Szerkesztővita:Pasztilla/Vitalaparchívum 16

Montenegró az első világháborúban

Függőben

Szia! Örömmel szemléltem az Albánia történetével kapcsolatos jelenlegi munkád eddigi gyümölcseit, és Montenegró első világháborús szerepvállalásával foglalkozó cikkemben tett javításaidat. Azért írok neked, hogy esetleges segítségedet kérjem. A cikk állapotát tekintve nem jár messze attól, hogy elérje a jó szócikk státuszt, de vannak még kidolgozásra váró pontok. Az én angol nyelvtudásom elég szegényes sajnos, és néha nem tudok kiigazodni a külföldi nyelvű forrásokban. Ezért örülnék nagyon neki, ha esetleg -csak ha időd engedi (!) - az (ezen az oldalon lévő cikk állításait beletudnád illeszteni a cikkbe.

Válaszodat előre is köszönöm! –Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2015. december 20., 19:41 (CET)

@Történelem p: Szia! Sokat ígérni ezekre a napokra nem tudok. Gőzerővel próbálom karácsony előtt kidolgozni az Albánia függetlenné válása körüli évek történéseinek szócikkeit. (Sok van még.) Január elején több időm lesz erre, de ha írsz emailt, szívesen atküldöm a magyarul is megjelent Jelavich-könyv Montenegrót, vagy akár csak az első világháborús Montenegrót érintő fejezeteit. Pasztilla 2015. december 20., 19:49 (CET)

Ami a belinkelt anyagot illeti, ha nem bánod, számomra lényegesen egyszerűbb lenne az oldal lefordítása, és azt átlövöm neked bedolgozásra. Pasztilla 2015. december 20., 19:52 (CET)

Szia! Boldog lennék, ha áttudnád küldeni e-mailen az anyagot és ha majd eltudnád küldeni a lefordított cikket!–Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2015. december 20., 19:58 (CET)

@Történelem p: Azt tudom, hogy a szkenneléseket átemaileztem, de nem rémlik, hogy fordítottam volna bármit is. Ez még aktuális? Pasztilla 2016. április 9., 17:18 (CEST)

A Montenegrós cikket lehetőségeim szerint bővítettem, de ha lefordítod a cikket, akkor az abban lévő plusz infókat még beletenném. Üdvözlettel: Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2016. április 9., 19:03 (CEST)

Főve vagy sülve?

Az első, 1848. novemberében választott svájci bundesrat

Tormával vagy mustárral ízlik jobban a kalapod?

A svájciról lásd a képet, az első németről 1871-től: Bundesrat.

--Karmela posta 2016. január 1., 23:22 (CET)

@Karmela: Az osztrák Bundesratról volt szó, nem a Bundesrat szó etimológiájáról ;) Pasztilla 2016. január 1., 23:31 (CET)

Galabru

Szia!

Biztosan láttad, de azért, hogy közelebbi helyen is megmaradjon számodra ha kell a későbbiekben: a Galabru cikkben kitakartam a sírhelyet. Ha már rendben lesz, csak el kell távolítanod ezt a sort, amit beírtam. Hasonló módszerrel lehet más adatoknál is eljárni. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. január 6., 17:12 (CET)

@Hungarikusz Firkász: Szia! Köszi, hogy szóltál, mert nincs a figyelőlistámon. Időközben a boca fejemmel rájöttem, hogy a Wikidatában ott van a sírhely, valószínű, hogy onnan szipkázta be, de ez számomra nagyon fura egy temetetlen ember esetén. Pasztilla 2016. január 6., 17:25 (CET)

Felötlött...

egy kérdés egy cikkel kapcsolatban, ami feltűnt a figyelőmön, 'Az Üstökös' címéről. Szerinted dukál itt a nagybetű? A címlap alapján nem derül ki, mert végig nagybetűs. Szerintem kicsivel kéne az üstököst írni. Hm? – LA^pankuš 2016. január 8., 21:50 (CET)

@Laszlovszky András: Mindenképpen, hiszen folyóiratról van szó, állandó cím. Azok minden tagja nagybetűs: Nők Lapja, Mai Nap, A Hét stb. Pasztilla 2016. január 8., 21:55 (CET)

Viszont a névelőt nem látom a címlapokon. Pasztilla 2016. január 8., 21:58 (CET)

Ja, de. Bocs, mobilképernyő. Pasztilla 2016. január 8., 22:00 (CET)

(Három szerkesztési ütközés után) OK, köszi. Szóval akkor inkább a tulajdonnevekhez tartozik, nekem legalábbis így logikus. – LA^pankuš 2016. január 8., 22:01 (CET)

Ott van az Az, csak nagyon apróban, mindig felül középen. – LA^pankuš 2016. január 8., 22:01 (CET)

Akkor a második hsz tárgytalan. – LA^pankuš 2016. január 8., 22:01 (CET)

Minden cím a tulajdonnevek közé tartozik. Ha egyedi cím lenne, akkor volna Az üstökös a megoldás. Pasztilla 2016. január 8., 22:05 (CET)

Igaz. Ma is okosabb lettem. – LA^pankuš 2016. január 8., 22:12 (CET)

Syrja

Szia! A születésénél (első sor) 1860, a kategória 1880... Valamelyik nem jó. – Burumbátor ^{Mondd, mit tehetnék érted?} 2016. január 9., 11:43 (CET)

CEE Tavasz 2016

Kedves Pasztilla

A Wikipédia szerint örökbe fogadtad Albániát. A kelet és közép-európai Wikimédia egyesületek idén is meghirdetnek a tavalyi szócikkíró versenyhez hasonló szócikkíró versenyt. Az akció meghirdetése szervezési fázisban van. A következő lapon: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Texaner/CEE_tavasz_2016 olvashatod az értékelési elképzeléseket.

Én személy szerint nagyon szeretném, ha a tavalyi évhez hasonlóan az idén is részt venne a magyar nyelvű Wikipédia ezen a versenyen, mivel abszolút aktuálisnak és fontosnak tartom, hogy a mostani zavaros körülmények között igyekezzünk megismerni és az olvasókat is megismertetni környezetünk országai akikkel sorsunk akár akarjuk akár nem összefügg.

Kérlek, ha érdekel ez a verseny február 14-ig olvasd el és véleményezd a https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Texaner/CEE_tavasz_2016 lapon található kiírás tervezetet. A verseny lapját angol nyelven itt találod: https://meta.wikimedia.org/wiki/Wikimedia_CEE_Spring_2016 természetesen itt is megteheted javaslataidat és felteheted kérdéseidet.

Üdvözlettel: --82.131.229.114 (vita) 2016. január 28., 09:49 (CET)Texaner (Hajdu Kálmán)

Szaragyúak kussoljanak

Szaragyúak kussoljanak --Hatalmasat alakított Liptai Klaudia ^vita 2016. február 13., 09:54 (CET)

mit nem értesz, hogy szaragyú vagy? – Hatalmasat alakított Liptai Klaudia ^vita 2016. február 13., 09:54 (CET)

Dr. Giuseppe Gatti

Üdv! Tényleg létezik ez a személy, Albertirsa díszpolgára: http://albertirsa.hu/diszpolgarok, itt az életrajza: http://www.lettere.uniroma1.it/users/giuseppe-gatti, ahogy a szócikkben is szerepelt. Abban a pillanatban, amikor betettem az azonnali-várj sablont, Nyiffi már törölte. Csak úgy mondom. – Vépi ^vita 2016. február 13., 10:44 (CET)

@Vépi: visszaállítom, egy perc. - nyiffi ^üzenj! 2016. február 13., 10:53 (CET)

@Vépi: Látom, én ezt nem találtam meg, csak amit a szerk belinkelt „forrásként”, meg Guglin és más Wikiken keresgéltem eredmény nélkül. Eléggé kérdéses a nevezetessége, arról nem beszélve, hogy szó szerint az általad belinkelt lap szövege. Pasztilla 2016. február 13., 10:57 (CET)

@Vépi: Most nézem, hogy te is belinkelted az albertirsai díszpolgár életrajzaként a római egyetemeset, ami egyfelúől nem életrajz, hanem névjegy, ráadásul egészen biztosan nem egy 75 éves politológusé. Pasztilla 2016. február 13., 10:59 (CET)

Giuseppe Gattit február 12. alá írtad a törlési eljáráson, pedig február 13. van. Apród ^vita 2016. február 13., 13:17 (CET)

No ez tényleg. Kösz. Pasztilla 2016. február 13., 13:52 (CET)

Az év szócikke 2015

		Az év szócikke 2015
		A 2015-ös Az év szócikke versenyen a Qemali-kormány című szócikked történelem kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálok! OrsolyaVirágHardCandy 2016. március 15., 19:25 (CET)

