károk mértékéről stb.
  • 104 éve, 1920. március 2-án bevonult Szentesre Horthy Miklós Nemzeti Hadseregének egy százada, az újból felállított csendőrség egy századával. Velük együtt érkezett a városba a rendőrkapitányság személyi állománya is Hermanszky Emil rendőrtanácsos vezetésével.

Születések, halálozások

szerkesztés

Március 3.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 174 éve, 1850. március 3-án született Szentesen Sarkadi Nagy Antal (1850-1895) szentesi földbirtokos, Csongrád vármegye volt főpénztárnoka, nemes adományozó, a szentesi árvaházi alap létrehozója. (A város 1896-ban megfestette portréját, 1906-ban pedig utcát nevezett el róla; ma József Attila utca.)
  • 79 éve, 1945. március 3-án 71 éves korában Budapesten elhunyt Molecz Béla (1874-1945) német, magyar nyelv és irodalom szakos gimnáziumi tanár, szakíró, aki 1897-től 1932-ig tanított szülővárosa középiskolájában, a szentesi gimnáziumban.

Március 4.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 175 éve, 1849. március 4-én I. Ferenc József császár Olmützben új, oktrojált birodalmi alkotmányt adott ki, amelyben Magyarországot az ausztriai császárság tartományai közé sorolta.
  • 163 éve, 1861. március 4-én az országgyűlési képviselőválasztásra az óvárosháza udvarán került sor, Seress László választási elnök irányításával. Két jelölt szállt küzdelembe: Boros Sámuel volt polgármester, főszolgabíró és Vecsery Zsigmond városi főbíró. Az 1555 szavazásra jogosult lakos közül 815 élt jogával. Boros 662, Vecsery 153 szavazatot kapott. Ennek alapján a választási elnök Boros Sámuelt kiáltotta ki Szentes országgyűlési követének. (A tiszántúli járás megüresedett főszolgabírói állását Horváth Ferenc városi tanácsnok, volt 1848-as országgyűlési képviselő nyerte el.)
  • 130 éve, 1894. március 4-én a szentesi szocialisták – élükön Tarnóczi Mihály földmunkással – munkásgyűlést szerveztek az általános választójog kiterjesztése, a munkásság helyzete, és a szakszervezkedés kérdései napirenddel. A városi rendőrfőkapitány az engedélyt megadta, de a rend fenntartására hivatkozva szükségesnek tartotta a környék csendőreinek összevonását, valamint egy századnyi katonaság Szentesre vezénylését. A túlhajtott karhatalmi előkészületek láttán a munkások elnapolták a népgyűlést, kijelentve, hogy szuronyok között nem tanácskoznak.
  • 128 éve, 1896. március 4-én megkezdődött a pusztaszeri millenniumi emlékmű építése.
  • 110 éve, 1914. március 4-én a szegedi ügyészség kezdeményezésére elkobozták a Szentesi Ellenőr március elsején megjelent számát. A Nagy György köztársasági pere című cikk miatt eljárás indult a lap szerkesztője, dr. Lánczi Simon Pál ellen. Vád: alkotmányos államforma elleni lázítás.
  • 92 éve, 1932. március 4-én megalakult Szentesen a Postás Sport Egylet. (Elnöke Vándor Manó főfelügyelő, alelnök-titkára dr. Rablóczky Árpád.)
  • 78 éve, 1946. március 4-én Erdei Mihály nemzeti bizottsági elnök vezetésével 250–300 fős tömeg vonult előbb a városháza, aztán a vármegyeháza, majd a járásbíróság elé, azzal a szándékkal, hogy „népítélettel” eltávolítják a reakciós tisztviselőket. A demonstráció során, azonnali hatállyal eltávolítottak 18 városházi, 17 megyeházi tisztviselőt és 3 bírót. (A következő napokban hasonló akciókra került sor Szegváron és Mindszenten is.)
  • 38 éve, 1986. március 4-én Borbás Lajos író, publicista, lapszerkesztő, a DÉFOSZ volt országos főtitkára, a MEDOSZ Központi Vezetőségének tagja előadást tartott a levéltárban A Magyarországi Földmunkások Országos Szövetsége szentesi csoportjának megalakulása és működése (1906–1945) címen.

Születések, halálozások

szerkesztés

Március 5.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 132 éve, 1892. március 5-én ünnepélyesen átadták a szentesi főgimnázium tornacsarnokát.
  • 129 éve, 1895. március 5-én megalakult a Szentesi Evangélikus Nőegylet. (A tagok száma 40 fő.)
  • 129 éve, 1895. március 5–16 között zajlott Szántó Kovács János és társai pere. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt röplapot adott ki „Egy kérdés a magyar nemzethez!” címmel, amelyben leleplezték a per tendenciózus előkészítését, és tiltakoztak az ellen, hogy vádlottként azok szerepelnek, akiket bántalmaztak, nem pedig azok, akik a vérontást előidézték. A szentesi rendőrkapitány kiderítette, hogy Szentesen és környékén 3000 példányt osztottak szét a szóban forgó röplapból. A tiltakozás ellenére Szántó Kovács Jánost 5 évi börtönre ítélték.
  • 113 éve, 1911. március 5-én a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezete tiltakozó népgyűlést tartott a katonai kiadások tervezett növelése ellen. A gyűlésen követelték az általános, egyenlő, titkos választójog azonnali megalkotását.
  • 89 éve, 1935. március 5-én a kormányzó feloszlatta a parlamentet. A NEP szentesi szervezete dr. Lázár Andor igazságügy-minisztert kiáltotta ki országgyűlési képviselőjelöltjének.
  • 78 éve, 1946. március 5-én megalakult a Baloldali Blokk, amelynek tagjai: az MKP, az MSZDP, a NPP és a Szaktanács. Közös nyilatkozatukban többek között hangsúlyozták: a Független Kisgazdapártnak csak a demokratikus elemeivel hajlandók együttműködni; követelik a földreform védelmét, a közigazgatás megtisztítását.
  • 42 éve, 1982. március 5-én a Városi Galériában megnyílt Victor Vasarely grafikai tárlata, valamint a Szentesi Levéltár által rendezett „Hazádért élj, halj, szentesi magyar!” című kiállítás, amely bemutatta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc helyi dokumentumait.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 205 éve, 1819. március 5-én született Balogh Dániel (1819–1880) városi pénztárnok, tanácsnok, helyettes főkapitány.
  • 173 éve, 1851. március 5-én született Szentesen Lakos Lajos cs. kir. katonatiszt, az 1877. évi orosz-török háború idején a lengyel légió őrnagya, helytörténész, helységnévtár-szerző. (Jelentősebb munkái: Bihar megye helységnévtára, 1891., Visszaemlékezés Törökországra, 1891., Nagyvárad múltja és jelenéből, 1904., A váradi zsidóság története, 1912.)

Március 6.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 185 éve, 1839. március 6-án a lakosság kérésére a városi tanács határozatot hozott egy hatósági mázsa felállításáról. A kereskedők hamis mázsálással gyakran megkárosították a lakosokat, különösen a gyapjú és dohány eladásnál. Ezt szorította vissza a hatósági mázsa, mely egyben mázsálási monopóliumot is jelentett, és szép jövedelmet hozott a városnak. A felállítást kimondó határozatba ugyanis azt is belefoglalták, hogy a jövőben csak azon lakosok panaszát veszik figyelembe, akik a hatósági mázsát használták. Ilyen körülmények között nemcsak a dohány és gyapjú eladás, hanem mindenféle súlyra történt adás-vevést a hatósági mázsa használatával bonyolítottak le.
  • 159 éve, 1865. március 6-án Zichy Hermann kancellár az uralkodóhoz intézett fölterjesztésében javasolta a katonai bíráskodás felfüggesztését, és a Helytartótanács hagyományos jogkörének helyreállítását.
  • 127 éve, 1897. március 6-án a különböző pártok választási gyűléseket tartottak a Kossuth téren. A fővárosból számos neves politikus leutazott Szentesre, köztük Ugron Gábor és Hoch János, akik Sima Ferenc megválasztása mellett korteskedtek.
  • 127 éve, 1897. március 6-án megindult Szentesen a Közérdek című vegyes tartalmú hetilap. (Kiadója Hollósy és Vajda, felelős szerkesztője Sz. Kovács Pál.)
  • 117 éve, 1907. március 6-án alispáni rendeletre hatósági vizsgálat indult a szentesi munkásszervezetek ellen.
  • 114 éve, 1910. március 6-án megalakult a Nemzeti Munkapárt szegedi szervezete, amelyen a szentesiek és a környékbeli községek 25 fős delegációval képviseltették magukat. Az eseményen jelenlévő Tisza István fogadta a Csongrád megyei küldötteket, akik nevében dr. Cicatricis Lajos alispán üdvözölte a pártvezért, biztosítva arról, hogy a megye politikailag vele rokonszenvező polgárai híven fel fognak sorakozni az általa kibontott zászló alá, és mindent elkövetnek, hogy azt diadalra segítsék. (Néhány nappal később az uralkodó Cicatricis Lajost nevezte ki Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely thj. város főispánjává.)
  • 76 éve, 1948. március 6-án az MKP és az SZDP szentesi szervezetei közös műsoros pártnapon ünnepelték meg a Kommunista Kiáltvány megjelenésének 100 éves évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Borbás Lajos, az MKP megyei titkára. (Néhány nappal korábban a két munkáspárt egységbizottságot hozott létre, amelynek elnöke Szőke Mátyás, alelnöke Márté Mihály, titkára Nemes Lajos, tagjai Nagy György, Lovas Lajos és Gőz Sebestyén voltak. Az ő feladatuk volt a két párt helyi egyesülésének előkészítése.)
  • 37 éve, 1987. március 6-án a Városi Galériában megnyílt Lantos Györgyi és Máté István csongrádi szobrászművészek közös tárlata. Megnyitót mondott Tóth Attila művészettörténész.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 163 éve, 1861. március 6-án született dr. Négyesy László (1861-1933) irodalomtörténész, egyetemi tanár, esztéta, pedagógiai író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Szentes szülötte. (1967-ben utcát neveztek el róla Szentesen, 1990-től emlékét márványtábla őrzi a gimnázium falán.)
  • 146 éve, 1878. március 6-án 62 éves korában meghalt Szalai István (1816-1878) szentesi református lelkész, esperes, filozófiai író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, megyei és városi képviselő. (19 éven át szolgált Szentesen.)
  • 127 éve, 1897. március 6-án hunyt el dr. Filó Tihamér (1865-1897) ügyvéd, lapszerkesztő, városi főjegyző, majd főügyész, a Szentesi II. 48-as Népkör elnöke.
  • 95 éve, 1929. március 6-án hunyt el dr. Lábos Endre (1849-1929) városi tisztiorvos, e. tanácsos.

