Wikipédia:Kocsmafal (jogi)/Archív22

Legutóbb hozzászólt Fauvirt 7 évvel ezelőtt a(z) Hull a pelyhes fehér hó témában

Régi képek

Kedves Szerkesztők! Megbízást kaptam, ezért tértem vissza ideiglenesen. Ormos István, az ELTE BTK Sémi Filológia és Arab Tanszékének professzora (tájékoztatásul: http://mta.hu/koztestuleti_tagok?PersonId=17983) valamilyen módon értesült róla, hogy ismerem a Wikipédiát, ezért hozzám fordult. Történetesen mind a magyar, mind az angol nyelvű Wikipédiára szeretne elhelyezni egy cikket Herz Miksa / Max Herz magyar építészről, aki 1880-1914 között Egyiptomban dolgozott, és az ottani arab-iszlám építészeti örökség terén meghatározó, maradandó építészeti, örökségvédelmi, restaurációs, dokumentációs és feltáró munkát végzett. Herz Pasának a Tanár Úr eddig több tudományos publikációt és egy nemzetközileg elismert monográfiát is szentelt (Max Herz Pasha 1856-1919. His life and career. Institut Français d’Archéologie Orientale, Kairó, 2009. ISBN 978-2-7247-0508-9.), gyakorlatilag ő a téma legkiemelkedőbb szakértője a világon. A cikkek szövegét már meg is írta, tehát mindenképp hatalmas nyereség lenne a Wikipédia számára, ha közölné őket, szándéka megvan rá. Az első kérdés, ami nem kifejezetten jogi, hogy egy ilyen helyzetet kell-e valahogy különlegesen kezelni.

A kifejezetten jogi kérdés ott van, hogy illusztrálni is szeretné és tudná is a cikkeket, méghozzá Herz pasa olaszországi leszármazottaitól szerzett - gondolom - javarészt már szerzői jogi védelem alá nem eső képeket. Én elirányítottam őt az engedélyes útmutatóhoz, de biztosabbnak gondolom itt is megkérdezni, hogy

  1. Szerzői jogi védelem alá régiségük okán nem eső, de magángyűjtemény részét képező képek esetén mi a teendő?
  2. Szerzői jogi védelem alá eső, magángyűjtemény részét képező képek esetén mi a teendő?

Ha valaki totális kompetenciát érez, akár össze is kapcsolhatom a Tanár Úrral, hogy a részleteket megtárgyalják (azt nem tudom, hány és pontosan milyen képről van szó, és itteni ténykedésem alatt ilyen kérdésekkel nem foglalkoztam, és különösebben nem vonz, hogy belemélyedjek a témába.)

Üdv: --Mathae Fórum 2016. február 10., 20:37 (CET)

Közkincs (többek között) minden olyan mű, (1) amelynek alkotója több mint 70 évvel ezelőtt elhunyt, vagy (2) amelynek szerzője nem állapítható meg, és a kép első nyilvánosságra hozatala pedig több, mint hetven éve történt. Ilyen képet bárki feltölthet korlátozás nélkül, csak meg kell adni a forrást, és hogy miért biztos, hogy közkincs.

Szerzői jogi védelem alá eső képek esetén engedélyt kell kérni a kép szerzőjétől (a szerzői jogok tulajdonosától, pl. örököstől), aki nem feltétlenül azonos a képek birtokosával. – Rlevente üzenet 2016. február 10., 20:55 (CET)

Ezt még annyival egészíteném ki, hogy korábban még nyilvánosságra nem hozott művek esetén, aki a védelmi idő lejártát követően jogszerűen hoz nyilvánosságra valamely korábban még nyilvánosságra nem hozott művet, azt a szerző vagyoni jogaihoz igazodó terjedelmű jogi védelem illeti meg, mely időtartama az első nyilvánosságra hozatalt követő év első napjától számított huszonöt év (jogi háttér: 31. § (7) és 32. §). Erről nyilván le lehet mondani, de amennyiben az említett könyvben első publikálásra kerültek ilyen a képek, akkor valószínűleg gondoskodni kell arról, hogy erről egy engedélyező levél kerüljön be az OTRS-hez, biztos ami sicher. ;o) Minden más a Levente által leírottak alapján. Fauvirt vita 2016. február 10., 21:37 (CET)

A szerkesztéssel kapcsolatos tanácsom az, hogy mindenképpen a saját próbalapján dolgozzon, oda másolja be a szöveget, képet, stb. akkor nem szólnak bele a többiek, hogy mit csinál, és nem fog 5 elmarasztaló megjegyzést kapni 1 órán belül, hogy mit nem csinált jól... Vigyor (a jelenlegi rendszer hibája sajnos, ami erre ösztönzi a többi szerkesztőt). misibacsi*üzenet 2016. február 11., 17:10 (CET)

enciklopedia.fazekas.hu

A Fazekasnak van egy online enciklopédiája. Az ebben található képeket @Vince: feltöltötte a huwikire. Szorgos kezek áttöltötték őket a Commonsra, más szorgos kezek pedig törölték őket a huwikiről (Commonsban már megtalálható). Ezután a Commonsból törölték őket, mivel nincs világosan feltüntetve a forrásuk/licencük. Így járt pár napja a File:Krudy.jpg kép is (aminek ez volt az eredetije: [1]). Lehet tudni valamit ezeknek a képeknek a forrásáról, felhasználási feltételeiről? Samat üzenetrögzítő 2016. február 14., 14:15 (CET)

Amit leírtál, egy teljesen tipikus kép-életút a huwikin. Kéne egy, „ne töltsd át a Commonsra” sablon. Németeknél pl. ilyen Bild-PD-alt-100 („100 évnél régebbi kép, dewikin jó, Commonson nem”). Vagy: „Commonson megvan” indokkal legalább egy évig ne lehessen képet törölni. Akela vita 2016. február 14., 14:24 (CET)

...és a szokásos hozzáállás, már ne is haragudjatok, de teljes joggal törölték, ugyanis a kép: "Krúdy arcképe, 1925, Petőfi Irodalmi Múzeum" (az infó a Saly Nomémi: Nekem soha nem volt otthonom... Krúdy Gyula budapesti életének színterei (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2013) kötet forrásaiból való). Mikor lesz már elfogadott, hogy az információ nem tudása nem ment föl a törvény alól...? :o( Olyan szomorú ez. Fontos a Wikipédia, de nem mindenekfelett... (Bocsánat a morgolódásért!) Fauvirt vita 2016. február 14., 15:43 (CET)

Itt: Kabdebó Lóránt szerk.: Valóság és varázslat. Tanulmányok századunk magyar prózairodalmából. Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1979) (133. és 140. oldalon; a kép pedig a 146. oldalon 32. sorszámmal) még pontosabb leírást ad: „Krúdy Gyula arcképe Diskay felvétele. Budapest, Hűvösvölgy, 1925. július.” A fotós Diskay Sándor (1909-1944), tehát mázli, mert több, mint 70 éve elhunyt, így pedig már teljes joggal felhasználható! Mindjárt feltöltöm rendesen forrásolva... Fauvirt vita 2016. február 14., 16:05 (CET)
Kész is... Fauvirt vita 2016. február 14., 16:21 (CET)

 megjegyzés: A Krúdy Gyuláról töröltetett képnek nem az volt a problémája, hogy közkincs-ismeretlenként volt feltöltve, hanem az, hogy ahogyan az jellemző a legtöbb Vince által feltöltött kép esetebén, Vince volt megjelölve szerzőként, ami, lássuk be, eléggé nonszensz állítás. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2016. február 14., 18:22 (CET)

Ami az eredeti kérdést illeti, egy szerencsétlen idézeten kívül semmi nincs az enciklopedia.fazekas.hu-n, ami arra utalna, hogy ott bármi is a szó jogi értelmében vett közkincs lenne. A képekről gyakorlatilag nulla információ van feltüntetve (ennek jogszerűségéről is vannak kétségeim, így szomorú, hogy két minisztérium valamije is ott díszeleg a kezdőlapon, ki tudja miért... nem az én szavaim, de elgondolkodtató: „Sem a Kulturális Enciklopédia neve, célja, tartalma, sem létrehozója, frissítési dátuma, kapcsolati címe stb. nincs feltüntetve a honlapon.” [http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=4805&issue_id=488 Drótos László (2007. augusztus 20.))... aki ez alapján az oldal alapján süti rá egy képre, hogy annak a szerzője ismeretlen, az felelőtlen... arról nem is beszélve, amit HuFi írt... Fauvirt vita 2016. február 14., 23:26 (CET)


Sajnos, ahogy jobban utána kezdtem nézni Diskay Sándornak, kiderült, hogy valójában Diskai Sándor és a Kozma utcai Budapesti Zsidó Hitközség Központi Temetőjében fekszik, és sajnos nem 1944-ben, hanem 1953-ban hunyt el és 1874-ben született. (forrás: http://ujegyenlito.hu/kultura/a-buvopatak-jelenseg-2; http://www.oroklet.hu/bent.php?nyelv=2&igy=&kmod=5&tkod=0224&parcella=33C&sor=3&sir=8&szuletes=1874&elhalaloza=1953&nev=Diskai%20S%E1ndor&prefix=&gmail=&gnev=&glakhely=&gid=) Ezért megpingelek két másik szerkesztőt, akik sajnos szintén ezt a tévinformációt tudták és ez alapján őket is érinti, hogy még 7 évig nem szabadok a képei: @Norden1990, Steinbrück Ottó:... Intézkedem a Krúdy kép ügyében és próbálok helyette másikat szerválni... Fauvirt vita 2016. február 15., 12:34 (CET)

Köszi a pontosítást. Érdekes, hogy Brunhuber Béla is 1874-1953 között élt (a neve szintén felmerült a S. Ottóval való beszélgetésünkkor). Diskay adatait beillesztettem a Magyar fotográfusok listája szócikkbe. – Norden1990 2016. február 15., 15:11 (CET)
Lelkiismeret furdalásból két képet is felkutattam, amik jogszerűen felhasználhatóak: egy grafikát (most ezt tettem a wikidatába képnek) és egy fotót - illetve készítettem Diskay Sándornak egy szócikket... az általam feltöltött képét pedig copyvioztam... Fauvirt vita 2016. február 15., 18:31 (CET)

Logó felhasználása

Ha jól értem ennek a logónak a felhasználási feltételeit felhasználhatom a magyar Wikipédiában. Ha valóban jól értem, akkor csak egy kérdésem van, hogyan használjam fel a magyar Wikipédiában, ha ide nem lehet engedély nélkül feltölteni, Commonsba meg egyáltalán nem lehet feltölteni?--Bencoke vita 2016. február 20., 18:21 (CET)

Akkor egy egyszerűbb kérdés. Ha azt írja valakilevélben, hogy engedélyezem a képet Wikipédiára, akkor az csak a magyar Wikipédiára vonatkozik?--Bencoke vita 2016. február 25., 23:58 (CET)

Ha oda kapod, akkor igen. Annak a valakinek jogtulajdonosnak kell lennie természetesen. – Regasterios vita 2016. február 26., 00:24 (CET)

Honnan tudom hova adja? Itt van például egy logó, amire azt írják csak a Wikipédián használható. Honnan tudjam, hogy az engedélyező ezalatt a magyar Wikipédiát érti, az összes Wikipédiát vagy esetleg minden Wikipédiát, amit így, ékezetesen kell leírni? De ha azt mondjátok, hogy még ha lehet is, akkor se szokás átvenni más Wikipédiából nem szabad képeket, az esetben nem fogom törni magam vele.--Bencoke vita 2016. február 26., 12:14 (CET)

Csavaros a helyzet. Sok országban, például az USA-ban megengedett a jogvédett képek ún. méltányos használata (angolul fair use). Ezért aztán az enwikin a logókat engedély nélkül lehet feltölteni, de természetesen ott is szigorú megkötésekkel. Például az MSZP logóját is lehetne használni az MSZP-ről szóló angol nyelvű szócikkben. Magyarországon viszont nincs ilyen lehetőség, a szerzői jogi törvény ezt nem teszi lehetővé: minden logó csak a jogtulajdonos írásos engedélyével tölthető fel és használható. Magyarán csak akkor kell az engedély, ha a huwikin szeretnél használni egy logót, ha az enwikin (és sok más nyelvű wikin így van ez), akkor nem. Utóbbiaknál is meg kell indokolni azonban a use rationale paraméternél, hogy miért tartod indokoltnak a jogvédett kép használatát. – Regasterios vita 2016. február 26., 12:29 (CET)

Ezt értem, de ha már létezik egy engedély az OTRS rendszerben, ami engedélyezi egy kép használatát a Wikipédiában, akkor azt a képet nem szabad használni a maláj Wikipédiában? Tehát a fent linkelt MSZP logó alatti leírás alapján használható ugyanaz a kép a maláj Wikipédián?--Bencoke vita 2016. február 26., 12:55 (CET)

Tételezzük fel, hogy a maláj Wikipédiának ugyanazok a szabályai, mint a magyarnak.--Bencoke vita 2016. február 26., 12:59 (CET)

Megnéztem az engedély pontos szövegét: abban nincs szó arról, hogy csak a huwikin lenne használható az MSZP logója. A sablonba írt Csak a Wikipédián használható szöveg tehát valóban azt jelenti, hogy akár a maláj wikin is lehetne használni a képet az engedély alapján, ha ott nincs fair use. Más logók kapcsán is a sablonba írt szöveget kell követni, ha az netán mégsem egyértelmű, rá kell kérdezni az OTRS-kezelők üzenőfalán. – Regasterios vita 2016. február 26., 13:15 (CET)

Köszönöm szépen. Egy utolsó kérdés. Pártok esetén ki jogosult engedélyt adni? Mit kell a válaszlevélben írniuk?--Bencoke vita 2016. február 26., 16:14 (CET)

Jó kérdés: lehetőleg valamilyen vezető beosztású ember legyen az illető. Nyilván párttól, cégtől is függ, hogy ki jogosult nyilatkozni ilyen ügyekben. A szöveg valami ilyesmi legyen: „A <<logó webcíme>> címen szereplő logó szerzői jogának tulajdonosaként hozzájárulok, hogy a képet a Wikimédia-projektek oldalain felhasználhassák a céghez/párthoz stb. kapcsolódó információk illusztrálására. A szerzői jog tulajdonosának aláírása, dátum” – Regasterios vita 2016. február 26., 16:59 (CET)