A versenyhez kapcsolódó díjátadóra április 9-én fog sor kerülni, a részleteket lásd itt. A részvételedre mindenképp számítok, kérlek a hivatkozott lapon jelezd, hogy tudsz-e jönni! OrsolyaVirág^HardCandy 2016. március 15., 19:25 (CET)

Nahát.Még vannak hozzá pirosak. Pasztilla 2016. március 16., 01:02 (CET)

Akkor hajrá! És gyere talira! ;-) OrsolyaVirág^HardCandy 2016. március 27., 18:10 (CEST)

Infoboxok

Nem akartam ezt a témát az én vitalapomon a Gárdonyis vita közben megemlíteni, ezért írok neked itt. Szerinted az uralkodóknál mennyire néznek ki hülyén a Magyar Királyság királya vagy a Német-római Császárság császára kifejezések az infoboxokban? Mert szerintem nagyon. Elkezdtem pár szócikkben módosítani Magyarország királyára, de volt, akinek nem tetszett, hogy önkényeskedek, ezért [1], kellene még pár szerkesztő megerősítése arról, hogy jogos a felvetésem. --Lálálá9999 ^vita 2016. április 2., 12:33 (CEST)

@Lálálá9999: Láttam ezt a témát, de nincs különösebb véleményem sem egyik, sem másik irányban. Tagadhatatlan, hogy az általad nehezményezett alak némiképp tautológia (és igen, ez zavaró lehet), ugyanakkor a teljes országnév (Magyar Királyság) elhagyása sem lenne szerencsés szerintem. Talán még egy „Magyar Királyság uralkodója” forma oldhatná meg mindkét problémát. Pasztilla 2016. április 2., 14:03 (CEST)

Megfontolandó. Köszi. --Lálálá9999 ^vita 2016. április 2., 15:21 (CEST)

@Lálálá9999: Hát azt nem állítanám, hogy megfontolandó, csak elmondtam a magam csöppet sem kiérlelt véleményét. Pasztilla 2016. április 2., 19:37 (CEST)

Ahogy akarod. :D - Lálálá9999 ^vita 2016. április 2., 19:53 (CEST)

Párizsi Uniós Egyezmény

Szia! A nemzetközi szerződések helyesírási kérdéseiről a megfelelő kocsmafalon folytatott vita során példaként hoztad fel a Párizsi Uniós Egyezményt.

Magyarországon ezt a kifejezést az 1883-ban elfogadott egyezménnyel kapcsolatban 1970. évi 18. tvr. óta minden egyes jogszabályban és szakmai közleményben nagy kezdőbetűkkel írják. Így idézi az MTA is. Így használja az SZTNH is a honlapján.

Ez - meggyőződésem szerint - bizonyítja, hogy az egyezmény nem csupán egyetlen a sok lehetséges párizsi egyezmény közül, hanem 1 konkrét egyezmény. Tehát tulajdonnevesült. Kipipálható az által idézett d) pont.--Linkoman ^vita 2016. április 2., 14:44 (CEST)

@Linkoman: Nem értünk egyet, de kifejtéssel most még egy rövid ideig adós maradok. Pasztilla 2016. április 2., 19:38 (CEST)

@Linkoman: Az intézménynév tulajdonnévi kategóriáját elég slendrián módon határolták körül a helyesírási szabályzatban, és ezt a hiátust a 12-es szabályzat sem tapasztotta be, továbbra is „hivatalok, társadalmi szervezetek, intézmények, tudományos intézetek, alapítványok, pártok, szövetkezetek, vállalatok és hasonlók” képezik az intézménynevek körét. Azt kell megérteni, mit jelenthet ez a „hasonló”. Az előtte felsoroltak, hivatal, szervezet, intézmény, intézet, alapítvány, párt, szövetkezet és vállalat közös jellemzője talán a jogilag is tisztázott, hivatalosan bejegyzett szervezeti háttér, és ezt a jogilag meghatározott feltételt szokás említeni az intézménynév kritériumaként. A párizsi iparjogvédelmi egyezmény szervezeti hátterét a Szellemi Tulajdon Világszervezete adja, amely valóban intézménynév és ezért minden tagja nagybetűs; de ez az intézménynévi jelleg nem terjed ki a világszervezet által menedzselt valamennyi egyezményre, kezdeményezésre, programra.

Az egyezmény önmagában „csupán” egy nemzetközi együttműködés alapdokumentuma, amelynek dukál az egyedi címeknek járó helyesírás: Párizsi egyezmény az iparjog védelméről. Ezen túl azonban elég nehezen védhető a dokumentum címéből képzett rövidített forma, a párizsi egyezmény vagy párizsi uniós egyezmény címként kezelése, ugyanis ez nem az alapdokumentum címe, annak csak rövidített, kollokviális és köznévi változata, körülírása. Ugyanúgy, ahogy A szövetséges hatalmak és Németország közötti békeszerződésre mindközönségesen versailles-i békeszerződés néven utalunk, köznévi formában.

Természetesen egy konkrét egyezmény, de ettől még nem tulajdonnevesül, ahogy nem tulajdonnevesül a karlócai béke, a világosi fegyverletétel, a kiegyezés, a húsvéti alkotmány (vagy az aktuálpolitikát félretéve az olmützi alkotmány) és egyéb, szintén elég konkrét, a jogi vonatkozásokat sem nélkülöző aktusok. A párizsi egyezmény természetesen intézmény abban az átvitt értelemben, hogy a társadalmi szabályrendszer egyik sarokköve (ahogy például a helsinki záróokmány is), de ez nem esik egybe a helyesírás intézményi kategóriájával, ezeket az átvitt értelmű intézményeket nem rendeli tulajdonnevesíteni a szabályzat. Pasztilla 2016. április 9., 17:43 (CEST)

Értem.

Nézetem szerint a másik oldalról viszont tükröződnie kell a Wikipédiában a szakmai hagyományoknak is. Nem én találtam ki, hanem szakmai publikációkban évtizedek óta következetesen nagybetűvel írják és PUE-ként rövidítik. Pl. Lontai Endrének az Akadémiai Kiadónál 1988-ban megjelent Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén c. munkájában. A francia eredeti helyesírása itt nem játszik döntő szerepet.

Nem egyszerűen szakzsargonról van itt szó, azt gondolom. A MNL, amely konzekvensen "párizsi egyezményről" beszél, ugyanazon a lapon említi a "Párizsi Chartát", nagy kezdőbetűkkel. Pedig az is egy dokumentum.

A nemzetközi egyezmények körében igen sok eset van hasonló írásmódra a Hágai Vételi Egyezménytől a Berni Uniós Egyezményig.

Az intézmény fogalmát a jogintézmény fogalom használata tágítja ki, ám ez szerintem sem indok önmagában (pl. a fellebbezés egy jogintézmény, de ettől még nem nagy kezdőbetűs.)

Összefoglalva: szakmai indokai vannak a Te felfogásodtól való eltérésnek, tehát ezeknek szerintem tükröződnie kell a szócikkekben és nem helyes "hibának" minősíteni a Párizsi Uniós Egyezmény stb. használatot.

Ez következik az MNL "párizsi egyezmény" és "Párizsi Charta" példáiból is.--Linkoman ^vita 2016. április 9., 18:28 (CEST)

Empatikus kommunikációs stílus

Ma reggel az egyéb kocsmafalon azt találtad írni a vita hevében, hogy „Azt meg egyenesen szomorúnak (és nagyon jellemzőnek) tartom, hogy évtizede, évek óta a Wikipédiában ún. lexikont ún. szerkesztő emberek olyan alapvető terminológiai problémákkal küszködnek, hogy nem tudják, mi a különbség cím és címszó között.”

Szeretnélek arra kérni, hogy – még ha valóban ilyen lesújtó is a véleményed a szerkesztőtársaidról – az ilyen jellegű bántó minősítéseket inkább tartsd magadban. Kérlek erre egyrészt adminisztrátori minőségemben, lévén hogy feladatom a civilizált viselkedésre vonatkozó irányelv betartatása, másrészt azért, mert személyesen is a megjegyzésed célpontjának érzem magamat, és sértőnek találom azt.