Március 7.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 180 éve, 1844. március 7-én a népgyűlés jóváhagyta a városi tisztviselők újonnan megállapított fizetését.
  • 155 éve, 1869. március 7-én a Pesti 48-as Párt központi bizottmányának ajánlására a Szentesi 48-as Párt közgyűlése Kossuth Lajost kiáltotta ki országgyűlési képviselőjelöltjévé.
  • 129 éve, 1895. március 7-10 között a Szentesi II. Függetlenségi és 48-as Pártkör választmánya megvitatta a pártszakadás ügyét, s határozatilag elítélte a „kilépettek” eljárását. A Szentesi I. Függetlenségi és 48-as Pártkör hasonló határozatot hozott.
  • 127 éve, 1897. március 7-én országgyűlési pótválasztást tartottak Szentesen. Három jelölt közül nagy fölénnyel ismét Sima Ferenc nyerte el a szentesi mandátumot.
  • 125 éve, 1899. március 7-től néhány estén át Szentesen vendégszerepelt a Budapesti Első Varieté Társulat.
  • 113 éve, 1911. március 7-én megalakult a Derekegyházoldali Olvasókör. Elnöke Bíró Lukács; a tagok száma 76 fő. Nevét hamarosan Derekegyházoldali Gazdakörre változtatta, s a Csongrád Vármegyei Gazdasági Egyesület tagszervezeteként folytatta működését.
  • 110 éve, 1914. március 7-én az épülő felsőpárti református templom tornyába fölhúzták a harangokat, amelyek Szlezák László budapesti öntőműhelyében készültek. A 17 mázsás nagyharangot a Zsoldos család, a 7 mázsás középső harangot a Mátéffy és Csúcs családok, a 4,5 mázsás kisharangot özv. Horváth Jánosné Kristó Nagy Eszter adományozta.
  • 105 éve, 1919. március 7-én megalakult a Hadviselt Szellemi Munkások Országos Szövetségének szentesi csoportja.
  • 105 éve, 1919. március 7-én Jócsák Kálmán kormánybiztos felmentette a rendőrség vezetésétől dr. Nagy Endre rendőrkapitányt, és egyidejűleg Dóczi Ferenc helyettes alkapitányt bízta meg a kapitányi teendők ellátásával.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 164 éve, 1860. március 7-én született Szentesen dr. Ecseri Lajos (1860-1938) ügyvéd, közgazdasági író, szociográfus, 1893-1902 között Szentes város tisztifőügyésze.
  • 96 éve, 1928. március 7-én hunyt el Fehér András (1873-1928) apátplébános.
  • 91 éve, 1933. március 7-én hunyt el dr. Mátéffy Pál (1862-1933) megyei főorvos, egészségügyi tanácsos.
  • 78 éve, 1946. március 7-én az éjszaka folyamán szélsőséges elemek, a MKP helyi szervezetének tagjai, kórházi betegágyán brutálisan meggyilkolták ifj. Lakos József (1913–1946) volt városi rendőrkapitányt. Az elkövetők: Dobronyai János asztalossegéd, id. Dóczi László kubikos, Izsák András kubikos, Lakos Bálint kubikos, Magyar Ferenc cipészsegéd, Páhi Sándor kubikos és Serkédi János asztalossegéd. A felbujtó Dadi Imre nemzetgyűlési képviselő volt. (Lakos József rendőrkapitány emlékét 1990 óta márványtábla őrzi a rendőrség falán.)

Március 8.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 160 éve, 1864. március 8-án a városi tanács felsőbb helyen kérvényezte a külső tanács mielőbbi felállításának engedélyezését.

Születések, halálozások

szerkesztés

Március 9.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 157 éve, 1867. március 9-én a képviselőház felhatalmazása alapján a kormány elrendelte az 1861-ben feloszlatott megyei törvényhatóságok újjászervezését.
  • 134 éve, 1890. március 9-én a Temes vármegyei vadászerdei telepítésben érintett szentesiek tanácskozást tartottak, s kimondták, hogy a létrehozandó új falunak az Új-Szentes nevet adják. A telepítés kapcsán 133 család (768 fővel) hagyta el az anyavárost 1891/92 folyamán. (Újszentes román neve Dumbravita; 1990-től Szentes testvérvárosa.)
  • 134 éve, 1890. március 9-én Tisza Kálmán miniszterelnök benyújtotta lemondását.
  • 111 éve, 1913. március 9-én megjelent Szentesen a Vadkacsa című élclap. (Kiadója és felelős szerkesztője Lichtenstein Manó. A lap július végén megszűnt.)

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 265 éve, 1759. március 9-én, 59 éves korában elhunyt Béládi István (1700–1759) református lelkész, tanító, egyháztörténész, A szentesi református eklézsia históriája c. kéziratos mű egyik szerzője. (1906-ban utcát neveztek el róla.)

Március 10.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 328 éve, 1696. március 10-én a református eklézsia vezetését Páthi Miklós lelkipásztor vette át, aki 1719-ig szolgált Szentesen. (Később Gyomán, majd Vésztőn lett lelkipásztor.)
  • 208 éve, 1816. március 10-én Boros Sámuelt Szentes jegyzőjévé választották. (1837-től ő volt a város főbírája, 1849-ben első polgármestere, majd 1861-ben országgyűlési képviselője.)
  • 175 éve, 1849. március 10-én Szentes város kimutatása szerint 1848 júniusa óta a város összesen 371 újoncot állított ki, akik közül 235 fő az újonnan szervezett honvéd zászlóaljakba, 136 fő pedig a Hunyadi-, Turszky- és Rákóczi-csapatokba nyert besorolást. (A Csongrád megyei újoncok többsége a 30. Honvéd zászlóaljba lett beosztva.) A honvédeken kívül a szentesi gyalogos nemzetőrök száma 1774 fő, a lovas nemzetőröké 160 fő.
  • 157 éve, 1867. március 10-én Szentes Város Váltsági és Gazdasági Bizottmánya folyamodványt készített az 1865-ben elveszített rendezett tanácsú városi jogállás visszaszerzése érdekében, s azt felterjesztette a belügyminisztériumhoz.
  • 155 éve, 1869. március 10-én a pesti egyetem orvosi karának szakértői megállapították, hogy az Oroszi-ügyben felmerült gyilkossági gyanú nem áll fenn. Az igazságügy-miniszter utasította a megyét az ügy mielőbbi lezárására, s addig is a vádlottak szabadlábra helyezésére. A megye ezt megtagadta, s újabb vizsgálatot rendelt el.
  • 147 éve, 1877. március 10-én a megyegyűlés ismét tárgyalta a megyeszékhely ügyét. Szeged szabad királyi város újólag megfogalmazott igényével szemben kategorikusan leszögezte, hogy Csongrád vármegye közönsége Szentest óhajtja székhelyül kijelöltetni. Az erről szóló határozatot népes delegáció nyújtotta át Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszternek, kérve Szeged igényeinek elutasítását.
  • 123 éve, 1901. március 10-én a szentesi polgárok és munkások általános népgyűlést tartottak a Kossuth téren. Napirend: Jogegyenlőség Magyarországon 1848-ban és ma. (Szónokok: Árvai Bálint és Bogdány Soma.)
  • 122 éve, 1902. március 10-én a városi képviselő-testület határozatot hozott a munkáslakások építéséhez szükséges házhelyek kijelöléséről. (130 házhelyet jelöltek ki, amelynek vételárát 10 év alatt kellett letörleszteni.)
  • 105 éve, 1919. március 10-én a szentesi nemzet- és polgárőrség tagjai teljes felszerelésben felvonultak a Városháza elé, majd a közgyűlési teremben megtartott gyűlésükön Kolozs Ernő nemzetőrparancsnok azonnali távozását kívánták, és parancsnokul dr. Nagy Endre rendőrkapitányt ismerték el. (Kolozs Ernő kénytelen volt a városból eltávozni.)
  • 105 éve, 1919. március 10-én a szakszervezeti csoportok küldötteiből megalakult a Szentesi Munkástanács. Tagjai: Kiss Ferenc elnök (szabók), Berezvai Mihály (építőmunkások), Kalpagos Szabó Imre (közalkalmazottak), Horváth Antal (nyomdászok), Buzi Sándor (téglagyári munkások), Fried Jakab (magántisztviselők), Papp Lajos (famunkások), Badár Sándor, Ádám Takács István, Böszörményi Benjámin, Böszörményi Imre, Farsang András (földmunkások), Halász Szabó József (borbélyok), Schmolka Sándor (festőmunkások), Kopasz János (sütők), G. Szabó Imre (malommunkások).
  • 105 éve, 1919. március 10-én munkásdalárda alakult Kremán Ferenc kántor vezetésével.
  • 78 éve, 1946. március 10-én az SZDP Csongrád megyei szervezete szentesi kongresszusán Szakasits Árpád pártfőtitkár, miniszterelnök-helyettes indulatos beszédben ítélte el a Szentesen történteket, szigorú vizsgálatot helyezve kilátásba.
  • 36 éve, 1988. március 10-én a spanyolországi Buňol Város Tanácsa – kölcsönös tapasztalatcsere látogatások után – határozatilag testvérvárosává fogadta Szentest. E kapcsolat létesítésével a Belügyminisztérium egyetértett, és lehetőséget biztosított a buňoli delegáció 1989. évi fogadására.
  • 35 éve, 1989. március 10-én a Damjanich Utcai Ált. Isk. tanulói márciusban részt vettek Budapesten a Műcsarnokban rendezett „Szivárvány” elnevezésű nemzetközi gyermekrajzpályázaton. Tizenhat gyerek kimagasló eredményt ért el. Az aranyéremmel díjazott munkákból kiállítás nyílt a Városi Galériában.
  • 34 éve, 1990. március 10-én a szentesi rendőrkapitányság épületén felavatták ifj. Lakos József 1946. március 7-én éjjel meggyilkolt volt városi rendőrkapitány emléktábláját. Az avatóünnepséget a városi tanács, a rendőrkapitányság, a FKgP, az MDF és az SZDSZ szervezte közösen. A Kisgazdapárt részéről Imre Károly megyei elnök mondott beszédet, majd Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Munkástanács elnöke idézte fel a múltbeli történéseket. A városi vezetés részéről Szirbik Imre tanácselnök, a rendőrség részéről pedig dr. Tűhegyi Sándor városi rendőrkapitány tartott alkalmi beszédet. Az emléktábla leleplezése után a Lakos család tagjai, a város, a rendőrség és a képviselt pártok elhelyezték koszorúikat.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 132 éve, 1892. március 10-én született Kádár Sándor (1892-1959) kőművesmester.

Március 11.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 145 éve, 1879. március 11-én a megáradt Tisza romba döntötte Szeged városát és a környező településeket. Az árvíz Szentest is elöntéssel fenyegette, de a hatékony védekezés következtében elhárult a veszély.
  • 118 éve, 1906. március 11-én megalakult a Magyarországi Ácsmunkások Országos Szakegyesületének szentesi csoportja. (Elnök: Kravacsek Pál; a tagok száma 26 fő.)
  • 105 éve, 1919. március 11-én a városi tanács határozata alapján a polgárőrségből kivált a nemzetőrség. A polgárőrség parancsnokául Stancz Gyulát nevezték ki. (Hamarosan Győri József vette át a parancsnokságot.)
  • 89 éve, 1935. március 11-én a Szentesi Polgári Párt, a Független Kisgazdapárt és a 48-as népkörök közös választmányi ülésén kimondták, hogy nem indítanak saját jelöltet, hanem csatlakoznak Lázár Andor jelöléséhez.
  • 79 éve, 1945. március 11-én a Földmunkás Szövetség kerületi értekezletet tartott, amelyen kimondták, hogy amíg az Országos Szövetség központi vezetősége meg nem alakul, Szentes mint ideiglenes központ intézi az ügyeket, egyúttal közvetít a vidéki szakszervezetek között.
  • 53 éve, 1971. március 11-én a népszerű Omega együttes nagysikerű koncertet tartott a Móricz Zsigmond Művelődési Házban.
  • 41 éve, 1983. március 11-én a Szentesi Kinizsi Sportkör jubileumi közgyűlést tartott fennállásának 70. évfordulója alkalmából.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 100 éve, 1924. március 11-én született dr. Péter Pál orvos.
  • 81 éve, 1943. március 11-én született Füsti Molnár Lajos cukrászmester, önkormányzati képviselő.