Köszönöm szépen, majd rájuk bízom, ők biztos tudják.--Bencoke vita 2016. február 26., 17:37 (CET)

Urmenyi kastely

az oldal a szállodában. Az írás jól használható – Aláíratlan hozzászólás, szerzője Hungarológia1974 (vitalap | szerkesztései) 2016. március 1., 10:32

Ha szeretnéd, hogy megjelenhessen a szöveg, akkor meg kell kérned a szöveg szerzői jogának a tulajdonosát, hogy küldjék el neked az itt található szöveget ímélben. A benne szereplő szöveg webcímét értelemszerűen kitöltöd azzal, hogy http://szidonia.hu/kastelyszalloda/kastelytoerte.html, az aláírást meg értelemszerűen nekik kell kitölteni. A bekezdéssel, mivel az nem ugyanerről az oldalról van, három dolgot tehetsz. Vagy írsz mégegy levelet, ha ki tudod deríteni annak a szövegnek a szerzőjét, vagy saját szavaiddal összefoglalod néhány sorban, vagy kitörlöd a bekezdést és nem lesz a szövegnek bekezdése.– Bencoke vita 2016. március 7., 16:26 (CET)

Világháborús fotók

Megtehetem, hogy egy mostanában megjelent könyvben közölt, első világháború idején lőtt fotókat beszkennelem és feltöltöm a commonsba? A 70 év már eltelt, a fotósok neve ismeretlen. Milyen licenc kell hozzá? --Hollófernyiges vita 2016. március 7., 09:10 (CET)

Ismeretlen szerző esetén nem az a kérdés, hogy mikor készült a kép, hanem, hogy mikor hozták először nyilvánosságra. A 70 év onnan számít. Ilyen esetben a Template:PD-anon-70-EU jó lehet. --Rlevente üzenet 2016. március 7., 10:36 (CET)

Commons kép felhasználása könyvkiadásnál

Szeretném megtudni, hogyha használnék szabad licence-ű képet a commonsból egy könyvkiadásban, akkor miként kell a forrást megneveznem a könyvben? Konkrétan ennél, vagy ennél a képnél megadott paraméterek szerint, a kép szabadon használható (szerintem egy kiadandó könyvnél is), mégsem egyértelmű, hogyan kell megnevezni a forrást. Elég volna csupán az, ha annak a szövegnek a végén, amibe a képek is beillesztésre kerülnének, annyit írok le mindössze, hogy a képek származási helye a wikimedia commons? Doncseczvita 2016. március 10., 14:44 (CET)

Ehhez hozzátenném, hogy kezembe került már olyan könyv, amelynek képeit egyértelműen felismertem, mivel a commonsra feltöltött fájlok közül származtak. Doncseczvita 2016. március 10., 14:45 (CET)

A CC-BY-SA licenc előírja, hogy „Nevezd meg”! és „Így add tovább!”, vagyis:

  • „A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat.”
  • „Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.”
  • „Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.” Ezt azt jelenti, hogy licencelési nyilatkozatot kell csatolnod a műhöz.

A konkrét esetben: meg kell adni a szerző (ál)nevét (pl: Zyephyrus a Wikimedia Commonsról), és fel kell tüntetni, hogy a kép a CC-BY-SA 3.0 licenc szerint használható fel (szövegesen és/vagy ezzel az ikonnal: ) Az Exupery-t ábrázoló kép egyébként kivágás ebből a képből: File:Saint-Exupéry and Marcel Peyrouton . Tunis 1935.jpg, ami közkincs, tehát azt teszel vele, amit akarsz, pl. Te is kivághatsz belőle egy részt, és minden probléma nélkül közölheted. Ebben az esetben semmit nem kell megadnod, persze (mint elkötelezett wikipédista;-)) hivatkozhatsz a Commonsra, de ez nem kötelező.– Rlevente üzenet 2016. március 10., 15:14 (CET)

Tehát ha jól értem, ha vmit módosítanék az eredeti képen, hogy én is csak egy részletét vágom ki és úgy rakom be a könyvbe, nem is kell megneveznem a forrást? Doncseczvita 2016. március 10., 16:30 (CET)
Közkincs képnél így van. De CC-BY-SA licencű képnél mindig meg kell adni a szerzőt és csak CC-BY-SA alatt közölheted. --Rlevente üzenet 2016. március 10., 16:39 (CET)

Hááááááááááát... azért nyomtatásban nagyobb rizikó ez a commons-megadósdi (mármint hogy elhiggyük, hogy amit egy ismeretlen-és-nickneves ember közkincsnek mond, ráadásul egy facebook oldalra hivatkozva, ismeretlenként nevezve meg a fotóst)... @Doncsecz, szerintem kicsit nézz jobban utána... ha megnézed a forrásként megadott facebook kép albumát, alatta található egy szöveg, ami hamis engedélyről szól, mivel a képek szkennelve lettek egy 2010-ben megjelent könyvből (ott ez a cím szerepel: "Victor Sebag, Tunisie 1910-1960, meg egy link a könyvhöz)... szóval az én tanácsom, hogy mielőtt esetleg rossz licencet adnál meg és esetleg jogi következményei lenne, inkább kapard meg ezt az állítást... és ha megtudsz valamit, szólj nekünk is, mert akkor tudunk esetleg a commonsosok fele is lépni. Fauvirt vita 2016. március 10., 17:46 (CET)

arról nem beszélve, hogy persze nem kell megnevezned forrást, de könyv kiadójaként biztosan veszítesz azzal (illetve a nélkül) a könyv hiteléből... de megint csak szerintem. Fauvirt vita 2016. március 10., 17:47 (CET)

Hm... tényleg nagy a rizikó... talán jobb nem kockáztatni... Doncseczvita 2016. március 12., 09:57 (CET)

Kovács Ákos

Sziasztok! Tegnap visszaállítottam a Kovács Ákos (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) cikkben egy szakasztörlést (forrással ellátott szakasz, a Kovács Ákos tavaly év végi médiavisszhangot kapott eseményével kapcsolatos), ma pedig a vitalapomra érkezett az alábbi üzenet ‎KrisztinaFiak (vita | közrem. | törölt szerk. | log | blokk log | jogok | blokk | statisztika | CentralAuth) szerkesztőtől:

„Kedves Szerkesztő! KOvács Ákos menedzsere, munkatársa vagyok. Súlyosan hiányos, egyben sok szempontból sértő dolgok jelennek meg ezen a felületen. Kértem egy javítást, mivel erősen politikai megjegyzések lettek beleírva Ákos életrajzába, olyasmi ami miatt sajtó és személyiségi jogi perek indultak az elmúlt hónapokban. Mint az előadó képviselője, kérem a jelzett sorok törlését. Szívesen átadok egy normális életrajzot róla, ami pontos és részletes. üdv: Kriszta”

Tekintettel arra, hogy én csak mint szerkesztő, egy forrásolt szakasz törlését vontam vissza, nem kívánnék vitába menni ezen a téren, ezért bátorkodom ide áthozni a kérdést. Remélem jól teszem. A szerkesztőt mindjárt értesítem, hogy a vita itt folyik tovább. Egyúttal aki úgy érzi tud segíteni a kérdésben, kérem jelezze itt. Üdv, --XXLVenom999 vita 2016. március 18., 20:12 (CET)

A kérdéses bekezdés forrásokkal ellátott tényadatokat tartalmazott, ezért helye van az enciklopédiában. Természetesen minden olyan adatot szívesen látunk, amelyek az állításokat más szemszögből is megvilágítják. Csigabiitt a házam 2016. március 18., 20:30 (CET)

Alábbi a probléma: 1.az idézett sorok sajnos ki lettek tépve egy interjúból, a wikipedia pedig ezt idézi - amelyből tengernyi helyreigazítás lett (lsd. Index, Origo, Blikk, KIskegyed) - akik mind sorra beismerték, hogy manipulatív módon sértőn használták ezt fel. Tehát jogsértést követtek el Ti is ha ezt így használjátok tovább, nem egyben, ahogy elhangzott. Hiszen ez egy 47 perces interjú kiragadott része. 2. ezt ti "tényként" tüntetik itt fel - mely nagyon aggályos akár jogilag akár etikailag 3. az adott személynek nincs több joga a saját cv-je tisztességes felügyeletéhez mint egy "szerkesztőnek"? – Aláíratlan hozzászólás, szerzője ‎KrisztinaFiak (vitalap | szerkesztései)

Anélkül, hogy tudnám, pontosan mi is hangzott el az inkriminált interjúban, ezeket a helyreigazításokat illett volna szintén beépíteni a szócikkbe. @XXLVenom999: megteszed, ha feloldjuk a lapvédelmet? – Pagony foxhole 2016. március 18., 20:55 (CET)

Megpróbálom. Lehet majd némi segítség elkél hozzá. --XXLVenom999 vita 2016. március 18., 20:57 (CET)

@Csigabi: feloldod a lapvédelmet? – Pagony foxhole 2016. március 18., 20:58 (CET)

Szívesen feloldom a lapvédelmet, de a kérdéses szakasz törlése esetén ismételten vissza fogom állítani azt. Csigabiitt a házam 2016. március 18., 21:01 (CET)

Az csak természetes. – Pagony foxhole 2016. március 18., 21:02 (CET)

Pár perc türelmet kérek, megpróbálom beépíteni az új forrásokat. --XXLVenom999 vita 2016. március 18., 21:05 (CET)

Megjegyzem, a helyreigazítások nem a kérdéses bekezdésben közölt állítások cáfolatai. Csigabiitt a házam 2016. március 18., 21:06 (CET)

A fogalmazáson van mit javítani, kérem aki tud rajta csiszolni tegye meg, főleg a forrásbeépítésre törekedtem. --XXLVenom999 vita 2016. március 18., 21:19 (CET)

Szavazólap jogi helyzete

Véleményetek szerint egy közgyűlési választás szavazólapja, mint amilyen a Fájl:Nograd megyei kozgyulesi valasztas lista szavazolap 2014.jpg, milyen szerzői jogi megítélés alá esik? Ha nem lennének rajta a logók, nyilván {{közkincs-nemjogosult}}(?) licencet kellene rátenni. Viszont így is, hogy rajta vannak, „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” közé lehet esetleg sorolni a szavazólapot. Szóval felemás a helyzet. – Regasterios vita 2016. március 20., 22:27 (CET)

A logók ebben az esetben miért okoznak problémát. Messze nem abban a minőségben láthatók, mint a hivatalos verziójuk. Ha egy sportolóról valaki készít egy szabad licencű képet, de a sportoló mezén látszik a klubjának a címere, akkor már jogvédett lesz? Szerintem nem. - Csurla vita 2016. március 20., 22:35 (CET)

Az a de minimis, mivel elhanyagolható mértékben szerepel a képen és nem az a fő témája. Egy választási szavazólapon a pártok címere azért nem hiszem, hogy de minimis alá esne. Mivel éppen arról szól: pártok képviselőinek választásáról. Xia Üzenő 2016. március 20., 23:28 (CET)

Egy választásról szóló cikkben a szavazólap (és a pártlogók) megjelenését életszerűnek gondolom. Nem tartom feltétlenül szükségesnek, de mégis szebbé, jobbá, ízesebbé válik tőle a cikk. A jog világában kevésbé vagyok jártas, de azt hogy egy lexikoncikknél ne lehessen egy a cikk témáját konkrétan érintő "alkotást" használni, igen ésszerűtlennek látom. Hiszen a híradásokban, fotóriportokban is megjelennek ezek a logók, és nem hiszem, hogy a sajtótermékek ezért jogdíjat fizetnének, vagy előzetesen bekérnék a szerző engedélyét. Ez a "pártlogó" fogalmában szerintem eleve benne van. (Másra nem használható - tehát én a saját nevemben nem írhatok nyilatkozatot a logóhoz kapcsolva, de tárgyszerű leírás esetében ez nem letiltható.) --Egyed vita 2016. március 21., 14:00 (CET)

A képen látható logók többsége fent van a Wikipédián, de ahhoz, hogy fent lehessenek, külön engedélyt kellett kérni az adott párttól. Pl.: Fájl:Mszp logo.png, Fájl:Jobbik.jpg. Ezek a logók azonban jogvédettek, ellenben ezen a szavazólapon, vagyis a kép leírólapján úgy vannak feltüntetve, mintha közkincsek lennének. Lehet, hogy egy szavazólap önmagában a „az állami irányítás egyéb jogi eszközei” közé tartozik, de ha azokon olyan művek láthatók, amelyek nem az állam tulajdonát képezik, akkor azokra nem vonatkoztatható szerintem a közkincs-nemjogosult licenc. Köztes megoldás szerintem az lehet, ha a logókat eltorzítjuk, kikockázzuk a képen. Akkor már lehet közkincsnek mondani. – Regasterios vita 2016. március 25., 15:07 (CET)
Egyetértek. Xia Üzenő 2016. március 30., 15:48 (CEST)

A kommunikációelmélet ismeretelméleti alapjai Anderson,J.A.1996. Wilhelm Gábor,Typotex, 2005. ISBN 963 9548 53 7

Ez egy különleges mű, mert minden témában több változatot ismertet és nem foglal véleményt egyik javára sem. Így nehéz fölvázolni egy tömör ismeretkört. James A. Anderson a feltüntetett neve, de az 533-as irodalomjegyzékben Anderson,J.A. szerepel 11-szer. Van Szószedet/glosszárium, de a Wikipédia nem szótár. Engem zavar a sok latin, angol szakkifejezés, de tudom, sokan hozzászoktak. Remélem, nem ad törlésre okot, ha bizonyos kifejezések szak szavához a magyart is adom.

Partmoso vita 2016. március 26., 18:56 (CET)
@Partmoso: Nem igazán értem, hogy mit szeretnél ezzel...? Hogy kapcsolódik ez a jogi kocsmafalhoz? Xia Üzenő 2016. március 30., 15:49 (CEST)

Kazlat raktam Észjárás/ Tudat filozófia/ Bölcs tudat témakörben, és kérdem, törlik-e?

