Szerkesztő:Konstant/próbalap

Ferenc pápa harmadik enciklikája, a Fratelli tutti (Mindnyájan testvérek) felhívja a figyelmet, hogy a Covid-19 világjárványban a világ kudarcot vallott[1]. Célja sürgető, a nagyobb szolidarításra, több testvéri szeretetetre való hívás, míg határozottan elutasítja a háborúkat. Az eredetiben olasz című, de spanyol nyelven fogalmazott enciklikát október 3.-án írta alá Assissiben. Az enciklika egyaránt szól hívőhöz, püspököknek és apapsághoz[2].

ElőzményekSzerkesztés

2019-ben Abu-Dzabiban a főimámmal a pápa aláírt egy dokumentumot, ami az emberi testvériségről szól. Ez adott alapvető ihletet a pápának, azonban Martin Luther King, Desmond Tutu és Gabriel Marcel is inspirálta. Továbbá a "szomszéd" részben Paul Riceour adott ihletet. A pápa Assissiben az ő névadójának, Assissi szent Ferenc sírjánál írta alá az enciklikát. Az enciklika címadásában is ugyancsak szent Ferenc játszott közre, a "figyeljünk mindnyájan testvérek, a jópásztorra aki a juhai megmnetéséért, a kereszt gyötrelmeit választotta[3]." idézetéből kölcsönözte.

Fejezetek[4]Szerkesztés

  • 1. Egy zárt világ árnyai.

A pápa számba veszi a mai társadalom olyan torzulásait betegségeit, melyben hiányzik a fájdalom. Közönyösség és önzés a közjó iránt.A falak kulturája kedvez a maffia terjeszkedésének. Manipulálódott a demokrácia, igazságoság és szabadság fogalma és ezeket kiforgatják eredeti jelentésükből.

  • 2. Egy idegen az utcán.

Azonban meghívásunk van, hogy közel kerüljünk egymáshoz, hidat építsünk, mert szeretetre vagyunk teremtve. Minden kirekesztett arcában ismerjük fel Krisztust.

  • 3. Gondoljunk el és hozzunk létre egy nyitott világot.

Ha kilépünk önmagunkból, ahhor létünk növekszik másokkal. Az egyetemes szeretetközösségre irányítjuk magunkat ha megnyílunk felebarátainknak. Elsődleges és nélkülözhetetlen a család, mert elsődlegesem itt nyilvánul meg a testvériség érzése, ezért védeni és tisztelni kell. A teremtett javak egyetemes elrendeltetése mindig elsődleges a a magántulajdonhoz való természetes jognál.

  • 4. Egy egész világra nyitott szív.

Minden ország az idegené is, nem lehet kirekeszteni aki szükséget szenved és ,máshonnan származik. Reméli az eladósodtt országok kifizetik adósságait, de nem veszélyeztetik a legszegényebb országok növekedését, megélhetését. A származási hellyétől elszakadt, sulyoos humanitárius válságban lévő ,menekülőket be kell fogadni, alapvető ellátásukat, szolgáltetáspkat kell nyújtani, jogaikat megadni és integrálni kell. Ez az állampolgárok jofainak védelme és migránsok befogadása között helyes egyensúllyal valósuljon meg.

  • 5. A legjobb politika.

A hözjó szolgálatában álló jotékony szeretet azonban készen áll a konfrontációra, párbeszédre. A pápa szerint a popolizmus a konszenzusokat saját javára használja ki. A legjobb politika védelmezi a munkát és hépességek kibontakozását.Találjon megoldásokat mind arra ami az alapvető jogokat támadja, kirekesztettség a társadalomból, kereskedelem emberi szervvekkel, kábítószerekkel, fegyverekkel, szexuális kizsákmányolás, rabszolgamunka, terrorizmus, szervezett bűnözés. Az emberiség szégyene az emberkereskedelem és az éhséget okozás bűntény, mert a táplálkozás elidegeníthetetlen jog. A pénzügyi spekulációk bebizonyították, hogy mésazárlásokj okozói, a pénz piac nem old meg mindent. Az ENSZ gyakorlatban legyen a szegénységet kiküszöbölt nemzetek családja. Mozdítsa elő a jogot az erő joga ellen.

  • 6. Párbeszéd és barátság a társadalomban.

Senki sem haszontalan, mindenkitől lehet tanulni, a világ perifériái és őslakosai is fontosak, hogy életfelfogásunkban legyen, a mindenkivel való találkozás művészetére utal a pápa.

  • 7. A megújult találkozás útjai.

A többiek szolgálatában nyilvánul meg a proaktív béke, mely kézműves és feladata sohasem ér véget. A pápa a békéhez kapcsolja a mindeki szeretetét, és amegbocsátást. Az elnyomók szeretete azt jelenti segítünk megváltozni neki. Igazságosságot és emlékkezetet jeleent a megbocsátás és nem büntelenséget. Ne altassuk az emlékezet, tartsuk életben a kollektív tudat lángját. Példaként Hirosimát és Nagaszakit emliti. Azon felül a jóra való emlékezés is fontos.