Március 12.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 159 éve, 1865. március 12-én a Helytartótanács - hivatkozva az előző évi népgyűlések rendezett tanácsról lemondó határozataira - elrendelte Szentes, Hódmezővásárhely és Csongrád városok törvényszékeinek feloszlatását.
  • 155 éve, 1869. március 12-én a Szentesi Balközép-párt bejelentette, hogy Kossuth Lajos megválasztása érdekében csatlakozik a 48-as párthoz, s nem indít saját jelöltet.
  • 119 éve, 1905. március 12-én megalakult a Magyarországi Építőmunkások Országos Szövetségének Szentesi Csoportja. (Elnök: id. Dancsik József; tagok száma 88 fő.)
  • 92 éve, 1932. március 12-én a szentesi gimnázium tornászcsapata megnyerte a középiskolák Budapesten megtartott országos tornászbajnokságát, s védője lett a Krompaszky vándordíjnak. 1920 óta most első ízben lett vidéki csapat a győztes. A felkészítő tanárt, Kálmán Gézát ezüst emlékplakettel tüntette ki a rendező bizottság.
  • 90 éve, 1934. március 12-én az építőipari munkások memorandumot nyújtottak át a polgármesternek, kérve munkaalkalom teremtését. Az emlékiratot 105-en írták alá. (Március 20-án a főispánnak is átadták a memorandumot.)
  • 89 éve, 1935. március 12-én a NEP szentesi szervezete delegációt küldött Budapestre azzal a megbízással, hogy dr. Lázár Andor igazságügy-minisztert, eddigi országgyűlési képviselőt kérjék fel az újbóli jelölés elfogadására. Lázár eleget tett a felkérésnek.
  • 88 éve, 1936. március 12-én az építőipari munkások egy memorandumot adtak át az alispánnak, amely a legégetőbb problémáikat és követeléseiket tartalmazta. Többek között azt szorgalmazták, hogy addig is, amíg a legkisebb munkabérek megállapítására vonatkozó rendelet érvényességét a Szegedi Iparkamara területére, így Szentesre is kiterjesztik, a meginduló középítkezéseken olyan munkabéreket kapjanak, amelyek elérik a létminimumot.
  • 78 éve, 1946. március 12-én hatalmas tömeg részvéte mellett a Szeder-temetőben örök nyugalomra helyezték ifj. Lakos József meggyilkolt rendőrkapitányt. A szertartást Nyíri Sándor református lelkész végezte.
  • 46 éve, 1978. március 12-én a Városi Galériában megnyílt a Munkásábrázolás a képzőművészetben c. kiállítás, amelynek anyagát a Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatták a rendezők. A kiállított festmények, grafikák, szobrok között láthatók voltak Derkovits Gyula és Dési Huber István művei is. A tárlatot Ecsery Elemér művészettörténész nyitotta meg.

Születések, halálozások

szerkesztés

Március 13.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 155 éve, 1869. március 13-án Szentesre érkezett Csengery Imre, a helybeli Deák-párt képviselőjelöltje. Bevonulásakor a főtéren egybegyűlt tömeg Kossuth Lajost éltette.
  • 134 éve, 1890. március 13-án az uralkodó gróf Szapáry Gyulát nevezte ki miniszterelnökké.
  • 120 éve, 1904. március 13-án a szentesi építőipari munkások szakgyűlést tartottak, amelyen sürgették a Csongrád megyei építkezési munkaviszonyokra vonatkozó szabályrendelet végrehajtását. A szakgyűlésen 96 kőműves- és ácssegéd vett részt.)
  • 105 éve, 1919. március 13–14 között Jócsák Kálmán kormánybiztos-főispán kérésére az éjszaka folyamán Szegedről szociáldemokrata karhatalmi különítmény érkezett Szentesre Neuberger Frigyes karhatalmi parancsnok vezetésével. Oka: Jócsák kormánybiztos tudomására jutott, hogy a kommunisták meg akarják zavarni a március 15-i szociáldemokrata népgyűlést, és állítólag kézbe akarják venni a hatalmat Szentesen.
  • 35 éve, 1989. március 13-án a Művelődési és Ifjúsági Házban a „Nyilvánosságról hétfőn hétkor” c. sorozat felkért előadói voltak Dóczi Gábor városi párttitkár és Szirbik Imre tanácselnök, akik a helyi nyilvánosság helyzetét taglalták, válaszolva a megjelent érdeklődők kérdéseire.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 34 éve, 1990. március 13-án 51 éves korában elhunyt Dóczi Gábor (1938–1990) tanár, 1966–1969 között a városi tanács művelődési osztályának vezetője, 1969-től 1983-ig a városi pártbizottság politikai munkatársa, majd titkára, 1983–1987 között városi tanácselnök, 1987-től 1989-ig a városi pártbizottság első titkára, a Munka Érdemrend ezüst és arany fokozatának birtokosa.

Március 14.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 175 éve, 1849. március 14-én a városi közgyűlés elrendelte, hogy a pesti március 15-i nagy nap első évfordulójának emlékére a következő napon 10 órakor minden szentesi templomban tartsanak hálaadó istentiszteletet, s a lelkészek mondjanak imát a magyar szabadságharc diadalmas befejezéséért.
  • 114 éve, 1910. március 14-én dr. Molnár Jenő országgyűlési képviselő beszámoló népgyűlést tartott a szentesi Kossuth téren. Társaságában volt Justh Gyula országos pártelnök és Szappanos István országgyűlési képviselő, akik szorgalmazták Molnár Jenő újbóli jelölését. A népgyűlés határozatilag kimondta, hogy a Justh Gyula vezette Függetlenségi és 48-as Párt politikáját helyesli és támogatja; Molnár Jenő beszámolóját elfogadja, neki bizalmat szavaz. Ezek alapján Justh Gyula Molnár Jenőt a párt hivatalos jelöltjének nyilvánította.
  • 110 éve, 1914. március 14-én a városi képviselőválasztások alkalmával a 48-as körök és az ún. városi párt (kormánypárt) paktumot kötött a mandátumok elosztásáról, amelynek értelmében az ellenzéknek 32, a kormánypártnak 18 képviselői hely jutott. A Szentesi Kossuth Lajos Pártkör nem csatlakozott a paktumhoz, elítélte azt.
  • 78 éve, 1946. március 14-én Szentesre érkezett Révai József és Kádár János, az MKP központi titkárságának két tagja, és összehívta a szentesi és a Csongrád megyei pártvezetőséget. A Lakos-gyilkossággal összefüggésben kilenc főt kizártak a pártból, tíz főnek pedig felfüggesztették tagságát. Köztük voltak a gyilkosok, valamint a felbujtók és a cinkosok egy része.
  • 36 éve, 1988. március 14-én a Művelődési és Ifjúsági Házban ismét megrendezték a közönség körében népszerű „Csak ma!” c. talk-showt. Friderikusz Sándor műsorvezető vendégei voltak: Pécsi Ildikó színművésznő, Nádas György humorista és Kovács Ádám, a Celladam csoport vezetője.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 206 éve, 1818. március 14-én született Szentesen Horváth Ferenc (1818-1883) ügyvéd, Szentes első, szabadságharc alatti országgyűlési képviselője, volt városi tanácsnok, főkapitány, járási főszolgabíró, vármegyei árvaszéki elnök.
  • 176 éve, 1848. március 14-én Szentesen született Pólya Ferenc (1848-1901) gimnáziumi tanár, a Horváth Mihály Önképzőkör megalakítója, városi és megyei képviselő, a Kaszinó jegyzője, majd elnöke. (1873-tól haláláig Szentesen működött.)
  • 83 éve, 1941. március 14-én 56 éves korában hunyt el dr. Lakos István (1885-1941) városi főjegyző, polgármester-helyettes, nemes műpártoló.

Március 15.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 175 éve, 1849. március 15-én valamennyi felekezet lelkésze eleget tett a közgyűlés kérésének, egyedül Leeb Mátyás katolikus plébános nem. A reggeli misét ugyan megtartotta, de ezt követően bezárta a templomot és eltávozott Szentesről. A 10 órára összegyűlt hívek egy ideig türelmesen vártak papjukra, majd felnyitották a templomot, és pap nélkül maguk tartották meg az ünnepi ájtatosságot. A közgyűlés megrótta a plébánost hazafiatlan magatartása miatt, s feljelentette Vukovics Sebő teljhatalmú országos biztosnál.
  • 129 éve, 1895. március 15-én a Függetlenségi és 48-as Párt szervező nagygyűlést tartott Szentesen. A helyi pártkörök mellett képviseltették magukat a megye számos településének függetlenségi 48-as pártkörei is. Az országos intézőbizottság részéről beszédet tartottak: Ugron Gábor országos pártelnök, Meszlényi Lajos és Sima Ferenc országgyűlési képviselők.
  • 126 éve, 1898. március 15-én az 1848. évi forradalom 50. évfordulója alkalmából felállították Szentes főterén Kossuth Lajos mellszobrát, Kis György és Gerenday Béla alkotását. (Ma a városházán látható.)
  • 120 éve, 1904. március 15-én az I. 48-as Népkör népgyűlést tartott a Kossuth téren. Napirend: Az általános politikai helyzet. Szónokok: dr. Molnár Jenő és dr. Tasnády Antal.
  • 120 éve, 1904. március 15-én a Szentesi Általános Népkör népünnepéllyel egybekötött népgyűlést tartott.
  • 119 éve, 1905. március 15-én a Szentesi Általános Népkör népgyűlést tartott a Kossuth téren az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetése érdekében.
  • 117 éve, 1907. március 15-én a város megvendégelte a 48-as öreg honvédeket, akik közül 21-en éltek még Szentesen.
  • 105 éve, 1919. március 15-én Neuberger Frigyes karhatalmi parancsnok kihirdette a statáriumot Szentesen. Megkezdődött a kommunista nemzet- és polgárőrök lefegyverzése.
  • 104 éve, 1920. március 15-én Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök és kormánya letette a hivatali esküt a kormányzó előtt.
  • 99 éve, 1925. március 15-én a Szentesi Kossuth Lajos Pártkör ünnepi megemlékezésén dr. Búza Barna ny. földművelésügyi miniszter tartott alkalmi beszédet, bírálva a kialakult politikai viszonyokat.
  • 85 éve, 1939. március 15-én a magyar honvédség alakulatai megkezdik Kárpátalja megszállását.
  • 78 éve, 1946. március 15-én egy nyomozócsoport élén leutazott Szentesre Péter Gábor rendőr vezérőrnagy, a Magyar Államrendőrség politikai rendészeti osztályának vezetője, és a Lakos-ügyben átvette a kihallgatások irányítását. Két nappal később a tetteseket őrizetbe vették, és Budapestre, az Andrássy út 60-ba szállították.
  • 43 éve, 1981. március 15-én a Horváth Mihály és a Kossuth utca sarkán épült ötszintes lakó- és szolgáltatóház homlokzatán ünnepélyesen leleplezték Horváth Mihály történetíró-püspök, volt vallás- és közoktatásügyi miniszter, Szentes nagy szülöttének bronzból készült mellképét, Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész alkotását.
  • 42 éve, 1982. március 15-én nagysikerű koncertet tartott a 100 Folk Celsius együttes.
  • 35 éve, 1989. március 15-én az ünnepi program összeállítói az alábbi szándéknyilatkozatot tették közzé a Szentesi Életben: „Ez évben az ország más formában kívánja megünnepelni március 15-ét, mint az előző években. Szeretnénk, ha Szentesen is nemcsak a középiskolások ünnepe lenne, hanem ténylegesen nemzeti, társadalmi ünnep. A megemlékezésbe be akarjuk vonni a város lakosságának valamennyi rétegét.” Az igen változatos programból néhány: autós és motoros rali-verseny; koszorúzás a Kossuth és a Horváth Mihály szobroknál; középiskolások városi vetélkedője; a Horváth Mihály Gimnázium új könyvtárának felavatása; kerékpárverseny az általános iskolások részére; emlékülés a levéltárban: Szentesi honvédek az 1848/49-es szabadságharcban címen előadást tart dr. Barta László levéltár-igazgató. Amatőr könnyűzenei együttesek koncertje a Kossuth téren, nemzedéki vetélkedő az Ifjúsági Házban, végül nosztalgia diszkó.
  • 34 éve, 1990. március 15-én dr. Barta László levéltár-igazgató, erdélyi szövetségi elnök és Ludányi István vöröskeresztes titkár képviselték az anyavárost az újszentesi nemzeti ünnepségen, ahol megkoszorúzták a 48-as honvédek emlékművét.
  • 34 éve, 1990. március 15-én a Szentesi Élet „Választási különkiadás”-t jelentetett meg. Hivatalos közleményként ismertette, hogy a Csongrád megye 5. számú országgyűlési egyéni választókerületbe tartozó települések Szentes, Szegvár, Nagymágocs, Derekegyház, Nagytőke, Eperjes, Fábiánsebestyén és Árpádhalom; a választási bizottság elnöke dr. Molnár Margit. Az aláírásgyűjtés eredményeként az egyéni választókerület jelöltjei a következők: Bertus Pál (MSZMP), dr. Demeter Attila (MSZP), dr. Horváth György (Hazafias Választási Koalíció), Imre Károly (FKgP), Keserű Imre (független), László Béla (SZDSZ), dr. Papp Lehel György (MDF), dr. Simor Ferenc (KDNP), Török János (Agrárszövetség). A pártlistán szerepelnek: Hazafias Választási Koalíció, SZDSZ, Magyar Néppárt, MSZMP, Nemzeti Kisgazda és Polgári Párt, FIDESZ, MDF, MSZP, FKgP, Agrárszövetség, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, KDNP. A szavazás időpontja március 25. (vasárnap) reggel 6-tól este 18 óráig.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 163 éve, 1861. március 15-én született Heltai Ferenc (1861-1913) közgazdasági író, lapszerkesztő, Budapest volt főpolgármestere, az Újságírók Gazdasági Egyesületének elnöke, az Osztrák-Magyar Gázgyár Társaság igazgatója, a Fővárosi Gázművek vezérigazgatója, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, Szentes szülötte.
  • 96 éve, 1928. március 15-én született Fogas Pál ny. MÁV főfelügyelő, újságíró.
  • 81 éve, 1943. március 15-én született Szűcs Lajos igazgató-tanár, önkormányzati képviselő.