Sok kezdeményem törölték eddig. Ez a tanulás része. De ha kazlazok, szeretném tudni, miért törlik! Partmoso vita 2016. április 7., 13:32 (CEST)

Azért törlik, mert nem tartod be a Wikipédia szabályait (pl. nincs forrás vagy nem megfelelő, másolásgyanús, egyáltalán nem felel meg formailag stb.). Olvasd el a szabályokat figyelmesen, alkalmazkodj, és akkor nem fogják törölni. A kezdőlapról indulhatsz el. De olvasd el vitalapodra írottakat is figyelmesen, lehet tanulni belőlük. Wikizoli vita 2016. április 8., 15:26 (CEST)

Szoborról készült fotó jogi szempontból

Biztos volt már róla szó, de nem találok igazán egyértelmű infót erről. Mi a helyzet jogi szempontból a szobrokról (+ domborművekről, kisplasztikákról, stb.) készült fényképekkel, tud ebben valaki segíteni? Készíthetek-e, közzétehetek-e engedély nélkül ilyet, milyen formában, meg kell-e neveznem valakit, milyen licensz alatt tehetem közzé, ha nem lehet akkor miért nem, ha korlátozásokkal, akkor mik azok, ilyesmire gondolok. --Kertek999 vita 2016. április 10., 18:41 (CEST)

@Kertek999: Ha közterületen van, minden további nélkül lefényképezheted, de lehetőleg ne legyenek személyek is a képen. Zárt térben lévő szobrokhoz, egyebekhez a terület tulajdonosának írásbeli engedélye kell. Ha te magad készíted a képet, "saját kép"-ként jelöld meg. misibacsi*üzenet 2016. április 10., 19:33 (CEST)

@Misibacsi: azt írod, hogy „zárt térben lévő szobrokhoz, egyebekhez a terület tulajdonosának írásbeli engedélye kell”. Ezt milyen jogszabály írja elő? --Malatinszky vita 2016. április 10., 20:02 (CEST)
@Malatinszky, bocs, hogy én válaszolok... Képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotásoknál a szjt. 68. § (1), uis e szerint ezeknél a szabad felhasználás feltétele, hogy az szabadban, nyilvános helyen és állandó jelleggel legyen felállítva - így a nem szabadban "történő dolgok" már a polgári, azon belül a tulajdonjogot érintik (ezért is sikamlós terület a múzeumok által rendelkezésre bocsátott képek használhatósága, amiről mostanság próbálom a törvényi hátteret megtudni). Fauvirt vita 2016. április 10., 20:38 (CEST)

No akkor egy kicsit kiegészíteném, mert így egy picit félrevezető lehet (ha bizonyos esetekben a misibacsi által írottak, teljesen igazak is!). Szabadtéren állandójelleggel felállított műalkotások azok, amik Magyarországon és még bizonyos államokban (a link angol nyelvű, de a térképen a zölddel jelzett területekre vonatkozik az un. panorámaszabadság) (nem mindenhol, Európában sem!) szabadon lefényképezhetők (tehát ha szabadtéren van egy ideiglenes kiállítás, akkor arra ez nem értelmezhető). Beltérben és kültéren is meg kell nevezned az eredeti alkotás (tehát amit lefényképeztél) készítőjét és hogy a fénykép mit ábrázol. Amennyiben a nem szabadtéren vagy szabadtéren de nem állandó jelleggel kiállított műalkotás készítője még nem 70+1 éve halott, akkor tőle (ha már elhunyt a jogutódjától, illetve a szerzői jog más jogosultjátólhozzáírva: Fauvirt vita 2016. április 11., 04:20 (CEST)) is engedélyt kell kérni. Fauvirt vita 2016. április 10., 19:52 (CEST)

Köszönöm mindenkinek! --Kertek999 vita 2016. április 11., 03:58 (CEST)

Ha lenne még kérdésed, csak nyugodtan tedd fel. ;o) Remélem nem zavartunk össze vagy bátortalanítottunk el! Fauvirt vita 2016. április 11., 04:20 (CEST)

Köszönöm! :) Nem bátortalanodtam el, most amiket Commonsra akarok feltölteni, azoknál világos lett a helyzet. Még mondjuk 1-2 kérdőjel azért van a fejemben a jövőre nézve, megköszönöm ha ebben is tudtok útmutatást adni. 1.: Ha a szobor készítője több mint 70 éve elhunyt, akkor ezek szerint ott már mindegy hol köztér vagy nem köztér, fotózhatom ugye? 2.: Megnéztem ezt a panorámaszabadságot szabályozó szerzői jogi paragrafust. Ott ha jól veszem ki, oktatási célból készült képnél már nem kell figyelembe venni a közterület+állandó jelleg korlátozásokat. A törvény úgy fogalmaz, hogy "tudományos ismeretterjesztő előadás, továbbá iskolai oktatás céljára". De szerintem nem olyan egyértelműen eldönthető, mi számít ilyennek. Mos konkrétan egy szakdolgozat kapcsán merült fel bennem a kérdés, de egyébként is érdekel. --Kertek999 vita 2016. április 11., 15:40 (CEST)
Előbbi esetben: szerzői jogi szempontból igen. Más jogszabályt viszont még sérthetsz ezzel (pl. ha betörsz a múzeumba, hiába hivatkozol majd arra, hogy a művész már régen elhunyt). A második esetben, amennyire tudom, szakdolgozat készítése beletartozhat az iskolai célok, és így a szabad felhasználás esetei közé. A Wikipédiába azonban (amennyiben az általános feltételeket nem elégíti ki) nem tölthető fel az ilyen kép. Samat üzenetrögzítő 2016. április 11., 16:00 (CEST)
(Szerkesztési ütközés után) Az első kérdésedre: Ha a szobor készítője több mint hetven éve halott, akkor a szobor szerzői jogi értelemben közkincs, tehát ha fotót készítesz róla, azzal azt csinálsz, amit akarsz (konkrétan feltöltheted a Commonsba és persze egy szakdolgozatban is használhatod). De az, hogy a fénykép egyáltalán elkészülhet-e, nem csak szerzői jogi kérdés. Vannak helyek, ahol jogszabály tiltja a fotózást, és az sem abszurd elvárás, hogy mondjuk egy épület tulajdonosa meg akarja szabni, hogy abban az épületben szabad-e fotózni. Néha ami neked csak egy régi szobor, az másnak szent tárgy, amelyet ha lefényképezel, azzal valamiféle szentségtörést követsz el, aminek aztán bizonyos országokban jogi következményei is lehetnek. Én például nagyon vigyáznék Thaiföldön a király vagy a Buddha szobraival, vagy Észak-Koreában a Kim-dinasztia tagjainak szobraival. Malatinszky vita 2016. április 11., 16:16 (CEST)
(Két szerkesztési ütközés után) Na most már mindegy, hagyom így...Vigyor Annyival egészíteném ki a Samat által az első esetre írottakat, hogy a törvény nem "köztér"ről, hanem "szabadban, nyilvános helyen"ről ír. A szabadban elvileg annyit tesz, hogy nem épületben; a törvényi fogalommagyarázat szerint pedig a nyilvános hely: a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely (példaként ilyeneket találtam 1 2: posta, önkormányzat, iskolák, könyvtár, vasútállomás, repülőtér stb.) - közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan magán-, állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül igénybe vehető, ideértve a közterületnek a közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét (az iménti első linken: Nem minősül közterületnek az el nem kerített, de nem a közforgalomnak szánt ingatlan, például egy el nem kerített kert, park vagy erdő).
Illetve nyilván nem csak betörni nem szabad, de a tulajdonos kikötheti hogy az általa birtokolt területen hogyan, milyen feltételekkel cselekedhetsz, azaz pl. fotózhatsz, léphetsz a fűre stb. - hogy ez alapján a már elkészült és nyilvánosságra hozott fotóra, amennyiben az ábrázolt alkotás már nem esik a szjt alá, milyen korlátozásokat lehet bevezetni, elég kiforratlannak tűnik. Mint fentebb említettem, ennek épp próbálok utánajárni, de elég rögös az út és ha törvényt sértesz és az alapján bárki (főleg ha pl. az államról beszélünk) biztos pénzt remélhet tőled, véleményem szerint nem fog habozni... de ne így legyen. Én csak elmondtam mit gondolok, a többi mindenkinek a józan belátására van bízva. Fauvirt vita 2016. április 11., 16:22 (CEST)korrigálva: Fauvirt vita 2016. április 11., 17:19 (CEST)
Újfent köszönöm mindenkinek! :) --Kertek999 vita 2016. április 12., 00:20 (CEST)

@Malatinszky, Szerintem jobban megválaszolták a kérdésedet, mint én. Csak ennyit tudtam erről, mivel itt a WP-n többször volt róla szó. misibacsi*üzenet 2016. április 11., 19:05 (CEST)

Közkincs

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni, hogy a "közkincs" (azaz "Public Domain") fogalmát hogyan használjuk itt a Wikipedián és a Commonson, ha az éppen olyan angol nyelvi területeken használatos jogi kifejezés, mint a fair use és ilyen a magyar szerzői jogi fogalmak szerint (és igaz ez az EUra is) nincs is?... Igaz, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala oldalán (utolsó módosítás: "2015. április 16.") a GyÍK Meddig tart a művek szerzői jogi védelme és mikortól lehetnek szabadon felhasználhatók? pontja meg azt írja: "...a védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz azt bárki engedély nélkül felhasználhatja. Fontos megjegyezni, hogy az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdek-képviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát" - azaz vagy azonban jól látszik, hogy bár megtévesztően ugyanazt a szót alkalmazza, jelentéstartalma teljesen más, mint akár az amerikai vagy kanadai jogi felfogásban... Segítene ezt valaki tisztázni és e szerint rendbe rakni a Szerzői jog, Közkincs szócikkeket, a Wikipédia:Közkincs és a Sablon:Közkincs sabloncsaládot, legalább itt, a magyar wikin? Előre is köszönöm! Fauvirt vita 2016. május 19., 11:39 (CEST)

Fotó saját tulajdonban lévő műalkotásról

A saját tulajdonomban lévő műalkotásról (festmény, grafika, szobor, kisplasztika, fénykép) készített fotó feltölthető-e a Wikipédiára illetve a Commonsba, ha a védelmi idő még nem járt le? - Fizped vita 2016. május 28., 15:58 (CEST)

Nem hinném, a szerző, a művész a jogtulajdonos, csak maga a tárgy a tiéd. Például a József Attila-díj kisplasztikáját sem tölthetné fel a kitüntetett, mert nem ő készítette, hiába kapott egy példányt. – Pagony foxhole 2016. május 28., 16:07 (CEST)
(Szerkesztési ütközés után) Csak akkor, ha te vagy a festmény, grafika, szobor, kisplasztika alkotója is. Egyébként nem. Kivétel, ha még él a tárgy alkotója és engedélyezi is. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2016. május 28., 16:08 (CEST)

Fordítás sablon, ha az eredetit törölték

Ha egy cikk egy idegen nyelvű wikiből lett fordítva, és ezt a {{fordítás}}(?) sablonnal jelezzük, aztán a forrásként használt cikket törli az az idegen nyelvű wiki, akkor mi a teendő? (Konkrétan azzal kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy a Belgian Ring cikk törlési szavazását kénytelen voltam lezárni maradással, mert nem nagyon volt konszenzus, de úgy általában is érdekelne, mi ilyenkor a teendő.) Alensha 2016. június 12., 19:11 (CEST)

Történeti hivatal dokumentumai

Üdv! Kérdésem az, hogy egy koncepciós perről irandó szócikkben szeretném a vádiratban foglaltakat a a Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Hivatala V-105752/1. számú dokumentumából betűhíven közölni, mivel a per anyagához lényegileg hozzátartozik. A feltüntetést a forrás pontos megjelölésével szándékozom, természetesen. Az ABTL ezt a forrás feltüntetésével engedi. Kérdem, hogy a wikipédia is? – Némo (Morgóhely) 2016. július 9., 18:01 (CEST)

A forrás feltüntetése nálunk is alapvető követelmény. Egyébiránt a vádirat a szerzői jogi törvény 1. paragrafusának 4. pontja értelmében nem jogvédett, tehát ilyen szempontból nincs aggály, itt semmiféle engedélyre nincs szükség. Az már nem jogi kérdés, hanem tartalmi, hogy a Wikipédia nem szöveggyűjtemény, hanem enciklopédia, és így fontos, hogy a periratokból csak a feltétlenül szükséges mértékben idézzél, egyébként pedig inkább csak foglald össze a tartalmát. – Malatinszky vita 2016. július 9., 19:33 (CEST)

Természetesen. Kizárólag a vád tartalmát akarom idézni. Egy 120 oldalas vádiratot nem tennék be. :D– Némo (Morgóhely) 2016. július 9., 19:43 (CEST)

másolás a Wikipédiából, jogfenntartással

Ilyenkor lehet tenni valamit? Egy anon létrehozta a Szicília történelme cikket, amelyet először jogsértőztem, mert a gugli ezt adta ki. Jobban megnézve kiderült, hogy ha valahonnan, akkor nem onnan másolmány, hanem a Szicília szócikkünk Történelme szakaszából, és nagy a valószínűsége, hogy a delikronika is onnan lopta 2012-ben. A feneség az, hogy az oldal alján ez szerepel: © 2012 Minden jog fenntartva. Ami azért pofátlanság. – Pagony foxhole 2016. július 12., 20:48 (CEST)

Elméletileg a Wikipédiából átvett szövegekre ugyanaz a licenc vonatkozik újraközlés esetén is, mint itt, azaz a lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van.– Porbóllett vita 2016. július 12., 20:59 (CEST)

Nekem az Eger-patakról szóló cikkemet vette át egy blog ugyanúgy szerzői jogok alatt.– Porbóllett vita 2016. július 12., 21:03 (CEST)

Továbbközlés esetén a szerzői jogok nem kerülnek át a továbbközlő tulajdonába, így a copyright ebben az esetben nem jelent semmit, sőt jogsértő. Tehát aki felhasználja nem követ el jogsértést, ha az eredeti forrást tüntetni fel, de akkor se, ha nem tünteti fel az új forrást. – Némo (Morgóhely) 2016. július 13., 09:53 (CEST)

1924-es színházi plakát

1924-es színházi előadás plakátjának mi a jogállása? Innen a Tartuffe-plakátot szeretném feltölteni, ha esetleg szabadna. – Hkoala 2016. július 14., 21:25 (CEST)