  • 8. Vallások a testvériség szolgálatában a világon.

A vallási szövegek téves félreértelmezésen alapszik a terrorizmus.Illetve olyan politikából ered, ahhol az éhségből, szegénységből és elnyomásból származó következmény. Minden hívő alapvető joga a vallásszabadság, melyet garantálni kell és a vallások közötti béke lehetséges lesz. Bár az egyház nem foglalkozik a politikával, hanem a létezés politikai dimenzióival foglalkokozik, az egyhááz küüldetése nem az hogym a magánszférávba száműzze a hívőt. Mindezt teszi az átfogó emberi fejlődés és az általános közjó érdekében, az evangélium alapelveiknek megfelelően.

Végül kitér arra, hogy Ahmad et-Tajjeb főimámmal aláírt dokumentum t az Emberi Testvériségről a világbéke ls a békés együttélés érdekében tett vallási párbeszéd mérföldkőve volt, melyet a felek 2019 február 4.-én írt alá. A párbeszéd legyen az út és egymás kölcsönös megismerése legyen a módszer. Ebben az enciklikában ismételten felhívást tesz az emberi testvériség jegyében.


[5]

TartalmaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés





Az Újszövetségben idézett Ószövetségi messiás próféciákban az evangélisták, majd a későbbi keresztény egyházatyák Krisztus előképeit vélték felfedezni. Az Újszövetség gyakran idézi az Ószövetséget, hogy bizonyítsa, hogy Jézus a Messiás, és hogy hirdesse Jézus Krisztus az ő közelgő és várható második eljövetelét. Ezen idézetek és referenciák a teljes zsidó írásokra terjednek ki, többsége az Ézsaiás könyvéből származik.

A zsidó hit abban van meggyőződve, hogy ezek nem Jézusról szólnak és egyes esetekben nem is tekintik őket messiás próféciáknak. Hogy sem nem voltak próféciák - vagy a versek semmit sem mondanak előre -, illetve a versek nem utalnak kifejezetten a Messiásra. [1][2] Hitük szerint a Messiás még nem jött el.

Dániel könyve 9.24 - 27Szerkesztés

"Hetven hete van szent városodnak és népednek. Akkor véget ér a gonoszság, lepecsételik és levezeklik a vétket. Elérkezik az örök igazság, megpecsételik a látomást és a jövendölést és felkenik a Szentek Szentjét".

A "legszentebb", a "felkent" ("Messiás") és a "herceg" utalásokat úgy értelmezték, mintha Jézusról beszélnének, és a "felkent" kifejezés a keresztre feszítésre utal, a "fejedelem népe"pedig "akiknek el kell jönniük " utal a rómaiakra, akik Jeruzsálemet és a templomot kr. u. 70-ben elpusztították.[1]

Mózes ötödik könyve 18:15Szerkesztés

"Neked prófétát támaszt az Úr körödből, testvéreid közül, mint engem, őrá hallgassatok."

A Mózes ötödik könyve itt egy prófétáról beszél, aki felemelkedne a zsidó nemzet közül: ez a Mózes ígérete egy különleges személyre utal. [2] János 16:14-ben a látván a kenyér szaporítás csodáját az emberek azt mondják: "Ez valóban az a próféta, akinel el kell jönnie a világba." Péter azt mondta az ApCsel 3: 18-22- ben, hogy Jézus ennek a mózesi ígéretnek a beteljesülése.

Ezekiel könyve 37:24, 26-27Szerkesztés

"Szolgám, Dávid lesz majd királyuk, és egyetlen pásztora lesz mindnyájuknak."

Ezekiel 37:24 [3] utal egy olyan személyre, aki Dávid házából származik, mint Isten szolgája, Izráel egyedülálló Pásztora, aki uralkodik a Júda háza felett (16. vers ) és József nemzetsége felett (17. vers). ) úgy, hogy „egy botot hoz nekik, és az egyik lesz az én kezemben” (19. v.), Izrael egyedülálló nemzetében [4] .

A 15-től 24-ig terjedő verseket nem lehet Dávid királyra vonatkoztatni, mivel Izrael egyesült monarchiája két uralkodással oszlik meg, fia, Salamon fia, Dávid fia halála után. Ezékiel (622-570) a hetedik században, a bibliai elbeszélés tárgya után négy évszázadban írt, de ennek ellenére a természetéből fakadó prófécia elfogadása általában a jövőbeli eseményekre utal. Ezért, ahogy a „Júda botja” a Júda háza, és a „József botja” a törzsét jelenti (19. vers), a „Dávid, az én szolgám lesz király felettük” (24. vers). próféciaként olvassa el a Dávid Házának személyét, aki az egyik földön egy nemzet felett uralkodott volna, és összegyűlt Izráel hegyére a föld eve oldalán.

"A béke szövetségét kötöm velük, és ez örök szövetség lesz. Megerősítem és megsokasítom őket, és felállítom a szentélyemet örök időkre. Köztük lesz hajlékom, és én az ő Istenük leszek, és ők az én népem lesznek."