Március 16.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 155 éve, 1869. március 16-án Csengery Imre fegyveres fedezet mellett tartotta meg programbeszédét. A három és fél órás beszéd után a szentesi nép nem a szónokot, hanem Kossuth Lajost éltette.
  • 128 éve, 1896. március 16-án a városi képviselőválasztáson a 48-as ellenzék fölényes győzelmet aratott, amennyiben a megválasztott 50 új képviselőből 48 az ellenzékhez tartozott.
  • 118 éve, 1906. március 16-án a kormány feloszlatta a koalíció vezérlő bizottságát. Indok: túllépte az alkotmányos határokat és tettleges ellenállásra izgatott.
  • 105 éve, 1919. március 16-án Jócsák kormánybiztos utasítására letartóztatták dr. Nagy Endre leváltott rendőrkapitányt, és további eljárás céljából Budapestre kísérték.
  • 100 éve, 1924. március 16-án megalakult a Szentesi Iparos Nőegylet.
  • 98 éve, 1926. március 16-án Rónai Ernő Béla vette át a Szentesi Kisgazda c. politikai napilap szerkesztését.
  • 89 éve, 1935. március 16-án váratlan fordulatként Bálint József, a Szentesi Kisgazda Párt elnöke bejelentette, hogy pártja jelöltjeként indul az országgyűlési választásokon.
  • 79 éve, 1945. március 16-án Erdei Mihály földmunkást, a Szakszervezeti Bizottság titkárát választották meg a Szentesi Nemzeti Bizottság elnökévé.
  • 55 éve, 1969. március 16-án „Katona Kiss Ferenc és neje Túri Júlia” néven képzőművészeti alapítvány született városunkban. Az alapító okirat a díjazott művészt kötelezi arra, hogy egy alkotását a városnak ajándékozza. Az így kialakuló gyűjteményt a kuratórium gondozza. Az alapítványt létrehozók szándéka egyrészt az volt, hogy segítsék a pályakezdő fiatal, tehetséges képzőművészeket, másrészt pedig az, hogy gyarapodjon a város festészeti kincse.
  • 35 éve, 1989. március 16-án „Katona Kiss Ferenc és neje Túri Júlia” néven képzőművészeti alapítvány született városunkban. Az alapítvány működését biztosító kuratórium elnöke Tóth Attila művészettörténész, a megyei művelődési osztály főelőadója. Az alapító okirat a díjazott művészt kötelezi arra, hogy egy alkotását a városnak ajándékozza. Az így kialakuló gyűjteményt a kuratórium gondozza. Az alapítványt létrehozó Katona Kiss Ferenc festőművészt és feleségét kettős szándék vezérelte: egyrészt az, hogy segítsék a pályakezdő fiatal, tehetséges képzőművészeket, másrészt pedig az, hogy gyarapodjon a város festészeti kincse. Az alapítvány díját első alkalommal 1990 januárjában ítélik oda.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 224 éve, 1800. március 16-án született Szentesen Hadzsy György ügyvéd, 1835-től városi tanácsnok, jegyző, főkapitány, majd főügyész, a szentesi örökváltsági szerződés egyik előkészítője, Hadzsy János orvos édesapja.

Március 17.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 148 éve, 1876. március 17-től a Tisza elöntéssel fenyegette Szentest, de a hatékony védekezés eredményeként a veszély április közepére elhárult.
  • 143 éve, 1881. március 17-én a városi közgyűlés 600 000 forintot szavazott meg vasútépítés céljára.
  • 118 éve, 1906. március 17-én Áchim L. András megalakította a Magyarországi Független Szocialista Parasztpártot Békéscsabán. Programjában követeli az általános, egyenlő és titkos választójogot, a tízezer holdon felüli saját kezelésű birtokok megszüntetését, nyugdíjat a földműveseknek, paraszti érdekképviseleti rendszer kiépítését.
  • 80 éve, 1944. március 17-én az ellenzéki pártok képviselői figyelmeztették Kállay miniszterelnököt a német megszállás veszélyére, és felajánlották pártjaik támogatását az ellenálláshoz.
  • 79 éve, 1945. március 17-én a minisztertanács elfogadta a földreformról szóló 600/1945. sz. rendeletet. Lényege: teljes egészében elkobzandó a háborús bűnösök, a nyilas és más nemzetiszocialista vezetők földbirtoka; megváltás ellenében igénybe kell venni a 100 holdon felüli úri és a 200 hold feletti paraszti birtokokat; az 1000 holdnál nagyobb birtokok teljes egészükben kisajátítandók; a gazdasági cselédek és a mezőgazdasági munkások mellett birtokuk kiegészítésére a szegényparasztok is földhöz juttatandók.
  • 42 éve, 1982. március 17-én a Művelődési és Ifjúsági Ház Pódium termében „Lengyelország ma” címen külpolitikai fórumot tartott Meruk József, az MTI varsói tudósítója és Juszt László újságíró.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 156 éve, 1868. március 17-én született ifj. dr. Pollák Sándor (1868–1931) szentesi kórházi vezetőorvos.
  • 141 éve, 1883. március 17-én hunyt el Horváth Ferenc (1818-1883) ügyvéd, Szentes első, szabadságharc alatti országgyűlési képviselője, volt városi tanácsnok, főkapitány, járási főszolgabíró, vármegyei árvaszéki elnök.
  • 69 éve, 1955. március 17-én 78 éves korában elhunyt Török Sándor (1877-1955) földmunkás-kubikos, az 1900-ban alakult Szentesi Földművelő Munkások Egyletének alapító tagja és elnöke, 1919-ben a városi és a megyei direktórium tagja. A Tanácsköztársaság idején vállalt szereplése miatt Romániába internálták. (1959-ben utcát neveztek el róla; ma Munkás u.)

Március 18.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 155 éve, 1869. március 18-án a Szentesi 48-as Párt megtartotta utolsó választási nagygyűlését, amelynek vezérszónoka Ferenczy Sándor volt. Beszéde miatt politikai ellenfelei felségsértéssel és nyilvános lázítással vádolták meg. Erre hivatkozva Mikecz Ferenc főszolgabíró lefogatta és a szegvári megyei börtönbe hurcoltatta.
  • 152 éve, 1872. március 18-án a városi képviselő-testület elfogadta Szentes város új szervezési és működési szabályrendeletét. Ennek értelmében a városi képviselő-testület taglétszáma 200 fő; fele virilis, fele választott képviselő. Az ügyek intézését öt osztály végzi (háztartási, pénzügyi, jogi, gazdászati, rendőri osztályok), az osztályok élén egy-egy tanácsnok áll. A város összes alkalmazottainak a száma 105 fő.
  • 96 éve, 1928. március 18-án megtörtént a MÁV motorgarázs műszaki átadása. Az 50x40 méteres, 2000 m2 alapterületű, monolit vasbeton szerkezetű, 42 pillérre épült létesítmény építési munkálatait Vass Jenő budapesti főmérnök irányította.
  • 92 éve, 1932. március 18-án a városi közgyűlés határozatot hozott egyes utcák átkereszteléséről, illetve a névtelen utcák elnevezéséről.
  • 41 éve, 1983. március 18-án az alsó református temetőben felavatták Árvai Bálint (1875–1919) cipész, a korai szentesi munkásmozgalom kiemelkedő alakja, a román megszállók által 1919-ben kivégzett mártír díszsírját.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 108 éve, 1916. március 18-án 76 éves korában elhunyt Dósa Elek (1840–1916) gimnáziumi tanár, aki 1866-tól 1898-ig oktatta a latin, görög és magyar nyelvet a szentesi főgimnáziumban.
  • 80 éve, 1944. március 18-án hunyt el dr. Dósa István (1879-1944) alispán.

Március 19.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 114 éve, 1910. március 19-én megtörtént dr. Cicatricis Lajos főispán hivatalos beiktatása.
  • 105 éve, 1919. március 19-én a baloldali és a jobboldali erők követelésének engedve, Jócsák Kálmán kormánybiztos felmentette állásából dr. Kerekes Sámuel szentesi polgármestert. A hivatal vezetését dr. Négyesi Imre helyettes polgármester vette át.
  • 85 éve, 1939. március 19-én Sima László író, újságíró, lapszerkesztő, városunk monográfusa Budapesten megtartotta székfoglaló előadását a Magyar Nemzeti Irodalmi Társaságban „Az ezeresztendős Szentes” címen.
  • 80 éve, 1944. március 19-én a német csapatok megszállták Magyarországot. A Békepárt a németek elleni fegyveres harcra szólította fel az ország lakosságát.
  • 72 éve, 1952. március 19-én a Magyarországi Bércséplők és Géptulajdonosok Országos Szövetségének szentesi fiókszövetsége Ragó Antal országgyűlési képviselő, BM által kinevezett miniszteri biztos rendelete alapján megszűnt.
  • 55 éve, 1969. március 19-én nagysikerű koncertet adott Szentesen a világhírű Bartók vonósnégyes.
  • 44 éve, 1980. március 19-én a Tóth József Színházteremben bemutatták a Folytassa Hacsek c. kabaréműsort. Közreműködtek: Kibédi Ervin, Hlatky László, Rodolfó, Szuhay Balázs, Lórán Lenke, Karda Beáta.
  • 1984. március 19-én Furcsa páros címen műsort adott Hernádi Judit és Szombathy Gyula a Művelődési és Ifjúsági Házban.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 136 éve, 1888. március 19-én 63 éves korában elhunyt Mikecz Ferenc (1826–1888) ügyvéd, volt Csongrád vármegyei táblabíró, városi tanácsnok, Szentes járási főszolgabíró, a Bökény-Mindszenti Tiszaszabályozó Társulat pénztárnoka és jegyzője.
  • 125 éve, 1899. március 19-én hunyt el Dunaháti Mészáros Ferenc városi alkapitány.