Intelligens, empátiára képes embernek ismerlek, ezért valószínűleg nincs szükséged arra, hogy elsoroljam milyen okokból is rossz az, ha ilyesmiket vágunk egymás fejéhez, mégis hadd fárasszalak ezzel a kis listával, hátha akad olyan szempont, amire nem gondoltál:

• Bántó: A fenti megjegyzésed értelme nagyjából az, hogy azok az emberek, akik a vitában azzal érvelnek, hogy itt a címekre vonatkozó helyesírási szabályt kell alkalmazni, azok a Wikipédia szerkesztéséhez felkészületlenek, nem eléggé képzettek, hiányos tudásúak, esetleg egyenesen buták, és talán jobb is lenne, ha másutt sertepertélnének ahelyett, hogy itt idegesítik a szakképzett szerkesztőket (akik arról ismerszenek meg, hogy tudják a különbséget a cím és a címszó között). Az ilyesmi rosszul esik az érintett társaidnak (nekem például), főleg hogy valószínűleg nem adtunk okot neked arra, hogy sértegess minket.
• Nem konstruktív: Ha abból indulunk ki, hogy a céljaid között szerepel a javasolt változtatáshoz szükséges kétharmados többség összeverbuválása, akkor ehhez aligha jó stratégia az, hogy az ellenoldalon álló szerktársakat elidegeníted egy ilyen minősítéssel.
• Nem tényszerű: Aligha arról van szó, hogy a megjegyzésed célközönsége alapvető terminológiai problémákkal küszködne. Én inkább azt látom, hogy itt két, jelentésében közel álló szóról beszélünk, amiket a mindennapi nyelvhasználatban gyakran felcserélünk, és hogy a cím és a címszó jelentése közötti distinkcióra jobban figyelnek azok, akik szeretnék elkerülni az AkH címekre vonatkozó szabályainak alkalmazását.
• Érvelési technikának nem elegáns: Rég elfelejtett szakmámban, a matematikában viszonylag gyakori helyzet az, hogy valaki áll egy képletekkel teli táblánál, és a teremben ülő embereknek magyaráz valamit. Ilyenkor elő-előfordul, hogy az előadó mond valami viszonylag bonyolult állítást, és ahelyett, hogy venné a fáradságot és elmagyarázná a dolgot, csak int egyet a kezével és azt mondja, „ez triviális”, vagy „ennek bizonyítása egyszerű gyakorlat”. Angolul tréfásan proof by intimidation (megfélemlítéses bizonyítás) az ilyesmi neve: az előadó arra számít hogy a teremben senki sem meri feltenni a kezét, és elismerni a többiek előtt, hogy a gondolatmenet számára nem nyilvánvaló. Ezt a sportszerűtlen érvelési technikát alkalmazod te is, amikor nem veszed a fáradságot, hogy definiáld a cím és a címszó közötti különbséget, csak utalsz arra, hogy az okosok ezt mind tudják.

Nincs harag, nem várok bocsánatkérést, de szeretném, ha legközelebb jobban figyelnél és a tárgyszerűség keretei közt maradnál. Előre is köszönöm. Malatinszky ^vita 2016. április 9., 15:41 (CEST)

@Malatinszky: Semmiféle vita heve nem volt, hanem nagyon is komolyan és nagyon is fásultan ezt gondolom, ez az én úgynevezett véleményem. Igenis borzasztónak tartom, és mindig is ez frusztrált a legjobban a Wikipédia közösségével kapcsolatban, hogy tudniillik amikor nincs háttértudás egy adott témában, csak valamiféle szőrmentén kialakított elképzelések és tippek, akkor sincs nyitottság arra, hogy megértsük, megtanuljuk, elfogadjuk a létezőt, és az alapján alakítsuk ki a véleményünket. Hanem van szajkózás, fülbedugás, és ilyenek. Pagony elég hamar jelezte, hogy ez nem cím, hanem címszó, de ez a kutyát sem érdekelte, a hozzászólók többsége jött tovább a címelmélettel. Hát szerintem ez elkeserítő, és igenis tárgyszerűen elkeserítő, és azon, hogy ennek kimondása bántó lehet, a legkevésbé sem rendülök meg, mert igenis legyen bántó is. A te érvelésedhez pedig annyit, hogy ha nem vetted volna észre, igenis vettem a fáradságot, és megadtam a címszó jelentését, ahogy arra is vettem a fáradságot, hogy kigyűjtsem húsz lexikon címszóadási gyakorlatát, ezek egyike sem érdekelte a kutyát sem, te sem vetted észre, hát erről beszélek, kérlek, ha bántó, ha nem. Pasztilla 2016. április 9., 15:54 (CEST)

Pasztilla +1, de most a "viselkedési polémia" kapcsán.

Mégpedig azért, mert a Wikipédia csak addig lexikon és nem lexikonnak álcázott sokszemélyes blog.

Ehhez pedig igenis meg kell különböztetni azokat a kérdéseket, amelyek szakmailag világos kontúrral rendelkeznek azoktól, amely a közösség szabad döntéshozatalának terepe.

Vannak dolgok, amelyekben populizmus arra hivatkozni, hogy a "többség így gondolja". Ha közösség úgy dönt, akkor talán 3X3 = 23? És akkor tán Kiss László (úszó) nem büntetlen előéletű (függetlenül személyének erkölcsi megítélésétől)?

Tényleg elkeserítő, hogy mindig azok a szerkesztők kerülnek kereszttűzbe, akik egy olyan szakmai tudást képviselnek, amivel a többség nem rendelkezik. Nem divat azt mondani: "Köszi, ez világos. Tanultam tőled."

Ehelyett sokan menetből megsértődnek, ahelyett, hogy megfontolnák, mivel is nem értenek egyet.

Különösen szomorú, hogy a véleményvezéri szerepet játszó Malatinszky szinte elméleti szintre akarja emelni, miért kockázatos arra hivatkozni, hogy valaki tud valamit.

Most például egyszerűbb Pasztilla stílusával foglalkozni, mint azzal, hogy mi legyen a konkrét kérdésben.--Linkoman ^vita 2016. április 9., 16:47 (CEST)

Suphi bég

Függőben

Szia! Nem tudod esetleg megnézni az 1863-as tagválasztó közgyűlés jegyzőkönyvét, hogy Suphi bégről írnak-e egyáltalán valamit? Találtam egy lehetséges jelöltet, hogy ki is lehet az: tr:Abdüllatif Suphi Paşa. Ő volt az Oszmán Birodalom egyik első oktatáspolitikusa, emellett történész és numizmatikus is volt. Igaz, nem 1886-ban, hanem 1866-ban halt meg. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2015. március 6., 21:38 (CET)

Sokat kerestem őt, de sosem találtam meg. A konstantinápolyi levéltár vezetője volt, úgy emlékszem, de majd holnap megnézem. Pasztilla ^vita 2015. március 6., 21:53 (CET)

A válasz mindenesetre elég biztosan nem lesz ennyire egyértelmű, hogy az első szembejövő Wikipédia-szócikk, ami Suphi vagy Supi vagy Sufi. Ez az Abdüllatif Subhi Paşa profilját tekintve lehetne is, de ez az 1866-os halálozási dátum zavaró. Pasztilla ^vita 2015. március 7., 07:55 (CET)

A megválasztást még keresem, addig is itt lent a haláláról. Sajnos az akkoriban még külön megjelent akadémiai emlékbeszédek nekem nincs meg. 1862-ben Subhy (!) bey küldött könyveket az Akadémia könyvtárának. Pasztilla ^vita 2015. március 7., 08:06 (CET)

„Összes ülés.
1886. február 22.
TREFORT ÁGOSTON akadémiai elnök úr elnöklése alatt.

46. Főtitkár bejelenti Ladányi Gedeon l. tagnak febr. 4-én és Tárkányi Béla t. tagnak febr. 16-án, végre Suphy bey külső tagnak január elején bekövetkezett elhunytát. Az Akadémia fájdalmas részvéttel veszi e súlyos veszteségeket tudomásúl, és fölhívja az I., illetőleg II. osztályt, hogy az emlékbeszédek megtartásáról gondoskodjanak.”

Szerintem ő lesz az mégis, csak a halál dátumát elcseszték a török wikin. Abdüllâtif Subhi Paşa. Pasztilla ^vita 2015. március 7., 08:46 (CET)

A szövegben már jól van. Akkor javítom a tr-wikin. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2015. március 7., 10:53 (CET)

A névalakot illetően azért továbbra is zavarban vagyok, hogy a kor tekintetében magyaros átírást kell-e alkalmazni ilyenkor vagy megteszi a modern török átírás átvétele. Pasztilla ^vita 2015. március 7., 13:17 (CET)

Timish mit mond erre? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2015. március 7., 15:02 (CET)

Nem tudom, de 2009 tájékán egy darabig segített ő is a keresésben, biztos szóba került akkor, azért élhet bennem ez a gyanú. Pasztilla ^vita 2015. március 7., 15:05 (CET)

Mégsem volt ilyesmiről szó: egy. Pasztilla ^vita 2015. március 7., 15:08 (CET)

@Cassandro: Ezzel énnekem dolgom van? Miért függ ez? Mert még mindig nem tudjuk, ki volt Suphi/Szufi bég? Pasztilla 2016. április 9., 17:17 (CEST)

A függőben sablont még te tettek ki tavaly áprilisban. A fentiek alapján beazonosítható Suphi bég? Amennyiben igen (és úgy tűnik), akkor ezt fel kell vezetni az akadémikuslistában. Aztán nincs már dolgunk vele. Üdv, Cassandro ^{Ħelyi vita} 2016. április 11., 09:04 (CEST)

A másik meg az átírás, az sem fix, hogy modern török vagy a korabeli magyaros, vagy lemaradtam erről? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2016. április 11., 09:05 (CEST)

Stílus és örök harag

Szia!