A „lakhelyet” (héberül Mishkan) emlékeztet a puszta hajlék . A Sanctuary (Hebrew miqdash) rámutat inkább a Temple, különösen a megújult templom, ami elfoglalja Ezekiel figyelmét az utolsó fejezeteiben 40 -48 .

Aggeus könyve 2:6-9Szerkesztés

"Igen ez mondja a Seregek Ura, még egy kis idő és megrendítem az eget és a földet, a tengert és a szárazföldet. megrendítem mind népeket, és ide áramlik minden nép kincse. Betöltöm ezt a templomot dicsőséggel - mondja a Seregek Ura. Enyém az ezüst! Enyém az arany! - mondja a Seregek Ura.Ennek az új templomnak a dicsősége felúlmúlja majd a régit - mondja a Seregek Ura, mert ezen a helyen adom a békét - mondja a Seregek Ura."

A második templomot Isten dicsőségével kell kitölteni, és dicsősége a hiányzó tárgyak és a szent tűz hiánya ellenére jobb lenne Salamon templománál (Isten kezdetben világította fel az oltárat).

Néhány keresztény számára ezt a próféciát úgy vélik, hogy teljesül a názáreti Jézus, aki jelen van és tanít Heródes felújított templomában, és az Isten által az emberiség számára biztosított békét abban a helyen, a Szentek szentjének fátyolának a Krisztus halála után történő szakadásával. Továbbá azt állítják, hogy ha Haggai próféciáját igaznak kell tekinteni, akkor azt 70 nappal korábban kellett volna megvalósítani, mivel a rómaiak abban az időben megsemmisítették a második templomot.

Ozeás könyve 11:1Szerkesztés

"Gyermek volt még Izrael, amikor megszerettem, Egyiptomból hívtam meg fiamat."

Eredetileg összefüggésben ez a Hosea- szöveg az Izráel népének az Egyiptomból való rabszolgaságról való felszabadítására utalt. [5] Máté evangéliuma azt alkalmazza, hogy Jézus és családja egyiptomi próféciaként visszatérjen. [6] „Az Úrnak angyala megjelent Józsefnek egy álomban, és azt mondta:„ Kelj fel, vedd a gyermeket és az anyját, és menj el Egyiptomba, és maradj ott, amíg elmondlak nektek; .” És felkelvén és elvivé a gyereket és az anyját éjjel, és elment Egyiptomba, és ott maradt Heródes haláláig. Ez az volt, hogy teljesítsék azt, amit az Úr a prófétánál beszélt: „Egyiptomból hívtam fiamat” ( Máté 2: 13-15 ). A konzervatív tudósok azt állítják, hogy ez a rész a Hosea 11 kontextusába illeszkedik.  


Izajás könyve 7:14

"Ezért az Úr maga ad nektek jelet: íme a szűz fogan fiút szül, és Immánuelnek nevezi el."

Izajás könyve 8:14

"ő a szentély a botlás köve, és a botránkozás sziklába, Izrael mindkét háza számára, tőr és háló Jeruzsálem számára."

Izajás könyve 8:23-9:1

"Egykor megalázta az Úr Zebulon földjét és Naftali földjét.De az eljövendő napokban megdícsőiti a Tengerek útját, a Jordánon túli vidéket, a pogány nemzetek tartományát.A nép mely sötétben jár nagy fényességet lát. Akik a halál országának árnyékában laknak, azoknak világosság támad.

Izajás könyve 9:6,7 (9:5,6)

"Mert gyermek születik, fiú adatok nekünk. s az ő vállára adatik az uralom. Így fogják hívni Csodálatos Tanácsadó, Erős Isten, Örök Atya, Béke Fejedelme. Messzire kiterjedt majd uralma, és a békének nem lesz vége Dávid trónján és királyságában, amelyet megerősít és megszilárdít a jog és az igazság által. Mostantól mindörökké ezt teszi a Seregek Urának féltő szeretete.

Izajás könyve 11:12

"Fölemeli zászlaját a nemzetek előtt, és összegyűjti Izrael menekültjeit, a föld négy széléről összegyűjti, akik Júdából szétszórodtak."

Izajás könyve 28:16

" Ezért ezt mondja az Isten, az Úr: Nézzétek egy követ helyezek el a Sionon, egy értékes szegletkövet, egy erős alapkövet. Aki hisz nem inog meg, és a jogot teszem mérőónná, az igazságot mérővesszővé."

Izajás könyve 53:5

"Igen a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze, a mi békességünkért érte utol a bünntetés, az ő sebei szereztek nekünk gyógyulást."

Izajás könyve 53

Jeremiás könyve 31:15

"Ezt mondja az Úr: Jajszó hallatszik Rámában. Sírás és keserves jajgatás: Ráchel siratjai fiait és nem akar vigasztalódni fiai miatt, hiszen már nincsenek többé."