Március 20.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 128 éve, 1896. március 20-án id. Temesváry Antal, a II. 48-as Népkör elnöke mozgalmat indított Balogh János polgármesterré választása érdekében. Mivel a Függetlenségi és 48-as Párt hivatalos jelöltje Burián Lajos lett, Temesváry kilépett a pártból, bejelentve, hogy mindent elkövet Balogh megválasztásáért. Ennek jegyében szövetségre lépett a helyi kormánypárti képviselőkkel.
  • 125 éve, 1899. március 20-án megalakult a Szentesi Kőműves és Ács Segédek Önképző Egylete.
  • 120 éve, 1904. március 20-án a Szentesi Földművelő Munkások Egylete földmunkás gyűlést tartott a városi közgyűlési teremben. Napirend: 1. A szentesi földművelő és kubikos munkások helyzete a mai rendszerben. 2. Szociális reformok. 3. A földművelő munkások szervezkedése. 4. A földművelő kongresszuson való képviselet. Előadók: Török Sándor, Kiss József és Békési Imre.
  • 114 éve, 1910. március 20-án a szentesi függetlenségi 48-as körök népgyűlést tartottak. Határozatilag kimondták, hogy az országgyűlési függetlenségi és 48-as pártok között dúló testvérharcot elítélik, kárhozatosnak, nemzetrontónak tartják, ezért azt óhajtják, hogy az országgyűlési függetlenségi pártok minél előbb egyesüljenek és együttes erővel menjenek bele a választási küzdelembe. Kimondták továbbá, hogy a szentesi függetlenségi párt egyik árnyalathoz sem csatlakozik.
  • 105 éve, 1919. március 20-án az antant katonai misszió vezetője, Fernand Vix alezredes, átadta a köztársasági elnöknek a magyar-román demarkációs vonal kialakításáról szóló jegyzéket. Károlyi Mihály szóban közölte az alezredessel, hogy a jegyzékben foglalt követelések nem teljesíthetők.
  • 105 éve, 1919. március 20-án lemondott Berinkey Dénes miniszterelnök és kormánya.
  • 100 éve, 1924. március 20-án a Kossuth Párt és a Függetlenségi 48-as Párt egyesült; az új párt neve Országos Kossuth Párt. Elnöke Rupert Rezső.
  • 50 éve, 1974. március 20-án a Tóth József Színházteremben nagysikerű koncertet tartott a Bergendy együttes.
  • 38 éve, 1986. március 20-án Szentes vendége volt Hegedűs Géza író, irodalomtörténész. Délelőtt a Horváth Mihály Gimnáziumban rendhagyó irodalmi órát tartott a modern dráma kialakulásáról; délután pedig a Helyőrségi Művelődési Otthonban szerepelt Évezredek katonaerényei c. előadásával.
  • 38 éve, 1986. március 20-án a Művelődési és Ifjúsági Ház meghívására Szentesre látogatott dr. Czeizel Endre, az orvostudományok doktora, aki Családtervezés és genetika c. előadása után válaszolt a megjelent érdeklődők kérdéseire.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 130 éve, 1894. március 20-án 92 éves korában Turinban (Torinó) elhunyt Kossuth Lajos (1802–1894). Országszerte gyászünnepségeket tartottak. Turini ravatalánál Sima Ferenc országgyűlési képviselő helyezte el Szentes város koszorúját; a parlament megbízásából közreműködött Kossuth hamvainak hazaszállításában és az országos gyászünnepély megszervezésében.

Március 21.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 176 éve, 1848. március 21-én népgyűlést tartottak Szentesen, amelyen Boros Sámuel főbíró beszámolt a március 15-diki pesti eseményekről, és ismertette a magyar nemzet kívánságait tartalmazó 12 pontot. A szentesiek lelkes éljenzéssel fogadták a pontokat.
  • 162 éve, 1862. március 21-én az uralkodó kinevezte Petrovics István királyi biztost Csongrád megye főispáni helytartójává.
  • 155 éve, 1869. március 21-én Ferenczy Sándor lefogása és elhurcolása nagy felháborodást váltott ki városszerte. Tervként felmerült erőszakos kiszabadítása is. Irányi Dániel a Magyar Újság címoldalán nyilatkozott az ügyben, ijesztgetésnek minősítve a kormánypárt szentesi akcióját.
  • 150 éve, 1874. március 21-én az uralkodó felmentette tisztségéből Szlávy József miniszterelnököt, s utódául Bittó Istvánt nevezte ki.
  • 149 éve, 1875. március 21-én a Szentesi Deák-párt kifejezte bizalmát az új kormány iránt, és a régi elnevezés helyett felvette a Szabadelvű Párt nevet.
  • 146 éve, 1878. március 21-én Tisza Kálmán miniszterelnök-belügyminiszter jóváhagyta Csongrád vármegye székhelyének Szegvárról Szentesre leendő áttételéről szóló megyegyűlési határozatot, egyben tudatta, hogy a Szentesen építendő új székházra 5000 forintot az állampénztárból segélyként kiutalványoz.
  • 115 éve, 1909. március 21-én a Szentesi Építőiparosok Szövetsége kerületi ülést tartott a Tóth József Színházteremben. Budai János elnök megnyitója után dr. Nagy Emil országgyűlési képviselő és Farkas Elek országos főtitkár tartott előadást.
  • 105 éve, 1919. március 21-én Vix alezredesnek átadták a magyar kormány elutasító válaszát az előző napi jegyzékre.
  • 105 éve, 1919. március 21-én tárgyalások indultak a Gyűjtőfogházban a letartóztatott kommunista vezetők és a szociáldemokraták között. A MSZDP vezetőségi ülésén elhatározták a KMP-vel való megegyezést. A Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt egyesült. Az egyesült párt ideiglenes neve Magyarországi Szocialista Párt.
  • 105 éve, 1919. március 21-én a Budapesti Munkástanács ülése határozatot hozott a hatalom átvételéről.
  • 105 éve, 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot.
  • 105 éve, 1919. március 21-én megalakult a Forradalmi Kormányzótanács; elnöke Garbai Sándor.
  • 55 éve, 1969. március 21-én a Marx téren (ma Apponyi tér) felavatták Marton László szobrászművész bronzból készült Tanácsköztársasági emlékművét, amely két mezítlábas, szikár földmunkás-kubikost ábrázol.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 92 éve, 1932. március 21-én született dr. Balázs György kandidátus, helytörténész, ny. főiskolai tanár.

Március 22.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 155 éve, 1869. március 22-én országgyűlési képviselőválasztást tartottak Szentesen. A Deák-párti jelölt visszalépése következtében ellenjelölt nélkül, közfelkiáltással Kossuth Lajost választották Szentes országgyűlési képviselőjévé. (A Deák-párt Csongrád megye többi választókerületében is vereséget szenvedett.)
  • 153 éve, 1871. március 22-én beiktatták Csongrád vármegye főispáni hivatalába kiszombori Rónay Lajost.
  • 109 éve, 1915. március 22-én az orosz csapatok bevették az 1914 szeptembere óta körülzárt galíciai Przemysl várát. (120.000 hadifoglyot ejtettek, köztük 377 szentesit.)
  • 105 éve, 1919. március 22-én a lapok közölték a Forradalmi Kormányzótanács és a Magyarországi Szocialista Párt “Mindenkihez!” című kiáltványát. Lényege: kinyilvánítja a proletárdiktatúrát, bejelenti a Tanácsköztársaságot, a két munkáspárt egyesülését, a bankok, bányák, üzemek államosítását, proletár hadsereg szervezését, a Szovjet-Oroszországgal való eszmei és fegyveres közösséget.
  • 105 éve, 1919. március 22-én Jócsák Kálmán kormánybiztos-főispánhoz két távirat érkezett, amelyekből értesülhetett a hatalmi viszonyokban bekövetkezett változásokról. Az egyiket az egyesült párt titkárságától kapta, a másikat Landler Jenő belügyi népbiztostól, amelyben a kormánybiztost felmentette állásából.
  • 105 éve, 1919. március 22-én a belügyi népbiztos táviratot intézett a Szentesi Munkástanácshoz is; ebben tudatta a kormánybiztos-főispán felmentését, és felhívta a tanácsot háromtagú direktórium választására. A Munkástanács azonnal összeült és határozatilag kimondta a város vezetésének átvételét. A közélelmezési üzemek vezetésével háromtagú direktóriumot bízott meg, amelynek tagjai: Sima László újságíró, Béládi József főmolnár és Lampel Jenő kenyérgyári üzemvezető. Erről még ezen a napon az Alföldi Újság rendkívüli kiadása tudósított.
  • 99 éve, 1925. március 22-én megalakult a Szentesi Református Ifjak Egyesülete. Elnöke Nagy Imre; tagok száma 50 fő.
  • 88 éve, 1936. március 22-én megalakult a Magyar Gazdák Országos Lovas Egylet szentesi fiókegylete.
  • 80 éve, 1944. március 22-én a kormányzó Sztójay Döme altábornagyot, berlini magyar követet nevezte ki miniszterelnökké.
  • 35 éve, 1989. március 22-én „Dolláros boltot” nyitott a Szentes és Vidéke Áfész az Ady E. utcában. A nyugati valutáért árusító üzletet az Áfész a Skála Metró Turisttal közösen üzemelteti.

Születések, halálozások

szerkesztés

Március 23.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 151 éve, 1873. március 23-án megalakult a Szentesi Szűcs Ipartársulat. (Tagok száma 23 fő.)
  • 140 éve, 1884. március 23–24 között Madame Adam (született Juliette Lamber) francia írónő – gróf Villars francia konzul társaságában – Szentesre látogatott. (A magyar haza címen megjelent könyvében külön fejezetben emlékezett meg szentesi fogadtatásáról.)
  • 105 éve, 1919. március 23-án „Munkástanács” aláírással közlemény jelent meg az Alföldi Újságban „Elvtársak! Munkások! Polgárok!” címmel, amely részletesebben ismertette a tanács határozatait a hatalom átvételéről, a fegyveres erők, a közélelmezés és a pénzintézetek feletti ellenőrzés kézbevételéről. Hasonló közlemény jelent meg a Népakarat c. lapban is. A Munkástanács folytatta ülését, amelyen megjelent Honti Genal Tibor, a szegedi KMP megbízottja, s indítványozta egy népgyűlés összehívását. A Kossuth téren megtartott népgyűlést Kiss Ferenc, a Munkástanács elnöke nyitotta meg, majd Honti Genal Tibor beszélt a proletárforradalom győzelméről. Utána Bárány Árpád és Fenyvesi Lajos ismertették a proletárság teendőit, figyelmeztetve a rend és nyugalom megóvására. A népgyűlés után a Munkástanács tovább ülésezett, és megválasztotta a háromtagú szentesi direktórium tagjait: Sima László újságírót, Török Sándor földmunkást és Berezvai Mihály kőművest. (Április 14-ig ugyanők a megyei direktórium tagjai is.)
  • 79 éve, 1945. március 23-án megalakult a Szentesi Földigénylő Bizottság, amely 30 tagot számlált: 10 szakszervezeti küldöttet, 5 MSZDP-tagot, 5 NPP-tagot, 5 FKgP-tagot és 5 MKP-tagot. Elnöke Nagy György. (Az elnök személye időközben többször változott: Szűcs Mihály, Elekes János, Szabó Antal.) A bizottság legfontosabb feladatai: az igénybe vehető földek, az igényjogosultak összeírása és a felosztás tervének elkészítése. A bizottság megállapította, hogy a város határában 6713 hold föld kerülhet megváltásra. A város területén 2345 földigénylő és 1100 házhelyigénylő jelentkezett. Szeptember 30-ig 473 jogos földigénylő kapott földet. Kiosztottak 3259 holdat, közlegelő maradt 2734 hold, házhelycserére adtak 320 holdat, egyéb tartalékra 400 holdat. A juttatottak közül 1–3 holdat kapott 25 igénylő, 3–5 holdat 175 család, 5–10 holdat 210 család, 10–15 holdat 63 család. A földosztás során a rendelkezésre álló 3337 kh területből 479 család kapott földet.
  • 36 éve, 1988. március 23-án ünnepi tanácsülés keretében átadták a díszpolgári cím adományozásáról szóló oklevelet és kitüntetést Balázs Árpád Erkel-díjas zeneszerzőnek és Dorogi Zsigmondnak, a Magyar Rádió irodalmi szerkesztősége vezetőjének, Szentes város jeles szülötteinek.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 110 éve, 1914. március 23-án született Szentesen Borsos Géza (1914–1966) fazekas, népi iparművész, a Népművészet Mestere (1965). Mezőtúron működött; alapító tagja a Fazekasok Népművészeti Szövetkezetének.
  • 103 éve, 1921. március 23-án 77 éves korában elhunyt Burián Lajos (1844–1921) ügyvéd, volt városi főügyész, 1893–1896 közötti polgármester, a Szentesi 48-as Népkör elnöke. (1945-ben utcát neveztek el róla Szentesen.)