Ha jól látom, ez nem plakát, hanem egy hirdetés... vagyis valami olyasmi, mint pl. egy tv-műsor az újságban, kiemelve egy előadás/műsor színlapját/szereposztását... jó kérdés... jó lenne tudni, hogy hol/miben jelent meg eredetileg (sajnos ezt levágták a képről). De ettől függetlenül én nem hiszem, hogy szerzői jogba ütközne, bár a román szerzői jogokat egyáltalán nem ismerem... és feltételezem, helyben jelent meg... bár ezt sem tudjuk... nem lehetne megkérdezni a weboldal üzemeltetőjét? Fauvirt vita 2016. július 16., 21:22 (CEST)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900076.TV: "Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év." Tehát csak az a kérdés, hogy eleve nem volt védelemre jogosult (valószínűleg de, ha önálló grafikai elemek is vannak benne), vagy lejárt védelmű. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2016. augusztus 17., 12:58 (CEST)

Köszönöm! Nem tudom eldönteni, hogy vannak-e benne önálló grafikai elemek, így a lejárt védelmű licencet választottam: Fájl:Tartuffe-plakát 1924-04-16.jpg. – Hkoala 2016. augusztus 17., 14:07 (CEST)

Volánbusz

Sziasztok! Volánbusztól kértem engedély a logó felhasználására, amit meg is kaptam (a képet fel is töltöttem, az e-maileket OTRS felé el is küldtem), de küldtek még buszos képeket a Volánbusz szócikkben lévő régebbi képek lecserélésére. Az e-mailben csak annyi ír ezekről, hogy „Láttuk, hogy a szócikket képekkel is illusztrálják. A használt képeken látható autóbuszokon, Társaságunk régi logója szerepel. Levelünkhöz csatolva küldök pár képet (elnevezésben olvashatja az autóbuszok típusait), amikre szeretnénk kérni a mostaniak cseréjét.” Akkor ezeket hogy tölthetem fel? Balint36 kövess 2016. augusztus 17., 12:27 (CEST)

Nem válasz a kérdésedre, de nem ők mondják meg, milyen kép lehet a cikkben... Köszönjük az új képeket nekik, és szerintem tedd a régiek mellé, legyen a réginek megfelelő felirata, hogy ezen még a korábbi logó látható. Már ha egyébként ad valami többletet a cikkhez, hogy van új meg régi kép is, pl. a busz is más rajta, nem csak a logó. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2016. augusztus 17., 12:53 (CEST)

Megvan képek szerzői jogi tulajdonosa? Ha az a cég (amennyiben a fotós az alkalmazásukban áll), megvan-e a fotós neve? Ha nincs, van-e nyilatkozatuk arról, hogy az illető lemondott arról, hogy a nevét közöljék (ez a jog elidegeníthetetlen) további felhasználáskor? Illetve a képeket is engedélyeztetni kell, de azokat szabad licenc alatt (mivel gondolom a logó jogvédett engedélyt kapott), különben nem kerülhetnek föltöltésre. Fauvirt vita 2016. augusztus 17., 14:13 (CEST)

Akkor ha külön engedélyeztetni kell, inkább hagyom. Csak gondoltam, hogy ha van egy alkalom, akkor kihasználnám a volánbuszos képek bővítésére. Balint36 kövess 2016. augusztus 17., 14:20 (CEST)

Mondjuk egy levélben meg lehet nekik írni, hogy nagyon ritka esetben van lehetőség jogvédett kép feltöltésére, ilyen a logó, fotók és szövegek esetén csak szabadon felhasználható tartalommal van lehetőség bővíteni a Wikipédiát. Ebben az esetben a fotók szerzői jogi tulajdonosától (aki a szerzői jogi törvény szerint maga a fotós, esetleg ha a cég alkalmazottja, szerződés szerint a megnevezésével vagy a nélkül a cég) egy engedélyező nyilatkozatra van szükség, amit a csatolt formanyomtatvány valóságnak megfelelő, értelemszerű kitöltésével a Wikipédia adatkezelőjébe, a permissions-hu@wikimedia.org címre kell eljuttatni. - valami ilyesmi. Ha küldik jó, ha nem az sem rossz.. de legalább nem érzik azt, hogy elküldték az engedélyt, kértek valamit és le se.. ;o) Szerintem megéri. Fauvirt vita 2016. augusztus 17., 15:20 (CEST)

Válaszoltak is a képekre: „Az előző levelünkben küldött 6 db kép (képek felsorolás) szerzői jogának tulajdonosaként , 2016.08.24. napjától, hozzájárulok a képek kizárólag a https://hu.wikipedia.org/wiki/Volánbusz oldalon való felhasználásra, a céghez kapcsolódó információk illusztrálására.” Ezek alapján mehet Commonsba, illetve milyen licenc alatt? Balint36 váróterem 2016. augusztus 24., 10:55 (CEST)

Ez alapján sajnos egyáltalán nem lehet feltölteni sem a Wikipédiára, sem a Commonsba. Nagyon kevés kivétellel (pl. logók) csak szabad képeket tölthetünk fel. Bináris ide Kelt: Wikipédia,  2016. augusztus 24., 11:38 (CEST)

Perfectmiss/Néprajzműhely

Kezdett egy műhelyt szervezni, műhelyterve volt. Szeretném felhasználni, amit szerkesztett. Rajta kívül Avenarius, Carlos71, Pasztilla, Peti610, Satak Lord, WhiteAngel volt a Néprajz, népek listán. Én most iratkoztam fel. Minden segítséget kérek, elfogadok a Néprajzműhely szervezése, megnyitása érdekében. Partmoso vita 2016. szeptember 5., 14:43 (CEST)

hu.rigthpedia

Segítséget kérek. Felfedeztem, hogy van egy szócikk rólam a hu.rightpedia oldalon, ami egy a wikipediából lehúzott ősrégi szócikk tartalom. Nagyon szeretném ha a rigthpediáról eltűnne minden hozzám kapcsolódó információ, elsősorban a portréfotóm és az alkotásaim fotói, de jó lenne, ha az egész szócikk mindenestől eltűnne. Azért hozom ezt szóba itt, mert mégiscsak a wikipédia szervereiről kellett hogy leszedjék a tartalmat, tehát, gondolom, volt már aki foglalkozott ezzel. Mit lehet tenni? Baromi kellemetlen, hogy a google kereső az első találati helyeken adja ki ezt a rightpédiát. Szerintem ez a probléma rajtam kívül még másokat is érint. Személyiségi jogok, szerzői jogok érintettsége is felmerül. Ha van valami bevált módszer, jogi vagy bármilyen megoldás a szócikk töröltetésére, kérem osszátok meg velem. Köszönettel Gyöngyhal vita 2016. szeptember 12., 19:39 (CEST)

Jó,hogy írtál erről ide, mert pont én is ezen gondolkodtam a minap, hogy írok ide erről. Ez a rigthpedia egy kvázi weboldal-hamisítás. A wiki hamisítása. Azért hamisítás, mivel sok minden a megtévesztésig hasonlít benne a Wikire, (sok minden tejesen olyan azon a weboldalon, mint itt a Wikiben) de sehol nem jelöli meg forrásként a Wikipédiát az átvett cikkeknél, ott sem, ahol a cikkeit 90+%-os szövegarányban veszi át, kicsit átírva, kiegészítve azt pletykával, szélsőjobboldali nézetekkel (zsidózással) stb. lásd pl.: Csonka András – Neo vita 2016. szeptember 12., 19:54 (CEST)
Érdekes, hogy ugyanúgy van laptörténete, mint az itteni cikkeknek, amelyben látszik, hogy ezt a Csonka András-szócikket 2015-ben hozta létre egy Vajna nevű szerkesztő egy laza "apró változtatással". Érdekes, hogy a zsidózás után odateszi a lap aljára a "Semlegesítendő szócikkek" kategóriát megtévesztő módon, mintha a zsidózás, csak egy ideiglenes állapot (egy véletlenül ellenőrizetlen változtatás, vagy a megfelelő nézőpont szerint való átdolgozatlanság) eredménye volna... – Neo vita 2016. szeptember 12., 20:09 (CEST)

Ránéztem erre a dologra, bár ne tettem volna. A Nap idézete Szálasi Ferenc megmondásaiból van előkotorva. OsvátA Palackposta 2016. szeptember 12., 21:06 (CEST)

Belenéztem én is, pár szerkesztőt belekevertek, mint @Peyerk, Lacika455. Valamint magyarságellenességgel és generációk befolyásával vádolnak meg. Van még pár egyéb dolog, nem néztem meg a sok zagyvaságot. Balint36 váróterem 2016. szeptember 12., 21:13 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Elvben jogod lenne arra, hogy kérd távolítsák el a szócikket. Ha ezt nem teszik meg, akkor elvileg pert indíthatsz. Viszont. Nincsen semmiféle impresszuma, nincs feltüntetve a háttérben álló személy, így nehéz lesz. A domain a WhoisGuard, Inc. tulajdonában van, Panamában. Úgyhogy nem sok esélyt látok. – Némo (Morgóhely) 2016. szeptember 12., 21:21 (CEST)

Viszont tele van döglött linkekkel, alig szerkesztik és valószínűleg a kutya se olvassa. OsvátA Palackposta 2016. szeptember 12., 22:00 (CEST)

Köszönöm a reagálásokat. Én úgy gondolom ez nem csak az én ügyem, érdemes lenne ezzel összefogottan, komolyabban foglalkoznia a wikipédiának, hiszen ahogy írtátok ez kvázi weboldal hamisítás, de legalábbis szerzői jog megsértése. Engem egyáltalán nem nyugtat meg az, hogy "a kutya sem olvassa". Alapvetően személyiségi jogi aggályok és szerzői jogsértés teljesül. Nincs itt egy jogász aki érdemben tudna ezzel foglalkozni? Egyébként minden szócikk és bejegyzés 2015-i dátummal van datálva, azóta feltehetőleg nem nagyon nyúlnak hozzá a gazdái. Nem tudok biztosat, de azt olvastam valahol, hogy jogsértő tartalmat a google keresőből el lehet elviekben távolíttatni. Kérek szépen egy jogász szerkesztőt, hogy segítsen információval! Köszönöm! Gyöngyhal vita 2016. szeptember 13., 15:31 (CEST)

Konkrétan nem értek hozzá, de a CreativeCommonsban létrehozott tartalmat nem nagyon lehet szerzői jogvédettnek mondani. Mivel nincs impresszum, nincs kit perelni, maximum az oldal hostjánál lehetne eljárni, de sok eredményt nem várnék... - Gaja   2016. szeptember 13., 16:09 (CEST)

Maradnak még a partizán módszerek. OsvátA Palackposta 2016. szeptember 13., 16:55 (CEST)
@Gaja, Gyöngyhal, amennyire én tudom, a cc pont arról szól, hogy a szerző mely jogairól és milyen feltételekkel mond le, milyen típusú felhasználáshoz járul hozzá (a cc nem egyelő közkincs)... a Wikipédián alkalmazott cc-by megnevezési kötelezettséget ír elő, amennyiben ez nem teljesül, a szerző(k) és/vagy képviselőjük igenis felléphet(nek), a jog ezt támogatja. A sikeresség más kérdés... Amit el lehet érni: a tartalom eltávolíttatása (mivel ugye ezen cc licenc a vagyoni jogokról való lemondást mondja ki). Amúgy ha csak a szerző másként nem rendelkezik "9. § (2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk." Én ugyan nem vagyok jogász, de hála az ilyen nemtörődöm hozzáállásnak már sokat bújtam és böngésztem ezt a törvényt... (Sajnos vagy nem sajnos) azonban a Wikipédia nem képviseli jogi szempontból a szerkesztők és szerzők jogait, ezzel kapcsolatban esetenként egyedileg (illetve a szerzők közösen) lehet csak fellépni. Fauvirt vita 2016. szeptember 13., 17:36 (CEST)
A kérdés nem a szerzői jogról (ami tény, a CC alapján bárki, bármire), hanem a személyiségi jogról szól. Ha én azt akarnám, hogy rólam ne legyen a wikin cikk, de jelenleg van, akkor jogom volna a fenntartóhoz fordulni, kérve, hogy törölje. Ha nem törli, akkor jogom van pert indítani, hogy a személyes adataim védelme ne csorbuljon. Nos ennek a lehetősége azon az oldalon csorbul, mert a fenntartói ismeretlenek. – Némo (Morgóhely) 2016. szeptember 13., 18:08 (CEST)
@Nemokap, őőő... a CC nagyon is a szerzői jogról szól! (a mindenkori és helyenként érvényes szerzői jogi törvényekkel összhangban lehet ugyanis csak alkalmazni, ez Magyarországon a 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról, amiben vannak személyhez fűződő jogok, nem összekeverendő mással!) A személyiségi jogok, amiről te beszélsz, na ahhoz tényleg semmi köze a CC-nek, azt Magyarországon a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szabályozza... Azt, hogy a Wikipédián ne jelenjen meg rólad vagy bárki másról szócikk, annak az a feltétele, hogy máshol se legyen hozzáférhető, a nevezetességi kritériumoknak megfelelő mennyiségű és minőségű adat, különben lőheted... perelni azokat az oldalakat tudod, amik megsértették a személyiségi jogod... a Wikipédia csupán összegyűjti ezeket )ezért IS fontos megnevezni mindig a forrást). Fauvirt vita 2016. szeptember 13., 18:43 (CEST)

Köszönöm az információkat, ismét tanultam valamit... Ettől függetlenül továbbra is tartom, hogy ez az ügy a „veszett fejsze nyele”, egyszerű megoldása nem lesz... - Gaja   2016. szeptember 13., 21:29 (CEST)

A CC felvetése jogos. Gondolkodom ezen. Köszönöm mindenkinek a beszélgetésben való részvételt! Gyöngyhal vita 2016. szeptember 14., 10:55 (CEST)

A Rightpedia lényegében metapédia. Ennélfogva mindenfajta próbálkozás veszett fejsze. Üdv: egy nem metapedista-rightpedista 37.76.95.177 (vita) 2016. szeptember 15., 20:47 (CEST)

A rightpedia egy neonáci weboldal (még a metapédiáról is kirúgták őket túlzott náculás miatt, amit azért mond valamit), külföldi szerveren bejegyezve, ami tartalmának nagy részét a Wikipédiából lopja. Elég valószínűtlen, hogy a szerzői (személyiségi stb) jogokra való hivatkozás meghatná őket. Kb. annyira esélyes jogilag üldözni őket, mint a kurucinfót, csak sokkal értelmetlenebb, mert azzal ellentétben senki nem olvasa. – Tgrvita 2016. szeptember 18., 10:45 (CEST)

Teljes egyetértésem. Ha lenne leftpédia, azzal ugyanígy járnánk. De az meg nincs is. Kigyomlálta az élet, mielőtt még megszületett volna. Ezt is ki fogja. „Nézzünk bizakodva a jövőbe” – hogy Örkény szellemét ideidézzem. OsvátA Palackposta 2016. szeptember 18., 11:49 (CEST)

A "Hevederzár" című cikk

Tisztelt adminisztrátorok/szerkesztők!