Mikeás könyve 5:2

"De te (Betlehem) Efrata, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled születik majd nekem, aki

Zsoltárok könyve 2.7

"A fiam vagy, ma adtam neked életet.Kérd tőlem és örökségül adom neked a népeket, birtokodul a föld határait."

Zsoltárok könyve 16

Zsoltárok könyve 22

Zsoltárok könyve 34

Zsoltárok könyve 69

Zsoltárok könyve 110

"Azt mondta az Úr az én Úramnak: Ülj jobbomra és minden ellenségedet lábad elé teszem zsámolyul."

2 Sámuel könyve 7:14

"Az atya leszek, ő meg a fiam lesz. Ha eltévelyedik az emberek módjára bottal fegyelmezem, s olyan csapásokkal, amelyek az emberek fiait érik."

Bölcsesség könyve 2:12-20

" Leskelődjünk az igazra, mert terhünkre van. Szembeszáll tetteinkkel: bepanaszol minket törvényszegésért, és szemünkre hányja hogy vétünk a tisztesség ellen. Dicsekszik, hogy ismeri az Istent, és az Úr gyermekének mondja magát. Vádol bennünket amiért így gondolkodunk, még ránézni sem jó, Mert az életmódja elüt másoktól és szokatlanok az útjai. Hamis pénznek néz bennünket, és mint szemetet kerüli az útjainkat. Az igazak végső sorsát meg boldognak hirdeti, pöffeszkedve atyjának nevezi Istent. Lássuk hát igazak-e beszédei? Figyeljük meg mi végre jut! Mert ha az igaz az Isten gyermeke, Isten a pártjára kel, és kiszabadítja ellenségei kezéből. Tegyük próbára, gúnyoljuk és bántalmazzuk, hogy megismerjük szelidségét, kipróbáljuk türelmét!Ítéljük gyalázatos halálra mert - saját szavai szerint - Isten oltalmában részesül!"

Zakariás könyve 9:9

"Ujjongj Sion leánya! Zengj éneket Jeruzsálem leánya! Nézd közeleg királyod: Igaz és győzedelmes, alázatos, szamáron jő, szamár hátán, szamárnak csikaján."

Zakariás könyve 12:10

"Dávid házára és Jeruzsálem lakóira azon a napon kiárasztom a jóindulat és imádság lelkét. Arra emelik majd tekintetüket akit átszúrtak, gyászolják mint az egyszülött fiút szokás, megsiratják mint az elsőszülöttet.




A Veritatis splendor II. János Pál pápa tizedik enciklikája az erkölcs alapjairól választotta témakörét. A pápa célja, hogy erkölcsi tanítást foglaljon össze arra, hogy a felvilágosodás, avagy az ész korából ideje áttérni a hit ragyogása korába.

Az enciklika tartalma, felosztásaSzerkesztés

  • Bevezetés, 1-5. pont
  • Első fejezet, 6-27. pont feldolgozása a gazdag fiatal találkozik Jézussal példaesetnek. Megkérdezi Jézust: "Mi jót kell tennem...?" (Mt 19,16)
  • Második fejezet, 28-83. pontig az első fejezet témájának teológiai magyarázata, tanítása, címe a "Ne szabjátok magatokat e világhoz" (Róm 12,2) idézet.
  • Harmadik fejezet, 84-117. pontig "Hogy Krisztus keresztje erejét ne veszítse." (1Kor 1,17) címet viseli, pasztorális kifejtés[7][8]

ÖsszefoglalásSzerkesztés

BevezetésSzerkesztés

A világ világosságában, Krisztusban való hit minden embert megvilágosít, a világosság fiaivá válnak, ha az igazságnak engedelmesek. Az ember szomjúzza az igazságot, a kísértő viszont arra ösztökéli az embereket, hogy Isten igazságát cserélje fel a hazugsággal, bálványimádásokkal, hogy majd meggyengülten tévútra terelje a szabadság illúziói közé. Az ember lelke mélyén törekszik a Jóra és keresi az igazságot. Bizonyság erre a tudomány és technika fejlődései. Azonban ezek nem mentik fel az emberiséget a végső vallási kérdések alól, inkább ösztönzik arra, hogy a szív és lelkiismeret harcát vívja meg.

Az enciklika tárgyaSzerkesztés

A pápa ebben a részben leírja, hogy miért időszerű, miért fontos kifejteni ezt a témát, utalva arra az új helyzetre, hogy részlegesen vagy egészen az egyházon belül is teológiai kételyek keringenek annak okán, hogy az egyház buzdítson és javasoljon értéket, de az erkölcsi döntéseket mindenki autonóm módon hozza meg. Az egyházfő a szabadság és igazság szétválását látja ebben, melyek egyetemesen összetartózóak, nem választhatóak szét az erkölcsi hagyományból, mert a kettő, az igazság és szabadság egymást élteti.

A pápa a bevezetés végén visszatekint az enciklika megírásának körülményeire, hogy már 1987 augusztus 1.-én jelezte, hogy egy erkölcsteológiai enciklikát fog megírni. A helyzetet kritikusnak ítéli, mert súlyos következmények születhetnek, és kéri a Püspökséget a "józan tanítás" (2Tim 4,3) megőrzését felelősen tegyék.