Március 24.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 176 éve, 1848. március 24-én határozatot hoztak Szentesen a nemzetőrség felállításáról, két héttel megelőzve az ez irányú országos és megyei intézkedéseket.
  • 110 éve, 1914. március 24-én a király szentesítette az 1914: XIII-XV. törvénycikkeket, amelyek szabályozzák az esküdtbíróságok előtti eljárást, a sajtójogot és az országgyűlési képviselőválasztó kerületek beosztását.
  • 107 éve, 1917. március 24-én Donáth Lajos zeneszerző, a budapesti Magyar Színház, majd a berlini Kurfürsten-Oper volt karnagya a Szentesen állomásozó 21. honvéd pótzászlóalj önkénteseként nagy művészestélyt rendezett a Tóth József Színházban a hadiözvegyek és hadiárvák javára.
  • 105 éve, 1919. március 24-én a városi direktórium megbízta dr. Négyesi Imre jogügyi tanácsnokot a polgármesteri teendők ellátásával, a város valamennyi hivatala feletti felügyelettel.
  • 105 éve, 1919. március 24-én Kun Béla külügyi népbiztos jegyzéket intézett az antant nagyhatalmakhoz, amelyben hangoztatta a Tanácsköztársaság békés szándékait, elismerte az 1918. október 13-i belgrádi fegyverszüneti egyezményt, de elutasította a Vix-jegyzéket.
  • 105 éve, 1919. március 24-én Mayor József, a Kormányzótanács sajtódirektóriumának tagja, a vidéki sajtóosztály vezetője körtáviratot küldött a vidéki direktóriumokhoz, amelyben felhívta őket a lapok fenntartására, továbbá a lapok cenzúrázására. A szentesi újságok cenzori teendőinek ellátását a direktórium Lichtenstein Manóra bízta, aki a Népakarat szerkesztőségének tagja volt. Ő lett a Kormányzótanács vidéki sajtóosztályának helyi tudósítója is.
  • 94 éve, 1930. március 24-én 350-400 főnyi munkanélküli vonult fel a megyeházára az alispánhoz, majd pedig a városházára a polgármesterhez, munkát követelve. (Ugyanez megismétlődött március 26-án, április 3-án és április 13-án is.)
  • 92 éve, 1932. március 24-én Matyók Aladár műépítész bemutatta a szentesi strandfürdő elkészült terveit.
  • 89 éve, 1935. március 24-én dr. Lázár Andor igazságügy-miniszter Szentesre érkezett, és megtartotta programbeszédét.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 225 éve, 1799. március 24-én született Pokomándy Gábor (1799-1884) földbirtokos.
  • 155 éve, 1869. március 24-én született Békésen Gonda Julianna (1869–1963) tanárnő, 1890–1924 között a Szentesi Polgári Leányiskola tanára, 32 éven át igazgatója. (Férjezett Pap Lajosné.)
  • 138 éve, 1886. március 24-én született Takács Antal (1886–1971) földmunkás, 1910-től a helyi földmunkásszövetség és SZDP vezetőségi tagja, a munkáskönyvtár kezelője, 1918/19-ben a Munkástanács tagja. A Tanácsköztársaság bukása után Romániába internálták. 1921-től ismét bekapcsolódott a mozgalmi életbe; a kortársak szerint a szentesi munkásmozgalom egyik legnépszerűbb vezetője volt.
  • 113 éve, 1911. március 24-én született Jánoky Sándor (1911-1984) színész.

Március 25.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 255 éve, 1769. március 25-én elfogadták a város - eddig ismert - első szabályrendeletét. A statútum legtöbb pontja a tűz elleni védekezésre vonatkozik, szigorú büntetést helyezve kilátásba az azokat megszegőknek.
  • 176 éve, 1848. március 25-én megalakult a 11 tagú szentesi Nemzeti Őrseregi Bizottság, amelynek elnökévé Molnár István tanácsnokot választották. (Működésének két hete alatt kb. 500 nemzetőrt írtak össze.)
  • 123 éve, 1901. március 25-én megindult a Szentes című társadalmi és ismeretterjesztő hetilap. (Kiadója Bőhm Albert, felelős szerkesztője Csallány Gábor.)
  • 110 éve, 1914. március 25-én az uralkodó dr. Cicatricis Lajost, Csongrád vármegye és Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város főispánját – az állásaiban való meghagyása mellett – kinevezte Szeged szabad királyi város ideiglenes főispánjává. (Beiktatására április 6-án került sor.)
  • 107 éve, 1917. március 25-én az Országos Közélelmezési Hivatal a kenyérfejadagot 34 dkg-ról 28 dkg-ra szállította le. (Szentesen ekkor napi 20 dkg a kenyérfejadag, a cukor és petróleum fejadag pedig havi 1/2 kg, ill. 1/2 l.)
  • 105 éve, 1919. március 25-én ülést tartott a Szentesi Újságírók Szabadszervezete, amelyen Hivatásos Újságírók Szakszervezetévé alakult. Az értekezlet kimondta, hogy a proletárdiktatúra hathatós támogatása érdekében és a papírhiányra való tekintettel a Szentesi Lap, valamint a Szentes és Vidéke c. újságokat be kell szüntetni; ezek munkatársai a Népakarat és az Alföldi Újság szerkesztőségébe lépnek át.
  • 101 éve, 1923. március 25-én műsoros megemlékezést tartottak a Tóth József Színházteremben Petőfi Sándor születésének 100 éves évfordulója alkalmából. Ünnepi beszédet mondott dr. Négyesy László irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, városunk jeles szülötte.
  • 89 éve, 1935. március 25-én az ajánlási ívek összeszámlálásából kitűnt, hogy Lázár Andorra 7600, Bálint Józsefre 1297 ajánlást adtak le. A választási biztos Lázár ajánlásait elfogadta, Bálint ajánlásai közül viszont 312-tőt érvénytelenített. Mivel Bálint Józsefnek nem sikerült kipótolnia az aláírásokat, a választási biztos törölte a jelöltek közül.
  • 49 éve, 1975. március 25-én Ránki Dezső zongoraművész szóló hangversenyt tartott a Tóth József Színházteremben.
  • 39 éve, 1985. március 25-én a Tóth József Színházteremben előadást tartott a Mikroszkóp Színpad. A Fogjuk a hasunkat c. műsor előadói: Markos György, Nádas György, Koós János, Verebes István, a Defekt együttes és a Kertész-Kocsis duó.
  • 34 éve, 1990. március 25-én az országgyűlési képviselőválasztás első fordulóján Szentesen és a környező községekben 22 475 polgár adta le szavazatát; ez a választásra jogosult állampolgárok 62,10%-a. Az egyéni jelöltekre leadott szavazatok megoszlása a következő: Bertus Pál MSZMP 1318 (5,86%), dr. Demeter Attila MSZP 1396 (6,21%), dr. Horváth György Hazafias Választási Koalíció 941 (4,18%), Imre Károly FKgP 4804 (21,37%), Keserű Imre független 1826 (8,12%), László Béla SZDSZ 3338 (14,85%), dr. Papp Lehel György MDF 6040 (26,87%), dr. Simor Ferenc KDNP 855 (3,80%), Török János Agrárszövetség 1957 (8,70%). Mivel egyik jelölt sem kapott abszolút többséget, április 8-ra kiírták a választások második fordulóját. Az első fordulóban elért eredmény alapján ezen három jelölt indulhatott: dr. Papp Lehel György (MDF), Imre Károly (FKgP) és László Béla (SZDSZ).

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 360 éve, 1664. március 25-én a felső-ausztriai Schenkenfelden mezővárosában született Harruckern János György későbbi császári élelmezési hadbiztos, udvari kamarai tanácsos, német-római birodalmi lovag, 1720-tól Szentes földesura.
  • 105 éve, 1919. március 25-én a Szabolcs-Szatmár megyei Pátrohán született dr. Bacskay Jenő (1919–1989) orvos, 1950–1982 között a szentesi kórház gyermekosztályának vezető főorvosa, a gyermekkórház igazgató-helyettese, majd igazgatója, megyei tanácstag, az egészségügyi albizottság elnöke.
  • 171 éve, 1853. március 25-én 81 éves korában meghalt Kiss Bálint (1772-1853) református lelkész, egyházi író, tankönyvíró, történeti kutató, gazdasági reformer, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a békés-bánáti egyházmegye esperese. (A tudós pap 1799-től haláláig Szentesen szolgált, utca és iskola viseli nevét.)

Március 26.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 150 éve, 1874. március 26-án László Imre országgyűlési képviselő levélben tájékoztatta a Szentesi 48-as Népkört az Egyesült Közjogi Ellenzék megalakulásáról és a májusban tartandó országos ellenzéki népgyűlésről. Erre Szentesről küldötteket hívott.
  • 120 éve, 1904. március 26-án az uralkodó dr. Cicatricis Lajos alispánnak a királyi tanácsosi címet, dr. Pollák Sándor vármegyei főorvosnak pedig a Ferenc József Rend lovagkeresztjét adományozta. A kitüntetettek tiszteletére a vármegyei tisztikar díszlakomát rendezett a színházteremben.
  • 52 éve, 1972. március 26-án a nagy nézettségnek örvendő „Ki mit tud?” TV-s vetélkedő Csongrád megyei döntőjét Szentesen rendezték meg a Tóth József Színházteremben.