Bocs, de fittyet hányok a vitalapomon hagyott tegnapi indítványodra, legalább annyi időre, hogy elmondjam: totális félreértésben vagy, ugyanis egyáltalán nem orroltam meg rád. A dolog iróniájához tartozik, hogy az utóbbi időben úgy éreztem, hogy te vagy extra kötekedő velem szemben, nyilván azért mert megorroltál rám valamiért. (Ott volt például az a szerencsétlen dolog, amikor kérted az adminüzenőn, hogy nevezzünk át valamit, amit én egy "Pasztilla szerint így jó" jellegű összefoglalóval intéztem el. Erre az összefoglalóra én mintegy három másodpercet szántam, te viszont úgy vetted, hogy kétségbe vonom az állításodat, pedig erről szó sincs.) A magam részéről szimpatikus, nagy tudású és barátságos embernek tartalak, aki ráadásul kiemelkedően sokat tesz a Wikipédiáért, és semmi kedvem sincs haragban lenni veled. Sajnálom, ha megbántottalak valamivel, egy kicsit sem volt szándékos. Ha idegesít a stílusom sterilsége, azon is megpróbálhatok változtatni: majd amikor neked írok, mindig beleteszek valami csúnya szót, esetleg egy-egy angol vagy német kifejezést, hogy jobban hasonlítson az írásom a beszédemre. Ami a fairfaxi találkozást illeti, kár, hogy nem került rá sor, de eszem ágában sincs haragudni érte. Nekem se mindig van időm vagy kedvem mindenkivel találkozni, amikor Budapesten vagyok.

Ha mindezek fényében ezután is örök haragot akarsz tartani, sajnálni fogom, de majd időnként újra próbálkozom. Barátsággal:

--Malatinszky ^vita 2016. április 11., 15:16 (CEST)

@Malatinszky: Szia! A reléim ritkán csapnak be, amióta több-kevesebb rendszerességgel visszatértem a Wikipédiára, érzékeltem a viszonyulásban beállt változást, hogy kocsmafalon nem válaszolsz, hanem inkább steriles-megkerülős reakcióid vannak, mindegy, apró benyomások összegződtek ezzé a gyanúvá. Szent igaz, hogy rá nem kérdeztem, utána nem jártam, és nyilván nem a szimpátiám növekedése volt a zsigeri válasz erre a vélt vagy valós furcsaságra, és annak kifejezetten örülök, hogy ha mást nem is, azt elértem vele, hogy itt a fenti soraidban felismertelek, és ez például tök jó. Pasztilla 2016. április 23., 19:31 (CEST)

Jól van, akkor ma már érdemes volt felkelni --Malatinszky ^vita 2016. április 23., 21:24 (CEST)

Szekeres Pál

Szia! Láttam, hogy egyértelműsítetted a vívó Szekeres Pál cikkcímét, mivel más ugyanolyan nevű nevezetes is van. Kérdésem, hogy az átnevezés után szándékoltan maradt e az eredeti mezítlábas címszó a vívóra átirányítás, azaz így a vívó az elsődleges jelentés? Ha így van, akkor én ezzel egyet tudok érteni, viszont akkor a cikkre nem egyért2, hanem redir sablon kell, hiszen ha az egyértlap helyett a cikkre irányít át a mezítlábas névalak, akkor azt ezzel jelezzük a cikkben. Nos? – Joey ^{üzenj nekem} 2016. július 5., 02:47 (CEST)

@Joeyline: Nem emlékszem én már erre, mai fejjel slendriánságnak látom. Pasztilla 2016. augusztus 19., 13:52 (CEST)

Időközben Csurla átirányította az egyértlapra... – Joey ^{üzenj nekem} 2016. augusztus 30., 23:26 (CEST)

Ez is régies

Magyar szlengszótárak listája -- itt sok összeállitotta, forditotta is meghagyandó pocsék alakjában a szövegközlési káté szerint? Mert szerintem nem hamisítjuk meg a könyvet, ha ezeket javítjuk, mi nem könyvtár vagyunk. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. augusztus 19., 12:49 (CEST)

@Bináris: Szövegközlést kérdezel, először azért arra válaszolok. Maga a szövegközlési szabvány is megengedi, hogy amennyiben a forrás technikai okokból szerepeltet rövid i és ü betűket (mert mondjuk írógépelt stb.), akkor még kritikai kiadásban is ajánlott a kiigazításuk (a vélelmezett szerzői kompetencia visszaállítása végett). Ehhez nyilván látni kell a forrást, és megítélni, mi a helyes szövegközlési mód, mert a standard nyomtatott magyar nyelv kialakulása (mondjuk 19. század közepe) előtt voltak olyan regionális írásgyakorlatok, ahol azért valóban rövid az az i. Amit viszont linkelsz, az nem szövegközlés, hanem címleírás. Ha a címről beszélünk, arra ugyanaz vonatkozik, mint amit fentebb írtam a szövegközlésről: stencilezett nyomtatványok címeiben javítható, másutt nem nagyon. A linkelt lapon azonban nem a címleírások, hanem a kiegészítő információk között látok rossz helyesírású alakot. Ezeket a könyvtári szabvány sem kezeli hímes tojásként, hanem például az „Összeállitotta és bevezetéssel ellátta Dr. Kabdebó Oszkár” halált megvető nyugalommal lesz: „Összeáll. és bev. Kabdebó Oszkár”. Az első, 1904-es tételnél véleményes lehet, hogy "A helyszínén eszközölt [...]” kitétel alcímként kezelendő-e, ott a békesség miatt meghagynám (bár akkor meg illene kurziválni, ahogy a főcímet). Pasztilla 2016. augusztus 19., 13:50 (CEST)

Köszönöm, akkor inkább nem javítom, mert ha egy megmarad, akkor így is, úgy is kivétellistára kell tenni a lapot, és még külön kézzel bele is nyúlni. Akkor már egyszerűbb helyből kivételezni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. augusztus 19., 14:55 (CEST)

Életmű

Szia! Nem tudom magamban tartani, hogy mindig lenyűgöz a Pasztilla-életmű, ahányszor csak ránézek akár szerkesztői lapjaid összefoglalóira vagy a szerkesztői statisztikákra. Gratulálok és köszönöm! Korábban gondolom egy barnstart adtam volna, de gondolom így is érted Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. augusztus 31., 21:22 (CEST)

Szia, Samat! Én is ölellek. Pasztilla 2016. augusztus 31., 21:34 (CEST)

Allapokra hivatkozás

Azért a törlendő allapjaidból - ha nem haragszol érte - megmutatom melyek mutatnak másra is:

Könnyebb:

• Speciális:Mi hivatkozik erre/Szerkesztő:Pasztilla/Albán helynevek írásmódja (itt csak egy, az egyik kocsmafal-archívum)
• Speciális:Mi hivatkozik erre/Szerkesztő:Pasztilla/Defsort eltávolítása bottal (ez könnyebb, mert csak a botgazdák üzenőfalának archívumában hivatkoztak rá)

Nehezebb:

• Speciális:Mi hivatkozik erre/Szerkesztő:Pasztilla/Címleírás (itt sok helyen, némelyik védett, mert sablon, ez már komolyabb helyzet, a Sablon:Citlib második bekezdésében rejtetten az allapodra hivatkoznak pl.). További szép estét! Apród ^vita 2016. szeptember 2., 20:19 (CEST)

@Apród: Köszi, hogy megnézted! Az van, az első és a harmadik pont esetében, hogy ezek nem szerkesztői allapok, vagyis azok, de ma már pusztán redirektek, azaz nem igazán kellene rámutatnia már semminek. Első: a kocsmafal-archívumban kicseréltem a direkt linkre, most már törölhető. Harmadik pont: a sablonhoz viszont nem férek hozzá. Második pont: szerintem gond nélkül törölhető, máskor is volt, hogy összegyűjtöttem botgazdáknak szócikkeket allapomra, aztán amikor lefutott a dolog, töröltem az allapomat. Ha nagy komiszság derülne ki a robot futásával kapcsolatban, és muszáj, az allap bármikor visszahozható és a piros link visszakékíthető. Pasztilla 2016. szeptember 2., 20:33 (CEST)