Első fejezet: Mester, mi jót kell tennem.Szerkesztés

Az enciklika egy az evangéliumi példaesettel folytatódik, és ennek a mondatról mondatra való szakteológiai elemzése következik. Amikor Jézushoz a Megváltóhoz odamegy egy gazdag ifjú, és megkérdezi "Mester, mi jót kell tennem.." (Mt 19,16) hogy üdvözülhessen, mert az összes parancsot megfogadta. Az abszolút jót keresők igazából Istent keresik, mert egyedül Isten a Jó. Isten azért alapította az egyházat, hogy odajöhessenek Krisztushoz. A mai embernek is Krisztushoz kell fordulnia, a jó és rossz elválasztásában. Mert Ő az aki mindig jelen van az egyházban, feltárja a Szentírást, kinyilatkoztatja az Atya akaratát, és az igazságot tanítja az erkölcsi cselekvésekről. Még nagyobb léptékben az emberi történelem kezdete és vége, aki kinyilatkoztatja az emberiség teljes hivatását az üdvösség felé. Ha tehát az ember egyesül Krisztusban, akkor leborul Isten előtt és önmaga előtt is csodálatra ébred.

Az Egyház a Teremtő képmására teremtetett, melyben Krisztus minden cselekedetével Isten dicsőségét szolgálta, és ez utat mutat hogy a Szentlélektől megszentelt ember végső célja ugyanez, Isten dicsőségének ragyogtatása legyen. A Tízparancsolat jó válasz arra, mit kell tennie az embereknek, a közül is a legfontosabb Mózes törvényére hivatkozva, (MTörv 6,45) teljes lelkünkből szeressük Istent és "add át fiaidnak" Ebben tükröződik, hogy Isten erkölcsös életre hív, a szeretet jegyében.

"Ha be akarsz menni az életbe, tartsd meg a parancsolatokat." idézet alatt a pápa kifejti, hogy az örök élet és a parancsok megtartása között szoros összefüggés van. Ez az engedelmesség elvezeti az embereket az Új Mózes (Krisztus) által, a Hegyi beszédben meghirdetett új országba a "Mennyek országába".. Sőt Krisztus ígérete szerint aki elhagyja családját az ő nevéért százannyit kap a mennyek országában. Majd az enciklika kitér az emberi érintkezés parancsolataira is, amik a csalás, lopás, hazugság tiltó parancsai, ami a becsület követelményei. Ezek, Hippói Szent Ágoston idézve a szabadság kezdetei még, ha sikerül nem birtokolni ezeket a gazságokat. Alátámasztja ezt az evangélium amikor Jézus beszélget egy törvénytudóval, "Tedd ezt és élni fogsz." (Lk 10.28). Itt említi a felebaráti szeretetet is, az irgalmas szamaritánus példájára, ami a bajba jutott idegenek segítő szándékának példaesete.Evvel együtt válik teljessé az istenszeretet. "Aki tehát nem szereti felebarátját, akit lát, nem szeretheti Istent akit nem lát" (1Jn 4,20).

Krisztus a Hegyi Beszédben, mely az evangélium erkölcsi Magna Cartája, eljöveteléről beszélve azt mondja nem feloldani, hanem beteljesíteni jött a törvényt egyfelől a felebaráti szeretet parancsával, másrészt beteljesíti az Ó-, és Újszövetség az írást. Tehát a mózesi törvény nem a teljes igazság, az igazság az Újszövetségben teljesül be Jézus által.Mivel a szeretet képes a legnagyobb igényeket kielégíteni. A parancsolatokat továbbgondolva nem a tiltások az egyetlen amit be kell tartani, hanem, azok ellentétei. Például a ne ölj parancsban, a gondoskodó szeretet ami, aki óvja mások életét. A tiszta tekintetre, ami mentes attól, hogy mások házastársát pillantásra megkívánja, mert már házasságtörést tett a szívében. Jézus az erő, amely megmutatja az igaz szeretet a választásainkban és cselekedeteinkben.

"Ha tökéletes akarsz lenni." (Mt 19,21)

Ha az ember gyermekkorától kezdve tudja mi a helyes és megfogadta Isten törvényeit és bátran meri kimondani lelkiismeretében, hogy az összes parancsot megfogadta, mint a példabeszéd gazdag ifjúja, akkor még Jézushoz fordul, sejtve hogy még messze van a céltól felteszi a kérdést Jézusnak: Mit kell még tennem? Jézus válasza "Ha tökéletes akarsz lenni, menj, add el amid van, és add a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, aztán jöjj és kövess engem." (Mt 19,21)