Születések, halálozások

szerkesztés

Március 27.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 105 éve, 1919. március 27-én a Csongrád megyei községek munkástanácsai értekezletet tartottak Szentesen. A tanácskozás a vármegye ügyeinek vezetésével Szentes város direktóriumát bízta meg, amely ettől kezdve a vármegyei direktórium feladatkörét is ellátta.
  • 102 éve, 1922. március 27-én népes delegáció kíséretében Szentesre látogatott gróf Bethlen István miniszterelnök, aki a Kossuth téren rendezett népgyűlésen ismertette az Egységes Párt programját. (A miniszterelnök kíséretében voltak többek között: nagyatádi Szabó István pártelnök, Gömbös Gyula ügyvezető alelnök, Mayer János földművelésügyi miniszter, Simonyi Semadam Sándor, Eckhardt Tibor, Bajcsy-Zsilinszky Endre és még sokan mások.)
  • 98 éve, 1926. március 27-én Móra Ferenc író és Juhász Gyula költő előadói estet tartott Szentesen a Tóth József Színházban. (Juhász Gyula ebből az alkalomból írta "Szentes tájain" c. versét, amely a Szentesi Hírlap március 31-i számában jelent meg. Juhász Gyula összes verseiben A szentesi határban címen olvasható.)
  • 40 éve, 1984. március 27-én Remekművek társaságában címmel zenés irodalmi műsort tartott Szentesen Császár Angela és Nagy Attila Jászai-díjas színművész.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 163 éve, 1861. március 27-én született Brassóban (Erdély) Koszta József (1861–1949) festőművész, a Munkácsy-tradíciót folytató ún. alföldi irányzat egyik legjelentősebb képviselője. 1882/83-ban a bécsi akadémia vendéghallgatója, majd 1885–88 között a budapesti Mintarajziskolában Greguss János, Lotz Károly és Székely Bertalan tanítványa. 1891-ben ösztöndíjjal a müncheni akadémiára került, hazatérése után Benczúr Mesteriskoláját látogatta. 1897-ben Hazatérő aratók c. paraszti témájú életképével elnyerte a Műbarátok ösztöndíját, 1900-ban pedig a párizsi Salon Mention Honarable kitüntetését. Rövid ideig Nagybányán dolgozott, ahol Ferenczy Károly művészete hatott rá. 1906-ban elnyerte a Fraknói-díjat, amelyből két évet Rómában tölthetett. A Mezei munkások c. képére kapott Röck-díjból Párizsba, majd az Andrássy-díjból Belgiumba és Hollandiába látogatott. Külföldi útjai után – az 1910-es évek közepén – az Alföldön telepedett le: rövid ideig a Szolnoki Művésztelepen, majd Szentes határában lévő tanyáján dolgozott három évtizeden át. A tanyavilág festőjeként vonult be a művészettörténetbe. Első önálló kiállítását 1917-ben az Ernst Múzeumban rendezte. Számos kitüntetés és díj birtokosa: 1917-ben Wolfner-díjjal jutalmazták, 1935-ben állami festészeti aranyérmet, 1948-ban Kossuth-díjat kapott. A Nemzeti Galéria több festményét őrzi. Hagyatékából 29 festmény a szentesi múzeum tulajdonába került, melyek állandó tárlaton láthatók. 1949-től a helyi múzeum névadója. 1962-ben utcát, 1992-ben iskolát neveztek el róla Szentesen. Városi házát emléktábla jelöli (Zrínyi u. 2.), utcája elején domborműves emlékoszlop áll, Borsos Miklós alkotása (1969). Díszsírban nyugszik Szentesen, a Kálvária-temetőben.
  • 80 éve, 1944. március 27-én született dr. Tóth József vb-titkár, jegyző.

Március 28.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 221 éve, 1803. március 28-án elhelyezték az egykori főtéri központi református népiskola alapkövét. Az ünnepi szertartást Kiss Bálint lelkész végezte, akinek sikerült elérnie, hogy az épület emeletes legyen, téglából és cseréptetővel épüljön. Ez volt a város első emeletes építménye, amelynek terveit Jauernik Ferenc vásárhelyi építőmester készítette. A kivésett alapkőbe óntáblát helyeztek el, amelyre rámetszették az építés dátumát, az egyházi és világi vezetők, tanítók stb. neveit; megörökítve, hogy akkor a szentesi reformátusok száma 8629, az iskolás gyermekek száma pedig 236 fő. A főtérre néző, koraklasszicista stílusú épületben 1804 őszén kezdődött meg a tanítás, majd 1928-ban elbontották, s helyére épült a ma is álló Kiss Bálint Református Általános Iskola. (Az új iskola tervezői Dobovszky József István és Antal Endre helyi építészek.)
  • 150 éve, 1874. március 28-án az Egyesült Közjogi Ellenzék közzétette programját. (Követeli a közös minisztériumok, a delegáció intézménye és a közös hadsereg megszüntetését, az önálló magyar hadsereget, az önálló magyar bank megteremtését, az osztrák államadósságokhoz való hozzájárulás, valamint a vám- és kereskedelmi szerződés revízióját; a megyei önkormányzati rendszer sértetlen fenntartását, az ország területi és politikai egységének megőrzését.)
  • 127 éve, 1897. március 28-án Herczka Miksa szentesi származású magánhivatalnok a képviselőházban megrendezett országos gyorsíró versenyen kitüntető oklevelet nyert. (Herczka a szintén szentesi származású Robicsek János tanítványa.)
  • 114 éve, 1910. március 28-án a szentesi I. és II. 48-as körök választmányai együttes ülést tartottak azzal a céllal, hogy közösen döntsenek az országgyűlési képviselőjelölt személyét illetően. Az öt jelölt közül - dr. Molnár Jenő, dr. Négyesy László, Kalpagos Szabó Imre, Rónay Ákos és dr. Kovács Dénes - egyik sem kapott abszolút bizalmat, ennek ellenére Burián Lajos körelnök dr. Kovács Dénes fővárosi lapszerkesztőt jelentette ki a párt hivatalos jelöltjének. A többség tiltakozásának adott hangot, ennek ellenére a jelölés eredményét nem módosították.
  • 105 éve, 1919. március 28-án toborzó nagygyűlést tartottak a Kossuth téren. Szónokok voltak Sima László és Török Sándor direktóriumi tagok, Fenyvesi Lajos, továbbá a Szegedről menekült Honti Genal Tibor és Bick Adolf.
  • 105 éve, 1919. március 28-án a városi direktórium a Szentesi Ellenőr c. lapot betiltotta, mert a Tanácsköztársaság szempontjából megbízhatatlannak ítélte.
  • 80 éve, 1944. március 28-án Jaross Andor belügyminiszter betiltotta a Szociáldemokrata Pártot, a Független Kisgazdapártot és a Magyar Parasztszövetséget.
  • 34 éve, 1990. március 28-án a Tóth József Színházteremben a Népszínház előadásában bemutatták Csurka István: Házmestersirató c. tragédiáját.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 233 éve, 1791. március 28-án született Bene József (1791-1869) országgyűlési követ.

Március 29.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 175 éve, 1849. március 29-én Vukovics kormánybiztos a szegedi vésztörvényszék elé állíttatta Leeb Mátyás szentesi plébánost. A közvélemény követelte elmozdítását, de akadtak olyanok is, akik hazaárulás címén kötél általi halálra történő elítélését várták. (Utóbb Horváth Mihály vallás- és közoktatásügyi miniszter közbenjárt Leeb érdekében, így semmi bántódása nem esett. 1878-ban bekövetkezett haláláig a szentesi katolikus egyház plébánosa maradt.)
  • 149 éve, 1875. március 29-én a Szentesi Deák-párt és Balközép-párt közös közgyűlést tartott, s kimondta a Szentesi Szabadelvű Párt megalakítását. A fuzionált új párt elnökévé Pokomándy Gábort választották. (Hamarosan Kiss Zsigmond ügyvéd vette át a párt vezetését.)
  • 144 éve, 1880. március 29-én megalakult a Szentesi Iparos Ifjak Képző és Segélyező Egylete. (Alapító elnöke Balázsovits Norbert gimnáziumi tanár, alelnöke Sréter Ferenc.)
  • 127 éve, 1897. március 29-én Komor Marcell budapesti építész "Magyar Szellem" jeligéjű terve nyerte meg a városi szálloda építésére kiírt pályázatot. (A szálloda 1898-ban elkészült = Petőfi Szálló.)
  • 116 éve, 1908. március 29-én a Szentesi Általános Népkör zenés felvonulással egybekötött népgyűlést tartott a Kossuth téren. (Napirend: Miért kell a népnek politikailag és gazdaságilag szervezkednie? Szónok: Magyar Gyula Budapestről.)
  • 105 éve, 1919. március 29-én a Népakarat tudósítást közölt az előző napi toborzó gyűlésről. A “Vörös hadsereg előre!” című cikkében a megszállók kiszorítására, a proletárhatalom megvédésére, a forradalom területi kiterjesztésére szólított fel. Ennek érdekében követelte a Vörös Hadsereg megerősítését.
  • 87 éve, 1937. március 29-én Lőrincz Márton birkózó olimpiai bajnok ünnepélyesen elültette Szentesen azt a tölgyfacsemetét, amelyet 1936-os berlini győzelméért kapott. (Az Olimpiai tölgy a Petőfi Sándor Ált. Iskola előtt ma is látható.)
  • 39 éve, 1985. március 29-én Pollák Antal (1865–1943) feltaláló születésének 120. évfordulója alkalmából a városi tanács és a MTESZ emléktáblát helyezett el a róla elnevezett szakközépiskola falán.
  • 35 éve, 1989. március 29-én megtartotta alakuló ülését az Erdélyi Szövetség Szentesi Szervezete. A 26 alapító tagot számláló egyesület ideiglenes elnökévé dr. Barta László levéltár-igazgatót választották. A szövetség feladataként jelölte meg az erdélyi menekültek lakáshoz, munkához, ruhaneműhöz stb. juttatását, valamint az Erdélyben élő magyarság gyógyszerrel, gyógyászati eszközökkel, élelmiszerrel, taneszközökkel, stb. való segélyezését.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 170 éve, 1854. március 29-én született Szentesen Kulinyi Zsigmond (1854–1905) újságíró, lapszerkesztő. Középiskolai tanulmányait Szentesen és Szegeden, a jogi egyetemet Budapesten és Bécsben végezte. 1873–76 között a Szegedi Híradónál dolgozott. 1874-ben Gelléri Mórral együtt megalapította az Alföldi Iparlapot. 1875/76-ban a Szentesi Lap felelős szerkesztője. 1878-tól a Szegedi Napló főmunkatársa, majd 1884-től felelős szerkesztője. A Vidéki Hírlapírók Egyesületének alapítója és elnöke, a szegedi Dugonics Társaság tudományos osztályának tagja.
  • 159 éve, 1865. március 29-én született Szentesen Pollák Antal (1865-1943) gabonakereskedő, feltaláló, a gyorstávíró megalkotója. (1973-tól az ő nevét viseli a szentesi Műszaki Szakközépiskola; emlékét márványtábla őrzi az iskola falán.)
  • 100 éve, 1924. március 29-én született Szentesen dr. Novobáczky Sándor (1924–1989) újságíró. Pályáját a Szabad Nép c. napilapnál kezdte, majd a Magyar Nemzetnél folytatta. Az Irodalmi Újságban 1956. október 6-án megjelent Különös emberek? c. cikke miatt letartóztatták, majd tíz hónapi börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után évekig letiltották az újságírói pályáról. 1959-ben került a Népsport szerkesztőségébe. 1963-ban a Magyarország c. hetilap alapító tagja, 1968-tól rovatvezetője haláláig.
  • 70 éve, 1954. március 29-én született dr. Imre János vegyészmérnök.