Linkoman-nak szeretném üzenni, hogy mielőbb vegye fel velem a kapcsolatot a zetdigital@gmail.com e-mail címen, ugyanis sürgősen meg kellene beszélnünk a "Hevederzár" című cikk átszerkesztését. Linkoman az én cikkemet használta fel az írás alapjául, az írás azonban nem felel meg a szakmai elvárásoknak, ezért mindenképpen át kell szerkeszteni. (Kezdő Wikipédiaszerkesztő vagyok).

Köszönettel: Gergő333333 vita 2016. október 10., 18:23 (CEST)

Ping: @Linkoman: – Tgrvita 2016. október 10., 20:22 (CEST)


Kedves Gergő3333333,

Ez nem jogi, hanem egyszerűen szerkesztési kérdés. A cikk vitalapján vagy saját vitalapomon is megtalálhattál volna.

Én csak segíteni akartam az átírással. A Wikipédián minden szerkesztőnek joga van bármelyik cikket szerkeszteni.

"Linkoman az én cikkemet használta fel az írás alapjául". Igen, ezért légy szíves nézd meg, mik a különbségek és gondolkozz el rajta, vajon milyen szöveg kell ahhoz, hogy hozzá nem értő közönségnek (ilyennek fogjuk fel a Wikipédia ismeretlen olvasóit) szakmailag is pontos, de egyúttal a lexikonírás íratlan szabályainak is megfelelő cikket hozzunk létre.

A továbbiakban egyelőre nem kívánom a cikket szerkeszteni.

Belátásod szerint írd át a cikket.

Ha a szerkesztésben segítségre van szükséged, kérhetsz magadnak mentort (segítőt). Üdv.--Linkoman vita 2016. október 11., 10:02 (CEST)

Rádióbeszédek jogi helyzete

Történelmi hangfelvételeknek mi a jogi helyzete? Konkrétan az 1956-os rádióbeszédekre gondolok, pl. ezekre. Lehet itt beszélni egyéni jellegű, eredeti, kreatív alkotási folyamatról, vagy közkincsnek számítanak? Ha igen, akkor feltölthetők ide vagy a Commonsra? – Rlevente üzenet 2016. október 14., 22:42 (CEST)

Hogy ne lehetne beszélni egyéni jellegű, eredeti, kreatív alkotási folyamatról, amikor egy Gerő Ernő vagy egy Nagy Imre megír és elmond egy történelmi jelentőségű beszédet? Kis túlzással Nagy Imrét ezekért a beszédeiért akasztották föl a végén. Hogy mondhatnánk rá, hogy nem egyedi-eredeti-kreatív? Úgy gondolom, jogvédett a szöveg is és az előadás is. Arra látok lehetőséget, hogy idézetképpen egy-egy kulcsfontosságú mondatot, szakaszt feltöltsünk {{hangminta}}(?) sablonnal a huwikire. – Malatinszky vita 2016. október 14., 23:43 (CEST)

Jogvédett, de szabadon felhasználható. Szjt. 1. § 2): Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: ... b) a nyilvánosan tartott beszéd. 36. § (1): Nyilvánosan tartott előadások és más hasonló művek részletei, valamint politikai beszédek tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul. Az említett művek gyűjteményes kiadásához a szerző engedélye szükséges. Vagyis ide feltölthető, a Commonsba nem, a WP:NSZT hatálya alá esik. – Tgrvita 2016. október 15., 10:10 (CEST)

Köszönöm, akkor ennek megfelelően feltöltöm őket. – Rlevente üzenet 2016. október 19., 10:53 (CEST)

Újságcikkek képként való feltöltése

Az ilyen képek esetén mint a Fájl:1956nov4.jpg, én úgy gondolom, hogy ez nem lehet se közkincs, se közkincs-nemjogosult. Ez nem kép, és nem képként hivatott illusztrálni egy szócikket (mondjuk az adott újság címlapját), hanem a szöveget használják fel egy az egyben. A szöveg pedig jogvédett marad, az eredeti szerzőé (újságíró). Problémásnak tartaom az ilyen feltöltéseket. Az idézet sablon se jó rá, mert a cikket az első betűtől az utolsóig közli a Wikipédia felülete. Ez semmiben nem különbözik szerintem egy modern, online felületen lévő újságcikk bekopizásától. Szerintetek? Xia Üzenő 2016. október 20., 14:56 (CEST)

Szerintem teljesen igazad van: az újságcikk szövege kopirájtos, és a Wikipédia nem közölheti csak úgy, engedély nélkül. (A "-" aláírású szerző engedélyének beszerzéséhez pedig sok sikert kívánok :-)) Szerencsére a kép törlése nem különösebb veszteség, mert egyetlen cikkben használjuk fel, és ott sem tölt be semmilyen lényeges funkciót. – Malatinszky vita 2016. október 20., 16:02 (CEST)

Igazolványkép?

Felmerült, hogy törölnöm kéne egy igazolványképet. Ennek kapcsán utánanéztem, az igazolványképek szerzői jogi státuszának, és azt láttam, hogy a témában volt már egy csomó vita, de nem sikerült igazán dűlőre jutni. Azt is látom, hogy van egy maroknyi igazolványképünk, amelyeken licenc gyanánt az {{Igazolványkép}} sablon van. A sablon azt mondja: ez egy igazolványkép, nem tudjuk eldönteni, hogy jogvédett-e, egyelőre megtűrjük, a Commonsba nem szabad áttölteni, ha esetleg idővel tisztázódik a helyzet, lehet, hogy törölni fogjuk a képet.

A kérdésem az, hogy ez egy élő, használható sablon-e, vagy használaton kívüli, csak rajtafelejtődött néhány képen. – Malatinszky vita 2016. október 20., 16:13 (CEST)

@Malatinszky: élő. Van egy olyan álláspont, ami szerint az igazolványképeknek nincs egyéni-eredeti jellege (mert a fényképész nem igazán tudja kibontakoztatni a művészi szabadságát, előre meghatározott beállítást használ), hallottam már ezt szakértőtől is, de nem tudom elképzelni, hogyan lehet megbizonyosodni róla. – Tgrvita 2016. október 30., 07:53 (CET)

Nemrég volt szerzői jogi órám egy képzésen és ott egy "szerzői jogász" úgy fogalmazott, hogy csak természetes személyeknek van (a mű megszületésével keletkezően automatikusan) szerzői joga... tehát ha egy állat vagy automata készít képet, akkor nem beszélhetünk szerzői jogról, minden más esetben kötelezően (legyen szó a legegyszerűbb ábráról is, ami egyszerűségre vonatkozó kivételezés pár évvel ezelőtt került ki a törvényből (!), a fontos az, hogy a mondanivalója/célja egyedi legyen, vagyis ne un. többszörözésről legyen szó). Tehát nem attól nem lesz egy képen szerzői jog, hogy az igazolványkép-e, hanem attól hogy ki vagy mi készítette... Fauvirt vita 2016. október 30., 16:50 (CET)

A Magyar Néprajzi Lexikon...

...ugye jogvédett? A Varga (foglalkozás) (vitalap | történet | hivatk | log | dellog | szerkesztés | figyel | lapinfo | töröl | levéd) ugyanis egy az egyben onnan van másolva. – XXLVenom999 vita 2016. október 21., 14:32 (CEST)

Mivel az Sz–Zs kötet 1982-es kiadású, így igen, jogvédett. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2016. október 21., 14:47 (CEST)

Köszönöm, ezek szerint jogsértő. – XXLVenom999 vita 2016. október 21., 14:48 (CEST)

Ahogy mondod. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2016. október 21., 14:49 (CEST)

Népdalkották jogállása

Mi a lejegyzett népdalok kottáinak a szerzői jogi státusza? Itt van például Az árgyélus kismadár kezdetű viszonylag közismert népdal. Felteszem, hogy maga a dallam és a szöveg közkincs. Mármost ezt a közkincs dallamot 1931-ben lejegyezte Pongrácz Zoltán. Keletkezett ezzel szerzői jogvédelemre jogosult alkotás? Nekem ez nem egyértelmű: ha Pongrácz ahelyett, hogy lekottázta volna a népdalt, amit Pali bácsi elénekelt neki, leírt volna egy viccet, amit a Pali bácsi elmesélt, az, gondolom, nem lenne jogvédett alkotás. Ezzel szemben ha Pongrácz lefényképezi Pali bácsit, az jogvédett. A dallam lekottázása melyikhez hasonlít inkább: a triviális vicclejegyzeteléshez, vagy az alkotó jellegű lefényképezéshez?

A kérdés nem következmények nélküli: Pongrácz Zoltán nem egészen tíz éve halt meg, tehát ha a kottája jogvédelemre jogosult, akkor még nem vált közkinccsé, és közlése a cikkünkben engedélyköteles. Malatinszky vita 2016. október 29., 23:08 (CEST)

SzJT 1. § (7) A folklór kifejeződései nem részesülnek szerzői jogi védelemben. E rendelkezés nem érinti a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű mű szerzőjét megillető szerzői jogi védelmet. Pongrácz Zoltán egyértelműen nem tekinthető szerzőnek. – PallertiRabbit Hole 2016. október 29., 23:15 (CEST)
Nekem ebből a törvényidézetből az jön ki, hogy a népdal maga nem részesül szerzői jogvédelemben, de ezt eddig se vontam kétségbe. A kérdés az volt, hogy szerzői jogi védelemben részesül-e a kotta, amit Pongrácz Zoltán leírt.
Talán az egész érthetőbb lesz egy analógia nyomán: Itt van a File:Busó portré.jpg című kép, amely egy busójelmezt ábrázol. A busójelmez, mint a folklór kifejeződése, nem áll szerzői jogvédelem alatt. Ha akarod, bátran lemásolhatod, készíthetsz egy ugyanolyan busójelmezt. Ellenben a jelmezről szóló kép a fotós, Dankaházi Lóránt szellemi tulajdona (akinek így joga volt CC-BY-SA engedélyt adnia az újrafelhasználásra). Tehát itt más a státusza a jelmeznek, mint a folklór kifejeződésének, és a jelmezt ábrázoló képnek. A kérdés tehát az, hogy ugyanilyen különbség van-e népdal és a népdalt ábrázoló kotta szerzői jogi státusza között. – Malatinszky vita 2016. október 30., 04:38 (CET)
@Malatinszky: Szerintem nem jó egy fényképhez hasonlítani, a kotta önmagában nem képezheti szerzői jog alapját, mert önmagában nem tartozik irodalmi, tudományos és művészeti alkotások közé, a mű az maga a dal, a kotta meg a rögzítés eszköze, ellentétben a fényképpel, ahol meg a fénykép maga a mű. Pongrácz Zoltán nem szerzője a műnek, csupán lejegyezte azt. Talán az jobb hasonlat lenne, ha mondjuk úgy közelítjük meg, hogy te tollba mondod nekem a novelládat (mert ilyen-olyan okból nem tudsz, nem akarsz írni), én ettől még csak társszerző sem leszek, hanem a szerzői jog egyedül Téged illet. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, ilyenről egy zenemű, szöveg szolgai rögzítése során nem beszélhetünk, így arra szerzői jogot sem formálhat a rögzítő, ellentétben a fényképpel, ahol maga a fényképezés az alkotás folyamata, aminek során létrejön az egyéni, eredeti jellegű mű. Ha Pongrácz Zoltán mondjuk fonográfhengerre énekelte volna a dalt rögzítés céljából, akkor egy kicsit más lenne a jogállás, mert bár szerzői jogot akkor sem formálhatna a dalra, de előadói jogdíjra igényt tarthatna. A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta – ez nem Pongrácz Zoltán. --PallertiRabbit Hole 2016. október 30., 05:03 (CET)
Kérdés, hogy a népdal lekottázása (ami nemegyszer kifejezetten bonyolult, sok évnyi zenei tanulmányt igénylő feladat lehet), valóban „szolgai rögzítés”-e, mint a tollba mondott szöveg leírása, vagy inkább tudományos alkotómunka (mint mondjuk a zoológus leírása a frissen felefedezett jetifajról). Malatinszky vita 2016. október 30., 16:56 (CET)

A szerzői jogi törvény terminológiájával úgy szól a kérdésed, hogy van-e a népdal lekottázásának egyéni-eredeti jellege (kreatív alkotói folyamat-e a kottázó részéről kitalálni az adott szótag hosszát/hangmagasságát). Én nehezen tudom elképzelni, hogy lenne (bár ez hozzáértés hiányában nem feltétlenül jelent sokat). – Tgrvita 2016. október 30., 08:04 (CET)

@Tgr: Igen, ez jó megfogalmazása a kérdésnek. Sajnos az én hozzáértésem is hiányos, de talán segít az alábbi megközelítés: Képzeld el, hogy Csíkszenthegyesen a 77 éves Gipsz Jakab bácsi elénekel egy népdalt, amit még gyerekkorában tanult az öregektől. Ezt az aktust számos módon lehet rögzíteni:

  1. Leírom a magyar szavakat, amik Jakab bácsi száján kijönnek.
  2. Hangfelvételt készítek Jakab bácsiról, amint énekel.
  3. Lefényképezem Jakab bácsit, amint énekel.
  4. Levideózom Jakab bácsit, amint énekel.
  5. Angol nyelvre fordítva leírom a magyar szavakat, amik Jakab bácsi száján kijönnek.
  6. Lerajzolom Jakab bácsit, amint énekel.
  7. Szobrot készítek Jakab bácsiról, amint énekel.