A Hegyi beszédben kinyilvánított nyolc boldogság nem választható el a parancsolatoktól, mert mindkettő a jóra és az örök életre vonatkozik. Ebben is Krisztus önarcképe bontakozik ki, mely felhívás a követésére. Ez a beszéd mutatja a parancsolatok irányát a tökéletesség felé. "Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa".A gazdag ifjú odaadása az erkölcsi törvények teljesítésében a termékeny föld a tökéletesedéshez, azonban a következő lépést nem tudja teljesíteni saját erejéből, mert ahhoz érett emberi szabadság és a kegyelem isteni ajándéka kell, "jöjj és kövess engem." itt megnyilatkozik az isteni szabadság, a tökéletesedés önátadásával, a birtokolt javak lemondása egyfajta emberi érettség szükséges, de mindez feltételes, "ha akarod" mondta Jézus. Így mutatja meg a törvények és a szabadság viszonyát, nem szemben álló, hanem egymást feltételezők. Az elhívás a szabadságra szól, mely csak egyben egyesülhet a szeretetben. "Mert aki szereti felebarátját, betöltötte a törvényt mert a ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, ne kívánd másét, és a többi parancsolat mind ebben az egyben foglaltatnak össze: szeresd a felebarátodat, mint önmagadat."(Rom 13,89) Végül a pápa visszatér Szent Ágostonhoz, és megemlékezik azokról akik csak részlegesen érik el ezt, hiszen még nem vagyunk az örökkévalóban, és mert ellentétben áll az értelmünk törvényével, ezért magunkban hordozzuk a törékenységet. Ha istennek szolgálunk szabadok vagyunk, ha a bűnnek akkor rabszolgák vagyunk. Saját szabadságát köti meg aki test szerint jár el, Isten törvényét súlynak és megkötésnek véli. A lélek szerint eljárók, a szabadon választott szeretetben, amely akár másokat szolgál az egy belső szükségletből van,és sürgetésből továbbmegy a minimális törvényi előírásoknál, és teljességben kívánja megélni, így e magasztos elhívás által leszünk "Fiú a Fiúban". Végezetül a tökéletességre hívja az embereket Jézus , "Legyetek hát tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes." (Mt 5,48) és a tökéletesség az irgalomban nyilvánul meg."Legyetek irgalmasok, miként a ti Atyátok is irgalmas."(Lk 6,36)

"Jöjj és kövess engem." (Mt 19,21)

Krisztus követése önmagunkról és a javaink lemondása után történik, melynek mélységét Krisztus tanítványai csak a feltámadása után értettek meg, és a Szentlélek bevezette őket a teljes igazságba. Az Apostolokkal kezdődött ez a meghívás, de világos, hogy minden hívőnek szól, mert ez a keresztény erkölcs egyik lényeges alapja, minden hívő Krisztus követő, ugyanúgy ahogy Izrael népe követte a pusztában Istent, hogy megtalálhassák az Ígéret Földjét. Nemcsak meghallgatásról és engedelmességről van szó, hanem Krisztus a világosság világosságát utánozni, ami az Atya utánzásával egyenlő.Csak szeretet útján, az önátadó szeretet szerint lehetséges, melyet maga Krisztus mond, "Új parancsot adok nektek, úgy szeressétek egymást ahogy én szerettelek titeket, hogy szeressétek ti is egymást Arról fogja mindenki megismerni, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel lesztek egymás iránt." (Jn 13, 34-35), Mindez Krisztus a keresztfán történő kitartással "mindvégig" szól a szeretet, mert senkinek sincs nagyobb szeretete, annál, hogy életét adja barátaiért (Jn 15,13), A Krisztushoz való hasonulás az örök élet forrása.

"Istennél minden lehetséges" (Mt 19,26)

Azonban az ifjú szomorúan elment, mert nagy vagyont gyűjtött. A tanítványok meglepetten kérdezték, akkor ki üdvözülhet. Jézus válasza, embernek lehetetlen, Istennél azonban minden lehetséges. (Mt 19,26) Jézus kifejtette a tanítványai előtt, hogy Isten nem engedte meg ,Mózes előtt hogy a házastársát elbocsássa az ember, csak a nép nyakassága miatt engedte meg. A tanítványok azt mondták, akkor nem érdemes megházasodni, mire Jézus csak azok értik ezt akinek megadatott ennek megértése. Utalva a Cölibátus karizmájára (Mt 19,11) Krisztus szeretetét utánozni csak egy kapott ajándék erejével képes az ember, összhangba állítva Pál apostol Római levélben irtakkal, mely szerint Krisztus szeretetének ereje megszabadít a bűn és a halál erejétől (Róm 8,2). És akiben nincs szeretet - mondja Szent Ágoston - annak nincs miből megtartania a parancsolatokat.