Március 30.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 164 éve, 1860. március 30-án az uralkodó felmentette Albrecht főherceget főkormányzói és főhadparancsnoki tisztségéből, s helyébe – ideiglenes jelleggel – a magyar származású Benedek Lajos táborszernagyot nevezte ki. Ezzel kezdetét vette a Bach-rendszer lebontása.
  • 157 éve, 1867. március 30-án a képviselőház az általános vita után elfogadta az osztrák-magyar kiegyezést megvalósító közösügyi javaslatot.
  • 145 éve, 1879. március 30-án gyűjtési akció indult Szentesen az árvíz által sújtott Szeged, Algyő, Tápé és Dorozsma segélyezésére.
  • 124 éve, 1900. március 30-án megelőzve a kizárást, 51 körtag bejelentette kilépését az I. 48-as Népkörből, ugyanakkor elhatározták egy új népkör alakítását. Ezzel egy időben Burián Lajos és Varga Imre panaszos beadványt intézett a belügyminiszterhez, kérve Sima Ferencnek a tagok sorából való törlését, valamint az alapszabály-ellenesen működő anyakör feloszlatását, és vagyonának az új körre történő átruházását.
  • 114 éve, 1910. március 30-án dr. Molnár Jenő hívei bejelentették, hogy nem veszik tudomásul azt az oktrojált határozatot, amely szerint Kovács Dénes a szentesi 48-as párt hivatalos jelöltje, hanem kitartanak Molnár Jenő jelölése mellett. (Ezzel biztossá vált, hogy a közelgő választáson Szentesen sem sikerül elkerülni a függetlenségi és 48-as pártok testvérharcát.)
  • 105 éve, 1919. március 30-án a Forradalmi Kormányzótanács közzétette XXIII. számú rendeletét a Vörös Hadsereg felállításáról. Szentesen ekkor már 200 vöröskatona menetkészen állt, akiket ezen a napon Hódmezővásárhelyre vezényeltek.
  • 105 éve, 1919. március 30-án a békéscsabai 6. hadosztály toborzóbizottsága megkezdte működését Szentesen. Két nap alatt 44 lovas, 34 tüzér, 11 árkász és 4 távírász katonát, összesen 113 főt toborzott be. Felszerelés céljából a tüzéreket Túrkevére, a lovasokat Orosházára, a távírászokat Békéscsabára, az árkászokat Kunszentmártonba irányították.
  • 41 éve, 1983. március 30-án a Tóth József Színházteremben nagysikerű koncertet tartott a Benkó Dixieland Band.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 112 éve, 1912. március 30-án hunyt el Gerőcz Lajos (1850–1912) református lelkész, városi és megyei képviselő, iskolaszéki elnök, aki 33 éven keresztül szolgált Szentesen.
  • 99 éve, 1925. március 30-án hunyt el Hahn Izidor (1869-1925) takarékpénztári vezérigazgató, az Izraeli Hitközség elnöke.
  • 81 éve, 1943. március 30-án hunyt el Pollák Antal (1865-1943) gabonakereskedő, feltaláló, a gyorstávíró megalkotója, Szentes szülötte. (1973-tól az ő nevét viseli a szentesi Műszaki Szakközépiskola; emlékét márványtábla őrzi az iskola falán.)

Március 31.

szerkesztés

Évfordulók, események

szerkesztés
  • 176 éve, 1848. március 31-én a vármegyei közgyűlés megválasztotta Csongrád Megye Közcsendi Bizottmányát, amely az új, népképviseleti alapon választott megyegyűlés megalakulásáig (május 3-ig) a megye legfőbb hatalmi, igazgatási és önkormányzati szerveként működött. A közcsendi bizottmány minden városba és községbe közcsendi választmányt nevezett ki, amelyek a szentesítésre váró törvények ismertetését és magyarázását, valamint a nemzetőrség szervezését kapták feladatul.
  • 175 éve, 1849. március 31-én elkészült Szentes rendezett tanácsú város új szervezési és működési szabályrendelete.
  • 160 éve, 1864. március 31-én elfoglalta hivatalát Rozgonyi Bertalan, Csongrád megye újonnan kinevezett főispáni helytartója.
  • 160 éve, 1864. március 31-én Szentes újabb pert veszített a függőben lévő örökváltsági ügyben, ezért ismét végrehajtási eljárás fenyegette a várost. Az érintett birtokosok gyűlése 24 fős váltsági küldöttséget alakított Oroszi Miklós volt polgármester elnöklete alatt. Feladata: a kritikusra fordult váltsági ügy kezelése.
  • 112 éve, 1912. március 31-én a szentesi 48-as népkörök tiltakozó népgyűlést tartottak a véderőreform és a választójog tárgyában, amelyhez testületileg csatlakozott a város szervezett munkássága is. (A szónokok között szerepeltek az Országos Választójogi Liga, a Szociáldemokrata Párt és az Országos Kossuth Szövetség központi küldöttei.)
  • 89 éve, 1935. március 31-én ellenjelölt nélkül ismét dr. Lázár Andor igazságügyminisztert választották meg Szentes országgyűlési képviselőjévé. (Utóbb a debreceni mandátumot fogadta el, ezért november végén új választásokat tartottak Szentesen.)
  • 76 éve, 1948. március 31-én Szőke Ferenc lemondása folytán Téli Lajost (SZDP) választották a Szentesi Nemzeti Bizottság alelnökévé.
  • 35 éve, 1989. március 31-én a szentesi Állami Zeneiskola ünnepi hangverseny keretében felvette Lajtha László (1892–1963) Kossuth-díjas zeneszerző és jeles népzenekutató nevét. A névadó életútját és munkásságát Újfalussy József akadémikus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára méltatta.
  • 35 éve, 1989. március 31-én tizenhét OB I-es vízilabda klub részvételével megalakult Budapesten az első magyar vízilabda liga, amelynek elnökévé Kozák Jánost, a Szentesi Vízmű SK vízilabda szakosztályának vezetőjét választották.

Születések, halálozások

szerkesztés
  • 145 éve, 1879. március 31-én hunyt el Hódy Lajos (1830-1879) mérnök.
  • 67 éve, 1957. március 31-én hunyt el Jószai Bálint (1877–1957) gazdálkodó, városi képviselő, a Szentesi Kisgazda Szövetség elnöke, az Ideiglenes Nemzetgyűlés kisgazda képviselője.

A hónap további évfordulói

szerkesztés
  • 304 éve, 1720 márciusában Pápai Ferenc lelkipásztor vette át a református eklézsia irányítását. 1739-ig szolgált Szentesen. Följegyezték, hogy az ő idejében boldog és nyugalmas élete volt az egyháznak.
  • 146 éve, 1878 márciusában megalakult a Budapesten tanuló Szentesi Egyetemisták Társasköre. (1883-tól Csongrád Megyei Kör, 1898-tól Szentesi Kör név alatt működik.)
  • 129 éve, 1895 márciusában a szentesi rendőrkapitány kiderítette, hogy Szentesen és környékén 3000 példányt osztottak szét a Magyarországi Szociáldemokrata Párt "Egy kérdés a magyar nemzethez!" címen kiadott röplapjából, amelyben leleplezték a Szántó Kovács János és társai ellen folyó per tendenciózus előkészítését, és tiltakoztak az ellen, hogy vádlottként azok szerepelnek, akiket bántalmaztak, nem pedig azok, akik a vásárhelyi vérontást előidézték. (Szántó Kovács Jánost az országos tiltakozás ellenére 5 évi börtönre ítélték.)
  • 125 éve, 1899 márciusában ló- és szekérösszeírást tartottak a városban, amelynek eredménye: a lovak száma összesen 5834 (ebből 1002 mén, 1533 herélt, 3299 kanca); kocsik száma összesen 1670 (ebből 43 személyszállító, 63 igás egyfogatú, 1564 kétfogatú); ökrösszekér 85.
  • 124 éve, 1900 márciusában az I. 48-as Népkör több tagja írásos indítványt nyújtott be a választmányhoz, követelve, hogy Kátai Pál Jánost és mindazokat, akik az elmúlt választáson az ellenpárt jelöltjére szavaztak, és ezzel megbontották a párt egységét, zárják ki a körből.
  • 118 éve, 1906 márciusában megalakult a Molnár és Malommunkások Országos Szakegyesületének szentesi csoportja. (Elnök: Janó Antal; a tagok száma 11 fő.)
  • 115 éve, 1909 márciusában Hegedűs László szentesi születésű festőművészt, a Képzőművészeti Főiskola tanárát a Londonban rendezett nemzetközi kiállításon bemutatott képeiért elismerő oklevéllel tüntették ki.
  • 115 éve, 1909 márciusában az Országos Statisztikai Hivatal adatokat kért a Szentesen élő cigányok számáról. A rendőrség által összeállított adatok szerint a városban 97 cigánycsalád él 337 lélekkel. A foglalkozására nézve a legtöbb zenész és alkusz, de akadnak közöttük csirkekofák és napszámosok is. A rendőrségi jelentés megállapította, hogy “a mi cigányaink nagy része értelmes, iskolázott s beolvad a polgári társadalomba”.
  • 115 éve, 1909 márciusában a Dréher Antal Rt. kőbányai sörgyára képviseletet és lerakatot létesített Szentesen a Weisz-udvarban (Kossuth u.).
  • 107 éve, 1917 márciusában dr. Cicatricis Lajos főispánt a király a Lipót-rend lovagkeresztjével, dr. Rimély Dezső ezredorvost, a vármegyei közkórház igazgató-főorvosát pedig a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.
  • 106 éve, 1918 márciusában hunyt el ifj. Nagy Ferenc (1870-1918) kereskedő.
  • 94 éve, 1930 márciusában a hatósági becslések szerint Szentesen a munka- és keresetnélküli földmunkások száma 1500-1600 fő; az építőipari munkások közül munkanélküli 600 fő; az egyéb szakmákhoz tartozó munkásoknak átlagosan 40-60%-a munkanélküli.
  • 78 éve, 1946 márciusában belügyminiszteri engedéllyel Magyartés önálló községgé alakult. Az új község területéhez csatolták Csongrádtól a Mentett-rét nevű, Szentestől pedig a Bökény, Tehenes és Zalota nevű külterületi lakott helyeket. Ezáltal külterületi határa 4750 kh-ra, lakóinak száma pedig 1099 főre növekedett. (1950–1977 között önálló tanácsú község volt. Népessége folyamatosan csökkent; 1970-ben 712 fő. 1977 tavaszán önállóságát elveszítette, közigazgatásilag Szentes városához csatolták.)
  • 55 éve, 1969 márciusában megkezdte üzemelését a Szentesi Hordógyár, az ország egyetlen üzemanyag hordógyára, mely az ipari üzemek vidékre telepítése programjának keretében került városunkba. A mintegy 100 főt foglalkoztató üzem a tervek szerint évente 80–90 ezer db hordót fog gyártani.
  • 55 éve, 1969 márciusában a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet tervei alapján megkezdődött az új, korszerű téglagyár építése.
  • 52 éve, 1972 márciusában a Hámán Kató úti lakótelepen elkészült három 14 lakásos szövetkezeti és állami bérlakásos lakóépület. A lakótelep másik részén hamarosan megkezdődik 202 OTP beruházású lakás (társasház) értékesítése. Befejeződött a lakótelephez szükséges közművek kiépítése.
  • 52 éve, 1972 márciusában az 1968-ban indított Szentesi Életből havonta átlagosan 5300 példány kelt el az elmúlt időszakban.
  • 46 éve, 1978 márciusában közel 3 évi kényszerszünetelés után ismét megjelent a Szentesi Élet c. városi havilap. Felelős szerkesztője Szabó Róbert, aki korábban is szerkesztette az újságot.
  • 45 éve, 1979 márciusában a Kossuth utca déli oldalán megkezdődött két újabb tízemeletes lakóház építése.
  • 44 éve, 1980 márciusában huszonkét fővel megalakult az MHSZ Sárkányrepülő Klubja. A klubtitkár Botka Sándor.
  • 36 éve, 1988 márciusában a Hazafias Népfront és az MHSZ támogatásával a III. kerületben megalakult a Lakókörzeti Szabadidős Sportklub. Az MHSZ klubjaként működő új egyesület szervezője és vezetője Léhi Gábor ny. katonatiszt.
  • 35 éve, 1989 márciusában megalakult Szentesen a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének helyi csoportja; vezetője Faur Zoltán.
  • 34 éve, 1990 márciusában újszentesi delegáció érkezett Szentesre. A két település vezetői szándéknyilatkozatot fogadtak el a testvérvárosi együttműködés megkezdéséről, ezen belül a családi, gazdasági, művelődési, gyógyászati és sportkapcsolatok felvételéről.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Timar56/Szentes/Évfordulónaptár_-_március&oldid=26751730”