Harmadik pont: a sablonhoz viszont nem férek hozzá. Ezért írtam, hogy nehezebb, mert én sem férek hozzá . Apród ^vita 2016. szeptember 2., 20:37 (CEST)

Akkor az marad, majd csak megférünk valahogy egy kenyéren. Mondjuk az eleve furcsa, hogy egy sablon szerkesztői allapra vezet át, azt pedig egyenesen felháborítónak tartom, hogy @Bennó: allapjára mutat tovább az én szerkesztői redirektallapom. Bennó már múlt kedden sem konyított semmit sem a bibliográfiai címleírás kérdésköréhez, nehéz elhinnem, hogy öt éve megnyugtatóbb lett volna a helyzet ezen a fronton. Pasztilla 2016. szeptember 2., 20:43 (CEST)

Amikor anno töröltetted az összes allapodat, Bennó átmentette magához a címleírást (talán egyebeket is, de én csak ezt figyeltem), és szerintem jól tette, mert volt hol megnéznem, amikor szükségem volt rá. – Hkoala 2016. szeptember 2., 21:05 (CEST)

Gondoltam rögtön, hogy rút ármány van a háttérben. Pasztilla 2016. szeptember 2., 21:38 (CEST)

Mellesleg: höhö. Bennó^fogadó 2016. szeptember 2., 21:18 (CEST)

Én nem mondok rosszat Bennóra, mert ő volt a vitalapomon az üdvözlőember . Apród ^vita 2016. szeptember 2., 21:28 (CEST)

Micsoda védelem! Többet kellene üdvözölnöm… Egyébként szívesen visszahozok bármit a „sírból”, ha megmondjátok, mire van szükség. Samat ^{üzenetrögzítő} 2016. szeptember 3., 12:42 (CEST)

próba szerencse - Hunyadi téri színház

Szia! Vállalnál egy átolvasást, javítgatást? – Hkoala 2016. szeptember 3., 18:36 (CEST)

Szia! Most ebben a pillanatban éppen nem, próbálom a wikipédiás dekádomat összekalapálni, hadd örüljek. :) De a napokban majd igen. Pasztilla 2016. szeptember 3., 18:44 (CEST)

@Hkoala: Kezdem:

• más nevén → más néven vagy másik nevén (mert nem másnak a neve ez, hanem a sajátja)
• Farkas utcai színházat felváltó → azt akartam elkerülni, hogy amely-lyel kezdődjék a definíció
• nem biztos, hogy értem, de még az elején vagyok, miért csak az első világháború előtt és a második világháborúban váltotta fel a Farkas utcát.
• na, ezt nem értem: a színigazgató állami támogatására felvett banki kölcsön
• „alapozást jó mélyre kellett ásni” - ezen még gondolkodom erősen
• idzet nem volt lezárva, nem tudom, jól csináltam-e: „Sokan a drámatörténelmi ciklus komolyságát kétségbevonták

Pasztilla 2016. szeptember 9., 12:57 (CEST)

Köszönöm, hogy megnézed! A helyesírási és stilisztikai javításokat nem kommentálom, mert természetesen igazad van. (Szokásos szigort kéretik alkalmazni )

• Farkas utca felváltása: 1906-ban a társulat a Hunyadi térre költözött át; 1919-ben kiebrudalták őket a sétatéri épületbe, és ott játszottak 1940-ig, második bécsi döntés után vissza a Hunyadi térre, második világháború után megint visszatérve a sétatérre. A Hunyadi téri épület tehát magyar színházként 1906-1919 és 1940-1944 között működött. (A cikk az épületről és a magyar színházról szól, a román színház külön cikkben van; lehet, hogy rossz a koncepció? Az interwikikben is külön van az épület és külön a román színház, mint intézmény; a magyar színházról - már amennyire - az épület cikkében esik szó.)
• "színigazgató állami támogatására felvett banki kölcsön": Nagyjából az a lényeg, hogy a mindenkori színigazgatónak szerződés szerint járt egy szubvenció (40000 korona az állami költségvetésből, 40000 korona a fejedelmi udvartartástól); ennek fejében mindenféle kötelezettséget vállania kellett pl. színészek, zenekar és kórus létszáma és minimálbére, rendszeres operaelőadások. Nyilván ez működési támogatásnak, azaz a bevételek és kiadások közötti mínusz fedezetére volt szánva, nem pedig fejlesztési célra, de Janovics vállalta, hogy ebből törleszti a banki kölcsönt. Át tudnád az ominózus részt fogalmazni?
• idézet lezárása: jó, ahogy javítottad. – Hkoala 2016. szeptember 9., 14:24 (CEST)

Hát, azt gondolnám, hogy akkor van egy nem is kicsi zavar az erőben. Van egyfelől épület, és van másfelől társulat. Ez alapján értem, ha van Farkas utcai színház és Hunyadi téri színház és sétatéri színház mint épületcikk, amely arról is értekezik, mely társulatok játszottak az épületben. Azt is érteném, ha ezzel párhuzamosan vannak kolozsvári magyar színház, román színház szócikkek, amelyek a társulatok történetét mesélik el, a kőszínházuk helyétől függetlenül. Itt azonban társulat/épület metszetet látok (bár a címszó az épületre utal), ti. hogy ez a szócikk a kolozsvári magyar társulatnak csupán a Hunyadi téri történetét meséli el. Azaz logikusan kellene mellé egy szócikk a kolozsvári magyar színház Farkas utcai időmetszetéről, sétatéri időmetszeteiről, a kolozsvári román színház Hunyadi téri, temesvári időmetszeteiről stb. Ennél egyszerűbb lenne ezt épületszócikként kezzelni, és bedolgozni a társulat részletes történetét a nemzeti/állami színházas szócikkbe. Pasztilla 2016. szeptember 9., 15:00 (CEST)

A "a kolozsvári magyar színház Farkas utcai időmetszetéről" van cikk: Farkas utcai színház. Én azért nem érzem annyira zavarónak, mert ugyan sok helyen hangsúlyozzák a folytonosságot (itt ráadásul jogfolytonosságot ír, ami szerintem nem igaz) , a Farkas utcai színház, a Hunyadi téri színház és a két világháború közötti kolozsvári magyar színházak között nem kizárólag az épület jelenti a különbséget. A Farkas utca meghatározó alakja Ditrói Mór, a Hunyadi téré Janovics Jenő, és ugyan Janovics fémjelzi a sétatéri időszak első részét is, a megváltozott viszonyok között teljesen más volt ott a koncepciója, mint emitt. (Amúgy nem is lenne erőm átszerkeszteni az egészet...) – Hkoala 2016. szeptember 9., 17:07 (CEST)

Én ezt értem, de egyfelől jóval szerencsésebbnek érezném a társulat szócikkében szakaszokra tagolni ezt, mint külön szócikkbe ezt az egy metszetet. Másfelől minden színháznak vannak korszakai, amiket a nagy direktor/főrendező neve fémjelez, ez nem kolozsvári sajátosság. Most az a helyzet, hogy az épületről és a magyar társulati vonatkozásokról részletesen szól a cikk, de a román kőszínházi évek vagy a magyar társulat egyéb játszóhelyeihez kötődő évek féloldalassá teszik. Pasztilla 2016. szeptember 9., 17:22 (CEST)

Értem. Szerinted hogyan lehetne / kellene akkor átstrukturálni a jelenleg létező cikkeket, és mi lenne az új cikkek címe?