"A Jézus Krisztusban való élet Lelkének törvénye megszabadított téged a bűn és a halál törvényétől." (Róm 8,2)

Csak a lélekben képes arra, hogy saját önelégültségünknek és bűnösségünknek az elégtelenségét felismerje és képes legyen Isten összes törvényét megtartani. A régen keletkezett törvény (Ószövetség) és az újonnan keletkezett kegyelem (Újszövetség) közötti összhangot Krisztus teljesíti be, a szeretet Isten gyümölcse, mert kegyelmével meggyógyítja, átformálja az emberi szívet. Az örök élet ígérete össze van kötve a kegyelem ajándékával. (A 24. pontnál tartok)

Az utolsó részben a téves lekiismeret felismerésére buzdít, és Pál apostolt idézi, aki arra figyelmeztet, ne a világhoz hasonuljunk, hanem megújulva alakuljunk át, felismerve mi az isten akarata mi jó, kecves, tökéletes eőtte. (Róm 12.2)

"Íme én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig." (Mt 28.20)

Krisztos jelenlevősége az Ő Testében és az Egyházban van. Meghív a követésre és kegyelmet ad. Az erkölcsi parancsokat elsajátítani, és tovább kell adni a történelem folyamán, ezt Krisztus az apostolokra bízta. Az apostoli levelekből gyűjthető össze, hogyan kell élni a válozatos kultürák között. (Róm 12-15), (1Kor 11-14), (Gal 5-6), (Ef 4-6), (Kol 3-4), (1Pt) (Jak). Az aposolok kifogásolhatatlan viselkedésük és hitük tisztasága hatalmazta fel őket tanításra a hit, mely a szeretetben tevékeny (Gal 5,6). Ma az egyház a szentek életei, a liturgia és a tanítóhivatala az, amely a kinyilatkoztatásokat igazság fényében vizsgálja.

Második fejezet: Ne hasonuljatok ehhez a világhoz.Szerkesztés

A főcíme "Ne hasonuljatok ehhez a világhoz" (Róm 12,2) Az egyház erkölcsi elgondolásai erkölcsteológpává fejlődött, a fő irányvonal, hogy az ember cselekvéseit alárendeli az "egyedül jónak" Istennek. A Második Vatikáni zsinat felhívása alapján a túdósok az erkölcstan tökéletesítését, a teológusok a közlés módját alkalmasabb módon válasszák meg az értelem megtartásával, mely azóta valóban érthetőbben lett megfogalmazva. De kikerültek a józan ész elleni teológiai vélemények, és filozófiák is. ma a tévedés, félreértés és felejtésnek különösen ki vagyunk téve. Létünk nagy kérdései közül, mi a szabadság. össze lehet fogni a személyi jogokat, a kötelességeket és az erkölcsi jót abban, "Mester mi jót kell tennem, hogy örök életem legyen?"

"Megismeritek majd az igazságot, és az igazság szabaddá tesz titeket." (Jn 8,32)

Korunk erkölcsi oldalról, érzékeny témájává vált az emberi szabadság.Többnyire jó szabályokkal, Néhol a szabadságot abszolüt értékre emelték, az anyagi világ forrásává. Ezek ateista irányba mutatnak. A szabadságot önkényesen ítélik meg, mi a jó és mi a rossz, és függetlenítik a tárgyi igazságtól. Ezek kívülről kényszerítve érkeznek és nem áll az ember szolgálatában. Az egyetlen hiteles erkölcsi törvény szerzője Isten maga, aki az igazságot birtokolja. Jogos, hogy van a földi életnek autonómiája,, hiszen az ember saját döntése hatalmában cselekszik. Azonban teremtőjétől nem tud elválni, függ tőle, mert felelőség is van döntéseinkbn. Az ember felismeri azt, és képes akaraterejével gyakorolni is azt, ami igaz és Istentől jön.

I. Szabadság és törvénySzerkesztés

"A jó és rossz tudásának fájáról ne egyél"

Mely azt jelenti, hogy Istené a jó és rossznak a megítélése, nem az ember hatalma. Megmarad az ember szabadság, mely szerint a kert üsszes fáinak a terméseiből szabad ennie, de e kettő előtt meg kell torpannia, és el kell fogadnia, hogy istené az erkölcsi törvény és amikor elfogadja az ember ezt, akkor tökéletes a szabadsága. Mert egyedül Isten tudja és adja szeretettel az embernek a jót. Ez nem szabadság elvevés, hanem oltalmazás. vannak kultúrkörök, ahol az embert felruházzák a jó és rossz meghatározásával, ők úgy gondolják az ember szabadsága teremti az értéket, és az igazság is a szabadság terméke lenne. Az ember abszolút szuverenítását jelentené.Ez szemben állna isten törvényeivel.Néhányan elfeledkeznek isten kinyilvánításairól, nem ismerik erkölcsi hatalmát. tisztázni kell az emberi szabadság és erkölcs törvény fogalmát, mely szorosan összetartozik.

"Isten az embert "saját döntésére" bízta"

Az ember saját elhatározásából keresi Teremtőjét, és a Teremtő a világ kormányzását adta az embernek, mint egy földi királynak. Azonban ha elfelejti Teremtőjét, a teremtmény érthetetlenné válik. Ha úgy bánik az ember teremtményeivel, hogy elfelejti teremtőjét semmivé válik.