A fenti aktusok közül az első nem részesül jogvédelemben, a második korlátozott jogvédelemben részesül, a többi meg teljes körű jogvédelemben részesül. Ez valahol jogosnak tűnik, mert az első teljesítményre az átlagember is minden további nélkül képes, a többihez viszont, ha komoly minőségre törekszünk, akkor jelentős (elképzelésem szerint a lista sorrendje szerint egyre növekvő) tehetség, tanulás, technikai felkészültség szükséges. Feltételezhető tehát, hogy a keletkező mű a lista sorrendjében egyre növekvő mértékű egyéni-eredeti jelleggel bír. Hova illeszkedik ebben a skálában a dallam lekottázásának aktusa? Szerintem valahova a fordítás szintjére, mert mindkettőhöz kell néhány éves nyelv- illetve zenetanulás, de annak birtokában már nem különösebben nagy teljesítményről van szó.

Ha ezt a gondolatmenetet elfogadjuk, akkor a lekottázás eredménye egyéni-erdeti jellegű alkotás, és így jogvédelemben részesül. De hát mittudomén. Malatinszky vita 2016. október 30., 16:56 (CET)

A modern szerzői jog nem védi a tanulást, technikai felkészültséget, befektetett munkát ("sweat of the brow"), csak a kreativitást. Ez a kevés olyan jogi elv egyike, ami mellett a Wikimédia és különösen a Commons közössége még viszonylag kétesélyes esetekben is kiáll (lásd pl. a festménydigitalizáció körüli vitákat). A fénykép stb. azért védett, mert ott a szerzőnek jelentős kreatív kontrollja van a kamerabeállítás, megvilágítás stb. megválasztásában (rajz/szobor esetén meg még több). A hangfelvétel nem védett (a hangfelvétel-készítők szomszédos jogát nem érdemes idekeverni, szomszédos jog csak néhány konkrét médiumra vonatkozik, és inkább lobbierő, mintsem logika kérdése). A kottázásban nekem nem látszik, hogy hol lenne ez a kreatív kontroll. – Tgrvita 2016. október 30., 21:48 (CET)

Pallerti azon felvetése téves, hogy a kottákra általában nem vonatkozik védelem, ezek a zenei gondolat elsődleges megjelenései, és a szerzők az eladott kotta után kapnak jogdíjat. A jogvédett zeneszámok kottáit még magáncélra is csak nagyon korlátozott körben lehet másolni (bővebben lásd). A Malatinszky által elmondottak gondolatmenetén végighaladva én is először erre gondoltam. A témával kapcsolatban azonban tegnap alaposabban szétnéztem, találtam is egy podcastot az Artisjus egyik igazgatójával (itt), ahol viszont azt mondja, hogy ha a cél a minél autentikusabb visszaadása a népi előadásmódnak, akkor az nem minősül egyéni-eredeti jellegű tevékenységnek. A kettestől lefelé sorolt példáknál általában a kompozíció, rendezés, helyszín, megannyi apró részlet teszi ezeket egyedivé. Persze teljesen elfogadható választ ez a podcast sem nyújt, elvégre – ahogy a videóban elhangzik – az Artisjus nem jár el közös jogkezelőként a kottaszerzők védelmében. – Laci.d vita 2016. október 30., 17:13 (CET)

A kottára nyilván kiterjed az eredeti zeneműnek járó védelem, ebből nem következik, hogy a saját jogán is védett lenne. Vö. a szövegdigitalizálással: ha egy jogvédett könyvet OCR-ezel be, az így készült szövegfájl jogvédett lesz, de ettől neked még nem lesz rajta szerzői jogod. Akkor sem, ha amúgy komoly munka, mert mondjuk nem elég megbízható a gép és az egész szöveget át kell olvasni és korrektúrázni. Én a kottát is ilyesminek képzelem, és a linkelt EMB oldal is ezt állítja (a kotta lehet jogvédett, ha az eredeti mű jogvédett; ha a nem az előadótól származó input (pedagógiai megjegyzések stb) jogvédett; ha kottagyűjtemény gyűjteményes műként védett, mert az egyes kották beválogatása kreatív tevékenység; egyébként meg megkérnek szépen, hogy csinálj úgy, mintha mégis jogvédett lenne). – Tgrvita 2016. október 30., 21:48 (CET)
Hogy én is keverjem a ... Ha valaki lekottázott egy népdalt, akkor én már nem kottázhatom le? Biztos vagyok benne, hogy elég sokan vannak akik ezt meg tudnák tenni. Na és ki állapítja meg, hogy azt én kottáztam le és nem másoltam? Vigyor – Pegy22 vita 2016. október 30., 17:19 (CET)
@Pegy22: ezt csak bizonyítani lehet, ha jogvita van, de nem könnyű... elvileg épp erre hivatottak a közös jogkezelők, ahol adott összegért cserébe egy olyan igazolást adnak neked, hogy az adott időben neked már megvolt az adott műved... de lehet bizonyíték egy levél is pl. Szóval ez egy létező probléma és a jogászok birodalma. Fauvirt vita 2016. október 30., 17:32 (CET)
Felteszem, hogy nagyjából olyan módszerekkel lehet eldönteni az ilyesmit, mint a Petőfi Sándor és köztem fennálló vitát arról, hogy melyikünk is írta igazából az Anyám tyúkját. Malatinszky vita 2016. október 31., 14:09 (CET)
@Malatinszky: Kinek a javára dőlt el a vita? ;-) Amit én felvetettem az inkább arról szól, hogy ha valaki már egyszer lerajzolta a tyúkot (és azt esetleg közölték is), akkor már más nem rajzolhatja le. – Pegy22 vita 2016. október 31., 15:26 (CET)

Igen, az álláspont pontosan ez, hogy a rögzítés célja meghatározó a szerzői jogosultság szempontjából. Azaz a konkrét esetben, hogy (a felhasználás) többszörözésnek minősül-e (ebben az esetben uis nincs egyedi jelleg és mivel az eredeti mű sem esik a szjt hatálya alá, annak felhasználása sem - egy megfontolandó tény viszont, hogy a forrás-, névfeltüntetéssel mi a helyzet) vagy nem (mint pl. a nyilvános előadás (pl. éneklés, szavalás), az egyedi jelleggel való át- vagy feldolgozás, illetve a fordítás. A fordítás akkor egyedi, ha műfordítás, azaz pl. ha tükörfordítás történik, máris nincs a fordítónak szerzői jogosultsága)... Fauvirt vita 2016. október 30., 17:32 (CET)

És mi lenne a helyzet, ha lefényképezném Pongrácz Zoltán kottáját? Vigyor – Sasuke88  vita 2016. október 31., 02:20 (CET)

PD-Art (már ha arra jutunk, hogy az eredeti kökincs). – Tacsipacsi vita 2016. október 31., 08:39 (CET)


Nem tudom, hogy most lezártnak tekintjük-e a vitát.. de kaptam választ a szerzői jogi szakértőtől. A kottaírás maga nem tesz szerzői jogosulttá ({{Közkincs-nemjogosult}}(?)). A gyűjtemény egysége már igen (tehát a konkrét gyűjtemény összes művét egyben felmásolni nem ajánlom), de az egyes népdalok lekottázása nem. Forrásként nyilván meg kell említeni őt. Fauvirt vita 2016. november 17., 14:16 (CET)

Félek, hogy amikor kottaírást emlegettek, akkor összemosódik az a tevékenység, amikor a Kis éji zene kottáját lemásolom (ezzel nyilván nem leszek Mozart szerzőtársa) azzal a tevékenységgel, hogy egy néprajzi jellegű kutatómunka során talált dallamot a zenetudomány elfogadott szimbólumrendszere segítségével leírok. Hasonlítsuk össze az alábbi két tevékenységet:

  • Gipsz Jakab zenetudós ellátogat Csángószenthatárszél községbe, ahol hall egy népdalt, amelyről a zenetudományi közösségnek mindeddig nem volt tudomása. Gipsz megállapítja a népdal hangnemét, ritmusképletét, dallamát, és ezeket a zenetudományban szokásos eszközökkel lejegyzi. A lejegyzés eredménye egy kotta. Gipsz a dallamnak nyilván nem válik jogtulajdonosává (az alkotó a „nép”, nem Gipsz), és a fentiek szerint a lejegyzésnek (szokásos nevén kottának) sem.
  • Tégla Béla hüllőkutató ellátogat a kelet-szibériai Konyec Mira tájvédelmi körzetbe, ahol lát egy példányt egy gyíkfajból, amelyről a hüllőkutatók közösségének mindeddig nem volt tudomása. Tégla megvizsgálja a gyíkot, majd a zoológiában szokásos eszközökkel lejegyzi a megfigyeléseit. A lejegyzés eredménye egy tudományos közlemény (szakcikk). Tégla a gyíknak nyilván nem válik jogtulajdonosává (az alkotó a Jóisten, nem Tégla), de a lejegyzésnek (szokásos nevén szakcikknek) igen.

Mi az, ami Tégla Béla alkotását eredetivé teszi, Gipsz Jakabét meg nem? Malatinszky vita 2016. november 17., 15:02 (CET)

Talán a felfedezés és a feltalálás szavak közötti értelemkülönbség lehet a kulcs. – Burumbátor Súgd ide! 2016. november 17., 15:28 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Uff... a konkrét kérdést tettem föl, erre a megbeszélésre is megmutatva a linket... na de akkor álljon itt a szakértő szó szerint mit írt nekem, igény szerint privátban a nevét is elárulom, vagy megkérdezem, hogy nyilvánosságra hozhatom-e.

A nepdal lekottázása nem felhasznalás mivel nem áll védelem alatt. Az intonálási jelek, hajlítások nem teszik a népdalgyűjtőt szerzővé. A népdalgyűjtemény mint egész állhat védelem alatt de az egyes dalok nem.

Fauvirt vita 2016. november 17., 15:31 (CET)

Magyar forint pénzérméi

Sziasztok! A magyar pénzérméket az MNB bocsátja ki, ezért a magyar pénzérmék és bankjegyek jogvédelem alatt állnak, ugye? Javarészt emiatt hiányosak a magyar forinttal kapcsolatos cikkek képek tekintetében. Eme probléma orvoslására van egy ötletem: megrajzolom vektorgrafika segítségével a pénzérméinket, amelyeken egyértelműen látszódni fog, hogy nem valódiak, ugyanakkor egy viszonyítási alapot nyújtanának, és helyettesíthetnék a valódi pénzeink képeit. Például az 5 forintos, amit most csináltam, így néz ki. 1. kérdésem: Látjátok-e ti is ennek szükségességét? 2. kérdésem: Jogszerű lenne-e egyáltalán ezeknek az elkészítése és feltöltése a Wikire? Oppashi Rakontu 2016. november 12., 16:22 (CET)

A {{közkincs-nemjogosult}} szerintem vonatkozik a pénzérmékre is, mert jogszabályba iktatják a kiadásukat. Pl. a Fájl:50-forintos-csomó.jpg kép megtalálható a Magyar Nemzeti Bank elnökének 30/2015. (IX. 2.) MNB rendeletében. – Rlevente üzenet 2016. november 13., 09:49 (CET)

Jogszabály szövege (s annak melléklete is a jogszabály része) {{közkincs-nemjogosult}}. -Némo (Morgóhely) 2016. november 13., 17:17 (CET)

Náci levél

Itt egy hivatalos formalevél 1933 áprilisából, amelyben a Porosz Igazságügyminisztérium birodalmi megbízottja (vagy hogy kell azt mondani, hogy Reichskomissar) utasítására az olvashatatlan aláírású hivatalnok arra hívja fel a cikkalanyt, hogy zsidó származásánál fogva hagyjon föl a közjegyzői tevékenységével. Rá lehet erre sütni valahogy, hogy közkincs? Vagy van valami más jogcím, aminek alapján feltölthető? Ki számít itt egyáltalán szerzőnek, a Német Birodalom, a rejszkomisszár vagy az olvashatatlan aláírású hivatalnok? – Malatinszky vita 2016. december 6., 00:23 (CET)

Szerintem közkincs-nem jogosult. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2016. december 6., 01:10 (CET)

Szerzői jogról szól törvény 1. § (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. -Némo (Morgóhely) 2016. december 6., 06:51 (CET)

@Hungarikusz Firkász, Nemokap: oké, hogy Magyarországon így van, de ugyanez áll Németországra (és azon belül a názi iratokra) is?... Én nem tudom, ezért kérdezem. - nah, csak megnéztem... szóval a német szerzői jogi törvényben az állami művek (törvények, rendeletek, kormányrendeletek és közlemények, úgy mint a hivatali döntések hivatalos összefoglalói) az § 5. alapján nincsenek szerzői jogi védelem alatt, ez vonatkozik az olyan hivatali művekre is, amiket (na innen nem tiszta nekem) általános ismereti céllal hivatali érdekből hoztak nyilvánosságra (?), de azzal a korlátozással, hogy azokat tilos megváltoztatni és kötelező a forrásmegadás. (Illetve van még szó ebben a paragrafusban "privaten Normwerken"-ről, ami fogalmam sincs, hogy micsoda, de azok szerzői jogát ez a paragrafus nem érinti akkor sem, ha utalva van rájuk.) Fauvirt vita 2016. december 6., 12:16 (CET)

A német nem az erősségem (a német se), de szerintem a "privaten Normwerken" az személyes iratokat jelenthet... Magyarul kéziratok, naplók, stb. -Némo (Morgóhely) 2016. december 6., 12:19 (CET)

:-) hmm.. logikusnak tűnik. Fauvirt vita 2016. december 6., 12:21 (CET)
esetleg szerződések és ehhez hasonló hivatalos iratok... (de a jogi nyelv amúgy is furfangos, nem kell, hogy német legyen.. ;o) ) Fauvirt vita 2016. december 6., 12:23 (CET)

Köszönöm a hozzászólásokat, valóban úgy tűnik, a német és a magyar szerzői jogi törvény is kiveszi a szerzői jogvédelemre jogosult művek köréből az ilyen hivatalos értesítést, tehát tényleg a közkincs-nemjogosult a megfelelő megjelölés.