• A kolozsvári magyar színjátszás története (elég foghíjas)
• Farkas utcai színház - épület és társulat
• Hunyadi téri színház - épület és magyar társulat
• Kolozsvári Állami Magyar Színház - történelmi előzmények (a folytonosság hangsúlyozása okán) + társulat 1990 óta (a társulatnak 1945 óta ez a neve, tehát így hiányos)
• Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera (épület) - sétatéri épület
• Kolozsvári Állami Magyar Opera - operatársulat, de történelmi előzmények nélkül (a Hunyadi téri együttesnek elég komoly operatársulata volt)
• Lucian Blaga Nemzeti Színház - román társulat
• Zsidó Színház (Kolozsvár) - a magyar társulatból a zsidótörvények miatt kitiltott színészek társulata; az épület (Vasas Klub) itt lényegtelen

(A két világháború közötti magyar társulatoknak pl. Thalia Rt. illetve a román operának nincs cikke.) – Hkoala 2016. szeptember 9., 17:40 (CEST)

Hát szerintem:

• Épületszócikkek rövidebb, a fő színházszócikkre mutató társulat- és színháztörténeti zanzával:
  • Farkas utcai színház – épület, társulati részek itt lerövidítve, de egy az egyben átemelve egy Nemzeti Színház (Kolozsvár) szócikk Farkas utcai fejezetébe;
  • Hunyadi téri színház - lásd mint fent, elsősorban épülettörténet, a színháztörténeti részek egy az egyben át a Nemzeti Színház (Kolozsvár) szócikk Hunyadi téri fejezetébe, itt lerövidítve, és ugyancsak rövidített formában bekerülne ide a Lucian Blaga Nemzeti Színház utalásszerű társulattörténete, ha van ilyen, mert a szócikkében nincs;
  • Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera (épület), csak éppen rohadtul átnevezném sétatéri színházra, a fenti kettő analógiáján;
• Színházszócikkek
  • Nemzeti Színház (Kolozsvár), ez tárgyalja a magyar nemzeti színjátszást 1945-ig, fejezetek kőszínház, direktor vagy tetszés szerint;
  • Kolozsvári Állami Magyar Színház, ennek az általad is említett hiányosságai nyilván megvannak, de kereken társulatszócikk;
  • Kolozsvári Állami opera, ja, előzmények hiányosak, de egyébként illeszkedik a felvázoltakba.
  • Lucian Blaga Nemzeti Színház, kemény leszek, én ezt egy az egyben átirányítanám a Hunyadi téri színházra, mert az épületről jóval kevesebbet ír, ami keveset pedig a román társulatról ír, az pont elfér a Hunyadi téri színház szócikkének román fejezetében. Vagy ha van hozzá ideged, legalább csonkra megírni a társulattörténeti szakaszt, akkor az.
  • Zsidó Színház (Kolozsvár), szerintem ez rendben van;

nagy munka, nemes munka. Pasztilla 2016. szeptember 9., 22:06 (CEST)

Ja, a kolozsvári magyar színjátszás története ráér a legvégén, ha már minden megvan. Pasztilla 2016. szeptember 9., 22:07 (CEST)

Na valami effélére gondoltam, amikor azt mondtam, hogy nem lenne erőm hozzá; gyanítottam, hogy szét kell verni és újra össze kell rakni az egészet – Hkoala 2016. szeptember 9., 22:31 (CEST)

Majális utca 7.

Szia! Tiszta véletlenül nem készítettél vajegy fényképet a Majális utca 7. alatti várfaldarabról, illetve az emléktábláról? Ehhez kellene. – Hkoala 2016. szeptember 6., 18:10 (CEST)

@Hkoala: Hömm. Először is: a Majális utca az, amelyik megy föl a Házsongárd háta mögött a Szent György tértől a Zorilor felé, botanikus kert, ilyenek? Ha igen, nem rémlik ilyesmi, de megnézem. Gondolom, az utca elején/alján kell lennie. Pasztilla 2016. szeptember 6., 18:38 (CEST)

Igen, az a Majális utca, és igen, az alján van, balra. Az emléktáblán a város címere van és így néz ki. – Hkoala 2016. szeptember 6., 19:21 (CEST)

Régebbi mint

Szia! Erről mit gondolsz? Az OH tételesen felsorol három esetet, amikor a mint nem összehasonlítást fejez ki, és ez nincs közötte. Nevesítve csak a több mint van fokozásként, és nincs semmi utalás arra, hogy ezt kiterjesztőleg kellene értelmezni (habár kétségtelenül van logika ebben is, már amennyire az egészben van egyáltalán). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. szeptember 8., 09:00 (CEST)

Szia! Belenyúltál az egyik darázsfészekbe. Azt, hogy egyértelműen kell a vessző. Jeleznem kell azonban, hogy számomra zavaros és nem meggyőző sem az AkH., sem az OH. interpretációja ezen a ponton, sőt, tamáskodom azt illetően, hogy itt mindenkit megnyugtató rendet lehet vágni a „mint” körül. Az OH. azt mondja, csak azt kell megállapítanunk, "hasonlító szerkezet"-tel vagy állapothatározóval van-e dolgunk. Ha igen, van vessző, ha nem, nincs vessző. Ez a hasonlító szerkezet borzasztóan rossz zsinórmérték. Ezután ugyanis valahol leírják, hogy „Ez több mint pofátlanság”. Az én nyelvi szintemen ez bőven hasonlító szerkezet, hiszen semmiben nem különbözik attól, hogy „Híresebb, mint Jézus” és egyszerűen nem értem, miért nem kell a vessző. De továbbmegyünk, és azt látjuk, hogy „Több mint 300 mérnök vett részt a gyűlésen.” Lehet úgy értelmezni, hogy nem pusztán a „300”, hanem a „több mint 300” az alany mennyiségjelzője, talán ezért vessző nélküli. Más indokot nem látok, azt ugyanis nehéz lesz nekem megmagyarázni, hogy ez nem hasonlító szerkezet: a gyűlésen megjelent mérnökök száma van a 300-hoz hasonlítva, más szavakkal mérnökből több, mint 300 jelent meg a gyűlésen. De aztán továbbmegyünk, és azt olvassuk (forrás nincs, de OH.-ban valahol valami ilyesmi): „Valamivel több, mint 300 mérnök vett részt a gyűlésen.” Itt én teljes tisztelettel elveszítem a fonalat, én ha gyilkolnak, sem tudom megmondani, itt miért vessző, ott miért nem vessző. Az állapothatározós vesszőtlenség rendben (Péter mint mérnök), de az a hasonlító szerkezetes duma szimpla ökörségnek tűnik. Alaktani értelmezést egyet tudok adni, szolgaian és hülyén lemásolva az Akh. és Oh. példáit és elfelejtve ezt a hasonlító szerkezetes maszlagot: A „több/kevesebb mint” szerkezetet, és csakis azt, vessző nélkül írjuk, amennyiben a „több/kevesebb” tag bővítmény nélküli, azaz bővítmény esetén már jár a vessző: „valamivel több, mint”, „mérnökből több, mint”.

Az esszéből visszakanyarodva a konkrétum felé: itt fent csak a több mint-ről hadováltam, semmilyen más minőségjelzős szerkezet esetében soha nem láttam olyat sehol, hogy a mint előtti vesszőt kivetetnék velünk: „szebb, mint”, „régebbi, mint”, „gyáva, mint” stb. Azaz a kocsmafali felvetés számomra indokolatlan. Pasztilla 2016. szeptember 8., 09:39 (CEST)

@Bennó: ? Pasztilla 2016. szeptember 8., 09:41 (CEST)

Arany Pasztillám, ha tényleg gyilkolnak, és gyorsan mondanod kell valamit a 300 mérnökről, valami ilyesmit rizsázhatnál össze:

• „Több mint 300 mérnök vett részt...” itt a „több mint 300” funkciója nem a mérnökök számának és a 300-nak a precíz összehasonlítása, hanem az, hogy nagyságrendileg tájékoztasson a mérnökök számáról (vö. tucatnyi mérnök, mérnökök százai, stb.).
• Ezzel ellentétben a „valamivel több, mint 300” konkrétan összehasonlítja a mérnökök számát a 300-zal (és a különbséget csekélynek minősíti).
• Másik ellenpéldaként ezt kapd ki: „A teremben 300 szék volt, de a rendezvényen több, mint 300 mérnök vett részt, ezért néhányan állni kényszerültek.” Itt a „több(,) mint” funkciója az, hogy összehasonlítást tegyen a 300 és a mérnökök száma közt, ezért vesszőt használunk.