"Boldog ember, aki az Úr törvényében leli örömét"

II. A lelkiismeret és az igazságSzerkesztés

"Az ember szentélye"

"A lelkiismeret ítélete"

"Keresni az igazságot és a jót"

III. Az alapvető választás és a konkrét cselekedetekSzerkesztés

"Csak a szabadság ne legyen a test szerinti életnek"

A halálos és a megbocsájtható bűn

IV. Az erkölcsi cselekedetSzerkesztés

teológia és a teológizmus

A tudva és akarva végrehajtott tett tárgya

Harmadik fejezet: Hogy Krisztus erejét ne veszítse.Szerkesztés

BefejezésSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tim Meadowcroft. "Exploring the Dismal Swamp: The Identity of the Anointed One in Daniel 9:24-27." Journal of Biblical Literature, Vol. 120, No. 3 (Autumn, 2001). Requires subscription for full content
  2. Most, William. Old Testament Prophets, The Catholic Resource Network
  3. 1611 King James Bible. Book of Ezekiel, chapter 37, verses from 15 to 24 (angol nyelven). kingjamesbibleonline.org. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva].
  4. Jesus as the Eschatological Davidic Shepherd: Studies in the Old Testament, Second Temple Judaism, and in the Gospel of Matthew (en nyelven). Mohr Siebeck, 139. o. (2006). ISBN 978-3161488764. OCLC 1029105262 
  5. David A. DeSilva, An Introduction to the New Testament, InterVarsity Press, 2004, page 249.
  6. John H. Sailhamer, The Messiah and the Hebrew Bible, Journal of the Evangelical Theological Society 44/1 (March 2001).
  7. VERITATIS SPLENDOR - www.katolikus.hu. uj.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2016. június 23.)
  8. Somorjai Ádám, Utazás a Veritas Splendor világában, Róma 1994

ElőzménySzerkesztés

A szeleukida Birodalom szétesése utáni az Osrhoene királyságban kibontakozó arab származású Abgár dinasztiája alapította Edessza városát. Amikor Jézus szétküldi tanítványait, a hetven tanítványból Taddeus Edesszába megy és ott megkereszteli V. Abgár királyt. A keresztelés körülményeiről Eusebiosz számol be részletesen[1]. Pál apostol a damaszkuszi úton vakult meg, mert találkozott Krisztussal, aki ezt mondta neki:"Saul, Saul, miért üldözöl engem?"[2] Pál vakon érkezett Damaszkuszba, ahol meggyógyult, és elkötelezett apostola lett a kereszténységnek. Ezek miatt is nevezik Szíriát a kereszténység bölcsőjének

TörténeteSzerkesztés

21. századSzerkesztés

AdatokSzerkesztés

  • A muszlim világban, Aleppó városában él a harmadik legnagyobb keresztény közösség, Kairó és Bejrút után, mintegy 300 000 fő[3].
  • El-Karjateinben Homsztól délkeletre egy keresztény kolostort rombolt le az Iszlám Állam. 2011-ben 2000 fő, a háború alatt 2015-ben 300 keresztény maradt ott[4]

Magyar kapcsolatokSzerkesztés

  • 1850-ben Bem tábornok honvédkatonáival megvédte Aleppói keresztényeket a muszlim öldökléstől[5].
  • Magyar régészcsoport folytatott ásatásokat Szíria legnagyobb keresztes lovagvárában Margatban[6].
  • Magyarország segélymegállapodást kötött két egyházzal a szir katolikus és szir ortodox egyházzal 2017-ben.

ForrásokSzerkesztés

  1. Kárpáti Péter - www.miri.hu. www.miri.hu. (Hozzáférés: 2018. május 24.)
  2. szentiras.hu: Szent István Társulati Biblia - Apostolok Cselekedetei - ApCsel 9 (magyar nyelven). szentiras.hu. (Hozzáférés: 2018. május 24.)
  3. Aleppó görög melkita érseke Budapesten: Istentől kapott jog, hogy szülőföldünkön élhessünk, békében”, Magyar Kurír (Hozzáférés ideje: 2018. május 24.) (hu-HU nyelvű) 
  4. 1500 éves keresztény kolostort döntött romba az Iszlám Állam”, Múlt-kor történelmi magazin, 2015. augusztus 24. (Hozzáférés ideje: 2018. május 24.) (magyar nyelvű) 
  5. A szíriai Aleppó keresztényeit egyszer már 1850-ben is magyarok védték meg”, 888.hu (Hozzáférés ideje: 2018. május 24.) (magyar nyelvű) 
  6. A magyar régészek, akik utolsókként kitartanak Szíriában”, Infostart.hu (Hozzáférés ideje: 2018. május 25.) (magyar nyelvű) 



Egri főegyházmegye templomai és kápolnái

Ez a lista a Magyar katolikus egyház Egri főegyházmegyéjének plébániatemplomait sorolja fel. A lista tartalmazza a templom hivatalos nevét, a települést és a templom közismert nevét, valamint a plébániához tartozó további templomokat és kápolnákat.

Székesegyházi FőesperességSzerkesztés

Borsodi FőesperességSzerkesztés

Jász-Kun FőesperességSzerkesztés

Abaúji-Zempléni FőesperességSzerkesztés

ForrásSzerkesztés