A private Normdaten magánszervezetek által készített szabványok szövegét jelenti. A németországi DIN-szabványokat például a Deutsches Institut für Normung nevű privát szervezet készíti. Képzeljétek el, hogy egy törvény előírja, hogy csak olyan ablakot szabad árulni, ami megfelel a DIN 12345-ös szabványnak. Akkor az ablakgyárnak hozzá kell férnie ennek a szabványnak az előírásaihoz. A szerzői jogi törvény szerint a szabvány szövege a DIN szellemi tulajdona marad, de köteles azt észszerű feltételek mellett az ablakgyár rendelkezésére bocsájtani. Malatinszky vita 2016. december 6., 16:25 (CET)

Képek felhsználása

Sziasztok! Egy weboldalról használnék fel pár képet szócikkhez (természetesen ha nem ütközik semmilyen jogi akadályba). A képeket Creative Commons Nevezd meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 3.0 alatt osztották meg. A feltöltéshez elég lesz majd forráshoz a honlapot, szerzőhöz a webmestereket megadni, vagy ezen kívül kell tennem mást is? Balint36 🚌 buszmegálló 2016. december 27., 17:34 (CET)

Sajnos a CC BY-NC-ND licenc mind a szabad terjesztést (Ne add el!), mind a szabad módosítást (Ne változtasd!) tiltja, ezért nem számít szabad licencnek. Emiatt az ilyen képek nem használhatók a Wikipédián. Ld. még: WP:CC és Creative Commons. Egyébként a forráshoz a képet tartalmazó weblap címét (nem a kép közvetlen URL-jét), szerzőnek a kép készítőjét kell megadni, ld: Wikipédia:Felküldési útmutató. – Rlevente üzenet 2016. december 27., 18:03 (CET)

És miután a kép tulajdonosa (engedélykérés után) írásban jelezte, hogy a képeit szabad licenccel felhasználhatjuk, akkor már tölthető, ugye? Balint36 🚌 buszmegálló 2016. december 27., 18:29 (CET)

Ha a WP:ENGEDÉLY lapon található engedélyt megadják, akkor feltölthetők a képek. – Rlevente üzenet 2016. december 27., 20:30 (CET)

Köszönöm a segítséget! Engedélyköteles képekkel nem nagyon volt dolgom, ezért bizonytalan voltam. Balint36 🚌 buszmegálló 2016. december 27., 20:43 (CET)

Már nem teljesen igaz, hogy nem használhatók az eredeti licenc alapján a Wikipédián – erős megkötésekkel, ha muszáj, berakhatók. Természetesen sokkal jobb, ha Nevezd meg! – Így add tovább! licenc alatt is engedélyezik. – Tacsipacsi vita 2016. december 28., 23:41 (CET)

OTRS-engedélyes logók

Sziasztok! A Kétfarkú Kutya Párt logóját már a múltkor megcsináltam, ezúttal az iWiw és a Digi logóit alakítanám át SVG-re. Jogszerű lenne-e? Oppashi Rakontu 2017. január 1., 15:53 (CET)

Megtennéd, hogy behivatkozod a fájlokat, hogy tudjuk, melyikekről van szó pontosan? Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2017. január 1., 16:21 (CET)

Ezekről lenne szó. Oppashi Rakontu 2017. január 1., 18:27 (CET)

Ratifikálás

Ratifikálás redir most a Nemzetközi szerződés szócikkre mutat, nem lenne-e jobb, ha a ratifikációra mutatna? Akela vita 2017. január 15., 19:47 (CET)

Hull a pelyhes fehér hó

Sziasztok! A dal szövegét Rossa Ernő írta. Az első versszakot közöltem a dal lapján, de eltávolították, mondván, még az is szerzői jogot sért.

A dal attól dal, hogy énekelhető, azaz van szövege. Mit gondoltok, az első versszak még belefér „az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelembe”? Esetleg valami más szabály lehetővé teszi a közlését? Mégiscsak vicces, hogy egy mindenki által ismert dalnak nem szabad közölni a szövegét. Ha meg valaki nyilvánosan énekli, fizessen. Gyimhu vita 2016. december 30., 19:49 (CET)

Kicsit talán érthetőbben: A Hull a pelyhes fehér hó című dal magyar szövegének szerzője 1972-ben (tehát kevesebb mint hetven éve) halt meg, ezért a szöveg nem közkincs, és a szöveg legjobb tudomásom szerint nem áll szabad licenc alatt. Ennek ellenére a két versszakból álló mű első versszakát (tehát a teljes mű 50%-át) tartalmazta a cikk, mielőtt ebből vitánk támadt Gyimhuval. A kérdés az, hogy ez megengedhető-e. Szerintem nem, Gyimhu szerint ez idézés, ami megengedett.

A szerzői jogi törvény szerint a jogvédett művekből „az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben” szabad idézni; a WP:NEMSZABAD szerint „jogvédett szövegekből szabad idézni, amennyiben az idézés nem haladja meg az eredeti mű 1-5%-át”.

Vélemények?

– Malatinszky vita 2017. január 1., 03:26 (CET)

Egyértelmű.

"A szerzői jogi törvény szerint a jogvédett művekből „az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben” szabad idézni; a WP:NEMSZABAD szerint „jogvédett szövegekből szabad idézni, amennyiben az idézés nem haladja meg az eredeti mű 1-5%-át”.

A lényeg, hogy

  1. a szerzői jogi törvény szerint esetenként ítélhető meg, szó sincs százalékokról
  1. a WP:NEM SZABAD 1- 5 % közé teszi, esetenként.

A WP:SZABAD rendelkezése tehát erősen szigorítja az értelmezést, korlátozza a törvény érvényesülését.

Természetesen a WP:SZABAD-ot kell alkalmazni, amíg hatályban van.--Linkoman vita 2017. január 1., 13:50 (CET)

Jól értem, hogy akkor az EU-himnusz magyar szövege sem lenne szabad a wikin legyen? Sőt, énekelni sem szabad nyilvánosan (politikai rendezvény kivételével)? Mindkét szöveg fordítója 70 éven belül halt meg. Gyimhu vita 2017. január 3., 10:36 (CET)

Nem túl szigorú ez egy kicsit? Oppashi Rakontu 2017. január 3., 10:52 (CET)
Dehogynem. A Hull a pelyhes is elég szigorú. Nem tűnik életszerűnek, hogy az óvoda szerzői jogdíjat fizet a Mikulásünnepélyen elénekelt dalért (csak az iskolai ünnepély kivétel a törvény szerint), de ugye attól még nekünk itt be kell tartani a törvényt. Az a nehézség, hogy nem tudjuk értelmezni. Szerintem egy dalnak legalább az első versszakát le kell tudni közölni, de nem biztos, hogy egyetértek magammal. ;-) Gyimhu vita 2017. január 3., 11:18 (CET)

@Oppashi: Nem tudom, demonstrálsz-e a most létrehozott Drága föld cikkeddel, de mind a szövegíró, mind a fordító bőven jogköteles még. – Pagony foxhole 2017. január 3., 11:59 (CET)

(Szerkesztési ütközés után) Kedves @Gyimhu, Oppashi! A szerzői jogszerzői jogdíjjav. Fauvirt vita 2017. január 3., 15:30 (CET) arról szól, hogy ha valaki hasznot húz abból, amit valaki megalkotott, akkor abból az alkotó (vagy jogutódai) is részesülhessenek (a megfelelő hivatal által, amennyiben a felhasználás mértéke megengedi - azaz meghalad párszáz forintot). Az a szerintetek nevetséges valami, ami a szerzőkre valójában egy tényleg minimális hozzájárulás, amit szeretnétek tőlük megtagadni... ugyanis valószínűleg nem olvastátok el a mentés gomb előtti szöveget, amit én most idemásolok nektek: "A szöveg elküldésével visszavonhatatlan engedélyt adsz annak felhasználására a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc és – ha magad írtad – a GFDL szerint, és elfogadod, hogy az újrafelhasználóknak elég közvetve, a wikioldalra mutató linken vagy URL-en keresztül hivatkozniuk rád. Részletesebben lásd a felhasználási feltételekben." Tehát ez azt jelenti, hogy a privát és iskolai rendezvényeken (vagyis nem kereskedelmi célzatú) énekléssel ellentétben az a szöveg, ami ide felkerül, kereskedelmi használatba is bocsátható szabadon, ugyanis bármily' meglepő, a Wikipédia szabadsága azon felül, hogy nem korlátoz senkit abban, hogy (jogszerűen) szerkesszen, ebben rejlik, nem csinálj amit akarszban. A bátorság nem az, hogy ha egy karddal hadonászol, hanem az, ha azt megfelelő módon és céllal teszed (bár ezt nyilván nem kell elmondanom, csak a teljesség kedvéért). Tehát az, hogy a Wikipédia bizonyos esetekben szigorúbban vesz bizonyos szerzői jogokat esetleg a jogszabálynál (bár adott esetben az 50% tényleg nem tűnik megengedhető mértéknek), az pont a - szándékos és nem szándékos - visszaélések elkerülése miatt van. Ha szerzőként kéne megélnetek, talán megértenétek, miért is nem túlzás... További szép napot! Fauvirt vita 2017. január 3., 12:15 (CET)

Bocs, alapvető tévedésben vagy. A szerzői jog arról szól, hogy a szerző jogosult rendelkezni róla, hol használják fel a művét. A felhasználás lehet közlés vagy előadás. A jogdíj akkor is jár, ha a felhasználónak nincs belőle haszna. Lehet, hogy a jogutód nem is kér ezért a felhasználásért semmit, de akkor ezt nekünk kell itt bizonyítanunk. Gyimhu vita 2017. január 3., 12:27 (CET)
Ahha, akkor most ez hogy is van a Hull a pelyhesre vonatkoztatva?... ;-) Fauvirt vita 2017. január 3., 12:39 (CET)
Akkor már ketten kérdezzük. Sőt. Az ünnepek alatt írtam az Artisjus-nak, persze nem válaszoltak. Ma délelőtt felhívtam őket, az internetes publikálás részleget. A hölgy köpni-nyelni nem tudott a kérdéstől. Adott egy másik telefonszámot meg egy időpontot. Gondolom, nem volt jogász, csak ügyintéző. Gyimhu vita 2017. január 3., 14:30 (CET)
a szerzői jog és a szerzői jogdíj elég szoros összefüggésben van. Abban igazad van, hogy amit írtam, az a jogdíjról szól (mostanában túl sokat hallgattam erről szakértőket, ezért ez az, ami elsősorban beugrik). De messze nem csak arról szól a szjt, hogy hol, hanem arról is, hogy hogyan. Amúgy az Artisjus ingyen nem fog neked válaszolni konkrét ügyben (beszélgettem erről egy ott szerzői jogászként dolgozóval)... pont ezért ildomos a megelőzés szemléletében gondolkozni... És számomra nem kétséges, hogy egy két versszakból álló mű 50%-ának idézését egy olyan felületen, ami a szabad felhasználásra épül, semmiképpen nem nevezném indokoltnak... remélem érted már, mire próbállak rávezetni. Fauvirt vita 2017. január 3., 15:30 (CET)
De miért beszélsz jogdíjról a Wikipédia esetén? Itt nincs ilyen. A szabad felhasználásra viszont ugyanazok a szerzői jogi szabályok vonatkoznak, mint a pénzesre -- persze amíg nem kell fizetni. Az szjt a felhasználás jellegéről beszél: ettől függ az idézhető mennyiség.
Nem lennék meglepve, ha a dalokra nem gondoltak volna a (kevéssé) tisztelt törvényhozók és a wiki útmutató-írói. Az 5% azt jelenti, hogy legalább 20 versszakból kell álljon a dal, hogy az első versszakát közölhessük? Ez nonszensz. Akkor közöljük az első néhány betűt. Az írásjelek és helyközök beleszámítanak? (AZ UTOLSÓ KÉT MONDAT VICC VOLT!) Vagy számoljuk szótagban? Egy átlagos dal olyan 4x10 szótag, ebből két szótagot közölhetünk, és megvan az 5%.
Megnézzük, mennyit kér az Artisjus ezért az infóért anélkül, hogy az egész ország rajta röhögne. Annyit tudtommal ingyen is kell közöljön, ki kezeli Rossa Ernő szerzői jogait. Gyimhu vita 2017. január 3., 16:03 (CET)
Hogy érted, hogy "itt nincs ilyen"... miért ne léphetne ha akarna valaki fellépni az ezen a felületen történt jogsértés ellen? Azért, mert nem jelentesz fel azért, mert mondjuk adnak neked egy pofont, azért mindenkinek pofoznia kéne, akinek viszket a keze? Amúgy meg nem a dalokra gondoltak, hanem azok szerzőire... ezért is az a neve, hogy szerzői jogi törvény... Miért »kell« közölni mindent?
Most már sztem az röhejes, hogy minden vicces meg országnevetség, ami neked nem tetszik... Ugyanis hosszas mérlegelés kérdése az, hogy mennyire indokolt egy konkrét idézés mértéke... az, hogy szerinted ez nem felelős munka... én erről az infóról beszéltem, mivel eddigi beszélgetésünkből én azt hittem, erről érdeklődtél. A szerzői jogtulaj felkutatása is erőforrás-igényes, szóval én nem röhögnék, ha lenne költsége, de erre lehet sztem az egyesülettől is forrást, illetve együttműködést kérni. Fauvirt vita 2017. január 3., 16:37 (CET)

Nekem is lenne egy kérdésem. Csak a Wikipédiára vonatkozik ez (a továbbadás miatt), ahogy Fauvirt leírta fentebb? Ha csinálnék magamnak egy honlapot, közölhetném ott a szöveget pl. úgy mint a kedvenc gyermekdalom vagy valami ilyesmi? – Pegy22 vita 2017. január 3., 14:44 (CET)

@Pegy22: nem írtam azt, hogy nyilvánosságra hozhatod... privát célra kinyomtathatod... Fauvirt vita 2017. január 3., 15:30 (CET)

Érdekes a kérdés, mert annak idején zeneművekből készített mintákat töltöttem fel a WP:NEMSZABAD alapján, idézetként. Egyik sem haladta meg a teljes mű hosszának 5%-át. Mégis ki lettek pucolva a cikkekből, ahová raktam őket, sőt törlésre is kerültek. (Ez volt az a pillanat, amikor besokalltam.) Szóval 50% közlése csak engedélyes lehet. – LApankuš 2017. január 3., 15:41 (CET)