Nem állítom, hogy értem a szabályt, de mindenképpen meg tudom magyarázni . – Malatinszky ^vita 2016. szeptember 9., 14:48 (CEST)

Egyáltalán nem győztél meg, sőt. Már az első pontnál megbukik az egész, a "több mint 300" nem azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen, nagyságrendileg, kábé 300, hanem azt, hogy 300-nál több, de még nem 350 vagy 400. Azaz pontosan ugyanazt jelenti, mint a "valamivel több, mint 300". Nem is értem, tényleg. Ha azt mondom, több mint két éve nem láttalak, az azt jelenti, hogy több, mint két éve nem láttalak, nem azt, hogy húsz hónapja nem láttalak, mert ha hozzávetőleges akarok lennakkor azt mondom, simán azt mondom "két éve láttalak", "nem láttalak vagy két éve" stb. Pasztilla 2016. szeptember 9., 16:22 (CEST)

Köszönöm, én is így gondoltam, és a véleményed alapján már javítottam is a translatewiki:Pywikibot:Archivebot-older-than/hu oldalon. Az ilyenek miatt mondom, hogy úri huncutságot csináltak a helyesírásból, és sokszor az az ember érzése, hogy a fő cél, hogy a halandók hülyének érezzék magukat, és ne tudják megtanulni a helyesírást. A valamiként értelmű minten kívül az összes többi elé ki kéne tenni a vesszőt, és ezt az alkalmazhatatlan és öncélú szabályt (hogy ne mondjam, nyelvészi önkielégítést) elfelejteni. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. szeptember 9., 22:07 (CEST)

Ezt és a megsincs/meg sincs témakörét időközben felvetettem IRL helyesírász, nyelvész cimborámnak, és ugyanezt adta elő, csak a nyomdafesték nem fogja soha megsínyleni, amit mondott. Pasztilla 2016. szeptember 9., 22:17 (CEST)

Raki

A törökök latin betűvel írnak. Mi indokolja a "magyaros" írásmódot? Hogy egy db szótárban így szerepel? Xia ^Üzenő 2016. szeptember 17., 02:56 (CEST)

@Teemeah: Aha, igen, úgy szoktam, ötletszerűen. Nem egy darab szótárban, hanem Bakos Ferenc és az Osiris Idegen szavak és kifejezések szótárában (ez rögtön kettő!). Már a Bakos is mérvadó az idegen szavak írásmódját illetően. Ezenkívül így szerepel az Osiris helyesírási szótárában is, hogy aztán a szépirodalmi említésekről ne is szóljunk. A törökök ugyanis még semmilyen latin betűt nem ismertek, amikor a magyar már ismerte a rakijukat. Pasztilla 2016. szeptember 17., 05:35 (CEST)

két püspök

Szia! Van két görög katolikus püspök, azonos néven (Vasile Hossu), az egyik Kolozsvár-szamosújvári, a másik nagyváradi. Szerinted hogyan kellene egyértelműsíteni őket? "püspök"+ szül-hal dátum? vagy "x-i püspök"? – Hkoala 2016. szeptember 18., 14:09 (CEST)

Szia, Koala. Hát igen. Magunk közt szólva sosem értettem, hogy felekezet nélkül mennek az efféle egyértelműsítések, (püspök), (érsek), (pap) és társaik. Ebből kiindulva nincs egyszerű megoldásom. Ugyanakkor személyeknél kapásból a szülhallal bontunk tovább, nem a főnév jelzői bővítésével. Ez alapján a preferencia-sorrendem:

1. Vasile Hossu (görög katolikus püspök, 1866–1916) és Vasile Hossu (görög katolikus püspök, 1919–1997)
2. Vasile Hossu (püspök, 1866–1916) és Vasile Hossu (püspök, 1919–1997)
3. Vasile Hossu (szamosújvári görög katolikus püspök) és Vasile Hossu (nagyváradi görög katolikus püspök)

Pasztilla 2016. szeptember 18., 14:18 (CEST)

Köszönöm, akkor az 1-est választom. – Hkoala 2016. szeptember 18., 14:30 (CEST)

Arról nem is beszélve, hogy ha valaki két helyen is volt püspök, máris meg vagyunk lőve. Míg ellenben születés és halál egyetlenegy van, és az sem tipikus, hogy valaki két felekezet püspöke legyen egyazon életében. Pasztilla 2016. szeptember 18., 15:07 (CEST)

Nem tipikus, de mit csinálsz Dávid Ferenccel, aki egymás után három felekezetnél is püspök volt  ?

Jogos, egyházalapítóknál előfordulhat. Nyilván az unitáriust használnám. Pasztilla 2016. szeptember 18., 15:18 (CEST)

Wikipédia:Szócikkek elavult karbantartósablonnal

Szia! Kösz, hogy dolgozol rajta. Megjegyzést csak akkor írjál mellé, ha magyarázni akarod, miért indokolt a sablon fenntartása. Ha másképp oldod meg, akkor töröld a táblázatsort, ahogy a fejlécben van, mert a bot a következő futásnál megtart minden olyan sort, amiben bármilyen megjegyzést észlel. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. szeptember 18., 16:15 (CEST)

Hoppácska. Nyilván észrevettem volna a piros félkövér betűket a lap elején, ha elolvasom vagy ha tízcentis villogó betűkkel rakod oda. Pasztilla 2016. szeptember 18., 16:42 (CEST)

2012-es európai hideghullám

Szia, június óta nem szerkesztett, engedelmeddel inkább átemeltem a feljavításra váró cikkek közé, így más is belenyúlhat: Wikipédia:Feljavításra váró cikkjelöltek/2012-es európai hideghullám – Pallerti^{Rabbit Hole} 2016. szeptember 18., 16:18 (CEST)

Természetes, nem is tudtam, hogy van ilyen. Pasztilla 2016. szeptember 18., 16:39 (CEST)

Szilárdtestfizika

Szia! Szándékosan írtad kötőjellel: szilárdtest-fizika? Csigabi^{itt a házam} 2016. szeptember 18., 19:57 (CEST)

Hali! Remélem, azt írtam kötőjellel, hogy szilárdtest-fizikai. Mondjuk azt hiszem, ezt a 12-es akadémiai szabályzat pont megváltoztatta, és mivel a szilárdtestfizika hat szótag, az -i képzővel is marad kötőjel nélkül. Pasztilla 2016. szeptember 18., 20:03 (CEST)

Azt írtad, de pont a 12-estől az -i nem számít a szótagszámba; pl. híradástechnikai. Csigabi^{itt a házam} 2016. szeptember 18., 20:14 (CEST)

Nem ezt írtam én is itt fent? Pasztilla 2016. szeptember 18., 20:26 (CEST)

Szilfiz

Láttam, hogy javítottad a szilárdtestfizikait. Már akartam ilyeneket botozni, csak össze kéne szedni még egy rakattal. Amit találtam, az itt van: Wikipédia:Botgazdák üzenőfala/Áttérés_a_helyesírási_szabályzat_12._kiadására#Az -i képzőnek a szótagszámlálásból való kiesése miatt. Ha még jut eszedbe, írd hozzá. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. szeptember 19., 08:43 (CEST)

@Bináris:, oké, de hétvége előtt nem kerülök oda. Kérdés: specifikusan csak ezeket gyűjtöd, ahol az előző szabályzat szerint jo volt (innentol elfogyott a turelmem ekezeteket keresni), fel se tesszuk, hogy mar eleve rosszul van irva es altalaban a szilardtestfizika elofordulasait javitjuk, akarmilyen ertelemben is van rosszul irva? Azert kerdem, mert szilardtest fizika, szilardtest-fizika elofordulasokat is javitottam, de ezek a fent linkelt listadba nem fernek bele. Pasztilla 2016. szeptember 19., 23:39 (CEST)

Ja, es a masik: bibliografia cimleirasokban direkt bent hagytam. Pasztilla 2016. szeptember 19., 23:40 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) De, oda van írva a példák fölé, hogy az alapalak hibás változatait is keresni kell. Sőt, van, amit csak ezért vettem fel, mert az -i képős változat nem fordul elő a Wikipédiában. Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. szeptember 19., 23:42 (CEST)

Vagy az ilyenek: Kategória:Gőzmozdony-technika. Pasztilla 2016. szeptember 19., 23:54 (CEST)

Ezek is jöhetnek meg a számítástechnika is, csak valahogy külön rovatba kéne (ennél kategóriđát kell mozgatni, az másik feladat, a számítástechnikainál meg más a szerkesztési összefoglaló). Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. szeptember 20., 00:27 (CEST)

A "Yom-Kippur" háború

Bocs, de az OPEC szócikk külső linkjében tényleg A Yom-Kippur háború van. És úgy tudom, könyvek, cikkek címeit akkor sem sem szokás megváltoztatni, ha azok helytelenek. Apród ^vita 2016. szeptember 27., 13:46 (CEST)

@Apród: Ahol az egyértelműen jelezve volt, hogy idézet (pl. Szegedi Csanád) vagy cím (volt egy Yom-Kippur-os címlista pl valahol), ott nem is változtattam. Ebben és a hasonló helyzetekben számomra ránézésre nem egyértelmű, hogy címről van szó (nem forrássablon címparamétere, nincs kurziválva, szerzősítve, simán lehet a laptartalom rövid leírása is). Minden linkre meg nem kattintottam rá. Most, hogy rákattintottam, sem fáj a szívem, szerintem ilyesminek forrásnak sem volna szabad lennie. Értsd: műkedvelő totálisan forrásolatlan, helyesírási hibáktól hemzsegő blogbejegyzése. Pasztilla 2016. szeptember 27., 14:06 (CEST)

re Világörökség infobox

Szia! Két megoldás van:

• megkéred a sablonműhelyt, hogy kombinálják bele a település infoboxba a világörökségi részt is a {{Park infobox}}^(?)-hoz hasonlóan, lásd Muskaui park
• kiteszed a lap tetejére a {{Világörökség-portál4}}^(?)-et (tudom, idétlen a neve), lásd Pécsnél – Hkoala 2016. október 3., 15:45 (CEST)

@Hkoala: Nahát, eszembe sem jutott, hogy erre nincs kéznél lévő megoldás. Pasztilla 2016. október 3., 16:26 (CEST)

@Hkoala: Ööö... izé... miszerint hogyishíjják. Szóval mikor azt mondod, kérjem meg a sablonműhelyt, azt hol kell megtenni? Semmiféle kocsmafalszerűséget nem látok ott. Pasztilla 2016. október 3., 17:57 (CEST)

Wikipédia-vita:Sablonműhely (nincs külön kocsmafala az egyes műhelyeknek). – Hkoala 2016. október 3., 19:26 (CEST)

Wikipédia-vita:Világörökség-műhely/Archívum3#Gondolat és a következő szakasz; te is részt vettél benne :-) – Hkoala 2016. október 7., 05:52 (CEST)

Mobil kocsmafal

Szia! Nagyon zavaró, hogy a mobilos szerkesztéseidnél nem a kocsmafalak szakaszait szerkeszted, és a FV-ben nem látszik, melyik témához szóltál hozzá, továbbá nem is lehet direkt odanavigálni (a difflinkek meg elég megterhelőek, jó nagy oldalakról van szó). Lehetne ezen segíteni: Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. október 11., 10:43 (CEST)

@Bináris: A helyzet az, hogy ez egy bug. Nagyon is a szakaszt szerkesztem, de mobilnézetben nincs bedefaultolva a szakaszcím, én meg ugyan be nem pötyögöm. Én is észrevettem, de nem tudok ezzel mit csinálni. Mindjárt demonstrálom. Pasztilla 2016. október 11., 11:53 (CEST)

Ahogy látom, sikerült. Vagy kézzel írtad be? Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. október 11., 12:03 (CEST)

Kézzel annyit írtam be, hogy "Hozzászólok". Úgy látszik, hogy ha üresen hagyom a lenti szerköf képernyőt, akkor a szakaszcímet sem teszi be. Pasztilla 2016. október 11., 12:12 (CEST)

Most ugyanazt csináltam, csak nem írtam be semmit a szerköfbe, mris nem lett betéve a szakaszcím. Pasztilla 2016. október 11., 12:15 (CEST)

Szerintem ha egy pontot teszel oda, még az is sokkal jobb, mint a semmi. Illetve ki kéne próbálni, hogy reagál a szóközre. Köszönöm! Bináris ^ide Kelt: Wikipédia,  2016. október 11., 20:29 (CEST)

Szóközre így reagál. Pasztilla 2016. október 11., 21:03 (CEST)

Ez így jó, szóközre is reagál. Én kösz. Pasztilla 2016. október 11., 21:05 (CEST)

Request

Greetings.

Could you create the articles en:Azerbaijani literature in Hungarian?

Thank you.

Lamentálás

Minden szavaddal egyetértek, amit a Kocsmafalon írtál a forráskényszer(ítés) elharapózásáról. Csak két kiegészítést tennék (teszek): 1. mért dugtad félig el (?), hogy azért ne mindenki lássa? 2. Az idevágó grini alapelv: wiki-alapelv. Grin nagyon helyesen adaptálta ezt, mint mindent, ami wiki. (A nincs-forrás-hiszti a legegyszerűbb módja az akadékoskodásnak. Sem tudni, sem utánanézni, sem a hozzáírni egysmás cikkhez nem kell. Elég kötözködni, az is a szerkesztés benyomását kelti). OsvátA ^Palackposta 2016. október 16., 09:05 (CEST)

@OsvátA: Hát, a szakasz szempontjából úgy éreztem, offolás. Viszont te most sikeresebben rejtetted el a hozzászólásodat. :) Pasztilla 2016. október 16., 09:28 (CEST)

Na de ez lagalább nincs eldugva. Én is lamentáltam: betegyem-e a hozzáfűzésemet is a dobozodba (?), de az azt jelentette volna, hogy azt sem kell elolvasni; vagy kibontsam a dobozt, az meg bunkóságnak lett volna tekinthető, ezért nem maradt más, mint nem hozzá szólni, hanem hozzád szólni. Üdv! OsvátA ^Palackposta 2016. október 16., 09:42 (CEST)

Legyen itt a kocsmafal! Pasztilla 2016. október 16., 10:46 (CEST)

Egyházi törvénykönyv (egyértelműsítő lap)

Szia!

Mivel sokat tettél az egyértelműsítés egységes szabályainak kidolgozásáért, felhívnám szíves figyelmedet erre a lapra, amely szerintem totál félreérti az egyértelműsítés lényegét. Üdv.--Linkoman ^vita 2016. október 22., 17:28 (CEST)

Szia! Bár nem a szoros, betű szerinti homonímiát veszi alapul, ha nagyon erőlködöm, akkor annyira eltévedtnek azért nem látom, mind a három fogalomnak lehetséges formája az egyházi törvénykönyv karaktersor. Nem mondom, hogy kiváló és ragyogó, de legalább nem esszé, és már az is valami. Pasztilla 2016. október 23., 19:26 (CEST)

alma mater

Szia kedves Pasztilla! Én nem érzem úgy, hogy fals adatok jelennének meg. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem is jogutódja korábbi egyetemeknek. Persze vannak olyan települések, iskolák és még sok egyéb, melyek akkor még nem léteztek ezen a néven. Ezeknél az a szokvány, hogy a mai állapotnak megfelelően kerülnek beírásra. Például Pozsony magyar város? A Heidelbergi Egyetemen valóban tanársegéd volt, de egyben ott is képezte magát. Természetesen, jogodban áll visszavonni a szerkesztésemet. Üdv. Tambo ^vita 2016. december 19., 14:03 (CET)

@Tambo: Úgy értem, történelmi anomália. Vörösmartyról sem írják, hogy Kápolnásnyéken született, vagy a jakobinusok kivégzése sem Budapesten történt, és az 1860-as években nem végezhetett valaki az ELTE-n. Pasztilla 2016. december 19., 18:27 (CET)

Amúgy Vörösmarty cikkében tényleg Kápolnásnyék szerepelt :-) Hkoala 2016. december 20., 11:08 (CET)

@Hkoala: Ja, tudom, vívtam ez ügyben egy időben, de feladtam. Pasztilla 2016. december 21., 09:39 (CET)

Szia! Érdekes lenne, ha a jakubinusok 1795, május 20-i kivégzésének helyét Budapestnek adnák meg. Budapest 1873-ban jött létre. a jakubinusoknál helyesen Buda van megadva, egyes helyen kiegészítve a Vérmezővel. A kivégzéskor ezt a területet Generális rétnek hívták, és pont a kivégzés miatt kapta ezt a nevet. Üdv. Tambo ^vita 2016. december 20., 09:35 (CET)

@Tambo: Persze, ugyanarról beszélünk, hogy anomália lenne. Ahogy anomália a BME-t vagy az ELTE-t jelölni 1868 kapcsán. Pasztilla 2016. december 20., 10:02 (CET)

Az én diplomámon a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem neve szerepel, és eszembe sem jutna azt mondani, hogy a Corvinuson végeztem. – Burumbátor ^{Súgd ide!} 2016. december 20., 10:12 (CET)

Sablon:Átirányítás nem hibás névről

Szia! Ebbe a Kategória:Átirányítások nem hibás névről kategóriába kellene elhelyezni azokat a redireket, amelyeket alkalmazol, így kiszűrhetőek ezek a hivatkozások (pl. Georg Klein). Mit szólsz hozzá? - Csurla ^vita 2016. december 28., 18:59 (CET)

szia, @Csurla:! Azt gondolnám, hogy ez alapértelmezésben, kategória nélkül igaz mindazon átirányításokra, amelyeken nincs rosszredir vagy rosszredir-auto sablon. Vagy félreértek valamit? Pasztilla 2016. december 29., 08:50 (CET)

Akkor van értelme ennek a kategóriának, ha más kategóriába is besorolásra kerül az átirányítás. A legtöbb átirányításon nincs semmilyen kategória. Boldog új évet kívánok Neked! - Csurla ^vita 2016. december 31., 16:45 (CET)

Így már értem! Köszönöm és viszontkívánom! Pasztilla 2016. december 31., 16:48 (CET)