Főleg azért kérdeztem, mert rengeteg oldal van a neten ahol a teljes szöveg van közölve. Azoknak van-e rá engedélyük vagy törvénysértők? ;-) – Pegy22 vita 2017. január 3., 15:52 (CET)
Pegy22, szerinted a facebook felhasználók hány százaléka van bármivel is tisztában? Vagy azért, mert egyeseknek olyan közlési igényük van, hogy szinte nincs infó, ami ne lenne tudható róla vagy a betörőknek egyenes utat enged, nekünk is így kéne tenni? Amúgy úgy vagyok vele, hogy a saját oldalán az ember azt tesz, amit akar (max majd ha valakinek megéri pereskedni, megszívja), de ez a Wikipédia felülete, szóval itt inkább csak linkelj olyan oldalt, ha akarsz... én ezt javasolom. Fauvirt vita 2017. január 3., 16:37 (CET)

@Fauvirt: Köszönöm, megértettem. Vigyor – Pegy22 vita 2017. január 3., 16:41 (CET)

@Pagony: Nem, ez most teljesen véletlen egybeesés, azt hittem, már rég lejárt a jogvédelme a Drága földnek, de Gyimhu aztán szólt. Nem lehetne annyira azért helyreállítani a lapot, hogy dalszöveg nélkül ott legyen a cikk? Csak annyit írnánk ki ott, hogy létezik ez a dal, nagyjából miről szól, ki írta, mikor keletkezett, stb, meg kibővíteném a hozzá tartozó dolgokkal, melyik filmben szerepelt először, stb. Oppashi Rakontu 2017. január 3., 21:55 (CET)
Nem, ez most teljesen véletlen egybeesés, azt hittem, már rég lejárt a jogvédelme a Drága földnek” – 2017. január 3., 11:55-kor te magad írtad bele a szócikkbe, hogy „Szövege 2019-ig, zenéje 2025-ig jogvédett.” Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2017. január 3., 21:59 (CET)
@Hungarikusz Firkász: Igen, mivel Gyimhu a vitalapomon erre felhívta a figyelmemet. De nem demonstrálok. Nem azért hoztam létre a cikket, mert itt már vita volt a jogvédelemről, hiszen nem tudtam, hogy a Drága föld is jogvédett. Oppashi Rakontu 2017. január 3., 22:09 (CET)
Bocsánat, a vitalapodat nem figyelem/tem. Elnézést! Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2017. január 3., 22:10 (CET)
Szerk: A Drága földet újra létrehoztam, jogsértő dolgok nélkül. Oppashi Rakontu 2017. január 3., 23:35 (CET)

Akkor vissza az eredeti témához: Hull a pelyhes. Ezúttal egy talpraesett hölgy vette fel a telefont. Kiderült, hogy az idézhetőség mértéke nem az idézett, hanem az idéző mű hosszától függ. Magyarul: a szócikk hosszától. Az útmutatók írói tudták ezt? Én mindenesetre nem, és a törvényből sem derült ki számomra.

Kiderült, hogy a törvényen kívül nincs más jogszabály (pedig reméltem, hogy a dalokra van). Továbbá soha senki nem mondja meg nekem előre, hogy szabad-e úgy közölnöm valamit, ahogy szeretném. Majd a bíróság előtt kiderül. Hát én ezt nem nevezném jogbiztonságnak.

Kiderült, hogy az óvodának szerzői jogdíjat kell(ene) fizetnie Rossa Ernőnek, ha a Mikulásünnepségen előadja a nótát. (A törvénybeli kivétel csak iskolákra vonatkozik.) @Fauvirt: Szerintem ez röhej. Meg az is, hogy nem énekelhetem az EU himnuszát magyarul nyilvános helyen (politikai gyűlés kivételével, de én olyan helyen nem járok). Németül nyilván igen, talán angolul is. Ez nem röhej?

Ha a dallam jogvédett, a díjat az Artisjus-nak kell befizetni: ők nyilván nem fogják elengedni. Ha a dalnak csak a szövege védett, akkor a szerzővel kell egyezkedni. Az Artisjus megmondja, ki a jogtulajdonos. Miután a Wikipédia folyamatosan teszi közzé a műveket, minden hónapban jogdíjat kell fizetni.

A Hull a pelyhes esetén megpróbálom megkeresni Rossa Ernő jogutódát. Egyébként is érdekel, mert néhány mozgalmi dalnak is ő az akadálya. Az EU-himnuszon még gondolkozom, de azt hiszem, legokosabb valamelyik újsághoz fordulni. Gyimhu vita 2017. január 4., 13:25 (CET)

Na ez érdekes... vagy a kishölgy nem tud valamit vagy a törvényben van félrefogalmazás: 33. § (4) "E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középfokú iskolai oktatásban, az alapfokú művészeti iskolai oktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg." Ami a "majd a bíróság előtt kiderül"-t illeti, igen, sajnos ez a hozzáállás, ezt tapasztaltam én is - viszont ezeket sem röhejesnek, hanem szomorúnak tartanám. A szöveg fordítása az adott ország szerzőjének terméke, vagyis az annak a jogszabályai vonatkoznak rá (tehát ha angol fordította az angliai, ha magyar, akkor a magyarországi tv.), ez így van, nem tudom ezzel mi a probléma. Ezt az idéző műves dolgot viszont nem értem... erre megpróbálok még én is rákérdezni. Mindenesetre köszi az utánajárást! Fauvirt vita 2017. január 4., 16:10 (CET)
Sajnálatos módon az ARTISJUS nem rendelkezik kereshető adatbázissal. Ezért végtelenül problémás megtudni nemcsak as jogokat, de még a szerző kilétét is. MZ/X vita 2017. január 4., 14:36 (CET)

A dal ISWC kódja T-007.202.216-2. A szerző jele: DP (azaz: domaine public). A szerzői jogokat csak a szövegre jegyezték be. A dalhoz egyébként Zsoldos Béla is írt szöveget: T-007.243.586-9. Hozzáférés: CISAC szerver. MZ/X vita 2017. január 4., 15:00 (CET)

én találtam egy másikat is... T-007.184.395-2, igaz ennél Deák Tamás is (mint "AR", azaz arranger, vagyis "A modifier of musical elements of a musical work" Common Works Registration (CWR) lookup tables (21. old.)/átíró) szerző (amúgy összesen 6+1 Hull a pelyhes fehér hó van bejegyezve, ebből 2-nél szerepel Rossa neve, de a többiek mind "AR" jelölésűek, Zsoldos Béla is)... a DP a zeneszerző - ahogy Jzana is írta - és Rossa a "sub-autor" ("The author of text which substitutes or modifies an existing text of musical work" Common Works Registration (CWR) lookup tables (21. old.))... Fauvirt vita 2017. január 4., 16:10 (CET)

Nem lehetne inkább magyarul beszélni? :-) A fent leírtak jelentenek valamit a Hull a pelyhes fehér hó szócikk Rossa-féle szövegére?

@Fauvirt: Az óvodás dolgot én találtam ki, nem az Artisjus-os hölgy, úgyhogy engem kell csepülni, ha nem olvastam tovább a paragrafust. Mondtam ugyan neki, és nem tiltakozott, de ez csak mellékszál volt. Gyimhu vita 2017. január 5., 20:37 (CET)

Az Artisjus válaszolt a kérdésre, hogyan lehet hozzájutni Rossa Ernő adataihoz. A lényeg: 6350 Ft-t kell átutalni a számlájukra. Az adat csak az adatkérés indokaként megjelölt célra használható fel és nem hozható más személy tudomására. Az első vicces: nem is kérdezték, mire akarom használni. A második még viccesebb: akkor csak magánemberként intézhetem, a Wikipédia nem lehet benne hivatalosan? Vajon miért? Ha a személyes jogok védelme miatt, akkor ezt a tulajdonosok nyilván feloldhatják, de ha nem?. Arra viszont kíváncsi lennék, milyen alapon bitorolnak ilyen adatokat (az Artisjus nem hatóság, nincsenek ilyen jogköreik, ők csak egy közönséges egyesület), és mire költik az így befolyt pénzt (merthogy ez esetben nem kell belőle jogdíjat fizetniük). Ja, és persze nem vállalnak semmi felelősséget az adat helyességéért. Ez az egész nagyon bűzlik. Gyimhu vita 2017. január 15., 15:36 (CET)

@Gyimhu: a baj az, hogy feltételezések alapján működsz. Az ARTISJUS egy közös jogkezeléssel foglalkozó szervezet, ami azt jelenti, hogy "a jogosultak által erre létrehozott szervezet" (jogosultek=több mint 13 000 zeneszerző, szövegíró, irodalmi szerző és zeneműkiadó), ami feladata "a felhasználás jellege, illetve körülményei miatt egyedileg nem gyakorolható szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó ilyen jogok érvényesítése". Tehát eleve fordítva működnek, mint te azt elvárnád... Nagyon helyes, hogy te nem hozhatod nyilvánosságra akárki adatait... arról nem is beszélve, hogy a "jogosultak" által szolgáltatott adatokról van szó, nem az egyesületen múlik, hogy ők helyesen közölték-e az adataikat, illetve ha valami megváltozott, azt az ő tudomásukra hozták-e. Amúgy képek engedélyénél sem szoktuk a személyes adataikat nyilvánosságra hozni és azt is csak megfelelő célzattal használjuk fel, nem értem, hogy mit problémázol ezen... és a Wikipédiára vonatkozó kérdésedet sem értem (meg azt, hogy az általad említett mondatban a "Wikipédia" mit is jelent... a felületet? A magyarországi egyesületet? Az amerikai alapítványt? Az önkénteseket?...) Egy szó mint száz. Végy egy mély levegőt és tisztázzuk, hogy most mi is a cél és mi a probléma (ha van egyáltalán)? Fauvirt vita 2017. január 15., 16:28 (CET)

@Fauvirt: Abban reménykedem, hogy sikerül valahogy engedélyt szerezni Rossa Ernő dalszövegeinek a wikis közlésére. Pláne, hogy MZ/X valahol azt találta, hogy szabadak. Tegyük fel, hogy a tulajdonos is ezt mondja. Ezt a nyilatkozatot nyilván el kell küldeni valahogyan ide, a magyar Wikipédiára. Ezzel máris elárultam a jogtulajdonos kilétét másnak, amit ugye az Artisjus szerint nem tehetek.
Mi az előírás értelme? A személyes adatok védelme, vagy hogy minden alkalommal pénzt lehessen legombolni az érdeklődésért? Az utóbbi szerintem disznóság: a mű felhasználásáért jár pénz, nem a tulajdonos megtalálásáért. (Ettől persze még lehet, hogy nem így van.) Gyimhu vita 2017. január 15., 17:17 (CET)
Attól hogy te meg én önkéntesként végzünk munkát, ez másoknak nem kötelessége... kereshetnél más utat is, hogy megtaláld a jogtulajdonost, te ezt választottad, ez meg pénzbe kerül. Még mindig nem értem a fennakadásodat. Ami meg a nyilatkozat elküldését illeti: 1) vagy már az Artisjusnak úgy határozod meg a célt, hogy ez is benne legyen, 2) Rossát kéred meg, hogy küldje be... Már megint olyan dolgon rugózol, ami nem valós probléma... Fauvirt vita 2017. január 15., 17:23 (CET)

@Gyimhu: A dolog menete valahogy az alábbi lenne:

  1. Megszerzed Rossa Ernő jogutódjának elérhetőségét. Erre egy mód lehet az, hogy az Artisjusnak leperkálod a pénzt, de persze elképzelehtő más módszer is.
  2. Kapcsolatba lépsz a jogutóddal, és megkéred, hogy helyezze a dalszöveget szabad licenc alá, vagy legalább engedélyezze a wikipédiabeli felhasználást.
  3. A jogutód az engedélyt elküldi a permissions-hu@wikimedia.org címre.
  4. A többit az OTRS-kezelők elintézik.

Ha megfigyeled, semelyik ponton sem árulod el a jogutód adatait másnak. Malatinszky vita 2017. január 15., 20:12 (CET)

@Malatinszky: Azt is megfigyeltem, hogy így meg nem tudom meg, hogy mire kaptam engedélyt ;-) (meg persze más is). Lehet, hogy már van is? Honnan lehet ezt tudni?

Van más ötleted van a jogutód elérhetőségének megszerzésére? Amint látod, még sosem csináltam ilyet. Gyimhu vita 2017. január 16., 08:26 (CET)

(Hogy hogyan tudod meg, mire adtak engedélyt, baromi egyszerű, megkéred, hogy a te e-mail-címedre is küldje el másolatként a levelet... nekem bejött... ;o) Rossa Ernő 1972-ben meghalt, szóval a jogutód kéne, arról viszont vagy tényleg az Artisjus ad infót vagy valamelyik feldolgozótól érdemes megtudni, kihez kell fordulni...) Fauvirt vita 2017. január 16., 15:02 (CET)
Azt hogyan tudom meg, hogy a Wiki mire kapott engedélyt korábban, ill kapott-e egyáltalán? Azt meg ne felejtsd el, hogy mi kérünk szívességet a jogtulajdonostól. Nem írhatunk regényt arról, mit csináljon a jogutód. Szóval próbálj meg a tanfolyamon tanult elméletből leszállni a földre, a bosszantó, de fontos részletekhez. Gyimhu vita 2017. január 17., 23:05 (CET)
Eddig 26 embertől kértem úgy képre engedélyt, hogy kaptam is, illetve ezen kívül még közreműködtem jópár esetben képek és szövegek esetén egyaránt, szóval azt hiszem kettőnk közül én beszélek gyakorlatból és nem magaslóról... Ha egy szócikkben szereplő szövegre van engedély, az a szócikk vitalapján kerül feltüntetésre. Ha komplexebb engedélyről van szó, azokat általában sablonba foglalják és itt találhatod őket: Kategória:Egyedi licencsablonok. Továbbá érdeklődhetsz a Wikipédia:OTRS-üzenőfalon, hogy van-e már xy-hoz köthető engedély, ők a rendszerben biztosan rá tudnak keresni a konkrét névre és hogy mire van már tőle engedély. Válaszoltam a kérdésedre? Fauvirt vita 2017. január 17., 23:46 (CET)